1960

Az MSZMP Politikai Bizottsága 1959. október 6-i határozata a Magyar Rádió és  Televízió műsorpolitikájáról és káderhelyzetéről megerősítette a korábbi pártállásfoglalásokat. Az agitáció és és a propaganda fontos eszközének nevezte az intézményt. A Központi Bizottságnak és a Minisztertanácsnak megfelelő szervei útján kell irányítania és ellenőriznie az itt folyó munkát. A Magyar Rádió és Televízió vezetőitől és munkatársaitól elvárták a „kispolgári szemlélet száműzését”. Az előterjesztés előadója Szirmai István így fogalmazott: „Egyik és legfontosabb feladata a Rádió vezetésének, hogy a Rádió műsorából szorítsák ki maximálisan a kispolgári ideológiát, szemléletet, amely még egyik-másik műsorban jelen van.”

1960-ban a fenti határozatoknak megfelelően lépéseket tettek a vezetés megerősítésére, és a személyi összetétel módosítására. Az összlétszám ekkor 551 fő volt, ebből a politikai munkatársak (ez volt a hivatalos státuszuk)  száma: 231. Nyolctagú  televíziós igazgatótanácsot neveztek ki, élén Kulcsár Ferenc igazgatóval, Révai Dezső és Sándor György  igazgatóhelyettesekkel.    

 

A PB 1959. októberi határozatának idején a televízió összzes műsoridejének 22,4% volt politikai, agitációs műsor. Sportműsor 8,4%, művészeti műsor 51,6%.  A határozat után 1960-ban 30,8 % a politikai, agitációs, 20,6 % a gyermek, a sport- 6,4 %-ra, a művészeti műsorok pedig 42,4%-ra csökkentek.

 

 

Ebben az évben átépítik a Hargita stúdiót. Kiselejtezik a korábbi kísérleti berendezéseket. PYE – mixer  és úgynevezett monoszkópgenerátor, valamint saját fejlesztésű vidikonos kamerák (Alföldi György és Papp Imre)  kerülnek beépítésre.  

 

1959–1960-ban a posta kiépíti az idiglenes nyugati mikrolánot a Sopron–Győr–Gerecse–Budapest nyomvonalon TÁKI-berendezésekkel. Átadják a szentesi, tokaji és kékesi adókat. Már 7 vidéki adó sugározza a műsort. Ez és a kiépített gerinchálózat biztosítja, hogy az 1960-as római olimpia eseményeit hazánk legnagyobb részén venni tudják.

 

A hangközvetítésekben megjelenik az URH technika.

 

 

Január

 

A Központi Statisztikai Hivatal évi jelentése szerint 1959-ben megkezdte működését a miskolci, pécsi, és soproni televíziós közvetítő állomás. Az év végén mintegy 52.572-en rendelkeztek tévékészülékkel. Az ötvenezredik előfizető Solymosi Antal, a Kalibergyár szerszámkészítője volt. A január 17-i Élőújság című műsorban Megyeri Károly riporter mutatta be őt és felségét.

 

Kezdődik az ötnapos adáshét. Hétfő és péntek kivételével mindennap sugároz műsort a televízió. Január második hetétől a TV Híradó is bővül, hetente három adással jelentkeznek. A nézők kívánságára, csütörtökről szerdára kerülnek át a színházi közvetítések, hogy ne ütközzenek a Rádió hasonló műsorával.

 

Ebben a hónapban hunyt el Sándor Károly rajzolóművész, akivel egy esztendő óta már minden vasárnap az Élőújság című műsorban találkozhattak a nézők. 1957 óta olyan televíziós műfajt teremtett karikatúráival, amely meghódította a nézőket. Az Élőújság számára rajzolt akkor is, amikor elragadta a halál.

 

Január 1., bemutatják Kabelevszij Komédiások című balettjét Tóth László és Lakatos Gabriella előadásában. Rendező: Mikó András, operatőr: Kocsis Sándor, díszlettervező: Kézdi Lóránt.

A televíziós műfajok speciálisan a televízió számára készített díszleteket igényeltek már. Erről beszélgetett Lelkes Éva, Kézdi Lóránt díszlettervezővel a Film Színház Muzsika 1960/16. számában:

 „Kezdi Lórántot, a (TV egyik legtöbbet fog­lalkoztatott díszlettervező­jét faggatom. A mást, a színpadi és filmdíszletter­vezéshez viszonyított mást keresem munkájában. Közben megtudom, hogy 1956-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskola díszlettervezési tanszakát, hogy a televízió születé­sétől fogva ott dolgozik, hogy a díszlettervezést a mérnöki és a festői mun­ka művészi egyesülésének tartja, s hogy hozzá leg­inkább a festészet áll kö­zel.

Többek között ő tervez­te a Sakknovella, a Hotel Germania, a Vitézek és hősök, az Államügyész című televíziós játékok díszleteit,".

- Hogy mi az a más? - kérdezi vissza tőlem.

- A televíziós játék ál­talában sok kis képből te­vődik össze. A „más" min­denekelőtt ott kezdődik, hogy a minden dramatur­giától különböző TV dra­maturgiával kell a dísz­lettervezéshez közeled­nünk. Hogy a filmhez, vagy a színházhoz áll közelebb ez a munka? Ki tudja! Talán díszlettervezőileg az utóbbihoz. És mégis más.

- Egy konkrét kérdés: volt az Államügyészben egy jelenet. A papra gon­dolok, aki az egyházat kompromittáló pornográf kép eltüntetését kéri. Mi­lyen volt ennek a jele­netnek a díszlete? 

- A kép mindössze né­hány percig tartott s a rendezővel mégis két hé­tig spekuláltunk a stílu­sán. Végre megtaláltuk. A díszlet nem volt más, mint egy fal és valahol a magasságban egy XIV. századbeli gótikus fest­mény. És ettől a képtől lett ez a félelmetesen kö­nyörgő, telefonáló pap olyan parányi.

- Milyen a televíziós díszlet térhatárolása?

- Néha olyan, mint a színházé: három fal, más­kor csak egy fal, vagy egy takarás.

- S a díszlet nagyságá­ban van-e különbség?   

- A televíziós díszlet jóval kisebb, mint a szín­padi, vagy még inkább filmbeli társa. Alig pár méternyi csupán, hiszen a stúdió mindössze 9x16 méter területű s itt gyakran nyolc-tíz, sőt nemegy­szer még ennél   is   több díszletet kell felépíte­nünk  

- Stílusában a reális, vagy a stilizált díszletet találja inkább TV-szerű­nek?  

- A díszlettervező fel­adata szempontjából talán éppen az a legizgalma­sabb, hogy a díszletek tervezésénél mindenféle stílus alkalmazására sor kerül. Legutóbbi példa erre az Államügyész. Az előbb említett egyházi képnél csak jeleznünk kellett, Strecker szobájá­ban pedig valósággal épít­keztünk ... Nem beszélve arról, hogy én 1959-ben nyolcvanhét televíziós műsort díszleteztem. Ahány műsor, annyi stí­lust követelt. Hihetetlenül változatos munka ez. Bi­zony néha kicsit fárasztó is.

Nyolcvanhét feladat egy esztendőben. Óriási a szám. Több mint nyolc műsor egy hónapban. Ta­lán Itt is éppúgy, mini a televízió más területén, az alkotóművészek vállá­ról nem ártana a túlzott megterhelést leemelni, hi­szen mindez nemcsak az egészség, de véleményünk szerint egy bizonyos idő után a művészi színvonal rovására is mehet. „

 

 

Január 2., a TV Híradó tudósítása a népszámlálásról.

