1958




Dunavölgyi Péter:

A magyar televíziózás története II. (1958)  első átdolgozott változat.

 
A rendelkezésre álló 29 millió forintból 26,3 milliót fordított a Magyar Televízió akusztikai és studió-felszerelések vásárlására. Így a tevezethez képest kisebb építkezések indultak meg. Megvalósult az Iskolatevízónak szánt Hargita studió 36 millió forint értékben. 1958-ban közvetíttek először külföldről sporteseményt: a pozsonyi műkorcsolya EB-t. A Magyar Televízió 1958-ban 37.780 perc műsoridőt sugárzott.

Január

A hónap elején Zsurzs Éva rendező áthívta a rádiótól Palásti Pál zenei szerkesztőt, aki aztán nyugállományba vonulásig vezette a zenei szerkesztők csapatát.
Külföldi ötletet felhasználásával stúdió-fejtörőjátékot szerveznek, melynek a Vajh ki ő? címet adják, játékvezető: Darvas Szilárd.

Január 1.: Új műfaj született: a televíziós képlíra. Nulla óra után néhány perccel a képernyőn Major Tamás komoly alakja jelent meg. Felhangzottak a Szózat kezdő szavai.

Január 7., 19.00: Helyszíni közvetítés a Madách Színházból
Victor Hugo: Királyasszony lovagja ( Ruy Blas ) címmel.
Szereplők: Ruy Blas - Gábor Miklós, Don Salluste - Uray Tivadar, , Don Ceasar - Perényi László, Ujlaki László, don Guritan - Szegedi Sz. István, De Camporeal - Tamás József, A királyné - Tolnay Klári, D Albuquerque hercegnő - Olosvay Katalin, Casida - Korompay Vali, Egy duenna - Soltész Annie.
Rendezte : Vámos László

Az év első hetében a Rádió és Televízió Újságban Szűcs Andor Válasz a Visegrádi köz 6-ba, televíziós barátainknak című cikkében a színházi közvetítésekkel is foglalkozik: "Abban a kérdésben, hogy a Televízió feladata 1958-ban , nem csupán a kísérletezés, ťegészen új és eredeti műsorformák kialakítása, teljes mértékben Önöknek van igazuk. Eddigi munkánk során már szert tettünk bizonyos tapasztalatokra, kialakult néhány műsorforma, emellett vannak"nem sajátságos " műsorok. - amint levelükben írják. -, külső közvetítések, Operából, színházakból, sportról, kabaréból stb. Ezekről nem csak, hogy nem felejtkezünk el, hanem ezeknek kell műsoraink gerincét képezniük. ... éppen az operaközvetítések tartogatnak még számunkra sok megoldatlan feladatot, amely az Önök véleménye szerint a legalkalmasabb televízió műsor. (Ami - világításban például - az Operaház nézőterén ülő közönségnek jó hatást ad, nem elegendő a televízió képhez."

Január 13.: A Képes Híradó tudósított az OIR (rádiós és tévés ) konferenciáról melyen felszólalt Benke Valéria, a Magyar Rádió és Televízió elnöke.

Január 22.: Megkezdte próbasugárzását a 30/10 RFT gyártmányú nagyadó. A 11 emeletes épület tetején helyezték el a 39 méter magas adóantennát. Igy a vételi körzet már 100 kilométer A kísérleti műsort továbbra is az 1 kw-os adó sugározta tovább.

Január 28.: A Képes Híradó beszámolt a gázlámpák lecseréléséről, megjelentek a neon izzók.
Ugyan ebben az adásban tudósítottak az Országgyűlés ülésszakáról.

Január 31., 19.30: Élő közvetítés az Irodalmi Színpadról, Show: A szonettek fekete asszonya című egy felvonásos vígjátéka. Szereplők: A királynő - Komlós Juci, Shakespeare - Benkő Gyula, A szonettek fekete asszonya - Schubert Éva, Strázsa - Bikádi György.
Rendező: Szendrő Ferenc

Ugyanezen az estén Druon: Amerikából jöttem című egy felvonásos vígjátéka szerepelt a műsoron. Szereplők: Az utazó - Rátonyi Róbert, Gamberone - Mányai Lajos, Gamberone asszony - Komlós Juci, Segédportás - Kárpáti Zoltán. Rendező: Szendrő Ferenc

Február

Február 14.: Ezüstvonat. Közvetítés Ganz Vagongyárból. A televízió helyszíni közvetítést adott már színházból, cirkuszból, hangversenyteremből, stadionból, de ezúttal volt először gyárban, a világhírű magyar motorvonat szerelését mutatták be.

