1964

 

Dunavölgyi Péter:

A magyar televíziózás történetéből VIII. (1964)



Ebben az évben a televíziónál dolgozók háromnegyede 25 és 45 év közötti volt. 

1964-től a rádióban és a televízióban évről évre megrendezték a magyar vers ünnepét, a költészet napját, költők, kritikusok és előadóművészek közreműködésével hirdetve a vers, a magyar líra erejét, szépségét, gazdagságát.

Áprilisban Hruscsov hetvenedik születésnapja alkalmából rendezett ünnepségekre Kádár János vezetésével küldöttség utazik Moszkvába. Októberben az SZKP KB Elnöksége felmenti Hruscsovot. Utóda Brezsnyev lett. Hruscsov az első szovjet politikus, akit leváltása után életben hagynak...

A világ első elektromos, teljesen tranzisztorizált asztali számológépe, a "Compet" kifejlesztésének és tömeggyártásának megkezdése.

Az amerikaiak első ízben hajtanak végre légitámadást Észak-Vietnam ellen, miután észak-vietnami őrnaszádok megtámadnak egy amerikai rombolót a Vietnami-öbölben. Ezzel megkezdődik a több, mint tíz évig tartó háború.

Ez az év a Madison zsebrádiók, a Tesla magnetofonok, a Hajdú mosógépek és centrifugák éve. A berendezések a vásárlás után néhány nappal rendre felmondják a szolgálatot. A Csepel kerékpárok, a Pannónia motorok meg a Wartburgok legfőképp abban hasonlítanak, hogy "nikkelezett részeiken két-három hónapos használat után átüt a rozsda". Hiányzik az építkezéshez a tetőcserép, a fürdőkád és a cement, traktorékszíj, a zsebrádióba 9 voltos elem, a kerékpárlámpába izzó.

A londoni Népszava anyagi nehézségek miatt megszűnik. Beszünteti működését a brüsszeli Nagy Imre Intézet is.
1964 elsősorban az utazás éve. Másfélmillió turista lépi át az országhatárt, kilencszázezerrel többen, mint az előző esztendőben. Noha a kapitalista országokba vágyók féléves procedúra elé néztek, mégis több mint másfélszázezren jutottak el Nyugatra, főleg Ausztriába és az NSZK-ba.

Az MTV díjai a fesztiválokon

Monte-Carlo-i tévéfesztivál:
Örsi Ferenc: Epeiosz akció - tévéjáték, Arany Nimfa díj a legjobb eredeti forgatókönyvért. Operatőr: Czabarka György, rendező: Zsurzs Éva.

Játszunk Bábszínházat! - gyermekműsor-sorozat, OIRT-díj. Rendező: Kende Márta.

Kudlik Júlia a középiskolás évek után a bölcsészkarra járt, bár színésznői álmokat dédelgetett, de bemondó meghallgatásokon is részt vett. Bemondó csak többszöri próbálkozás után lett, mert a szigorú zsűri úgy vélte, hogy a 18 éves lány hangja egy 40 éves nőére emlékeztet.
Így aztán az MTV-ben ügyelőként kezdte, de nem adta fel bemondói álmát. Képernyőn először 1964-ben jelent meg egy délelőtti műsorban, de aztán rövid idő alatt a legkedveltebb bemondók közé került. Sikeresen kísérletezett a merev, bemondói felolvasások oldására.

1963/52. számában több televíziós vezető értékelte az 1963-as évet, és az 1964-es terveket. Matúz Józsené, a Híradó főszerkesztője mondta: "Úgy számítjuk, február közepétől még nagyobbat léphetünk előre. A Híradót kibővítjük 5-7 percnyi legfrissebb hírrel, amelyeket állóképekkel, térképekkel, grafikával illusztrálunk, ha az utolsó pillanatban - akár adás közben - érkezik és fontos, szóban mondjuk el. Ezt a hírrészt az esti ismétléseknél a közben érkezett új anyaggal felfrissítjük, átszerkesztjük..."

A TV Híradóról írja Horváth Edina egy tanulmányban: 1964-től a francia televízió közvetlenül kapott tudósításokat a TV Híradó szerkesztőségétől. Az adatok szerint 64-ben tíz esetben (március 12: a francia-magyar rádióegyezmény aláírásáról, április 3 és 7: Hruscsov látogatásáról, május 21, 22, 28 és 29: a BNV-ről, október 10: a francia fotókiállításról, december 4: a magyar-francia kulturális egyezmény aláírásáról). 1965-ben nyolc, 1966-ban hét tudósítást küld a TV Híradó a francia televíziónak.
A korabeli statisztika szerint 1964-ben külföldről 9 232 filmriportot kapott a TV híradó, ebből 737 került adásba. A külföldre küldött anyagok statisztikájának csak a negyedik negyedéve maradt fent, ezek szerint húsz ország televíziója számára 214 magyar híradó riportot küldött az MTV Híradója.

A magyar (MTV), a kelet-német (DDRF), a lengyel (TVP), a csehszlovák (CST/P és CST/B), a szovjet (TSS) és a bolgár (BT) televíziók közreműködésével megindul a szocialista országok közötti napi hírcsere, az erre a célra létrehozott közös szervezet az Intervízió irányításával. Hasonlóan az európai gyakorlathoz, a többi földrészen is folyamatoson felismerik a regionális hírcserék szükségségét, elkezdik megszervezni a térség televíziós társaságai a regionális hírcseréket.

Vajek Jutka 1964-ben csatlakozott a Híradó szerkesztőségéhez.

Idézet Varga Sándor 2007-ben megjelent írásból: "Lexikon szócikk 1964-ből a tévéhíradó. Három jelentésben is használjuk:

1. Olyan televíziós műfaj, amely rövid, pergő filmtudósítások formájában számol be a nézőnek a legfrissebb kül- és belpolitikai eseményekről, a gazdasági és kulturális élet legfontosabb megnyilvánulásairól; tartalmaz riportokat, esetleg interjúkat is; szükség esetén filmre vett állóképekkel pótolja a friss filmtudósítást. Funkciójában a rádióhíradóhoz hasonlít, formailag sok közös vonása van a mozi híradóval. Ez utóbbitól azonban lényegesen különbözik is, elsősorban frissesség tekintetében. A mozi híradóban - minthogy kb. 6 hétig játsszák az országban - sok az időtálló, tehát nem a legaktuálisabb anyag; ezért több idő jut az egyes riportok alaposabb művészi kidolgozására; kevesebb anyag van egy-egy számában, tehát ritmusa lassúbb. A tévéhíradó fő szempontjai a napi időszerűség, frissesség, minél több fontos eseményről tudósítani. Ennek érdekében a néző is megbocsátja a művészi kidolgozottság apró fogyatékosságait. Különbözik persze a mozi híradótól a televíziószerűség követelményei miatt is.

2. A magyar tévé egyik legnépszerűbb műsora, amelyet a műfaj követelményei, az előbb elmondottak szerint szerkesztenek. Minden adásnapon jelentkezik, legtöbbször 19.30 órakor; a napi műsor végén és a délelőtti ismétlés során újra vetítik. Anyagát részben külföldi hírügynökségektől és televízióktól kapja, részben (a hazai anyagokat) saját szerkesztői és operatőrei készítik; időnként amatőr filmesek tudósításait is felhasználja. Jellegét tekintve az egyik leghatékonyabb politikai-agitációs műsor.

3. A Magyar Televíziónak az az osztálya, amely a TV Híradót szerkeszti, előállítja. Saját rovatai, szerkesztői, operatőrei, vágói, gyártás- és felvételvezetői, adásrendezői, saját felvevőgépei, lámpái, vágóasztalai, autói vannak, technikai téren (laboratórium, szinkronstúdió stb.) elsőbbséget élvez minden más műsorral szemben, hogy minél frissebb lehessen! "

Gellért Endre a Belépés csak TV-nézőknek című sorozat folytatásáról: " A sorozat további közvetítései elvezetik például a nézőket a Hunnia Filmgyárba, a bűnügyi rendőrség technikai laboratóriumába, az Országos Levéltárba..."
Kerpel Róbert műszaki igazgató: "1964-ben már három irányban létesül közvetlen és állandó összeköttetés a baráti országokkal. Ungváron keresztül a Szovjetunióval, Nagyváradon keresztül Romániával és Bulgáriával, Zomboron keresztül Jugoszláviával..."

A színházi közvetítések száma az előző évekhez képest drasztikusan csökkent. Ennek két oka volt, megnőtt a dramatikus tévéfilmek és tévéjátékok száma, és előző évben jelentően csökkent a színházlátogatók száma. Ekkor már ez drámai adatokat jelentett! Szűcs Andor a Rádió és Televízió Évkönyv 1967-es évfolyamában írta: "...A statisztikai adatok szerint az 1963/1964 színházi évadban kb. 1 millióval csökkent a színházak látogatottsága a korábbi évekhez képest..."

Hofi Géza a televízió Utánzók Klubja című műsorában lép fel, a maga által írt Armstrong paródiával, de rendkívüli tehetsége mégsem arat sikert.

Január

Világhírű rendezők címmel új sorozat indult a tévében - első filmje Jean Renoir Nagy ábrándja volt, január 26.-án.

Január 1., a TV Híradóban látható Hruscsov újévi nyilatkozata.
Ugyanezen a napon a TV Híradó tudósít az új postai díjszabásról, az új bélyegekről, a külföldre küldött levelek 2,60 Ft-os és 1,40 Ft-os bélyegekkel.

A Magyar Rádió és Televízió Párt-Végrehajtó bizottságának jelentése 1964január 3. (részlet).
" A Televízió művészeti és szórakoztató műsorai szintén fejlődtek az elmúlt évben. A Dramaturgia többek között olyan tv-játékokat muatatott be, mint az Elektra, Fáklyaláng, Epeiosz-akció, stb. Az irodalmi Estek között elismerést arattaka Mark Twain, Krúdy, és mások műveiből összeállított esték. Megnőtt a komolyzenei műsorok szerepe - a Budapesti Zenei Hetek-ről pl. nagyszerű közvetítéseket sugárzott a televízió. A televízió legnépszerűbb műsorai közé tartoztak az Irodalmi Klub adásai, és a népművelés igen értékes formáját alakította ki a Zenélő órák.

Az Ifjúsági osztály vetélkedő műsorai - Ki mit tud, a Ki miben tudós, - országos érdeklődés közben zajlottak le és nívós szórakozást nyújtottak a nézőknek...
...
A nézők, megelégedését váltotta ki, hogy csökkent a feliratos filmek száma, növekedett a szinkronizált filmek aránya, ezen belül saját szinkronrészlegünk is jó munkát végzett.

Az eredmények mellett a Televízióban bőven akadt hiba is. Néhány tv-játék modernista hatásokat tükrözött, vagy alacsony eszmei színvonalú volt. A szórakoztató műsorok között különösann a Koporodukcióban készültek nem ütötték meg a megengedhető színvonalat /OKISZ, ORION/,. - Magyar Országos Levéltár - 288f -22/1964/24.öe MSZMPK KB Agit.Prop.Osztály.

Január 4., VI. Pál pápa történelmi jelentôségű látogatása Jordániában és Izraelben. Ő az első katolikus egyházfő, aki a Szentföldön járt, erről tudósított a TV Híradó aznap.

Január 11., Panama és az Egyesült Államok megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a Panama-csatorna státusának megváltoztatása körüli bonyodalmak miatt január 10-én, erről beszámol a TV Híradó.

Január 11. 18.50 A Tenkes kapitánya című magyar kalandfilm-sorozat első részének sugárzása. Írta: Örsi Ferenc, zeneszerző: Vujicsics Tihamér, operatőr: Mezei István, rendező: Fejér Tamás, főszereplő: Zenthe Ferenc.

Örsi Ferenc 1988-ban így emlékezett a sorozatra (az előzményeket lásd az 1963-as év történetében): "Az ifjúsági osztály vezetője örömmel közölte, megvannak az előfeltételei annak, hogy A Tenkes kapitánya című ifjúsági kalandfilm-sorozatot elkészítsük. ...A filmsorozatra kétmillió-hétszázezer forintunk van. ...Minden siklósi polgárnak van szőlője, nem kell magyaráznom: művészeink csakhamar bennfentesek lettek a siklósi pincékben ...A Tenkes kapitányát 1964 első negyedében mutatták be. Nem minősítem, legutóbb a tizenkettedik ismétlésnél már azok ültek a képernyő előtt, akiknek a szülei nézték huszonnégy évvel ezelőtt - köztük az unokám, aki idén töltötte be nyolcadik évét...
A Hungarofilm kétrészes filmet készíttetett külföldi forgalmazásra a sorozatból. ...Szlovákiából és Jugoszláviából is érkeztek levelek, hozzám. ...A sok levél közül talán legjobban Veres Péter sorainak örültem. Nem tudhatta címemet, a Jelenkor szerkesztőségébe küldte. ...Nem csak az enyéimnek, gyermekeimnek és unokáimnak teszik A Tenkes kapitánya, hanem nekem is. Fenébe hajítom a dramaturgiát és mulatok a primitív történeten. Az se baj, ha Robin Hood és Tell Vilmos hatásai érződnek. Ha már szórakoztatni kell az embereket, inkább ilyen legyen, mint fülledt, morbid és üzleti szándékoktól bűzlő perverzitás. ..."

Január 12., a TV Híradó beszámol arról, hogy megszűnt a vízumkényszer Csehszlovákia es Magyarország között, és személyenként 600 Ft-ig lehet cseh koronát váltani.

Január 14., a TV Híradó a szovjet tévé képsorait mutatta be Fidel Castro és Hruscsov moszkvai találkozójáról.
Ugyanezen a napon 21.25-kor szatirikus politikai műsor indul Parabola címmel.

Január 18. 20.25 indult Komlós János új műsora, Az érem harmadik oldala. A műsor szatirikus hangvételű, az élet fonákságait tűzte tollhegyre.

Január 15. 19,05 élő közvetítés a Vígszínházból, Mary Chase: Barátom Harvey (fordította Örkény István). Szereplők: Veta Simmons - Bulla Elma, Mae, a lánya - Nádassy Myrtill, Elvood p. Dowd - Páger Antal, Chumley főorvos - Bilicsi Tivadar, Betty, a felesége - Sándor Iza, Sanderson dr. - Latinovits Zoltán, Miss Kelly - Gordon Zsuzsa, Wilson ápoló - Prókai István, Gaffney - Pethes Sándor, Lofgeen taxisofőr - Molnár Tibor, Mrs. Chauvenet - Péchy Blanka, Szobalány - Simonyi Magda. Rendezte Várkonyi Zoltán.

Január 19. 14.00 a San Remo-i virágkorzó, az Eurovízió műsora a hazai képernyőn. Az 1964/5. számú Rádió és Televízió Újság később írt az eseményről. "Télből a tavaszba repítette a MALÉV különgép Lénárd Judit bemondónőt, hogy képviselhesse televíziónkat a San Remo-i virágkarnevál látványos felvonulásán. Lénárd Judit mesélte: ťA magyar felvonulóknak szóló olaszosan forró ünneplést a képernyő és a mikrofon alig-alig adhatta vissza! Kezdődött már szombaton, az üdülővároska színházában, ahol valamennyi résztvevő ország együttesei közül egyedül a színeinket képviselő dombóvári tánccsoportot tapsolták vissza. A felvonuláson így eleve nyert ügyünk volt, amit "Signorina Giuditta" (szerény személyem) is jócskán tapasztalt. ...A színekről csak annyit, hogy a nézőinket talán ezekért sajnálom leginkább: nem láthatták például a vendéglátók kocsijának habkönnyű halvány rózsaszínjét.Ť ...A mi kocsink modellje az Erzsébet híd lett volna, de nem érkeztek ki időben a tervek, így maradt a kintiek kívánsága szerint: a hegedű."

Január 21. 20.05 indul a televízió új kulturális szemle műsora, a Barangolás. Fellegi Tamás a műsorújságban hívja fel a figyelmet az új műsorra, Egy új rovat ürügyén... című írásában: "...A televízióban év elején alakult meg a kultúrpolitikai rovat. ...Világszerte szüntelenül tart a vita arról, veszélyezteti-e a televízió a színházak, a mozik jelenét és még inkább a jövőjét. Egyoldalú tájékozódásra ösztönöz-e, terjedésével, műsoridejének bővülésével párhuzamosan leszoktatja-e az embereket az újság- vagy könyvolvasásról, a kiállítások, tárlatok látogatásától? ...A televízió újonnan alakult kultúrpolitikai rovatának célja az, hogy kritikus szemmel nézve ráirányítsa a néző figyelmét egy-egy kitűnő színházi produkcióra, kedvet csináljon egy-egy film megnézéséhez, könyv elolvasásához. ..."

Január 22. 19.00 élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Verdi: A végzet hatalma című előadásról.

Január 26., a TV Híradó beszámol Két József című riportjában Németh László: II. József című drámája könyv formájában és Szomory Dezso: II. József császár című drámájának találkozásáról. A Nemzeti Színházban Németh László drámáját adják elő Bodnár Sándor rendezésében. Szereplők: Major Tamás, Balogh Erzsi. A József Attila Színház Kazán István rendezésében Szomory Dezső darabját mutatja be. Szereplők: Krencsey Mariann, Darvas Iván.

Ezen a napon 18.25-kor Húsz éve történt / A leningrádi blokád felszámolása címmel tévésorozat indult, a műsort Dr. Karsai Elek és Bokor László írta, Gellért Endre szerkesztette, eredeti dokumentumfelvételek felhasználásával.

Január 28. 18.45 a Lányok, asszonyok című riportműsor sorozat kezdő adása.
19.30 a Vidéki Színházak tévéfesztiválja, 1963/1964-es évad. Élő közvetítés az egri Gárdonyi Géza Színházból, Szophoklész: Aiasz. Szereplők: Arhéna - Vajay Erzsébet, Odüsszeusz - Bálint György, Aiasz - Simon György, Karvezető - Garay József, Tekméssza - Kovács Mária, Hírnök - Mendelényi Vilmos, Teukrosz - Huszár László, Menelaosz - Dariday Róbert, Agamemnon - Felföldi László. A tévéközvetítés rendezője: Horváth Ádám.

Január 29., Innsbruckban megnyitják a IX. Téli Olimpiai Játékokat, a televízió rendszeresen, naponta beszámol az eseményekről. A televízió összesen öt helyszínről adott élő egyenes közvetítéseket. A Berg Isel sáncról, a jégstadionból, az Axemer Lizumból, a Patscherkofelról és Seefeldből. Este pedig filmösszefoglalókat adott. Magyar versenyzők a közvetítésekben csak szórványosan szerepeltek.

