Horváth Lóránt: Fontos volt számomra, hogy mindig a kollektíva szavazta meg ....
Dunavölgyi Péter:
" Fontos volt számomra, hogy mindig a kollektíva szavazta meg ...."
Családi indíttatásból a könyvelői pályára készül. 1966-ban hívják be a Magyar Televízióba, külsős felvételvezető lesz a Drámai és Irodalmi Osztályon. Később több mint 120-130 tv-film, tv-játék gyártásvezetője. Olyan művészekkel dolgozik együtt mint Zsurzs Éva, Czabarka György, Paul Pabst, Richard Burton, Solthy György, Zsigmond Vilmos, Vittorio Storaro, Tony Palmer. Volt felvételvezető, gyártásvezezető,majd gyártási igazgató, és a Magyar Televízió megbízott elnöke. Beszélgetés Horváth Lóránttal.
- Amikor 1960-ban a Lengyel Gyula Kereskedelmi és közgazdasági technikumban átvetted az érettségi és közgazdasági technikumi végzettséget, bizonyító oklevelet már tudtad, hogy a film és a televízió lesz életed meghatározó?
- Ekkor még nem, hisz a tévézés jórészt még ismeretlen volt. Korábbról indulva, én családi indíttatásból, könyvelő, kereskedelmi, szervező, könyvelő vagy valami hasonló munkára, szakmát érezhettem közel állónak. Leginkább erre volt inspirációm, és ide indultam. Ebben az időben találták ki, hogy a korábbi Kereskedelmi Akadémia akkor, a "Vörös Zászló érdemrendjével kitüntetett", Lengyel Gyula Közgazdasági Technikumba - kereskedelmi tagozatra -lehet jelentkezni, mert ott (4+1) felsőfokú kereskedelmi technikumi végzettséget lehetett szerezni. A számokkal való műveletek, az össze függésük és a különféle következményeik ezek szervezése (mai fogalomban a logisztika tervezése és gyakorlati végrehajtása) mindig nagyon érdekelt. Ezért is kerültem oda, és tisztességesen tanultam, majd el is végeztem jó eredménnyel.
- Hogy kerültél mégis a Televízióba?
- Jártam egy előkészítő évet a Közgáz Egyetemre is majd bevonultam 2 évre katonának. Leszerelés után, megint fontos döntés elé kerültem . Volt egy nagyon jó édesanyám, aki belefolyt a jövőm keresésébe. Itt a környéken élt egy ("félig rokon") televíziós felvételvezető, aki szólt neki, hogy a mi általunk még ismeretlen Televízióba, műsorgyártási területre, háttér munkára keresnek fiatal gyakornokot, felvételvezetőt. Mondta adjak be egy életrajzot, aztán majdcsak behívnak felvételi beszélgetésre. Ő már ott volt és talán jó kis szakmának bizonyulhat nekem is - valami inspirációt már talán érezhettem, így belevágtam!
- Mikor és hol láttál korábban televíziót, mennyire tudtad, hogy mi az tulajdonképpen?
- Valamikor talán 1953 - 54-ben iskolásként elvittek minket a Tavaszi vásárra (BNV). Ott láttam először. Mint tizenéves gyereknek nagyon érdekes volt, hogy valami alig látható kép mozog ott a kis dobozban. Olyan volt, mint a mozi csak a mozivászonhoz képest igen kicsiben, alig láthatóan. Akkor még nem tudhattam, hogy mindhárom alapstruktúrának egy high-tech.boszorkány konyhában mixelt elegyének, folyamatainak e-doboz csak a majd befejező állomása, melynek funkciója az előbbi : MIX-nek a közvetítése a szemünk, ill az érzékelő agyunk felé. Akkor még ugyancsak nem tudhattam, hogy az említett 3 alapstúktura mindegyikében, bizonyos időben igen hasznos, de mindenképp meghatározó, mozgató molekulája lehetek.
A televízió igazi - megdöbbentő - élőadását adását aztán később a szomszédoknál láttam, akiknek volt már televíziókészülékük, 1960-ban. Arra emlékeszem a Római Olimpiai közvetítéseket néztük a szomszédban. Bár fantasztikusnak tűnt, hogy élőben láttuk azt amit eddig, csak hallottunk vagy később részleteiben a mozi híradókban láttunk, úgy emlékszem, hogy ezen impresszió hatására sem volt még belső késztetésem, hogy ez lesz életem és karrierem helyszíne és valószínű, hogy életem végéig legfőbb meghatározója.
- Az olvasók kedvéért mondjuk el, hogy a Római Olimpia volt az első Olimpia, amelyről a Magyar Televízió egyenes élő adásokban számolt be.
- Tehát engem nem igazán vonzott sem igazán a mozi, sem a művészi munka vagy színészet. Különösebb tehetség úgy emlékszem nemigen szorult belém. Bár amikor a Városmajori Általános Iskolába jártam egyszer egy filmhez gyerekszereplő válogattak, a második fordulóba bekerültem de harmadikba már volt jobb nálam.
- 1966-nyarán eljutottam a híres Tv-be, behívtak felvételi beszélgetésre a Akadémia utcába, - (az akkori MTV "irodaház" része volt) - ott volt a Televízió Drámai Osztálya. Baji Tibor meg Bodonyi Pista volt ott gyártásvezető, és gyártási csoport vezető. Amikor bementem, kérdeztek tőlem fantasztikus dolgokat, amiket többnyire tudtam. Kivéve azt, hogy részletesen mit csinál egy felvételvezető. És megmondom őszintén, ez lehet, hogy hiba, de ez idő tájt ez még nem volt nyilvános ismeretanyag, és az eddig már hallott csupa szakmai szavak jelentését nem ismertem így nem is mertem ezeket felidézni. A beszégetés végén, rákérdezett a Bodonyi Pista, hogy mondjak valamit egy bizonyos internacionalista forradalmárról és viszont ezt már nem tudtam. Sport rajongó voltam, és aktív, igazolt focista voltam, az ifi I-ben,..Tehát ebből és egyebekből eredendően, általában csak a sportrovatot olvastam, ill. hallgattam a rádióban. Mivel az utolsó kérdésre a választ nem tudtam úgy mentem haza, hogy ebből nem lesz semmi.
Aztán egyszer csak felhívott Bodonyi Pista, hogy menjek be még egyszer. további felvételi meghallgatásra. Ott mondták, a második felvételi végén, hogy jó helyezést értem el, és akkor már elkezdhetek ott külsősként dolgozni, ismerkedni a helyzettel, tanulnivalóval.További egy-két hónapi ismerkedés és gyakornoki munka után döntöttek, hogy menjek a Rádióba, leadják nevem, - mert ott volt közös személyzeti és munkaügyi osztály - mert felvesznek. Próba idős szerződéssel először 3 hónapra, majd többszöri hosszabbítással. Elég hamar beletanultam, és beváltam. Így az akkori gyakorlathoz képest igen hamar 1967. nyarán már végleges szerződéssel fix munkatársnak véglegesítettek (megjegyzem következő évben, 1968. ápr.4.-én a vezetői kollektíva javaslatára "Kiváló dolgozó kitüntető" megtiszteltetést és, oklevelet kaptam.
- Kik dolgoztak ekkor a televízióban?
- A Magyar Televízió megalakulását az akkori politika már 1954.-ben kigondolta, itthon is szükséges lesz elsősorban politikai aspektusból a un. vizuális kommunikáció létrehozása és intenzív működésére más országokhoz hasonlóan. Ez 1956 nyarán megkezdődhetett és 1957.tavaszán válhatott megvalósításra.
Alakuláskor elsősorban a Magyar Rádióból jöttek a szakértő munkatársak akik eddig hasonló, " műfajú" rádiós műsorokat csináltak, persze "kép nélkül". Ők így a hír-és információs műsorok területére kerültek "rokonként" - hisz akkor még az embrionális televíziózás a Magyar Rádió kísérleti osztályaként kereste megszületésének módját-és lehetőségeit.
Jöttek továbbá a Filmgyárból is olyan szakemberek akik, elsősorban a "képkészítéshez" és a produkciók legyártásához értettek és valahol izgatta Őket egy ismeretlen, de izgalmasnak ígérkező világújdonságban való részvétel lehetősége. Jót választottak akik jöttek! pl. operatőrök, rendezők, világosítók, hangkészítők stb. Nekik már volt jelentős tapasztalatuk, hiszen a magyar filmgyártás már az1920-30-as évek óta igen jó minőségben dolgozott. Akkor már havonta megcsináltak 4 - 5 filmet is és ebből jól éltek. A producer volt sok esetben egyben a mozi tulajdonos is. A finanszírozás, a legyártás, az értékesítés de a racionális keretgazdálkodás .területén már évtizedekkel előbbre voltak, legalábbis a mai gondolkodás szemszögéből nézve.
- A Gyártásvezetők milyen képzést kaptak ekkor?
- Sajnos ebben a korszakban a televíziózásról még információs ismeret anyag sem volt nem, hogy képzés.Valószínü, hogy még a környező országokban sem létezett. A gyártásvezetők közül,-itt a sarjadzó Tv-ben ekkor még csak egyetlen ember volt, akit erre képeztek, ha nem is a mi Televíziónk részére. Ő Mátai László volt, aki ekkor gyártási csoportvezető volt az Ifjúsági és Gyermek műsorok szerkesztőségében. Ő Moszkvában a Filmművészeti Egyetemen végzett és többek között gyártásvezető képzést is kapott. Ebből eredendően megbízták a gyártás szervezetők, felvételvezetők kiképzésével. 1967 -68-ban elindultak, az alkalmasnak bizonyult felvétel vezetők tovább, ill magasabb munkakörre valóképzése mintegy 2 éves feszített szemeszterekben. Ebbe az első szemeszterre az osztályom és főnököm javaslatára én is bekerültem. Jó eredménnyel elvégeztem. Ez alatt,és a továbbiakban mint felvételvezető I. dolgoztam (- a gyártásvezető 1.asszistense, ill.helyettese -) mint pl.a Koppányi aga testamentuma, Sárga Rózsa,Só Mihály kalandjai, Cseppben a tenger a Páncélvonat, az Őrjárat az égen c.(1- 4.)-fimsorozat, a Platonov szerelmei, című tévéjáték,stb.,-,-és tévéfilmekben dolgozhattam és tanulhattam.
Úgy gondolom, talán ez volt életem egyik legszebb szakasza. Megvallom rendkívül intenzíven és sokat dolgoztam. Az MTV már 10 éves lett. Én pedig itt dolgozhattam ilyen kitűnő produkciókban, fantasztikus munkatársakkal. A teljesen nulláról indult különleges szervezetben, az alapító,- elöző generációval akik kitalálták, felfejlesztették az akkori optimális működésre az MTV-t. Ők fantasztikus együttműködést és tanulási, tanítási lehetőséget biztosítottak nekünk a fiatalabb, soron következő generációnak. Bárhová mentem és bizonytalankodtam, vagy kérdezősködtem, nyomban felajánlották a kisegítést és további korrepetációt és a helyi szakmai gyakorlást.
- Most a hatvanas évekről beszélünk.
- Igen ekkorra már kialakultak az MTV meghatározó struktúrái (a sok-sok földalatti gyökérből kinőtt ,egy furcsa kéttörzsű Életfa mely meghatározó gerincként, lineáris struktúraként működött, (mintegy1985.-ig de nagyon sűrű lombozattá fejlődött és működött /. majd egy szervezeti korrekció után közel további 3 évtizedig. Így a "tartalom szolgáltatás" szerkesztőségei, a Híradó mögött - létrejöttek és konszolidálódtak, az Irodalmi és Drámai főosztály is, (ahová bekerülhettem.) Ez-időre már befejeződtek, a megalakulás és a feltalálások alap motívumai és már, majd teljes gőzzel, normálisan működhetett a klasszikus, konzervatív struktúrájú Magyar Televízió. A Televízióban dolgozók már ekkor nagyjából "érezték és tudták",hogy mi is a televíziózás és kinek mit kell tennie és pontosan tudták már azt is, hogy mit várnak el a televíziótól. A televíziózást még nemigen lehetett tanulni vagy importálni. Ezt a módszert a gyakorlatban kellett kitalálni, a reális, működőképes folyamatokat feltalálni, a kezdeti embrionális gyökerektől indulva.
