Ahol minden ideiglenes

 

Dunavölgyi Péter:

Ahol minden ideiglenes

 

 A világon van ország, ahol minden ideiglenes. Egyre kevesebb az olyan állam, amely diplomáciailag elismeri létét, ugyan akkor alig találni olyan , ahol az iparban,a háztartásokban ne használnának olyan terméket, amit itt állítottak elő. Ez az ország Taiwan. A helybeli antikummunista vezetés ez idáig kategorikusan megtiltotta, hogy bármely szocialista ország képviselője, újságírója betegye a lábát az ország területére. 1997 – ben elhatároztuk, hogy megpróbálunk filmet készíteni erről a különleges köztársaságról. , közel egy éves munkával a bécsi taiwani kereskedelmi kirendeltségen keresztül,  támogatást szereztünk ahhoz, hogy a eljuttathassuk Taipeibe a forgatási engedély és vízum kérelmünket. El kellett küldeni korábbi filmjeinkből két a térségben korábban készített műsorunkat. Három hónapos izgatott várakozás után megérkezett az engedély Bécsbe. Ilyen előzmények után mi voltunk az első stáb, akik a szigetre léphettek a lábukat a szocialista táborból, 1948 óta.

 

A sziget partjait először a portugál tengerészek érték el, Ilha Formosa névre, vagyis Gyönyörűséges szigetnek keresztelték. Az itt élő emberek az ősi hagyományokat követik. Életüket átszövi a harmónia, a természet egyensúlyának megvalósítására törekvő buddhista hit. Megtalálhatók még a tao és a Konfuciánus vallást követők is a szigeten. Az üvegborítású felhőkarcolók között számtalan templomot és szentélyt fedezhetünk fel, messziről érezni a füstölők jellegzetes illatát.


 

A leghíresebb a Lungshan templom, amit 1738 – ban építettek. A templomban és annak kertjében most délelőtt, munkaidő közepén is sok hivő imádkozik Felnőttek és kis gyermekek, kezükben füstölőkkel, és más az imádsághoz szükséges eszközökkel hajlonganak, vagy térdelnek az oltárok és a szobrok előtt. A kert közepén egy óriás üstre emlékeztető faragott lábakon álló, edényben több száz füstölő ég. Az edény ta fedelét négy középkori kínai ruhába öltöztetett figura tarja. Az utcán közben a nagyvárosi forgalom hangzavara. A negyvenezer riksa városát ma már a több millió robogó, autó, neonreklámok tömegével agyon tüzdelt modern épületek, városának nevezhetnénk. A Világkereskedelmi Központ épület együttese, mint egy modern vár uralja a belvárost.  A kis utcákon és a széles sugárutakon a vendéglők mindig telt házzal, üzemelnek. Nincs olyan étel, amit itt ne lehetne megrendelni. A kínai és japán szakácsművészet minden specialitása kapható itt. A régi sikárokban a kifőzdék színesítik a kínálatot. Egy régi közmondás szerint a kínai emberek minden négylábút elfogyasztanak, kivéve a széket és az asztalt, minden vízbe úszott megesznek kivéve a hajót,  minden levegőben repülőt  felfalnak kivéve a repülőgépet és a helikoptert. A választékot látva a közmondás valószínűleg nem túloz. A nagyvárosokon kívül a sziget számtalan természeti csodával várja az idelátogató idegent. A Tanako márvány szurdok hosszú évszázadokig megközelíthetetlen volt.  Ezerkilencszázhatvanban építették meg az utat a meredek márvány falba ami akkor tizenegymillió dollárba és 450 építőmunkás életébe került. Ma az egyik leglátogatottabb turista látványosság a szigeten.

