Nálunk van Magyarország legnagyobb audiovizuális gyűjteménye . Új Kelet, Izraeli független napilap, 2008. 01.22.

Nálunk van Magyarország legnagyobb audiovizuális gyűjteménye .  Új Kelet, Izraeli független napilap, 2008. 01.22.

Írta : Dr. Csermák Zoltán

 

Dunavölgyi Péter, az MTV archívumának főnöke, aki 160 ezer órányi műsort őriz:

"Nálunk van Magyarország legnagyobb audiovizuális gyűjteménye

 

Ma, január 22-én a magyar kultúra napját ünneplik. 185 évvel ezelőtt fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt. A kultúra fogalma történelmi táviátokban többször átér­tékelődött. A kutató leginkább a közgyűjteményekben követheti nyomon a változá­sokat A Magyar Televízió (MTV) archívuma Magyarország legnagyobb audiovizuális kollekciója. Vezetőjével, Dunavölgyi Péterrel beszélgetünk.

 

-   De Gaulle-nak tulajdonítják a mon­dást, hogy igen nehéz összetartani egy olyan nemzetet, ahol több mint 400 sajt kapható. Az MTV archívuma 160,000 órá­nyi műsort őriz, ha jól számolom, 18 teljes év kellene a megtekintéséhez. Hogy lehet el­igazodni ebben a tömegben?

-   Az archívum anyagait a nyolcvanas évek második feléig hagyományos könyvtári karto­tékrendszerben tartották nyilván, s párhuza­mosan filmdossziék segítették a keresési rend­szert. Azóta megkezdődött a számítógépes feldolgozás. Napjainkra a filmanyag 99%-hoz digitális keresőrendszerben lehet hozzáférni, de a híranyag feldolgozottsági szintje is meg­közelíti az említett értéket.

-   Két éve áll a csapat élén. Mennyire szellemi, s mennyire technikai munka az archívum vezetése? 

-   Sajnos 60:40 % a technika javára. Na­gyon sok az adminisztratív munka,  a  szí­vem vérzik, amikor nem a tartalmi elemekkel foglalkozhatok. Remélem a jelzett arány meg­változik, ha az új gyártóbázison anyagaink ja­varésze restaurálva, digitális szerveren áll majd rendelkezésre.

-1999 elején adták át a da Vinci filmres-tauráló-filmfelújító berendezést, amelynek segítségével elkezdték a köztelevízió közel 25 éves filmtermésének felújítását. Mai tu­dásunk szerint melyik a leginkább időt álló képhordozó?

-   A megfelelő körülmények között tárolt a filmanyag száz évig is eltartható minőségrom­lás nélkül.

-   A magyar kultúra szempontjából me­lyek voltak az aranyévek?

-   A Magyar Televízió mai szlogenje: érté­ket közvetít, megalakulásának első percétől érvényes volt. A hatvanas évek Európájában egyedülálló volt a heti színházi közvetítés, kár, hogy a rögzítési technika hiánya miatt csak töredéküket ismerheti meg az utókor.

1961-től bontogatta szárnyait a nagy tévé­rendezői generáció, többek között Horváth Ádám, Szinetár Miklós, Zsurzs Éva, Mihályfi Imre nevét említeném. 1962 mérföldkő a tele­vízió történetében, kilépünk a nemzetközi színpadra, és két rangos nemzetközi díjjal is­merik el erőfeszítéseinket: Monté Carlóban Palotai Boris-Zsurzs Éva: Nő a barakkban, a Cannesi Televíziós Fesztiválon pedig Fedor Ágnes- Kovács Judit-Mihályfi Imre: Menekü­lés a börtönbe című alkotása kapott értékes díjai. A dokumentumfilm is erőteljesen fejlő­dött, Kende Márta filmje, a Bognár Anna vilá­ga 1963-ban Londonban kapott figyelemre­méltó elismerést.