 

Január 12., Antos István pénzügyminiszter haláláról láthattak tudósítást a TV Híradó nézői.

 

Január 13. 19.00 élő közvetítés az Erkel Színházból, Giuseppe Verdi: Don Carlos. II. Fülöp – Székely Mihály, Erzsébet – Osváth Júlia, Don Carlos – Simándy József, Eboli – Eszenyi Irma, Aremberg – Gera Ilona, Posa márki – Melis György, Tebaldo – Ágay Karola, Főinkvizitor – Losonczy György , V. Károly – Tóth Lajos, Udvarhölgy – Gombos Éva, Mennyei hang – László Margit. Rendezte: Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán

 

Január 16. 19.00 élő közvetítés a Madách Színházból, Bródy Sándor: A medikus. János – Gábor Miklós, Arrak – Miklosi György, Rubin – Pécsi Sándor, Razia – Vass Éva, Ada – Békés Itala, Piroska – Gyurkovics Zsuzsa, Majd – Gyenge Árpád, György – Horváth Ferenc, Nagyfejeő – Garics János, Filozopter – Szénási Ernő, Adolf – Andresz Vilmos, Borcsa – Gombos Katalin, Dada – Patkós Irma. Rendezte: Ádám Ottó

 

A TV Híradó tudósít Major Tamás kitüntetéséről. Aki Nemzeti Színházban eltöltött 15 éves igazgatói tevékenységéért a Munka Vörös Zászló érdemrendjét kapta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács Elnöke adta át.

 

Január 17. 19.00 élő közvetítés a Nemzeti Színházból, Carlo Goldoni: Két úr szolgája. Pantaleone – Mányai Lajos, Clarice – Pápay Erzsi, Lombardi doktor – Makláry János, Silvio – Sándor Géza, Beatrice – Soós Edit, Florindó – Szirtes Ádám, Brighella – Szakács Sándor, Smeraldina – Zolnay Zsuzsa, Truffaldino – Suka Sándor, Pincér – Horváth József, Pantaleone szolgája – Buday István, fh. , Első hordár – Koltai János fh, Második hordár – Garai József. Rendezte: Major Tamás

 

Január 20. 19.00 élő közvetítés a Katona József Színházból, Frederico Garcia Lorca: Bernarda háza. Bernarda – Tőkés Anna, Bernarda anyja – Gombaszögi Frida, Agustias – Sívó Mária, Magdalena – Apor Noémi, Amelia – Kohut Magda, Martirio – Máthé erzsi, Adela – Mészáros Ági, Prudencia – Sittkei Irén, Poncia – Pártos Erzsi, Cseléd – Majláth Mária.

Rendezte: Marton Endre

 

Január 21., A TV Híradó beszámolt a gyermekbénulás elleni Sabin oltásokról.

 

Január 23., sugározták a Vadmadarak házatájáról című tudományos ismeretterjesztő filmet melynek forgatókönyvírója,operatőre és rendezője Homoki Nagy István volt, szerkesztője a neves filmgyári vágó Morell Mihály.

 

 

A televízió műsorára tűzte a hónap folyamán Maupassant: Gömböc című művét.

„Maupassant 280 novellát frt. Közöttük az első a ,.Göm­böc" volt. Nyomban remekmű! Banovich Tamás arra vállalkozott, hogy TV-re alkal­mazza ezt az lMo-ban megjelent, élesen leleplező írást. . Mert miről Is szól Maupassant „Gőmböc"-e? Arról, hogy az úrlvilág társadalma parvenü, álszent és igazságtalan volt. Gömböc, ez a velejéig közönséges prostituált lány, erkölcsileg, emberségben magasabbrendű, mint a társa­dalmi ranglétrán fent ülő grófok, bankárok, földesurak, apácák és szájaskodó lázongók.A dramatizálás a legtöbb helyen szószerint idézte Mau­passant szövegét és mégis az előadás, szellemében. Igen-igen távol állt a nagy franciától. Mert ml a novella erénye? Hogy könnyed, szellemes és mégis igaz, társadalmilag hiteles. Banovichnál a társadalmi hitelesség megmaradt, csak éppen a könnyedség Járt gólyalábakon. A novellá­ban Gömböcöt a porosz tiszt karjaiba nyájasan, kedélye­sen kergetik azok, akik ezután elfordulnak tőle, és épp­úgy megvetik őt, mint azelőtt. A TV-Játéknál? A rábe­szélést inkább erőszak váltja fel. Ez pedig távol áll Maupassant-tól. De ugyanazok a hiányosságok, amik az átdolgozásnál mutatkoznak, Banovlch rendezői munkájában még sú­lyosabbak. Maupassant azt írja Gömböcről: „Alacsony, gömbölyded, szalonnásan-hájas, duzzatag ujjai bolbász-füzérekre emlékeztettek . . . Rengeteg melle majd kibuggyant ruhájából, de azért a férfiak ingerlőnek és kívána­tosnak tartották, mert üdeséget árasztott magából." A ren­dező ezt a szerepet Váradi Hédire osztotta. Váradi ki­tűnő színésznő, de nem Gömböc. Ez a szereposztási téve­dés sok mindenben már eleve megfosztotta a TV-Játékot a maupassanti izektől. A cselekményt Banovich Tamás ügyesen sűrítette két zárt helyre: a postakocsiba és a vendéglőbe. Az utóbbinál azonban olyan tért komponált, amit a kamera látószöge nem bírt felölelni. Figyelmen kívül hagyta azt a törvényt, hogy a TV-játékokjiál a cse­lekménynek elsősorban az arcokon kell lejátszódniuk. A nagy mozgásokat, a sok totálképet nem bírja el a tele­vízió.A szereplőbrigádból Bánki Zsuzsát kell kiemelni, ö ér­tette véleményünk szerint Maupassant mondanivalóját: Lamadonné szívesen helyettesítené a porosz tisztnél Göm­böcöt. Az apácákat játszó Peéry Piri és Darvas Magda érdekes szereplői voltak a játéknak. Kár, hogy a rende­zés hibájából Peéry Piri monológja hatását vesztette. Hi­szen Maupassant az" ő szerepével éppen azt akarta volna elmondani, hogy az egyház szemében sem akadály az er­kölcstelenség, ha a célja úgy kívánja. A férfiak közül Básti Lajost és Mányai Lajost említjük meg Cornudet, il­letve Lámádon szerepében.A klasszikusoknak helyük van a televízióban. Kár, hogy Maupassant első bemutatkozása ebben az új műfajban a rendezés miatt nem volt eléggé szerencsés.” – írta  Lelkes Éva,a Film Színház Muzsika, 1960/(V)/2. számában

 

 

 

Január harmadik hétében Láthatták a nézők, a Lányok asszonyok, című műsort.