Február 16., 15.00: Ecseri lakodalmas. Élő közvetítés a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Állami Népi Együttes díszelőadásáról.

Február 11.: A Képes Híradó tudósít az új nagyadó technikai átadásáról.

Február 28.: A Telesport első adása. Rendezője Deák István, szerkesztője Radnai János, aki így írt a műsorról: "A tv nézői kedvezően fogadták a stúdióból adott sporthíreket és tudósításokat. Egyenlőre havonta egyszer és talán a IV. negyedévtől havonta kétszer rendezünk Telesport műsorokat. 1959-től szeretnék áttérni a heti adásokra."

Az első két hónapban több panasz érkezett a filmekre. A levélírók kifogásolták, hogy sokszor sötétek voltak a képek, olvashatatlanok a feliratok. Panaszolták, hogy egyre kevesebb a televízióban az új film. Miért nem adják a sikeres filmeket a premier mozikkal egy időben?

Március

Március 1.: Megszűnt a televíziós közvetítés "kísérleti" jellege. A működő 16.300 vevőkészülés indokolttá tette, hogy ettől kezdve a televíziókészülék tulajdonosai előfizetési díjat fizessenek. A Magyar Posta - hatósági egyeztetések után - havi 50 Ft-ban állapította meg az előfizetési díjat.

Márciusában : Dobozy Imre Tanya a viharban című tévédrámájának közvetítése. Rendező: Katkics Ilona. A főszerepeket Mányai Lajos,Pethes Ferenc, Pogány Margit és Solti Bertalan alakította.
Randé Jenő kritikát írt a műsorról:
"Azon gondolkodtam a tv-stúdióból közvetített első televíziós dráma közben: hová fejlődik néhány év múlva ez a műfaj?" (idézet: RTV évkönyv 1967).

Március 4.: Tudósítás a TV Híradó 8/1958 számában 03.14 terjedelemben a Bekötött szemmel című előadásról.
Képelírás : Szinkron részlet a darabból, szereplők: Szemes Mari, Gyimesi Pálma, Veleczei István, Kállay Ilona, Szirtes Ádám.

Március 7., 19.00: Miroslav Krlezsa: A Glembay Ltd. című drámájának közvetítése a Nemzeti Színházból. Szereplők: Glembay Ignác - Major Tamás, Glemby - Castelli báróné - Tőkés Anna, Glembay Leone - Lukács Margit, Fabriczy- Glembay - Somló István, Dr. jur. Fabriczy Glembay Puba - Kálmán György, Dr. Altmann Pál - Apáthi Imre, Silberbrandt Alajos - Básti Lajos. Rendező: Bojan Sztupica.

Március 11.: A Képes Híradó tudósítása a Német Demokratikus Köztársaságban gyártott új Wartburg sportkocsi budapesti bemutatkozásáról.

Március 25.: Tudósítás a TV Híradó 11/1958 számában 03.20 terjedelemben a Madách színház Nem vagyunk Angyalok című előadásáról. Alkotó: Szitányi László.
Kép leírása: Madách Kamara Színház plakátja, néma részlet a darabból, Fehér Klára beszél a darabról, Pártos Géza rendező bemutatja szereplőket: Kiss Manyi, Psota Irén, Bárdi György, Ujlaki László, Soltész Annie, ifj. Boross Imre.

Szegedi Kálmán (Bp. XXI. Nyírfa u.5.) néző levelet írt ebben a hónapban:
"Szükségesnek tartanám, hogy minden műszaki zavart adjanak a nézők tudtára. Így tudni fogjuk, hogy gépünk rossz-e, vagy adáshiba van!"

Április

Budapesten tavasszal valóságos "tévéláz" tört ki, a Keravill üzletek kirakatában egyre több készülék látható, a boltok előtt nagyobb csoportok verődnek össze, a műsort figyelve. Egyre többen vásárolnak készüléket. Ekkor beválnak Gerő Ernő 1952-es előterjesztésének gondolatai. A háború után a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Titkársága, Rákosi Mátyás előterjesztésében 1952. május 7-én foglalkozott a magyar televíziózás kérdésével. Gerő Ernő külön előterjesztést készít Rákosi részére, amit a KV is megvitat. Gerő megállapításai a következők:

