Archívum napjainkba, SKY M, 1998.06

Archívum napjainkba,  SKY-M, 1998.06

Írta: Bánki Árpád

Archívum napjainkban

Az Archívum. Félhomályos termekben, poros polcok, néhány ványadt muskátlival az ablakban. Öreg, könyökvédős bácsikák, dossziékkal a hónuk alatt csoszognak a kuncsaft asztalához egy-egy fontos iratkupaccal...

Valahogy így él aképzeletünkben az archívum, ahol az elmúlt idők fontos infor­mációit gyűjtik, rendszerezik, nyilvántartják egy-két lelkes dolgozatíróra várva. 1998 archívuma már nem ez. Az elektronika, a számítógépek, a videó és a mikrofilmek már szinte minden intézménynél megtalál­hatóak. A ma újságírójának, televíziós szerkesztőjének, forgatókönyvírójának vagy műsorvezetőjének az archívum fon­tos adatbázis. Legyen szó akár egy múlt heti, vagy éppen egy 35 évvel ezelőtti tör­ténésről. A televíziós műfaj egyik legrégibb archívumába kalauzoljuk el most az olva­sót: a Televízió Híradójához, ahol hetente több mint 300 percnyi anyagot rendszerez­nek és őriznek meg a az utókornak az itt dolgozó munkatársak. Ha valaki egyszer végignézné az MTV Rt. Tv-híradójának megőrzött filmjeit, adásait, akkor annak a nap 24 óráján keresztül a vágóasztal előtt gubbasztva, több mint 500 (!) napig tartana a filmtekercsek megtekintése. A televízió­zás eme érdekes és fontos háttér-műhe­lyébe kalauzoljuk most el az olvasót, egy tapasztalt, régi tv-híradós segítségével. Dunavölgyi Péter (47) az MTV Rt. Hír­adó Archívum fögyártásvezetője. 1971-ben kezdett a Híradónál dolgozni felvétel­vezetőként, majd gyártásvezető, a külpoli­tikai gyártás irányítója és gyártási osztály­vezető volt, 1994-1997 között a Főszer­kesztőség vezető gyártási helyettese, 1998-tól a Híradó Archívum fögyártásve­zetője. 1981-ben diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskola Gyártásszervező szakán.

-           Mióta láthatjuk a Tv-híradót? A Magyar Televízió Híradó műsora 1957. július 2-án indult Matúz Józsefné főszerkesztésével, és azóta, vagyis 41 éve látható szinte minden este a képernyőn.

-       Ennek az első adásnak megvan még a filmanyaga?

-           Hogyne, nemcsak ennek az adásnak, de az 1957. július 2-a óta minden Híradó­ban lement riportnak. Sőt, 1987. január 1-től, Aczél Endrének, az akkori főszer­kesztőnek az ötletére már komplett adá­sok kerültek VHS-technikán rögzítésre és így a Híradó archívumában Archívumunk közel 730 ezer percnyi anyagot őriz, ebből durván olyan 250-260 ezer perc van filmszalagon, a többi -ahogy fejlődött a televíziós technika - egy colion, két colion, U-matic, Beta vagy Sp-Beta technikán került rögzítésre. Egyik fel­adatunk most éppen az, hogy ezeket az értékmentéseket a lehető leggyorsabban próbáljuk elvégezni. Azok a nagyon precíz és tapasztalt kollégák, akik itt dolgoznak, szinte fejből tudják az adott napokat, vagy időszakokat.

-           Természetesen ma már a számítógép is sokat segít egy-egy anyag megtalálásá­ban, de nálunk az alapelv, hogy mindig le­gyen olyan munkatársunk is, aki fejből „emlékszik" a snittekre és a képekre, mert nem tudunk minden mozzanatot 100 szá­zalékosan dokumentálni.

-       Erre egy példa: koradélutáni „Junior-Hí­radónk", kb. egy hónappal ezelőtt olyan igénnyel jelentkezett, hogy „színes nyak­kendős urak" kellenének egy anyagukhoz. Na most, főleg egy „politikai-archívumban" nem mindig jut az ember eszébe, hogy ar­chiválás közbon felírja: most éppen „szí­nes nyakkendős urak" láthatóak a képen.

-       A kérdést nem tartom utópisztikusnak, de a nemzetközi tapasztalatok szerint er­re még legalább egy évtizedet kell vár­nunk. En a francia TF1 televíziónál is azt láttam, pedig ők valamivel fejlettebbek ná­lunk, hogy csakis a frissen beérkező hír­anyagokat tárolják számítógépen, viszont a régebben forgatott anyagokat ők sem képesek komputeres technikával tárolni, hiszen a memória kapacitása náluk sem végtelen. A számítógép dokumentumfil­mek tárolására kiváló, mert 10-15 filmet is fellehet vinni a gépre, de többszázezer perc tárolására még nincs elfogadható megoldás.

