A Magyar Televízió vezetői voltak 1953-tól

Dunavölgyi Péter

 

A Magyar Televízió (Magyar Rádió és Televízió, Magyar Televízió, és Magyar Televízió Zrt,) vezetői voltak 1953 – tól.

 

A Magyar Televízió Vállalatot, 1953 – ban hozták létre, ezután indúltak meg a kísérleti tv-adások.

 Hódos Dezső

 a  Magyar Televízió Vállalat igazgatója (1953 – 1956)

Bábony, 1903. február 7.- Budapest, 1990. december 15. Tanulmányok: Kereskedelmi Középiskola, Nagykanizsa 1918 - Közgazdasági Egyetem 1951-1955, Munkahelyek: Elektromos Művek, Közlekedési és Postaügyi Minisztérium 1949- 1953, Magyar Televízió Vállalat 1953-1957, BRG 1957 – 1961, GÉPEXI 1961 – 1963. Középiskolai tanulmányait megszakítva 1919 tavaszán, jelentkezett a honvédő háborút folytató Vörös Hadseregbe. 17 évesnek mondta magát és fel is vették.  A húszas évek vége felé sikerült elhelyezkednie az Elektromos Műveknél. Tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak, jelentős munkát végzett az illegális mozgalomban. A teljes 1944-es évet munkaszolgálatban töltötte, majd, Gunschkirchenbés utána a mauthausenbei koncentrációs táborba került. 1945 nyarán jött haza. Visszament dolgozni az Elektromos Művekhez, ahol hamarosan az Árameladási Főosztály vezetője lett. Mivel csak négy polgárit végzett, elkezdett készülni az érettségire, amit 195o-ben le is tett. 1951 - ben beiratkozott a Közgazdasági Egyetemre, amit 1955-ben elvégzett. 1949-ben került a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium állományába. Kinevezték a Filatélia Vállalat igazgatójának. 1953- ban pedig kinevezték az éppen felálló Magyar Televízió  Vállalt igazgatójának. Az induláshoz kapott egy szobát, egy íróasztalt, két széket és egy csekkfüzetet. A Váci utca és a Kossuth Lajos utca sarkán lévő postaigazgatósági épületében dolgozott. A Magyar Televízió kísérleti adásai ezután indultak. A Magyar Televízióban (MRT) 1956- 57--ben már szakmailag jobban képzett vezetőre volt szükség és a TV-től átkerült a Kohó és Gépipari Minisztériumhoz tartozó BRG-hez, majd a GÉPEXI nevű gépexporttal foglalkozó céghez. Innen ment nyugdíjba 1963-ban. (infó: Hódos Mátyás – Dunavölgyi Péter)

 

Benke Valéria,

a Magyar Rádió elnöke volt Magyar Rádió 1954.08.16 – 1956.10. elnöke, elnökhelyettes, kormánybiztos 1956.11. – 1957.07. Magyar Rádió és Televízió 1957.08. – 1958.01. elnökhelyettese.

Született Gyönkön (Tolna vm.) 1920. 06.26. Tanulmányai: Szegedi Tanítóképző 1939 – 1943, tanítóMKP debreceni pártiskolája, 1945. Eötvös Lóránd Tudományegyetem,  Bölcsészettudományi Kar, 1952 – 1957, okleveles középiskolai tanár

Életútja, munkahelyei:  Részt vesz a munkásmozgalomban, 1936-tól, Belép a Szociáldemokrata Pártba 1941., Belép a Kommunisták Magyarországi Pártjába           1944. Gádoron tanítónő, 1943 – 1944 között,  A szovjet csapatok bevonulása után, a Szegedi Területi Szakmaközi Bizottság titkár 1944. MKP budapesti pártiskola 1945 – 1946. Kőbányai majd a Budapesti Pártbizottság munkatársa, majd titkára 1946 – 1948 között. A Magyar Dolgozók Pártja, Központi Vezetőség Káderosztálya 1948 – 1950 munkatársa. Nagy-Budapest országgyűlési képviselője 1949 –1953 között.  Tolna megye országgyűlési képviselője 1958 – 1967.  Budapest 34. választókerület országgy. képv.        1967 – 1971.  Budapesti Népfrontbizottság tagja    , 1949-től. Az Országos Béketanács titkára, 1950 –1954. Magyar Dolgozók Pártja Központi Vez. Póttagja, 1951.03. – 1954.05. tagja 1954.05. – 1956.10. Magyar Rádió 1954.08.16 – 1956.10. elnöke, elnökhelyettes, kormánybiztos 1956.11. – 1957.07. Magyar Rádió és Televízió 1957.08. – 1958.01. elnöke. Művelődésügyi minister, 1958.01.28 – 1961.09.13. Társadalmi Szemle (MSZMP elméleti folyóirata)            szerkesztőbizottság vezetője, ill. elnöke1961 – 1988 Elnöki Tanács tagja,    1967.04. – 1971.05.  MSZMP PB tagja 1970.11.28. – 1985.03.28.MSZMP KB. Agitációs és Propaganda Bizottság tagja 1970 – 1985.

Benke Valéria - Komócsin Zoltán és Lakatos Éva javaslatára került - 1954. augusztus 16-án a Magyar Rádió élére. Az intézmény ekkor már hosszú ideje vezetési válságban volt, amelyet a koncepciós perek atmoszférája és az ennek megfelelő káderpolitika okozott; alkalmas és jó vezetőket vittek el a Rádiótól. Föloldhatatlan ellentétek keletkeztek abból, hogy a politikai vezetés más várt el a Rádiótól egészében is, az egyes műsoroktól is, mint amit a rádiósok java, jó meggyőződéssel, megérlelt koncepcióval szükségesnek és hasznosnak tartott. Mindennapos volt az aprólékos beavatkozás, az utasítgatások, az egyes műsorok szereplőinek, résztvevőinek felelősségre vonása. 1954 őszére, 1955 elejére a politikai zűrzavar teljessé vált.

Benke Valériának –következetes, a rádiósok mellett kiálló – magatartásával, vezetési stílusával sikerült elérnie, hogy elfogadták, mellé álltak az intézmény hangadó munkatársai. Az 1956. októberi véres eseményeket a Rádió épületében élte át, az épület védelmét vállaló rádiósokkal, ahonnan végül egy véletlen folytán jutott ki, a Rádió akkori vezető munkatársaival.

A konszolidáció – akkor így mondták -  után, felismerve az új médium jelentőségét, Benke Valéria hozzálátott a Rádión belül működtetett Televíziós Főosztály felállításához.

Rádiós mintára kijelölte a fontosabb műsorkészítési területeket, majd 1957. november 14-én kinevezte – osztályvezetői beosztásban - a négy nagy szervezeti egység vezetőjét.

-        Kovács Béla a Gyermek és Ifjúsági terület;

-        Koós Béla az Aktuális műsorok (politika, sport);

-        Szűcs Andor a Művészeti és Irodalmi Osztály (zene, irodalom, dramaturgia, színház);

-        Zsurzs Éva a Stúdió Osztály (rendezők, operatőrök, asszisztencia, színészegyeztetés) vezetője lett.

December elején Kulcsár Ferencet kinevezték a Magyar Televíziót felügyelő alelnöki posztra s ezzel a kísérleti szakasz után megkezdődött a Magyar Televízió önálló, hivatalos működtetése is. Díjak, kitüntetések:  Magyar Népköztársaság Érdemrend V. fokozat 1948, 1952, Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Vörös Zászló Érdemrendje ,

1955. Koreai NDK Állami Zászlórendjének I. fokozata 1955. (Info: tvarchivum.hu – Zahora Mária)

 

Révai Dezső,

a Magyar Rádió, Televízió főosztálya vezetője volt (1954 – 1956)

Született: Budapest, 1903. 08.14 –  Budapest, 1996.03.31.

Tanulmányai: fotóriporternek tanult. Életútja,  munkahelyei:  15 éves korától tagja a kommunista diákmozgalomnak, 1921 óta szakszervezeti tag,   1926 óta KMP tag, KMP Sport és Kultúrosztály titkára 1929, Részt vesz az 1930. szept. 1-i tüntetéssorozat szervezésében; letartóztatják, egy évre ítélik 1930, Sportoló Munkás, Proletársport c. lapokat irányítja 1931-1934, Megalakítják a Szocialista Képzőművészek illegális művészcsoportját, amelynek tagja, vezetője lesz (Goldmann György, Fenyő A. Endre, Sugár Andor,Bán Béla, Bass Tibor, Révai Dezső)          1934. A Vörös Segély számára készített fotómontázsáért ismét letartóztatják, egy évre ítélik 1934. Párizsba emigrál 1936. A spanyol szabadságharcban a Nemzetközi Brigád tagja 1936 nov.-től (újságszerkesztő, fotóalbumokat készít). Francia internáló táborba kerül, két és fél év fogság. Hazatér Magyarországra 1945.  A MAFIRT /pártvállalat/ Fotóosztályának vezetője lesz. Magyar Filmgyártó Vállalat Igazgatója (Igazgatása alatt kerül gyártásra: a Talpalatnyi föld, a Ludas Matyi, a Különös házasság,  a Feltámadott a tenger, stb.)  1954 és 1956 között a Magyar Rádió Televízió Főosztályának vezetője

Révai Dezső (Révai József irodalompolitikus testvére) 1954-ben, a televíziózás előkészítésének időszakában került a Magyar Rádió keretében megalakult televíziós főosztály élére.  Legfontosabb kérdésnek tartották ekkor a technikai fejlesztés útjának kiválasztását,  hazai, vagy külföldi berendezések). A műsorkészítésnél a rádióban szerzett tapasztalatokat tartották kiinduló pontnak, amelyet a filmszakmából ismert gyakorlattal kívántak ötvözni.

1956. második felére tervezték a rendes adás megindítását. (Ekkor 200 készülék volt az országban.)

A tervek szerint először heti négy, majd hat óra adásidőt irányoztak elő. Három fontos időpontot rögzítettek ekkor: a gyermekműsorokét, a híradó indulását és a belpolitikai közvetítésekét.

Műsorelképzeléseiket részint a rádió programjára alapozva, részint külföldről szerzett példák nyomán állították össze.  Negyedéves sugárzási tervük: 1175 perc volt.

A munkatársakat a Rádióból és a filmgyárakból szerezték. Pl.: Zsurzs Éva a rádiórendezést cserélte fel a televíziózással, Mihályfi Imre pedig filmes volt.

Első munkatársaik: Katkics Ilona, Szűcs Andor, Kovács Béla, Kelemen Endre, Rockebauer Pál, Litványi Károly, Erdős János, Mátai László voltak.

Szerződést kötöttek a főiskolával díszlettervezők kiképzésére, így került az intézményhez Kézdi Lóránt és Drégely László.

Ebben az időszakban már készítettek filmeket, megörökítették Rácz Aladárt (Szepesi György volt a riporter), Kodály Zoltán meghallgatta a Ráció gyermekkórusát és véleményt mondott a zeneoktatásról, sőt labdarúgó mérkőzést is közvetítettek 1955-ben! (szovjet-magyar).

A kísérleti időszak ígéretes indulását, fellendülését visszavetették az 1956-os forradalmi események. Az önálló Magyar Televízió létrehozásában már Révai Dezső nem vett részt.  Díjak, kitüntetések: Szabadság Érdemérem

Magyar Népköztársasági Érdemrend IV. fokozat, Munka Érdemrend, Sport Érdemérem arany fokozat, Forradalmi Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérem. (info: tvarchivum.hu – Zahora Mária)

Tamás István,

a Magyar Rádió, Televízió főosztálya vezetője volt (1957 – 1959)

Dr. Hartai László

 a Magyar Rádió elnöke volt (1958 – 1958)


Benke Valéria

a Magyar Rádió elnökhelyettese volt (1956- 1958)

- életraját lásd előbb!


Gács László

a Magyar Rádió elnöke volt, (1958- 1962)

GÁCS (Grünwald) LÁSZLÓ,  a Magyar Rádió és Televízió,  kormánybiztosa és elnöke. 1958 – 1962.