"A televízió fontossága számunkra, szerintem a következőkből áll:
Egész híradástechnikánk fejlesztése ezzel függ össze, a többi között a lokátor és radartechnika és a sokcsatornás vezeték nélküli telefon és távíró is!
Az agitációnak, a propagandának, a nép nevelésének a televíziósokkal tökéletesebb, teljesebb eszköze, mint a rádió!
Rendkívüli jelentőségű azért, mert kis ország vagyunk, az ország fővárosának óriási súlya van, ily módon előnyünkre válik az, ami egyébként a televízió hátránya, hogy ti. kicsiny a hatósugara.
Bár ez nem döntő, azonban azért nem lényegtelen, hogy a televízió elterjesztésével új pénzlefölözési lehetőséghez jutnánk, jóllehet nyilván rá kellene fizetnünk."

A magyar televíziós korszak tehát elindult. De politikai problémák is jelentkeztek. A még változatlanul a Magyar Rádió keretében tevékenykedő televíziós főosztály 1958 tavaszán összefoglaló jelentést készített az MSZMP KB számára, s ebben a névtelen szerzők már arról panaszkodnak, hogy a "drága készülékek nagyobb számban jól szituált értelmiségi, polgári elemek tulajdonában vannak. Ez a réteg elég türelmetlenül és intenzíven követeli saját elképzeléseinek megvalósítását... A 12 oldalas, sűrűn gépelt elemzés ezért nyomatékosan hívta fel a címzettek figyelmét : A Párt alaposan nézzen utána a készülékelosztási politikának. S mindjárt operatív javaslattal is élt: Az elosztásnál az legyen a vezérlő elv, hogy a készülékek nagy része munkás és paraszt közönséghez kerüljön.

A televízió hírműsora a Képes Híradó 1957. július 2-tól hetente egyszer, kedden este fél nyolckor jelentkezett. Matúz Józsefné főszerkesztő így nyilatkozott a korabeli műsorújságban: "Eddigi tapasztalatunk szerint úgy látjuk, hogy nagyon sok tanulni valónk van, az évtizedes gyakorlattal rendelkező filmhíradótól, hisz mi is filmre vesszük fel az ország különböző helyein különböző időben történő eseményeket, és ezeket szerkesztjük össze 15 perces egységgé... Célunk az, hogy idővel napról napra friss híradót adjunk. Eddigi híradóink úgynevezett normál felvevőgéppel (35 mm) készültek. Néhány hete készültek el azok a berendezések, amelyek lehetővé teszik, hogy keskeny filmről is közvetítsünk. Ez több vonatkozásban is előnyös. Először is a tv mindenütt a világon keskeny (16 mm) filmre dolgozik, könnyebben jutunk cserefilmhez. Jelen pillanatban is több országgal, így az NDK-val, Csehszlovákiával, Lengyelországgal, előnyös megegyezéseink vannak - több és frissebb külföldi eseményt tudunk betenni a híradóba." A Képes Híradó 1958 áprilisában felveszi a TV Híradó nevet.

Ebben az évben érkezik egy új film és dia bontó berendezés a PYE 16/35 mm, Telecine. Képcsöve vidikon, jel-lemzésre a hagyományos szakaszos filmtovábbításból eredő állóképsorozatot képezi le az optika. Ezáltal a filmműsoron túlmenően álló diaképeket is tudott közvetíteni. Egy optikai váltóra dolgozott, 2 db 16 mm-es filmgép és 1 db diavetítő tartozott hozzá.

Április 4.: Nyikita Szergejevics Hruscsov magyarországi látogatásáról készített dokumentumfilm sugárzása. Egy üdvözlet a nézőktől: "Üdvözöljük a televízió munkatársait, akik az április 4-i nagygyűlés közvetítésével és szovjet vendégeink látogatásairól szóló híradók frissességével kitűnőt nyújtottak" - Solymossy Zsuzsa Újpestről.

Április 6., 11: Élő közvetítés az Állami Bábszínház Százszorszép című előadásról. Tévénézésre ilyen szövegű meghívót kapott húsvét vasárnapjára a Dobozi utca 7. számú nagy bérház minden gyereke. A kedves ötletről szóló értesítést s a ház köszönetét a korabeli Rádió Újság hozta nyilvánosságra: "Szeretettel meghívjuk Hajdú Esztikét és Öcsikét a televízió április 6-án délelőtt 11.00 órakor kezdődő műsorához, mely alkalommal az Állami Bábszínház Százszorszép című gyermekelőadását közvetítjük. Magjelenés fél 11.-kor, a kis székével együtt! Dessewffyék."