Január 31., elindul a Delta című tudományos-ismeretterjesztő tévéműsor, Szuhai-Havas Ervin szerkesztésében. Közreműködik Kovács P. József és Poór Klári. A új műsor az elmúlt hónapok hazai és külföldi tudományos- technikai érdekességeiről számolt be.
Ugyanezen a napon a TV Híradó bemutatja Pálfy József új lapját, a Magyarországot.

Február

A hónap folyamán a mecsekfalusi Német Sándor lett a félmilliomodik tévé-előfizető. A Monte-Carlo-i tévéfesztiválon Arany nimfa díjat kap az Epeiosz-akció című tévéjáték (forgatókönyv: Örsi István, rendező: Zsurzs Éva).

Február 1. 19.35 élő közvetítés a Thália Színházból, Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci. Szereplők: Kakuk Marci - Szabó Gyula, Csuryné - Dayka Margit, Csury Lika - Hacser Józsa, Pattanó Rozi - Böröndi Kati, Bojnyik - György László, Méltósága - Temessy Hédi, Méltóságos úr - Kovács Károly, Pömpe Ambró - Bánhidi László, Kaci - Szántó Laci, Ustik - Peti Sándor, Uccú Jóska - Kollár Béla, Gizus - Horváth Teri. Rendezte: Egri István.

Rendé Jenő az 1964/2. műsorújságban a BBC gyakorlatáról írt: "...Az angol televízióban nincsenek színházi közvetítések. Legfeljebb csak a külön a televízió számára rendezett műsorokról. A tilalom feloldása az lett volna, hogy a televízió egy részletet, esetleg egy felvonást közvetít - étvágygerjesztésül - egy-egy darabból. Még kevesebb sikerrel, mint az eső után köpenyeg futballmeccsek kivonat. Már elmélet is alakult a tilalom megmagyarázására: "A televízió külön művészet, nem viseli el a színház, a hangversenyterem korlátait."

Február 4. 19.45 Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes köszöntője hangzott abból az alkalomból, hogy elindul az Iskolatelevízió adása. Kovács Béla, a Televízió Ifjúsági osztályának vezetője már az 1964/ 2. számú műsorújságban egész oldalas cikkben hívta fel a figyelmet az induló sorozatra. "A Magyar Televízió szerény eszközeivel is szeretne hozzájárulni az iskolareform céljainak megvalósításához, ezért - egyetértésben a Művelődési Minisztériummal, a pedagógia szakembereivel - február elejétől megindítja az Iskolatelevízió adásait. ...Más iskolai segédeszközökkel szemben az Iskolatelevíziónak olyan előnyei vannak, mint az élő szemléltetés, a legjobb kísérletek, a mozgófilm, a trükkös megoldások által a tananyagnak az élethez való közelítése, a tananyag aktualizálása, kiváló pedagógus egyéniségek legjobb módszereinek közkinccsé tétele, és végül minden más szemléltetőeszköznél gyorsabb elterjeszthetősége és gazdaságossága. ...Négy tantárgyban, öt iskolai osztálynak sugárzunk majd rendszeresen műsort. ..."
Február 5., az Iskolatelevízió indulásáról a TV Híradó is beszámolt, egy iskolában követték nyomon az első adás fogadtatását.

Február 9. 10.25 a Déryné Színház előadása képfelvételről, a budapesti József Attila Színházból, Dickens: Twist Olivér.

Február 14., ebben az évben megjelenik az első magyar füstszűrős cigaretta, a Fecske, amihez általában csak kisebb borravalóval lehetett hozzájutni, és csak a presszókban. A termék megjelenéséről hírt adott a TV Híradó is. Képleírás: Fecske cigaretta zárszalaggal ellátva, sok csomag Fecske, cigarettagyártó gép, kész cigaretták futószalagon, füstszűrős Toto cigarettacsomagok.

Február 19. 19.30 Vidéki Színházak tévéfesztiválja, közvetítés a kaposvári Csiky Gergely Színházból, Schiller: Stuart Mária. Szereplők: Erzsébet királynő - Takács Anna, Stuart Mária - Olsavszky Éva, Leicester grófja -Forgás Tibor, George Tlbot - Korándy Dénes, Burleigh grófja -Szabó Imre, Paulet lovag - Csihák László, Mortimer - Varga Tibor, Hanna - Gábor Mara, W. Dawison - Kiszely Tibor, Abespine gróf - Holl István, Bellevre gróf - Balázs Andor, Kent grófja - Takács László, OKelly - Kiss László, Margaret Kurl - Németh Ilona, Apród - Miletics Mária, Drugson Drury - Tóth Béla, Testőrtiszt - Radics Gyula, A grófság seriffje - Szabó István, Gertrud - Farkas Rózsa, Rosamunde - Oláh Magda, Aliz - Mezey Margit. Rendezte: Horváth Jenő.

Február 20-22. között ülésezett az MSZMP KB, majd határozatban ítélte el a kínai KP politikáját. A kor szokásainak megfelelően az eseményről nincs képes tudósítás a TV Híradóban.

Február 23., a TV Híradó tudósít a Technika Házában megrendezett Intervíziós ülésszakról, téma a tokiói olimpia közvetítése. Valamint Az első start címmel közölt riportot a Ferihegyi repülőtérről, ahol három hónapos szünet után megindul újra a belföldi légi forgalom. Debrecenbe 6.25-kor, Pécsre 9 órakor indulnak a gépek.

Február 25-28. között Budapesten ülésezett a nemzetközi tévé szervezet, az Intervízió tanácsa.

Február 26., a TV Híradó tudósított arról, hogy a Vígszínházban a stradfordi Shakespeare Színház vendégeskedett a Tévedések vígjátéka című darabbal.
Alec MacCowen, Jare Richardson, Julie Christi és Diana Rigg jelenete volt látható a darabból, az előadást megnézte Kodály Zoltán, Gábor Miklós és Vámos László.
Ugyanezen a napon, 19.45-kor élő közvetítés a Pécsi Nemzeti Színházból,
Menotti: A médium című operája. Szereplők: Monica - Bárdos Anna, Toby - Végváry Tamás, Mme Flora - Pécsváry Gabriella, Mrs. Gobineau - Illés Éva, Mr. Gobineau - Bolla Tibor, Mrs. Nolan - Horváth Sári. Rendezte: Eck Imre.

Március

A Budapesti Műszaki Egyetemen Dr. Bartha István akadémikus vezetésével összegyűjtik a színes televízió adás- és vételtechnika elméleti és gyakorlati tapasztalatait, hogy - egyelőre még csak fakultatív tárgyként - tananyagul rendelkezésre bocsássák a jövő híradástechnikai szakembereinek.
Egy hónappal később a műsorújság 1964/14. számában Varga Pál közölt cikket, Látogatóban a magyar színes tévénél... címmel, Dr. Bartha István és társai kutatásairól: "A rádió és a televízió leginkább békés társbérletének új riválisa kopogtat: a színes televízió. Amerikában, Brazíliában, Japánban már rendszeres színes program van. Angliában, Franciaországban, az NSZK-ban, a Szovjetunióban és Olaszországban pedig javában folynak a kísérleti színes adások. Nagy a készülődés Csehszlovákiában és Lengyelországban is, ahol a színes adásra alkalma stúdió prototípusát készítik. A jugoszláv tévé pedig színes filmbontó készülék vásárlásával kezdte kísérleteit.
Mi sem vagyunk azonban nagyon lemaradva, ... a Budapesti Műszaki Egyetemen Dr. Bartha István akadémikus vezetésével néhány lelkes tudományos munkatárs és ügyes technikus szorgoskodik e bölcső körül. ...Felfedezni való már nincs; a színes tévéadás elmélete, gyakorlata tökéletesnek mondható. A műegyetemi kutatócsoport feladata is csupán annyi, hogy az adás- és vételtechnikával kapcsolatos elméleti és gyakorlati tapasztalatokat összegyűjtse, és tananyagként átadja. Egyelőre még fakultatív tárgyként a híradástechnika jövő szakembereinek... Egyes szakemberek számítása szerint néhány országban 2-3 év múlva telítődik már a fekete-fehér tévé felvevőpiaca, s ezzel párhuzamosan elterjed a színes televízió. Természetes, hogy nálunk, ahol elég fiatal még a televízió, ez az idő több évvel eltolódik..."

A Művészeti Igazgatóság részjelentése a Poltikai Bizottság számára (1964. március 2.) Szinetár Miklóstól. (részletek)

"A Televízió Drámai osztálya eredeti tv-játékokkal, eredeti tv-filmekkel, színdarab-adaptálásokkal és színházi közvetítésekkel járult hozzá a Televízió műsorához.
1958-ban hat, 1959-1962 között évenként 12-14, 1963-ban 21 tv-játékot és tv-filmet készített. Ezen kívül heti egy színházi közvetítésről gondoskodott. Az első években a Drámai Osztályra hárul a feladat, hogy a tv-játék műfaji sajátosságait, kikisérletezze, megteremtse a Tv-játék különböző fő tipusait, az írokat a rendezőket nyerjen meg a fiatal, új műfaj számára és ezekből kinevelje saját iró és rendezőgárdáját........
Rendezőink közül Mihályfi Imrét és Zsurzs Évát kell elsősorban kiemelni számos hazai és nemzetközi sikerrel. A külső rendezők széles köre Adám ottótól Várkonyi Zoltánig terjed. Alig van neves magyar szinházi vagy filmrendező, aki ne próbálkozot vona több-kevesebb sikerrel tv-játék rendezéssel.
....Balsikereink is volak. Egy időben - főleg 1962 előtt - szinte kizárólagossá vált műsorainkban a komor, háborús, antifasiszta stb. , tematika. A későbbiekben 1-2 sikerületlen műsor, pl. "A csónak visszafordul", " A felhők felett mindig süt a nap" jelzik, hogy nem sikerült minden problémán úrrá lennünk.
A következő évek feladata elsősorban a még átgondoltabb koncepció alapján történő népművelés, az újabb tv-néző tömegekhez eljuttatni a világirodalom mind több kváló alkotását. Emelett nem momdva le, írókkal, rendezőkkel, új műfajokkal való állandó kisérletezésről, magasabbra emelni az átlag szinvonalat különös súlyt elyezve az j szocialista szellemű művek létrehozására, amelyek frissen reagálnak a mai élet aktuális politikai és erkölcsi problámáira......
.....
...Iroalmi képeskönyv címmel 1964. őszétől, új dramatikus irodalmi sorozat indul, amely Grokijtól, Hammingway-ig, Jókaitól Nagy Lajosig átfogja majd a világ, és a magyar irodalom televízióban hasznosítható epikáját. Portrésorozatot indítunk a mai magyar irodalom alkotóinak bemutatására, népszerűsítjük az irodalmi pódiumok (Irodalmi-, és Egyetemi Színpad) műsorait és az új évadtól felfrissitjük az irodalmi fejtörőket, kiküszöbölve fáradt vonáait.

...
A Televízió zenei műsorainak fő célja: kiszélesíteni a zeni művelődés hatáskörét, régebben "excluzivnak" számító zenei fórumok - Operaház, koncerttermek és műfajok - (balett, kamarazene) számára új közönségrétegeket kívánunk meghódítani, illusztratív lehetőségeivel új eszközöket tár fel a zenei népművelés számára és a népek közötti kulturális közeledés kereteit mindennapivá teszi.
1958. január 1-től 1983.december 31.-ig a Magyar Televízió összesen 54 opera elődást, 9 balett-estet, követített hazai színpadokról, és 6 előadást külföldről. Bemutattunk 22 külföldön vásárolt operafilmet, és hozzáláttunk saját operafilmgyártásunk - szerény keretek között való - megteremtéséhez. (Kodály: Háry és Dallapicolla: Éjszaki repülés). Ezen idő alatt 32 zenekari koncertet közvetítettünk hazai, 9 előadást külföldi forrásból, 4 koncertet magunk szerkesztettünk és közvetítettünk a Halászbástyáról. ..... --- Magyar Országos Levéltár - 288f -22/1964/23.öe MSZMPK KB Agit.Prop.Osztály

Matúz Józsefné a TV- Híradó főszerkesztője a történet írójának többször elmondta, hogy minden évben az MRT Pártszervezetének el kellett készíteni az éves összefoglaló jelentést. Azt mondta, hogy abban minden évben részletes elemzést adott az év sikereiről és kudarcairól. A Magyar Országos Levéltárban a 288f 22 /1964/ 24.öe. számon fellelhető a Politikai Bizottsági Jelentéshez csatolt (5122/64 ikt.számú) Ag.944. TV Híradóról Matúz Józsefné által készített 1964-es jelentés. A jelentésben kitért a műsorszerkezetre, a változásokra, a politikai és nézői elvárásokra, az osztály káderhelyzetére és politikai aktivításra, és munkafegyelmi kérésekre is. ( * jelölt helyeken a Jelentésben pontos névvel megjelölt munkatársak szerepelnek, ( részletek):
"A TV Híradó, a Televízió legrégibb sorozatműsorának fejlődése - különösen az elmúlt 3 esztendőben - megfelelt azoknak az irányelveknek, amelyekre a TV fokozott politikai jelentőségét hangsúlyozták a VIII. kongresszus határozatainak valóraváltásáért folytatott eszmei-politikai küzdelemben. A Híradónak, mint a TV egyik legfontosabb tájékoztató és agitációs műsorának fő feladata, hogy a párt és a kormány politikáŹának megfelelően hirt adjon a kül- ós belpolitika legfontosabb eseméŹnyeiről, segítséget adjon politikánk megértetéséhez, elfogadtatásához s ez által mozgósítsa nézőinket a szocialista épités feladataira, a hibák kijavítására.
1'

Kezdetben /1957-1958/ hetenként egyszer sugároztunk hiradót. 1959-ben
már kedden és szombaton, 1960-61-bcsi,hetenként háromszor^ kedden, csütörtökön és szombaton adtunk híradót... 1961 őszétől vezettük be a szerdai világhíradót, 1962 januárjától pedig a hiradó vasárnapi 20 perces, adását, ettől kezdve tehát minden adásnapon jelentkeztünk a képernyőn. 1963 őszén egységesítettük híradóink formáját: a világhiradót megszüntettük, hogy szerdán is jelentkezhessünk magyar anyaggal, állandó anyagait pedig beolvasztoutuk a többi híradóba. Az út mint az előbbiekből kiderül - a képes hetilaptól vezetett a képes napilap felé. A TV Hiradó az első időben mintegy képes kiegészítője volt annak a tájéŹkoztató munkának, amit a rádió és a sajtó végzett, A fejlődés során aztán önálló és rendkívül fontos tényezővé vált, hiszen mint hetenként ötször megjelenő képes napilap csaknem 2 millió nézőt, tájékoztatását vállalja egy-egy adásában.
Az esti műsorpolitikai gerincét alkotó TV Híradónak már kialakult hagyománya és közönsége van. A nézők legtöbbjének az az igénye, hogy a nap legfontosabb eseményeinek tömör összefoglalóját kapja a híradóban, lehetőleg képekben, illetve mozgóképekben. A nézők kedvelik a híradót, rövidségét, feszességét, sokszínűségét, örömmel fogadják azokat a - híradó mértékkel mérve - hosszabb anyagokat, amelyek árnyaltabbak, publicisztikai hangvétellel dolgozzák fel fejlődő életünk tényeit, eseményeit. Amit nem lehet a műsor javára irni: a protokoll jellegű híreŹket - nagykövetek, fogadások - többé-kevésbé azonos módon oldja meg, bár történtek hasznos kísérletül: uj megfogalmazások kialakítására.

Az ipari riportok sokszor megrekednek egyes újdonságok szemléletes bemutatásánál, és nem jutnak el a fontosabb népgazdasági összefüggésekig. Végül: a kritikai munka egyenlőtlen, bizonyos periódusokban alig akadnak biráló anyagokat, s a szerkesztők nem egyszer visszariadnak a szemŹben álló szervek és intézmények, támasztotta akadályoktól. A leközölt kritikai riportok egy része mellékes, kis jelentőségű problémákat tesz szóvá, rosszul használva fel a műsor óriási publicitását, B téren épp a legutóbbi periódusban van örvendetes változás, - Sajnálatos tény, azonban hogy belpolitikai, nem egyszer éppen kritikai anyagainkba egyes szerkesztőink politikai és újságírói erőtlensége következtében tárgyi tévedések is becsúsztak. Igen nehéz volt a hibák ellen ugy harcolni, hogy egyszersmind ne emeljünk gátat a kritikai munka fejlődése, fokozása előtt, hiszen ez a tevékenység nemcsak országos hasznot jelenthet /olyan konkrté esetben, mint az ékszij riport/ hanem megegyezik a nézők igényéivel is és - ha jól csináljuk,- segiti a demokratizmus további szélesítését egész társadalmunkbon.
Amit a nézők leginkább javunkra írnak, az a tájékoztatás gyorsasága. A műsor társadalmi hatása, tudatformáló ereje, gyorsaságára és hitelesŹségére épül. Amíg a sajtó és a rádió leirja, illetve elmondja a megtör-tént eseményt, a hiradó - szemtanúvá teszi a nézőt. Ez nagy előny mind-a sajtóval, mind a rádióval szemben, megnöveli e.z adások dokumentatív -erejét, politikai hitelét, A párt agitációs rendszerén bolül mint a" leggyorsabb és legnagyobb publicitásu képes tájékoztatási eszköz; a -TV szervezetén belül, mint a politikai tájékoztatás alapvető hordozóŹja látja el feladatát a TV Hiradó.