Budapest, 1903.10.15. – 1968.07.10. Tanulmányai, életútja: Budapesten tett érettségi vizsgát. Már gimnáziumi évei alatt kapcsolatba került a munkásmozgalommal, a Tanácsköztársaság kikiáltása után belépett a KIMSZ diáktagozatába. 1928-ban tagja lesz az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjának (KMP). 1929-ben letartóztatják és 9 havi börtönbüntetésre ítélik. 1930-ban, kiszabadulása után Újpesten folytatja politikai munkáját, a KMP Budapesti Területi Bizottságának,  majd 1931-tól a KMP titkárságának tagja. 1932-ben a Vörös Figyelő című illegális lapot szerkeszti. Többször letartóztatják, három évet börtönben tölt. 1933-tól textilmunkás, szakszervezeti tevékenységet folytat. 1938-tól a KMP újjászervezésén, irányításán  dolgozik.  1941 és 1943 között a KMP Központi Bizottságának tagja. 1944-ben elfogják, 10 évi kényszermunkára ítélik, de  németországba hurcolása közben megszökik, és a szovjet csapatok bevonulásáig bujkál.   1945. áprilisa és decembere közt az Újpesti Posztógyár üzemi bizottságának           titkára. 1945 decemberétől 1947 októberéig a Szabad Nép munkatársa, a Textilmunkás című lap felelős szerkesztője. 1946-1947-ben a Friss Újság, és 1947-1949 között a Népszava szerkesztője. 1948-1949-ben a SZOT főtitkárhelyettese. A Rajk per idején, 1949 őszén kizárják az MDP-ből.  1951-ben koholt vádak alapján letartóztatják, és 15 évre ítélik. 1954-ben szabadul. 1956 májusában rehabilitálják. , és szakszervezeti funkcionárius lesz. 1958 és 1962 között a Magyar Rádió és Televízió kormánybiztosa és elnöke. 1962-től 1968-ban bekövetkezett haláláig az OTP vezérigazgatója. 1962 és 1965 között az MSZMP Központi Revíziós Bizottságának, majd a Központi Ellenőrző Bizottságának, a Budapesti Pártbizottságnak és a Textilipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja.

Gács László öt évet töltött a Magyar Rádió és Televízió kormánybiztosi, elnöki székében. Közvetlenül az 1956-os forradalmi események után került az intézményhez, s elsődleges feladata a folyamatos munka beindítása, a rend helyreállítása volt, a megbízhatatlan káderek eltávolítása volt. 1956 decemberére  sikerült felállítania egy folyamatos munkát biztosító stábot. Egyéb publikációja: Üzemi bizottságok és bizalmiak munkája Budapest, 1947. Budapest. 1948. Díjak, kitüntetések: Szocialista Hazáért Érdemrend. (Info : tvarchivum.hu – Zahora Mária)                                     

 

Kulcsár Ferenc

 

a Magyar Televíziót felügyelő, alelnök. (1958- 1963)

Született, Debrecen, 1920. 06. 27. Tanulmányai, életútja: 4 elemit és két gimnáziumot végez 1932-ig. Zrinyi Hadi- Katonai Akadémia 1951 – 1952 között tartalékos őrnagy. Pártfőiskola 1954 – 1956. 1935-ben kerül az ifjúsági mozgalomba, Debrecenben, miközben különböző kiskereskedelmi cégeknél dolgozik. 1938-tól az OIB Debreceni szervezetének, majd a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja.  1941-ben behívják munkaszolgálatra,  ahonnan 1944. októberében Debrecenben megszökik. A németek elfogják, a mauthauseni koncentrációs táborba kerül.  Onnan 1945-ben szabadult. Debrecenben belép az MKP-ba. 1945 – 1957-ig a Hajdú Bihar megyei Pártbizottságon dolgozik, mint az Agitációs és Propaganda Osztály vezetője, majd a városi Pártbizottság másodtitkára. 1957 januártól a Hajdú Bihari Napló főszerkesztője. 1958 – tól Gács László, a Magyar Rádió elnöke mellett kinevezik  a Magyar Televíziót felügyelő alelnöknek. 1968 február 1-től a Magyar Rádió és Televízió Pártbizottságának titkára. 1970-ben a Magyar Rádió Politikai Adások Főszerkesztőségének vezetője lesz. Ezt a funkcióját 1979-es nyugdíjba vonulásáig betölti.  Kulcsár Ferenc a Magyar Televíziót felügyelő alelnökként a párt által elvártan, elkötelezetten, a Benke Valéria által megkezdett szervezését folytatja.  Felismeri jelentőségét, és segíti a rádiós mintára  létrehozott szervezeti egységek megerősítését, technikai, műszaki fejlesztését, tartalmi, műfaji bővítését. Partnere a televíziós munkatársi, egyre bővülő igényeknek. A korszakban fontos szerepet betöltő politikai kapcsolatrendszerét is ennek szolgálatába állítja.  Díjak, Kitüntetései: Köztársasági Érdemérem arany fokozat 1951,  Fegyverrel a hazáért Partizán emlékérem 1951, Munka Érdemrend arany fokozat1965, Szocialista Hazáért Érdemrend 1967, KISZ Emlékérem 1969, Munka Érdemrend arany fokozat és Felszab. Jubileumi Emlékérem      1969, Munka Érdemrend arany fokozat 1970, Szocialista Magyarországért 1979, Ezüst Antenna 1979.  (Info : tvarchivum.hu – Zahora Mária)

Tömpe István,

 A Magyar Rádió és Televízió elnöke volt (1962 – 1974)

1909. január 2 - 1988. december 15.  Tanulmányai, életútja:           Arisztokratikus megjelenésű, művelt munkásmozgalmi káder volt.  Eredetileg kárpitos szakmát tanul, de fiatalon, 1928-ban bekapcsolódik a munkásmozgalomba. Ennek kapcsán  1929-től külföldön él és tevékenykedik. Széles körű tájékozottságra, műveltségre tesz szert, ekkor alapozza meg későbbi politikusi pályafutását. 1929-1934-ig  - rövid megszakítással – Franciaországban tevékenykedik. 1936-ban belép az illegális Kommunista Munkáspártba. 1937-től a spanyol polgárháborúban, mint zászlóalj politikai biztos vesz  részt a spanyol köztársaságért vívott harcokban. 1939-ben Franciaországba menekül, ahol internálják. 1941-ben hazatér Magyarországra.       1942-ben letartóztatják, kiszabadulása után,  a II. világháború végéig illegalitásban él. 1945-ben Csepelen és Pécsett felelős  pártfunkciókat tölt be. 1945-46-ban Rajk  László titkára. 1946-48 között Somogy vármegye alispánja. 1948-50-ben a Belügyminisztérium Közigazgatási Főosztályának vezetője. 1950-56-ig a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Főosztályának vezetője. 1956-1988 között az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar  Partizánszövetség alelnöke, Országgyűlési képviselő. 1956 decemberétől 1958-ig a belügyminiszter első helyettese, egyben a Honvédelmi Tanács tagja, a BM karhatalmi erők vezetője. 1958-1962  között a földművelésügyi miniszter első helyettese. 1962-1974-ig  a Magyar Rádió és Televízió elnöke. 1974-1983-ig az Állami Rádió és Televízió Bizottság, és az OIRT (szocialista országok nemzetközi rádió és tévé szervezetének) elnöke.

Tömpe Istvánt akkor nevezték ki a Magyar Rádió és Televízió elnökének, amikor a televízió egyre érdekesebb, egyre nagyobb, egyre jelentősebb kezdett lenni. Míg korábban csak kormánybiztosa volt az intézménynek, Tömpe személyében már elnöke. Olyan első ember, aki a korszak szemléletében fontos szerepet játszó politikai kapcsolatrendszerrel  (spanyolos, nem moszkovita), biztos politikai pozícióval (KB tag), s az országon belül széles, személyes ismeretséggel (Somogyban alispán) rendelkezett. Az intézmény akkori munkatársai örültek annak, hogy bár az újságírószakmán kívüli, de  tekintélyes

vezetője lett a televíziónak, aki védőernyőt jelentett számukra.  (Addig közvetlenül keresték  a tévéseket a különböző elvárásokkal, később csak rajta keresztül.)

A Kádár Jánossal jó kapcsolatban álló, világrekorder szenvedélyes vadász, Tömpe István számos eredményt ért el  a televízió fejlesztése területén.  Elnöksége idején szerezte meg az intézmény a Szabadság téri TV palotát, tejes területét.

Díjak, kitüntetések: Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1948, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem 1970,Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje 1984, Munka Vörös Zászló Érdemrend Szocialista Hazáért Érdemrend. (Fprrás:  tvarchivum.hu – Zahora Mária)

 

Gódor Ferenc

A Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese (1966 -1968) Munkáscsaládban született, apja mozdonyvezető volt. Fia elektroműszerész szakmát tanult, 1935-től a Ganz Villamossági Gyárban munkás volt, majd 1939-től két felsőkereskedelmi iskolát végzett. 1937-ben bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1939-ben szülővárosában tagja lett az illegális kommunista pártnak. 1942-ben a Soerg cégnél helyezkedett el; hamarosan katonai szolgálatra vonult be, 1944-ben frontkatonaként átszökött a szovjet hadsereghez, a vlagyimiri láger politikai vezetője lett. 1945- ben a Vörös Hadsereggel tért haza, 1945 júniusig a Szlovák Kommunista Párt érsekújvári pártbizottság propagandistája volt. 1945 júniusban Magyarországra jött, az MKP KV Szervezési Osztály munkatársa lett, 1946 januárig választási iskolát vezetett, majd az MKP Győr megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályát irányította. 1949 szeptembertől az MDP KV Agitációs-és Propaganda Osztály munkatársa előbb agitációs, majd az egyéves pártfőiskola elvégzése után 1952. júliustól propagandamunkát végzett az MDP Baranya megyei pártbizottságán. Előbb agitációs és propaganda titkár, 1954 - től másodtitkár volt. 1956 novembertől az MSZMP KB Szervezési Osztály instruktora, 1957 július és 1966. június 10  között az MSZMP Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára volt. Az MSZMP Központi Bizottságának 1962 november 24. és 1966 december 3. között volt póttagja. 1958 november 16. és 1967 január 28. között országgyűlési képviselő volt, mindkét alkalommal a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei listájáról választották be a törvényhozásba. 1966. júniusában kinevezték a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettesévé. 1968 júniustól a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat főtitkára volt; majd diplomáciai pályára ment, 1970-től Magyarország prágai nagykövete volt, felmentését 1975 szeptemberében javasolta a Külügyminisztérium.

Forrás: Történelmi Tár.

 

Haynal Kornél

A Magyar Rádió és Televízió Televíziót felügyelő elnökhelyettese volt (1963 – 1966)

 

Pécsi Ferenc

A Magyar Rádió és Televízió Televíziót felügyelő elnökhelyettese volt (1968 -1974)