Április 15.: A TV Híradó az Albán kormányküldöttség magyarországi látogatásáról. A bejelentett előfizetők száma: 5567.

Április 22.: Tudósítás a TV Híradó 15/1958. számában 03.11 terjedelemben A faluszínház bemutatja címmel.

Április 29.: A TV Híradó Nasser egyiptomi Elnök magyarországi látogatásáról tudósít. Matúz Józsefné főszerkesztő mondta: "1958. április 29-én, ha jól emlékszem, Nasszer egyiptomi Elnök Budapestre érkezett. Ez a reggeli órákban volt, és este hangzott el először az a mondat, hogy Ma reggel Budapestre érkezett...Ť Ez is fordulat volt, és megmutatta azt, hogy bár koldusszegények voltunk, gyorsaságban már verhetetlenek. Az abszolút váltás akkor volt, amikor 1962-ben naponta adtunk, szemben a filmhíradó heti összefoglalóival, és ennél is nagyobb váltás 1964-ben, amikor elkezdett dolgozni a tévéhíradó hírszerkesztősége. Akkor már az adás nem csak filmriportokból állt, hanem élő részei is voltak, tehát bemondták, elmondták a híreket, és alákerültek a nemzetközi képanyagok, fotók, grafikák. Ez már egy lépés volt afelé, hogy napi adásrendszer alakuljon ki."

Május

Gács László a Televízióba helyezte át a Rádióból Sándor Györgyöt főosztályvezető-helyettesnek. Sándor György később hosszú ideig a Magyar Televízió műsorigazgatója volt. Egy 1997-es interjúban így emlékezik: "Érdekes módon fel se merült, hogy a szovjet televízió példáját kéne követni. Már ezekben az években tudtuk, hogy Európában a BBC gyakorlata a legérdekesebb. 1958-ban jártunk kint mi is, de Ortutay Gyula, aki 45-ben volt a Rádió igazgatója, már 48-ban hírét hozta, hogyan készülnek a televíziózásra Londonban. A BBC, a német ARD, az olasz RAI a francia közszolgálati csatorna gyakorlatához nagyon hasonlított az, amit mi elképzeltünk: kulturális eszköznek tekintettük a televíziót, amelyben a magyar értékek dominálnak és természetesen a szocialista szellemiség."

A heti négy alkalommal (kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap) sugárzott műsort főleg kultúrházakban és üzemi klubokban nézték. Ezek a nézők elégedettek voltak a látottakkal, hiszen nem vásároltak drága készüléket és nem kellett előfizetési díjat sem fizetniük. Például Budapesttől 27 kilométerre Veresegyházon a régi Kultúrház mintegy 50 négyzetméteres szobájában volt az első készülék, majd a vasútállomás fűtőházi pihenőjében a MÁV dolgozóknak, ahova az ügyesebb közeli lakosok is be tudtak jutni.

Mit is nyújtott az első szombati műsor?
19 órakor kezdődött a műsor, az adás Öveges professzor kísérleteivel indult, majd a hajómodellezés titkairól szólt. Tízperces szünet után Világhíradó, aztán Szombat este címmel szórakoztató tévéfilmeket vetítettek. Az est főműsora az opera- és drámairodalom vidám kettőseiből összeállított Figaró itt, Figaró ott című műsor volt.

A nézők csalódtak a hónap folyamán a brüsszeli közvetítés minőségében! Csak kevesen tudták készülékükön tűrhetően fogni a világkiállításról érkezett képeket. A vételi nehézségeknek technikai hiányosságok voltak az okai. A tévé főmérnöke, közeli bécsi útja során a képátvitel tökéletesebbé tételéről tárgyal majd illetékesekkel, közölték a reklamációkra.

Május 13.: A TV Híradó Gomulka lengyel pártvezető budapesti látogatásáról számol be, valamint a Helikon express névre keresztelt új motorvonatról amely a Balatonra jár ezentúl.