Magyarországon az elültetett mag már - korábban, kezdhetett nőni -, Puskás Tivadar által által kezdődött,1894.-ben mikor is a Budapesten már üzemelő telefonhálózatba, ill. abba a mellé feltalálta a Telefonhírmondó-t. Ez a telefonálás mellett a szórakoztató és információs jellegű műsoroknak egy központból való sugárzása volt az előfizetők számara. A Telefonhírmondó, akkor a már a mai " Network".-ők, alapja volt tulajdonképpen. A telefont a fő struktúrája, a telefonálás mellett hír és információ szolgáltatóvá tette! Volt zene közvetítés, magyar nóta est, híreket meg helyi reklámokat is mondott bizonyos időkben, de természetesen külön előfizetési díj fejében. Tizenhat koronáért lehetett erre előfizetni. Ha a telefont valaki a meghatározott, kijelölt időben felvette pl. ötkor, akkor jöttek a hírek, majd a többi műsor. Ez volt tulajdonképpen az első elektronikus kommunikáció, ebből fejlődhetett később a rádiózás, a már drót nélküli "audió kommunikáció".lehetősége és gyakorlata. Ez a Puskás Tivadar által feltalált magyar gondolat az az elv, amely ma az egész világon ún. broadcast rendszerben érvényesül és mükődik, és így az akkori találmány a majdani nagy média rendszereknek kiinduló alapjaként jelenhetett meg. A XX.század gyorsuló folyamatai e-kommunikációs területen is, döntő változást,jelentős rendszerformáló átalakító lépest hoztak. A több évig tartó világméretű és hazai kísérletek után már megszólalhatott hazánkban is a drót nélküli formájában e-fontos kommunikációs eszköz, 1925.december 1.-jén megszólalhatott a Magyar Rádió."
Könnyebb hozzáférhetősége" a rádiókészülékek, a technika megjelenése mámorosan új varázslat és "közbeszéd téma lett" és ezért gyorsan és egyre több háztartásban megjelenhetett a Rádiókészülék. A műsort gyártó és sugárzó Magyar Rádió is gyorsan fejlődhetett, klasszikus struktúrájában, mintegy megépítve a későbbi magyar televíziózás aszfaltútját. Az Televízió alakulásakor erre épülve alakulhatott ki és az Magyar Rádióból a Magyar Rádió és Televízió, a Rádiótól kerültek át a meghatározó szakemberek is.
- A hatvanas években az Irodalmi és Drámai Szerkesztőségben Tv-játékok, Tv-filmek és irodalmi műsorok készülnek. Mi a különbség közöttük?
- A Tv film tulajdonképpen pont olyan, mint egy mozi film, általában kicsit rövidebb, és más technológia alapján készült. A tv- filmeket a 35 mm-es mozi filmekkel szemben 16 mm-es filmre forgattuk. Jóval kevesebb volt a nyersanyag költsége. Akkor kitalálták, akik értettek hozzá, hogy a Filmgyárban kell a tv-filmeket elkészíteni. Akkor még a nyersanyagok meg sem közelítették a mai minőséget. Pl. akkor még a nappali felvételt is " meg kellett világítani" mert ha nem, akkor nem, vagy alig látszott a szereplő szeme meg az arca. Ebben nem volt vagy alig műterem. Ezeket a műsorokat, tévéfilmeket, vegyes gyártásban készítettük, egyrészt a MAFILM-nél, eleinte- szolgáltatásban, ill. saját televíziós kapacitással és munkatársakkal. A tv-játék pedig a tv-filmek még egyszerűsítettebb olcsóbb és gyorsabb változata, a színházi előadásokkal való mixelésből keletkezett. Igen fontos alap tényezővel, hogy ezek az u.n. elektronikai felvételek az MTV saját ilyenre alkalmas stúdióiban /1.2.3.,... később 4.St.-ban / is valamint, külső helyszíneken, közvetítőkocsikkal készültek, általában az MTV saját kapacitásaival és munkatársaival. Eleinte évente átlag 12-15 tévéfim és kb.15-20 tévéjáték és műsor készülhetett. Készült zenei-, szórakoztató-, ifjúsági gyermek közművelési, irodalmi,stb. műsor és természetesen a napi félórás Hiradó plusz sportműsorok. (3.st).
Később ezt a kezdeti, ígéretes gyártási szisztémát, azt hiszem, egy magasabb, mondjuk úgy kultúrpolitikai, politikai szinten megváltoztatták, és új formulára döntöttek, nem éppen a televízió javára. Éppen a te kutatásaid alapján bizonyítható: - az Országos Levéltárban található dokumentumban olvasható- 1968 Május 08. Tömpe István MRT elnöke és Kondor István a Magyar Filmtröszt vezérigazgatója Keretszerződést köt, ebből tudjuk
" A Televízió fokozódó igényeinek kielégítésére a MAFILM - éves kapacitása terhére - teljesíti a Televízió megrendeléseit, arra a volumenre, amelyre a két fél között megállapodás történt, amennyiben ehhez a Televízió egész évre arányosan ütemezett gyártási tervet tud biztosítani. Ez kezdetben sikeres és jó volt , később sok konfliktust okozott.
A szerződés szerint a Televízió minden külföldi játékfilmjének szinkronizálási feladatát,-szintén a tröszt alá tartozó Pannónia Filmstúdió látja el. ... A Televízió - saját gyártáson kívüli filmszükségletét, a Tröszt vállalataitól, illetve vállalatain keresztül és a Filmtudományi Intézettől szerzi be." Vagyis ekkor már kiszervezték a MTV önállóságát és felsőbb államilag irányítható szervekhez csatolták!.
Ezek után a tv filmek felvételei, forgatásai, a gyártási és pénzügyi lebonyolításuk teljes egészében a Filmgyárban,az általa szervezett helyszíneken részben munkatársaival gyártódtak, de az utómunkálatok(vágás, hang utómunkák) már nálunk, a Magyar Televízióban készültek. Az alapstruktúra jó volt,mert a tartalmi kialakítók, a legyártás, pénzügy, tehát a produkció legfőbb alkotói mind tévések voltak, és a tévés gyártás felügyelt a pénzre. A kiszolgáló emberek a szakrészlegek, a kiszolgáló, felvételi eszközök, legtöbbször mind filmgyáriak voltak. A helyzetre, struktúrára jellemző, hogy míg pl.a filmgyári mozi film -felvételi forgatási normája napi 3 hasznos perccel számolt addig, a Tv-filmnek napi 6 hasznos perc volt előírva, vagyis duplája!
Mindenkinek nagyon felkészültnek kellett lennie, hogy ezt a feszes normát tartani lehessen. Ha rendező, dramaturg, szerkesztő úgy ment ki a forgatásra, hogy majd ott kitaláljuk a jelenetet, akkor már .... , nem tudta tartani ezt a szigorú követelményt. Alapos előkészítés, pontos elképzelés kellett tehát. A gyártásvezetőtől pedig nagyon szigorú gazdálkodást vártak el. Hát ebben jók voltunk, (megjegyzem, a saját munka stílusom, és főnököm elvárásaiból eredendően én minden filmnél mindent precízen "másod" könyveltem, hisz itt mindenért fizetni kellett. Minden helyszínen, hány ember volt, pl. a műtermi forgatáskor hány kilowattot áramot, stb.-t használtunk ezért pl.. megnéztem a villanyórát reggel, meg este amikor végeztünk, hogy e-nap mennyit fogyasztottunk, ha sokszor túllépte a stáb, a ki írt normát akkor emellett racionálisabb technológiát is javasoltunk. Például az "alap, beállító próbáknál csak un. műtermi fényeket használjunk. (Ezt a példát azért említettem, mert az MTV akkor is már a modern stúdióiban a plafonra volt erősítve az összes használható lámpa. Ezek használata az energiával együtt a stúdióként, saját pausál költségként és nem a produkció saját felhasznált költségére volt számlázva. vagy is a stúdióüzemeltetés fizette ki, mintha "csak közvilágítás" lenne?! Még most is megvan az egyes filmjeim pontos könyvelése. Olyan precíz könyvelést vezettem, amivel naprakészen láttam az aktuális felhasználásokat és a további forgatási lehetőségeket. igy el kerülhettem az esetleges túlszámlázást,vagy az engedélyezett költségvetés túllépését. A pályafutásom alatt kb.130-140.tévéfim és tévéjátéknak, egyéb produkciónak voltam a gyártásvezetője, és egy műsornak sem léptük túl az engedélyezett költségvetést.
- Ebben az időben a Magyar Televízió által készített tv-filmek, tv-játékok már nem csak a hazai nézőknél, hanem nemzetközi fesztiválokon is jelentős sikereket értek el. Az első ilyen év, ugye az 1962.Ek kor Zsurzs Éva /-Palotai Boris/ a "Nő a barakkban"c. tv-játékkal nyer Monte Carlóban és Mihályfi Imre /- Fedor Ágnes - Kovács Judit/ pedig Cannes-ben a Menekülés a börtönbe tv-játékkal.nyert komoly nemzetközi díjat és elismerést az Magyar Televíziónak is.
- Igen ez azért is fontos, mert kezdetben az utóbbit, az ország politikai zártsága ezt nagyon nehezítette. Nagyon nehéz volt kijutni nyugati fesztiválokra. A Televízió csak a Hungarofilmen keresztül tarthatott ilyen kapcsolatokat. Jellemző volt, hogy a díjakat is a Filmfőigazgató utazott ki átvenni, majd ő itthon "átadta" a televíziós alkotónak. Talán innen datálódhatott a Magyar Televízió első bevétele is. A Televízió ekkor az előfizetési díjakból kellett, hogy gazdálkodjon nem volt állami dotáció és kereskedelmi bevétel. Az első plusz bevétel azt volt ha jó filmet csináltunk, és azt el lehetett adni külföldön. Ezt is Hungarofilm intézte, ebből az alkotók kaptak egy igen kicsi részt, jogdíjat, a többiek semmit.
A hetvenes évek elejére, miután már csak nem véglegessé kialakultak a legfontosabb szerkesztőségek a Televízióban,ez a "duális" az MR-el közös irányítás és érdek rendszerben,1974 -ig fennmaradt, mint a Magyar Rádió és Televízió egységes rendszere, csak 1974-ben tudott különválni a két egymásra csak hasonlító cég , élhessék saját önálló további fejlődésük óriási lehetőségeit. Az első elnökünk még közösen a Kulcsár Ferenc volt, - amikor megalakult a tv még a Rádió osztályaként - két munkatársa volt . ... Ezt persze alig merem kimondani, most amikor állandóan a létszámokon folyik a vita. Igaz akkor, a kezdet kor még csak MOKÉP filmeket játszottak le. Igaz ezeken dolgozni nem kellett, csak egy különös terchnológiával lejátszani, sugározni. Arról nincs dokumentum,hogy, a kölcsönzés került-e pénzbe és mennyibe?
- Ez persze még a kísérleti adások idején volt ...
- Igen, persze. A hatvanas évek elejére lehetett elérni a heti négy adást. Ráadásul fentiek miatt speciális filmbontókra volt szükség, bizonyos mozifilmeket a televízió nem tudott jól átvilágítani a vetítések, sugárzások alkalmával, a gyenge adóhálózaton, a látható kép,a müsor minősége gyakran tovább romlott. (lassan azért ezt is kilehetett javítani.)
Az 1970-es években , a szerkesztőségeknek megvoltak az elismert és pregnáns vezetőik. Az Irodalmi és Drámai Főosztályt Szűcs Andor vezette egy jó huszonöt évig. Aki bölcsész volt, és nagyon-nagyon rendbe tartotta a szerkesztőséget építette fel,az inspirativ,ujszerü,vezérlő alrészlegeket, vezetőket. Ezt bizonyítja a még ma is ismételt sok értékes korabeli alkotás. Szervezésileg az un. filmgyári koncepcióhoz hasonlóan itt is "belső stúdiókká"alakultak ,akik az irodalmi könyveket "levadászták" és utána jó forgatókönyveket készítettek belőlük.
Akkor persze nem volt még forgatókönyv iskola mint manapság. Ha forgatókönyv elkészült utána kapta meg a rendező. Igazi cenzúra nem volt, - ma hiába állítják. Minden rendező a maga habitusának megfelelően választhatott témát és szerzőt, és majd a technikai forgatókönyvírásánál a maga művészi ihletés művészi koncepcióját is bele szőhette. Voltak csoportok,osztályok, magam is a világirodalmi részleghez tartoztam.Itt lettem ennek a gyártási osztály vezetője. Feladatom, a mai producernek felel meg.
Amikor a főszerkesztőség kiadta a forgatókönyvet, egy meghatározott forint kerettel valamelyik osztálynak csoportnak. aztán már mi elemeztük, kb. mibe kerül, milyen különleges lebonyolítást igényel stb.- Persze a Televízió már akkor sem volt képes "Ben Hurt"-t csinálni a hatalmas költségű és kivitelezésű produkciókat az adott körülmények között. A rendezővel való konzultáció alapján kellett csinálni egy úgynevezett előzetes, ill. limit költségvetést. Ha ez belefért a főosztály éves költségvetésébe, akkor adtak rá pénzt. Ezek után ha rábólintottak, akkor lehetett kiadni a stábnak, ill. forgatni. Jöttek az előkészületek, a terepszemlék és előkészületek majd, már a stáb gyártásvezetőjének kellett csinálni egy pontos és elfogadható, legyártható költségvetést, amit egy szakember gárda átnézett, és alkalmasnak találva elfogadott. Egy-egy ilyen költségvetés nagyon részletes és gyakran több mint ötven oldal is volt. Ezt aztán szigorúan be kellett tartani. Végül pedig a film lezáráskor, a film mellett egy elszámoló költségvetést is kellett készíteni, amit egy bizottságnak kellett elfogadni. De ez sem cenzúraként működött, hanem szigorú szakmaiságon. Ha jó volt, akkor kapott egy osztályzatot, és kitűzték adásra, ha nem akkor lehet, hogy dobozban maradt. Megemlítem még, hogy nagyon jó dramaturgjaink,szerkesztőink voltak : pl. Szántó Erika, Deme Gábor, Sipos Tamás stb. sorolhatnám..., és legfőképp, a rendkívűl tehetséges és kitűnő, -Kossuth-dijas, Kiváló és Érdemes művész rendezőink voltak. Zsurzs Éva, Esztergályos Károly, Fehér György, Szinetár Miklós, Hajduffy Miklós, Horváth Ádám, stb. és még sorolhatnám...