Ez utóbbi tényt figyelembevevő a hiradó szerkesztésének alapelve, hogy nem rétegmüsor, valamennyi nézőnek szól, tehát ennek megfelelően sokŹrétűnek, közértően feldolgozottnak kell lennie. Azt kell a hiradó-ban elmondani a nézőknek - ha lehet elsőként - ami az adott politikai szituációban a leglényegesebb a tájékoztatásukhoz és orientálásukhoz. A gyorsaság a munka legfontosabb szempontja volt minden fejlődési szakaszbana A döntő lépést e szempontból a közelmúltban 1964 tavaszán . tettük meg, létrejött a Hiradó önálló hir- és külpolitikai szerkesztősége, s ennek segítségével adásnaponként három hirperiódust biztosíŹtunk nézőink számára: az adás indulásakor ötperces műsorkezdő híradást, 1/2 8-kor a TV Híradó első és az adás végén, 22 óra körül a Hiradó második kiadását.
.....
A TV Híradó második kiadása, a Rádió által szolgáltatott úgynevezett műsorzáró híradást és a 1/2 8-as adás ismétlését váltotta fel. A két, egymással csak tartalmi összefüggésben lévq, műfajilag viszont élesen elváló műsorból alakítottuk ki, hosszú kísérlet-sorozat után a TV Híradó második kiadását, amel:/ elsőizben 1964. március 3-án jelent meg a képernyőn. Az azóta eltelt idő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az uj műsor - amint a TV Kollégium áprilisi és a Vezető Testület má jusi ülése is hangsúlyozta - jelentősen hozzájárul a Televízió ujság-szerüségének fokozásához. Valóban ami a televízió-szerü hírközlést ilŹleti, a második kiadás adja a legtöbbet nézőinknek,
A műsor első részében mindenekelőtt a legfrissebb híreket adjuk, A Híradó 1/2 8-as adásából már csak azokat a külpolitikai híreket vesszük át, amelyek jelentősége azt szükségessé teszi, így a második kiadásnak frissessége mellett összefoglaló jellege is van, a nap legfontosabb eseményeiről tájékoztatjuk benne nézőinket,
A második kiadás külpolitikai híreinek újraszerkesztésével ma már elmondhatjuk, hogy a tájékoztatás gyorsaságában nincs lényeges különbség a Rádió 22 órás hirei és a mi második kiadásunk között. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy egyáltalán nincs különbség a két adás között. Ez azonban műfaji eltérésekből adódik. Az események lényegretörő, tárgyilagos és tempós, a Hiradó ritmusához alkalmazkodó közlése jobban megköveteli a szelektálást tőlünk, mint a Rádiótól,
Itt jegyezzük meg, hogy nagyon hasznosnak bizonyult az esti órákban a rádióban tartózkodó szerkesztő munkája. Általa lehetőségünk van nemŹcsak a lehallgató szolgálat híreinek felhasználására, hanem a két, körülbelül egyidőben elhangzó híradás alapvető egyeztetésére is. Ennek az együttműködésnek a fenntartása ós fejlesztése számunkra továbbra i3 nagyon fontos. Illusztratív ellátottságunk általában megfelelő. MinŹden adásban legalább, két -háron uj filmhirt használunk fel az esti órákŹban érkező filmekből. Fotó-ellátásunkra jellemző, hogy az első három hónap alatt körülbelül 700 rádió-, illetve t^lofotót adtunk le,
A második kiadás megindítása az önálló, hírszerkesztőség létrehozása az első kiadásra is termékenyítő hatást gyakorolt. 1/2 8-as adásunkban is megnövekedott az aznapi események száma, későbbre toldótak a slussz-idők, késő délutáni bel- és külföldi események, ha fontosságuk megköveteli.
......

A Hiradó Osztály a külföldi tapasztalatokkal megegyezően a TV vezetőinek állandó támogatásával az egyetlen célszerű szervezeti formában: önálló egységként épült fel. A létszám, a technikai felszerelés és a hatáskör az adások számának növekedésével arányosan nőtt. Az osztály szervezetében az irányító szerepet a szerkesztőség 18 újságírója tölti be. Az ő alkotótársaik az operatőrök, számszerint tizen. A gyártási apparátus létszáma 8 fő. A gyártáshoz tartozik 7 világosító is és a gyártás osztja be és ellenőrzi a vágócsoport munkáját, amely 5 fővel biztosítja a hiradó adásra való elkészítését. Az adásokat két adásrendező bonyolítja le. Szervezetszerűen sajnos még nem tartozik a híradóhoz, de ténylegesen csak az osztálynak dolgozik 3 gépkocsivezető is. Az adminisztrációs feladatok megoldására az osztálytitkárságon,.a gyártásnál ós a rovatoknál 6 adminisztrátor áll rendelkezésünkre .
...
Az osztály jó politikai hangulatában időnként természetesen erős hullámzások is vannak: azonnal megérezzük, ha valamilyen országos, vagy nagyobb jelentőségű nem.etközi probléma időlegesen megoldatlan, megválaszolatlan, gyorsan befutnak az összes rémhírek, találgatások. Miután a hangulat őszinte, az emberek politikai problémáikat azonnal és nyíltan feltárják az osztályvezetőnnek is, tehát mód van a világos és pártszerű válaszadásra.
Az osztályvezetés és a pártvezetés kapcsolatai. Az osztály munkatársai közül kettőt választottak be a pártalapszervezet vezetőségébe /Márványi György, Pacsay Vilmos/ és a vezetőség munkájában résztvevő elvtársak rendszeresen tájékoztatják az osztályvezetést a pártszervezet tevékenységéről, igényeiről, javaslatairól. Az osztályon két pártcsoport működik és bár a pártcsoport értekezletek nem elég rendszeresek, mégis elmondhatjuk, hogy a pártcsoportok,.illetve a kommunista kollektíva, mindig jelen van, amikor fontos kérdések eldöntéséről van szó. így külön összevont pártcsoport értekezlet előzte meg a második kiadás elindítását és összevont pártcsoport értekezlet foglalkozott a felmerült személyi problémákkal is,
A kedvező politikai légkör nem. kis mértékben az osztály összetétolén, kádereinek állapotán nulik. Miután a Hiradó fokozatosan és Szervesen épült fel és az osztály vezetésében hót éve nincs változás, olyan mag, olyan törzsgára, alakult ki, amelyre nehéz helyzetekben is biztosan lehet számitani.
A 18 nálunk dolgozó szerkesztő közül 12 fő /66 %/ tagja a pártnak és a 12-ből 9 több mint tiz esztendeje  6 elvtárs jövőre ünnepli 20 éves párttagságát, egy fő podig nár a felszabadulás előtt is a párt tagja volt. Van egy-egy párttag az operatőrök, a gyártásvezetők és a világositok, valamint az adásrendezők között is.
.....
Az eltelt 7 év alatt sok nálunk dolgozó tehetséges kolléga ment át más osztályokra, ahol kitűnően megálltak helyüket. Ezek közé tartozik Kársai Nándor gyártási csoportvezető, Major Sándor szerkesztő, Szűcs László rendezőasszisztens /nálunk felvételvezetőként kezdte/, Szilágyi Virgil operatőr /nálunk világositóként kezdte/, Molnár Miklós operatőr, Kocsis Zsuzsa vágó, Albertini János gyártásvezető.* Más osztályoktól kapott is a Hiradó munkatársakat. Az Agit.Prop.Főosztályról jött át hozzánk Horváth József, Szép Zsigmond és Pásztor Ferenc, valamint Gelencsér Endre gyártásvezető. .
A kádermunka során néhány sulyos problémával is szembekerültünk. Rossz munkájuk, illetve magatartásbeli hibájuk miatt váltunk meg két szerkesztőnktől *, Sorozatos fegyelmezetlenségei miatt kértük egy vágónő* eíbocsájtásat és hasonló munkabeli hibák miatt váltunk meg két felvételvezetőnktől *. Az eredmények ellenére a szerkesztőség káderhelyzetre korántsem problémátlan. Az elmúlt hónapban elkövetett súlyos és ismételt fegyelemsértésért, méltatlan magatartásáért alacsonyabb munkakörbe" kellett helyezni. Állandó:problémákat okoz a belpolitikai rovat másik munkatársa, x.yB *, akinek ötletessége és ügyessége, fegyelmezetlenséggel, politikai és újságiról éretlenséggel párosul és ezért bonyolultabb politikai, vagy társadalmi kéirdés ket felvető riportok esetében egymás után súlyos politikai hibákat követett el. Mindkettejükkel kapcsolatban felvetődött már, hogy távozásuk mind a Hiradó, mind saját jövőjük szempont-jából célravezető lépés, lenne, az osztályvezetés és a párt alapszervezet vezetősége azonban végeredményben arra az álláspontra jutott, hogy egyelőre megkísérlik, hogy mindkettőt itt tartsák az intézménynél. Miután az osztály kollektívája erősnek mondható, ez jelentős támogatást jelent a vezetésnek, különösen, mert sikerült a hibák elkövetőivel szemben magas erkölcsi és politikai igényeken nyugvó egységes álláspontot kialakítani.
.....
A Híradó- az osztály és a műsor fejlődésének következő lépcsője az első, 1/2 8-as kiadás átformálása lessz, - amint ezt a TV Vezetői Testülete meghatározta. A második kiadás tapasztalatai azt mutatják, hogy a nézők örömmel fogadták a friss híranyag telefotókkal való illusztrálását és értékelik azt a-tényt, hogy összefogalóan kapják meg as nap legfontosabb kül- és belpolitikai híranyagát.. Az elmúlt közel féléves periódus szoktatási idő is volt a néző száméra és a rendelkezésünkre álló adatok szerint nézőink a második kiadást, illetve a formát, ahogyan friss hireinkwt-a második kiadásban prezentáljuk - helyeslik. A Televízió képernyőjén keresztül több mint egy hónappá ezelőtt ezzel kapcsolatosan kérdést intéztünk nézőinkhez. 567 beérkezett válasz közül 530 helyeselte ezt a módszert. E jó tapasztalatok inditanak bennünket arra, hogy a második kiadás jelenlegi formájához hasonlóan javasoljuk megoldani a híradó első kiadását.
A második kiadáshoz hasonló módszerekkel a külpolitikai híreket és a legfrissebb hazai híreket bemondóra építvő élőből adnánk, illusztrálva filmmel, fotóval és egyéb grafikai eszközökkel. Ami az átalakítás időpontját illeti: - ez technikai, műszaki feltételektől függ. Amennyiben a szükséges stúdió kapacitást megkapjuk és megoldódik a bemondók kérdés, hogy rövid előkészítési idő után, indulni tudunk az átformált, frissebbé tett első kiadással./
Az első kiadás átalakításával kapcsolatoson el kell dönteni, hogy megismételjük-e a második kiadásban az első adás lekevert filmanyagát. A probléma összefügg azzal a javaslattal, hogy /amint az külföldön a legfejlettebb televízióknál szokásos/ - mi is rögzitsük a II, kiadás időpontját, körülbelül 22 óra tájra. /Jelenleg 21.50-22,45 között kerüil sor a második kiadásra/. Ha az ismétlés időpontját sikerülne rögzítendő* - tehát rendszeresen egyéb műsorok a hiradó után kerülnének - meggondolandó, hogy ne tartsuk a teljes ismtéléssel azokat a nézőket is a készülék előtt, akik az első adásban az anyagot már látták, a másodikban nem néznék meg, viszont a második kiadás, utáni műsorra kíváncsiak. Véleményünk szerint azonban több érv szól az ismétlés mellett. "
.

Március 5., a fél nyolcas mellett késő esti Híradó indul, ebben élő szóval, bemondó olvassa a Híreket.
A második kiadás megindítása termékenyítőleg hatott az első kiadásra. A félnyolcas híradó is hírszerűbbé vált. A történés napján adtak hírt, többek között olyan eseményekről, mint az országgyűlés tanácskozása vagy a Népfront kongresszusa.
Az új típusú híradó megindítása hosszú időre kijelölte a fejlődés irányát, amelynek középpontjában a minél frissebb hírszolgáltatás megvalósítása állt. Tovább bővült a rendelkezésre álló belföldi és külföldi híranyag mennyisége, javult a híradó műszaki felszereltsége, modernizálódott a technika, fokozatosan nőtt a műsorkészítésben résztvevők száma. Az 1970-es megújulásig a Híradó az 1964-ben lefektetett alapokon építkezett tovább.
Márványi György az 1965-ös Rádió és Televízió évkönyvben Szemtanúk lettünk címmel írt cikkében így emlékezett erre: "Egy Nyugat-németországi közvélemény-kutatás szerint a szászországi miniszterelnököt száz megkérdezett ember közül ketten valamilyen gyűlésről, hárman az újságokból és ötvenhatan a televízióból ismerték. ...Az Egyesült Államokban a United Press International amerikai hírügynökség körülbelül negyven százalékkal több televízió- és rádióállomásnak ad híranyagot, mint újságnak. ...Guttenberg, aki feltalálta a könyvnyomtatást, lehetővé tette az emberiségnek, hogy sokszorosítsa a híreket, gondolatait, eszméit, hogy szavakkal reprodukálja a valóságot egy bizonyos - viszonylag korlátozott - mennyiségben. Az új nagyszerű találmány, a televízió lehetővé tette, hogy magát az eleven életet sokszorosítsuk sok millió - gyakorlatilag szinte korlátlan - példányszámban és ugyanabban az időpontban.
A hírközlés történetének kétségtelen rekordja volt, amikor az európai tévéállomások egy része - köztük a mi televíziónk is - bekapcsolódva a szovjet tévéállomások mikrohullámú láncába, helyszíni adást sugároztak nézőiknek a kozmoszból, a Vosztok űrhajók fedélzetéről. Tízmilliók voltak szemtanúi azoknak az eseményeknek, amelyeket a tévéhíradók közvetítettek...
A II. kiadásba a mi Híradónk belefoglal minden olyan fontos eseményt, fontos híranyagot, amelyet a néző a másnap reggeli lapokban olvashat majd csak el - tegyük hozzá: bővített formában...
A Híradó népszerűségének forrása a Híradó tárgyilagossága. Világszerte a közönség bírálatának kereszttüzében állnak a tévéműsorok, s ez nem véletlen: a program és szereplői - akik a nézők szobáiba lépnek (néha tolakodnak) - a közönség legszemélyesebb érzelmeivel találják szembe magukat. A munkában, szórakozásban, társadalmi életben ki-ki tehetségéhez, pénzéhez, szerencséjéhez mérten arányos pozíciót foglal el. A saját lakásában viszont mindenki saját maga a legfőbb ítélőbíró. Az ítélet mérlegelésekor s kimondása pillanatában a szubjektív tényezők nagyon előtérbe kerülnek. Ha egy riporter valakinek ellenszenves - hiába jó a műsora - nézője haszontalannak ítéli a vele töltött negyed órát. ...A nehéz követelményeknek a TV Híradó népes kollektívája (valóságos kis hadsereg, kb. 60 fő) közös erőfeszítéssel igyekszik megfelelni. ...A komplex szervezeti részlegekhez szerkesztők, operatőrök, vágók, gyártási munkatársak, vágók, adásrendezők, világosítók, gépkocsivezetők tartoznak...
A mi tévéhíradónknak van egy olyan sajátossága, ami a legtöbb hasonló külföldi programtól megkülönbözeti: tudatos törekvés bizonyos anyagok művészi megformálására. A külföldi híradók szerkesztői közül sokan ezt felesleges luxusnak érzik, nálunk azonban már hagyomány, hogy a híradó bizonyos eseményeket gazdagon, sokrétűen dokumentálva, a kép és hang művészi alkalmazásával dolgozzon fel...
A rendelkezésre álló adatok szerint száz nézőből 79 állandó nézője van a TV Híradónak. Megtisztelő, igen szép arány. De érdemes megnéznünk, hogy a maradék 21 miért nem ül le rendszeresen a készülék elé, amikor felcsendül a jól ismert szignál, s a kamerás ember feléje fordítja optikáit..."

Március 5., Gomulka lengyel miniszterelnök nyilvánosságra hozza a nukleáris fegyverek közép-európai befagyasztásáról szóló tervezetét, erről a TV Híradó március 08-i adásában számol be.

Március 10., az NDK légterében szovjet vadászgépek lelőnek egy amerikai repülőgépet. Az eset óriási nemzetközi botrányt keltett. A háromfős amerikai személyzetet március végén a zónahatáron átadják az amerikai hatóságoknak, az eseményről a TV Híradó az NDK TV anyagának átvételével számol be március 12-én.

Március 13., a TV Híradó Szerző a próbán címmel tudósít a Vígszínház Hóvirág című előadásának próbájáról, amin a szerző is részt vett. Az előadást Várkonyi Zoltán rendezte, főszereplők: Bulla Elma, Páger Antal és Pálos György voltak.

Március 14. 19.05 élő közvetítés a kecskeméti Katona József Színházból, Zeller: A madarász, operett. Szereplők: Theodor fejedelem - Szalma Sándor, Mária, a felesége - Kaló Mária, Adelaide bárónő - Dévényi Cecilia, Mimi grófnő - Kovács Mária, Csörsz báró - Jánoky Sándor, Szaniszló - Kenéz Ernő, Schmakk bíró - Komlós József, Kocsmárosné - Fraknói Sári, Jutka, a lánya - Várhegyi Teri, Főlakáj - Szilágyi Lajos, Haskó professzor - Kölgyesy György, Flaskó professzor - Budai László. Rendezte: Lovas Edit.

Az NDK televíziója Falusi gazdatanfolyamot indított. A fő tárgy az állattenyésztés és a háztáji munkák voltak.

Március 18. 19.05 élő közvetítés a győri Kisfaludy Színházból, Rostand: Cyrano de Bergerac. Szereplők: Cyrano - Füzessy Ottó, Christian - Szűcs István, Guiche - Perédy László, Ragueneau - D. Kovács József, Le Bret - Horesnyi László, Castel Jaloux - Gárdonyi László, 1. Kadét - Peczkay Endre, 2. kadét - S. Tóth József, 3. kadét - Somlai István, Jodelet - Csengery Aladár, Cuigy - ifj. Kömíves Sándor, Roxan - Falvay Klári, Martha nővér - Várady Anna, Liza - Zakariás Klára, Cukrászlány - Mártonffy Mária, Duenna - Kiss Bazsa, Színésznő - Látrányi Ilona. Rendezte: Szilágyi Albert.

Ugyanezen a napon a TV Híradó érdekes új kísérletről számol be, a tantusz nélküli telefonkészülékről. Képleírás: "Figyelem! Kísérleti nyilvános telefon, 3 db 20 filléressel működik, melyet előre kell bedobni" felirat telefonfülkén, a telefonáló bedobja a pénzdarabokat, majd telefonál.

Március 21. 20.55 Mici néni harmadik élete. A közelmúlt nagysikerű filmje, a Mici néni két élete népszerű főszereplőjének, Kiss Manyinak ezúttal a harmadik életével - a valóságos életével - ismerkedhettek meg a nézők ebben a szórakoztató műsorban, amit Búzáné Fábri Éva szerkesztő, Zsombolyai János operatőr és Palásthy György rendező készített.

Márius 25. 19.05 élő közvetítés az Erkel Színházból, Millöcker: A koldusdiák.

Március 19-20., a Hazafias Népfront III. Kongresszusa Budapesten. Elnökévé Kállai Gyulát, főtitkárává Erdei Ferencet választják, a TV Híradó tudósít az eseményről, amelyen híres művészek, Kodály Zoltán és Pátzai Pál is rész vettek, az elnökség tagjaiként.