Május 28., 19.00: Élő közvetítés a Madách Kamara Színházból, Fehér Klára Nem vagyunk angyalok című vígjátékának előadásáról. Szereplők: A mama - Kiss Manyi, Vera a lánya - Psota Irén, Dr. András György - Bárdi György, Ifj. András György - Ifj. Boross Imre, Petényiné - Soltész Anni, Dr Joo Ferenc - Ujlaki László. Rendezte: Pártos Gáza

Június

Június 3., 19.00: Élő közvetítés a Néphadsereg Színházából A.P. Stejn: Hotel Astoria. Szereplők: Konovalov - Páger Antal, Jekatyerina - Bulla Elma, Rubijev - Zách János, Iljusa - Végváry Tamás, Szvetlana - Németh Margit, Trojan - Deák Sándor, Batenyin - Benkő Gyula, Linda- Ruttkai Éva, Auguszt- Verecczkei István, Jan - Balassa Gábor, Tyulenev - Györgffy György, Nariskin, rádiós - verebes Károly, Zsemcsugov - Bitskey Tibor
Rendezte: Ajtay Andor

Június 14., 20.15: Élő közvetítés a Színház és Filmművészeti Főiskola vendégjátékáról a Gorkij Művelődési Központból. Brecht: Koldusopera
Peacock - Fonyó József, Pecockné- Pásztor Erzsi, Polly - Margittai Ági, Macheath kapitány - Fritz Zsigmond, Tiris Brawn - Perlaki István, Lucy - Szabó Ildikó, Kocsma Jenny - Böröndy Katalin, Leprás Mátyás - Bodrogi Gyula, Horgasujjú Jakab - Peczkay Endre, Füszér Róbert - Polgár Géza, Szomorófűz Walter - Verebély István, Jimmy - Dégi István, Ede - Király Levente, I. lány- Balogh Emese, II. lány- Magda Gabriella, III. lány - Szekeres Ilona, Öreglány - Erdei Irén, Betty - Csürös Karola, Molly - Vetro Margit, Smith rendőr - Somogyi Miklós, Nagytiszteletű Kimball - Paláncz Ferenc, Koldus- Holl István, Filch - Vedres Tamás
Rendező tanár: Szinetár Miklós

Június 19., 19.00: Élő közvetítés a József Attila Színházból. Fejér István: Bekötött szemmel. Szereplők: Varga István - Barsi Béla, Varga Istvánné - Keresztessy Mária, Pista - Szirtes Ádám, Jancsi - Nemecsek László, Csiba bácsi - Endrődy Kálmán, Ili - Szemes Mari, Simay-Grodeck- Kertész Dezső, Simay-Grodeckné - Náry Teri, Magda - Kállai Ilona, Cica - Gyimessy Pálma, Teddy - Horváth Pál, Rechard Warner - Veleczei István, Nyulásszy Attila- Simon György, Radocsa Bálint - Dömsödi János, Lenghy Balázs - Sugár László. Eördögh örnagy - Turgonyi Pál, Kovács- Zámori László, Barta - Bencze Tamás, Pulzus bácsiCsak István. Rendezte: Benedek Árpád.

Június 29.: Gábor Andor írásából Mihályfi Imre rendezte Hotel Germánia című tv-játék bemutatója. Húsz próbával és két éjszaki külső felvétellel készült az 1 óra 20 perces adás, sok fáratsággal és izgalommal. Erre Mihályfi Imre így emlékszik: "Volt egy kicsi stúdió, ma a televízió legkisebb stúdiója, ott volt a fő helyszín. Aztán mellette volt egy folyosó, ami az öltözőkhöz is vezetett, az volt a másik helyszín, akkor a folyosóról nyílt valami raktárszerű helyiség, azt alakítottuk át egy következő helyszínnek, és közben voltak előre felvett filmbejátszások is. De azt meg kellett oldani, hogy az egyik helyszínről a másikra átérjen a színész - úgy kellett szerkeszteni, beépíteni a jeleneteket." Palásti Pál zenei szerkesztő igy emlékezett később erre a műsorra: "Abban a korszakban szinte minden élőben ment, hát eléggé izgalmasan alakultak néha a dolgok. A Hotel Germániánál például a folyosók is be voltak díszletezve, alig maradt egy talpalatnyi hely egy sarokban: ahová be tudtam állni egy magnóval, s a kezem persze reszketett a gombon, hogy sikerült-e kellő pillanatban megnyomnom, s egyáltalán: hogy a masina elindul-e vagy sem."

(Mihályfi Imre egy interjúban (- az MTV 1957-1997 című könyvben-) úgy emlékszik a bemutató Nagy Imre kivégzésének napján volt. A valóságban, a rádióújság szerint, közel két héttel később. Mihályfi emlékei szerint a téma miatt másnap meg is szállta a tv-t a BM, azt hitték a kivégzés miatt vetítette a televízió a filmet, de aztán tisztázódtak a dolgok.)