„ Szombaton a Lányok, asszonyok műsorát láttuk Ha­vonta egyszer jelentkezik ex a nemrégiben még olyan nép­szerű adás. Azért Írtam, hogy nemrégiben még népszerű, mert mostanában különös metamorfózison ment keresztül Míg azelőtt a Lányok, asszonyok félórája közérdekű volt. Az utóbbi időkben valamiféle különös unalom terjed már a műsor szignáljának megjelenése után a képernyőről. Azt kutattam hogy mi ennek az oka? Nézzük csak:  téma többnyire érdekes. Ezúttal például arról volt szó, hogy asszony szemmel milyenek a téli esték. Hogyan használ­ják fel lányok és asszonyok, városban és falun a pihenés óráit. Tehát a téma megfelelő. Akkor hol a hiba? - kerestem tovább. Az elképzelés, hogy egy klubdélután keretén belül bemutatnak különböző típusú asszonyokat, szintén Jó. A hiba ott van, hogy a megfelelő témát és a jó elképzelést roppant sekélyesen dolgozzak fel .A kamera ezúttal ellátogatott vidékre is, bemutatták * téli estéken hímző és tésztakészítő asszonyokat. Ezt is rop­pant felületesen. Nem beszélve a megoldásról, mely olyan volt, mintha aprócska hangyák mászkáltak volna a kép­ernyőn. A Lányok, asszonyok rovat régebbi sikerét annak kö­szönheti, hogy televíziószerűvé tette a nőknek szóló prak­tikus tanácsait. Jó ideje azonban már, hogy sem Walter mesterrel, sem háztartási tanácsadással, sem egészségügyi tornával, sem az egyéb Jó kezdeményezések folytatásával nem találkozunk. A műsor szerkesztői úgy hagyják abba a sikeres ötletek sorozatát, hogy ugyanakkor nem tudnak helyettük Jobbat vagy legalábbis azokkal egyenértékűt adni.” - –írta L. E Film Színház Muzsika 1960/(v)/4. számában.

 

 

Ugyancsak hétvégén láthatták az Élő újság újabb számát: 

Örömmel láttuk a vasárnapi Élő Újságot.  Már-már azt hittük az elmúlt hetekben, s Itt írhatunk hónapokat is, hogy az Eélő Újság valamiféle kátyúba került. A héten azonban valósággal újjáéledt. Egy Jó, friss érdekes újságnak lehettünk tanúi. Igenen tetszett a kis rajztehetség Kürti Hanna szerepeltetése. Baktai Ferenc jegyzete, Szepesi György sportbeszámolója. Jó volt Vitray  Tamás interjúja Ruttkai Évával. Külön érdeme ennek az EIö Újságnak, hogy valamiféle dicséretes segítőszogálatot talált ki. Bokodi Béla, a Vörös Csillag Traktorgyár újságjának szerkesztője gyári problémákkal állt a kamerák elé. Ezúton is segítségül hívta az
országban működő testvérüzemeket a kérdés megoldásához. S hogy milyen eredményes volt ez a riport? Az adás befejezése után néhány perccel már négy gyár is jelentkezett, felajánlva szolgálatait a Vörös Csillag Traktorgyárnak. Példaszerű, jó
megoldásában is érdekes Elő Újságot láttunk. „ –írta L. E Film Színház Muzsika 1960/(v)/4. számában.

 

 

Január 27. 19.00 élő közvetítés a Blaha Lujza Színházból, Boross Elemér ötletéből írta Csizmerek Mátyás: Narancshéj. Pista – Rátonyi Róbert, Eszter – Zentai anna, Karcsi – Petrik József, Klári – Kardos Magda, Finci – Mednyánszky Ági, Gyuri bács i – Pethes Ferenc, Mohácsi – Hadics László, Vermes – Latabár Árpád, Veremesné – Rajnai Elli, Laji – Csonka Endre, Sandri – Pagonyi János, Parkőr – Vádory Gusztáv, Osztályvezető -  Kővári Erzsi, Sóvári – Rmhányi Rudolf,  Rudi, pincér – Ferencz László. Rendezte: Karádi Béla

 

Január 28., a TV Híradó beszámolt Ady Endre Liszt Ferenc téri  szobrának felavatásáról.

 

Január 31. 17.00 élő közvetítés az Állami Bábszínházból,

Mészöly Miklós – Molnár Ilona: Árgyélus királyfi. Rendezte: Kovács Ildikó

       

A hónap végén az OIRT budapesti rendkívüli értekezletén döntöttek a tagtelevíziók műsorcseréjének rendszeréről, az Intervízió létrehozásáról. 1964-re teljesedik ki a szervezet. Első tagjai: Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és az NDK televíziója.

1958-ban Amsterdamban ültek össze az Eurovíziós tagországok hírszerkesztői. Egynapi nemzetközi átjátszási költségek hírcsere blokk létrehozásáról vitatkoztak, és döntöttek ennek előkészítéséről. 1959-ben öt eurovíziós tagország részvételével megindul az EBU kiséleti hírcsere programja, majd 1961-ben az összes tagország részvételével már teljessé válik. A szocialista országok is keresik a saját hírcsere kialakításának lehetőségét.

 

 

 

Február

 

A televízió sorozatot indított a XVII (római) olimpiai játékok előkészületeinek ismertetése.         

 

 

 

Február 4., a TV Híradó 14/1960. száma, tudósítás 02.09 terjedelemben Jókai Színház előzetes címmel. Alkotó: Szurok János. A riport képleírása: Szabó Magda Kígyómarás című darabja. Néma felvételek az előadásról, szereplők: Inke László, Bánki Zsuzsa. Fennmaradt szöveg: „A Jókai Színházban ma este mutatják be Szabó Magda Kígyómarás című társadalmi drámáját. A színmű 25 év történetét fogja át...  Ez a jelenet a 2o-as években játszódik. A darab rendezője: Ajtay Andor Szereplői: Inke László és Bánki Zsuzsa.”

 

Február 6., a TV Híradó 21/1960. száma, tudósítás 01.37 terjedelemben Szerepek és maszkok címmel. Alkotó: Szitányi László. Képleírás: Régi rajzok a falon, Pécsi Sándor öltözőjében tükör előtt ül és szakállt ragaszt magának, a Medikus című darabban öreg orvost játszik. Gordon Zsuzsa öltözője, néger lánnyá változik át A napfény nem eladó című darab Petőfi Színházbeli előadásához. Fülöp Viktor öltözője, a Csodálatos mandarin főszerepét fogja táncolni, ehhez sminkel. Fennmaradt szöveg: „A vándorkomédiások idején a rizspor, s a paróka elegendő volt bármilyen szerep eljátszásához... Ma komoly feladat a művész számára a szerephez, az ábrázolt egyénhez méltó maszk megformálása. Pécsi Sándor képzeletében  sok-sok korabeli festmény, fénykép tanulmányozása közben alakult ki a Medikus öreg orvosának maszkja. Még egy utolsó ceruzavonás és csiptetővel a szemén a századelejei évek orvosa áll előttünk. Kis négerbaba üdvözli a Petőfi Színház öltözőjében Gordon Zsuzsát. A napfény nem eladó című darab Bennyjét alakítja. A változás olyan jól sikerült, hogy még a baba is leült a csodálkozástól. Tetszem ?  Remélem a játék is jól megy majd. No szervusz...

Még kihalt az öltözőhöz vezető folyosó az Operaházban. Fülöp Viktor közben már készül az előadásra. Rajzok, vázlatok alapján formálódik a  Csodálatos mandarin arca, az opera világának, a különleges világításnak megfelelő maszk.. Keményebbek a szem, a száj vonalai. Felkerül a paróka és a bajusz... Még egy utolsó pillantás a tükörbe, és amikor a hangszóró a Csodálatos mandarin szereplőit a színpadra kéri, Fülöp Viktor már a függöny mögött áll. Kezdődik az előadás.” 

 

 

Február 9., A TV Híradó beszámol Huszka Jenő temetésről, és Moszkvából, a Varsói Szerződés pártvezetőinek értekezletéről.

 

 

Február 10.-i ülésén az MSZMP Magyar Rádió és Televízió Pátbizottsága Végreható Bizottság megtárgyalta a Rádió Televízió utánpótlás helyzetét, és az ezzel kapcsolatos feladatokat.  Az előadó: dr.Zentai János PB.titkár volt. Jegyzőköny. -MOL- 288f 22/1960 10öe. MSZMP KP Agitációs é Propaganda Osztály

 

 

 

Február 10., 19.20 élő közvetítés az Erkel Színházból.