Március 31. és április 10. között szovjet párt- és állami küldöttség látogatott Magyarországra. Kádár Jánost Lenin-renddel és a Szovjetunió Hőse aranycsillagával tünteti ki Ny. Sz. Hruscsov. A látogatásról minden nap kiemelt helyen tudósít a TV Híradó.
Márványi György írta az 1965 évi Rádió és Televízió Évkönyvben: "Rekordot jelentett a magyar televíziózás történetében az az este, amikor a Híradó nem átvette, hanem átadta friss híranyagát a többi televíziónak. Hruscsov érkezése napján, 1964. március 31-én 15 európai állam (köztük a Szovjetunió valamennyi tévéállomása), és a Telstar segítségével az Egyesült Államok három nagy tévéállomása közvetítette az eseményről készített képeket."

Április

A televízió művészeti díjasai: Bokor Péter tv-rendező Balázs Béla-díjat, Róna Tibor József Attila-díjat kapott.
Ebben a hónapban született egy új tévé-kedvenc, Láczi Ivánné egyetemi adjunktus, a Ki miben tudós? sorozat matematikaversenyének játékvezetője. A sorozat kémia versenyét Kosztolányi Péter elsőéves szegedi egyetemista nyeri, történelem versenyét Tánczy Miklós celldömölki gimnazista nyeri. Az irodalmi verseny első helyezettje a budapesti Haraszti György, a matematikában pedig két győztes van, a budapesti Gerencsér László és Pelikán József. A Művelődésügyi Minisztérium egy hónappal később úgy döntött, hogy a Ki miben tudós? vetélkedő győztesei és második helyezettjei mentesülnek az egyetemi felvételi vizsga kötelezettsége alól.
A műsorújság későbbi, 1964/19. számában bemutatták a Ki miben tudós? győzteseit, Haraszti Györgyöt, Gerencsér Lászlót és Palikán Józsefet.

Április 01. 19.00 Vidéki Színházak tévé-fesztiválja, élő közvetítés a Miskolci Nemzeti Színházból, Lunacsarszkij: Don Quijote. Szereplők: Don Quijote - Szokolay Ottó, Sancho Pansa - Fillár István, Herceg - Pákozdy János, Hercegnő - Máthé Éva, Pappa del Babbo - Koncz Gábor, Murció Vesconsin - Némethy Ferenc, Balthazar - Dobránszky Zoltán, Rodrigo Paz - Polgár Géza, Maria Stella - Lóránd Hanna, Mariabella - Árvai Ágnes, Vermillon - Szabados Ambrus, 1. katona - Sós László, 2. katona - Nemkin Antal, 3. katona - Kiss Gábor, 4. katona - Császár András, Vasco - Kiss Gábor, Porkoláb - Somló Ferenc. Rendezte: Jurka László.

Április 2., a szovjet delegáció bábolnai látogatásáról láthattak riportot a TV Híradó nézői. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter fogadta Ny. Sz. Hruscsovot, Kádár Jánost és a többi vendéget. Hruscsov és Kádár lipicai ötösfogaton érkezett, az ötösfogatot Hruscsov ajándékba kapta a gazdaság vezetőitől.
Ugyanezen a napon a TV Híradó tudósít a Katona József Színház megnyitásáról és az első bemutatóról, a Dandin Györgyről.

Április 3., Kádár kitüntetése, az Országház Munkácsy termében a Szovjetunió Hőse kitüntetést kapta, valamint az Aranycsillag érmet. A TV Híradó beszámol a kitüntetési ceremóniáról.
A Rádió és Televízió Újság 1964/14. számában féloldalas Hruscsov képet közölt, alatta az alábbi felirattal: "Az újabb személyes találkozás alkalmából köszöntjük a szeretett vendéget, Hruscsov elvtársat! "

Április 5., Éjszakai kísérlet címmel beszámol a Vidám Színpad a Nyolc nő című bűnügyi történetének előadásáról, amit csak éjszaka játszanak.

Április 11. 19.05 élő közvetítés a Pécsi Nemzeti Színházból, Ábrahám Pál: Hawai rózsája. Szereplők: Lilla, Susane Provence - Pataki Ottilia, Lilo Taro herceg - Meser István, Herald Stone - Csányi János, Harrison - Hegyi Péter, Bessy - Péter Gizi, Raka - Vári Éva, Jim Boy - ifj. Latabár Kálmán, Buffy - Cserényi Béla, Peroquet - Kutas Béla, Sunny - Kanizsai László, Bobby - Bizó Józsref. Rendezte: Kalmár András.

Április 15. 19.05 élő közvetítés a Madách Színház Kamaraszínházából,
Kállai István: Élni tudni kell. Szereplők: Pintér Gábor - Ajtay Andor, Pintér Andrea - Váradi Hédi, Margit, a nagynéni - Kiss Manyi, Kertes Antal - Zenthe Ferenc, Hollander úr - Greguss Zoltán, Tibi - Garics János, Szőnyiné - Kelemen Éva, Dezső úr - Horváth Ferenc. Rendezte: Both Béla.

Április 15-19., Miskolcon első ízben rendezik meg a rövidfilm- és televíziós rövidfilm-fesztivált. Az I. - később hagyományossá váló - filmfesztiválon megosztott nagydíjat nyert Kende Márta filmje, a Siker.
Ez volt első negyedév, amikor egyetlen feliratos játékfilm sem szerepelt a televízió képernyőjén.

Április. 16. 19.45 A béke diplomatája címmel filmösszeállítás Ny. Sz. Hruscsov 70. születésnapjára. A filmösszeállítást készítették Korolovszki Lajos szerkesztő, Sugár András szerkesztő-forgatókönyvíró, Pintér Gyula rendező.

Április 19. 19.00 élő közvetítés a Magyar Állami Operaházból, Britten: Albert Herring. Szereplők: Lady Billows - Neményi Lili, Florence Pike - Németh Anna, Miss Wordswort - Gyurkovics Mária, Mr. Gadge - Palló Imre, Mr. Upfold - Göndöcs József, Budd- Domahidi László, Sid - Varga András, Nancy - Komlóssy Erzsébet, Albert Herring - Palcsó Sándor, Mrs. Herring - Szilvássy Margit, Emmi - Házy Erzsébet, Cis - Koltay Valéria, Harry - Hrabovszki I. Rendezte: Mikó András.

Április 20., a BBC megindította a második tévéműsorát, így a kereskedelmi tévéadóval együtt már három műsor fogható Angliában.
Ugyanezen a napon a TV Híradó beszámol a Szépművészeti Múzeumban megnyílt Toulouse-Lautrec kiállításról, amit a művész születésének századik évfordulója alkalmából rendeztek.

Április 24. 18.55 emlékezés Shakespeare születésnek 400. évfordulójára. Fellegi Tamás és Wiedermann Károly összeállítása.
19.05 élő közvetítés a Nemzeti Színházból, Shakespeare: Julius Caesar. Szereplők: Julius Caesar - Ungvári László, Octavius Caesar - Sztankai István, Marcus Aurelius - Bitskey Tibor, A. Lepidus - Pásztor János, Cajuss Cassius - Sinkovits Imre, Casa - Gelley Kornél, Decius Brutus - Bihary József, Matéllus Cimber - Fenyő Emil, Cinna - Hindi Sándor, Calpurnia - Zolnay Zsuzsa, Portia - Kohut Magda, Cicero - Sugár Lajos, Publius - Balogh László, Falvius - Raksányi Gellért, Marullus - Gáti József, Artemidorus - Szakács Sándor, Cinna, a költő - Somogyvári Pál, Jós - Verebély Iván, Titinius - Raksányi Gellért, Massala - Gáti József, Volumnius - Csurka László, Lacius - Sándor Géza, Strato - Versényi László, Pindarus - Kun Tibor, 1. polgár - Tyll Attila, 2. polgár - Rajz János, 3. polgár - Horváth József, 4. polgár - Tarsoly Elemér. Rendezte: Marton Endre.

Április 25., az Allami Bábszínház felnőtteknek szóló műsora, amit Szőnyi Kató rendezett. A bemutatóról a TV Híradó tudósított.

Április 28. 21.35 élő közvetítés a Szépművészeti Múzeum Toulouse-Lautrec kiállításáról, a műsor rendezője Dömölky János, vezető operatőr Zsombolyai János, előadó H. Takács Marianne.

Május

Szinetár Miklós, a Magyar Televízió művészeti igazgatója a René Clair által vezetett cannes-i tévéfilm-fesztivál zsűrijének alelnöke volt, a másik alelnök Ted Cott, az Egyesült Államok nemzeti tévéadójának (NBC) igazgatója volt. Az MTV által benevezett film a Szép Ernő Májusából írt, Ádám Ottó rendezte alkotás volt. A Május jól megállta a helyét - írta akkor a tudósító, végig versenyben volt a díjazásra a tévéjáték kategóriában, végül is az ötödik helyen végzett. A magyar produkciók megbecsülését jelezte az is, hogy a záró napon a három kategória-győztes mű után még levetítették az Éjszakai repülés című magyar televíziós operafilmet.

Egy olasz felmérés szerint ekkor minden második olasz legkevesebb heti négy estét a tévékészülékek előtt töltött.
Az angol televízió 30 tudományos és dokumentumfilmet adott el a kubai televíziónak.
A Dán televízió elhatározta, hogy ezentúl részt vesz a 14-16 éves diákok nemi elvilágosításában. Az iskolákat felkérték, hogy az adások után közöljék a fiatalok reagálását.

Élő kapcsolásos közvetítések voltak a Budapesti Nemzetközi Vásárról.
A hónap folyamán Salgótarjánban országos konferenciát tartottak a televíziónak a népművelődésben betöltött (és betöltendő) szerepéről. A konferenciát Haynal Kornél, az MRT elnökhelyettese nyitotta meg, a referátumot Sándor György, a TV népművelési igazgatója tartotta. Ennek kapcsán Televízió és népművészet címmel jelenik meg két oldalas cikk a műsorújság 1964/22. számában, Petress István tollából.
Idézet a cikkből " ...A televízió tehát nem teszi feleslegessé a népművelés hagyományos formáit, inkább ösztönző hatású, de valóban jó értelemben vett konkurencia a rossz, unalmas rendezvények számára..."

Május 1. 20.35. Utánzók klubja szórakoztató műsor. Hofi Géza a maga által írt Armstrong paródiával lép fel, de rendkívüli tehetsége mégsem arat sikert.

Május 03. 19.01 élő közvetítés a Nemzeti Színházból, Pavel Kohut: A harmadik nővér. Szereplők: Az anya - Csernus Mariann, Angela - Kohut Magda, Pavla - Papp Éva, Petra - Törőcsik Mari, Kolcsaváné - Pártos Erzsi, Vitek - Sztankay István, Karel - Somogyvári Pál, Jozef Motilek - Maklári János, Doctor Plachy - Kemény László, Ladiszlav Plachy - Pásztor János, Helena - Horváth József, dr Konicsek - Tyll Attila, Vladimr Král - Tarsoly Elemér, Az anyja - Majláth Mária, A háziúr felesége - Apor Noémi, Milos úr - Versényi László, Egy fiú - Bálint András fh., 1. asszony - Seres Erzsi, 2. asszony - Lejtényi Éva, 1. férfi - Gyalogh Ödön, 2. férfi - Balogh László, Énekesek: Gara György, Farkas Abi fh. Rendezte: Pethes György.

Május 09. 19.55 Előjáték a Lear királyhoz, részletek az Irodalmi Színpad műsorából.
Balogh Mária a műsorújság 1964/14 számában mutatta be Eck Imre rendezőt.

Május 13., Egyiptomban az elterelt Nílus homokgátjainak felrobbantásával befejeződik az Asszuáni-gát építésének első szakasza. A megnyitó ünnepségen részt vesz a háromhetes látogatáson ott tartózkodó Hruscsov is. Erről a TV Híradó is beszámolt a május 14-i adásában.

Május 16., Delta, műsorvezető Lénárd Judit.

A Rádió és Televízió Újság 1964/18. számában Hegedűs Tibor írt kritikát a TV műsorairól, s így fejezi be mondandóját: "A televízió hatalmas kulturális és híradási apparátus. Jelentőségéhez és sokirányú feladataihoz mérten a kritika még nem foglalkozik vele eleget: ezt sajtóviszonyaink ma még nem teszik lehetővé. Helyhiány miatt gyakran lakonikus rövidséggel kell szólnunk. A biztató jövőt egy rádióval és televízióval foglalkozó kritikai folyóirat jelentené..."

Május16., a TV Híradó tudósított a Szerelmi bájital bemutatójáról a Magyar Állami Operaházból. A riportban szereplő művészek Gyurkovics Mária, Réti József és Szalma Ferenc. Rendező: Békés András.

Május 19., a Rendőrség bravúros nyomozását mutatták be a TV Híradóban, a Népszabadság cikke alapján, A Fillér utcai rablótámadót, Varga János 24 éves segédmunkást röviddel tette elkövetése után elfogták.

Május 20., Budapesten felállítják az első utcai automatákat. A TV Híradó tudósítása szerint a Margit híd budai hídfőjénél, Európa több országához hasonlóan, automatákat helyeztek üzembe, konzervek, vegyi cikkek, édesség, cigaretta volt kapható. Kétforintos érmékkel lehet vásárolni. Ugyancsak cigaretta automata került a Nyugati pályaudvarra - ahol a képsorok szerint sorok kígyóztak - és a Művész mozi előcsarnokába.
Ugyanezen a napon 19.05-kor élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Mozart: A varázsfuvola. Rendezte: Versényi Ida.

Megjelenik a Rádió és Televízió Évkönyve 1964.
Moszkvában heti egy, Leningrádban heti két alkalommal 4-4 órás színes programot sugároz a Szovjet Televízió. Az Észak-német tévé (NSZK) produkcióinak egy részét színesben is elkészíti. A New Yorki Világkiállítás színes műsorát kétszáz készülék közvetíti a látogatóknak.

Május 27. 19.05 élő közvetítés a Nemzeti Sínházból, Dobozy Imre: Holnap folytatjuk. Szereplők: Ágass László - Básti Lajos, Laci, a fia - Fülöp Zsigmond, Mária - Zolnay Zsuzsa, Cserepes - Tyll Attila, Laczkó - Kálmán György, Barla - Bessenyei Ferenc, Bertók - Suka Sándor. Rendezte: Marton Endre.

Május 30. 18.50 Könyvhét 1964, helyszíni közvetítés a Nemzeti Színház előtti központi könyvsátorból. Riporterek: Fábián Gyula, Regéczy Lilla, Vitray Tamás.

Június

Június 7., a TV Híradó beszámol a Lovagias ügy bemutatójáról. Kis Színpad, Hunyadi Sándor: Lovagias ügy című vígjátéka, rendező: Kalmár Tibor. Szereplők: Csala Zsuzsa, Kósa András, Bilicsi Tivadar, Gálcsiky János, Fejes Teri.

Június 10., a szovjet tévétől átvett tudósításban a TV Híradó beszámol arról, hogy Tyereskova leányt szült, és Indiából átvett képek segítségével beszámol Nehru hamvainak búcsúztatásáról.

Június 13. 22.20 Szülői értekezlet, zenés kabaré a Rádió 6-os stúdiójából. Jelek a jövőbeli rádiós és televíziós együttműködésre, először "fut együtt" egy rádiós és televíziós műsor. A rádió 6. stúdiójának szombat esti kabaréját, a Szülői értekezletet a televízió is közvetíti.

Deák István a műsorújság 1964/23. számában így nyilatkozik a műsorról: "...Nyilvánvalóan nemcsak arról van szó, hogy a színészek nem olvashatják a szöveget, mint azt a Rádióban szokták. S nem is arról: lefényképezünk egy rádiókabarét. Bár a forgatókönyvet nem dolgozzuk át - s így Róna Tibor gondolatgazdag szövege is változatlan marad - a láttatás eszközeinek (maszk, jelmez, díszlet) kellő mértékben való felhasználásával tévéműsort akarunk produkálni. Olyan közös stílust kell kialakítanunk a rádióadás rendezőjével, amellyel úgy elégítjük ki a nézők igényeit, hogy közben a hallgatók is jól szórakozzanak, mert a műsor egy részét a Pódiumon a szombat este című műsorban a Rádió is közvetíti..."

Június 10. 18.55 Vidéki Színházak tévéfesztiválja, élő közvetítés a kecskeméti Katona József Színházból, Alekszej Tolsztoj: Rakéta.
Szereplők: Hrusztakov - Fekete Tibor, Dása, a felesége - Bege Margit, Konkorgyija - Göndör Klára, Ljuba - Balogh Rózsa, Tabargyin - Baracsi Ferenc, Alpatov - Jánoky Sándor, Zanosszkij - Mezey Lajos, Belokpitov - Szilágyi Lajos, Mása - Várhegyi Teri, Sinyikin kisasszony - Kovács Mária, Rendőrfőnök - Kölgyesy György, Férj - Unger Rudolf, Feleség - Wágner Katalin, Diák - Rákosy Lajos, Egy hölgy - Solymár Erzsébet. Rendező: Pétervári István.
Autó-tévé. Egy olasz rádiótechnikai cég 36x29 cm-es képernyőjű nagy teljesítményű tranzisztoros készüléket kezdett gyártani, melyet az autó akkumulátoráról lehetett üzemeltetni.
A japán televíziónézők száma 1953-ban 1485 volt. Tíz év alatt, 1963 decemberére ez a szám 15.153.564 re nőtt, akkor már az összes japán háztartás 73,4 százalékában volt tévékészülék. Egy korabeli japán statisztika szerint a hat különböző tévéprogram 24 órányi adásában 55 gyilkosságot láthatott - egy megvizsgált napon - a japán néző. Hatvan erotikus jelenet tartozott a napi japán tévéműsorokhoz.
New Yorkban az egyik luxus hotelben saját, hat csatornás tévé üzemelt, és közvetítetett turista műsort, a város aznapi kulturális ajánlataival.
A bajorországi Raisting-ban elkészült a műholdkövető állomás, készen állt a tokiói olimpiáról érkező jelek fogadására.
Svájcban a korabeli statisztikák szerint a 366.000 tévénéző közül 263.000 a német, 82.000 a francia, és 19.000 az olasz nyelvű adásokat nézte.

Június 12., Moszkvában az NDK és a Szovjetunió húszéves kölcsönös segítségnyújtási és barátsági szerződést köt.