 

Az 1949 – es nagy kínai exodus idején Csang Kaj –sek vezetésével több, mint kétmillió kínai menekült a szárazföldről a szigetre, a menekülők többsége katona volt.  A generalisszimusz vezetésével kikiáltották a Kínai Köztársaságot. A törvény rögzíti, hogy ideiglenesen a kommunista lázadás idejére, itt tartózkodik a Kínai Köztársaság kormánya. Ettől kezdve minden, ami történt vagy történik a szigeten ideiglenes. Ilyen a közben elhunyt Csang Kaj-sek monumentális mauzóleuma is. Csak addig áll itt, míg a véglegeset, ahogy itt mondják a hazatérés után otthon Pekingben, fogják megépíteni. Addig is a mauzóleum előtti óriás térre egy öt pilléres márvány kapun keresztül, jutunk be.  A tér méretei hasonlatosan a Tiennanen tér méreteihez. A kis dombra épített mauzóleumot két fehér márvány lépcsősoron, közelíthetjük meg. Oldalán fehér márvány faragott korlátsorral. Emlékeim szerint szinte teljesen hasonlóak a Tiltott Város császári palotájának korlátihoz. Az épületbe belépve két nemzeti zászló között magas márvány talapzaton  a generalisszimusz szobra. Merev tekintettel egy széles kínai fotelben ülve fogadja a látogatót. Két oldalán finom mahagóni fából készült dobogón rezzenéstelen arccal áll a diszőrség két tagja.  A mozdulatlanságba meredt katonák fényes disz sisakján tükröződik a besütő nap sugara.  A lábukhoz helyezett szuronypuskán csillog a fény. Éppen őrségváltásra kerül sor. A néma csendet a katonák lépteinek dübörgése szakítja meg. A kemény kezű antikommunista vezető így szemléli az országa minden napjait. A gazdaság virágzik, a tudományos és technikai fejlődés a világ élvonalába emelte az országot.  Nem messze a fővárostól a csúcstechnológiai ipar fejlesztési központját, egy Ipari parkot hoztak létre az elmúlt években. Ez itt a taiwani szilícium völgy, ennek kapcsán a gazdasági lapokban már gyakran az országot is, a zöld szilícium szigetének is nevezik. Az ország vezetői ezzel az ipari parkkal próbálnak versenyezni az amerikai ipar és tudomány „agy – elszívása „ellen. 1980 óta 77 vállalat tizenkétezer dolgozójával települ ide. Most a felsőoktatásban végzettek húsz százaléka megy külföldre dolgozni, remélik, hogy egyre többen találnak megfelelő minőségű és jó fizetésű munkát itthon.

A korábbi évszázadok csodálatos alkotásait is a Teipei- ben őrzik.  A város szélén lévő domboldalon gyönyörű park közepén épült a Nemzeti Múzeum. 

Egy sátorszerű jellegzetes kínai sárga cseréppel fedett kapun át jutunk a múzeum udvarába. Az épületek tetején sárkányok és egyéb kínai állatfigurák kerámia alakzatai tekintenek a bejárat felé. Hárommilliónál több tárgyat őriznek itt  a Múzeumban, amit a kínai császárok gyűjtöttek össze az évezredek alatt.

 

 A gyűjtemény régen Pekingben volt. A japánok elleni -, és a polgárháború idején Nankingben őrizték. Csang Kaj-sek a szárazföldről való távozása előtt becsomagoltatta és egy éjszaka hajóval a szigetre, költöztette a felbecsülhetetlen kincset. 

    

Gyönyörű szobrok, porcelán eszközök, szobor miniatűrök, festmények, bútorok láthatók a kiállításokon.  Külön termekben ismerheti meg a látogató a császárság különböző korszakainak hivatalnoki rendszerét, a kor ruházatát, és képzőművészetét. Természetesen, mint minden ez is ideiglenes, ahogy itt mondják a végső visszatérésig. Addig is, a Múzeum előtt a generalisszimusz szobra vigyázza ezt az épületet is.

Taipei, Taiwan, ( 1988 )

A képek a szerző felvételei.