1. Csajkovszij: Rómeó és Júlia. Escalus – Köszegi Ferenc, Capulet – Suba Gyula, Júlia – Lakatos Gabriella, Rómeaó – Havas Ferenc, Tybald – Eck Imre

2. Manuel de Falla: A háromszögletű kalap. Molnár – Havas Ferenc, Molnárné – Lakatos Gabriella, Kormányzó – Harangozó Gyula, Kormányzóné – Hamala Irén

3. Rimszkij-Korszakov: Seherezádé. A szultán – Eck Imre, Seherezádé – Kun Zsuzsa, Nagyvezír – Sallay Zoltán, Az ifjú – Fülöp Zoltán, Főeunuch – Suba Gyula. Rendezte: Harangozó Gyula

Az előadást a Csehszlovák Televízió teljes egészében, az NDK Televízió részben veszi át.

 

Február 17. 19.00 élő közvetítés a Petőfi Színházból, Ilf-Petrov: 12 szék.

Osztap Bender – Agárdi Gábor, Vorobjanyinon – Kozák László, Fjodor atya – Peti Sándor, Tyihon  - Almási Albert, Alka – Horváth Gyula, Petuhova – Petur Ilka, Sztanyiszlavova – Peéry Piri, Gricacujeva – Amrus Edit, Korobejnyikov – Bánhidi László, Csarusnyikov – Somogyvári Rudolf, Gyagyov – Inke László, Kiszljarszkij – Fellegi István, Vágya – Torma István, Scsukin – Kollár Béla, Ellocska – Lengyel Erzsi, Liza – Rákosi Mária, Lápisz – Beszterczei Pál, Perszickij – Borai Lajos, Titkárnő – Meződi Erzsébet, Színházi rendező – Vértess Lajos, Színész – Ősi István, Színésznő – Böröndi Kati. Rendezte: Kamarás Gyula

 

Az élő közvetítéseknél minden alkalommal fel kellett készülni arra, hogy ha bármilyen okból a közvetítő láncban zavar keletkezik, akkor erről a nézőt tájékoztatni lehessen és legyen mindig valami tartalék műsor. Pápai Lajos szerkesztő ebben az időben a műsorszerkesztőségen dolgozott, mint adásvezető. Erre a napra később így emlékezett: „Amíg a központi kapcsolóterem a Szabadság téren el nem készült, minden külső közvetítésnél  (színház, meccs, külföldi átvétel) fel kellett mennünk a Szabadság hegyre, a Hargita stúdióba. A bemondónőnek is…  1960. február 17-én, bár vészesen közelgett az adásidő, Tamási Eszter csak nem akart megérkezni. Köröttünk hó és fagy, bévül meg egyre idegesítőbb várakozás… Mit lehet ilyenkor tenni? Hiszen még csak olyan táblánk sem volt, amire felírhattuk volna: »Kedves Nézőink! Következik…« Kértem a műszaki kollégáktól egy gyűretlenebb zakót, a hajamat hátulról bevizeztem, mert kicsit elaludtam – és elkezdtem gyakorolni az első mondatot: »Jó estét kívánok kedves nézőink!« – gondoltam, ha ezt ki tudom mondani, a többi már megy, hiszen én (az adásvezető) fogalmaztam. Sikerült. A konferálás után én is a többiekkel néztem az első műsorszámot egy filmet,  és reménykedtem. De a hó még mindig szakadt, Eszter  nem érkezett meg a színházi közvetítésre sem. Én csak a címet  meg a közvetítés helyét akartam bemondani, de a rendező Szőnyi G. Sándornak ez volt az első színházi közvetítése, addig agitált, hogy mondjam el a teljes bevezető szöveget és a szereplők listáját is, míg újra be nem vizeztem a hajamat. Az utolsó szó és a piros lámpa kialvása után  ráborultam  az asztalra, amikor meghallottam a magasból Peredi Jancsi hangját: »Lajos légy szíves kezd el újra mert elfelejtettünk kiadni!« Szóval a műszak élezte az egészet. A nézőktől is csak egy levelet kaptam: az is csak két fülem méretével és hajlásszögével foglalkozott…”

  

 

 

Február 20., Erről, arról, amarról című műsorban volt látható többek között  A főnök szerelmes című villámtréfa Schubert Éva, Márkus László, Egri István, Körmendi János szereplésével.

 

Február 21. 10.00 élő közvetítés a Bartók-teremből. Szőnyi Erzsébet: A makrancos királylány (meseopera)

 

Február 22., elhunyt Apáthi Imre Kossuth-díjas Érdemes Művész, a televízió főrendezője. 1945-1948 között az Országos Színészegyesület iskolájában, 1950-1953 között a Színiakadémián színészmesterséget tanított. Színészként és rendezőként a sokoldalúság jellemezte. Ihletett és szuggesztív jellemszínészként tartotta őt számon a színész- és kritikusszakma.
A televízió stúdióosztályának vezetője, Zsurzs Éva hívja meg főrendező, művészeti vezetőnek 1958-ban a televízióhoz. A magyar televíziózás kezdeteinél, amikor e műfaj szárnypróbáltatásai zajlanak különösen nagy jelentősége volt az elkészült, zömében élőben lemenő, műsorok értékelésének, a tapasztalatok megbeszélésének. Apáthy Imre főrendező elsősorban ezt a tevékenységet tekintette fő feladatának. Kényes ízlését, színészi stílusát, a díszletek és jelmezek használata terén szerzett tapasztalatait tudta átadni a minden héten összehívott vezetői értekezleteken, ahol aprólékos műsorértékelés volt. Főrendezői munkája nagyban hozzájárult az induló televízió művészeti teljesítményéhez, mely később számtalan művészeti díjban is realizálódott, amit a Magyar Televízió alkotói kaptak.

 

 

Február 24. 19.00 élő közvetítés a Madách Színházból, Szolovjov-Vitkovics: A csendháborító. Naszredin Hodzsa – Zenthe Ferenc, Az öszvére – Deltai Károly, Dzsafár –Szénási Ernő, Niaz fazekas – Gyenge Árpád, Güldzsán a lánya – Gombos Katalin, A bokharai emír – Márkus László, Otum-Bibi – Kiss manyi, Husszein Guzila – Kőmíves Sándor, Bathíár nagyvezír – Bányai János, Rőfnyi szakállú bölcs – Ragály Elemér, Malomkerékturbánú bölcs – Károlyi János, Főillatfüstölő – Keleti Árpád, Légyhessegető – Szabó Ferenc, Ali  teaház-gazda – Miklósi György, Juszuf kovács – Gaál István, Sir Mamed Andresz Vilmos. Rendezte: Vámos László

 

Február 27., Latabár-estet sugárzott a televízió, látható volt az Egy norvég szénégető balladája is, Latabár Kálmán előadásában. Szerkesztő Búzáné Fábri Éva, Rendező Zsurzs Éva.

 

 

Egy szerkesztői üzenet a Nyersolajszivattyú gyár munkásainak a Rádió és Televízió újságból: „Egyes filmfeliratok olvashatatlanságáról szóló levelüket a tv-hez továbbítottuk.”  Egy másik cikkből: „A tv-nézők olvasni tudását hetenként többször is próbára teszik a láthatatlanságba burkolódzó feliratok… A TV mérnökei valamilyen ügyes szerkezettel kísérleteznek, hogy a feliratokat előcsalogassák.”