Június 13-14., a hétvége két napját a tévéműsorok zömében Baranya megyének szentelik.
A műsorsorozatot a műsorújság 1964/23. számában Bilka Pál A TV Baranyában című cikkével konferálja fel: Június 13-án szombaton és 14-én vasárnap egy kis túlzással azt állíthatjuk, hogy a televízió munkatársai megszállják a hegyes-völgyes Baranyát. ... Szombaton például, amikor a Zenekedvelő Gyerekek Klubja Pécsről jelentkezik, megtudhatjuk, hogy Pécsnek nemcsak zenei jelene, hanem tiszteletre méltó zenei múltja is van. ...Ugyanaznap érdekes művészi filmről ismerhetik meg a nézők a kétezer éves Pécset és környékét. ...a vasárnapi közvetítés középpontjában A Tenkes kapitányából ismertté vált siklósi vár áll. Itt rendezi meg ugyanis a Honvédelmi Minisztérium - a Baranya Megyei Tanáccsal karöltve - az első országos jellegű fúvószenekari fesztivált, ...délután irodalmi műsort láthatunk. ...Mohács mai arcát Timár Istvánnak, a Budapest Filmstúdió rendezőjének szülővárosáról valló Találkozás című filmje, ...az Ormánságot pedig Wiedermann Károlynak a TV tehetséges fiatal rendezőjének filmje örökíti meg. Komlóról Németi Gyula A felserdült város című filmje emlékezik meg..."

Június 16., keddtől az I. Magyar Rövidfilm és tévé-rövidfilm fesztiválról ad tudósítást a televízió és vetíti a versenyfilmeket.
A műsorújság 1964/24. számában a Bemutatjuk rovatban Balog Mária Mátray Mihály operatőrt mutatta be, akiről többek között a következőket írta: "...Az emberek ugyanis ma már többet vesznek a hétköznapokból. Nem elég tehát látni a néző helyett érdekes, új jelenségeket - mindig olyat akar láttatni, ami gondolatot ébreszt, mindenek előtt benne, az operatőrben. Az adott téma eszköz a kezében, hogy elmondhassa véleményét életünkről, jelenükről, jövőnkről... Mátray különben az a típusú operatőr, aki nehezen tudja tiszteletben tartani a határokat. Vitázik a rendezővel, beleszól a világításba és vágásba, egyszóval állandó határsértést követ el. De hát a tévé különösen olyan munkát igényel, ahol nem lehet élesen elhatárolni a munkaköröket, mert csak együttes alkotó-vita hozhat jó eredményt, vagyis jó műsort..."

Június 18. 19.05 élő közvetítés a debreceni Csokonai Színházból, Csajkovszkij: Anyegin. Rendezte: Kertész Gyula.

Június 20., a TV Híradó tudósított a Miskolci Kisfilm Fesztiválról. Képleírás: Tévéadó-torony, rálátás Miskolcra, az I. Magyar Rövidfilm és Televíziós Rövidfilm Fesztivál plakátja, a fesztivál színhelye, Ranódi László zsűri elnök beszél, a zsűri tagjai, díjátadás. A nagydíjat megosztva Kende Márta a Siker című tévéfilm rendezéséért és Kollányi Ágoston az Ének a városról című film rendezéséért kapták, a KISZ különdíjat Nádasi László kapta. Nívódíjat kaptak: Filifina József és Szabó Árpád operatőrök, Eck Imre rendező. Takács Gábor Aranymetszés című filmje fődíjat kap. Pásztor Ferenc és Vecsei Marietta a Kis csavargó című filmért, Pacsay Vilmos és Schober Róbert a Ma 20 éve című tévériportért kapnak díjat. Nepp József Mese a bogárról című filmjéért nívódíjat kap.

Június 27. 18.30 Szombat esti ultiparti, szerkesztő: Kaposy Miklós, rendező: Marton Frigyes.
A szerkesztő, Kaposy Miklós így írt a 1964/25. számú műsorújság beharangozó cikkében: Egy Duna-parti csónakházban állandó társaság verődik össze kéthetenként: a szombat esti ultiparti résztvevői. A játékosok hétköznapi emberek, különböző szokásokkal és nézetekkel, csak egyben hasonlítanak egymásra: valamennyiüket szenvedélyesen érdeklik a közéleti aktualitások, a kényes kérdések, a nevetséges bosszúságok, és a bürokrácia kinövései..."
A Bogáti-Nádasi-Kaposy Szombat esti ultiparti című dokumentum-szatírasorozatát a hetedik adás után a pártvezetés leállíttatta, azzal az indokkal, hogy a hibák fölemlegetése rosszul hat az állampolgárok közérzetére. Ettől kezdve a szerzői estek kerültek előtérbe.

Június 29., Magyarország és Csehszlovákia között megindul a menetrend szerinti autóbusz-forgalom.

A televíziós hálózat kiterjesztése folyamán Budapest kezdeti fölénye csökkent, 1964-re az előfizetők 33 százaléka a vidéki városokból, 30 százalékuk a községekből került ki. Arányaiban a legtöbb készüléket az iparosodott városok jó keresetű lakossága birtokolta, amely más tartós fogyasztási cikk vásárlásában is az élen járt. A mezőgazdaságból élők háztartásában tízszer kevesebb készülék működött, mint a munkásoknál és alkalmazottaknál.
Ennek oka nagyrészt a rossz vételi lehetőségekben rejlett. Helyenként egyáltalán nem voltak közvetítő reléállomások, a gyengébb ellátottságú vidékeken pedig csak drágább, érzékenyebb készülékekkel lehetett fogni az adást. Az ilyen településeken általános gyakorlattá vált, hogy a helyi kultúrotthonokban gyűlt össze a falu apraja-nagyja, helyenként akár nyolcvan-százan is együtt nézték az adást. Gyakori volt az 1-2 forintos belépődíj szedése is.
Az előfizetői szám növekedését jelentősen fékezte a készülékek amúgy is magas ára. 1964-ben a néptelevíziónak szánt Tavasz és Carmen fantázianevű készülékek gyártását beszüntették, így a legolcsóbb készülék is 5200 forintba került. A vásárlók fele OTP hitellevélre vette meg a készülékét, az ún. TSZ-parasztoknak azonban nem nyújtottak áruhitelt.
Így történhetett meg 1964 közepén, hogy a visszaesett kereslet miatt az eladásra szánt készülékekből tízezer darabot a nyíregyházi almatárolóban kellett elhelyezni. A szállítás költsége több mint egymillió forintot emésztett fel. A helyzet súlyosságára való tekintettel a belkereskedelem illetékesei negyvenkét-ezer darabbal csökkentették az előirányzott termelést, és fokozták a készülékek népszerűsítését ("Saját televízióján nézze a tokiói olimpiát!"), majd hozzáláttak jutalékos ügynökök útján való értékesítésükhöz.
A korabeli készülékek technikai minősége rendkívül gyenge volt, népszerűségüket csökkentette a gyakori meghibásodás. A garanciális évben még a szakmai szervek is készülékenként két javítással számoltak. Szinte állandó problémát jelentett az alkatrészhiány, főleg akkor, amikor egy hibás szériából nagyobb mennyiségű darabot építettek be. A gyártóknak az új készülékek eladásából származott előnyük, egyáltalán nem állt érdekükben az alkatrészek utángyártása.
A technikai hibák elhárításának háromnegyedét a GELKA végezte. A vállalat 1961-ben 116 ezer, 1962-ben 275 ezer, 1963-ban 488 ezer, 1964-ben 729 ezer javítást végzett. A szervizek műszerellátottsága megfelelő volt, de a hibák négyötödét csak a készülék működési helyén lehetett orvosolni, amire a szervízhálózat leterheltsége és az alkatrészhiány miatt szinte mindig várni kellett. A szervízhálózat elégtelensége súlyos, politikai szinten is jelentkező kérdést vetett fel.
Az alacsonyabb jövedelműek körében tovább akadályozta a televízió terjedését a nemzetközi viszonylatban is magas előfizetési díj. Míg Magyarországon 1964-ben évi 600 forintot kellett fizetni, addig a Szovjetunióban évi 158 forint, Csehszlovákiában 250 forint, Bulgáriában 190 forint, Svájcban 580 forint volt a tévéműsor díja.
Az előfizetési díj 48 százaléka a Postát illette, a többi része pedig az államkasszába folyt. A működéshez szükséges és fejlesztésekre fordított pénzeket a költségvetésből teremtették elő. Az elosztási rendszer hibájaként rótták fel, hogy gyakran a legégetőbb beszerzésekre sem jutott.
 Július

Ebben a hónapban, Prágában nagy sikerrel rendezik meg az első Intervíziós tévéfesztivált.
A műsorújság 1964/27. száma szerint: "Jó átlagszínvonal, kevés kiemelkedő alkotás".

A magyar-finn, illetve a magyar-svéd rádiós és televíziós kapcsolatokról tárgyalt Helsinkiben illetve Stockholmban Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke.

A műsorújság 1964/27. száma közli a Rádió és Televízió nívódíjasait:
A televízióból Bán János az Idejében szóltunk című szerkesztő-riporteri munkájáért, Forrai Miklós, Juhász Előd, Kollár Endre, Lukin László a Zenélő órák című tévésorozatért, dr. Kopátsy Sándor a tévé ipari rovata közgazdasági műsorainak szerkesztéséért, Nemeskürty István a tévé filmesztétikai tevékenységéért, Palásthy György a Mici néni harmadik élete című műsorért, Sándor János a Föltámadott a tenger című tévéműsorért, Havas Gertrúd a Mazsola megelevenítéséért, Láng Mária a Siker című film vágásáért kapott nívódíjat.

Tájékoztató jelentés (1964. július 3.). A Magyar Rádió és Televízió Párt-Végrehajtóbizottsága részéről az MSZMP KB Agitációs s Propaganda Osztálya és a Politikai Bizottság számára.
(részletek)
...
A Televzió fennálása óta eltelt hat év alatt ha nem is egyenletesen, de álandóan ejlődött.
1963-ban - is javult a Televízió politikai munkája. Megnőtt a direkt politikai adások száma és színvonala, politikai műsorok nagyobb hatásfokkal, kedvezőbb időpotokban kerülnek sugárzásra, mint korábban. Az elmúlt években jelentősen bővült a Televízió tájékoztató munkája. A Televízió Híradója ma már nem kiegészítője a rádió, saját tájékoztató tevékenységének, hanem az emberek széles rétegeinek elsőszámú poitikai hírforrása. ...
...
Saját készítésű tv-játékaink egyike-másikának alacsony a színvonala. Szám szerint ez nem sok de kétségtelen, hogy évi 3-5 ilyen alkotás a 20-25-ből, a Televízió kulturpolitikai tevékenységének rombolója. Ezen tudunk a legyorsabban változtatni. Szigorúbb belső kritikai munkával jelentős változás érhető el, ami természetesen nem feltétlenül jelenti a közönség elégedettségét is. ...
....
Legtöbb gondot a szórakoztató műsoraink, ezen belül az esztrád és a politikai kabaré színvonaltalansága okozza. A Szórakoztató műsorok körét a Televízió kibővítette. Az irodalmi kabaré, a szépirodalom, a církusz- és az artistaműsorok egy-egy kiemelkedő művészegyéniség jutalomjátékával készült show-műsorok hasznos szórakozást nyújtanak. A politikai kabaré és az esztrádműsorok színvonala azonban alacsony. Ennek oka is azonban elsősorban külső körülményekre vezethető vissza. A nagy kereslet és a szűk kínálat miatt ezen változtatni belátható időn belül nem lehet. A nézettséget csak az fokozza, hogy a közönség ilyenirányű igen nagyon gyakran a színvonaltalan giccs után igen erős. .... - Magyar Országos Levéltár - 288f -22/1964/24.öe MSZMPK KB Agit.Prop.Osztály

Tájékoztató jelentés (1964. július 3.). A Magyar Rádió és Televízió Párt-Végrehajtóbizottsága részéről az MSZMP KB Agitációs s Propaganda Osztálya és a Politikai Bizottság számára. Adatok a Magyar Televízió külfüldi műsorcsere kapcsolatihoz:

1. Az Intervíziótól 1960-1963 kötött árvett anyagok megoszlása
Agit. Műv. Ifj. Sport
1960 24 műsor 2113 perc 10% 25% 20% 45%
1961 49 3940 12 20 25 43
1962 79 6915 15 23 25 37
1963 146 14138 20 25 25 30

Az Intervíziónak átadatott műsorok
1960 14 1480 - 15 15 70
1961 11 787 5 20 20 55
1962 20 1425 10 25 25 40
1963 42 4766....................... 12 20 25 43

2. Az Euróviziótól átvett műsorok
1960 35 2827 - - - 100
1961 15 1308 - - - 100
1962 18 1653 5 5 - 90
1963 18 3633 5 5 - 90

Az Euróvíziónak átadatott műsorok
1960 7 569 - - - 100
1961 5 471 - 2 - 98
1962 4 393 - - - 100
1963 34 4429 - - - 100

(* a fenti számok nem tartalmazzák a Hírcsere forgalom adatait!)
Forrás: - Magyar Országos Levéltár - 288f -22/1964/23.öe MSZMPK KB Agit.Prop.Osztály

Július 4., a TV Híradó riportot sugároz Hová költözik a Nemzeti? címmel.

Ez az év a Madison zsebrádiók, a Tesla magnetofonok, a Hajdú mosógépek és centrifugák éve. A berendezések a vásárlás után néhány nappal rendre felmondják a szolgálatot. A Csepel kerékpárok, a Pannónia motorok meg a Wartburgok legfőképp abban hasonlítanak, hogy "nikkelezett részeiken két-három hónapos használat után átüt a rozsda". Hiányzik az építkezéshez a tetőcserép, a fürdőkád és a cement, a traktorékszíj, a zsebrádióba 9 voltos elem, a kerékpárlámpába izzó.

A műsorújság 1964/28. száma bemutatta Nagy Tibor bűnügyi riportert, akiről többek között a következőket írták "Amióta a tévéadások nálunk megindultak, a képernyőn is látható. Az utóbbi időben bűnügyi riportokra szakosította magát; azt mondja, hogy amióta egyszer éjszaka megtámadták és leütötték, kedvet kapott a műfaj törvényes oldalához."

Július 16., riport a TV Híradóban, Miért áll 50 szövőgép? címmel. Képleírás: Telefonkészülék, a 315-326-os telefonszám, a Kispesti Textilgyár külső képe, az udvar, felállványozott épületrész felülnézetből, gyártorony, üzemépületek, a főtechnológus nyilatkozik: elmondja, hogy a fejlődés mellett gondok is vannak, mégpedig a munkaerőhiánnyal, közben a letakart szövőgépek, ezért állnak a szövőgépek, száz dolgozóval van kevesebb, mint a mennyire szükség lenne, 650 ezer méter kész árúval kevesebbet tudnak termelni.
Július 17., a TV Híradó tudósít A kőszívű ember fiai című film forgatásáról.

Július 20., a magyar állampolgárok a személyi igazolvány mellé kiállított betétlappal utazhatnak Lengyelországba.

A műsorújság 1964/29. számában bemutatták B. Megyeri Gabriella rendezőt. Ebből részlet: "...Már latin-olasz művészettörténet szakos tanár volt, amikor jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskola Film tanszakára - hiszen tulajdonképpen filmrendező szeretett volna lenni. 1950-ben szerezte meg a diplomát s aztán a HDF-be került, ahol a rajz- és bábfilm kivételével a rövidfilm minden műfajával összetalálkozott. A tévés pályafutását elsőként a Élőújságnál kezdte, 1959 januárjában..."

Július 29. 19.50 Barangolás - a filmgyárban, közvetítés a MAFILM Gyarmat utcai telepéről. Riporter: Szepesi György, rendező: Fellegi Tamás.

Július 31., a Ranger-6 elnevezésű amerikai űrszonda leszáll a Holdra, és képeket sugároz, erről a TV Híradó is beszámol, amerikai anyag átvételével.

Augusztus

Tanácskozás folyik a Magyar Televízióban, a vidéki amatőrfilmes, híradós tévétudósítók részvételével.
Erről írt cikket a műsorújság 1964/31 számában Sényi Imre, a TV Híradó munkatársa, aki megszervezte korábban ezt a tudósító hálózatot:
"A vidéki amatőr tévétudósítók segítségét néhány éve veszi igénybe a TV Híradó. 1961-ben még csak 6-8 vidéki munkatárs - hetenként egy-két riporttal vagy hírrel - járult hozzá a TV Híradó programjának készítéshez, ma már több mint negyvenen vannak! Nem kis mértékben az ő munkájuknak köszönhető, hogy a Híradó gyorsaságával, frissességével a közönség egyik kedvenc műsora lett. ...Nemegyszer vállalatok és magánosok bocsátanak gépkocsit a tudósítók rendelkezésére, hogy időben az esemény helyszínére érkezzenek, hogy a felvett filmanyagot mielőbb Budapestre, a Híradóhoz juttassák. Nagy segítséget nyújt a MÁV és a MÁVAUT is azzal, hogy különleges módon kezeli a TV Híradóhoz címzett küldeményeket..."

A televízió megrendezi veszprémi hetét.

A Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Televízió megjutalmazza a Vidéki színházak tévéfesztiválja elmúlt idénybeli előadásain kiemelkedő teljesítményt nyújtott színművészeket. A jutalmazottak: Pécs: Labancz Borbála, Bánffy György, Iványos József, Békéscsaba: Vass Károly, Eger: Simon György, Giricz Mátyás, Kaposvár: Olsavszky Éva, Takács Anna, Forgács Tibor, Horváth Jenő, Miskolc: Fillár István, Dobránszky Zoltán, Wegenast Róbert, Debrecen: Nagy Anna, Linka György, Kecskemét: Bege Margit, Baracsi Ferenc, Pétervári István.

Az alkotmány ünnepe alkalmából a közművelődés terén kifejtet eredményes munkájáért Kiváló népművelő címmel tüntetik ki Sándor Györgyöt, a Magyar Televízió népművelési igazgatóját.

Nyugat-német közvélemény-kutatási adatok: a tévénézők húsz százaléka este kilenckor lefekszik, negyven-ötven százaléka pedig tíz órakor.

Szeretnénk kitágítani a szórakoztató műfaj korlátait címmel közölte a műsorújság Földényi Ervin interjúját Romhányi Józseffel, a televízió Szórakoztató rovatának néhány hónappal ezelőtt kinevezett vezetőjével. Romhányi: "...Nekem időnként az a kényszerképzetem: hozzá tudnék járulni ahhoz, hogy a televízió nézői, vagy a rádió hallgatói szórakoztató műsorokat kapjanak. Ennek érdekében gyakran írok ilyeneket - időnként pedig arra is vállalkozom, hogy mint szerkesztő próbáljam meg a lehetetlent leírni.
- Ezúttal milyen elképzelésekkel ült be a rovatvezetői székbe?
- Szeretném elérni, hogy a következő esztendőkben szaporodjanak a szórakoztató jellegű tévéműsorok.
- Mik a rovat legközelebbi tervei?
- Az esztendő végéig nagyjából készen vannak a műsoraink, és bármilyen furcsán hangzik, figyelmünket már a szilveszteri műsorra fordítjuk. Sokaknak ugyan az a véleménye, hogy a Szilveszterből nem kellene olyan nagy hűhót csapni, mint ahogyan általában a világon sehol sem szokás. Szerintem azonban a szilveszteri műsor minálunk össznépi ügy, és munkatársaimnak is az a véleménye, hogy nálunk az esztendő utolsó napja már ilyen népmulatsággá alakult. És a közönség annyira nagyigényű a szilveszteri kabarét illetően - akkor nekünk ezt az igényt ki kell szolgálnunk..."