Ugyanebben az időszakban érkezett az ekkor a Rádiótól elváló és önállósuló Magyar Televízióhoz egy nagyszerű, kreatív, elnök, dr Nagy Richárd. Az első "igazi"elnök volt, amint átvette a vezetést, igen dinamikus intenzív és egyben extenzív programjai alapos változást és kiterjedt fejlődést hoztak. Jelentős mértékben felkarolta a "tartalom szolgáltatókat mind a művészeti, mind a" hír csinálók" területein, sok újszerű műsor beindulhatott. Elindította a kővetkező generáció tovább, ill. kiképzését, és nem utolsósorban újabb ingatlanokat szerzett a fővárostól az Magyar Televízió részére. Ekkor lett a mienk a Kunigunda/Bojtár u.-i terület, ahol is az alap infrastruktúra telepítése után 1986.-ban beindulhatott az új konstrukciójú Gyártási Igazgatóság megalapítása és a 8-9.Studiók építése(ma 1,2,stúdió).
Az Irodalmi és Drámai Főszerkesztőségen rengeteg irodalmi műsor és színházi közvetítés is készült. Évente 52 - 54 színházi közvetítés is volt ekkor a Magyar Televízióban évente! Minden színházba elmentünk, felvenni az arra érdemes előadásokat amikor már a közvetitő technika ezt lehetővé tette. Igen, de folytatva az előbbi gondolatkört,...
Visszatérve az előző kérdéshez, pályafutásomat Baji Tibornál kezdtem, sok filmben dolgoztam és tanulhattam mellette. (A Magyar Televízió akkori legjobb gyártásvezetője volt). Mivel ő Zsurzs Évával dolgozott így én közelében lehettem a hihetetlenül tehetséges rendezőnek. Ő ha jól emlékszem a Rádióból került a Televízióba. Az akkori televízió legjobb "Triójá-hoz" kerültem.
-Említsük meg, hogy a kor egyik legjobb televíziós operatőrével Czabarka Györggyel is dolgozott, dolgoztatok együtt.
- Igen, egy nagyon különleges szakmailag elismert trióhoz kerülhettem, amelynek Ő is a tagja volt. Dolgozhattam vele, ebben a minőségben (mint felvételvezető, és utána gyártásvezetőként mintegy 18 évet.
Az első film amiben gyakornokoskodtam, a Koppányi Aga testamentuma volt, majd egy jó év múlva belekezdtünk a Fekete városba. A korszak legnagyobb lebonyolítású kosztümös,dramatikus filmsorozata volt. Ebben már tényleg a születésétől bábáskodtam, intenzíven, és már "próba gyártásvezetőnként" dolgozhattam. A terepszemlék alakalmával a történelmi téma lévén bejártuk a szomszédos országokat is..
-Milyen volt Zsurzs Évával dolgozni?
- Nagyon felkészült rendező volt. Nem véletlenül kapta meg a legmagasabb művészi kitüntetéseket. Különben,az akkori nézeteink szerint kétféle rendező típus volt, ahogy visszagondolunk, egyik" abovo" született rendező volt, tudta mit akar és volt kidolgozott koncepciója és a helyszíneken ezt hajtatta végre. Ő Zsurzs Éva ilyen volt. Voltak természetesen az MTV-ben olyan "művészemberek" is ahogy mi mondtuk akkor a "lila gőzök" koncepciójaival érkeztek és sokszor nem tudták még, hogy mit és hogyan kell csinálni. Zsurzs Éva, racionális típus volt és realista, ezért nem véletlen, hogy csupa még ma is sikeresnek mondható filmeket csinált. Megjegyzem ilyen volt, még a Szinetár Miklós is. Ők rendkívüli profizmussal is megvoltak áldva. Pl. terepszemlén elmondták, az általuk kitalált koncepciót, hogy ezt a snittet ezen a helyen és hogy fogjuk felvenni. S akár fél év múlva forgatáson is hajszál pontosan ugyan azt a koncepciót valósították meg.Ez a stábnak és a gyártásnak igen fontos volt,hogy pontosan meg tudták mondani , hogy a jelenet hogy néz ki, hogyan jön be a szereplő és mit csinál... .Ha baj volt, pillanatok alatt tudtak dönteni és a kritikus helyzetet,és azt optimálissá átalakítani. Ez pénzben és a megvalósításban óriási biztonságot és erőt adott ...mit is mondjak érdekes sztoriként, mikor is annyi volt,
A Fekete város esetében leterepszemléztük a film jelentősebb helyszíneit Erdélyben. Mire hazajöttünk, itt várt a Hungarofilmnél az értesítés, hogy a románok nem engedélyezik ott a forgatást. Minden le volt beszélve, szervezve. No jó mondta Zsurzs akkor megyünk a Felvidékre, talán ott is található hasonló történelmi helyszín. És újra kezdtük a terepszemléket. Megtaláltuk, leszerveztük, beléptettük alvállalkozóként a helyi kisegítésre a Bratislava Kolyba fimstudiót is - aszlovákiai Pozsony-i Filmgyár- .Talán itt "sztori-ként említhetem, csatlakozva előbb említettekhez, hogy a forgatásnál a Tátra, - Lőcsei helyszínen- amikor,egyes képekhez ugyan nem kellett,- de tartósnak látszó magas hó várt bennünket, akkor Zsurzs Éva egyből ott átírta "havasra" a komplexumot , ezért így erre kellett rá állni (más jelmezek, kellékek, műszaki eszközök, stb. és a jeleneteket így folytatni.Viszont a végére elolvadt a maradék hó is... Kitaláltam, mert már visszaállítani az eredetire nem lehetett, hogy hozzunk műhavat Budapestről a Filmgyárból,. Rajtam röhögött mindenki és az egész szakma, hogy a nyáron is általában havas Tátrába műhavat exportálunk . Mindegy gondoltam, mert ugyan is- egy komplett havas tájban elkezdett jelenetet nem lehet szárazként folytatni -így másnap elindult Budapestről a pótkocsis teherautó a sok műhóval. És pechünkre a szerelvény útközben elakadt, mert óriási havazás indult el.. Úgy kellett Szlovákiából mentő alakulatokat küldeni a műhavas kocsihoz. Viszont végül is, az igazi hóban, jóval szebb és igazibb képet alkotva tudtuk befejezni a komplexumot. (tehát számomra is siker és nem kudarc lett .
- Ez volt a Magyar Televízió első ilyen nagyszabású, történelmi színes, kosztümös tv-film sorozata amely nemcsak akkor ment adásba , nagy sikerrel, (1971) hanem azóta többször és más, de még külföldi csatornákon is...
- Érdekesség, hogy ebben a korszakban egy, egy órás tv-film átlagban 9 - 10 millió forintba került. Ennek a filmsorozatnak átlag 13 millió Ft. volt egy - egy részre a nettó költsége. Kaptunk még hozzá nyugati KODAK nyersanyagot is, hogy a fontosnak ítélt történelmi film ne az akkori gyengébb Orwocolor kelet-német nyersanyagra készüljön, hanem a vélt jövő érdekében a sokkal jobb,"nyugati" minőségűre.
- Ez, akkor kivételes dolognak számított? A Filmgyár a mindig nyugati nyersanyagra forgatott színes mozi filmet.
- Igen. A Televízióinak pedig nem volt minden színes filmjére ilyen"devizális" fedezete.
- Mi volt még érdekes említésre méltó történet?
-Ezekben, az időkben, racionális megoldás "divat volt" ,hogy a munkatársak így én is vállaltam egy - két kisebb szerepet. Például a .Koppányi aga, és a Fekete városban. Ez némileg, persze kis és lokális mértékben olcsóbbá tette az akkori produkciót. Van olyan jelenet, amit pl. felveszünk a Balaton felvidéken, a folytatását a János hegyen, a végét meg valahol a külföldön. Mivel mi úgy is ott vagyunk egy epizód színész költségének a három forgatási helyszínre eső részét így meg lehetett spórolni.
-Ezek milyen szerepek voltak? -
- Egészen kis epizód szerepek. És természetesen nem járt érte külön színészi honorárium.
- A 60-as években tehát felvételvezetőként dolgoztál az Irodalmi és Drámai Főszerkesztőségen. Közben a korábban már említett, Mátai László elindította a gyártásvezetőtanfolyamokat, ami közel kétéves képzés volt ekkor. (Az országban máshol sem folyt ilyen képzés.) Téged is beiskolázott a főszerkesztőséged.
-Igen. A dolog olyan komoly volt, Pl. a főnök,- Baji Tibor, minden héten, az aktuális heti értekezleteken kikérdezte az előző időkben tanultakat. Szó szerint mindenről be kellett számolni neki -(azoknak akik ezen osztályról tanultak). Minden tudni kellett a filmtechnikától - a hang és tv technikáig. Például hányas optikai nyílásnál, lehet felvenni egy bizonyos jelenetet, és ehhez elméletileg hány négyzetméteres díszlet kell. Meglehetősen szigorú büntetés járt annak, aki nem tudta részletesen visszamondani a tanultakat.
- A tanfolyam sikeres elvégzése után 1972-ben kineveztek gyártásvezetőnek.
- Igen. A Fekete város forgatása alatt már megbízott, /gyakorló/ gyártásvezető voltam. Úgy is vagyok a főcímben kiírva. 1972- ben, megkaptam a hivatalos kinevezésemet, így elváltam Baji Tibi csapatától, és önálló csapattal és stábbal dolgoztam tovább..
- Mi volt az első filmed kinevezett gyártásvezetőként?
- A Pokolra szállás. Elég nehéz Sarkadi regényből készült színes film volt. Ez is a Filmgyárban készült. Esztergályos Károly rendezte (1974.-ben Cannes-ben díjat is kapott).
-Az életrajzodban azt olvastam, hogy ebben az évben jártál a Bayerische Runndfunknál is.
- Az első koprodukciós film miatt. Ekkor készült a Köznapi legenda. Félix László rendezte. A filmszerkesztőség vezetője Balla Katalin egy filmfesztiválon hozta össze ezt a koprodukciót, mivel jól ismerte a Bayerische Rundfunk egyik fontos szerkesztőjét Herr Paul Pabst.-ot akinek az apja Peter Pabst volt, az egyik legnagyobb filmes alkotó-rendező aki Hollywoodban. 1920-30-as években, filmtörténetileg is kiemelkedő, elismert rendező volt. Felajánlott javaslatunkra mondták, hogy jó a téma és ha az ő elképzelésük is kedvezően alakul akkor beszállnának, ők is a koprodukcióba, igaz csak valami kisebb formulában tudnak,azért tehát mi is elfogadtuk,ajánlatukat- hisz kezdetnek jónak tűnik, aránylag erre nagyon kevés pénzt tudnának adni az MTV-nek, ez jó volt, mert ebből, még plusz devizális értékű nyersanyagot lehetett kapni a filmhez, és Ők adták, továbbá koprodukciós hozzájárulásként a vezető színészeket is. Így keveredett össze egy tanulságos újszerű, hasznos koprodukció. A főszereplő egy osztrák sztár színész volt: Helmut Qultinger - aki németül játszott a filmben - magyar színészek mellett, még két német színész is kapott szerepet. A film normálisan és jól elkészült elfogadása München-ben, aBayerischer Rundfunk elég jó és modern gyártó központjába lett kijelölve. Erre kimehetett a dramaturg, a rendező meg én az NSZK-ba. Az akkori Bayerischer Rundfunk nem volt még olyan hatalmas mint ma a ZDF komplexuma, de igen megnyerő volt. A helyi vezetés fogadott bennünket és egy monitoron megnéztük, Hr.Pabst-al, igaz külön megtekintőben a kész filmet. Közben ezzel párhuzamosan a BR főbb illetékesei is egy másik helyen ugyancsak ezt nézték majd felhívtak magukhoz. Némi gyors értékelés után közölték, hogy részükről, rendben el van fogadva. Hát így történt. ..Gyorsan és praktikusan, a filmet végig itthon forgattuk, (jó kezdetnek, beindításnak sikeresnek tűnt, később már bonyolultabb és igen nagyszabású koprudukciókat is csinálhatott az MTV)
- Mint gyártásvezetőnek voltak-e kedvenc színészeid?