 

A megoldás szeptemberre születik meg. A filmközvetítések során egy érdekes elektronikus feliratozó technikát vezettek be. Tófalvi József és Istvánfi Sándor szolgálati szabadalmát. A filmszalagba égetett szövegeket a képernyőn nehezen lehetett olvasni, mert a képernyőhöz képest kicsinyek voltak és az átvitel csökkentett gradációtartománya miatt a háttérrel összemosódtak. Az új megoldás  ezért feliratszalagokat alkalmazott, nagyobb betűkkel. A kép és a felirat videojelét összekeverték, a felirat nagyobb fehér szintje biztosította, hogy a betűk a képtartalom fehér részein is jól láthatóak  legyenek. A Szalmaözvegy című film ekkor már tökéletesen olvasható lett. 

 

 

A hónap második felében Apró Antal ünnepélyesen felavatta a szentesi közvetítőállomást. A próbaadások megindulása után egy hónap alatt 150 százalékkal nőtt a szegedi előfizetők száma.

 

 

Dr. Henkei Antal (Siklós) levelét is közli a lap ebben a hónapban: „A család mindig felkészül a tv nézésre. Megfelelő távolságra helyezzük el a székeket, nálunk a fotel páholyülés, van »támlásszék« meg »körszék«, mindig a megszokott helyen. Úgy állítjuk be az ékezésünket és egyéb tennivalóinkat, hogy műsorvétel idején olyan csend legyen a szobában, mint egy színházban. Ha vendég jön, tapintatosan értésére adjuk, hogy vétel idején nálunk ez a rend…”

 

 

Ebben a hónapban filmtörténeti sorozat keretében került a képernyőre Dovzsenko A föld című filmje és Sadul egy némafilmje. Először tapasztalhatták a televíziósok, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a nézők véleményét, mindkét filmet teljes meg nem értés fogadta. Pár nappal később Fernandel A repülő szekrény című – a televízió első saját vásárlású – filmje még nagyobb bukás volt. Az  1967-es  Rádió és Televízió évkönyvben így írnak a bukásról: „A bukás még nagyobb volt: napokig szünet nélkül csengtek a Szabadság téri székház összes telefonjai, s a nézők válogatott átkokat szórtak a televíziósok fejére…”

 

Március

 

 

Ebben a hónapban a hetvenedik monori házba került televíziós készülék, számolt be a Pest Megyei Hírlap.

 

A tévéelőfizetők száma március 21-én  67.234. A nézők 69 százaléka budapesti, 15,2 százaléka vidéki városi, 15,7 százaléka falusi. A megyék közötti sorrend: Pest (5400), Komárom (2200), Fejér (1900). A városok ranglistája: Pécs, Miskolc, Szeged, Debrecen.

 

Március 1., a TV Híradó beszámol Apáthi Imre temetéséről.

      

Március 2. 19.00 élő közvetítés a József Attila Színházból, Csizmarek Mátyás – Nádasi László – Semsey Jenő: Érdekházasság. Venczel – Endrődy Lálmán, Venczelné – Keresztessy Mária, Éva – Örkényi Éva, Misi – Bodrogi Gyula, Feri – Soós Lajos, Rudi – Horváth Pál, Ilonka – Szemes Mari, Szabó – Dömsödi János, Makrainé – Bakó Márta, Tódor – Sugár László, Tímár – Kertész Dezső, Jani – Fényes Ervin, Lány – Hegedűs Györgyi, Sofőr – Lévai László. Rendezte: Hegedűs Tibor

 

 

Március 7. 18.00 élő közvetítés az Erkel Színházból. Ünnepi műsor a Nemzetközi Nőnap alkalmából, az ünnepi beszéd után: Hacsaturjan: Gajane című balettje

 

 

Március 8., első ízben rendezik meg a Nyílt tárgyalást. A sorozat az ifjúság erkölcsi, politikai problémáit akarja a nyilvánosság előtt megvitatni. Az első tárgyalás címe: Fiatalok az éjszakában. A vitában a fiatalokon kívül, művészek, tudósok, pedagógusok is részt vettek. 

 

Március 12. 19.00 élő közvetítés  a Fővárosi Operettszínházból, Miljutyin: Nyugtalan boldogság. Andrej Balasov – Sárdy János, Natasa – Gyenes Magda, Tánya – Zentai Anna Nazar – Pagonyi János, Burmak – Hadics László, Szenyka – Petrik József, Petyka – Szentesi Zoltán, Nyikifor – Antalffi József, Kapitolina – Fónay Márta, Nina – Thury Éva, Igonyin professzor – Homm Pál. Rendezte: Szinetár Miklós

 

Március 16. 19.00 élő közvetítés a Madách Színház Kamaraszínházából.

1. Moliére: Tudós nők. Chrisale – Pécsi Sándor, Philaminte – Lelkes Ágnes, Henriette – Vass Éva, Amrmanda – Psota Irén, Ariste – Hotváth Ferenc, Beliza – Kiss Manyi, Klitander – Lőte Attila, Trisottin széplélek – Márkus László, Tudós – Szénási Ernő, Mari szolgáló – Gyurkovics Zsuzsa, Tüske inas – Körmendi János, Julian inas – Andresz Vilmos, Közjegyző – Gyenge Árpád. Rendezte: Vámos László

2. Moliére: Scapin furfangjai. Argante – Márkus László, Geronte – Gyenge Árpád, Octave – Lőte Attila, Leander – Horváth Ferenc, Zerbinette – Gyurkovics Zsuzsa, Hyacinte – Vass Éva, Scapin – Pécsi Sándor, Szilvester- Körmendi János, Nérine – Dajbukát Ilona, Carle – Andresz Vilmos. Rendezte: Vámos László

 

A TV Híradó beszámol a MALÉV új járatának indulásáról Frankfurt am Main-ba.

 

 

Március 23. 19.00 élő közvetítés a Magyar Néphadsereg Színházból,

Földes Imre: Hivatalnok urak. Brohser – Földényi László, Barna Gábor – Pálos György, René – Tábori Nóra, Müller – Keres Emil, Felleki – Pándi Lajos, Herceg – Nagy István, Veres – Verebes Károly, Ulrich – Prókai István, Bokor – Koltai Gyula, Róth raktárnok – Szabó Ernő, Kozma gyakornok – Tordy Géza, Mihály, irodaszolga – Gyárfás György, Horváth, mérnök – Gáti György, Juliska – Schubert Éva, Terka – Péchy Blanka, Spitzer szabó – Pethes Sándor, Vámosiné – Ladomreszky Margit, Dezső a fia – Szatmári István, Szmolla – Györffi György, Nagy Pál – Bakos Gyula, Mari, szakácsnő – Vass Irma, Egy asszony – Sándor Iza. Rendezte: Kazimir Károly

 

Március 24., a TV Híradó tudósít, hogy Ortutay Gyula 50. születésnapján Munka Vörös Zászló Érdemrendet kapott.

 

Március 26. 19.00 élő közvetítés a Katona József Színházból, Csehov: Ványa bácsi. Szerebjakov – Balázs Samu, Jelena – Lukács Margit, Szonya- Mészáros Ági, Vojnyickaja – Gombaszögi Frida, Ovan Petrovics – Makláry Zoltán, Asztov Mihail – Bessenyei Ferenc, Tyelégin Ilja Iljics – Gózon Gyula, Marina, öreg dajka – Pártos Erzsi, Házi szolga – Csillag János. Rendezte: Gellért Endre

 

 

Március 27., Borisz Polevoj: Egy igaz ember című tévéjátékának bemutatása Benkő Gyula, Szakáts Miklós, Görbe János, Kömíves Sándor, Ferrrari Violetta főszereplésével.