Budapest, 1924. november 11. – Budapest, 1975. december. Tanulmányai:   Négy középiskolai osztály elvégzése után bőrdíszműves szakmát, majd textiltechnikusi képesítést szerzett. Közgazdaságtudományi Egyetem, közgazdász (1952-1956) .Munkahelyei:  Szakszervezeti Ifjúsági Tanoncmozgalom, textilipari titkár, Textilipari Dolgozók Szakszervezete, szervezési és káderosztályának vezetője (1946-1948), Szakszervezetek Országos Tanácsa végrehajtó bizottságának titkára, szervezési osztályának vezetője (1948-1954), MDP Központi Vezetőség osztályvezető helyettese (1954-1956), Népszabadság, párt és tömegszervezeti rovatvezető, szerkesztő bizottsági tag (1957-1961), Magyar Távirati Iroda, vezérigazgató első helyettes, főszerkesztő (1961-1968), Magyar Rádió és Televízió, elnökhelyettes (1968-1974),  Magyar Távirati Iroda, vezérigazgató helyettes, főszerkesztő (1968-1974).Életútja: Sorsát meghatározza a munkásmozgalommal való kapcsolata. 1938-ban tagja lesz Szociáldemokrata Párt ifjúsági csoportjának. 1942-ben belép az illegális Kommunista Pártba. A Textilmunkások Szakszervezetében, az ifjúsági csoportban dolgozik; röpiratokat terjeszt, s az illegális Szabad Népet. 1944 tavaszán letartóztatják, a lengyelországi jawoznói koncentrációs táborba deportálják. A szovjet csapatok közeledtekor társaival együtt Németországba hurcolják. Megszökik, menekülés közben súlyos lábsérülést szenved. Szovjet hadikórházban ápolják, 1945 júliusa után tér haza Magyarországra. Pécsi Ferenc, a Magyar Televízió elnökhelyetteseként rendkívül sokat tett a magyar televíziózás szellemi színvonalának és hatékonyságának kibontakozásáért. Valamennyi területen olyan műsorok születését segítette, amelyek iránt nőtt a közönség érdeklődése. Az ő időszakában indult, Polgár Dénes irányításával a Hét c. belpolitikai sorozat; a Fórum, amely lehetővé tette a nézőknek, hogy feltett kérdéseikre újságírók, politikusok válaszoljanak; de innen számítható a művészeti terület igazi emelkedése is, a magyar tévéjátékgyártás megalapozása. Fontosnak tartotta a Magyar Televízió filmműsor kínálatának gazdagítását. A nagy művészfilmek bemutatása mellett számos, népszerű sorozat képernyőre kerülését támogatta. A tévéjátékok, gyermekeknek szánt sorozatok választékát, magyar rajzfilmek megrendelésével segítette. Ez az időszak volt az, amikor a kiváló rajzfilm művészek szinte csak a Magyar Televíziónak dolgoztak. 
Pécsi Ferenc mindezek mellett felkarolta az ismeretterjesztés új formáit is. Újságíró volt, művelt ember, aki szerénységével, humorával sok embert nyert meg az igényes televíziózás ügyének.  Teljes erejével támogatta az 1964-ben elindult reformfolyamatot, segítette népszerűsítését a televízió eszközeivel.Politikai elemzők szerint váratlan leváltására a reform elleni erők követelésére került sor. Pécsit mélyen érintette ez a döntés. Visszakerült a Magyar Távirati Irodához, de a korábbi években elszenvedett megpróbáltatások erősen megrongálták idegrendszerét. Egy évvel a televíziótól való távozása után, önmaga vetett véget életének.  
Publikációi: A Szakszervezetek alapszerveinek felépítése és az üzemi bizottságok munkamódszere (Bp., 1954). 1957-től kezdve cikkei a Népszabadságban és a Társadalmi Szemlében jelentek meg.  Díjai, kitüntetések: Magyar Szabadság Érdemrend (1957) ,Szocialista Hazáért Érdemrend (1967),Forrás: Magyar Rádió irattára, Magyar Életrajzi Lexikon, Politikatörténeti Intézet, Sándor György információi

 

Nagy Richárd

A Magyar Televízió elnöke volt (1974. 08.01. – 1983.10.01)

Pesterzsébet, 1928. 12. 10.  – Budapest. 2009. július 20.  Tanulmányai: Eötvös Lóránd Tudományegyetem  Történelem Szak 1951 – 1956, Közgazdaság-Tudományi Egyetem Tanári Szak (levelező)         1952 – 1957,  Moszkvai Politikai Akadémia 1955, Zrinyi Miklós Katonai Akadémia    1957 – 1960.  Munkahelyei: DID telefonkereskedelmi Rt. tanonc1942 – 1943, sorkatona (Petőfi laktanya) 1943 – 1945, MINSZ Ganz Villamossági Művek 1946 – 1950, elektroműszerész. A Ganz Vill. Művek Turbó c. lapja főszerkesztő 1954 – 1956 Szabad Ifjúság c. lap főszerkesztő 1957 KISZ KB titkára 1957 – 1959, KISZ Budapesti Bizottságának első titkára 1959 – 1965, MSZMP Budapesti Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője 1965 – 1969 MSZMP VIII. ker. Bizottságának    első titkára            1969 – 1971, MSZMP Budapesti Bizottságának       első titkára 1971 – 1974, Magyar Televízió   elnöke 1974 – 1983. Országgyűlési képviselő 1963 – 1975, MSZMP KB Gazdasági Bizottságában  tag 1972 – 1973, Budapest Fővárosi Tanács elnökhelyettes 1984 – 1989.

Nagy Richard elnökségének közel tíz éve, a modern magyar televíziózás megteremtésének, felvirágoztatatásának időszaka. Elnöksége alatt alakult ki az önálló Magyar Televízió, saját költségvetési szervként. A második évtől kezdve, nyolc éven át nyereséges volt az intézmény tevékenysége, s ez a nyereség évről évre növekedő tendenciát mutatott. A növekedés volt a korszak, a rendszer legjellemzőbb sajátossága.

Az elnök kinevezése után felmérette a Szabadság téri épületet, majd a tervezett műsorkészítési feladatok – és az ezzel járó műszaki, technikai igények –biztosításához, rövid időn belül további, különböző nagyságú és színvonalú 43 épületet szerzett vásárlással, cserével.

Nagy gondot fordított a televíziós technika, a stúdiók fejlesztésére, korszerűsítésére, valamint a kiszolgáló egységek felfejlesztésére (pl.: ruharaktár, varroda, gépkocsipark)

Az intézmény legfőbb értékének a képzett szakemberállomány megteremtését, továbbképzését tartotta. Ehhez egyrészt a területük iránt elkötelezett vezetőket hozott a Magyar Televízióhoz, másrészt fiatal diplomásokat vett állományba mind a műsorkészítői, mind a műszaki feladatok ellátására. Elfogadhatóvá tette, rendezte az itt dolgozók korábban minimálisan alacsony bérét, juttatását. 

Elnöksége ideje alatt alakult ki a Magyar Televízió műsorkészítő területeinek karakterisztikus arculata: politikai, művészeti, közművelődési fő profillal. A főszerkesztőségek szigorú éves költségvetési kerettel, s ennek megfelelő műsorperc kötelességgel rendelkeztek, műfajuk költségeinek arányait figyelembe véve. 

Minden tevékenységet a műsorkészítés szolgálatába állított. A közönség tájékoztatása, színvonalas szórakoztatása, oktatása-nevelése volt a korszak alapelve. Ennek érdekében megszigorította a műsorátvétel rendjét.

Az önálló műsorok száma a korábbi hozzávetőleges 34-ről, évi 2070 körülire emelkedett.

A műsorok színvonalának emelése érdekében megerősítette a televíziós műsorok műfajonként rendezett seregszemléjét: az aktuális, politikai műsorok számára, két évenként fenntartott Miskolci TV-filmfesztivált, a tévéjátékoknak, tévéfilmeknek évente otthont adó Veszprémi Tévétalálkozót, és a két évenként rendezett Kőszegi Gyermekfilm Szemlét.

A Magyar Televízió keretében, ez időben készült – különböző műfajú – filmek a világ számos fesztiváljának díját, oklevelét nyerték el.

Nagy Richárd elnökségének idejéhez kötődik a vidéki stúdiók megteremtése is: a Pécsi, Szegedi és Miskolci Regionális Stúdió elindítása. (Tervezte, de már nem valósíthatta meg a székesfehérvári, győri, szolnoki helyi tévéstúdiók létrehozását.)

Egyéb tevékenysége: Nagy  Richárd – aktív időszaka alatt – mintegy 3400 előadást tartott, s folyamatosan

Publikált az írott sajtóban. Díjak, kitüntetések: Munka Érdemrend Arany fokozat két ízben. 

(forrás: tvarchivum.hu – Zahora Mária)

 

Megyeri Károly

A Magyar Televízió elnökhelyettese volt (aktuális-politikai terület) (1974 augusztusától – 1983. októberéig).

Tanulmányait a Mester utcai Kereskedelmi Iskolában végezte. Mielőtt a Magyar Televíziónál kezdett dolgozni, parancsnok volt a Kecskeméti Kultúrházban, mint továbbszolgáló katona. 1957május 7-től lett belsős munkatárs a Magyar Rádió, Aktuális Főosztályánál. 1959-ben átkerült a televízióhoz, ő volt a TV első státuszos riportere. 1966 szeptemberében vezette az ipari rovatot, 1968 februárjától pedig Népgazdasági Osztályt, ezt követően nemsokára a Politikai Adások Főszerkesztője lett. 1974-1983 között a Magyar Televízió elnökhelyetteseként tevékenykedett. 1983-1989 között a MÚOSZ Főtitkáraként dolgozott, majd a rendszerváltás idején nyugdíjba vonult. Munkatársa, Kígyós Sándor filmrendező szerint: „Emberszerető, minden jó gondolatot, műsort támogató főnök volt, főszerkesztőként és később elnökhelyettesként is”. Legemlékezetesebb műsorai, ahol riporter-műsorvezetőkjént működött közre: Ki mit tud? (1962-1972), Ki minek a mestere, Riporter kerestetik. Hozzá fűződik a Fórum című műsor, melyben az ország vezető politikusai élő adásban válaszoltak a feltett kérdésekre. Ez a műsor a televízió történetben kiemelkedő fontosságú volt, mivel az akkori politikai helyzetben újdonságnak számított. Egy évtizeden keresztül volt riportere a Kádár János interjúknak.  Forrás: Wikipedia

 

 Szinetár Miklós

 A Magyar Televízió elnökhelyettese volt (kulturális terület) (1974 augusztusától – 1983. októberéig – illetve következő elnökök alatt is lásd a folytatásban!)

Budapest, 1932. február 8. Tanulmányai: Színház- és Filmművészeti Főiskola, rendező szak (1949-1953).

Munkahelyei: Fővárosi Operettszínház – rendező, majd főrendező 1953-1960; Petőfi Színház – művészeti vezető 1960-1962;  Magyar Televízió – 1962-1990. Főrendező 1962-1971; művészeti vezető 1971-1974; művészeti  igazgató 1974-1979; elnökhelyettes 1979-1986; főrendező 1986- 1990. Fővárosi Operettszínház – igazgató 1993-1996; Magyar Állami Operaház – főigazgató 1996-2005; Magyar Televízió – elnöki tanácsadó 2005-  

Színházi- és operaelőadások, tévéfilmek mellett mozifilmeket rendezett itthon és külföldön egyaránt. Főbb külföldi rendezési helyszínek: Berlin, München, Helsinki, Moszkva, Genova, Münster, Belgrád, Wellington (Új-Zéland), Hamilton (Kanada), Salt Lake City (USA). Külföldi filmrendezései: Kína, Mexikó, Tanzánia.

A Háry János, Az ember tragédiája, valamint a Csárdáskirálynő az ő rendezésében vált emlékezetessé. Azt azonban csak kevesen tudják róla, hogy nemcsak rendezni tanult, de komponálni is Huzella Elek irányítása alatt, valamint énektanulmányokat folytatott Sallai József vezetésével. 1953-tól tanít a Színház és Filmművészeti Főiskolán. 1971-től egyetemi tanár, Professor Emeritus 2004-től.  1987-1990 a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa. Számos fesztiválon volt zsűrielnök, illetve alelnök:1964 – Cannes-i TV Fesztivál; 1972, 1978, 1989 - Monte Carlo-i TV Fesztivál; 1990 - Montreux-i „Arany Rózsa” Fesztivál.

Díjnyertes filmjei: Halálnak halála – op.: Halász Mihály, dram.: Katkó István. Monte Carlo-I TV Fesztivál, Arany Nimfa-díj a legjobb eredeti forgatókönyvért, Unda-díj a rendezésért – 1970; A csodálatos mandarin – op.: Sík Igor. Sorrentoi Filmfesztivál, Ezüst Szirén-díj – 1971; Gianni Schicchi – op. Edelényi János, Dubovitz Péter. „Arany Prága” TV Fesztivál, legjobb rendezés díja – 1976; Az erőd –A Szovjet Békebizottság különdíja, Moszkva, 1979; Ezüst Aszteroid, a legjobb rendezésért és a legjobb színészeggyüttesnek, Trieszt, 1980; A legjobb női alakítás díja Tanay Bellának, Róma, 1982; A kékszakállú herceg vára – op.: Márk Iván, „Arany Prága” TV Fersztivál, a legjobb zenei adaptáció díja, 1981. Díjak, kitüntetések: Jászai Mari-díj (1956, 1961); Érdemes Művész (1967); Kossuth-díj (1970); Balázs Béla-díj (1974); Kiváló Művész (1978); Béke-díj – Moszkvai Filmfesztivál, 1979; Életműdíj (Új Múzsa, 2002); Magyar Állami Operaház örökös tagja. (forrás : tvarchivum.hu – Zahora Mária)

 

Dr.Kornidesz Mihály

A Magyar Televízió elnöke volt (1983.10.01 – 1987.10.01)

Arad, 1930. 07. 24. Tanulmányai: Szarvasi Állami Vajda Péter Gimnázium 1941 – 1949, ELTE Bölcsészettudományi Kar  Történelem szak 1949 – 1953, ELTE BTK        Pedagógia szak 1962 – 1965, ELTE BTK – egyetemi doktor pedagógiából 1966,     Kandidátusi vizsga pedagógiából 1968, Kandidatúra 1988, Munkahelyei:    MDP Budapesti Pártbizottság 1953 – 1956 politikai munkatárs. Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest 1956 tanár, József Attila Gimnázium, Budapest 1957 – 1958 tanár, MSZMP Budapesti Pártbizottság 1958 – 1960 pártalkalmazott. Emellett folyamatosan tanít a József Attila gimnáziumban. Budapesti Felsőfokú Tanítóképző Intézet 1960 – 1961 tanár. MSZMP KB Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztály 1961 – 1983 munkatárs, 1961 – 1970 osztályvezető helyettes, 1970 – 1973 osztályvezető. 1973 – 1983. Magyar Televízió 1983 – 1987 elnök MSZMP Agit.-Prop. Bizottságának tagja 1973 – MSZMP KB tag, 1980 – 1988.