- Mindenkivel nagyon szerettem dolgozni. Mindenki színészt megbecsültem, így mindenki engem is megbecsült. Igazából azt mondhatnám az a volt a kedvenc színészem akit a rendező meghívott, és elvállalta, majd pontos volt és felkészülten jött a forgatásra. Ilyenek sokan voltak, hogy a sok közül egy - két példát mondjak Bessenyei Ferenc, Máthé Erzsi, Avar István, Tordy Géza, Páger Antal, Latabár Kálmán, és még hosszan sorolhatnám. Az idősebb klasszikus színészek a reggeli üdvözléskor még nekem is elmondták, hogy fogják a jelenetet megcsinálni, pedig nekem ehhez nem volt közöm. Nagyon, nagyon tiszteltem az nálamnál jóval idősebb,különlegesen felkészült színészeket.
- Közben újabb megbízást kaptál kineveztek gyártási osztályvezetőnek. Mit kellett csinálni ebben a munkakörödben? Nem szakadtál el nagyon a produkciós élettől?
- Igen a Drámai Főszerkesztőségen művészeti alkotó csoportokat hoztak létre. Ezek olyan művészeti csoportok voltak, melyek nagyon hasonlítottak az igazi producerséghez, mely ugyancsak hasonlított a filmgyári stúdió rendszerhez. Gyártási szempontból már igazibb producer-i funkciókat kellett gyakorolni(keret gazdálkodás, kontroll,-kontrolling stb.). Ezek élére egy rendezőt vagy dramaturgot neveztek ki. Így a világirodalmi "stúdió" élére Zsurzs Éva kapott kinevezést,és engem választott gyártási osztályvezetőnek. Én a huszonéves fiatalember lettem az osztályvezető. Ez egy olyan kor volt még,az MTV életében,- hogy pl. a főnököm és tanítómesterem Baji Tibi nem volt féltékeny, hogy a saját kis alkotócsoportunkban én lettem a helyi "kis főnök". Ez a mai korszakban talán elképzelhetetlen lenne.
- Nem lett kevesebb lehetőséged ezzel kevesebb film készítésében közreműködni gyártásvezetőként?
- Nem ugyan úgy dolgoztam továbbra is gyártásvezetőként, mint a többi kollégám. Jellemző volt erre a korszakunkra, hogy az osztályvezető feladatokkal járó munkát többnyire a forgatások mellett és után akár éjszaka végeztem el, mert nem mehetett a filmem rovására. Ez inkább papírmunkát jelentett. A költségvetéseket kellett ellenőrizni, vagy a MTV és a MAFILM vezetőségével letárgyalni, hogy miért kell ennyi és ennyi Ft és kapacitás egy-egy filmhez, sokszor harcolni kellett értük. A tv vezetése viszont elvárta, hogy a szigorú takarékos megvalósítást ellenőrizzük. Sőt abban az időben egy tv-film átvételével egy időben szigorú pénzügyi kiértékelésre is sor került . Ez általában az MTV Pénzügyi Főosztályvezetőjével történt.
Az átvétel után két héten belül le kellett zárni a kiértékelést is. Minden egyes forinttal részletesen el kellett számolni. Ha hibás vagy rossz volt az elszámolás akkor a produkcióért járó összeg utolsó részlet a stáb nem kaphatta meg. Nem úgy van az, hogy a Televízió fut a pénze után ..., Nem, nem fut a pénze után. Ha nem tud elszámolni mindennel - hiszen pontos napi jelentéseket kellett vezetni pl. miért csúszott a forgatás, és ezért többe került, mondjuk a színész beleesett a vízbe, meg kellett szárítani a ruháját, ezért csúszott a felvételi idő. Ezeket is minden napról mellékelni kelett a az elszámoló költségvetéshez. Ha egy díszletre 5 millió volt akkor az nem lehetett 6 de négy sem mert akkor meg rosszul volt tervezve! Ha át kellett csoportosítani valami váratlan helyzet miatt, na erre külön előzetes kellett a gyártási osztályvezető engedély kellett.
- A 70-es évek közepe, ekkor már elindult a Színház és Filmművészeti Főiskolán a felsőfokú képzés a filmgyári és televíziós gyártásvezetők részére.
-Te az első osztályba jártál, azt osztályfőnök Föld Ottó volt, mit jelentett ez neked?
- Az akkor nagyon nagy dolog volt Nekem és a szakmánknak is. Nagy megtiszteltetésnek vettem , hogy én is pályázhattam és a felvételi is sikerrel járt számomra. Így hallgatója lehettem az első évfolyamnak. Ekkor még igazi, komoly konzervatív képzés volt. Együtt párhuzamosan tanultunk a rendező, az operatőr osztállyal. Az alap,- a lexikális és művészeti képzés mindhárom osztály számára azonos volt. A szaktárgyak illetve azok gyakorlatai, már különbözőek voltak külön tanárok által. Az osztályvezető szaktanárságot Föld Ottó, a Mafilm főigazgatója vállalta fel, a korábbi igen nagytudású, híres filmgyártásvezető, majd FILM Tröszt főigazgatója - (akkori minisztérium jogú szervezet) - volt.
- Mivel én a második osztályba jártam jól emlékszem, hogy nem csak elmélet miatt voltak közös feladataink, hanem a főiskolai vizsgafilmeket is a három osztályból összeállított rendező-operatőr -gyártásvezető trió készítette.
- Igen menet közben, a második évtől bizony a mellénk beosztott, rendezők, operatőrök vizsgafeladatait is együtt, készítettük a Főiskolán. Itt minden pontosan ugyan úgy történt, mint mondjuk a filmgyárban vagy tévében,mindhármunk munkáját figyelték, számba vették és vizsgaként értékelték. Ugyanúgy költségvetést kellett készíteni, elfogadtatni, majd legyártani a filmet, ugyan úgy minden aktuális tételt effektív és reálisan ki kellett fizetni. Abban az időben még hosszabb - rővídebb időre külföldi tanulmányútra -ösztöndíjjal - is kiküldték a hallgatókat Én Leningrádba kerültem a Lenfilmhez. A szovjet filmgyártás a 20-as évektől kezdve igen jelentős volt. Ekkor jó pár dolgot ott is el lehetett lesni, meg lehetett tanulni. Summa cum laude, minősítéssel végeztem.(-akkor, abban a korban ezt " Kitüntetéses - vörös diplomának nevezték".) Amire mai napig is nagyon - nagyon büszke vagyok. Akkor még talán kevésbé éreztem. Kitüntetés volt számunkra, hogy az akkor végzetteknek, hogy a diplomakiosztás ünnepségét az MTV TV híradó műsora felvette, és az esti főidőben adta le.
- Szeretném ha beszélnénk még Föld Ottóról, akit az utókor azt hiszem méltánytalanul elfelejtett, de nem csak utókor, emlékszem a temetésén a filmgyári rendezők közül alig alig voltak ott, pedig mit meg tett értük, és a filmjeikért. És ne felejtsük el a " hazai hollywood.-"i álmot a fóti stúdiókat.
- Igen sajnos, bár Őt is majd mindenki az akkori szakmából tisztelte és szerette, de sajnos nem volt kimondott alkotóművész ember, illetve populáris személyiség, Ő egy egészen más magasabb értéket képviselt és harcolt azok mielőbbi megtanulásáért és a filmes és televíziós szakmákban való bevezetéséért. (!).
- Föld Ottó, nem csak a Főiskola tanára volt, hanem ekkor a Filmgyár igazgatója is. Neki a vénájában volt a filmgyártás. Megálmodta a hazai "hollywood"-ot, és meg is építette a két új, jórészt szolgáltatási célú stúdiót Fóton. Alapkoncepciója, volt, hogy egyrészt, külön bevételt, anyagi forrást,szerezzen a Filmgyártásnak, valamint hogy az ide jövő gazdagabb produkcióktól elsajátítható extra technológia is beépíthető a hazai "gyártási-kiszolgálásban. Az igazibb"HIFI"verzió azonban csak 2001-ben készülhetett el "Etyekwood". bece névvel. Privát befektetéssel és kivítelezéssel. Etyek-en (Pest megye). A Fót-i műterem és szolgáltató központba, a kezdettől a mai napokig sok nemzetközi koprodukciót és bérmunkát, többlet profitot, tudott így már akkor is ide hozni a MAFILM-hez, sőt ebben az időben hozta létre a Filmgyár saját színész társulatát is. Nagyon megszállottja volt a szakmai képzésnek és a továbbképzésnek. Mert ez az alap gondolata volt, hogy a szakma továbblépjen, és haladjon a nyugati módszer felé. Állandóan azt mondta rövidesen ismét lesz produceri rendszer Magyarországon. És egy évtizeden belül lett is.
- Több osztály vitt végig a Főiskolán, aztán egyik évben a Főiskola rektora az egyik év újabb osztály indításával biztatta, és mikor hazaért ugyan azon személytől várta a távirat, este hogy a Főiskola nem tart igényt továbbra a közreműködésére. Mutatnék most valamit, itt egy könyv a címe "Producerek egymás között" emlékszel rá? Nézd meg az ajánlást "Dunavölgyi Péternek, akinek külön köszönöm az Akadémia alapötletét és a könyvhöz : nyújtott segítséget", ..... hátígy folytatódott, létrejött a Korda Sándor Produceri Akadémia. Ottó nem adta fel ...és mi jártunk még éveken át hozzá...
- 1981-ben felkért engem és a Filmgyárból, Szakácsi Lajost - aki ugyancsak velem végzett az első osztályában - is tanársegédnek.4-5 évfolyamon keresztül segithettünk az oktatásban, és a gyakorlatok vezetésében. Én is pontosan emlékszem, hogy már folytak, az egyik évben a felvételi vizsgák előkészületei, amikor úgy történt a dolog, ahogy az előbb említetted. Az akkori főiskolai vezetés visszaesett a múltba, nem tartott igényt az Ottó -féle irányvonalra, hogy nem kell mindenkinek ilyen szakmai végzettség, mondták. De ő valóban nem adta fel,.megcsinálta, hellyette, illetve folytatásaként a Korda Sándor Produceri Akadémiát, az indításhoz megszerezte a Korda család engedélyét is. Fontos volt nekünk ez a prosztgraduális képzés. Ezt is elvégezhettem, majd további három évig tanársegédként segíthettem. Fontos, hogy egy igazi konvertibilis film producer nem lehet bizonyos elementális tudás, és gyakorlat nélkül., Egyenrangú partner sem az akkori, de sem az eljövendő követelmények elvárásához, főleg ha esetleg kiszerződhetne külföldre. Ő ezt élete utolsó pillanatáig tudta, és próbálta tanítványainak átadni. Minden követ megmozgatott, hogy működjék ez módszer. A Televízió és film szakma ma is igen hálás lehet neki, hogy nemzetközileg is elismert szakembereket adott mindkét területnek. Remélte, hogy még megéri, hogy mi is át tudjuk adni az utánunk jövőknek, de ezt már sajnos nem érhette meg.
- Térjünk vissza Tv-be. A gyártási osztályvezető korszakodnál tartunk. Ebben az időben gyártásvezetőként nagy koprodukciókat is készítettél, nagyon nagy stábokat mozgattál egy-egy filmben.
- Igen először kisebb koprodukciók volta a környező országokkal. Az igazi koprodukciók a nyolcvanas években indultak. Ezek közül az első, és legnagyobb volt a Wagner film.(Richard Wagner életéről készült nagyszabású nemzetközi koprodukciós film sorozat Amit a Filmosztály vezetője, és Flórián Endre - aki a koprodukciós részleget vezette - kezdeményezett a BBC-nél .a pár évvel előtte ugyancsak hasonló témájú és rendszerű Liszt Ferencről szóló sikeres több részes film, mintegy folytatásaként. Sikerült is.