Július

Az ország csak csodálkozott: szabadságra ment a Televízió! Vagyis - külföldi példákra hivatkozva - egyszerre küldte vakációzni munkatársait. Három hétig csak filmet és néhány sportközvetítést sugárzott a közönségnek, azzal az indokkal, hogy a tévékészülékek tulajdonosai is meg a színészek is többnyire szabadságukat töltik ilyenkor - meg aztán így meggyorsítható a nagystúdió átépítésének üteme. Arról nem maradt fent hír, hogyan fogadta ezt a közönség!

1958. július 24. sugározta a Magyar Televízió Nádasdy Kálmán, - Ranódy László filmjét, a Ludas Matyit, Soós Imre főszereplésével.

Augusztus

Augusztus 2.: A Rádió és Televízió Újságban a Televízió Művészeti Osztálya az augusztusi és szeptemberi műsortervét ismereti, többek között ezt írja: "A színházi évad megnyitását a Televízió Kapunyitás a Nemzeti Színházban című műsorával szeretné a nézők számára eseménnyé avatni. A műsor keretében jeleneteket mutatnak be a Nemzeti Színház műsorán szereplő legjobb repertoár darabokból és ízelítőt adunk, hogy mire készül az ország első prózai színháza az 1958/59 - es évadban. A műsort Marton Endre rendezi.

Augusztus 5.: A TV Híradó beszámol, hogy Bán Frigyes rendező és Illés György operatőr forgatja a Szent Péter esernyője című filmet.

Augusztus 14., 20,00: Élő operett közvetítés a Margitszigeti Szabadtéri Színpadról. Lehár Ferenc: Víg özvegy.
Giovani Hanna - Házy Erzsébet, Mirkó Zéta - Malacuky Oszkár, Valencienne - Koltai Valéra, Danilo - Udvardy Tibor, Camille de Rossillon - Ilosfalvy Róbert, Viconte Cascada - Kenéz Ernő, R. Brioche - Bende Zsolt, Kronov - Palócz László, Bogadanovics - Göndöcs József, Prisics - Kerekes Gábor, Nyegus - Fekete Pál, Olga - Szőnyi Olga, Sylvane - László Margit. Rendezte: Mikó István.

Augusztus 15.: Máriássy Félix Talpalatnyi föld című filmjét sugározzák, főszerepben Mészáros Ágival, és Szirtes Ágival.

Augusztus 19.: A TV Híradó beszámol Nyikita Sz. Hruscsov szovjet pártfőtitkár és Mao Ce-tung kínai pártfőtitkár tárgyalásairól.

Augusztus 24.: (Nem lehet megállapítani a rádióújságból, hogy élő műsor vagy stúdióból közvetítették.) G. B. Show: A sors embere. A Színház és Filmművészeti Főiskola hallgatóinak közreműködésével. Napóleon - Bodrogi Gyula, A hölgy - Czigány Judit, Hadnagy - Perlaki István, Giuseppe - Fonyó József.
Rendezte: Gellért Endre

Augusztus 27.: A TV Híradó Franciaországból kapott anyagot mutat be Joliot Curie haláláról és ravataláról.

Szeptember

A hónapban sikeresen közvetítettek az úszó EB-ről. Ekkor volt az első vasárnap délelőtti ifjúsági filmműsor. A Csongrád megyei Hírlap javasolta: Csongrád és Békés megye kövesse a pécsi példát, társadalmi úton segítse a tervezettnél előbb megépíteni a szentesi adót!

Színészek nyilatkoztak a televízióról:

Gombos Katalin: "Konferálással kezdtem, ami azt hiszem, sokkal nehezebb a színészetnél, és egészen más is. Biztos fellépés, ragyogó memória kell hozzá- és mindenre elszántság."

Gobbi Hilda: "Új vendég vagyok a Szabadság-téri stúdióban. Nemrég még kifogásolhattam volna egy-két műsort, ma már összeköt vele a közös munka, s egyetlen feladatom maradt csak: minél kevésbé szurkolni, minél jobban játszani."

Rajz János: "A kísérleti műsorok óta játszom a tévében, úgy szerettem meg, ahogyan fejlődött. Öröm látni, hogy a kezdeti csetlések-botlások után már milyen szép munkára képes."

Férfi bemondót avatott a Magyar Televízió Varga József személyében, aki hosszú évek rádiós konferálása után igazolt át a televízióhoz. Erről így nyilatkozott akkor:
"Rettenetesen izgultam... Amíg az indításra vártam, kínomban a legkülönbözőbb fogadalmakat tettem - hogy soha ebben az életben nem jövök ide, bármit ígérjenek is. Úgy éreztem, szorít a nyakkendőm, zsibbad a lábam, s kimondhatatlan bamba képet vágok. Ebben a pillanatban kigyulladt a piros lámpa."