A rendszerváltás előtti – politika által kiemelten kezelt – állami televíziózás „aranykora” 1983-ban véget ért. Nagy Richárdot egy stílusában, módszereiben más elnök, a politikához és a kultúrához egyaránt vonzódó, Kornidesz Mihály követte, aki megpróbálta az előző időszaknál kevésbé fontosnak tartott, s így anyagilag kisebb mértékben támogatott intézmény eredményeit megőrizni és – lehetőségeihez mérten – tovább fejleszteni. Elnöksége kezdetén létrejött egy teljesen újszerű Híradó Aczél Endrével, Elek Jánossal, Sándor Istvánnal. Megújult Belpolitikai Főszerkesztőség élőadáson alapuló hétvégi két napos programja, a nagynézettségű, sokoldalú információt és szórakoztatást adó „Hétvége”-je, Horvát Jánossal, Endrei Judittal és másokkal. Új sorozatok indútak, mint például a Horváth Ádám rendezte Szomszédok, és Várkonyi Gábor sorozatainak előkészítése. Nem tudta megvalósítani már, hogy a politika által hangsúlyosan megfogalmazott követelmény, hogy a tv alkotókkal el kell fogadtatni a párt politikáját, s a tv műsorai azt maradéktalanul tükrözzék és támogassák. A tv műsorok szemléletével, az általuk ábrázolt képpel szembeni kritika egyre élesebben hangzott el a pártszervezetek és a politikai vezetés részéről. Summázatként gyakran követelték, hogy az elnök csináljon rendet a televízióban: „nem azért küldtük oda, hogy a televíziót képviselje a pártban, hanem fordítva.” Díjak, kitüntetések: Oktatásügy Kiváló Dolgozója 1958, Munkaérdemrend 1976.           (forrás: tvarchivum.hu – Zahora Mária)                                                                                                                                                                                                                                                    

Dr. Murai György

A Magyar Televízió elnökhelyettese volt (1984. október – 1987 január)

 

Gerencsér Ferenc

A Magyar Televízió elnökhelyettese volt (politikai terület) ( 1984 október – 1987 január)

 

Szinetár Miklós

A Magyar Televízió elnökhelyettese volt (1984 . október – 1987 január) (kulturális terület). - életraját lásd előbb!

 

Bereczky Gyula,

A Magyar Televízió elnöke volt (1987  január – 1990 január)

Pécs, 1935. április 01.  Tanulmányai: Gépipari Technikum Pécs – 1949 – 1953. Zipernovszky Károly Műszaki Főiskola Pécs – 1955-1957, Újságíró Iskola Budapest – 1961-1963, Politikai Főiskola nemzetközi szak 1971-1975, Zrinyi Miklós Katonai Akadémia távközlési szak 1981-1983. Munkahelyei: Mecseki Szénbányászati Tröszt Pécsbányatelepi Üzem 1953-1955, Magyar Rádió Pécsi Stúdiója 1955-1956, Magyar Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság, Pécsi Rádióállomás 1956-1957, Magyar Rádió Pécsi Stúdiója, majd Budapest   1957-1984, MSZMP KB alosztályvezető, osztályvezető helyettes     1984-1987, Magyar Televízió elnöke     1987-1989, Mint a Magyar Televízió mindenkori elnöke, az MSZMP KB tagja volt: 1988. május 20-1989. augusztusáig.

Első munkahelye – szakképzettségének megfelelően - a Mecseki Szénbányászati Tröszt Pécsbányai Üzeme volt, de rövidesen kapcsolatba került azokkal, akik a Magyar Rádió Pécsi Stúdióját építették. A kísérleti adások beindításában már technikusként részt vett, majd az Újságírói Iskola elvégzése után szerkesztő-riporter lett. 1956-ban áthelyezték a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságára, azaz a Pécsi Rádióállomásra. Itt a sugárzással kapcsolatban olyan tapasztalatokat szerzett, amelyeket egész pályafutása során hasznosíthatott. (Különös élménye életének, hogy szakmai elöljárója az a Marczal János lett, aki a rádiózás hőskorában, a kísérleti adások idején egy bútor-szállító kocsiból, „egy dalt énekelt.”)

1957-ben visszakerült a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójához, de akkor már kizárólag újságírói munkát végzett.

A napi hír- és magazin műsorok mellett számos dokumentum műsort készített. Ezek között a legkiemelkedőbb a Sárika lámpása című volt, amelyet az akkori vezetés Pécsett nem, de a Kossuth adón sugározni engedett. Alkotótársaival – Dolgos Jánossal és Bánkúti Gáborral több kitüntetést kapott, és szinte valamennyi irodalmi folyóirat átvette az anyagot. A műsor sugárzását követően Tömpe István azonnal áthelyezte Budapestre Bereczky Gyulát. A Krónika család kialakítása lett a legfőbb feladata, s a hazai és külföldi tudósítói hálózat kiépítése mellett hajnali szerkesztő és műsorvezető volt. 1976-ban a Magyar Rádió szerkesztőségvezetője, főszerkesztő-helyettese, majd információs főszerkesztője lett.

Több, mint három évtizedes rádiós múlt után kapott felkérést arra, hogy aktívan szerepet vállaljon a politikai apparátus munkájában. Az MSZMP KB alosztályvezetője, majd osztályvezető helyetteseként a sajtó, a rádió, a televízió munkáját segítette, elemezte. Bereczky Gyulát 1987. áprilisában nevezte ki a kormány a Magyar Televízió elnökévé. A rendszerváltást közvetlenül megelőző, ellentmondásokkal teli  időszakban vezette az intézményt Elnöki tevékenysége során: Bevezette a hétfői adásnapot, 1987. májusától (addig hétfőn nem sugárzott adást a Magyar Televízió) , 1987. decemberétől a kettes adót teljes műsoridejűvé tette. Az 1-es és 2-es program élére program-igazgatókat nevezett ki, s megkezdődött a két program pénzügyi szétválasztása, önálló gazdálkodása. Engedélyezte a „Nap tévé” működését az MTV2 csatornáján. A Magyar Televízió történetében először élőben közvetítették karácsonykor az éjféli misét a Mátyás templomból. Pénzt szerzett a megkezdett Bojtár utcai, korszerű gyártóbázis építkezésének befejezéséhez.

Díjak, kitüntetések : A Magyar Rádió elnökének Nívódíját 17 alkalommal nyerte el, hír, dokumentum és magazin műsoraiért, körkapcsolásos politikai események közvetítéséért. Kormánykitüntetések: Munka Érdemrend bronz fokozat  1965, Munka Érdemrend ezüst  fokozat 1976,          Munka Érdemrend arany  fokozat  1985, Haza Szolgálatáért  3 aranyérem, Április 4-e Érdemrend 1986. (forrás: tvarchivum.hu – Zahora Mária)

Vajda György

A Magyar Televízió elnökhelyettese volt (1987. január – 1990. január) (politikai terület)

 

Szinetár Miklós

A Magyar Televízió elnökhelyettese volt (1987 január – 1990 január) (kulturális terület) - életraját lásd előbb!

 

Nemes Péter

A Magyar Televízió elnökhelyettese volt műsorigazgatóként (1987. január – 1990. Január)

Tarany, 1941. június 01. Munkahelyek: Heves Megyei KISZ Bizottság, Magyar Úttörők Szövetsége

MSMP KB Ifjúsági Bizottsága, MTV 1987 – 1990 . Előbb magyarból, történelemből és testnevelésből szerzett diplomát, majd pedagógiából és nevelésszociológiából is.  Sok helyen tanított óraadó tanárként. Korán elkötelezte magát az ifjúsági mozgalommal. A Heves megyei KISZ- bizottságtól a Magyar Úttörők Szövetsége országos titkári tisztéig különböző beosztásokban volt., majd az MSZMP KB  mellett működő Ifjúsági Bizottság titkára lett. Innét került elnökhelyettesi rangban, a Magyar Televízióhoz, műsorigazgatónak 1987-ben. Feladata volt a műsorpolitikai célok megfogalmazása, a helyes műsorarányok megtervezése. 1990 januárjáig dolgozott a Magyar Televízióban.

 

Dr. Nemeskürthy István

 A Magyar Televízió elnöke volt (1990 január – 1990 április)

Budapest, 1925. május 14. Tanulmányai: Ludovika Akadémia, Pázmány Péter Tudományegyetem Magyar – olasz - művészettörténet Szak 1946 – 1950, Munkahelyei:  Budapesti gyermekotthonban, majd a IX. kerületi illatos úti általános iskolában tanít. 1950 – 1956, Magvető Könyvkiadó lektor.  1956 – 1959, Budapest Filmstúdió dramaturgia vezetője 1959 – 1963 MAFILM IV. sz. Stúdió stúdióvezető. 1963 – 1972,  MAFILM Budapest Filmvállalat Vezetője 1972 – 1984 Magyar Filmintézet igazgató 1984 -1986, Magyar Televízió elnöke 1990.01.01. – 1990.04.01. Egyéb tevékenysége: Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtörténeti előadó, egyetemi tanár.  1961-től HNF Művelődéspolitikai Bizottság elnök 1988 – 1989 ügyvezető elnökség tagja 1989. Magyar Egyetemi és Főiskolai Oktatók Kamarája elnöke, 1991 – 1996 MTA Színház - és Filmtudományi Bizottság tagja Magyar Ösztöndíjbizottság Elnöke 1992 – 1996. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány elnöke 1992 – 1993, Magyar Könyv Alapítvány kuratóriumának elnöke 1992 – 1994, Millenniumi kormánybiztos 1998 – 2001, Magyar Írókamara elnöke 1993 – 1995, Jel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke 1995-től, Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Elnökségi tagja 1996-tól, Magyar Művészeti Akadémia tagja 1994-től. Új Magyarország szerk.biz. tagja    1995-től, Magyar Újságírók Közösségének tiszteletbeli elnöke 1996-tól,

Díjak, kitüntetések: Balázs Béla-díj (1971), József Attila-díj (1979), SZOT-díj (1983). Bugát Pál-emlékérem (1987), Széchenyi-díj (1992), Kodály Zoltán-díj (1994), Magyar Filmszemle életműdíja (1994), Jósika Miklós-díj (1994), Corvin-lánc (2001), Prima Primissima-díj (2003). Szent István-díj (2004). Teleki Pál-emlékérem (2004)  (forrás: tvarchivum.hu – Zahora Mária)

 

Szalacsi Tóth Albert

 A Magyar Televízió mb. elnöke volt (1990 április – 1990 augusztus)

Nyíregyháza, 1943. január 6. – Budapest, 2006. március 26.  Tanulmányai: Nyíregyházi középiskola 1957 – 1961. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem          1961 – 1965,   Pénzügyi Szak okleveles közgazda. Munkahelyei: Aszfaltútépítő Vállalat pénzügyi osztály 1965.08.01.– 1967.03.01. számlaellenőr. Magyar Televízió Rt. 1967.03.01.– 1998.01.04. Ezen belül: Pénzügyi Osztály 1967.03.01.– 1972.09. 01.         statisztikus, pénzügyi előadó, csoportvezető, pénzügyi osztályvezető 1972.09.01.-1977.01.01. pénzügyi főosztályvezető            1977.01.01.-1990.01.15. gazdasági és kereskedelmi főigazgató 1990.01.15.-1991.05.27.            Közben: Magyar Televízió megbízott elnöke 1990.04.07.-1990.08.01.  Pénzügyi főosztályvezető 1991.05.27.-1993.06.02.     Pénzügyi főosztályvezető, és gazdasági igazgatóhelyettes 1993.06.02.-1994.08.01. Gazdasági főigazgató 1994.08.01.-1996.10.01.. Pénzügyminisztérium médiaszakértő 1997.04.03.-1998.01.04.Kárpótlási Hivatal kincstári biztos 1997.10,01,-1998.04.01. Európália Hungária Kormánybiztosi Iroda gazdasági vezető 1999.01.15.-2000.04.30. Károlyi Palota Kulturális Központ gazdasági igazgató 2000.08.01.-2003.04.30. Petőfi Irodalmi Múzeum Hamvas Béla Kutató Intézete gazdasági tanácsadó 2003.05.01.