A Wagner filmsorozatot végül is az angol, London-i LONDON TRUST.Ltd. Cég - Tony Palmer producer,- s egyben fő rendezőként vállalta fel BBC alvállalkozójaként, így az MTV "szállt be" ebbe elsőként jelentős projektbe koprodukciós partnerként egyben a többi 5 országgal (Anglia Olasz, Ausztria, Svájc, és az akkori Nyugat-Németország-gal együtt de egyben alvállalkozóként, is mert minden ország a saját területén és kapacitásaival forogtak jelenetek) beszállt. Ebbe a bonyolult nemzetközi társaságba csöppentem bele én is. Engem kértek fel ennek az igazán nagyszabású film sorozat gyártásvezetőjének. Production Manager-ként. Nagyon fontos volt az életemben, mert mindent amit előtte az elődöktől, az iskolákban vagy külföldön tanultam itt hasznosítani tudtam. Itt a tárgyalásokon kemény vita volt, hogy ki mit ad a filmbe, és én itt "eltudtam végre "játszani" az igazi producerség meghatározó motívumait. Elmondtam, és képviseltem a fő célunkat, miszerint is hogy abba nem megyünk bele (MTV), hogy csak látszat koproducerek legyünk a főcímben, credit-ben ugyan megjelenve. Igazi, valós koprodukciós partnerek akkor tudunk lenni, ha igazi szerepet kapunk a gyártáson kívül, a tartalom megformálásában és megjelesítésében és igy a szereposztás főszerepeiben is. Gállfy László színművész lett így a II. Lajos király, másod főszerep. Végül is összeállt a bonyolult, heves vitáktól sem mentes konstrukció. (Fő,- egyben cím szereplő.: Richard Burton - akkori leghíresebb filmsztár- további szereplők, angol- és forgatási helyszínekhez igazított helyi, - országbeli színművészek. Szerepet kapott, az igazán történelmi híresség lord Laurence Olivier, valamint sir Ralph Richardson,és maga Wagner ükunokája negy német színésznő. A film aláfestő zenéjét, melyet a London-i Filharmonikus-ok játszották /BBC felvétel/ ,a leghíresebb,magyar sir Solthy György karmester vezényelte. ( A produkció forgatási munkálatai a beszállt 6 "nyugati ország" történelmi helyszíneiken kívül jórészt Magyarországon készült. Ezzel jelentős deviza bevételt és hazánkról kiváló idegenforgalmi imázst szereztünk az ittlévő és a film forgatásáról állandóan tudósító nyugati sajtó útján is. Nekem és a többi stábtagnak és a filmes, de a többi közreműködőnek is, hatalmas és kitüntetően jó minőségű munkát kellett végezni. Igaz sokat utaztunk is, ami abban a korszakban nem volt egyszerű, de itthon sem az ilyen nagyszámú, speciális embert fogadni és dolgoztatni sem. A hazai politikai viszonyok is már enyhültek, így az MTV is" bele tudott" egyezni abba is, hogy a film gyártási irodája irodája Bécsbe legyen. Én mint a magyar producer, gyártásvezetőnek naponta kellett kiutazni,és ott dolgozni, volt egy "barna színű szolgálati" útlevelünk, amivel akkor némileg megkülönböztetve állandóan ki-és beléphettünk a szigorúan őrzött osztrák-magyar határon.
- Azt mondjuk el a mai olvasóknak, hogy ilyen szolgálati útlevelet kaptak akik hivatalos kiküldetésre - munkára - utaztak külföldre. Az útlevelet utazás előtti nap kaphattuk meg és visszaérkezést követő napon szigorúan vissza kellett adni az MTV Útlevél osztályára Sárosi Klárinak vagy Kurali Magdinak.
- Erre a produkcióra, az állandó ki-be út miatt már a teljes forgatásra megkaphattam az útlevelet, nem kellett közben leadogatni, ez akkor igen nagy és kitüntető dolognak számított. Külön jó volt, és sokat profitáltunk abból is hogy ezek a más országbeli partnerek profi" hollywoodi" módszerekkel és eszközökkel dolgoztak mind a színészek, mind stáb kivitelező emberei. Igaz a magyar közreműködők is képességük legjavát adták. Például Bécsben kivettek egy szállodai különtermet ez volt a tárgyaló szoba. Reggel 9 órakor mindennap stábülés volt és, mindent végig kellett beszélni, sőt időnként még a jeleneteket " elő is játszottuk". Gyakran egy jelenet egy része mondjuk Ausztriába a másik Magyarországon játszódott, mindenkinek mindent tudni kellett mindent a jelenetről, a normális kapcsolódások érdekében,csak így lehetett jól összedolgozni". Amikor azt mondták, hogy Magyarországon kell egy kastély helyszíneken mint gyártásvezetőnek azonnal tudni kellett ajánlani az alkalmas helyszínt. Én halottam a díszlettervezőtől milyen típusú kastélyt várnak, rögtön rávágtam erre, hogy például Keszthely lesz a legalkalmasabb. És ráadásul még közel is van az osztrák határhoz.
Ugyancsak ott elmondták, hogy náluk olyan rendszer van, hogy stábnak ebédelni kell. Nálunk akkor ilyen még nem volt Magyarországon. De majd elintézem, gondoltam, és mondtam - és lokális csodaként végül sikerült is. Sztoriként, emlékszem hogy például a Zürich-i forgatáskor történt, - számunkra akkor még érdekes és értelmezhetetlen aktus ,ugyan is - valamiért késett az emberek fizikaiak, heti kifizetése az angol cég részéről, ezért, sztrájkot hirdettek a nemzetközi szokások szerint. A német stáb főnöke hirdette meg de,- akkor pont itthon voltam és késő éjjel felhívott és mondta, hogy az ott dolgozó magyarok is sztrájkoljanak... Itthon akkor mi azt sem tudtuk igazán mi a sztrájk, csak a tv-ben láttuk ilyen híreket, én is bajba kerültem, mert hirtelen válaszolni sem tudtam. Minden esetre,- egyeztetve a főnökeimmel a stábnak azt az utasítást adtam, hogy az MTV szerződésileg szavatosságot, kötelezettséget vállalt, azért, hogy első osztályú kiszolgálást és stáb munkát adjon a forgatáshoz!,amúgy az akkori" Munka tőrvénykönyve" sem ismerte el ezt a momentumot./1981/
Talán még érdemes felidézni, egy másik jópofa sztorit. Bizony a nevesebb külföldi stábtagoknak először nagy fenntartásaik voltak, nem mertek bejönni az országba. A filmnek Oscar-díjas operatőre volt, Vittorio Storaro és a rendező a már említett és a királynő által lovaggá ütött rendező Tony Palmer. Ahányszor kimentem, Londonba, a főcentrumba tárgyalni vittem magammal Budapestről filmeket, az országról fotóalbumokat, hogy előzetesen is megismerkedjenek azzal az országgal ahova jönnek. Az akkor legjobb nyugati minőségű szállodában foglaltam Budapesten szállást az akkori frissen épített Fórumban. Jött a stábban Richard Burton is ,Neki privilégiuma volt hogy a stábbal sohasem alszik egy hotelben. Vele Londonban ismerkedtem meg a nagy partin. Ott mutattak be neki és megkérdezhettem az összes elvárásairól és igényéről. Ott voltak természetesen a produkció összes más országbeli főnökei és a vezető színészek. Nagyon elegáns fogadás volt.
Elfogadták a keszthelyi javaslatomat aztán jött a terepszemle. Az olaszok meg az angolok azon izgultak, hogy lesz határátlépés. Én mondtam, hogy minden rendben lesz, én személyen leszek ott, nyugodtak lehetnek, hogy aznap a terepszemlén időben ott lehetnek. Elintéztem a Határőrségnél meg a Vámhivatalnál előre a dolgot, hogy mikor először lépnek be, forgatási helyszínek terepszemléjére autókkal Magyarországra az gyorsan és udvariasan hogyan történhet meg. Sikerült, én is oda mentem, tíz perc alatt bent voltak az országban. Mondák, hogy igyekezzünk mert még estig a budapesti szállásig sok kilométert kell autózniuk az ismeretlen tájakon és utakon. Én pedig beültem a Zsigulimba, és mentem előttük, ők pedig a legjobb autókkal jöttek utánam, a Zsigulit jól meghajtanom,a pontos idő terminusok miatt is, így az akkor már létező M1es autópályán már kb.150-160-al halad a konvoj. A rendőrök bemértek és megállítottak. Azonnal közölték a büntetés összegét. Mondom a rendőröknek biztos urak/ elvtársak, tegyék meg, hogy további 4 számlát is kiállítanak a gyorsaság kedvéért mert igen sietünk és , mindjárt jön mögöttem a négy és én most őket is kifizetném! És már mondta is rádiótelefonjuk, hogy jönnek 160-al a külföldi rendszámú autók. Na, mondom ezekről beszélek. Kifizettem persze és jelentős időt nyertünk a tata-i komplexum eléréséhez. Mint később mondták jól vizsgáztam. Utólag is attól féltek mi van ha letartóztatják őket, és börtönbe kerülnek. Akkor a vasfüggönytől ennyire tartottak!. Ez a sztori megjelent, stáb sztoriként az akkori londoni bulvár sajtóban is.
Emlékszem még hogy Vittorio Storarot megkértem, hogy aki olyan furcsán világított, nem úgy mint mi, akik mindent belülről agyonvilágítva dolgoztunk. Ez azért is érdekes volt mert ahol kastélyokban műemléki helyeken forgattunk ahol gyakran nem engedték meg, az erős világítást,például a bécsi Hofburg-ban sem. Ezeket ő kívülről oldotta meg az ablakokon keresztül, daruk, különleges állványok segítségével, így nem kellett a termekbe lámpákat, kábeleket telepíteni. (megj. ma ez talán természetes,de akkor még nem volt.) Ezért úgy gondoltam ezzel megkell ismertetni a magyar filmes és tévés operatőr és fővilágosító gárdát is ezen újszerű racionális technológiával. Egyik szabad szombaton nem dolgoztunk, én megszervezem egy találkozót tévés és filmgyári operatőrökkel, és Ő szívesen eljött tartott egy szívélyes és szakszerű előadást az újfajta fénytechnológiáról.
- Zsigmond Vilmossal is dolgoztál, aki igen híres magyar származású Oskar-dijas filmoperatőr.
- Igen felkértek hogy legyek A The Predator című ,ő általa fényképezendő amerikai filmnek a gyártásvezetője./General production maneger/. Egy amerikai film ami aztán Magyarországon nem ment. de alvállalkozóként, fontos kifizetett bérmunkával beléptünk mi is.. Nagyon érdekes és tanulságos munka volt számomra. Először is, hogy a Magyar Televízió akkor ebből jelentősnek ítélt deviza /USD.-hez jutott. Másodszor, pedig, hogy ennek a fimnek a szervezése és munkái során jutottam ki, a filmezési ipar paradicsomába, Holywoodba is, az Univerzal Studios-hoz, ahol tanulmányozhattam és megláthattam közben az ottani magasabb fokú gyártásszervezést és környezetét, infrastrúktúráit. Elmondhatatlan hasznos és hasznosítható élményekben volt részem. Sőt még egy kisebb fajta szemináriumra is befizettek, elküldtek.
A koprodukciók és a bérmunkákból az MTV jelentős bevételre tett szert ebben az időszakban. Természetesen ebben az időben még át kellett adni a devizális bevételt a központi bakrendszernek a Magyar Nemzeti Banknak és mi az MTV forintban kaphattunk ebből csak vissza. Ezidő tájt, ekkor már nem csak az előfizetési díjak hanem az ilyenfajta bevételek és a közben megindult televíziós reklámbevételek is növelték,ugyan még kis mértékben a Magyar Televízió, műsorkészítésének és gazdálkodásának lehetőségeit.
- Aztán gyártási igazgató lettél, felkértek vagy pályáztál?
- Igazából először a pályázatra kértek fel, nem az elnök, hanem közvetítők. Inkább társadalmi szervezetek vezetői kezdeményezték, akik jól ismertek engem és a munkámat. Pontosabban nem csak engem hanem többünket. Akkor három fontos nagy múltú provinciális főnök volt a televízióban, jelentős szakmai területtel és létszámmal. Ezt kellett az alap feladatként racionalizálni! Egyik volt Kerpel Róbert a műszaki igazgató, aki a rádió és televízió nagyhírű műszaki főnöke, aki kormányhoz is nagyon közel állt.
- Sok levéltári anyagon látható, mint előterjesztő a kormány felé, részben rádiós részben televíziós anyagokon, de az adóhálózat fejlesztéseken is. Ő készítette az első építendő "tv-székház" projekt előterjesztését a hatvanas évek közepén. Ez volt a "be nem teljesült terv.".
- A másik, Csapó András volt - akihez tartozott a szcenika, - Nagy Richárd bizalmi embere, ő hozta korábban, az Úttörő és ezermesterboltok főnöke volt. A harmadik Lénárt István akihez a koordináció tartozott, vagyis minden technikai és humán kapacitást ő illetve az ő emberei osztottak szét, ez határozta meg, hogy melyik produkció milyen technikai lehetőséget kap a megvalósítás során és mikor.
A televízió tehát megérett mai szóval a "reorganizációra". Erre szólt a felkérés.
- Rögtön igent mondtál?
- Nem mondtam rögtön igent. Kértem egy nap, gondozási időt. Átgondoltam és másnap igent mondtam, hogy indulok a pályázaton. Elkészültem a pályázattal és beadtam. Összeült a bíráló bizottság egyhangú szavazással, - minden terület és a Szakszervezet és a Párbizottság képviseltette magát ebben-, az én pályázatomat értékelte győztesnek. Az Elnök éppen nem volt Magyarországon, Vietnamban tárgyalt. Voltak, aki azonnal telexeztek neki - akkor még nem volt sem fax, sem internet, a telefon is nehezen üzemelt ilyen távoli helyre-. Visszaírt, hogy rendben. Nekem azt volt a kérésem, hogy Ő közölje az érintett vezetőkkel a döntést. Így is történt.