Augusztus 8. 18.00 nagy sikerrel fejeződik be a Riporter kerestetik című televíziós vetélkedő, melynek győztese Horvát János, második helyezettje Moldoványi Ákos volt.

A műsorújság 1964/33 számában Karácsondi Miklós így írt később:
"...A döntőről jelentjük: augusztus 8.-án befejeződött a Riporter kerestetik vetélkedő. A győzelmet Horvát János budapesti bölcsészhallgató szerezte meg, 73,2 ponttal. Moldoványi Ákos 70,6 ponttal második helyen végzett. A győztes alacsony, barna hajú, kissé szeplős fiatalember. Kérdései ügyesek, fellépése szimpatikus, magabiztos. Másfél évvel ezelőtt ő volt az aki a Ki mit tud?-ban mindenáron riportokat akart csinálni, de akkor sehogy sem sikerült számára versenytársakat találni..."

Ugyanezen a napon 21.20-kor Ha én egyszer kinyitom a számat... címmel Salamon Béla estet sugárzott a televízió.

A tévé, mint őrangyal! "A televízió kitűnő eszköz, hogy a férfiakat otthonukhoz kösse. Férfiak, akik szívesen televízióznak, ritkán válnak!" - állapította meg ekkor egy chicagói nőszervezet.
Az amsterdami televízió egyik vetélkedőjét Piter von Loo nyerte, első díjként egy éven át minden héten egy láda sört kapott a televíziótól!

Augusztus 11., a TV Híradó beszámol a Bolyai hagyaték sorsáról.

Augusztus 15., Hruscsov a szűzföldeken járt, a TV Híradó a Szovjet TV Híradó riportját átvéve számolt be az eseményről. Ugyanezen a napon mutatták be a Szent István körút 22.-ben megnyílt gyorsbüfét.

Fény derült arra is, hogy nem olcsó dolog a televíziózás Magyarországon sem. A Rádió és Televízió Újság 1964/33. számában A TV "pénzügyminiszteréé" a szó című cikkben Fazekas László gazdasági igazgató adott információkat a költségekről: "...A gazdaságosság - mondanom sem kell - nem zárja ki, hogy nálunk csakúgy, mint bárhol másutt a világon, drága mulatság a tévé. Egy-egy televíziós játék - szerzői jogdíjakkal, színészi honoráriumokkal,, tervezési, grafikai, gyártási költségekkel, filmnyersanyaggal, laborálási kiadásokkal és még számtalan egyéb költséggel - összesen mintegy 3-400.000 forintba, filmgyárban készülő tévéfilm kereken egymillióba, szombat esti vidám műsor 150.000, rövid rajzfilm 30-40.000, de még a 3-5 perces mesefilm is 6-7.000 forintba kerül! Játékfilmek vásárlásánál? Az árak 500 dollárnál kezdődnek, s a határ a csillagos ég... (A szinkronizálás is mintegy 60-65.000 forint.) Ha Nyugatról vesszük át a futballközvetítést, 10-20.000, sőt, olyan esetben, mint a barcelonai spanyol-magyar volt, több tízezer forint megy el vonalköltségre..."

Augusztus 23., a TV Híradó átvett képanyaggal tudósított az olimpiai láng meggyújtásáról.

Ruffy Edit Kámán György szerkesztővel készített "Menuhin Budapesten - Cest la guerre - Beethoven Magyarországon - és más események a TV zenei tervében" című cikkében számol be a következő hónap zenei érdekességeiről:
"- És a Budapesti Zenei Hetek?
- Szeretnénk egy-egy kiemelkedő hangversenyét is sugározni. Reméljük, hogy terveinket valóra válthatjuk: a hangversenyek nem esnek egybe a tokiói közvetítésekkel, és eredménnyel zárulnak az előadóművészekkel folytatott tárgyalások is. A kiemelkedő jelentőségű megnyitó hangversenyt, Yehudi Menuhin fellépését szeptember 25-én már biztosan közvetítjük, de tárgyalások folynak Pabló Casals-szal is. A Zenei Hetek alkalmából a tévé önálló produkcióval is szerepel: bemutatjuk Petrovics Emil Cest la guerre című operájának tévéváltozatát.
- Terveznek-e új művészportrékat?
- Udvardy Tiborról már elkészítettünk egy új műsort. Tervbe vettük még Osváth János, és a Vámosi-Záray házaspár bemutatását.
- És a balett művészek?
-Először a Lakatos-Havas párral, majd pedig Orosz Adéllal és Róna Viktorral szeretnénk egy-egy műsort csinálni..."

Szeptember

Indul az Iskolatelevízió új tanéve. Tantárgyak: környezetismeret, földrajz, fizika, orosz és angol nyelvoktatás.

MSZMP Központi Bizottsága, Jegyzőkönyv az Agit Prop.Bizottság szeptember 4.-i üléséről,részlet:

" Az Agit. Prop Bizottság megvitatta az ideologiai Konferencia vitaindító ayagát, a konferencuiával kapcsolatos teendőket és azábbi javaslatot terjeszti a Politikai Bizottság elé:
1.Az ideologiai konferenciát a Központi Bizottság Aitációs és Propaganda Bizottsága hívja össze. Az ideologiai konferencia 1964. szeptemmber 24.-én és 25.-én a Néphadsereg Központi Tiszti Házában legyen. .... Az ideológia konferencián mintegy 350 meghívott vegyen részt. Hívjuk meg a Budapesti Pártbizottság Agit.Prop. titkárát és osztályvezetőjét, a budapesti kerületi pártbizottságok és a megyei pártbizottságok első titkárait, agit.prop ügyekkel foglalkozó titkárait és osztályvezetőit, a párt - propaganda szervek képviselőit, a KB. illetékes osztályának vezető munkatársait. Vegyenek részt a tömegszerveetek, tanácsok és illetékes állami intézmények képviselői, a tudományos, ktatási, kulturális, művészeti élet kiemelkedő képviselői, a szellemi élet neves munkásai, köztük prtonkivüliek is. ..."
Magyar Országos Levéltár -288f 11/1365 öe

Szeptember 8., a TV Híradó beszámolt arról, hogy Kádár János meglátogatta az Erzsébet híd építkezését.
Ugyanezen a napon Bulgária felszabadulásának 20. évfordulóján a TV Híradó az Ikarusz gyárban tartott bolgár-magyar barátsági nagygyűlésről tudósított, melynek szónoka Apró Antal volt. Másnap a bolgár TV Híradó a szófiai díszszemléről küldött tudósítását sugározták.
A hónap végén, szeptember 21-én megszűnt a vízumkényszer Magyarország és Bulgária között.

Szeptember 11-16., Tito vezetésével jugoszláv párt- és állami küldöttség látogat Magyarországra. A TV Híradó a látogatás minden mozzanatáról részletesen beszámolt, az érkezéstől, a Munkácsy termi fogadáson, a párttárgyalásokon, a Dunaújvárosban és a Vasműben és a Besenyő-Sallai TSZ-ben tett látogatáson, az operaházi díszelőadáson, a kitüntetéseken és a közös nyilatkozaton keresztül, a 65. Mezőgazdasági Kiállításon tett látogatáson át az elutazásig. Nem maradt el a Jovanka Broz magánprogramjairól készült tudósítás sem (Balaton, Divatszalon).

Szeptember 12. 19.15 élő közvetítés a József Attila Színházból,
Osztrovszkij: A hozomány nélküli menyecske. Szereplők: Ogudalova - Gobbi Hilda, Larisza - Szemes Mari, Knurov - Ráday Imre, Vozsevátov - Velenczei István, Karandüsev - Kaló Flórián, Paratov - Darvas Iván, Robinson - Szabó Ernő, Jefroszinya - Báró Anna, Gavrilo - Csók István, Iván - Zoltay Miklós, Ilja - Láng József.
A vihar miatt június 24-én félbeszakadt közvetítés megismétlése!

Szeptember 13. vasárnap, 15.00 és 21.25 élő közvetítés a badacsonyi szüret eseményeiről. A hatvanas évek legnagyobb televíziós botránya Magyarországon!
Évekig emlegették, sőt, később kabarészám is készült róla. Két nappal később F. G. aláírással Zenés blamázs Badacsonyból címmel közölt cikket a Népszabadság (szeptember 15., 8. oldal): "...Nos, vasárnap este ott is volt a Magyar Televízió, helyszíni közvetítést adott a mulatság egy mozaikjáról, s nem is kis közönségnek. Öt ország tévéadói vették át ezt a félórás műsort, mely végül is méltatlannak bizonyult a hazai és nemzetközi érdeklődésre. A Hableány étteremben megrendezett szüreti bál közvetítése ugyanis nemcsak, hogy adós maradt a badacsonyi ünnepségek valóban reprezentatív üdítő élménysorozatával, hanem - még hamis képet adott róla. Csak a bosszússág és a csalódottság érzése kísérhette a kamera előtt megjelenő képeket; az öt-hat kényszeredett táncospárt, a zavaros, kesze-kusza népi játékot, a nevetségességig szegényes, dilettáns interjút a meghökkent külföldi vendégekkel, a kétségbeesetten súgó színészt, a bágyadt riportert. Mert a közvetítés a csodálatos szépségű és gazdag hegyvidékről, a vigasságról csak ezeket az értelmetlen, lehangoló mozzanatokat hagyta emlékbe a magyar, német, csehszlovák, bolgár, lengyel, és szovjet tévénézők millióinak..."

A Kisalföld (sindulár) aláírással szintén szeptember 15-én írt a botrányos műsorról: "Vasárnap délután bekapcsoltam a televíziót. ...Mit kaptam? Semmit. Ebben persze nem a televízió a hibás elsősorban, hanem a rendezőség. A képernyőn csak a kavarodás volt. ...Perceken át mutatták a muzsikáló, díszmagyarba öltözött zenészeket, s közben a harsonák fúvását hallotta. ...Fél tíz után megkezdődött a bál. De még milyen bál. Fónay Márta és Tompa Sándor párszavas szereplése után perceken át csárdást táncoló, morcos párokat látott a néző. A párok csak táncoltak, csak táncoltak, s közben állandóan a ruhájukat, a frizurájukat igazgatták, idegesítve a nézőt. Egyszer csak megjelent a riporter, odabotorkált az egyik asztaltársasághoz, kérdezvén: Hogy érzik magukat?Ť Valaki idegen nyelven mondott valamit. Megszólalt a riporter: Gondolhattam volna, hogy külföldi társaság!Ť S még pár semmitmondó mondat, s megint táncoló párok, de azokból is csak néhány. ...Kár volt a tévében így lejáratni a badacsonyi szüretet ország-világ előtt."

Ugyanezen a napon az Észak-Magyarországban Restelkedés a képernyő előtt címmel (-párkány-) aláírással közölt kritikát: "Az Intervízió is átvette a vasárnapi badacsonyi helyszíni közvetítést. A magyar közönségen kívül feltehetően jó műsorszámot reméltek a csehszlovák, a lengyel, a szovjet és a bolgár nézők is. ...Csalatkozniuk kellett a tévénézőknek, mert koncepció nélkül, ad hoc műsort kaptak, amely az átgondolatlanságon kívül tarkállott a bántó rendezői hibáktól. ...Szinte minden tévénéző tudja és sejti: az élő adások a rendezőktől rátermettséget, helyzetfelismerő-készséget, fantáziát, logikai készséget és nagyon gyors cselekvő-képességet követelnek. ...Túl azon tehát, hogy a badacsonyi szüreti bál komponálatlan, ötlettelen és koreográfiailag is szegényes volt, Banovich Tamás kitűnő táncfilm-rendezőnk kezéből kihullott az élő műsor vezetésének fonala. ...a Badacsonyi szüreti bál című, hibákkal alaposan telitűzdelt műsor miatti restelkedésünk kétszeres; honi közönségünkön kívül sok millió külföldi tévénéző is részese volt a csetlésnek-botlásnak. Bizony szégyenkeztünk, amikor megjelent az Intervízió inzertje és szignálja..."

Szeptember 15., a Vatikán képviselői budapesti tárgyalásaik lezárásaként jegyzőkönyvet írnak alá Magyarország és a katolikus egyház viszonyáról. Erről képes tudósítás nem készül! Viszont másnap a Vatikánból átvett tudósítást sugároz a TV Híradó, amely beszámol a Vatikáni Zsinat munkájáról. Majd 22-én szintén a vatikáni tévétől átvett tudósítást közöl arról, hogy Dr. Hamvas Endre kalocsai érsek, a magyar püspöki kar elnöke és a magyar főpapi küldöttség részt vesz a Zsinaton.

A TV Híradó tudósít A bolond lány Madách Színház Kamaraszínházának bemutatójáról, Domján Edit főszereplésével.

Szeptember 22., a TV Híradó tudósít Hailé Szelasszié Budapesti és bábolnai látogatásáról.
Ugyanezen a napon az olimpikonok elutazása is szerepel a Híradó műsorában.

Szeptember 24-26., a "kispolgári, burzsoá" nézetek elleni harcról és a szocialista tudatformálás soron következő feladatairól rendezett ideológiai konferenciát az MSZMP. A megvitatott ideológiai elveket a televízió munkájában is irányadónak tartották. A munka lényegét a KB határozata a következőképpen fogalmazta meg: "A szocializmus teljes felépítésének szerves része a társadalmi tudat szocialista átalakítása, a marxista eszmék elterjesztése a tudomány, a kultúra különböző területein, és meghonosítása a tömegek gondolkodásában." Tudósítás nem szerepel a TV Híradóban az eseményről!

Szeptember 25. 19.35 élő közvetítés az Erkel Színházból, a Budapesti Zenei Hetek megnyitó koncertjéről, vendégszerepelt Yehudi Menuhin. A Magyar Állami Hangversenyzenekart vezényelte Ferencsik János.

Szeptember 26., egyre több színházi produkció költözik be a tévéstúdióba, így többek között e napon került sugárzásra a Madách Színház Kamaraszínházának előadása, Mérimée: A művésznő hintaja.

Szeptember 27. 21.05 műsoron a televízió új operafilmje, Petrovics Emil: Cest la guerre (Ilyen a háború).
A Magyar Nemzetben Kovács János írt kritikát szeptember 30-án: "A Cest la guerre a televízió második operafilmje. ... A második operafilmről talán túlzás és igazságtalanság volna azt mondani, hogy nem éri el az első eredményeit. ...A túlságosan kapkodó kameramozgás, a képsorok és látószögek folytonos, ideges váltogatása ugyan így is modoros - filmdramaturgiai szempontból - bizonyos mértékig kisszerű, provinciális megoldásként hatna, önmagában azonban talán mégsem rontaná le egy feszült, pergő cselekményű televíziós dráma alapvető hatását..."

Szeptember 27., a TV Híradó technikai fejlődéséről maga a műsor számol be a London, Budapest - 10 perc című riportjában. A szerkesztőség bekapcsolódott a UPI képtávíró rendszerébe, egy UNIFAX gép fogadja a külföldi képszolgálat és az MTI képeit ezentúl 24 órában.

Szeptember 30. 19.05 élő közvetítés a Madách Színház Kamaraszínházából, Bródy Sándor: A szerető. Szereplők: Eőz Anna - Váradi Hédi, Az anyja - Simor Erzsi, Az apja - Greguss Zoltán, Aba, az öccse - Csíkos Sándor fh., Ágost herceg - Zenthe Ferenc, Az apja - Köműves Sándor, Az anyja - Szemere Vera, Friderica anyahercegnő - Kiss Manyi, Kustiz udvarmester - Márkus László, Boris - Kelen Éva, Sophie hercegkisasszony - Csűrös Karola, Iturbide grófnő - Szegedi Erika, Izabella hercegkisasszony - Torday Teri, De Robidde - Rotta - Garics János, Egy angol herceg - Horváth Ferenc, Házmesterné - Pogány Margit. Rendezte: Pártos Géza.

Október

A hónap Magyarországon is az év politikai vízválasztója lett. Addig akár okvetetlenkedésnek is lehetett volna olvasni - már ha lehetett volna olvasni - amit az emigrációs lét tizenötödik évfordulóját ünneplő Irodalmi Újság Újévi számvetés című vezércikkében Méray Tibor írt.
"Azok a nyugati újságírók, akik manapság szinte elárasztják a lapokat magyarországi beszámolóikkal, és azok az emigránsok, akik mostanában hazalátogatnak, egybehangzóan állítják, hogy az emberek otthon szabadabban beszélnek, nyugodtabban élnek, jobban esznek, választékosabban öltözködnek, többet szórakoznak, kevesebb gonddal küszködnek, mint a közelmúltban. ... [ám] a mai Magyarország legmélyebb aggodalma és legégetőbb kérdése - kimondva vagy kimondatlanul - mi a garancia? Mi a garancia arra, hogy amit eddig elért az ország, megmarad? ...Milyen biztosítékokat adhat az a hatalom, amely maga is egy idegen hatalom függvénye?"

A Rádió és Televízió Újság 1964/40. számában Egressy István rádióbemondóval készül interjú, aki rendszeresen megjelenik a TV Híradó műsorában is hírolvasó-bemondóként.
"Hogyan érzi magát a rádióbemondó a TV Híradó második kiadásának bemondójaként, mely ilyenformán saját személyének második kiadása is?
- Azt hiszem, hogy a kamera előtti fokozott feszültség csak részben magyarázható azzal, hogy látják is az embert. A fő ok szerintem más: Az éterbe sugárzott rádióműsor is kollektív erőfeszítés eredménye, de ott ez a közös munka jobbára megelőzi az adást. A tévénél viszont az adás pillanatában is sokfőnyi gépezet hibátlan együttműködésén múlik minden..."

A tokiói olimpia "előkészületeként" szellemi olimpiát indít a Televízió.
A hónap folyamán ismét megyei hetet szervez a televízió, most Csongrád megyébe látogatnak a tévénézők.
A Magyar Rádió és Televízió közvélemény-kutató osztálya által ekkor elvégzett felmérés szerint minden családi tévékészülékre átlagosan 3-5 néző jut - a vendégeket nem számítva Az olimpia idején a becslések napi két és háromnegyed millió nézőt prognosztizáltak.

Októbertől kezdve minden harmadik szombaton közös szórakoztató műsort készített az NSZK, Ausztria és Svájc televíziója.
Spanyolországban döntés született arról, hogy meggyorsítják a tévéhálózat kiépítését. Az ok a kísérleti adások során közvetített bikaviadalok iránti hatalmas érdeklődés.