  

Március 29., tudósítás a TV Híradó 37/1960. számában Nyíregyházi Színház címmel 01. 38 terjedelemben, Alkotó: Vecsei. Képleírás: Színházépület külső, falon Móricz Zsigmond emléktábla. Előcsarnok, nézőtér, dolgozik a fővilágosító. Major Tamás beszél a színpadon, színészek készülnek, Erkel Ferenc: Bánk bán című operájának kottáját lapozzák. Fennmaradt szöveg: „»De amit a színpadon a népnek hirdetünk, Ne hazudtolja meg a cselekedetünk« szavalhatják Thália  papjai ma már a Móricz Zsigmond Színházban Nyíregyházán. Hosszú idő óta nem volt itt hol játszania a színészeknek. Öt év munkája varázsolta most újjá a régi színház épületét. A nézőtér levegőjét mesterséges szellőző-berendezés és hőlégfűtés teszi kellemessé. Itt alkalmazták először a KONVERTA -féle  60 áramkörös magyar fényszabályozót is. És amikor megnyílik a nézőtér – az ünneplőbe öltözött nyírségiek kellemes székekben foglalnak helyet. Az ünnepi megnyitón Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója szaval. A Színházat Meruk Vilmos a Színház és Zenei Főigazgatóság vezetője adta át. És az öltözőben a debreceni Csokonai Színház és a budapesti Operaház művészei készülődnek a megnyitó előadásra. Felgördül a függöny és kezdődik az előadás.”

 

 

 

Március 30. 19.00 élő közvetítés a Petőfi Színházból, Otto L. Fischer: Kimenő. Marie – Dayka Margit, Az apa – Kovács Károly, Benny – Horváth Gyula, Ida a felesége – Böröndi Kati, Lara – Szabó Gyula, Vera – Temessi Hédi, Minna – Moór Mariann, A barát – Inke László, A ruhatáros nő – Rákosi Mária, Meta – Horváth Teri, Christian – Bánhidi László, Az intéző – György László. Rendezte: Simon Zsusza

 

Április 

 

„Ebben a hónapan a dunaújvárosi martin üzemből jelentkezett helyszíni közvetítéssel a televízió. Ez volt az első olyan üzemi helyszíni közvetítés, ahol munka közben, egy percre sem félbeszakítva a termelést, fontos eseményt sikerült optikavégre kapni! A ripoter Megyeri Károly, a rendező B. Megyeri Gabriella volt”  – Írja a Rádió és Televíziós évkönyv.

 

Egy másik idézet a könyvből: „Levél jött a Borsod megyei Izsófalváról: »Vannak itt néhányan bányász amatőrők, s van itt egy 260 méter magas hegy. Nemegyszer felvisszük oda a tv-készüléket, mert ott gyönyörűen vesszük a budapesti műsort. Ha meccs van vagy egyéb nagyobb műsor, oda jár fel tv-nézni a fél falu.«”

 

Április 2.,  a Bemutatjuk új felvételeinket című sorozatban Svéd Sándort, Kozák Gábor József népi zenekarát valamint Psota Irén és Márkus László Énekes duettjét is láthatták a nézők.

 

Április 7. 19.05 élő közvetítés az Erkel Színházból, Giuseppe Verdi: Simone Boccanegra. Simone Boccanegra – Jámbor László, Amelin Grimaldi – Mátyás Mária, Jacopo Fiesco – Székely Mihály, Gabrielle Adorno – Kövecses Béla, Paolo Albiani – Fraragó András, Pietro – Molnár Miklós, Ijjász kapitány – Kenéz Ernő, Amelia komornája – Arika Anelli, Testőrhadnagy – Petri Miklós. Rendezte: Oláh Gusztáv

 

 

Április 9. 19.30 élő közvetítés a Miskolci Nemzeti Színházból,

K. A.  Trenyov: A Néva partján. Lenin – Latinovits Zoltán, Burálov – Bitskey Tibor mv., Loszev – Szili János, Csubárjov – Bánhidi József, Polja Szemjonova – Varga Irén, Koja – Szakáll István, Rasztyogin – Jákó Pál, Jelizavete – Balogh Emese, Kapitolina – Gyarmathy Anikó, Maria – Egervári Klára, Szergej Kotov – Polgár Géza, Fjodor Knyazev – Horváth Sándor, Szavvatyéjevna – Csanádi Ila, Smetzger – Fehér Tibor, Ludmilla – Fontos Magda, Tyihi – Némethy Ferenc, Kerenszkij – Győző László mv, - Brizgalov – Beleznay István, Gorszkij – Csiszér András, Oboljasev – Farkas Endre, Egy kormányhivatal igazgatója – Mikes Béla, Zolotárjov – Haraszin Tibor, Bezgernanov – Verdes Tamás. Rendezte: Horvai István

 

Április 11., A Magyar Televízió dokumentumfilmösszeállítást sugároz Ny.Sz. Hruscsov Finn országi látogatásáról.

 

Április 20. 19.00 élő közvetítés a Nemzeti Színházból, Shakespeare: Sok hűhó semmiért. Don Pedro – Téri Árpád, János gróf – Csurka László, Claudió – Bitskey Tibor, Benedek – Ungvári László, Leonato – Tompa Sándor, Antonio – Raksányi Gellért, Balthazár – Szokolai Otto fh, Borachio – Horkai János, Konrád – Gosztonyi János, Galagonya – Makláry János, Bunós – Simánfalvy Sándor, Ferenc barát – Fenyő Emil, Jegyző – Szakács Sándor, Beatrice – Mészéros Ági, Hero – Berek Kati, Margit – Csernus Mariann, Urusula – Gerber Éva. Rendezte: Major Tamás

 

Ungvári Lászlóval Gách Marianne beszélgetett a színészetről, szakmájáról és a televízióról, a Film Színház Muzsika, 1960/(V)/ 5. számában:

„(…) -  A színészi játék so­kat fejlődött nálunk is a felszabadulás óta. Voltak régen nagy színészek, csak éppen az ensemble-játék nem teljesedett ki. 1945 után Sztanyiszlavszkij módszere új ka­put nyitott a magyar szí­nészetnek. Ez a módszer sok bukástól mentett meg előadásokat. De nemcsak nálunk, hanem mindenütt a világon. A színjátszás sokkal inkább önmagára ébredt, az ösztönösséget az értelem világította be. Az utóbbi években sok érde­kes előadást láttam kül­földön. Azt tapasztaltam, hogy lassan-lassan ki­vesznek a sztárok. Ez is Sztanyiszlavszkij módszerének köszönhető. Stratfordban Shakespeare Coriolánusának kitűnő elő­adását néztem meg, Laurence Olivier jálnotta a főszerepet, de egy percre sem ütközött ki az együt­tes játékából, inkább bele­olvadt. S a körülötte sze­replő színészek valamennyien izmos egyéniségek voltak, A kollektivitás voltaképpen mindenütt korunk jellegzetessége. A gazdasági életben csak­úgy, mint a művészetben. A Háború és béke ameri­kai filmváltozatában Audrey Hepburnre például még a sztárok reflektor­fénye vetődik. De a Spar­tacus című négyórás film, amelyben a legkisebb sze­repeket is világhírű szí­nészek játsszák, már az együttes játék diadala.

- S nálunk? 

- Mi nem élünk eléggé a lehetőségekkel. Szta­nyiszlavszkij elemző mód­szere nem vált még vé­rünkké, a próbákon  még nem   alkalmazzuk   kellő mértékben. (A fiatal ren­dezők között úgy érzem, Adám Ottó érti a legjob­ban a dolog lényegét.) Mindez a filmre fokozot­tabb mértékben vonatko­zik. Filmjátszási techni­kánk még igen gátlásos.