Szeptember 06., 19,00: Élő közvetítés a Nemzeti Színházból.
Kapunyitás - a Nemzeti Színház évadnyitó estje.
Bevezető: Major Tamás
Rendező: Marton Endre

Szeptember 16.: TV Híradó tudósít arról, hogy megkezdődtek a Csendes Don című szovjet film szinkron munkálatai, a filmet a Magyar Televízió is bemutatja még ebben az évben.

Szeptember 30., 19.00: Élő közvetítés a Nemzeti Színházból.
L. Rahmanov: Viharos alkonyat
Polzsajev - Major Tamás, Maria Lavovna - Ladomerszky Margit, Varabjov - Kálmán György, Bucsárov - Pásztor János, Kuprianov - Horváth József, Viczeházmester - Rajz János
Rendezte: Gellért Endre

A III. negyedév végén az előfizetők száma: 10.808. fő. Közülük 9366 budapesti és környéki, Sopron környéki 623, Szeged környéki 259, Pécs környéki 246, Debrecen környéki 17, Miskolc környéki 140.

Október

Október 7., 19.00: Élő közvetítés Békéscsabáról, a Jókai Színházból.
Dobzy Imre: Szélvihar
Kalló Ferenc - Bánhidi László, Csendes Imre - Görbe János, Csendes Imréné - Gobbi Hilda, Csendes Juliska - Horváth Teri, Csendes fia - Bestercei Pál, Szusza Kis András - Szabó Gyula, Tóth Marci - Kozák László, Mácsay Géza - Inke László, Szirom Gazsi - Bay Gyula, Müller József - Csákányi László, Solyom Gábor - Vidó János, Sóvágó József - Geressi István, Vadászkalapos - Kollár Béla, Diák - Mede Tibor, Egy asszony - Szeghalmi Erzsébet.

Október 16., 19.00: Élő közvetítés ismétlése a Blaha Lujza Színházból.
Horváth Jenő-Innocent Vincze Ernő-Kállai István: Tavaszi keringő
Litván Gábor - Homm Pál, Flóra - Sennyei Vera, Boldi - Szabó Ernő, Piri - Lórán Lenke, Éva - Kovács Ibolya, Kelemen - Gálcsiki János, Gátai - Pagonyi János, Rendezte: Hotváth Tivadar.
Felvétel nem maradt fent.

Október 21.: A TV Híradó új magyar divatlap első számáról tudósít.

Ebben a hónapban kerül képernyőre az első zenés fejtörőjáték, Ráday Imre vezetésével. A zsűriben Ádám Jenő, Ujfalussy József foglalt helyet, rendező Horváth Tibor. Első ízben a képernyők előtt ülő nézőközönség is részt vehetett a játékban. Bejelentik, hogy hasonló vetélkedők lesznek az irodalom, a képzőművészet témakörében.

November

Csaknem két hónapig tartó helyszíni közvetítés sorozat kezdődött, mely bemutatta a nézőknek a Nemzeti Galéria műalkotásait, a sorozat rendezője Kende Márta volt.

Üzembe helyezik az új nagystúdiót, a mai II. stúdiót.

A Magyar Televízió ettől hónaptól kezdve állandó nézői telefonügyeletet tartott a 319-325 -s telefonszámon.

Ebben a hónapban volt az első falusi helyszíni közvetítés. A közvetítőkocsi a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-be látogatott, a műsor címe: Zárszámadás volt. A követítőkocsi és a lámpák táplálásához nem volt elég áram, emiatt a közvetítés idejére az egész környéken ki kellett kapcsolni a világítást!

November 4.: Tudósítás a TV Híradó 39/1958 . számában 01.46 terjedelemben a Szolnoki Szigliget Színház címmel. Készítette: Mátray Mihály
Képleírás: Színház külső, Cyrano szobrocska, plakátok: Olimpia - Molnár Ferenc, Dobozy Imre - Szélvihar, Ábrahám Pál - Bál a Savoyban előadásokról. Képek színpadi próbáról, ahol Nográdi Róbert rendező és Krencsey Mariann és több színész társa nézik az elkészült színház belsőt. Közönség a ruhatárban és a nézőtéren.

