Nálunk van Magyarország legnagyobb audiovizuális gyűjteménye
. Új Kelet, Izraeli független napilap,
2008. 01.22.
Írta : Dr. Csermák Zoltán
Dunavölgyi Péter, az MTV archívumának
főnöke, aki 160 ezer órányi
műsort őriz:
"Nálunk van Magyarország legnagyobb
audiovizuális gyűjteménye
Ma, január 22-én a magyar kultúra napját ünneplik. 185 évvel ezelőtt
fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt. A kultúra fogalma történelmi táviátokban
többször átértékelődött. A kutató leginkább a közgyűjteményekben követheti
nyomon a változásokat A Magyar Televízió (MTV) archívuma Magyarország
legnagyobb audiovizuális kollekciója. Vezetőjével, Dunavölgyi Péterrel
beszélgetünk.
-
De Gaulle-nak tulajdonítják a mondást, hogy igen nehéz
összetartani egy olyan nemzetet, ahol több mint 400 sajt kapható. Az MTV
archívuma 160,000 órányi műsort őriz, ha jól számolom, 18 teljes év kellene a
megtekintéséhez. Hogy lehet eligazodni ebben a tömegben?
- Az archívum anyagait a
nyolcvanas évek második feléig hagyományos könyvtári kartotékrendszerben
tartották nyilván, s párhuzamosan filmdossziék segítették a keresési rendszert.
Azóta megkezdődött a számítógépes feldolgozás. Napjainkra a filmanyag 99%-hoz
digitális keresőrendszerben lehet hozzáférni, de a híranyag feldolgozottsági
szintje is megközelíti az említett értéket.
-
Két éve áll a csapat élén. Mennyire szellemi, s
mennyire technikai munka az archívum vezetése?
- Sajnos 60:40 % a technika
javára. Nagyon sok az adminisztratív munka,
a szívem vérzik, amikor nem a
tartalmi elemekkel foglalkozhatok. Remélem a jelzett arány megváltozik, ha az
új gyártóbázison anyagaink javarésze restaurálva, digitális szerveren áll majd
rendelkezésre.
-1999 elején adták át a da
Vinci filmres-tauráló-filmfelújító berendezést, amelynek segítségével elkezdték
a köztelevízió közel 25 éves filmtermésének felújítását. Mai tudásunk szerint
melyik a leginkább időt álló képhordozó?
- A megfelelő körülmények között
tárolt a filmanyag száz évig is eltartható minőségromlás nélkül.
-
A magyar kultúra szempontjából melyek voltak az
aranyévek?
- A Magyar Televízió mai
szlogenje: értéket közvetít, megalakulásának első percétől érvényes volt. A
hatvanas évek Európájában egyedülálló volt a heti színházi közvetítés, kár,
hogy a rögzítési technika hiánya miatt csak töredéküket ismerheti meg az
utókor.
1961-től bontogatta szárnyait a nagy tévérendezői generáció, többek
között Horváth Ádám, Szinetár Miklós, Zsurzs Éva, Mihályfi Imre nevét
említeném. 1962 mérföldkő a televízió történetében, kilépünk a nemzetközi
színpadra, és két rangos nemzetközi díjjal ismerik el erőfeszítéseinket: Monté
Carlóban Palotai Boris-Zsurzs Éva: Nő a barakkban, a Cannesi Televíziós
Fesztiválon pedig Fedor Ágnes- Kovács Judit-Mihályfi Imre: Menekülés a
börtönbe című alkotása kapott értékes díjai. A dokumentumfilm is erőteljesen
fejlődött, Kende Márta filmje, a Bognár Anna világa 1963-ban Londonban kapott
figyelemreméltó elismerést.
-
Mennyire szólt bele a pártvezetés a műsorpolitikába?
-
A televízió szerepét mindig is nagyra tartották,
hiszen a tömegek megnyerése a kádári konszolidáció fontos eleme volt. Az
„éberség" átszőtte a Magyar Televízió életét is, sok komikus,
tragikomikus.esetet említhetnék. Talán a legjellemzőbb Mocsár Gábor Pirostövű
nád című darabjának 1965-ös bemutatójához fűződik. A debreceni tanyavilágban,
a téeszesítés korában játszódó novella adaptációjában elhangzik egy mondat:
„Aki nem lop, annak nincs." Ezen igencsak felháborodtak az illetékesek, s
egy huszonöt tagú bizottságot küldtek ki az „ügy" kivizsgálására.^A
testületben jórészt mezőgazdasági szakemberek kaptak helyet, de jelen volt
Váci Mihály és Simon István is. Váci adta meg az első értekezlet alaphangját,
igaznak ítélve az elhangzottakat. A történet happy enddel végződik, a rendező
Szőnyi G. Sándort Balázs Béla díjjal jutalmazták.
-
-
Az Uránia Nemzeti Filmszínház egész éjszakán át tartó
filmvetítéssel emlékezik meg a magyar kultúra napjáról. Ha Önre bíznák a
válogatást, milyen programot állítana össze a Magyar Televízió archívumából?
-
Nehéz a választás, hiszen mindegyik anyag édes
gyermekem. De nézzük! A három Bartók színpadi mű közül az egyik mindenképpen
szerepelne a listán, s ha már a klasszikus zenénél tartunk, akkor a híres
magyar basszistának, Székely Mihálynak, nem sokkal a halála előtt elkészített
portréját is javasolnám. Ugyancsak bemutatnám a klasszikus magyar színjátszás
egy-két gyöngyszemét. Latinovits démonikus Cipollája vagy Mezei Máriának Shaw
Warrenné mestersége című darabjában nyújtott alakítása a magyar színháztörténet
legszebb pillanatai közé tartoznak. Gaál István filmjei is helyet kapnának a
válogatásban, személyes okból: összes filmjét még halála előtt sikerült a
Kossuth-díjas rendező aktív közreműködésével restaurálni. Szívemhez közel áll
még Kernács Gabriellának 1972-ben Balázs János naiv cigány festőről készült
portréfilmje, s az ünnep fényében a Korok, versek sorozatból Kölcsey Ferenc Himnuszának is helye lenne a vásznon.
De hosszan tudnám még folytathatni a sort...
-
Kutatóként behatóan foglalkozik a Magyar Televízió
történetével. Ez hobbi vagy munkaköri kötelesség?
- Részben munkaköri kötelességem
ismerni a Magyar Televízió történetét. De egyben hobbi is, az intézmény
történetét a korabeli sajtót is vizsgálva kívánom bemutatni, s az írás során a
magam véleményét is érzékeltetem. Jelenleg az elmúlt ötven évből az első nyolc
évet dolgoztam fel, s 1990-ig szeretnék eljutni. Ott megállok, hiszen
véleményem szerint legalább egy negyed század kell a történelmi események
letisztulásához, s ez az MTV krónikájára is igaz.
-
Minden bizonnyal érdekes történetek tucatjai vannak a
tarsolyában. Kérnénk egy sztorit végezetül!
- Egy kevésbé ismert, a hetvenes
évekből származó skandalumot említenék. Mérőhang-ként a második műsorban egy
korábbi felvételt: a kivételes orgánumú Nagy Attilának az egykori hatalmasokat ostorozó
Savonarola monológját használták. Közben a főadón Szekér Gyula
miniszterelnök-helyettes nyilatkozott az ország reményteljes állapotáról.
Kideríthetetlen ok folytán a két hang összekeveredett, néhány percre rá a
székház tele volt rendőrrel. Azóta a sípoló hangot használják mérésre.