Megélénkül a hangja: - Tudja mit szeretek? A televíziót! A Nemzeti Színházban nagyrészt klasszikus szerepeket ját­szom, de igazi lényem mégis a modern művészi megnyilvánulások felé húz. A TV-ben megvan a lehetősége annak, hogy a színész a legnagyobb szen­vedélyeket minimális rez­dülésekkel fejezze ki. Ezt a fajta színjátszást érzem én mainak, és ez is kapcsolatos a színészi mozgásról vallott elméle­temmel. Csak úgy rajzanak be­lőle és körülötte a gon­dolatok. S ez nemcsak interjú közben derül ki, hanem akkor is, amikor a színpadon látjuk. „

 

 

 

Április 26. 19.00 élő közvetítés a MOM Művelődési Házából a Kaposvári Állami Csiky Gergely Színház vendégjátékáról, Shakespeare: Hamlet. Claudius – Rittkai Otto, Hamlet – Somogyvári Pál, Horatio – Sallós Gábor, Polonius – Homokai Pál, Leartes – Csihák László, Rosencrantz – Holl István, Guildentern – Gáfi László, Osric – Komlós István,  Fortinbras – Krémer József, I. sírásó – Fillár István, II. sírásó – W.Várkonyi Sándor, Színészkirály – Szabó Imre,  Gertrud – Jancsó Adrienne Ophélia – Lóránd Hanna. Rendezte: Kamarás Gyula

 

Április 28. 19.30 élő közvetítés a Jégszínházból, a műsort a magyar Jégrevü legsikeresebb számaiból állították össze a televízió közönsége számára. Szólisták: Nagy Mariann, Botond Györgyi, Boldog László, Czakó György, Jelfy Gyula, Jurek Eszter, Kovács Marietta, Kucharivit Miklós, Péters Alize, Rákosi Katalin, Tölgyesi Zoltán, Vida Gábor.

 

Gács László vezetésével április 07. és május 07. között Kínában tartózkodott a Magyar Rádió és Televízió négytagú küldöttsége., a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság 1960 évre kötött kulturális egyezménye alapján. A küldöttség tagjai voltak Gács László Elnök, Kulcsár Ferenc a Televízió Igazgatója, Zentai János a Pártbizottság titkára,, az Irodalmi osztály vezetője és Takács Ferenc az Ifjúsági Osztály vezetője. Az útról készült jelentés szerint ellátogattak Pekingbe, Ho-fé, Sanghaj, Kanton, Sen-jang és Fu-son városokba - MOL- 288f 22/1960. 10.öe./ MSZMP KP Agitációs é Propaganda Osztály /ag.344).

 

Május

 

A Hajdú-Bihar megyei Napló tudósított, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetség szakemberei elkészítették a debreceni tv-relét, amely a szentesi adó sugárzását veszi át és erősíti fel.

 

Május 3., tudósítás a TV Híradó 52/1960. számában Gellérthegyi Színpad címmel 00.49 terjedelemben. Alkotó: Schóber Róbert. Képleírás: Gellérthegy, panoráma a városról, I. sz Építőipari Vállalat dolgozói építik a színpadot. A Toldy és a Szilágyi Gimnázium tanulói.

Fennmaradt szöveg: „A virágba borult fák alól a Gellérthegyen a napfényes fürdőváros gyönyörű panorámája látszik. A kellemes környezet kiválóan alkalmas szabadtéri előadások rendezésére. Az I. kerületi tanács elhatározta, hogy szabadtéri színpadot létesít a hegyoldalon. Az 1 sz. Építőipari Vállalat dolgozói, sziklás talajban két hónap alatt építették meg a színpadot. A Toldy, a Szilágyi gimnázium növendékei és a kerület többi kiszesei társadalmi munkában jelentős segítséget nyújtottak az építéshez.”

 

 

Május 3. 19.00 élő közvetítés az Erkel Színházból, Giacomo Puccini: Tosca. Tosca – Czanik Zsófia, Cavaradossi – Pálos Imre, Scarpia – Jámbor László, Angelotti – Bódi József, Sekrestyés – Katona Lajos, Spoletta – Gömdöcs József, Sciannone – Komáromi László dr. Rendezte: Stephányi György

 

 

Május 7. 19.00 élő közvetítés a Madách Színház Kamaraszínházából, Gergely Márta: Száz nap házasság. Ica – Gyurkovics Zsuzsa, Feri – Zenthe Ferenc, Lili – Simor Erzsi, Csordás – Basilides Zoltán, Béla – Bodor Tibor, Teca – Kelemen Éva, Anti – Borsos Miklós,. Körös Magda – Lelkes Ágnes, Dr Kovács bíró – Szegedi Szabó István, Miklós – Garics János, Stolfolker – Gyenge Árpád , Pelikán- Mátrai József, Diós, dramaturg – Körmendy János, Lujzácska – Soltész Annie. Rendezte: Vámos László

 

Május 8., a Rómeó, Júlia és a sötétség című film bemutatása Töröcsik Mari, Bodrogi Gyula, Rajz János főszereplésével.

 

Május 10., tudósítás a TV Híradó 54/1960. számában Előzetes a Néphadsereg Színházból címmel,  01.54 terjedelemben. Alkotó: Szurok János. Képleírás: díszletépítés, Sceridan A rágalom iskolája című darabjának a plakátja, zsinórpadlás, reflektorokat bekacsolják, függöny szétnyílik. Fennmaradt szöveg: „Ezúttal nem az előadásról számolunk be. A kamera 1 órával a kezdés előtt pillantott be a Néphadsereg Színház zárt függönyei mögé – a kulisszák világába. Még nagy a zűr-zavar, de csak látszólag. Mindennek megvan itt a maga helye, rendeltetése. Az együttes irányítója a színpadmester. Egy intésére falak mozdulnak, csigák pedüllnek, függönyök nyílnak. A színház akrobatái – a zsinórpadlás kezelői, akik sokszor több emeletmagasságban dolgoznak. Most egy terem mennyezete emelkedik egyszerre a levegőbe. A kellékesek és a berendezők a színpad örökmozgói. Munkájuk sok figyelmet és pontosságot követel, hiszen egy rossz helyre rakott szék egy kint felejtett  cigaretta tárca – felboríthat egy egész jelenetet. A világosítók felkészültek, hogy reflektorok bonyolult rendszerében a megfelelő színeket adják be és a szükséges fényeket, alkalmazzák. Az óramutató a heteshez közeledik. A színpad kész, az irányitást a főügyelő veszi át. »Figyelem az első jelenet szereplőit kérem a színpadra.« Szétnyílik a függöny: kezdődik az előadás.”

 

Richard Strauss: A rózsalovag. Osch báró – Székely Mihály, Werdenberg hercegné – Osváth Júlia, Octavian – Sándor Judit, Faninal – Maleczky Oszkár, Sophie – Gyurkovics Mária, Marianne – Lorenz Kornélia, Valzacchi – Somogyvári Lajos, Annina – Eszenyi Irma Rendőrbiztos – Mészáros Sándor, A tábornagyné udvarmestere – Lux Géza, Faninal udvarmestere – Kenéz Ernő,  Jegyző – Galsay Ervin, Vendéglős – Göndöcs József, Énekes – Gera József, Fuvolás – Lux Tibor, Fodrász – Kővári Richárd, Három nemesi árva:  László Margit,  Déry Gabriella, Garancsi Márta. Rendezte:  Stephányi György

 

 

Június

 

Orosházán, a Petőfi Sándor Járási Művelődési Házban megalakult a Televíziósok Baráti  Köre. Műszaki előadásokat rendeznek és gyűjtik a tévével foglalkozó  cikkeket.