Szalacsi Tóth Albert a Magyar Televíziónál, elsősorban gazdasági vezetőként eltöltött 30 év alatt a költségvetési intézményi gazdálkodás minden területét megismerte, majd irányította.  Több, a Magyar Televízió fejlődését megalapozó középtávú gazdasági és műszaki terv kidolgozását irányította. Az MTV  főszerkesztőségeivel, az éves műsorterv alapján megállapodott az éves költségvetési keretben. (Ebben az időszakban évente 100-120 tévéfilm és tévéjáték készült az MTV saját gyártásában, valamint a MAFILM-mel való együttműködés alapján. A költségvetési tárgyalások lefolytatása, az elkészült produkciók utókalkulációs elszámolásának elfogadása is Szalacsi T. Albert hatáskörében történt.) Az 1990-es években az MTV megváltozott helyzete  miatt, a szinte napi válságkezelés és menedzselés is a feladatai közé tartozott. A Magyar Televíziót képviselte az OIRT, az Intervízió és az EBU Gazdasági Bizottságában.  Díjak, kitüntetések:

Pénzügyminisztérium Kiváló Dolgozója, Szocialista Kultúráért.  (forrás: tvarchivum.hu – Zahora Mária)

 

 Dr. Hankiss Elemér

 A Magyar Televízió elnöke volt (1990 augusztus 1.– 1993 január 1.)

Derecen, 1928. május 4.  Tanulmányai: Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi  Kar, angol-francia szak, Eötvös-Kollégium  1946 – 1949, Dr. Phil.1962, Ph. D. 1975. 

Hankiss Elemér szociológus 1965 óta az MTA különböző kutatóintézeteinek munkatársa. A College of Europe (Bruges) professzora. A Gallup Europe (Brüsszel) Kuratóriumának elnöke. A kutatót a 60-as években irodalomelméleti, a 70-es években értékszociológiai, a 80-as években politikai-szociológiai, a 90-es évek eleje óta civilizációelméleti kérdések foglalkoztatják.  Munkahelyei: Ferunion exportelőadó 1950 – 1953, Országos Széchenyi Könyvtár (Színháztört. O.) tudományos munkatárs 1953 – 1962, 1957-ben letartóztatták, 10 hónapig vizsgálati fogságban volt. Európa Könyvkiadó angol-amerikai-nynémet szerkesztőség vezetője 1963 – 1965. MTA Irodalom Tudományi Intézet főmunkatárs 1965 – 1975.     MTA Szociológiai Kutató Intézete Értékszociológiai és módszertani osztályvezető 1975 – 1990. 1994 – 1995 MTA Szociológiai Kutató Intézete Igazgató 1996 – 1998.   Magyar Televízió elnöke 1990 – 1993.             Professzorként és vendégprofesszorként több

külföldi és hazai egyetemen . A Magyar Televízió elnökeként:

Célnak tartotta, hogy a korábban pártirányítás alatt működő Állami Televíziót átalakítsa egy demokratikus társadalom  közszolgálati televíziójává. Ennek érdekében: elkezdte lebontani az erős központi irányítást, állami vállalat szerű, osztályokra, főosztályokra épülő szerkezetet. Kidolgoztatta a független stúdiók rendszerét.Szoros kapcsolatokat építettünk ki a Euró és Amerika vezető televízióival. Bevezette a BBC televíziós magatartáskódját. Kitüntetései: Az Év Könyve-jutalom (1987), Szent Márton-díj (1990), Nemes Nagy Ágnes–díj (2003), Széchenyi Díj (2006).  (forrás: tvarchivum.hu – Zahora Mária)

 

 Bányai Gábor

 A Magyar Televízió általános alelnöke volt (1990.augusztus – 1993. január)

Budapest, 1950. VIII. 1. Tanulmányai:  1973: Bölcsésztanári diploma, ELTE BTK,  1968-73: Eötvös Loránd Tudományegyetem, magyar-orosz szak, 1964-68: Apáczai Csere János Gyakorló Iskola , 1950-64: általános iskola. Munkahelyei: 2004-: senior producer, Interaktív Kft/TV2, 2002-: független producer, LaRella Produkció, 1990-: az Amerikai Televíziós Akadémia és a Nemzetközi Emmy Bizottság tagja, az Akadémia nagykövete, 1997-2002: programfőszerkesztő tv2, majd program- és produkciós igazgató, MTM Kommunikáció /tv2 társtulajdonos cége/ 1993-2000: óraadó tanár, Budapesti Média Intézet, JATE Szeged – kommunikáció és televíziós ismeretek             1995-96: intendáns, A3 Televízió  1996-97: igazgató, Video Department, Universal Magyarország, 1993-95: professzor,  European Media Institute,  1993-95: rovatvezető, 1990-93: az MTV ügyvezető igazgatója, az MTV1 intendánsa.  A rendszerváltás után Hankiss Elemér elnök hívására jött vissza az MTV-hez, ahonnan 1982-ben politikai okokból kirúgták. Ügyvezető igazgatóként elsősorban az állami televízió korszerű, európai értelemben vett közszolgálati televízióvá alakításában játszott szerepet. Többek között az ő tevékenysége nyomán alakult ki a produkciós irodák rendszere, vált financiálisan nyereségessé az MTV. Intendánsként az MTV1-et sikeres, gazdaságilag stabil és népszerű csatornává alakította munkatársaival, az itt kialakított műsorstruktúra mai napig például szolgál az országos terítésű televíziós csatornák számára. Ő képviselte az MTV-t a médiatörvényről szóló parlamenti vitákban és egyeztetésekben, bár a szűklátókörű pártérdekek ezt a munkát  ellehetetlenítették.  1988-90: rovatvezető, Világ,   1985-90: szerkesztő, író, rendező, Magyar Rádió, 1985-90: óraadó tanár, ELTE BTK Világirodalmi Tanszék, 1984-85: rovatvezető, Filmkultúra, 1983: politikai okokból száműzetés: tejgyári , segédmunkás,  1976-82: szerkesztő-rendező, Magyar Televízió, 1973-75: színházi és filmkritikus, Népszabadság

 

 

Dr. Nahlik Gábor

A Magyar Televízió alelnöke volt (1992. március – 1994. július)

Budapest, 1948. Tanulmányai: Autóközlekedési Technikum Budapest, 1962-1966 -  okl. gépjármű technikus, Budapesti Műszaki Egyetem 1966-1971–  okl. gépészmérnök.         Budapesti Műszaki Egyetem 1972 - 1975 – okl. gazdasági mérnök, Budapesti Műszaki Egyetem        1975-1977 – műszaki egy. Doktor, Magyar Tudományos Akadémia 1980 - 1983  - közgazd.tud kandidátusa. Munkahelyei: Budapesti Hoffer Traktorgyár szerkesztő 1971-1973, Budapesti Műszaki Egyetem   egyetemi tanársegéd 1973 - 1977, egyetemi adjunktus 1977-1987, egyetemi docens 1987-1991, Euro-Contact Business School ügyvezető igazgató 1990-1992, Magyar Televízió alelnök 1992 - 1994 Országos Rádió és Televízió Testület testületi tag 1996-2002, Pannon Egyetem  /2006 előtt: Veszprémi Egyetem/ tanszékvezető egy. docens  2002-től, dékánhelyettes 2003-tól szakvezető,  2003-tól.  

Humán beállítottságú műszaki, gazdasági szakember. A felsőoktatástól, a felnőttképzéstől sohasem távolodott el. A Budapesti Műszaki Egyetemen a gazdasági mérnöki szakon a munkatudományi ágazat vezetője. A szociotechnikai gyártási rendszerek c. tantárgy bevezetésével a csoportos szellemi alkotó technikák és a mozgókép alkalmazásával oktatta, kutatta a munka tudományos szervezését.

A brit Open University Business School távoktatási módszerének és tananyagának adaptálását  irányította. Az első magyar nyelvű multimédia rendszerű, az Egyesült Királyságban is elismert „A hatékony menedzser” c. távoktatási tancsomag felelős szerkesztője.

A Magyar Televízió alelnökeként az Open University programok mellett a népfőiskolai rendszer keretében sok ezer felnőtt távoktatására adott lehetőséget.

Az Országos Rádió és Televízió Testület tagjaként a közszolgálati rádiózás és televíziózás fejlesztését tekintette a médiastratégia fő irányának.

A Pannon Egyetemen /2006-ig Veszprémi Egyetem/ a nappali oktatásban bevezette a média-menedzsment szakirányt és a médiaspecialista képzést, valamint a gazdálkodási szakon a levelező képzést. Számos új tantárgy, közöttük a Média-gazdaságtan, a Médiamarketing és –menedzsment bevezetője.

A Magyar Televízióban 1992 decemberétől 1994 júliusáig  alelnökként elnöki jogkört gyakorolt.

Ennek keretében feladatai közé tartozott:

- az MTV Szervezeti és Működési Szabályzat, a műsorkészítési irányelvek (az etikai  kódex),

  gazdálkodási szabályzatok, valamint az archiválási szabályzat kidolgozásának irányítása,

  hatályba léptetése és alkalmazása;

- a műsorkészítés, a műszaki fejlesztés, a gazdálkodás terén kimagasló alkotók jutalmazási

  rendszerének kidolgozása;

- az MTV bevételi és kiadási oldalának egyensúlyba hozása;

- pénzügyi alapok megteremtése új, nagyszabású alkotások létrehozására (pl. a Honfoglalás

  c. film  /rend.: Koltay Gábor/, vagy az Ábel c. filmtrilógia  /rend.: Mihályfy Sándor/);

- valamint új oktatási, közművelődési, szórakoztató és sportműsorok, vetélkedő játékok,

  és sorozatok – összességében 80 új műsor beindítása.

- a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése az EBU-val és szakmai szervezeteivel;

- az MTV Híradó alkalmassá tétele a hírcsereközpontként való működésre;

- a Panoráma Külpolitikai magazin műsor Intermag tagságának fenntartása, külföldi

  országokban való rendszeres megjelenése;

- nemzetközi konferenciák szervezése a televíziós újságírók, oktatási műsorok készítői,

  valamint műszaki fejlesztők számára;

- műsorcsere szerződések kötése angol, német, francia, olasz közszolgálati

  műsorszolgáltatókkal;

- a vidék hangsúlyos megjelenítését elősegítő új körzeti stúdiók létrehozása.

Jelentősebb MTV-s műsorai: A hatékony menedzser 1-3. /MTV-BBC 1990/ -  koprodukciós szervező

(Szerkesztő: Hegyi István, Műsorvezető: Dombóvári Gábor, Rendező: B. Nagy Tibor,

Megrendelő-főszerkesztő: Kelemen Endre)

Eurokontaktusok /MTV-BBC  1991/ - a magyar és az angol nyelvű verzió szakértője, riportere

(Rendező: Zákányi Balázs, Producer: Hegyi István)

Díjak: Az Eurokontaktusok c. film angol nyelvű verziója az EBU oktatási műsorszámok fesztiválján 1991-ben Berlinben „ Prix-CEDEFOP” elismerést kapott.

