25 éves a Teletext

Az akkori évforduló alkalmával, Menczel János kollégámat kértem, fel, hogy írjon egy megemlékezést az évforduló kapcsán, a szerző hozzájárult, a cikk ezen a honlapon is megjelenjen.


Menczel János:

Negyed százada, 1982.november 30.-án indult útjára a Magyar Televízió teletext adása. Az évforduló kapcsán Menczel János alapító, főszerkesztő helyettes emlékezik a 25 év legjelentősebb eseményeire.

Negyedszáz évvel ezelőtt Teletext - egy képernyő-újság címen jelent meg az idelátogató külföldiek számára akkor szerkesztett német nyelvű Budapester Rundschau-ban Pálffy Judit cikke. Egy részlete magyarul így szól:

1982. 11. 30: A Teletextnek nevezett magyar videó-kommunikáció születési perce..."
"11 óra 14 perc 45 másodperc: Még 15 másodperc, Menczel János, a Képújság főszerkesztő-helyettese pontosan 11.15-kor megnyomja stopperét. Milyen történelmi pillanat, kiált fel Megyeri Gusztáv, a Képújság fejlesztő mérnöke, amikor megkezdődik az adás."
Ez persze nem a ma ismert, pergő adás volt. Akkor összesen 300 olyan készülék volt az országban, amelyeken le lehetett hívni a Teletext pergő adását. Ezért adtunk naponta kétszer, később háromszor ezt a rövid változatot. De vissza a cikkhez:
"Napi öt perc koncentrált Teletextet adunk az 1. csatornán. Ez majd másként lesz, amikor több néző tudja megfelelő készülékkel és dekóderrel fogni az egész adásidőben a Képújságot, - mondja Márványi György főszerkesztő..."
"Jó a zene, - veti közbe Szücs G. Gábor felelős szerkesztő, és lapozza az utolsó oldalakat: Névnapi köszöntés, közlekedési információk, időjárás..."
Nagy dolog volt ez számunkra. Több hónapos előkészítés volt mögöttünk: a szerkesztőség összeállítása, gyakorlás a Commodor-64-es billentyűzeteken, a színes pergő és a minden képernyőre kiadott fekete-fehér oldalak tartalmának kialakítása. Ez utóbbi egyrészt egy újabb hírszolgálat volt a TV képernyőjén, másrészt ezzel csináltunk propagandát dekóderes készülékek vásárlására. Mindenütt, ahol lehetett, elmondtuk: az 5 perces adás voltaképen nem a Képújság, mert mi válogatjuk és adjuk meg az egyes oldalak hosszát, de a dekóderes készülékeken mindenki akkor és azt az oldalt hívja le és addig tartja képernyőn, amíg akarja. Az utolsó napokban úgy dolgoztunk, mintha lenne adás - pedig még nem volt. Decemberben akartunk indulni, de november 30-a volt a hét első napja.



A következő évben, 1983 nyarán már címlapon voltunk - az Ezermester 3 nagy oldalon mutatta be a már színesben látható teletext technikáját.



Az RTV Újság 1984-ban már arról számolt be, hogy a 200 oldalas kísérleti adás tartalomjegyzékét minden dekóderes tévé tulajdonosa megkapta, ha beküldte az újfajta készülékekhez mellékelt levelezőlapot. (Ekkor már mintegy 22 ezer dekóderes készülék tulajdonosa maga lapozhatta a Képújságot.) A cikk azért elmondta mindenkinek, hol helyezkednek el a különböző rovatok: az MTI hírei, Közlekedés, Érdemes tudni címen kalendárium, évfordulók, Műsornaptár színházak, hangversenyek és filmek előadásairól, Meteorológia, TV-műsor, Tele-info új jogszabályokkal, orvosi tanácsokkal, a másnapi központi napilapok cikkeivel stb. Menedzser-rovat világgazdasági információkkal, Hobbi-rovat kert- és állatbarátoknak, horgászoknak, bélyeggyűjtőknek, rádió-amatőröknek, hétvégi túra-ajánlatok, bridzs-, sakk-, ulti-feladványok és rejtvények. Napközben ezen kívül a Veszprémi Oktatástechnikai Központ kísérleti adása, este Hová forduljunk címen orvosi és gyógyszertári ügyeletek, mentők, tűzoltók, rendőrség, gáz-, víz-, elektromos hibák bejelentési számait és utazási információkat adó telefon-listát közöltünk.



A Ludas Matyi 1985. februári száma népszerűségünket jelezte: hiszen akiről-amiről karikatúra jelenik meg, az nyilván népszerű!



1986-ban a Képes 7 közölt cikket Mi a Teletext? címen. Itt említettünk egy kényes kérdést, amiért sok - jogos - kritikát kaptunk. Ugyanis a Képújság oldalait - a technikai lehetőségek miatt - svéd betűkészlettel írtuk, tehát a magyar ékezetek hiányoztak a betűkről. Szidtak minket, hogy rontjuk a gyerekek helyesírását - valóban "nem tudtuk" a magyar helysírást. E cikkben először esett szó arról, hogy "Ma már kész, létezik az a dekóder, amely valamennyi latin betűs európai nyelv minden betűjelét ismeri, így a magyar hosszú magánhangzókat is. De ez ma még nagyon drága."