Ezután kerestem fel Kerepel úrat, ráadásul az ő szobáját jelölték nekem.
Ez a második emeleten volt a rögzítők folyosóján, a Ház legnagyobb irodájaként.. Ha beléptünk volt egy előszoba ahol Tábor Margit ült mint titkárnő. Jobbra és balra is nyílt egy-egy hatalmas iroda, az enyém a jobb oldali lett. És balra is volt egy, ahol időnként megjelent Tömpe István, mert ez volt a tv-ben az ő "munkaszobája". Ott "székelt" Tömpe elvtárs, az Állami Rádiós és Televízió Bizottság elnöke, olyan pozícióban, mint mondjuk ma az ORTT Elnöke. Azt kell mondani végül is a legnormálisabban történt az átadás átvétel. Én, bevallom utólag, hogy rettentően féltem ezen aktustól. Kerpel úr nagy személyi jellegű bútorait én kivitettem, mert, én, koncepciómmal szerint inkább munkaszobát akartam nagyobb tárgyalóasztallal. Megpróbáltam egy korszerű vezetési stílust bevezetni, amit az új identitású iroda is szimbolizálhat. Hiszen akkor már több,mint2500 fő szakalkalmazott tartozott hozzám.
A korábbi rendszer, a "konszolidált konzervatív struktúra bizonyos értelemben eddig jól működött de látszottak már jelek arra, hogy változtatni kell. A változásokra mindig szükség van, mert amikor már mind jól, sőt túl jól megy, akkor széteshetik a rendszer, ezt meg kell előzni és azonnal hozzá kell kezdeni a tovább fejlesztéshez. Például előfordult, hogy a korábbi három vezető valamin összeveszett, akkor a tv elnöknek kellett igazságot tenni, tehát nem lehetett helyben döntést hozni. Ez az én kinevezésemmel megváltozott a területek vitáit én rögtön rövidre tudtam zárni. Meg kellett értetni főleg a műszakkal, hogy mi vagyunk a tartalmi szolgáltatókért ...vagyis a Pályázatom a következő igen fontos komponenseket írta elő - az egész Igazgatóság, a teljes kivitelezői apparátus (kb.2500 szakalkalmazott egységes un. "produkció centrikus" egyesült, linerális irányvonalon haladhat, ez minden döntés elsődleges szempontja, elvetette az eddigi 3 saját maga által önállónak ki kiáltott struktúra sajátos gyakorlatát,-vagy is minden erőt és gondolatot az integrált és legfőbb célnak a produktum,a produkciók újszerűbb és minőségibb
ki kell találnunk a Hiradó és hasonló fontos műsorok felvételi és utómunkáinak "raciónálisabb, jobb lehetőséget kell teremtenünk a közel-jövő várható speciális igényei érdekében, de nem új építésű és nem új technológiával, erre most nem lesz lehetőség, forrás. Csak is a meglévő helyek és eszközök jöhetnek szóba. Jobb szervezésben - utólag tudom,akkor nem is gondoltam - hogy ezen tervemmel, hogy mekkora helyi érdek sérelmeket, ellenségeket fogok okozni. Kezdve, hogy magának a stúdió területnek az akkori, a legoptimálisabb területen fekvő "Pártirodát és tárgyalóját szemléltem ki (?) valamint, hogy a megvalósításra a két, eddig egymással - Műszaki fejlesztés,-kontra Üzemvítel "ellentétes felfogású "alterület,rendszer" integrált együttes munkájával kívántam elkészíteni. Végül is az akkori elnök, Bereczky Gyula átlátta gyorsan a helyzetet, engedélyezte és mielőbbi elkészítésre utasított. Így a tervnek megfelelően elkészült és 1988.tavaszán át is adtuk.
- Mi tartozott akkor hozzád?
- Tulajdon képen a televízió minden olyan területe és munkatársa, aki előállította a műsorokat - kivéve a műsorok "alkotóit" vagyis a "koncepció tartalmi előállítóit. Az Aktúális alelnökség, vezetője Megyeri Károly alelnök és a Művészeti alelnökség, Szinetár Miklós alelnökkel, és a különféle szerkesztőségek. Tehát az adás lebonyolítástól, a műszakon át a fejlesztésig, világosítóktól a sofőrig, a stúdió munkástól a kazánfűtőig. Továbbá, az MTV központi Pénzügyi vezetése és apparátusa, ami nem tartozott hozzám. Tehát a megvalósítók, a kivitelezők tartoztak hozzám.(akkor kb.2.500. fő.) valamint az ezzel járó HR, a személyi gondoskodás és fejlesztés ügyeit is. Nagy és talán egyik legfontosabb feladat volt, hogy a jövő érdekében elő kellett készíteni a házat és az MTV-t a számítástechnikára történő átállásra is. A nyilvántartások minden területen kartonokon voltak, ezeket át kellett állítani számítástechnikai nyilvántartásokká. Eddig itt egy "állami hivatalnoki" mentalitás és rendszer volt a szocialista országokhoz hasonlóan itt is. Minden, az "elosztáson" múlt. Nincs pl semminek ára. Ellentétben a Filmgyárral itt például nem ismerték a rezsiköltséget! Kapacitásokat, kvótákat kaptak a szerkesztőségek - költség meghatározás nélkül - , lineális egysíkú döntési rendszer volt. És akkor én belenyúltam ebbe a "méhkas jellegű piramis rendszerbe, gyors és radikális átalakítással. Funkcionális stratégiák voltak, és oda megfelelő vezetők kellettek, akik alávetik magukat a tartalmi szolgáltatásnak, vagyis a műsorkészítésnek. Igyekeztünk a specialitások igényei szerint dolgozni, ilyen a Híradó, a sport, zene, ITV,és a többi hírműsor szakmai igénye. A cél egyértelmű volt részemről, a tartalmi szolgáltatók minél jobb, és minél teljesebb kiszolgálása.
-Aztán elkezdtetek dolgozni a stúdióbővítés lehetőségén is.
- Igen, Elsősorban és először úgy gondoltam a Híradó adásait műsorainak kapacitását kell renoválni, hisz már ekkor is a struktúra gerince volt már.
Az un. művészeti műsorok gyártásánál is ellentétes gondok kezdtek érlelődni. Ez akkor volt, amikor látszott már, hogy a filmgyári stúdiók igénybevétele egyre magasabb összegeket emészt fel,A periférikus, és a felsőbb vezetés az MTV-n kívüli ösztökölésére kitaláltak, hogy építsünk saját "nagy játékstudió"-kat stúdiókat. Korábban épült ugyan egy kisebb stúdió az óbudai Zsinagógában, de kényszermegoldás volt és az épülethez kellett tervezni a stúdiót, nem fordítva tv-s igényhez. Akkor aztán végre elkezdődött a Bojtár/Kunigunda stúdiók tervezése, majd építése.1986.ban vagyunk. Tehát legyen két stúdió amit a mi területünk Gyártási Igazgatóság kapacitásilag ugyan úgy ki tud szolgálni mint kint a filmgyár a sajátját. Ekkor már régóta,-és folyamatosan dolgoztunk a filmgyár ,Róna/ volt Lumumba / utcai, a pasaréti és a Könyves Kálmán kőrúti stúdióiban. Ezeket kiváltva legyen két saját stúdiónk. Nem a Szabadság téren, mert ott ezeket már nem lehet megvalósítani. Szólt a fáma.
- Most a 8-as és a 9-es stúdiókról beszélünk. Ami most az elkészült új TV Székház és gyártó bázis része lett.
- Igen. És döntés született, hogy a kor legmodernebb technikájával készüljön el, hogy nyugati bérmunkákat is lehessen benne végezni. Ez a felsőbb döntés kapóra jött ugyan is az eredeti és a pályázatom alap fundamentuma volt ,hogy előbb - utóbb "önálló autonóm területté kell szervezni a gyártást a kivitelezés összes munkálatait, mert a jövő racionális elvárásaihoz csak így lehet társulni(!)
Az első áttörés stúdióépítésben korábban a Szabadság téren a 4.-es stúdió építése volt, ahol a "ház" a "házban" szisztémával épült a stúdió, hogy megfeleljen a zaj és a rezgés biztonságnak. Ott voltak először színes kamerák és nagyon modern elektronika. De ez az igen zsúfolt Házban történt. Tehát a korábbi alap struktúrám meghatározó komponenseként ezt már "kint kellett volna megépíteni,bár a Ház-ban is kiváló, nagy szolgálatott tett -az utolsó pillanatokig. A további bármilyen extenzív fejlesztés már csak kint lehet ahol megalakulhat az MTV Gyártóbázisa, az újszerü és funkciójú Gyártási Igazgatóság,mely előre veheti a majdani legkorszerűbb üzemeltetési formákat.!
A két új stúdió mellé egy gyártási bázis is kiépítésre került.(1986.-1991). Ezek igazi műsorkészítő stúdiókká lettek, -a hír stúdiókat nem akartuk egyelőre kivinni, látszott a pozsonyi és prágai új székház és egyéb nyugati szisztéma tapasztalataiban is, hogy ez akkor még helyes, így nálunk is a (3-as és 6-os ilyen célú stúdiók jól üzemelnek, és ebben verzióban fontos hogy a hír stúdió bent marad a városban. Az új stúdiók kiszolgálására az "egy nap" több különféle műsor felvétel, élőadására már a minél jobb kihasználtság elérésre több váltott műszakos kiszolgálást terveztünk és valósítottunk meg. 1986 januárjában elindult az építkezés az első kapavágással, amin magam is ott voltam. Aztán minden héten kijártam ellenőrizni, hogy halad a munka.
1991.nyarán lett kész - PR jellegű díszünnepségkeretében adtuk át. Analóg és digitális, de már igen modern rendszert sikerült beépíteni a stúdiókba Később egy new - yorki produceri küldöttség is járt ott, -tagjaként"Jockie Ewing is-, mert nagyon jó hírneve lett megépült komplexumnak. A küldöttség is dicsérte, és tettek koprodukciókra és bérmunkákra ajánlatot. Sajnos ezek az akkori helyzetben nem voltak realizálhatók még. Természeten jöttek azonban belföldi és saját koprodukciók bérmunkák is. A Filmgyárat nem tudtuk és nem is akartuk letörni, hisz egy modernebb szisztémát terveztünk a gyártási konstrukciókra is így túlhaladottá lett az említett erőszakos, korábbi periférikus irányzat. Azonban a tv-játékokat vetélkedőket már itt a saját bázisunkon tudtuk elkészíteni. Csak a tv-filmeket vittük továbbra is a Filmgyárba gyártásra akik jórészt külső helyszíneken kívántak forgatni.
Ezzel párhuzamosan elkészítettük a kapacitások "kiterheléseinek módszerét az un. "valós forintosítás" bevezetésének tervezetét is. Az MTV kapacitásainak Árjegyzékét.
Ez a koncepcióm harmadik igen fontos komponense volt, mert eddig csak a centrális "állami intézményi, al-szervezethez kötött, önálló ( mint pl.egy minisztériumnak és pl. területemnek kellett fizetni mondjuk egy világosító napi 14 óráját. Erről a produkció nem is kapott igazi Ft.adatokat az elöző, évtizedekben, csak azt,hogyhogy összesen a produkcióra mondjuk 90 világosítási órája van. Ezeket könnyebb volt nyilván tartani és könyvelni. A nyilvántartások elszámolások csak lassan tértek át számítógépre, a Televízióban, Filmgyárban itthon és Európában is ekkor még minden papíron történt. Azért én szerettem volna minél hamarabb elterjeszteni a számítógépet. Akkor beszéltem a Volán Elektronikával, és arról beszéltünk csináljuk meg a pénzügyi elszámolásig a rendszert. Hogy jó lehessen csinálni az utókalkulációt. De ezt csak később sikerült megvalósítani. Először nagyon nagy erőfeszítéssel sikerült két Comodore számítógépet(!) szerezni az én részlegemnek.(bár,ez igen kevés volt, azonban kezdetként ezt is hasznossá tettük,a "Kőtegelt," aktuális,napi gyártási kapacitásokról szóló információk "közösségi térben - az Aulában - való interaktív közlésére használtuk. E-technológia ma már igen nevetségesnek tűnik az ilyen messze távolból.
- Beszéljünk egy keveset egy nagy nemzetközi EBU koprodukciós műsorról, a Játék határok nélkül- ről, hogy csatlakoztunk ehhez a produkcióhoz.