A díjat 1991. december 4-én, Budapesten adták át.   (forrás: tvarchivum.hu – Zahora Mária)

 

Dr. Nahlik Gábor

A Magyar Televízió elnöki jogkörű elnöke volt (1993. január – 1994. július)  - életrajzát lásd előbb!

 

Szilárd Tibor

A Magyar Televízió mb. elnöke volt (1994. július)

1940. április 6. Tanulmányai: Arany János Gimnázium, Berettyóújfalu       1954 – 1958, Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem       1958 – 1965, okleveles közgazda. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem            1981 – 1983 Szakközgazdász, Marxista-Leninista Esti Egyetem két éves szakosító. Munkahelyei: Közlekedés-és Metróépítő Vállalat 1963-1974 (építés, beruházás, üzem-előkészítés) előadó, csoportvezető, osztályvezető, főkönyvelő-helyettes.  Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 1974 - 1978 gazdasági igazgató. Pénzügyminisztérium 1978 - 1984 osztályvezető helyettes. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 1984 - 1992 főosztályvezető. Magyar Televízió Rt. 1992-1999 Ezen belül: gazdasági főigazgató, 1992-1994. júliusáig az MTV Rt. Megbízott elnöke 1994. július. Monitoring  Kft.   1994. 08. – 1996. 04. ügyvezető igazgató, az MTV gazdasági igazgatója 1996. 04. - 1996. 10.     MTV. Közalapítvány kuratóriumának ügyvezető igazgatója 1996. 04. – 1997. 06. FELESPORT Kft ügyvezető igazgatója 1997. 07. – 2000. 01. MTV. Rt. pénzügyi menedzsere 1999. 01. – 2000. 01. Az MTV különböző funkciókat betöltő gazdasági vezetőjeként és megbízott elnökeként  arra törekedett, hogy megőrizze a  Magyar Televízió anyagi függetlenségét. Gazdasági irányításának hét éve alatt az intézmény sohasem volt veszteséges, és mindvégig jutott költségvetéséből komoly keret az aktuális politikai műsorok mellett a kultúrára; tévéfilmekre, gyermekműsorokra, a könnyű műfajokra is. Mivel a Magyar Televízió ekkor az előfizetési díjakból és a reklámbevételekből tartotta fenn magát. Mindezt sikerült – visszamenőleges hatállyal – az IP-vel korrekt üzleti kapcsolatban megoldania. Így a Magyar Televíziónak saját tevékenysége lett a reklámeladás, s létrejött egy nagyon erős reklámeladó piac, az MTV Kereskedelmi Igazgatósága révén.  Szilárd Tibor az MTV székháza ügyében komoly, előrehaladott tárgyalásokat folytatott. A tervezett Budapesti Világkiállítási helyszínen megvalósítandó médiaközpont épületegyüttesét kapta volna meg az esemény után a Magyar Televízió. Mivel azonban a Budapesti Világkiállítás terve nem realizálódott, így a székház – ennek keretében történő megoldása is – aktualitását veszítette. (Forrás: tvarchivim.hu – Zahora Mária)

 

Horváth Ádám

A Magyar Televízió elnöke volt (1994. július 1. – 1995. december 31.)

Budapest, 1930. jún. 4. Tanulmányai: Gödöllői Agrártudományi Egyetem  1948 – 1949,  Színház-és Filmművészeti Főiskola  1961 – 1965 (Máriássy Félix tanítványa), BBC Training Cours hallgatója 1966, RAI ösztöndíjas Rómában 1968. Munkahelyei: Honvéd Művészegyüttes énekkari tagja            1952 – 1956, A Magyar Televízió munkatársa 1957 – 1997 között:  külsős rendező asszisztens  1957 – 1958,  statusos rendező asszisztens 1958,  rendező 1959, vezető rendező 1967, alapítója és osztályvezetője a Szórakoztató Dramaturgiának, a Művészeti Főszerkesztőségen belül;  a Magyar Televízió elnökségének tagja: 1990 január – április közt ;  a Magyar Televízió elnöke 1994 – 1995, a Magyar Televízió főrendezője 1996, 1997-ben nyugdíjazzák. Egyetemi pályája:  óraadó tanár a Színház-és Filmművészeti Főiskolán     1968-tól, osztályvezető tanár, adjunktus majd docens,  egyetemi tanár 1983-tól , rektorhelyettes 1994-2002, tagja a „Magyar Akreditációs Bizottság Plénumának    2003–tól,  professor emeritus 1995. Horváth Ádám a Médiatörvényt közvetlenül megelőző időszakban töltött be elnöki pozíciót. Kinevezése után Altmann Istvánnéval elkészíttetett egy Óbudára vonatkozó székháztervet.  (Ennek megvalósíthatóságához 3.000 négyzetméternyi telephelyet vásárolt.) Kidolgozta az MTV átszervezésének tervét, amelynek alapját a nagy létszámú műhelyek (jelmez, díszlet, gépkocsi) leányvállalattá alakítása képezte. Fel akarta számolni az MTV akkor meglévő 34 külső telephelyét, bajor hitellel. Az ehhez szükséges magyar kormánygaranciát nem kapta meg.  A Médiatörvény 1996. január 1-vel lépett érvénybe. Horváth Ádám ennek tartamával – az MTV finanszírozásának ellehetetlenülésével, s az intézmény politikai pártoktól való függőségével -  nem értett egyet, ezért felmentését kérte.

Horváth Ádám, rendezőként szinte minden televíziós műfajban dolgozott. Rendezett Híradót, dokumentum filmet, riportot, tévédrámát, balettet, zenés játékot, operát, kabarét. Számos zenei sorozat, koncertközvetítés, vetélkedő, egyedi és sorozat műsor fűződik a nevéhez. A magyar televíziózásban meghonosította a teleregény műfaját. /Szomszédok  1987-1999/. Díjak, kitüntetések:  MTV Elnöki Nívó-díjak,Balázs Béla-díj  1970, Érdemes Művész  1978, Erkel Ferenc-díj  1985, (forrás: tvarchivum.hu – Zahora Mária)

Dr. Székely Ferenc

 A Magyar Televízió alelnöke volt (1994. július – 1996. szeptember) (általános)

Budapest, 1952.10.05. Tanulmányok: ELTE AJK 1971-1977, MUOSZ Újságíró Iskola 1978. Munkahelyek : Híradó és Dokumentum Filmstúdió 1989-1994 Nap TV, 1994-1998 MTV 1997- független producer, műsorszerkesztő. A tanári diploma megszerzése után elvégezte a MUOSZ Újságíró Iskoláját. A Híradó és Dokumentum Filmgyárban kezd dolgozni a Filmhíradónál, szerkesztő, dramaturg, külpolitikai  riportokat, dokumentum .filmeket forgat  válságövezetekben, majd  főszerkesztő-helyettes. 1988 CNN World report, magyarországi tudósítója. Alapító főszerkesztője az első magán televíziónak (1989-94). A Magyar Televízió általános alelnöke 1994-1995 között, majd 1996-ban ügyvezető elnöke. Nevéhez köthető a KEDD 21 című műsor melyet 1997-98-ban előbb politikai kwiz műsorként készít majd 2005- től politikai vitaműsorként.1997- től egyetemi oktató, független producer, műsorszerkesztő. Tanít a  SZTE-en  kommunikációt, média gazdaságtant, internetes újságírást. Tagja MUOSZ-nak, a Nyilvánosság Klubnak. (Info : tvarchivum.hu – Zahora Mária)

 

 

Somosi Péter

A Magyar Televízió alelnöke volt (1994. július 1996. szeptember) (gazdasági, gyártási)

 

Dr. Székely Ferenc

A Magyar Televízió elnöki jogkört gyakorló elnöke volt (1996. január – 1996. szeptember) – élerajz lásd előbb!

 

1996. október 1 - től a Magyar Televízió, az új Médiatörvény (1996 évi I. Trv) alapján Magyar Televízió Rt - vé alakult át, és megalakult a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma is. Ezentúl  már a Kuratórium nevezte ki a MTV Rt. elnökeit.

 

 

Peták István

A Magyar Televízió elnöke volt, (1996. október – 1998. január)

Sajókaza, 1940, december 20. Tanulmányai:  Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalom -Pedagógia- Népművelés szak ,Debrecen. Munkahelyek: 1963-1964 József Attila Nevelőotthon, Abony 1964-1971 Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója (külsős, szerződéses munkatárs, stúdióvezető). 1971-1991 Magyar Televízió Ifjúsági Osztály osztályvezető-helyttese. Társadalmi Szerkesztőség vezetője, Ablak c. magazin felelős szerkesztője. 1989-től az  MTV/2 Aktuális Műsorok Főszerkesztője. 1990-1991 Mai Reggel c. napilap főszerkesztője. 1991-1996 Magyar Televízió  MTV/2 aktuális műsorainak főszerkesztője. MTV/2 intendánsa. Regionális, kisebbségi, határon túli műsorok főszerkesztője, majd 1996-1998 Magyar Televízió Rt. Elnöke. 1998 munkanélküli. 1998 Magyar Televízió főmunkatárs. 2003 nyugdíjas, a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma, elnökségi tag (MDF delegált). Az egész pályafutása az elektronikus médiához kötődik A regionális rádiózásban indul, Szolnokon ezernél több magazint szerkeszt. A Magyar Televíziónál szerkesztői ranglétra minden állomását végigjárja. Önvallomása szerint: „ Mint újságíró mindenkor az élhetőbb, emberibb társadalomért, társadalmi minőségért dolgoztam.” Nevéhez fűződik az Ablak szolgáltató magazin és Ő a Napzárta szerkesztőség vezetője 1989-ben, a rendszerváltáskor. A médiatörvény megszületése után részvénytársasággá alakuló közszolgálati televízió (MTV Rt.) első választott elnöke. Megalakította az MTV Természetjáró Szakosztályát, 1987-1991 a magyar Természetbarát Szövetség Elnöke, 1989-től a Magyar Turista Egyesület elnöke volt. (forrás: tvarchivum.hu – Zahora Mária)

 

 

Kővári Péter János

 A Magyar Televízió alelnöke volt (1997. február – 1999. Május).

Az 1942-ben született Kővári Péter 1966-tól dolgozott az MTV-nél. Állatorvosi tanulmányai után a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát. 1985 és 1994 között az MTV művelődési főszerkesztője volt, 1998 és 1999 között alelnöke, 1998 és 1999 között pedig az MTV 2 intendánsa. A Duna TV-hez 2000-ben került, a nyugdíjazásáig, 2011-ig ott dolgozott tudományos főszerkesztőként. Olyan műsorok készítésében vett részt, mint a Mindentudás Egyeteme,Az ókori Kelet című kultúrtörténeti sorozat, a Születésünk titkai, a Delta, a Magiszter vagy a Gondolkodó. Munkájáért újságírói elismerésben részesítette a Magyar Tudományos Akadémia, de átvehette a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjét is. Kővári Péter a Pannon Egyetem címzetes docense volt. Forrás: Dunavölgyi Péter

 

 

Dr. Sárközi Erika

 A Magyar Televízió alelnöke volt (1996. október – 1997. június)

Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK szociológia szakán végezte el. 1972-1980 között a Magyar Rádió riportere, szerkesztő-műsorvezetője, vezető szerkesztője volt. 1980-1984 között a Magyar Televízió munkatársa, 1984-től 10 évig főmunkatársa, 1990-1994 között főszerkesztője volt. 1991-1992 között a Nyilvánosság Klub megfigyelő testületének tagja volt. 1991-1994 között a MÚOSZ etikai bizottságának alelnöke, az elnökség tagja volt. 1994-1996 között a Petőfi Rádióadófőszerkesztőjeként dolgozott. 1996-1997 között a Magyar Televízió műsorokért felelős alelnöke volt. 1998 óta az Erasmus Közéleti Kommunikációs Intézet alapító igazgatója. 2005-2007 között a Magyar Kommunikációtudományi Társaság alapító főtitkára volt. 2007 óta a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola tanára. 2009-től az Egyesült Államokban él.  forrás: Wikipedia

 

 

Dr. László József

A Magyar Televízió alelnöke volt (1997. május – 1998. szeptember)

 

Horváth Lóránt

A Magyar Televízió alelnöke volt (1996. október – 2000. október)

Budapest, 1942. 03. 01. A Lengyel Gyula közgazdasági technikum /belkereskedelmi szak/ elvégzése után