-           Roppant izgalmas történelmi értékek azok, amelyek dobozokban és kazettákon várják az ér­deklődőket. Ezt az élő, képes, törté­nelmi-atlaszt mások is la­pozgathat­ják?

-       Hogyne, éppen egy egyetemi ta­nár keresett meg minket az elmúlt he­tekben az ELTE-ről, aki politikai pe­rek elemzé­sét tanította a diákoknak és többek között a Ceaucescu perrel kapcso­latban voltak kérései. Ő mesélte, hogy a jogi kar hallgatói között akad már olyan is, aki bizony Ceaucescu nevét nem ismeri! Nekünk ez a közelmúlt történelme, a diá­koknak pedig - akik akkor 10-11 évesek voltak -, már TÖRTÉNELEM! Érdekes visszanézni bizonyos anyago­kat, hiszen nálunk egy idő után eltűnnek a szubjektív megítélések, a szerkesztői, vagy szakmai kifogások. Ezek a belső, szakmai szempontok egy idő után elmo­sódnak és ma már ezek a régi filmes tudó­sítások, fésületlenségükkel együtt, fényké­pek egy adott korszakról.

Innen jött az ötlet és néhány hete már sugározza a Magyar Televízió 1 -es csator­nája, Varga Sándor és dr.Tóth Judit szer­kesztésében a „Volt" című sorozatműso­runkat, ami megpróbál a régi Híradókból, egy adott hétre, vagy évre visszamenőleg szemelvényeket idézni, ami nekünk is, de elsősorban a néző számára is nagyon ér­dekesnek tűnhet.

-           A ZDF, az ARD és az N3 nevű német televízióknál látom esténként egy-egy év 1998-as műsornapjával megegyező teljes híradóját sugározni. Döbbenetes viszont­látni pl. az 1964. szeptember 10-i NDK és NSZK közötti ellentéteket, vitákat. A világ különös felosztottságát, az akkori időjárás­jelentést, a divatot stb. Ilyen „időutazások­ra" nem gondoltok?

-    Az ötlet jó, de megvalósítása nem raj­tunk múlik, hiszen ez műsorszerkesztési kérdés. Persze, ha bárki megkeresne min­ket a szerkesztőségektől ilyen ötlettel, ak­kor őket bármikor kitudnánk ilyen híradá­sokkal is szolgálni. Igaz, csak 1987-től vannak meg VHS-en a híradóink, de egy ilyen minőséget kockázatos lenne adásba engedni.

-       De ma már 60 éves filmeket színes­ben és digitalizáltan felújítanak! Ezeken nem lehetne javítani?

-       De, csak egy 1987. előtti Híradót elég nehéz lenne rekonstruálni, mondjuk Ipper Pál nélkül, annak ellenére, hogy amiket élő adásban mondott azokat, - de nemcsak az övét - szó szerint leírva őrizzük, viszont a műsorvezető személyiségét sajnos már nem tudjuk rekonstruálni.

-       És arra nem gondoltatok, hogy bizonyos éveket történel­mi illusztráció­ként, videoka­zettákon kiadja­tok? Mondjuk is­koláknak, vagy egyszerű ér­deklődőknek?

-       Mi szolgálta­tunk és a Televi­deó kiadón ke­resztül jelenleg is vannak hason­ló megbízásaink, most éppen Hor­váth Péter kollé­gánk készít egy ilyen visszatekintő soroza­tot. De vannak olyan filmjeink is, amiket ér­demes lenne újból elővenni. Bizonyos té­mákra az egykori híradókban gyakran csak másfél perc jutott, de néhány kollégának szokása volt, hogyha még nem is fért a ri­portja az esti adásba, akkor is elkészítette hosszabban is az adott témát.

-       így maradt meg egy nagyon érdekes be­szélgetésünk Illyés Gyulával a Petőfi kér­désről, ez az interjú 1970-ben készült, szin­te kultúrtörténeti érték, vagy az 1966 és az 1967-es nemzeti színházbeli Mózes bemu­tató 4-5 perces részlete, vagy 1967-ben a „Bűnbeesés után" darab premierjéről: Kál­mán Györggyel, Váradi Hédivel és Somo­gyi Erzsivel, közel 10-15 perces részlet a darabból, ami talán sehol nincs meg.

-       A TVH értéktáráról beszélve, eszembe jut a Nemzeti Hangtár, vagy Magyar Rádió hangarchívuma, a MOVI archívuma, az MTV központi archívuma. Miért nem tesszük közkinccsé az itt található fontos kordokumentumokat?

-       Ezt akarjuk mi is és a legjobb úton ha­ladunk efelé. Hiszen a médiatörvény, vagy a Magyar Televízió kuratóriumának szá­momra az egyik legfontosabb döntése az volt, hogy az archiválási szabályzatot elfo­gadta. Ennek megfelelően a Magyar Tele­víziónál fellelhető összes archívum rövide­sen egy nagy központi egységgé alakul és talán így még jobban ki tudjuk majd az utó­kort szolgálni.

Bánki Árpád