Buddha bölcsessége

 

Dunavölgyi Péter:


Buddha bölcsessége

 

 

 A Királyi Palota kapuján kilépve, különös kép fogad. A turisták tömegei furcsa pózokban, öltözködnek. Ki megpróbál egyensúlyozni így felvenni a kétszázötven bathért kölcsönözhető igénytelen szabású nadrágokat, vagy hosszú szoknyákat, mások hasonló mozdulatokkal szabadulni igyekeznek tőlük. A palotába csak megfelelő öltözetben tehet látogatást az érdeklődő. Az imbolygó tömegen átverekedve a Maharaj Road és Naphralan Road sarkán az emberek tömege igyekszik az átkelő hajók állomása felé. A Tuk-tuk ok fülsüketítő zaja sem tudja viszont elnyomni a szemközti épületből kiszűrődő monoton ima hangját. Az épületben működik a Buddhista Egyetem. A theravada buddhizmus s thai lakosság több mint kilencven százalékának a hivatalos vallása, ami itt igen nagy jelentőséggel bír a hétköznapi életben is. A buddhizmus itt Thaiföldön Nakhon Pathongban alakult ki először. Ez az után történt, hogy a Kr. előtti harmadik században az indiai buddhista  Asoka császár Délkelet – Ázsiába küldte misszionáriusait. A buddhizmus jelentőségét növeli ebben az országban az is, hogy szinte kivétel nélkül minden thai családból legalább egy férfi buddhista kolostorokban folytatta és folytatja tanulmányait. A thai templomok hagyományosan a templomi közösségek fenntartásán kívül más feladatokat is ellátnak, ilyen az iskola, a kórház, esetleg vendégfogadó. Itt az Egyetem udvarán a szerzetesek éppen testedzésüket végzik. A zöld lépcsősoron felkapaszkodva az emeleti termekben különböző imákat mormolnak.


A hangzavar európai fülnek szinte elviselhetetlen. A tantermek ablakai a hőség miatt tárva nyitva. A tanterem kissé sötét, az ablakokon át besütő nap szinte bearanyozza a szerzetesek narancs sárga ruháját. Phra Maha Narong Citlasobhane rektor helyettestől tudom, hogy most éppen több mint kétezer hallgatójuk van. Nekik kiválóan kell elsajátítaniuk a buddhizmust, hogy azt az életben is kiválóan alkalmazhassák. Fontos, hogy jó előadó váljon belőlük, hiszen a szerzetes az oktatásban a nép segítője és a bölcsesség átadója lesz. Fel kell készülniük, hogy a technikai, gazdasági változásokra is buddhizmusnak megfelelő választ tudjanak adni. Meg akarják őrizni a saját kultúrájukat. Igyekeznek választ adni arra, hogy a tudományos fejlődésben mi vezet a sikerhez és mi a kudarchoz. Ehhez a technika minden új vívmányát igénybe veszik. Az egyik számítógépes teremben éppen Buddha írásait, bölcsességeit rögzítik számítógépre. Ezt a munkát a király maga is anyagilag támogatja. A hagyomány így keveredik a modern tudással.  Rawi Bhavilai professzor szerint Buddha is azt mondta, minden emberi lény rendelkezik fejleszthető adottságokkal, ha ezeket megfelelően kifejlesztjük, megoldhatjuk az összes problémánkat. Az ember képes arra, szintre fejleszteni magát, hogy meg tudja oldani minden problémáját.

Ezért a buddhista kolostorok kezdetektől nagy hangsúlyt fektettek a tudás, a tudomány ismereteire.  Az Egyetemtől alig pár szám méterre a Fekvő Buddha Templom áll. III. Ráma király 150 éve készült a 46 méter hosszú fekvő Buddha arany borítású szobor. Az arany borítás csak a talpáról hiányzik. Itt fekete alapon gyöngyház berakással Buddha 108 szerencsés jelét helyezték a király utasításai szerint. Ez azért is érdekes, mert a buddhizmus szerint a fej a legfelsőbb rendű testrész a láb pedig a legalsóbb rendű. A kertben Sutthiphina Supanyo szerzetes arról mesél, hogy III Ráma idején itt egy falusias kis templom állt. Amikor a király Bangkokot fővárosává tette, akkor építette ki ezt a kolostort is. A szentély egyszerre szolgálta Buddha bölcsességét és az emberek oktatását, tanítását. Tulajdonképpen ez Thaiföld első egyeteme. Az épületek folyósóinak felállított kőbe vésett rajzokon tanulták a szerzetesek az anatómiát, az orvoslást, de a harcművészetet is. Az elmúlt évszázadokhoz hasonlóan a mai thai emberek mindennapjait is át és átszövik Buddha bölcsességei.  Valószínűleg ezt mosolyog mindig és mindenki. 

Bangkok, Thaiföld, (1988)     


A képek a szerző felvételei