- Minket a nyolcvanas évek végén már"felvettek" az EBU-ba. Az EU országbeli közszolgálati TV-k, TV.csatornák, állomások,szervezetek egyesülése.) Előtte egy kis kitérőt tegyünk ... Igen. A kezdetnél indítanám, a választ, legalább is a saját munkám és a JHN aspektusából. A Főnökeink ekkor már rendszeresen jártak ki az EBU - hoz. Jött egy évi értékelő értekezlet Bécsbe, és ott kitalálták, hagy hozzák át az EBU küldöttségét. Magyarországra kirándulásként a végén. Én elvállaltam a programot és mondtam, hogy megszervezem. A látogatás nagyon jól sikerült, és ezután röviddel, személyes élményem, hogy felvettek az EBU gyártási igazgatóinak "társaságába" ennek érdekessége, hogy minden negyedévben volt egy megbeszélő, tapasztalatokat kicserélő konferenciánk. Melyekről sok hasznos információt technológiai, gyártási újszerűségeket importálhattam az a televíziónknak. Az egyiken beszámoltak arról hogy elindítanak egy izgalmas és több ország részvételével gyártandó, de az összes EU ország által sugározható vidám vetélkedő-sorozatot. Ott rögtön fel is vetették mi lenne ha a Magyar Televízió is belépne. Az akkori EBU vezetés rábólintott - persze erre nem volt döntési kompetenciám,- de később itthon az MTV vezetése is áldását adta a belépésre.! Tehát elindulhatott a "híres JÁTÉK HATÁROK NÉLKÚL vetélkedő sorozat itthoni szervezése is. Ez tényleges, integrált EU-s projekt volt. Külünféle országok városai alkottak csapatokat akik "bohókás helyszíneken vetélkedtek egymással. Eleinte egy ország egy-egy játék gyártását készítette de az összesre küldhetett csapatot és az összes adást sugározhatta. Később egy ilyen megbeszélésen Ausztriában ha jól emlékszem, ott mondták a rendezést koncentrálni kívánják, tAsorrend a Spanyoloknál volt, de valamiért nem volt jó nekik ekkor felvetették csinálja Magyarország. Mondtam, hogy ezt én nem dönthetem el csak a TV vezetése, szerintem biztos támogatják majd. És az elnökünk rábólintott. Ettől kezdve volt, hogy minden fordulót más ország csinálta.
Előtte mi már megfigyelőkként részt vettünk egy olasz és egy görög lebonyolításban . Ezzel egy időben ugyan, belekerültünk egy másik nagy műsorsorozatba a Forma 1-es közvetítésekbe,1986.-ban(Az ilyen nagy formátom-ú kíhivásokat. Nagyon "kívánták az emberek" ,igy mindkettőt szerencsére felvállaltuk! A magyar Forma 1-es verseny kiszolgálása, közvetítése is óriási sikert hozott nekünk.
- Emlékezzünk meg Mahrer Emil kollégánkról, barátunkról, aki a Sport Szerkesztőség rendezője volt, és vezette - rendezte - ezt a közvetítést is.
- Igen a nagy sportbeli tapasztalata alapján Őt bíztuk meg a verseny "adás" rendezői - főrendezői feladatával. Kitűnően végezte. Kilenc közvetítő kocsink dolgozott ezen az eseményen. Ugyancsak nagyon jó nemzetközi szakmai visszajelzéseket kaptunk a Pápa első magyarországi látogatásának közvetítéseiért. Egy - egy ilyen nagy közvetítésen több mint 250 munkatársunk dolgozott hiba nélkül.- Szóval,ezek igen jó tapasztalatok voltak, így aztán bátran bele mertünk vágni a"Játék határok nélkül"-be is. Elkezdtünk gondolkozni mi legyen a mi helyszínünk ami méltóképpen képviselheti Magyarországot, úgy döntöttünk, hogy a városligeti jégpálya legyen, mert háttérben a Vajdahunyad vár jó "díszlet lesz". Nagyon jól sikerült, külön köszöneteket kaptunk az EBU vezetőitől majd a következő helyszín Pécs lett a pécsi főtér. Aztán már az EBU bővítése miatt nagyon sok forduló lett nagyon sok helyszínnel. Akkor úgy döntöttek, hogy racionalizálni szükséges az emelkedő költségek miatt, következőben, a fordulókat, az összes játékot egy helyen kell legyártani. Az első ilyen komplett éves fordulót a Görögök kapták. Aztán azt mondták ,hogy csináljuk, mi a kővetkező évet, és az EBU beszáll némi költség térítéssel - ez jól hangzott. Gondba voltunk azonban a helyszín kiválasztásával. Végül is döntöttünk, hogy a teljes díszletet és játékokat a
Gyártási Igazgatóság felvállalásában és területén bonyolítjuk le, itt a Kunigunda u-i bázison. A mai új MTV A-B. Épületének a helyén.
A 8.-9 - es stúdiók mellett építtettük fel az egyes játékokat, nézőtéri tribünnőkkel beleértve egy hatalmas vizes medencével a "kőtelező" vizes játékokra. A mi központi szcenikai bázisunk is jelesre vizsgázott, a majd 10. fordulót általában telt házas lelátok és heves nézői szurkolás és szórakozás mellett vettük fel!
- Térjünk vissza a televízió történetét követve a te történetedre. Hosszú évekig vajúdtak a parlamenti pártok a rendszerváltás után, míg megalkották a Médiatörvényt. Ebben az időszakban neked volt e valamilyen ráhatásod, befolyásod a történtekre illetve a törvényre?
- A Magyar Televízió ekkor úgy van mint ahogy kitalálták 1953-ban. Ez egy különféle helyekre tagozódott, állami vállalat ekkor. Állami struktúra irányította, mint a Magyar Rádiót is. És egy mozi filmgyártás, a MAFILM.-nél ami szintén állami irányítás alatt működött. A Televízió ekkor már ismét szűknek érezte azt a mozgásterét. Bár a hazai és külföldi elismerések a díjakban ez időben ugyan úgy megmutatkoztak. Intenzívebb lettek a kereskedelmi kapcsolataink a külföldi partnerekkel. Nőttek bizonyos mértékig a bevételeink. "megszülettek, beindultak a Reklámok. Egyre jobban kezdett önállósodni a gazdálkodásunk. Ezzel egy időben érezni lehetett, hogy modernizálni kell a televíziót és ezzel együtt a müködését is.. Ekkor jött a rendszerváltás./1989/ - A filmgyártás már ebben az időben kezdett változni, megjelent , az európai és a hollywoodi produceri rendszer a rendszerváltás idejében. Külső életben, a politika azt mondta, hogy elég volt az állami befolyásból.("Kerekasztal") De persze a pártok ezzel együtt ha nem is nyíltan de kimondták a "kommunikációt meg kell szerezni" illetve hathatós befolyást kell szerezni a különféle kommunikációs helyeken ,-a rádióban, a televízióban, nyomdák és, újságoknál. Miután az MTV 1957 -től megteremtette, - egyenuralkodóként a vizuális - kommunikációt, így a legfontosabb ilyen terület lett. Ami akkor egy újdonságként hatott mintegy, a fejlődés varázsaként is ,hiszen lehetett látni is azt amit a rádió korábban csak el tudott mondani. Fontos lett az államnak majd a pártoknak, hogy ezt a legfontosabb kommunikációs lehetőséget, a kezükben tarthassák. Azt gondolták, hogy a korábbi monopolisztikus irányítást átvéve egyszerűen beültetik a saját embereiket, és ugyan úgy üzemeltetik tovább. Meg is próbálták az első periódusban. Ekkor kellett rájönni, hogy a politikai életben a demokrácia kanyargós. De hogyan legyen? Nem voltak történelmi tapasztalatok, emlékek sem a rádiótól, sem a környező országok felől. És gyorsan itt lett 1989-90 gyorsúló, nem igen tervezhető eseményei. Alapjaiban "normálisan" indult a média front, kialakultak a pozíciós irányok és helyzetek Az egy-két beinduló év után az előbb említett tendenciák hatásaként és mellett, a küzdelem, is váratlanul beindult - ... Rövidesen megtámadták és leváltogatták az elnököket különböző módon, akik szabályosan, az alap elvárás szerint próbálták üzemeltetni a magyarországi Médiát! Végül összeült a politika és kimondta, most már valamiféle törvény kell végre. Már a rendszerváltáskor a kerekasztal által megfogalmazott elvek alapján próbáltak tehát törvényt alkotni. Végül is nagyon lassan de, megszületett az 1996. évi I. törvény a Médiatörvény az Alkomány 61.&-ból eredően, aminek igen sok jó eleme volt, van. Ma már sajnos más a vélemény. , A mai viszonyok mellett túlhaladott, és gyors korrekcióra érett. Kimondták benne ugyan a közszolgálat fontosságát, ez volt a vezérelv, ugyan pontos definició nélkül, Nem tudták eldönteni, hogy mi is a közszolgálatiság, a tartalom, a műsor sugárzás, vagy pedig az egész komplett Részvénytársaság, állami finanszírozással? (Sajnos ebből lett az igazi "fából, vaskarika",vagy is a komplett MTV. Rt. lett egy- semmihez nem hasonlítható "közszolgálati Rt." Létrehozták az ORTT - t mint országos irányító szervet. Ebben a pártok erejétől függően kaphattak helyet. A televíziót pedig egy kuratórium irányítására bízták. Ennek megfelelőn döntöttek,hogy legyen részvénytársaság. Igazában nem voltak olyan szakemberek akik tudták volna, hogy egy részvénytársasági forma mennyire alkalmazható egy kommunikációs vállalatra. Mi a szakma szakemberei rendkívül örültünk, hogy van végre Médiatörvény. . Azt mondhatom, hogy az egész szakma örömünnepet ült,a kihirdetése alkalmából. Nagy pezsgős bulik voltak. Aznap forgattam éppen egy Friderikusz Showt, a Parlamenttel szemben, a Néprajzi Múzeumban, és ezt tudta szakma, és odagyűltek, hogy forgatás végén egy nagy buli legyen ott a Parlament-el szemben, a törvény elfogadása miatt. A filmgyáriak, a rádiósok is hívtak bennünket és örültek. Kitalálták még azt is, hogy csináljunk egy tűzijátékot, de ebből aztán nem lett semmi. Akkor persze még nem lehetett szó arról, hogy a Tőrvény hatásaként a magyarországi televíziózást jelentő és gyakorló Magyar Televízió: elveszti "egyeduralmát, elveszti korrábbi műsor struktúráját,elveszti 2-escsatotorjának jól kiépített hagyományos földi és más technológiájú modernebb vételi, és "távközlési technikájú" sugárzási jogát és képességét, területét, adóhálozatát, át kellett adnia a frissen alakulandó kereskedelmi csatornáknak. Elveszti korábbi bevételi forrásainak jelentős részét, elveszti a korábbi fejlesztési és beruházási lehetőségeit, elveszti nézőinek minimum a felét/!/ . Létre jönnek a kereskedelmi televíziók, valamint a Duna TV.- és pillanatok alatt átveszik az Mtv nézőinek jelentős részét és hirtelen piacvezetőkké válnak.(RTL klub,TV/2).
Sajnos a megalakulásuk után már nem sokkal gyengülni kezdenek a médiatőrvény jogán alakult és működő és egyben irányító szervek(ORTT,Kuratóriumok) pozíciói. Valójában nincs tisztázva a köz-szolgálatiság fogalma, anyagi forrásai és,hogy igazán mi is a közszolgálatiság feladata a XX-XXI. századi "magyar "viszonyok között! és ebből eredően egyre jobban beékelődhet a "politika" az irányításba és már a mindennapos tevékenységekbe is.
Viszont a Tőrvénynek megfelelően megalakul a Magyar Televizíó Közalapítvány Kuratóriuma, elnöke: Kovács András,neves filmrendező, kinevezik a tagjait is, a parlamenti pártok ajánlásai alapján . Elkezdődnek az ismerkedések,és rövidesen kiirják a pályázatot az MTV elnökének betöltésére. Peták István urat az MTV neves, széles látókörű szerkesztőjét jelölik, majd az ugyancsak az addigra megválasztott, a civil fórumokat képviselő kb. 30 társadalmi kurátor segítségével meg is választják/1996.junius/.
- Peták Istvánt tehát megválasztották a Magyar Televízió Rt. Első elnökének. Téged Sárközi Erikával kineveztek alelnöknek.
- Szóval, ez se egészen így volt pontosan. Először is kinevezték a Kuratóriumot, az elnöke Kovács András filmrendező lett, Kuratórium tagjait a Parlament pártjai delegálták, ez olyan, Igazgató Tanács -féle. Kitalálták, hogy legyen két alelnök. Egy aki viszi a Peták alatt a tartalmi szolgáltatást, a másik a lebonyolítást. És kinevezték Sárközi Erikát a tartalmi szolgáltatás vezetőjének, aki korábban a reggeli műsort készítette a Magyar Televízióban. A másik oldal a realizáció oldalára engem jelöltek és választottak meg minket.(1996. junius.)