Október 3. 19.45 a Kisszínpad előadása képfelvételről, Szinetár Miklós - Szenes Iván - Behár György: Fogad 3-tól 5-ig.
Az előadás nem nyerte el a politika tetszését, (R-L.) szignóval a Népszabadság október 7-i számában közölt "politikai" kritikát:
"...A várt nevetés helyett azonban inkább bosszankodás következett. Mindenek előtt bosszankodtunk azon, hogy néhány primitív politikai séma kaptafájára húzták a történetet, s megütközve vettük tudomásul, hogy a műfajban megszokott irónia elegáns és szellemes fricskái helyett itt - enyhén szólva - politikai nyakleveseket osztogattak. Mégpedig az ötvenes évek ismert sablonjait visszájára fordítva, most nem a ťkáderŤ, hanem a volt báró és hitvese osztogatja a nyakleveseket. S nemcsak a bürokratikus szűklátókörűség, a copfos gondolkodásmód kap belőle, nemcsak az, ami tiszteletre nem méltó, hanem amit - komédia ide, vígjáték oda - mindenkor tiszteletben tartunk.. Jóérzésünk is tiltakozott ellene, például, hogy a proletár nemzetköziséget, a humanista jellegű intézkedéseket néhány olcsó bemondás kedvéért csak azért, hogy erőnek-erejével hatást keltsenek, gúnyolják..."

A vidéki újság, a Vas Népe (október 7.) kritikusának (Bertalan) sem tetszett a műsor:
"...A Kisszínpadról közvetített vígjáték inkább zenés bohózat volt, amelyben néhány komikus, elsősorban Kazal László egyénisége éltette a művet, semmint a szöveg, amely egyik csattanótól a másikig ugyan eldöcögött, néha egy-egy úgynevezett ť jópofa bemondássalŤ fűszerezve, de a sziporkázó szellemesség bizony sok helyütt hiányzott belőle..."

Megjegyzések a Televízió politikai funkciójáról címmel közölt egész oldalas cikket a Népszabadság szeptember 22-i száma Kiss Györgytől. Ebből részletek:
"A televízió betört a mindennapi életbe és annak szerves része lett. Műsorpolitikájának vagy akár egy-egy adásának értékelése már régen nem csak a hivatásos kritikusok ügye, hiszen kétmillió nézőszakember mondja el kívánságát, véleményét levélben, hozzászólásban, baráti beszélgetésben. ...Magyarországon a televízió rövid idő alatt nagy utat tett meg, sokat fejlődött. Ezt nemcsak a számszerű eredmények jelzik, hanem a műsorpolitikája, s ezen belül az egyes adások tartalma, színvonala. Néhány év alatt sokat javult a politikai tájékoztatás, gyorsabb, színvonalasabb lett a hírközlés. ...A Ki miben tudós? történelmi vetélkedőjének nagy sikere félreérthetetlenül bizonyítja, hogy a színvonalasan összeállított politikai műsor (mert ez az volt!) nemcsak hasznos, hanem népszerű is. ...Igen figyelemreméltó például, hogy a TV Híradó és általában a külpolitikai műsorok visszatérően leggyengébb része az, amelyik a szocialista országokról szól. ...Talán saját riporterek kiküldése vagy híradóanyagok színvonalasabb cseréje segítené e gond megoldását. ...Nem mondhatnánk, hogy szebb képet mutat a kapitalista világgal foglalkozó egyes adások színvonala és a műsorszámok politikai mondanivalója. Sőt, itt az előbbiek mellett más problémák is adódnak. A televízió említett adásainak egy része abba a hibába esik, hogy a kapitalista világ egyes jelenségeit felületesen, nem egyszer érthetetlen ál-objektivitással, a valóságot ezzel eltorzítva ábrázolják. A kapitalizmus ilyenfajta objektívŤ, elfogulatlan, lojális szemlélése a társadalmi igazság szemszögéből nézve egyáltalán nem objektív és nem elfogulatlan. ...Amikor a műsorok egy részének a határozott állásfoglalását kérjük számon, természetesen nem kívánunk agyonpolitizálást. Senki sem hiányol olyan műsorszámokat, kommentárokat, amelyek az ötvenes évek rossz vezércikkeinek szellemét idézik. De nemcsak közvetlen politikai adásoknak, hanem a műsor tekintélyes részének van politikai szerepe. ...A televízió szerepe nálunk messze túlnő a hírközlésen és a szórakoztatáson, a szocialista tudatformálásnak leghatásosabb eszköze. Közös ügyünk, hogy mind eredményesebb és jobb eszköze legyen."

Október 6-11., a televízió az év folyamán harmadszor vállalkozott arra, hogy egy hetet szán egy megye bemutatására. Ekkor Csongrád megyén volt a sor. A műsorsorozat vezérfonala Örsi Ferenc szerint (műsorújság 1964/40. szám): Ezekben a napokban ünnepeljük Szeged és Csongrád felszabadulásának 20. évfordulóját. Ezekkel az ünnepségekkel kezdődik el hazánk felszabadulásának két évtizedes jubileuma alkalmából rendezett ünnepségek sorozata. ...A szegedi antológia (október 6. 21.10) című műsorban már klasszikussá vált írók művei szólalnak meg, ugyanakkor meglátogatjuk a Tiszatáj köré csoportosult mai alkotókat. ...De épp így megismerhetjük a tudomány jeles szegedi munkásait, a matematika híres szegedi professzorait, vagy a Szegedi Nemzeti Színház kiváló Nabucco előadását."

Október 7. 19.05 élő színházi közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Verdi: Nabucco. Szereplők: Nabucco - Littay Gyula, Ismael - Vadass Kiss László, Zaccaria - Szalma Ferenc mv., Abigél - Karikó Teréz, Fenena - Kemény Klió, Baál főpapja - Sinkó György, Abdallo - Réti Csaba, Anna - Szabadits Judit. Vezényel: Vaszy Vikor, rendezte: Versényi Ida.

Október 8., az Intervízió olimpiai centruma Berlinben megkezdi működését.

A Magyar Televízió az olimpiával párhuzamosan Szellemi olimpia címmel sugároz műsorsorozatot. Az MTI belföldi hírei között (I s/gg/m/fm) november 12-én foglalkozott a műsorral:
"A Magyar Televízió a tokiói nyári olimpiai játékok idején rendezte meg Szellemi olimpia című vetélkedőjét. A négy adásból kettőt irodalmi, egy-egy műsort pedig képzőművészeti, illetve zenei rejtvényekből állítottak össze. A közönség körében érdeklődést váltott ki ez a műsor. Egy-egy adás után csaknem négyszáz megfejtő levele érkezett a televízióhoz. A nagy érdeklődésre és a sok jó megfejtésre tekintettel november 22-én még egy elődöntőt is rendezek. Az elődöntőbe hatvan olyan versenyző jutott be, akik a négy fordulóban a legmagasabb pontszámot érték el, valamint azok a versenyzők, akik egy-egy fordulóban a maximális pontszámot szerezték meg. ...A Szellemi olimpia döntőjében részt vevő húsz megfejtő két adásnapon, december 5-én és 6-án vetélkedik majd a győzelemért. A döntőt Vitray Tamás vezeti..."

Október 12., az SZKP KB Elnöksége - Hruscsov távollétében - ülést tart, amelyen Szuszlov, Seljepin és Ignatov felvetik Hruscsov elmozdítását. Másnap Hruscsov sürgősen Moszkvába repül, az elnökség ülésén azonban csak Mikojan áll ki mellette.

Október 13., a TV Híradó szerkesztője, Szép Zsigmond és Szurok János operatőr Brüsszelből tudósított a Bihari táncegyüttes brüsszeli sajtófogadásáról.

Október 14., az SZKP KB Elnöksége felmenti Hruscsovot. Utóda Brezsnyev illetve Koszigin. Október 17-én a Pravda azzal magyarázza Hruscsov felmentését, hogy "ábrándkergető, kérkedő, bürokratizmusra hajlamos volt", és személyi kultuszt vont maga köré. Hruscsov az első szovjet politikus, akit leváltása után életben hagynak...
A Brezsnyev-puccs az egész világot váratlanul érte. Két nappal előtte még az első hármas űrutazás állt a hírek vezető helyén. A Voszhod fellövésének hazai visszhangját ismertette az október 13-i hangulatjelentés is: "Az újabb szovjet űrhajó tegnapi felbocsátása egy csapásra a közvélemény figyelmének középpontjába került, háttérbe szorítva még az olimpia iránti érdeklődést is" - jelenti a magas szintű lengyelországi látogatás miatt igencsak megfogyatkozott PB-nek a két osztályvezető, Pullai Árpád és Orbán László. "A lakosság, főleg vidéken, a déli és a délutáni órákban értesült az eseményről és estéről estére szinte mindenütt pártházakban, kultúrotthonokban és magánházakban csoportosan nézték a televízió közvetítését. Az újságokat szétkapkodták. Mindenki szurkolt a kísérlet sikeréért... Nagyon kedves emberi gesztusnak tartják, hogy az űrhajósok üdvözölték az olimpia résztvevőit. Budapesten várták még két űrhajó fellövését, hogy az olimpia emblémájának mind az öt karikájába jusson egy-egy szovjet űrhajós."
Ebbe az idilli "hazai hangulatba" robbant be az a hír, hogy 14-én a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága minden funkciójától megfosztotta Nyikita Hruscsovot.
Az Országos Levéltárban megtalálható jegyzőkönyvekből, levéltervezetekből jól nyomon követhető, hogy mi is zajlott a magyar kulisszák mögött. Tudható például, hogy Hruscsov leváltásáról még aznap, vagyis október 14-én értesült a Lengyelországban tárgyaló Kádár Jánost helyettesítő Biszku Béla. Őt Jurij Andropov - akkor épp a szocialista országokkal való kapcsolatért felelős KB titkár - értesítette telefonon. A hírt véve Biszku a belügyi szerveknél és a munkásőrségnél azonnal riadókészültséget rendelt el. Erre - két nappal későbbi indoklása szerint - azért volt szükség, mert "vannak ellenséges elemek, akik ilyenkor megpróbálnak a zavarosban halászni... Volt olyan eset, hogy valaki a Szabad Európa Rádió adását felerősítve kitette készülékét az ablakba". A Lengyelországban testvéri látogatáson vendégeskedő Kádár ugyancsak október 14-én szerzett tudomást az SZKP döntéséről, ám érdemi információval nem rendelkezett, ezért aztán telefonon rábólintott Biszku reflex-szerű intézkedésére, s konkrét utasítás helyett a mielőbbi viszontlátásig "üdvözölte a PB otthonmaradt tagjait.

Ugyanaznap a lengyel TV Híradó anyagát átvéve tudósított a TV Híradó a magyar Párt- és Kormányküldöttség tárgyalásairól. Kádár János, Kállai Gyula, Péter János, Nyers Rezső megbeszélése a lengyel vendéglátókkal, Wladislaw Gomulkával, Josef Czirankiewicz-cel, Edward Ochabbal.

Október 15., a TV Híradó beszámolt a Belga TV alapkőletételéről és arról, hogy az egyik budapesti lakótelepre nem tudnak beköltözni, mert a Távfűtő Művek nem készült el beruházással.

Október 16., 15.55 az Intervízió műsorának átvétele Moszkvából, a Kreml Kongresszusi palotájából, a Világifjúsági Fórum ünnepségének megnyitásáról.

Október 18., vasárnap aztán begördült a Nyugati pályaudvarra az a vonat, amelyik a magyar pártküldöttséget hozta vissza Lengyelországból. A rögtönzöttnek aligha nevezhető nagygyűlésen - melyet a Magyar Rádió egyenes adásban közvetített - Kádár először is azt közölte az ország népével: "Küldöttségünk valamennyi tagja egészséges és munkaképes állapotban hazaérkezett." Majd később így folytatta "Az elmúlt héten sok és különbözőesemény történt. Voltak olyan hírek, amelyeknek nagyon örültünk, és volt olyan hír, amely meglepett bennünket - s aminek nem tudtunk örülni". Ez utóbbi félmondat azonban csak a pályaudvaron és a rádió egyenes adásában hangzott el, a másnapi Népszabadság tudósításából gondos kezek e kitételt már kigyomlálták. Mint ahogy "helyesbítették" Kádár azon elszólását is, miszerint "Hruscsov helyére Brezsnyevet és Koszigint nevezték ki". A Népszabadságban már a pontosított kifejezés jelent meg, vagyis "választották meg".
Kádár kifejtette, hogy Hruscsovnak "nagyon nagy érdemei voltak a sztálini személyi kultusz elleni harcban", valamint "azok a magyar százezrek, akik a közelmúltban és még az idén is, itt, a mi hazánkban üdvözölhették, és szívből üdvözölhették őt, a Szovjetunió pártjának, államának, népének reprezentánsát, a béke fáradhatatlan harcosát, nos azoknak nincs utólag mit megbánniuk". A nagy tapssal fogadott beszéd végén a párt első titkára még biztosította hallgatóságát: a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája "egy hajszálnyit sem változott, és nem is fog változni ezután sem."

Október 19. 18.45 Kádár pályaudvari állásfoglalása kész helyzet elé állította a távollétében óvatoskodókat. A TV Híradó összeállítást sugárzott a lengyelországi látogatásról, melynek végén részletek hangzanak el az előző napi Keleti pályaudvaron elhangzott beszédből, melyben benne voltak a Hruscsovot dicsérő mondatok is. A film nem szerepelt a műsorújság nyomtatott számában.

A pályaudvaron elmondott beszédénél is továbbment abban a Brezsnyevhez címzett, ám nem a nyilvánosságnak szánt levélben, amit október 20-án a titkárság ülésén terjesztett elő. "Nyugtalanít bennünket, hogy a felmentés indokai között Hruscsov elvtárs hibáit is személyi kultusznak minősítik. ...S ha (őt) ezek elleni vétségben ítélnénk el, jelentős társadalmi rétegek hite rendülne meg a szocializmusban. Kárt okozna, ha a Hruscsov elvtársat ért bírálat kompromittálná mindazt a jót, amit ... mondott és tett" - áll abban a szövegtervezetben, amit a párt első titkára elképzelése szerint a magyar kommunista vezetők írnának az új szovjet vezetőknek "az őszinte baráti viszony és bizalom" jegyében.
A levéltervezet ismertetése utáni vitában Kádár még azt is mondta: "A közvélemény megnyugtatása és helyes orientálása érdekében el kellene azon is gondolkozni, hogy a nyilvánosságra szánt állásfoglalásban miként lehetne óvatosan arra is utalni, hogy a magyar pártvezetés az SZKP-nak bizalmasan leszögezte az egyet nem értő álláspontját."
Biszku Béla 1989-es visszaemlékezése szerint az első titkár még azt is kijelentette: "soha többé nem fog csókolózni a szovjet vezetőkkel".
A Hruscsov lemondásának további visszhangjáról október 17-én este összeállított hangulatjelentésben többek között az is szerepelt, hogy az Ikarus gyárban "röpgyűlést akartak szervezni Hruscsov mellett".

Miközben zajlik a világpolitika, és annak politikai hullámverése Magyarországon, a Televízió műsora változatlan, és megkezdődnek az olimpiai közvetítések Tokióból, Berlinen keresztül.

Október 10-23., Tokióban rendezik a XVIII. Nyári Olimpiai Játékokat. A játékokon 16 sportágban induló magyar csapat 274 fős küldöttséggel vett részt, s a nem hivatalos pontversenyben 94 nemzet közül 180 pont megszerzésével a 6. helyet érte el. A diadalittas sportvezetés a 10 arany, 7 ezüst és 5 bronz érem mellett, bizalmas jelentésében kiemelkedő sikerként értékelte, hogy csak két sportoló, Törő András és Balla Gábor disszidált. Az olimpiai megnyitó közvetítése október 11-én vasárnap 17.00-18.00 között.

Visszaemlékezés az egyik napra a műsorújság 1964/40. számában: "...Az Intervízió olimpiai centruma Berlinben. Reggel 7óra, Adlershof - Hamburgból megérkezik repülőgépen a hajnalban Tokióból repülőgépen érkezett intervíziós tekercsek átjátszása. Tokiói stábunktól géptávírón már megkaptuk a tájékoztatást: összesen 12 sportág eseményeiről készült felvétel. Ebből most öt mágneses képrögzítéssel (ampex), öt telerecording eljárással; két eseményről pedig, ahová a japán tévé, az NHK közvetítő kocsijai nem juthattak el, filmfelvétel készült.
A Magyar Televízió berlini stábjából az adlershofi központban a riporterek, Regős Sándor, Szőnyi János és Vitray Tamás jegyzik a tájékoztató szöveget "...09.00 Berlin: Szőnyi és Vitray ott ül a képernyő előtt - fejükön a hallgató, az angol riporter hangját hallgatják. Zánkay Dénes mérnök ellenőrzi a kép minőégét, az NDK technikusai mágneses képrögzítőre veszik fel az eseményt. Regős a vetítőbe siet: megérkezett Hamburgból a repülőgép az Intervízió telerecording és filmfelvételeivel. Radnai János a stábvezetők értekezletén vesz részt."
09.00 Budapest: Sívó Róbert ügyeletes szerkesztő az utolsó simításokat végzi a legfrissebb olimpiai hírek szövegein. Az Unifax telefotógépről kivették a most érkezett negyedik tokiói képet, amely a női gerelyhajítás olimpiai bajnoknőjének utolsó dobását mutatja. Hírth Antal gyártásvezető a képekkel a II. stúdióba szalad.

Október 20., a TV Híradó képes beszámolót közölt Washingtonból, ahol 91 esztendős korában meghalt Hoover, az USA volt elnöke, majd a szovjet tévé anyagát átvéve az űrhajósok moszkvai fogadásáról. Képleírás: Brezsnyev, Mikojan és Koszigin fogadják az űrhajósokat, a Lenin Mauzóleum erkélye, űrhajósok integetnek, óriási tömeg a Vörös téren, Podgornij, a Központi Bizottság titkára nyitja meg a nagygyűlést, Vlagyimir Komarov, a Voszhod parancsnoka mond beszédet, taps, Feoktyisztov tudományos kutató beszél, Brezsnyev beszél."

Október 22., a TV Híradó az NDK TV Híradó tudósításait átvéve számol be Kodály Zoltán NKD-ba érkezéséről, majd ott tartózkodásáról, és 27-i weimari látogatásáról.

Október 23., Új színház a nyolcadik kerületben címmel tudósít a TV Híradó a Déryné Színházról.