-   Mennyire szólt bele a pártvezetés a műsorpolitikába?

-   A televízió szerepét mindig is nagyra tar­tották, hiszen a tömegek megnyerése a kádári konszolidáció fontos eleme volt. Az „éberség" átszőtte a Magyar Televízió életét is, sok ko­mikus, tragikomikus.esetet említhetnék. Talán a legjellemzőbb Mocsár Gábor Pirostövű nád című darabjának 1965-ös bemutatójához fűző­dik. A debreceni tanyavilágban, a téeszesítés korában játszódó novella adaptációjában el­hangzik egy mondat: „Aki nem lop, annak nincs." Ezen igencsak felháborodtak az illeté­kesek, s egy huszonöt tagú bizottságot küldtek ki az „ügy" kivizsgálására.^A testületben jó­részt mezőgazdasági szakemberek kaptak helyet, de jelen volt Váci Mihály és Simon Ist­ván is. Váci adta meg az első értekezlet alap­hangját, igaznak ítélve az elhangzottakat. A történet happy enddel végződik, a rendező Szőnyi G. Sándort Balázs Béla díjjal jutal­mazták.

-     

-    Az Uránia Nemzeti Filmszínház egész éjszakán át tartó filmvetítéssel emlékezik meg a magyar kultúra napjáról. Ha Önre bíznák a válogatást, milyen programot állíta­na össze a Magyar Televízió archívumából?

-    Nehéz a választás, hiszen mindegyik anyag édes gyermekem. De nézzük! A három Bartók színpadi mű közül az egyik minden­képpen szerepelne a listán, s ha már a klasszi­kus zenénél tartunk, akkor a híres magyar basszistának, Székely Mihálynak, nem sokkal a halála előtt elkészített portréját is javasol­nám. Ugyancsak bemutatnám a klasszikus magyar színjátszás egy-két gyöngyszemét. Latinovits démonikus Cipollája vagy Mezei Máriának Shaw Warrenné mestersége című darabjában nyújtott alakítása a magyar szín­háztörténet legszebb pillanatai közé tartoznak. Gaál István filmjei is helyet kapnának a válo­gatásban, személyes okból: összes filmjét még halála előtt sikerült a Kossuth-díjas rendező aktív közreműködésével restaurálni. Szívem­hez közel áll még Kernács Gabriellának 1972-ben Balázs János naiv cigány festőről készült portréfilmje, s az ünnep fényében a Korok, versek sorozatból Kölcsey Ferenc Himnuszá­nak is helye lenne a vásznon. De hosszan tud­nám még folytathatni a sort...

-    Kutatóként behatóan foglalkozik a Magyar Televízió történetével. Ez hobbi vagy munkaköri kötelesség?

-    Részben munkaköri kötelességem ismer­ni a Magyar Televízió történetét. De egyben hobbi is, az intézmény történetét a korabeli sajtót is vizsgálva kívánom bemutatni, s az írás során a magam véleményét is érzékelte­tem. Jelenleg az elmúlt ötven évből az első nyolc évet dolgoztam fel, s 1990-ig szeretnék eljutni. Ott megállok, hiszen véleményem sze­rint legalább egy negyed század kell a törté­nelmi események letisztulásához, s ez az MTV krónikájára is igaz.

-    Minden bizonnyal érdekes történetek tucatjai vannak a tarsolyában. Kérnénk egy sztorit végezetül!

-    Egy kevésbé ismert, a hetvenes évekből származó skandalumot említenék. Mérőhang-ként a második műsorban egy korábbi felvételt: a kivételes orgánumú Nagy Attilának az egyko­ri hatalmasokat ostorozó Savonarola monoló­gját használták. Közben a főadón Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes nyilatkozott az ország reményteljes állapotáról. Kideríthetetlen ok folytán a két hang összekeveredett, néhány per­cre rá a székház tele volt rendőrrel. Azóta a sí­poló hangot használják mérésre.