1987-ben az Esti Hírlap e címen közölt cikket: Megvesszőzik a Képújság magánhangzóit". "A Képújság szerkesztősége most ötödik születésnapján - értékes ajándékul - megvesszőzi a rendetlenkedő magánhangzókat." De azt is hozzátették, hogy ez csak félfordulat: a dekóderes adás 200 oldalán továbbra is marad minden a régi, "a magyar ábécé csak a naponta többször sugárzott 5-8 perces adás, a tévéműsorban feltüntetett Képújság-adások szövegében váltja a svédet."



A Mikrovilág 1986. januári száma szólt először arról, hogy "a műsorok feliratozását megoldjuk az országban élő félmillió halláskárosult részére, és a nemzetiségi lakosok számára." Ennek a cikknek az érdekessége: itt mutattuk be a számítógépes rajzolást. László Márta akkori turnusvezető (ügyeletes felelős szerkesztő) megrajzolta az interjút adó (akkor 60. születésnapját ülő) főszerkesztő-helyettes portréját.
Minthogy az akkori úgynevezett szocialista táborban a Magyar Televízió indította el elsőként a Teletext adását, a szerkesztőség vezetőjét és főmérnökét Moszkván kívül minden fővárosba meghívták, tanácsokat adni a pergő adás elindításához. Így történt, hogy egy prágai lapban is megjelent egy cikk KÉPÚJSÁG - ha nincs hétfő, akkor olvasható a magyar teletext



címen.

Egy mellékmondatban említettem a halláskárosultak megsegítését a feliratozással. Ennek fontosságára csak akkor jöttünk rá, amikor 1987-ben Budapesten rendezték meg a szocialista országok siket szövetségeinek nemzetközi tanácskozását. Erre előadást kértek a Képújságtól, és mi természetesen örömmel tettünk ennek eleget. És itt kellene visszatérni a technika születésére.
Valamikor 1947 előtt Angliában merült fel a kérdés: hogy lehetne a televízió műsorait a halláskárosultak számára élvezhetőbbé tenni, vagy - másként fogalmazva - a műsorok feliratozását megoldani? A műszaki szakemberek tudták, hogy a tévé-képet alkotó elektronsugár (szemünk számára láthatatlan sebességgel) felváltva rajzolja ki a páratlan és páros sorokat, s a váltásnál, amíg a sugár ismét a kép tetejére ugrik, fekete sorok keletkeznek. (Ha "fut a képernyő", akkor látszanak a kép fél kép közt a fekete sorok.) Ezekbe kódokat, adatokat lehet beírni. A következő lépés ezek láthatóvá tétele volt: megalkották a dekódert. Közben kiderült, hogy a kutatók jóval többet fedeztek fel, mint amit akartak. Valahogy így indult hódító útjára 1974-ben a világon először Angliában az információs televíziós újság - a Teletext.



1987-ben a Magyar Nemzet vezércikket közölt Krumpli és képújság címen Lőcsei Gabriella tollából. Ebből idézünk: "...kiderült, ha milliókat nem is bilincselt le a tévé írott napilapja, jóval többen nézték mégis, mint ahányan egy országos napilapot olvasnak." A címben a krumpli arra utal, hogy a Képújság egy esztendőn át rendszeresen közli az Agroskála kedvező árait "a zöldségmaffiák megfékezésére, a zöldségárak kordában tartására." Ekkor már 120 ezer dekóderes készüléken nézték tulajdonosaik a pergő műsort. "Számukra valóban a szinte korlátlan tájékozódási lehetőségek tára a Képújság. Szakcikkek jegyzékétől a Világbank tenderekig, tőzsdehírektől alkatrész- és munkaerő-börzéig mindent szállít nekik naponta."



Valóban rájöttünk, hogy a gazdaságot is szolgálhatja a Képújság - a Reklámgazdaság szaklap 1987-ben közvélemény-kutatási adatokkal arról tudósította olvasóit, hogy "Az elektronikus kommunikációs eszközökkel szemben a Képújság leggyakrabban említett, legtöbbre értékelt pozitívuma az, hogy időbeli és tartalmi függetlenséget nyújt használói számára." Magyarán: akkor nézik, amikor éppen akarják, és csak azokat a híreket-cikkeket, ami érdekli őket. Egészében így értékel:
a Képújság "..a közeljövő egyik lehetséges médiája...mert puszta létével átalakítja a hagyományos eszközök - tv, rádió, napilapok - használatát."



A gazdasági lehetőségekre hívta fel a figyelmet a Képújság kis brosúrája A Képújság lehetőségei - Egy korszerű technika hasznosítása a gazdaságban címen.
1988-ban új gépekkel, 900 oldalas terjedelemmel megalakult az Új Képújság Kft, amely teljes mértékben a gazdasági hasznosítás felé fordult. Ennek folytatása lett az 1992-ben az Antenna Hungáriával közösen megalakított TeleDataCast Kft, amely már jelentős gazdasági információs központtá növekedett.
Ma talán felesleges minderről ennyit írni, hiszen a teletextes tévéket vásárolják a legtöbben.
Kívánunk hozzá jó információkat és jó szórakozást!

Menczel János