1966. november 30-tól került felvételvezetőként az MTV Irodalmi és Drámai Főosztályán állományba. Az MTV gyártásvezetői szaktanfolyamának 1967-1969 közötti elvégzése után 1972-ben kinevezték gyártásvezetőnek, majd 1977-től osztályvezető-gyártásvezetőnek. 1978-ban elvégezte a Színház-és Filmművészeti Főiskola gyártásszervező szakát, majd kiegészítő tanulmányokat folytatott a külföldi televíziók szakszemináriumain és meghívásos tanulmányútjain, mint: - LEN-FILM, Leningrád/1978/; - Bayerischer Rundfunk,München/1972 és 1988/; -ORF-Wien,/1982-1985/; - FUJI-Company, NHK-Tv,Tokio/1988/; -WDR,Köln/1989 és 1991/; - Studio Hamburg,Hamburg,/1990/; - ZDF, Wiesbaden-Mainz/1991/; - NOB –Holland Állami Tv,Hilvelzum/1991-1993/; -INA-SFR,Paris/1993/; - TF-Paris /1992, 1993/; - Hollywood  Universal  Studios, California, USA/1993/, majd a Korda Sándor Filmproduceri Akadémia posztgraduális kurzusán. A külföldi szemináriumokon és egyéni tanulmányutakon a fejlett televíziók és gyártóbázisok működéseinek elvi és gyakorlati módszereit, a műsorgyártás technológiai és szervezési szintjeit a műszaki fejlődés lehetőségeinek függvényében tanulmányozta. 1985-ben pályázaton elnyerte a Magyar Televízió gyártási igazgatói pozícióját. A vezetése alatti időben készült el 1992-ben az Óbudai Gyártási Centrum épületkomplexuma a hozzá tartozó technikai bázissal együtt, melynek szervezésében 1990 óta részt vett. Munkatársaival megalakította a modern Gyártási Igazgatóságot az összetett és igényes látványelemekkel készülő műsorok gyártóhelyét az új stúdiókomplexummal és 1100 fős szakemberállománnyal. 1998-ban az MTV Közalapítvány Kuratóriuma érvényes többségi szavazással felmentette az MTV Rt. elnökét és a megválasztandó új elnök belépéséig megbízta a társaság ügyvezetésével. 1984-től a Színház-és Filmművészeti Főiskolán, 1989-töl az MTV szaktanfolyamain, 1994-től a Korda Sándor Filmproduceri Akadémián oktatja a televíziós gyártásvezetést. 2002-től óraadó a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Médiaintézetében. Bejegyzett szakértője a „Televíziós és Filmprodukciók gyártásvezetése és gazdálkodása „c. témakörnek. Ugyanezen témában több publikációt, szakmai állásfoglalást, tanulmányt is írt, felkérésre bel-és külföldi előadásokat tartott.

Önálló gyártásvezetése alatt kb.130-150 tévéjátékot, tévéfilmet gyártott, szinte az összes hazai neves tévé-, színház-és filmrendező, valamint a szakma külföldi hírességeinek megelégedésére.  Kitüntetései:

Szocialista Kultúráért,(1975); -A Munka Érdemrend bronz fokozata,(1981); -21 alkalommal elnöki Nívódíj gyártásvezetői munkáiért.  (Info : tvarchivum.hu – Zahora Mária)

 

Horváth Lóránt

A Magyar Televízió ügyvezető - alelnöke volt (1998. január – 1999. május) –életrajz lásd előbb!

 

Dr. Feledy Péter

 A Magyar Televízió alelnöke volt (1998. október – 1999. május)

143.02.04. Budapest. Fesőokú tanulmányait az ELTE Jogtudományi Karán végezte. Budapesten és Derecskén ügyészségi fogalmazó, majd ügyész.1971-ben a Televízió Riporter kerestetik című vetélkedőjének győztese, majd 1972-től az MTV Ifjúsági osztályán, majd 1983-tól a Magyar Rádió Szórakoztató osztályán szerkesztő-riporter. 1986-tól ismét a Televízióban dolgozik, 1993. áprilisától októberéig hírigazgató, 1995-1998 között a délelőtti magazint készítő stúdió vezetője, 1998-1999-ig az MTV alelnöke, 1999-től főmunkatársa.

Műsorai: -sorozatok:-Radar, -Fiatalok órája, -Mozdulj!, -Kezdőkör, -Pár-beszéd, -Ablak, -Hazanéző, -Létkérdések, -Aktuális, -Záróra; -riport-dokumentumfilmek:- Jelképeink, -Forradalom a jog útján, -Életem egy álom,-Akiből kizárta magát a Párt, -Lángoló, tűzszínű,- Végjáték az Akadémia utcában, -Parancsolatlan tiszta szívvel; valamint parlamenti és egyéb politikai eseményekről tudósítások. Kitüntetése: Táncsics Mihály-díj (2001).  (forrás: tvarchivum.hu)

 

Kővári Péter János

A Magyar Televízió alelnöke volt (1997. március – 1999. május)

 

Dr.Such György

A Magyar Televízió alelnöke volt (1999.február – 1999. augusztus)

 

Dr. Szabó László Zsolt

A Magyar Televízió alelnöke volt (1999. február – 1999. május) – életrajz lásd utóbb.

 

Dr. Szabó László Zsolt

A Magyar Televízió elnöke volt (1999. május 1. – 2001. július 1.)

Orosháza, 1963. május 14. Tanulmányai:  Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem 1982 – 1987   okleveles közgazda. Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem 1991. közgazdász doctor.             ELTE   Jogi Továbbképző Intézet 1994 – 1996. Jogi szakokleveles közgazdász.  Munkahelyei: Kossuth Könyvkiadó szerkesztő,  1987 – 1991. Harlequin Kft. Szerkesztő 1991 – 1992, Világgazdaság vezető szerkesztő 1992 – 1993 Duna TV Rt. gazdasági főszerkesztő    1993 – 1995, tájékoztatási igazgató  1995 – 1996, gazdasági igazgató          1996 – 1997,   gazdasági alelnök 1997 -  1999, Magyar Televízió Rt.általános alelnök            1999.04.01. – 1999.05.01. Magyar Televízió Rt. ügyvezető elnök 1999.05.01. – 1999.07.01. Magyar Televízió Rt. Elnök 1999.07.01. – 2001.02.01.

Elnökké választását követően hozzákezdett elnöki pályázata megvalósításához.

Ennek főbb elemei közé tartozott: az intézmény gazdasági helyzetének stabilizálása, az átlátható, közszolgálati műsorrend kialakítása, a kettes csatorna szerepének megtalálása, az intézmény presztizsének helyreállítása, a televízió új, modern székházának felépítése. A célok elérése végett és az  intézmény állapota miatt, radikális eszközhöz kellett nyúlnia: a gazdasági helyzet stabilizálása érdekében, az ingatlanok értékesítése útján a telephelyek számát 43-ról mindössze néhányra csökkentette. Az ebből keletkezett bevételekkel a felhalmozott adósságot csökkentette. A televízió minden szakértő által egyöntetűen felduzzasztottnak tekintett létszámát két ütemben, mintegy 40 %-kal csökkentette. (A leépítések költségeit a költségvetés finanszírozta.) A külsős munkatársak és bedolgozók több ezres létszámát szintén korlátozta. Az átlátható műsorrend megteremtése érdekében a nézők számára is követhető műsorsávokat alakíttatott ki. A közszolgálatiság megerősítése érdekében növelte a hírműsorok arányát (bennük különösen a regionális műsorokét), hosszú távú szerződést kötött az egyházakkal és felekezetekkel, illetve az etnikai kisebbségekkel, a vallási és kisebbségi műsorok műsorrendjét illetően.  Az új székház felépítése érdekében közbeszerzési pályázat útján megterveztették az új székházat, és a megmaradt telephelyeket értékesítették az ÁPV Rt. számára. Előkészítették az építésre vonatkozó közbeszerzési eljárást.

(forrás: tvarchivum.hu – Zahora Mária)

 

Horváth Lóránt

A Magyar Televízió alelnöke volt (1996. október – 2000.október)- –életrajz lásd előbb!

 

Dr. Szenes Andrea

A Magyar Televízió alelnöke volt (1999. májustól - )

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban érettségizett. 1981–1988 között az ELTE BTK filozófia–angol–pszichológia szakán tanult, majd pszichológiából doktori fokozatot szerzett. 1988–1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán tanult. 1988 óta a Semmelweis Egyetemen pszichodráma-csoportokat vezet. 1991–1999 között a Magyar Televízió riportere, 1999–2003 között pedig a műsorokért felelős alelnöke volt. 1993 óta a Szenes Arts produkciós iroda vezetője. 2003-ban fél évig ismét a Magyar Televízió alelnöke volt. Ő indította útjára az első magyar női talkshow-t, a Szenes Andrea Show-t, amelyben olyan sztárvendégei voltak, mint Chaim Topol, Gina Lollobrigida, Omar Sharif, Yehudi Menuhin, Amanda Lear, Jimmy Carter, Robin Williams, La Toya Jackson, Allen Ginsberg és Charlene Tilton. Nevéhez fűződik az első telefonálós televíziós talkshow bevezetése is: a Hívd Andreát sorozata több mint 200 adást megért. Később politikusokkal folytatott beszélgetéseivel lett népszerű. Édesapja és társa, János halála után ismét műsort készít, a Muzsika Tv-én 2011 óta a Szenes Iván írta sorozat szerkesztője és házigazdája, valamint a Duna World sugározza a Szenes Iván Emlékkoncertet, melynek Bodrogi Gyulával együtt műsorvezetője. Forrás: Wikipedia

 

Such György

A Magyar Televízió alelnöke volt (1999. február – 1999. augusztus).

1979 és 1984 között a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult, s itt szerzett közgazdasági diplomátpénzügy szakon. 1984-től 1987-ig az Ifjúsági Rendező Iroda gazdasági igazgatója, majd a Belkereskedelmi Kutatóintézet,1987-től 1991-ig pedig a Kopint-Datorg tudományos munkatársaként dolgozott.

1988-tól 1995-ig a Fidesz és 1988-tól 1990-ig az SZDSZ tagja. 1990 - ben országgyűlési képviselő-jelölt.1990 és 1993 között a Magyar Narancs publicisztikai rovatvezető szerkesztője volt. 1991-től 1994-ig a Fidesz tanácsadója, elnöki kabinetfőnöke. 1994-től 1997-ig a TV3 televíziócsatorna, kereskedelmi és marketing igazgatója. 1998 és 1999 között aMagyar Hírlap főszerkesztő-helyettese, ezután 1999-től 2000-ig az Magyar Televízió gazdasági és kereskedelmi alelnöke volt. 1999-ben egy éven át Hubert Humphrey-ösztöndíjasként média tanulmányokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokban. Miután hazatért, 2000 és 2001 között az Antenna Hungária tanácsadója, 2001-től on-line ágazatvezetője. 2002 és 2004között az InfoRádió programigazgatója. 2004-től 2006-ig saját tanácsadó cégében dolgozott. 2005 májusában jelölték először a MR elnökének, de akkor nem kapta meg az intézmény tulajdonosi kezelő testületének, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma szavazataink 2/3-át. Egy éven át tartó intézményvezetői válság után az SZDSZ, a Fidesz és azMSZP megállapodott személyéről, így 2006. július 10-én  augusztus 1-jei hatállyal – a MR elnökévé választotta akuratórium, de a döntés ellen annak két társadalmi delegáltja a Fővárosi Bírósághoz és az ügyészséghez fordult, s ezért csak október 31-én jegyezte be a cégbíróság. Megbízatása 2010. július 31-ig szólt. 2011. február 1-jétől a Dialóg Filmstúdió Kft., a Hunnia Filmstúdió Kft. és az Objektív Filmstúdió Kft., február 15-től pedig aBudapest Filmstúdió Kft. ügyvezetőjévé nevezte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV).[ forrás: Wikipedia

 

 

Mendrecky Károly

A Magyar Televízió általános alelnöke (2001. 28-tól) majd ügyvezető alelnöke (2001. III.27-től) – életrajz lásd utóbb!

 

Mendreczky Károly

A Magyar Televízió elnöke volt ( 2001. július 12 – 2002. június 16.)