Én egy kicsit féltem, amikor megtudtam a jelölésemet. Bennem, sohasem volt karrier vágy, de korábban is amivel megbíztak azt megpróbáltam a legjobb tudásom szerint elvégezni.(pl. amikor gyártásvezető koromban, mikor is még Baji Tibor volt a főnököm akkor sem kértem soha én név szerinti produkciót, mindig azt csináltam meg, amivel megbíztak. Most sem igyekeztem felfelé, tehát, úgy gondoltam, hogy ha valakik azt mondják legyek Alelnök én azt is megpróbálom jól megcsinálni. Behívtak a Kuratóriumba, és találkoztam Kovács Andrással, aki elmondta elképzelésüket.
- Ti ismertétek egymást korábban?
- Ismertem, mint filmrendezőt, de előtte mi ketten sohasem dolgoztunk együtt sem tv produkcióban, sem filmben. Elmondta, hogy jelölnek a gyártási alelnöki posztra, hogy a "Piramis" csúcsában legyen az MTV. üzememeltetésének irányítása és felelőssége is, ebben az esetben az enyém lesz. E jelölést is a Kuratórium elfogadtat, megszavazott bennünket. Kezdetben minden teljesen rendben ment ahogy terveztük. A Kuratórium minden héten beszámoltatott bennünket. Igazából bajnak éreztük Peták elnök úr is és én is, hogy nem egészem pontosan tudtuk, hogy mi is az a részvénytársaság, itt a Tv-ben, ahol nem igazán folyhat profit termelés és szabadpiaci tevékenység. De azért azt tudtuk, hogy ez nem ugyan olyan Részvénytársaság mint pl. a Csepel Vas - és Fémművek. A Médiatörvény szigorúan szabályozta a reklámokat, a közszolgálati műsorszolgálatok rovására és igazán akkor kezdhettünk belegondolni , mikor is rohamosan kezdte fogyni a bevételeink, és kezdtünk tehetetlenné válni a Tőrvény tisztességes betartása mellett. Elemeztük az előbb említett negatív hatásokat.! Nagyon nehéz volt betartani. hogy így rohamosan csökkent az effektív Ft. bevétel. és a privilégiumunk. Ez volt az első késszúrás az MTV testébe".
- Hogy éltétek meg a konkurenciák, a kereskedelmi televíziók megjelenését?
- Említést tettem az imént, hogy, hol is tartunk, mit okozott ez nekünk, e-drasztikus változás. Akkor szigorúan mi is pánikba estünk! Írtunk is erről közösen a Kuratórium részére egy nagy tanulmányt. Kitettek bennünket egy olyan piaci versenynek aminek nem lehetünk valós résztvevői, mert a mi televíziónk nem úgy van kitalálva. A közszolgálatiság ,ami vezérfonal, vezérmotívum, és ebben az újfajta audió-vizuális kommunikációban, és ennek nincs meg a pontos helye. Ezért ebből nagy bajok lesznek. Maga a részvénytársasági forma,sem tudhat normálisan működni. Eddig már kiderült, hogy a Médiatörvény bizonyos paragrafusai nem igazán jók, de ezt mai napig sem sikerült kijavítani. A Kuratórium alatt az intézmény vezetési panelje sem tud jónak lenni.(!)
- Peták egy bizonyos idő után lemondott vagy leváltották?
- Nem mondott le. A televízióban ismét erőteljes gondok jelentkeztek, A politika ismét elkezdte feszíteni a maga módszereivel a MagyarTelevíziót. Ráadásul belül is megindult egy erózió a hirtelen jött degresszív változások miatt, így tulajdonképpen kettős szorításba kerültünk. 1997 nyarán a Kuratóriumi heti beszámolóin már komoly viták is voltak. A Kuratórium ezért,1998 január 6.-án leváltotta Peták István elnök urat, ennek az előszele nem volt kellően érezhető, innen belülről. Valamikor késő ősz folyamán, legalább is én úgy emlékszem, hívattak és közölték, hogy úgy döntött a belső szakmai grémium, hogy ha Peták leváltásra kerül, én fogom átvenni a feladatot ügyvezetőként. De ennek a személyi és megjelenési formáját kell majd megfelelően kitalálni. Nyugodt voltam, mert valóban a televízió minden struktúráját, működési folyamatait jól ismertem a pincétől a padlásig, és minden munkafolyamatát, gazdálkodását is. 1998 január 6.-án reggel mentem ki a Bojtár utcába az irodámba, megittam a kávémat, akkor jön a titkárnőm, hogy azonnal vegyem fel a telefon a Kuratóriumból keresnek (ilyenkor az ember siet és "vígyázz"-ba áll), . Közölték Horváth úr most van 10 óra ötven perc, 10 óra 30 perctől Ön a televízió elnöke! Azonnal jöjjön be a Kuratóriumba !
- Így a Kuratórium titkárnőjétől tudtad meg, hogy megbíztak az elnöki teendők ellátásával?
- Igen. Ülésezik még a Kuratórium, de a szavazás már meg volt. Fogtam magam, beültem az autóba, és azonnal bejöttem. Mire odaértem, az akkori Szabadság tér 5-6. épületbe a Kuratóriumhoz, a folyosókon, már ott voltak a "csemegére" hevesen érdeklődő újságírók meg a fotósok is. Záporoztak a kérdések, villogtak a vakuk, hogy kit rúgok ki, kit nevezek ki. Minden úgy zajlott, ahogy ez ilyenkor a történelmi kódexekben és tudósításokban le szokott írva lenni. Akkor bementem bemutatkoztam, ott volt a teljes kuratórium, Felolvasták a Döntést, - majd megköszöntem, a bizalmat és mondtam egy rövid "székfoglalót" majd kérték, hogy egy-két napon belül tegyek le egy legalább rövidtávú koncepciót.
Jan.10.-én le is tettem a"Reorganizációsterv" cimű tervemet. "ebben a következőket terveztem:
Megerősíteni az un,"koncepciós oldalt , vagy is a tartalom előállítás szerkesztőségeit, szervezeteit, irányitó paneljeit, ezért és ennek érdekében - megalakítanám -az újszerű, és önálló irányítású 1.-es és 2.-es Programot, un. intendánsi funkciókkal és személyekkel.
A realizációs, üzemviteli területből és személyekből alakitanánk, a reális és racionálisabb gazdálkodás, de nem utolsó sorban a várható jövő érdekében az önállóan gyártó és gazdálkodó "belsővállalatot".Ez lerendezhette volna,/!/azt a lényegi kérdést ami ma is várat magára, hogy tulajdonképpen maga a műsor a közszolgálati, vagy a totál RT.vagy is az MTV teljes szervezete és üzemeltetése/?
Átstrukturálni és ráállítani a Magyar Televízió archívumát, az elmúlt évtizedek műsorainak, dokumentjeinek szakszerű örző helye, illetve vagy is, a jövő - az elkövetkező évtizedek, évszázadok dokumentációs birtoka,tárháza egyben az elkövetkezendő bizonyos műsorok részbeni alapanyaga, teljes egészében adásban sugározható készterméke is.! Ezért,ezt a pótolhatatlan kincset nemcsak megőrizni szükséges , hanem időnkénti technikai fejlesztéssel raktározott anyagokat technikai,"nyersanyag alapú minőségükben, megóvni és feljavítani szükséges,hozzá kell idomítani a folyamatosan fejlődő egyre magasabb színvonalú technológiákhoz /pl. /pl. /a digitális, később, esetleg a3 D-hez .stb.
Ezen programok megvalósulása esetén az M1 és M2-es program lehetett volna közszolgálati tényező, az állami finanszírozás mellett., Műsoraikat megvásárolják, és, -vagy legyártják az MTV Gyártó Rt. -ben (vagy bármely külső cégnél,vállalkozónál a már" versenyeztethető reális piaci áron. Így az MTR Rt. gyártó, és üzemeltetési részlegeibe közvetlen állami dotáció, az éves kontingensből nem érkezhet. Ebben a helyzetben, felállásban képesek lennénk igy meg szüntetni az állami költségvetés "gondoskodási kényszerét" és a beavatkozás "zűrzavaros" manővereinek lehetőségeit.
- Nehéz volt megfelelni az elvárásoknak? Nem féltél a politikai nyomástól?
- Nem igazán, mert én életemben nem voltam addig a politika közvetlen közelében. Tudtam persze a politikai nyomásról. Én addig csak kívülről éltem meg, hogy az elődeimet a politika, miként próbálta meg befolyásolni. Élesben persze más volt, nehéz volt megszokni, hogy a leváratlanabb időpontokban kellett rögtönzés szerűen tárgyalni menni, mondjuk akár éjjel kettőkor is -. Én akkor is elvállaltam volna, a megbízást, ha pontosan érzékelem a politikai nyomás,funkcióit, mert én az egész helyzetet egy szakmai kihívásnak tekintettem. Úgy éreztem, hogy ha a kapitányt leváltják a"másodtisztnek" kötelessége átvenni a "hajó" vezetését és tovább vinni a békésebb vizekig.. A belső viszonyokat a Kuratóriumon belül is ismertem.
- Eltelik aztán egy év, és akkor te lemondtál.
- Több is, mint egy év. Tőlem azt várták idő terminus nélkül, hogy biztonságosan, nyugodt légkörben,meg elégedésre vigyem az Mtv. szekerét az új politikai döntésig. Próbáltam , az üzemelés a minden-napok normális, elvárható szinten való működtetését tovább vinni. Belülről,és szakmailag úgy gondolom nagyjából jól ment,- viszont kívülről, alig fél év múltán beindultak,a korábbi , "környezeti" hatások, így tudomásul kellett nekem is vennem hogy a Koncepcióm sajnos akkor még megelőzte korát, teljesíthetetlenné vált!
Ezért 1999.májusában úgy gondoltam,hogy ezt nem lehet tovább igy folytatni-és benyújtottam a korrekt lemondásomat, mivel is megtudom talán gyorsítani az új, elkövetkezendő, politika mielőbbi beállását.
- De gyártási igazgatóként tovább dolgoztál.
- Igen. A gyártási szakmai terület felügyeletét alelnökként vittem tovább. Megjegyzem, a gyártási Igazgatóság operatív vezetését elnökségem alatt is vittem tovább. Nappal voltam ügyvezető elnök, éjszaka meg csináltam a gyártási igazgatás, operatív és felügyeleti funkcióit és napi munkáit. 2001-ig.
- Aztán jött a betegség, és utána a nyugdíj. Múlt évben megkaptál egy olyan díjat 2008 amit a Te idődben vezettek be, ez az MTV Örökös tagsága. Végül is a szakmai teljesítményeidet a belső szakmai grémium ítélte meg és ennek alapján kaptad meg a díjat. Hogy ítéled meg egy állami díj vagy a szakma által kiadott díj a fontosabb számodra?
- Az embereknek általában az állami díj számít leginkább, nekem az utóbbi.. Igen, az Örökös tagság valóban akkor jött létre, és először több posztumusz díj kiadására került sor,(melyeket én javasoltam, és kedves ünnepségen adtam át, az utódoknak, mert már sok neves televíziós személyiség nem élt már ekkor. Később egy időre megszűnt, a díj, majd újraélesztették, 2006.-ban. Ez a díj azért a legfontosabb számomra, mert a kollektíva szavazott meg, mint a korábbi gyártási igazgatói, majd alelnöki, és az ügyvezető elnöki pozíciómra is, és most is. Nagyon, nagyon boldog voltam.
Szóval 2001.-ben váratlanul,és ""törvényszerűleg" egy kisebbfajta -stroke-t kaptam, féloldal lebénulással. Ez a helyzet meglehetősen korlátozta a fizikai terhelhetőségemet, így jó részt elméleti munkákkal foglalkozhattam, 4-5 évig tanácsosként. 2006.-ban, 40.évnyi - úgy érzem, tisztességes és hűséges televízióbeli munkám után nyugdíjaztak. Utolsó ott dolgozó munkanapom végeztével úgy éreztem, hogy teljesítettem feladataimat és boldogan teljes megelégedettséggel autóztam 3 tisztelet kört az akkor még járható Szabadság-téren, elhagyva,remélve otthagyva is, életem sikereit!
- Úgy tudom közben tanítottál is.
Igen, 2003.-tól a Szegedi Tudományegyetem, majd a PécsiTudományegyetem budapesti média fakultásához, a televíziós műsorgyártás gyakorlati képzéséhez kértek fel oktatónak .Ekkor próbáltam ,a rengeteg tapasztalataimat többek között át adni a fiatalabb soron következő generációknak. Innen 2008-ban véglegesen nyugdíjba vonultam.
- Köszönjük a beszélgetést.
- Én köszönöm, és elnézést kérek, a "lezseresebb", a kevesebb ""sztori- s" hangvétel hiányáért, de igazából ez vagyok és, ez az "imázsom", amit és ahogy elmondtam, erre készültem és éltem le az egész aktív életemben.
Beszélgető társak Józsa Anikó és Dunavölgyi Péter, aki le is jegyezte.
2010. január.
Dunavölgyi Péter