Október 24., másnap, pedig arról, hogy fél éve mutatta be a Madách Színház Tennessee Williams: A vágy villamosa című darabját, s már a 175. előadásnál tartottak. Ruttkai Ottó igazgató köszönti a szereplőket, Tolnay Klárit, Vass Évát, Pécsi Sándort, Avar Istvánt és a többieket.

Október 27. 19.05 Sötétből a fénybe címmel dokumentumfilmet sugároz a televízió, a borsod megyei Szomolyáról. Szerkesztő-rendező: Pálfalvi Nándor, operatőr: Mohai János.

Október 27., Búcsú az Imperiáltól címmel számolt be a TV Híradó Imperiál búcsúztatásáról. Egy évvel korábban Imperiál Washingtonban a 7. helyet szerezte meg. Leírás szerint: búcsúztatásra felvezették, a különböző országokban és Magyarországon nyert díjakat rátették, a "Washington D.C. International" feliratú leplet is ráterítették, majd a megsántult lovat elvezették.

Október 28., Vidéki Színházak tévéfesztiválja, élő közvetítés a Pécsi Nemzeti Színházból, G. B. Shaw: Az ördög cimborája. Szereplők: Dugeon Richard - Izsóf Vilmos, Anderson lelkész - Iványi József, Burgoyne tábornok - Paál László, Eszter - Halász Judit, Kristóf - Karikás Péter, Hawkins ügyvéd - Faludi László, Dudgeon Vilmos - Szivler József, Felesége - Arany Kató, Dudgeon Titusz - Szerencsi Hugó, Felesége - Szirmay Ottilia, Judit - Amrus Edit, Swindon őrnagy - Várady Szabolcs, Az őrmester - Szalma Lajos, Brundell - Kutas Béla. Rendezte: Léner Péter.

Október 28., Amerikából átvett képanyaggal számolt be a TV Híradó az amerikai elnökválasztási kampányról. Pennsylvania állam, Pittsburg, Johnson elnök, Goldwater szenátor pedig Austinban mondott beszédet.

Az amerikai választásokkal kapcsolatban a műsorújság 1964/44. számában Gimes György többek között ezt írta, a televízió újszerű szerepével kapcsolatban: "Az amerikai választási harc finisében nagy dobpergéssel új frontszakaszon nyitottak tüzet a szélsőjobboldali elnökjelölt, Goldwater hívei. A texasi Austin városában sietve szerelték fel egy új tévéközpont - stúdiók, film- és hangműtermek, valamint egy teljes adóállomás - műszaki berendezéseit: hogy minél előbb megkezdhesse adást a KHFI-tv hívójelű állomás. A KHFI-tv azonban a szervezőbizottság szerint egy harci programmegvalósításának csak az első lépése. A tervek egésze hatalmas arányú, új országos tévéhálózat kiépítését tűzi ki célul, Goldwater eszményeinek hirdetésére és népszerűsítésére. ..."
November
Élénkülő magyar-olasz televíziós kapcsolatok. Rómában tárgyalt Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke és Randé Jenő, a Televízió Politikai Adások főszerkesztője. Az olasz televízió felajánlotta, hogy elküldi Victor Hugo Nyomorultak című regényének tíz adásból álló tévéváltozatát, a Magyar Televízió pedig cserébe felajánlotta az olasz ifjúsági műsorok számára A Tenkes kapitánya című sorozatot.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a november 7-i ünnep alkalmából eredményes munkája elismeréséül a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki Grósz Károlyt, a Magyar Rádió és Televízió pártbizottságának titkárát.

Indul - és tizenegy héten át jelentkezik - a tévé téli mezőgazdasági szakfilm-sorozata.

November 1., a Népszabadságban Orbán László cikkét közölték a 9. oldalon, A szocialista tudat erősítéséért címmel. Ebben többek között a következőket írta:
A VIII. Kongresszus megállapította, hogy az osztályharc homlokterébe kerültek a gazdasági építés és a szocialista tudatformálás feladatai. ...De vajon sajtónk, rádiónk, televíziónk tükrözi-e eléggé az építőmunka eredményeit? Szebb, sokoldalúbb az élet, mint ahogyan lapjaink, rádiónk, televíziónk, agitációnk és propagandánk azt tükrözi. ...Hiányzik a szocialista építés pátosza az agitációs munkából, pedig az is szükséges. Ez még kissé az ellenforradalom utáni időknek a maradványa..."

November 1., a Vietkong erői behatolnak Dél-Vietnamba: Saigontól 20 kilométerre egy repülőteret támadnak meg. Dél-Vietnamban újra polgári kormány alakul, de állandósul a válság.

November 3., a hivatalban lévő Johnson - az Egyesült Államok történetében egyedülálló arányú - győzelmet arat az elnökválasztásokon.
Ugyanezen a napon a TV Híradó beszámol az olimpikonok kitüntetéséről.

Húsz afrikai országban, működik ekkor televízió. Ezeknek az országoknak a szakértői gyűltek össze a nigériai Lagosban, hogy tanulmányozzák a tévéműsorok problémáit, és a tévé szerepét a néptömegek nevelésében.

Sikerrel kezdte meg működését a szovjet tévé III. párhuzamos műsora.
Ünnepélyesen felavatták a Moszkva-Berlin és a Moszkva-Prága között létesített, végleges közvetítő vonalat.

Egy amerikai légitársaság miniatűr képernyős, fülhallgatós tévékészülékeket készült elhelyezni az repülő ülések hátára - ettől remélve a konkurens cégek utasainak elcsábítását.

November 6., a TV Híradó beszámolt a ??? bemutatójáról. Szereplők: Páger Antal, Bárdy György, Benkő Gyula, Bitskey Tibor, Bánky Zsuzsa, Ruttkai Éva.

November 10., törvényerejű rendelet intézkedik arról, hogy a háborús bűntettek húsz év után sem évülnek el.
Ugyanezen a napon, 19.50-kor indul a Mesterházi Lajos írásából, Zsurzs Éva rendezésében készült tévéjáték (riport dráma, ahogy akkor nevezték) sorozat, a Példázat. A sorozat részeit kéthetente kedden vetítik. A három rész a szocialista erkölcs és a humanitás kérdését boncolgatta. Az első rész, a Válaszút című egy kommunista katonatiszt 1944-es, 1946-os élményei kapcsán vetett fel aktuális erkölcsi kérdéseket. A Tegnapi bölcsesség című egy TSZ-ben játszódik: éles vita, majd veszekedés alakult ki az elnök és egy brigádvezető között, amelyben látszólag mindkettőjüknek igaza van. De nem mindenki tud belenyugodni, hogy létezhet kétféle igazság is. A Jóságos emberek című rész egy lopott motort eladni akaró fiatalemberről szól, akit a felsősségre vonás elől menekülve baleset ért. Ki a felelős? Mennyiben a fiatalember, mennyiben a társadalom? - tette fel az író a kérdést.
Zsurzs Éva rendező mondta a bemutató előtt a műsorújság 1964/45. számában: Ennek a szabálytalan trilógiának is felkínálja magát a hagyományos kibúvó: történetünk szereplői költött személyek, bármilyen egyezés csak a véletlen műve lehetŤ. Mi azonban nem akarjuk titkolni, hogy a Példázat mindhárom történetének - ha mégoly extrém is mindegyik - valóságos eset a magva. ...Hogy a műfaj több, mint szokatlan? Szerintem éppen ezáltal igazán a tartalom testére szabott. Hisz ötvözte mindazokat az eszközöket, amelyek igazságkereső kifejezéshez segíthetik a még távolról sem kiforrottat, a számtalan kérdőjellel terheset, a sokféle nézőszögből sokféle választással megközelíthetőt..."

A műsorújság 1964/45. számában egész oldalas cikk jelenik meg a műsorról, ennek részlete: ...Egy TSZ-ben éles vita, majd presztízsharcba átmenő összeütközés robban ki a szövetkezet elnöke és az állattenyésztési vezető között. A maga szempontjából mindkettőnek igaza van. Belenyugodhatunk-e abba, hogy létezik kétfajta igazság - vagy igaz-e az, hogy az egyiket a másik nevében mindig és szükségszerűen átlépi az élet? Ezek a kiélezett kérdések vetődnek fel Mesterházi Lajos új tévéjáték-sorozatában, a Példázatban..."

Zsurzs Éva rendező: "...Amiért nagyon vonzónak találtam ezt a munkát , a műfaj további kibontásra váró sok lehetősége. Úgy érzem, ízig-vérig tévé-szerű formát sikerült találni - olyat, amelyben a szigorú drámai kompozíció szerencsésen találkozhat a kötetlenséggel (mondhatnám úgy is: az élő adások atmoszférájával), a nagyobb távlatú problematika pedig az akár naphoz kötött aktualitással."
November 14., Vidéki színházak tévéfesztiválja, élő közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, Beaumarchais: Figaró házassága. Szereplők: Almaviva gróf - Jászai László, Grófné - Falvay Klára, Figaro - Bozóky István, Susanna - Máté Éva mv., Cherubino - Demjén Gyöngyvér, Antonio - Kátay Endre, Barholo - Halasi Iván, Marcellina - Szendrey Ilona, Basilio - Katona András, Y mamlasz - ifj. Kömíves Sándor, Duplamarék - Mezey Károly, Fanchette - Takács Mária, Pedrillo - ifj. Wiegand Gyula, Pásztorfiú - Földeák Sándor, Pásztorlány - Markovits Kati. Rendezte: Botoky István.

November 21., a TV Híradó is beszámol az Erzsébet híd átadásáról. Kádár János, Fock Jenő és mások, Dr.Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter mond beszédet. Kádár a tervezettnél két héttel később, november 21-én avatja fel az Erzsébet-hidat, amelyet 1960 óta építettek.
A szimbólum avatására az eredeti tervek szerint augusztus 20-án, majd a nem várt műszaki problémák miatt az év még kiemelkedőbbnek tekintett ünnepén, november 7-én került volna sor. Végül is újabb nem várt műszaki problémák, vagy netán politikai bölcsesség okán tolódott-e még két héttel későbbre ez az időpont, ez a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem állapítható meg egyértelműen. Ám a halasztás legvalószínűbb oka az volt, hogy a Szovjetunió időközben hatalomra puccsolt új vezetője, Leonyid Iljics Brezsnyev a soron lévő "nagyoktóberi" alkalmából - a testvéri országok vezetőivel együtt - elvtársi audienciára magához rendelte a hídavatásra politikai bizottsági határozattal kijelölt Kádár Jánost.

November 25., élő közvetítés a Thália Színházból, Theodore Dreiser - Ervin Piscator: Amerikai tragédia. Szereplők: Az ügyvéd - Keres Emil, Clyde Griffith - Tordy Géza, Emily, a húga, és Roberta Alden - Soós Edit, Sondra Fichley - Böröndi Kati, Samuel Griffith - Kovács Károly, Josaiah Babs - Fellegi István, Tracy Trumple - Szécsy Iván, Gertrude Trumple - Jurik Ica,
Stuart Grant - Lengyel András, Bertine Crantson - Pusztai Ilona, Mason államügyész - Egri István, Orvos - Keleti László, Wiggham - Beszterczei Pál, Kemerer - Pusztai Péter, Huster - Tóth Miklós, Fuch - Kollár Béla, Lannan - Tándor Lajos, Helga - Lengyel Erzsi, Sgort - Peti Sándor, Titus Alden - Boray Lajos, Roberta anyja - Kömíves Erzsi, Clyde anyja - Horváth Teri, Newcomb - Harkányi Ödön. Rendezte: Kazimír Károly.

December

December 1., a TV Híradó tudósított a Divatcsarnok megnyitásáról.

December 2., élő közvetítés a Madách Színházból, Tabi László: Most majd elválik. Szereplők: Várady Péter - Pécsi Sándor, Márta, a felesége - Tolnay Klári, Mama - Soltész Anni, Bolgár Zsuzsa - Gyurkovics Zsuzsa, Krén Gyula - Ujlaky László, dr. Kertész Szilveszter - Bay Gyula, Berza bácsi - Horváth Ferenc. Rendezte: Vámos László.

A Magyar Rádió és Televízió munkatársai közül a Sajtó Napja alkalmából Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Péter Józsefné, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Békés József (MTV) és Molnár Tibor. Kovalik Károly Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült. A Magyar Rádió és Televízió elnöksége pedig nívódíjakat osztott ki.

A Televízió sikeres pályázatot indított az Erzsébet-hidat fényképező amatőr fotósok között.
Boldizsár Iván és Karinthy Ferenc képviselte a magyar írókat az International Writers Guild (Nemzetközi Íróegyesület) rádió- és tévéfilm szekciójának londoni tanácskozásán.

December 3., arról tudósított a TV Híradó, hogy a Színház és Filmművészeti Főiskola hallgatói az Ódry Színpadon stúdiószínházat építettek, ahol hetente három előadást rendeznek. Bornemissza Péter Magyar Elektra című darabjának előadására készülnek, Vámos László rendező irányításával.

December 10., a Nobel-békedíjat Martin Luther King amerikai polgárjogi harcos kapja. Az eseményről a TV Híradó december 13-i adásában láthattak képes összefoglalót a nézők.

December 12., a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VI. Kongresszusáról tudósított a TV Híradó.

December 14-20., a Magyar Televízió Hajdú-Bihar megyébe látogatott. Élő közvetítés volt a debreceni Csokonai Színházból (december 16., Brecht: Jó embert keresünk), majd Egy óra a debreceni művészklubban címmel (december 19.) helyszíni közvetítés volt. December 20-án, vasárnap három műsor volt, délelőtt Debrecennek van egy vize... címmel közvetítés a Csokonai Színházból, délután a Déri Múzeum bemutatása, élő közvetítésben. Majd este Mai vendégünk címmel beszélgetés Gódor Ferenccel, a megyei pártbizottság első titkárával, Valkó Mihállyal, a városi pártbizottság első titkárával, Ambrus Istvánnal, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács VB-elnökével, és dr. Szilágyi Gáborral, a debreceni városi tanács VB elnökével, a riporter Fekete Sándor volt. 21-én hat (Lányok asszonyok: Debreceni Ruhagyár, A puszta télen - dokumentumfilm, Várja őket a fiú - riportfilm a Debreceni Agártudományi Egyetemről, Alföld 1964. - a megye iparáról készült dokumentumfilm, Jelentés Magyarországról) műsor foglakozott a megyével. 16 órakor élő közvetítés volt arról az Emlékülésről, amit az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány megalakulásának 20. évfordulójára tartottak.

December 15., újabb politikai pereket indítanak Magyarországon. A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdetett, Matheovics Ferenc, az 1949-ben feloszlatott Demokrata Néppárt képviselője, és társai ügyében, akiket államellenes összeesküvéssel vádoltak. Tíz hónaptól tíz évig tartó szabadságvesztésre ítélték őket. A TV Híradóban nem szerepelt tudósítás az eseményről.

December 19., olasz filmszínészek, Sero Ursi, Gabriela Giorgelli, Albert Lattnade rendező, Alfredo Bini producer és Rosanna Schiaffino jártak a Magyar Televízió III. stúdiójában, a Barangolás című műsorban láthatták őket a nézők.

December 21., Fenyves György és Zádor László, a TV Híradó szerkesztői, valamint Szurok János operatőr a MAFILM pasaréti műtermében készített tudósítást Keleti Márton készülő filmjéről, a Tizedes és a többiek-ről.

December 27., a Népszabadság újságcikket közölt Pártmunka a szocialista brigádokban címmel, a TV Híradó riportja is erről szólt.
Ugyanezen a napon élő közvetítés volt a József Attila Színházból, Berkesi András: Villa Bécs mellett. Szereplők: Csendes Flórián - Ráday Imre, Husthy Vilmos - Soós Lajos, Fülep Miklós iró - Turgonyi Pál, Judit, a lánya - Kállai Ilona, Beöthy Kálmán - Kalló Flórián, Lister ezredes - Márky Géza, Harry Donovan - Velenczei István, Karl Günther - Buday István, Liza - Náray Teri, Claude Dubois - Sugár László, Maria-Magdalena - Vámos Ilona, Felix Schumann - Dömsödi János, Müller fogalmazó - Horváth Pál, 1. idegen - Láng Jósef, 2. idegen - Zámori László, Hedvig - Ujvári Viktória, Seeler - Lévai László. Rendező: Benedek Árpád.

Az 1964/52. számú Rádió és Televízió Újság közli az új televíziós Nívódíjasok névsorát:
Orváth Márton és Fábri Zoltán a Vizivárosi nyár című tv-filmért,
Öveges József a fizikai tudományok népszerűsítéséért,
dr. Pásztor Lajos a természettudományi műsorokért,
Sas Elemér és Páhán István az Iskolatelevízió fizika óráiért,
Vértes György grafikus a "tévéhíradós" karikatúráiért,
Ádám Ottó az Ők tudják mi a szerelemért,
Bednai Nándor a május1-jei és augusztus 20-i szórakoztató műsorokért, Várkonyi Gyula a "Kitüntetéses csodagyerek" szinkronrendezésért kapott nívódíjat.

December 30., élő közvetítés a Nemzeti Színházból, Darvas József: Részeg eső. Szereplők: Szóláth Béla - Kállai Ferenc, Márta - Berek Kati, Kismárta - Pap Éva, Balla Géza - Básti Lajos, Balla Sándor - Horváth József, Csontos Gyula - Kálmán György, Csontos néni - Mailáth Mária, Várnainé - Zolnay Zsuzsa, András - Györffy György, Fodor Jancsi - Sándor Géza, Kordás János - Bihary József, Pejkó Pista - Barsi Béla, Tóth Ferenc - Raksányi Gellért, Ridovics Jancsi - Tarsoly Elemér, Juhos - Hindy Sándor, Tavaszi Ferkó - Csernák Árpád fh., Fukász - Csurka László, Kiss Lajos - Ujréti László fh., Fodor Feri - Fenyő Emil. Rendezte: Kazimír Károly.

Felhasznált irodalom:

MTV Archív adatbázisok
Rádió és Televízió újság 1964.
MTV 1957-1997 szerkesztette: Schmitt Péter 1997.
A Magyar Televízió története (Koreny János, Heckenast Gábor, Polgár András) 1995
Dunavölgyi Péter: Színház a képernyőn 1957-1967 (kézirat)
www.tvarchivum.hu - Arcképcsarnok
www.tvarchivum.hu - TV történet, interjúk
www.tvarchivum.hu/tvtörténet/tanulmányok (Horváth Edina)
Köztévé 1964 - Aczél Endre szövege
Murányi Gábor - 1964.
Vas Népe 1964
Népszabadság 1964
Magyar Nemzet 1964
MTI Hírek 1964
Kisalföld 1964

Dunavölgyi Péter