Budapest, 1956. január 22.  Tanulmányai: Kandó Kálmán Főiskola 1982 – 1986 Villamos üzemmérnök, Külkereskedelmi Főiskola 1992 – 1994, Marketing Kommunikáció Szak Külkereskedelmi Főiskola 1994 – 1996, Külgazdasági Pénzügyi Szak Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Újságíró Szakosító Eötvös Lóránd Tudományegyetem            1996 – 1998, Média Szak. ELTE Bölcsészettudományi Kar 1997 – 2001 Szociológia Szak, szociológus. Munkahelyei:  Magyar Televízió 1974 től, Magyar Televízió 1989-ign műszaki vezető. Magyar Televízió 1990 – 1997 osztályvezető. Magyar Televízió Rt. 1997 – 1998 főmunkatárs. MTV. Rt. Gyártási Igazgatóság 1998 – 1999 főosztályvezető. MTV. Rt 1999 – 2001 Programigazgató.     MTV. Rt. általános alelnök 2001 02.14. – 2001.03.27. ügyvezető alelnök 2001.03.27. – 2001.07.12.           Magyar Televízió elnöke 2001.07.12. – 2002.07.16.. Budapest I. ker. Önkormányzat 1998 – 2002 (Budavári Önkormányzat) önkormányzati képviselő.

Alapképzettségének megfelelően - műszaki beállítottságú szakemberként indult televíziós pályáján, majd miután gazdasági és humán ismereteket szerzett, ennek megfelelően bővültek lehetőségei. Rendezőként, szerkesztőként is tevékenykedett.

Ügyvezető alelnökké, majd az MTV elnökévé történt kinevezését követően Mendreczky Károly hozzákezdett az elnöki pályázatában megfogalmazottak megvalósításához.

Ez három területet érintett; az MTV gazdasági rendszerét, szervezeti felépítését és műsorstruktúráját.

Gazdasági célkitűzései közül a legfontosabbnak tartotta az MTV Rt. működőképességének fenntartása mellett, pénzügyi helyzetének stabilizálását. Az intézményt közel 20 millió forintos adósságállománnyal vette át, így a költségek lefaragását, a gazdálkodás konszolidálását igyekezett elsősorban megvalósítani. Költségcentrumokon alapuló keretgazdálkodást alakított ki (vagyis minden egyes szervezet önálló költségcentrumként működött). Controlling rendszert vezetett be; a teljes műsorgyártást forintosíttatta, új gyártási és műsorfigyelő rendszert valósított meg. Új szerződéskötési rendet vezetett be. Ennek hatására, a Magyar Televízió részvénytársasággá alakulása (1997) óta először, 2001-ben gazdálkodott az üzleti terv keretein belül.

Az új, sávos műsorstruktúra bevezetésével  az MTV nézettségét, közönségarányát radikálisan megnövelte, miközben a közszolgálati műsorok aránya is számottevően nőtt.  Pl.: az MTV2 a kulturális és információs műsorok tematikus csatornája lett, az MTV 1. hetente új, egy órás kulturális műsort és havonta egy komolyzenei koncertet sugárzott. Elnöksége alatt az a megtiszteltetés és elismerés érte az MTV Rt-t, hogy az EBU 2001-ben Magyarországon tartotta konferenciáját.  (Forrás: tvarchivum.hu)

 

Ragáts Imre

A Magyar Televízió ügyvezető elnöke volt (2002. július 16.- 2003. december 31.)

Sopron, 1961. január 24.  Tanulmányai: Miskolci Műszaki Egyetem 1979 – 1984, okleveles gépészmérnök. Budapesti Műszaki Egyetem 1986 -        1988 Okleveles gazdaságmérnök. Munkahelyei: Gyár- és Gépszerelő Vállalat         1984 szerelésvezető, Láng Gépgyár 1984 – 1988 osztályvezető, Ernst & Young 1988 – 1995 manager, a Vállalatfejlesztési Tanácsadás vezetője. Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1996 – 1997 ügyvezető igazgatóhelyettes. Magyar Televízió Rt. 1997 – 2003. Ezen belül: gazdasági főigazgató 1997 – 2002,   gazdasági - alelnök 2002. Ügyvezető alelnök 2002.07.16. - 2003.05.26.MTV. Rt. elnöke 2003.05.27. - 2003.12.31.                                                          

A Magyar Televízió gazdasági főigazgatójaként közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozott a társaság pénzügyi-számviteli rendszere, bérgazdálkodása, controlling és tervezési főosztálya, műszaki igazgatósága, beruházási főosztálya.  Kialakítja – az addig költségvetési rend szerint gazdálkodó társaságnál – a nemzetközi normáknak megfelelő számviteli rendszert, bevezeti a controlling folyamatokat és létrehozza a tervezés-elemzés rendszerét.  A társaságnál megvalósította a gördülő pénzügyi tervezést, mely nagyban segítette, hogy az MTV Rt. folyamatosan fent tudta tartani működőképességét.  2002-től a társaság gazdasági alelnöke, ügyvezető alelnöke, majd elnöke. Megállítja a nézettség csökkenését. A rendkívül szűkös források ellenére stabilizálja a televízió helyzetét.

Irányításával a közszolgálati televízió ismét jelentős és pártatlan szereplője a médiának.

1991 óta oktat a Nemzetközi Bankárképző Központ kurzusain. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Pénzügyi- és Számviteli Főiskolán a vállalatértékelések című tárgy oktatója.

Számos rendezvényen vett részt meghívott előadóként, több cikke, előadása jelent meg szakfolyóiratokban. Néhány főiskolai jegyzet szerzője, illetve társszerzője. Államvizsga bizottsági tagként rendszeres felkéréseknek tesz eleget.

Alapító tagja az Értékelők és Pénzügyi Elemzők Magyarországi Szövetségének.

Tagja az SZVTT-nek.   (forrás: tvarchivum.hu – Zahora Mária)

 

Ragáts Imre

A Magyar Televízió elnöke volt (2003. május 27. – december 31.) – életrajz lásd előbb!

 

 

Pinke György

A Magyar Televízió ügyvezető elnöke volt (2004. január 1. – március 14.)

Budapest, 1953. 11. 27. Tanulmányai: Közgazdaságtudományi Egyetem  Budapest, 1978.- okl. közgazda.           NGT Vállalati tervező-elemző-modellező szak, özgazdaságtudományi Egyetem    Budapest, 1984. – szakközgazda diploma, Vállalati komplex tervező elemző szak, Közgadaságtudományi Egyetemi doktorátus      1985.

Képesítést nyújtó tanfolyam: Budapesti Értéktőzsde és a Közép-Európai Brókerképző Alapítvány  1993. Munkahelyei: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete, tudományos munkatárs 1986.Mikroszámítógép Magazin újságíró         1987 – 1989. Tanulmányút az Amerikai Egyesült Államokban „under job training”1990 – 1992. Állami Vagyonügynökség, Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.           tőkepiaci ügyvezető igazgató 1993 – 1998. Magyar Kárpótlási Befektetési Alapkezelő Rt.           vezérigazgató 1998 – 1999. IVG Immobilien GmbH Magyarországi Képviselet vezető tanácsadó 1999 – 2000, MAHART Magyar Hajózási Rt.             portfolió és vagyonkezelési vezető 2000 – 2002 GKI Tanácsadó Kft ügyvezető igazgató           2002 – 2003, Magyar Televízió Rt.. gazdasági alelnök 2003-2005.  Magyar Televízió Rt. ügyvezető elnök         2004. I. 1. – III. 14. Magyar Televízió Rt. kiemelt elnöki tanácsadó 2005.

Pinke György szakmai karrierjét tudományos munkatársként kezdte, majd tőke -és pénzpiaci folyamatok elemzésével, szervezésével, valamint vagyonkezeléssel foglalkozott. Életének egy korai szakaszában újságíróként is tevékenykedett. Ez irányú érdeklődése is közrejátszott abban, hogy 2003-ban elvállalta a Magyar Televízió gazdasági alelnöki feladatkörét. Ennek keretében az MTV Rt. Pénzügyi - gazdasági fegyelmének megszilárdítását, gazdasági és likviditási helyzetének stabilizálását tartotta legfontosabbnak. Feladatai közé tartozott a pénzügyi, számviteli, beruházási, kereskedelmi és tervezési kontrolling tevékenység irányítása, emellett az EBU-val való kapcsolattartás.

Ügyvezető elnöksége ideje alatt  kollektív döntés - előkészítési folyamatot vezetett be (vezetői értekezlet, program tanács), valamint a KMSZ-nek megfelelően létrehozta az Etikai Bizottságot. A Magyar Televíziót felkészítette a 2005. évi, öt kiemelt sportesemény közvetítésére.  (forrás: tvarchivum.hu)

 

Dr. Rudi Zoltán

A Magyar Televízió elnöke volt (2004.03.15 -2008)

Nyíregyháza, 1962. 09. 12. Tanulmányai: Krúdy Gyula Gimnázium, Nyíregyháza 1976 -1980, Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem  Állam-és Jogtudományi Kar         1981 -1983 Budapesti ELTE Állam- és Jogtudományi Kar jogász diploma 1983 -1987 . MUOSZ Bálint György Újságíró Iskola 1988 -1989 . Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Lobbyszakértő szakának hallgatója           2001-től. Munkahelyei:  Magyar Rádió                       szerkesztő-riporter, műsorvezető 1987-1989,  Magyar Televízió  szerkesztő-riporter, ill. műsorvezető. 1989-1994  MTV Belpolitikai Stúdió  helyettes vezetője . 1994-1995 MTV Belpolitikai Stúdió  főszerkesztő 1995-1997.  MTV Híradó főszerkesztő 1997-1998. Az MTV elnöki tanácsadója 1998-1999. A TV2 kereskedelmi televízió oktatási projektvezetője, majd a Jó reggelt Magyarország! c. műsor főszerkesztője   2000-2002. Magyar Televízió hírigazgató 2002-2003. Megbízott programigazgató aktuális műsorok igazgatója 2003. okt. 2004. március 5-étől a Magyar Televízió elnökévé választották. Rudi Zoltán elnöki pályázatában hitet tett a megújuló közszolgálati Magyar Televízió mellett. A megújulás szükségességét az alábbiakkal indokolta: az intézmény a médiatörvény elfogadása után, a kereskedelmi versenytársak megerősödése közepette elveszítette nézői jelentős részét, a részvénytársasági formában működő televízió elveszítette vagyonát, a működésének első 40 évében felhalmozott értékeit nem tudta transzformálni a megváltozott piaci környezetbe, a 90-es évek közepééig a törvényi szabályozatlanság okán kétes szakmai utakra tévedt, az aktuálpolitika hatására tevékenysége erősen átpolitizálódott, megnőtt az állami forrásoktól való függősége, és ezzel kívánatos szuverenitásán csorba esett.  Az MTV elnöke intézkedéseinek következtében, a 2005-ös gazdasági év zárásánál bejelenthette, hogy évek óta először, a Magyar Televízió tevékenysége nullszaldós lett.  (forrás: tvarchivum.hu – Zahora Mária)

 

 

Medveczky Balázs

 

A Magyar Televízió gazdasági és sratégiai tervezéséért felelős alelnöke volt (2008. márciustól – 2010. novemberéig).Majd a Médiatörvény módosítása következtében 2010 – 2015 között Magyar Televízió vezérigazgatója.

Általános iskolai tanulmányait az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnáziumban végezte el. Középiskolai tanulmányait a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. 1988-1991 között a Magyar Televízióban külsős felvételvezető volt. 1991-től 10 évig külsős gyártásvezetőként dolgozott. 1996-2000 között a Szent István Egyetem Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémia vállalkozásszervező közgazdász iskolát végzett. 2001 óta a Magyar Televíziógyártásvezetője, a programlebonyolítási főosztály, gyártási és gazdasági vezetője. 2002-2004 között koprodukciós igazgató-helyettes. 2004-2005 között a szórakoztató igazgatóság helyettes vezetője volt. 2005-2006 között a gyártásszervező egységet vezette. 2006-2007 között megbízott gyártási és műszaki igazgató. 2007-2008 között a digitális igazgatóság vezetője volt. 2008. március 3-a óta az intézmény gazdálkodásért és stratégiatervezésért felelős alelnöke. 2010 óta a Magyar Televízió vezérigazgatója. (forrás: Wikipedia)