November 7., 19.00: Élő közvetítés a Petőfi Színházból. V. Visnyevszkij: Optimista tragédia.
Első vezető - Gáti József, Második vezető - Mádi Szabó Gábor, Az asszony - Bánki Zsuzsa, Alekszej - Görbe János, Vojnonem - Besztercei Pál, Anarchista vezér - Kozák László, Hajóparancsnok - Inke László, Rekedt - Bánhidi László, Ragyás - Bay Gyula, Öregasszony - Horváth Teri, Fedélzetmester - Gárday Lajos, Első tiszt - Szigeti Géza, Második tiszt - Ösi János, Főkolompos - Agárdi Gábor, Tábori lelkész - Boray Lajos, Tiszt - Vértes Lajos.
Rendezte: Kazimir Károly

November 09., 19.00: Élő közvetítés. (A Rádió és Televízió Újság: a darab címét majd a napilapok közlik)

November 13., 19.00: Élő közvetítés az Erkel Színházból. Rossini: A szevillai borbély. Gróf Amavira - Réti József, Bartolo az orvos - Katona Lajos, Risina - Gyurkovics Mária, Figaró - Melis György, Basilio - Székely Mihály, Berta - Farkas Anna, Fiorillo - Pálffy Endre, Őrtiszt - Toronyi Gyula.
Rendezte : Mikó András

Idézet egy korabeli nézői levélből: "Önök el sem tudják képzelni, mit jelent számunkra egy operaházi közvetítés. Mintha mi is jegyet váltottunk volna az esti előadásra. Annyira felemelő volt az első pillanat, hogy szinte szégyelltük, hogy nem öltöztünk sötét ruhába" (vidéki orvos)

November 15.: Katkics Ilona rendező Tisztelt Országgyűlés című dokumentumfilmjének vetítése. Az 1958-as országgyűlési választások előtt a Parlament munkáját mutatta be a film a Horthy rendszertől 1958-ig.

November 27., 19.00: Élő közvetítés a Marosvásárhelyi Állami Székely Színház vendégjátékáról, a Madách Színházból.
R. Nash: Az esőhozó ember. H.C. Nash - Boroszky Oszkár, Noah - Lohinszky Lóránd, Jim - Tarr László, Lizzle - Tarnai Bella, A serif - Sarlai Imre, Fille - Csorba András, Starbuck - Kovács György.
Rendező: Tompa Mihály

December

December 4., 19.00: Élő közvetés a József Attila Színházból. Viktor Rozov: Boldogság merre vagy? Mama - Keresztessy Mária, Fjodor - Sinkovits Imre, Tanja - Szemes Mari, Kolja - Surányi Imre, Oleg - Bodrogi Gyula, Léna - Békés Rita, Lapsin - Egri István, Gena - Madaras József, Taiszja - Báró Anna, Marija - Gimesi Pálma, Leonid - Velenczei István, Fira - Örkényi Éva, Vera - Kállai Ilona, Vászja bácsi - Csók István.
Rendezte: Benedek Árpád

December 11., 19.00: Élő közvetítés az Erkel Színházból.
Donizetti: Don Pasquale (a 100. előadás). Don Pasquale - Maleczky Oszkár, Ernesto - Kövecses Béla, Malatesta - Radnai György Norina - Gyurkovics Mária, Jegyző - Kishegyi Árpád.
Rendező: Nádasdy Kálmán. Felvétel nem maradt fent.

December 14.: Műsorra tűzik a Solohov Csendes Don című regényéből készült szovjet filmet. Rendezte: Geraszimov.

December 25., 11.00: Élő közvetítés a Magyar Állami Operaházból.
Csajkovszkij: Diótörő. (A Rádió és Televízió Újság nem közölt szereposztást.)

December 29.: Micsoda éjszaka című film sugárzása. Főszereplők: Latabár Kálmán, Tolnai Klári, Ruttkai Éva, Rozsos István, Zente Ferenc, Bárdy György.
Rendezte: Révész György

Az előfizetők száma az év végén: 16.038 fő. Ez a szám azonban nem teljes, mert a kereskedelem december végéig több mint 24.000 készüléket adott el!

Forrás:
MTV Archív adatbázisok
Rádió és Televízió újság 1958
Rádió és Televízió évkönyv 1967 szerkesztette: Lévai Béla
MTV 1957-1997 szerkesztette: Schmitt Péter 1997
A Magyar Televízió története
(Koreny János,Heckenast Gábor, Polgár András) 1995
Dunavölgyi Péter: Színház a képernyőn 1957-1967(kézirat)

Dunavölgyi Péter