Majdnem egy évi tárgyalás után létrejött a megegyezés a római olimpia tv-közvetítéséről. A sporteseményekről – a megnyitót és a záróünnepséget is beleértve – 30 órás közvetítést sugároz a televízió.

 

Fél év alatt 25 ezerrel nőtt a tévéelőfizetők száma, június 30-ra elérte a 78.681-et.

 

Június 1. 19.00 élő közvetítés az Erkel Színházból, Rossini: Ory grófja.

Ory grófja – Réti József, A gróf nevelője – Faragó András, Isoller – Házy Erzsébet, Robert – Melis György, Marianne grófnő – Gyurkovics Mária, Ragonde – Németh Antal, Alice, parasztlány – Rasko Magda, Egy lovag – Somogyvári Lajos.  Rendezte: Szinetár Miklós

 

Június 2., Balatoni madártanyán címmel ismeretterjesztő dokumentumfilmet sugároznak, forgatókönyv, operatő, rendező: Homoki Nagy István.

 

 

Június 6. 19.05 élő közvetítés a Blaha Lujza Színházból, Florimond Hervé: Nebáncsvirág. Denise – Kovács Ibi, Celestin – Rátonyi Róbert, Fernand – Baksay Árpád, Marianne – Kardos Magda, Corina – Mednyánszky Ági, Örnagy – Latabár Árpád, Fedelemasszony – Mindszenti Magda, Loriot őrmester – Pethes Ferenc. Rendezte: Horváth Tivadar

 

 

Június 8. 19.00 élő közvetítés a Petőfi Színházból, Lorraine Hansberry: A napfény nem eladó. Water Lee Younger – Mádi Szabó Gábor, Ruth a felesége – Temesi Hédi, Beneatha a huga – Gordon Zsuzsa, Lena Younger – Simon Zsuzsa, Travis, Walter fia – Mádi Szabó Gábor, Joseph Asagai – Agárdi Gábor,  Goerge Murchison – Horváth Gyula, Karl Lindner – Keleti László, Bobo – Peti Sándor. Rendezte: Pártos Géza

 

 

Június 16., a TV Híradó beszámol, hogy Harangozó Gyula betanításával folynak a Ludas Matyi című balett próbái.

 

Június 18. 19.00 élő közvetítés a Madách Színházból, Moreto: Donna Diana.

Don Diego – Kőszegi Gyula, Donna Diana – Tolnay Klári, Donna Chintia – Kelemen Éva, Donna Fenissza – Isovay Katalin, Don Carlos – Gábor Mikós, Don Luis – Árva János, Don Gaston – Zenthe Ferenc, Polilla – Ladányi Ferenc, Floretta – Gambos Katalin. Rendezte: Both Béla

 

Június 21. 19.00 élő közvetítés a Katona József Színházból, Alekszej Arbuzov: Tánya. Tánya – Törőcsik Mari, Herman – Szirtes Ádám, Samanova – Csernus Mariann, Ignatov- Básti Lajos, Diszja – Bara Margit, Mihej – Horkai János, Nénike – Pásztor Erzsi, Griscsenko – Straznitzky L. fh, Dokror – Sugár Lajos, Olja – Tiboldi Mária fh, Gondnoknő – Fónay Márta, Vászin – Tompa Sándor, Basnyák – Almási József, Parancsnok – Kun Tibor, A parancsnok helyettese – Mécs Károly fh., Segédrendező – Verebély Iván fh, Matróz – Györi Emil, Legény – Fonyó István fh. Rendezte: G. G. Konszkij

 

Június 23., tudósítás a TV Híradó 73/1960. számában Német színházi kiállítás címmel 01.10 terjedelemben. Alkotó: Szitányi László. Képleírás: Iparművészeti Múzeum, A Német Demokratikus Köztársaság színpadművészeti kiállítása plakát, színpadképek, díszlettervek. Volpone alakjai, a Kékszakállú herceg vára díszlete, díszletrajzok. Fennmaradt szöveg: „Az Iparművészeti Múzeumban megnyílt Színpadművészeti kiállításon díszlettervek, színpadképek, kosztümök ... átfogó képet adnak a modern német színházkultúráról. Ilyen a Berlini Opera Turandott díszlete.

Volpone alakjait így formálták meg.

A kékszakállú herceg várának színpadképe.

Ismerős ez a kép. Mesterházi Lajos  Pesti emberek  című darabjának díszletei a Berlini Volksbühne színpadán...”

 

Június 23. 19.00 élő közvetítés a Pécsi Nemzeti Színházból,

L. Tolsztoj: Anna Karenina. A. A. Karenin – Tomanek Nándor, Anna, a felesége – Krencsey Marian, Szerjozsa, a fiuk – Galambos István, Sztyepan – Galambos György, Dolly, a felesége – Mátrai Mária, Vronszkij gróf – Avar István, Szerpuhovszkij tábornok – Faludi László Lidia Ivanovna grófnő – Hamvai Luci,, Vaszilij Lukics – Paál László, Konduktor – Szivler József.

Rendezte: Lendvay Ferenc 

 

Június 25. 19.35 élő közvetítés a Pécsi Nemzeti Színházból,

Heltai Jenő: Tündérlaki lányok. Özvegy Bergné – Takács Margit, Boriska – Gbor Ibi, Manci – Vetro Margit, Sári – Margittay Ági, Malvin néni – Bázsa Éva, Róza – Rab Antónia, A báró – Sármássy Miklós, Pázmány Sándor – Fülöp Zsigmond, Petrenczey Gáspár – Fülp Mihály, Pista – Ágh Tihamér. (A Rádió Újság a rendezőt nem tüntette fel.)

 

Május 11. 19.00 élő közvetítés a Pécsi Nemzeti Színházból.

G.B. Show: Sosem lehet tudni. Szereplők: Lanfrey Clandonné – Hamvay Luy, Gloria – Koós Olga, Philip – Fülöp Zsigmond, Dolly – Margittay Ági, Fergus Crampton – Tánczos Gábor, Dr. Valentine – Szabó Ottó, A pincér – Szabó Samú, Finch McComas – Paál László, Bohun – Dariday Róbert, Szobalány – Gyarmati Ágnes. Rendezte: Lendvay Ferenc.

Lelkes Éva írta a Film Színház Muzsika 1961/20. számában: „Azon gondolkoztam a Pécsi Nemzeti Színhez ..Sosem le­het tudni" előadása közben, hogy miért ls olyan nehéz Shaw-t ]ól látszani, hiszen remek dialógusok váltják egymást nagyszerű szituá­ciókban. És mégis, olyan rit­kán láthat az ember iazán j előadást a nagy író mű­veiből.

(…)A „Sosem lehet tudni" cí­mű darabját egyébként Shaw úgy jelölte meg, hogy ez a „kellemes" színművek közé tartozik. Talán sohasem írt szokványos és tiszta műfajú drámákat. Ez a darabja leg­inkább közelíti meg a víg­játékról alkotott elképzelé­seinket. Központi témája a szerelem, problematikájában pedig Shaw valószínűleg sa­ját intellektusát is kifigurázza. A darab igen sok felújí­tást ért meg hazánkban is, míg elérkezett - több évi szünet után - Pécsre. A pécsi előadás értékét, illetve értékítéletét az is nővéli, hogy a darab premier­jén több milliós közönség győződhetett meg a színház munkájáról. Először történt ugyanis, hogy vidéki premierelőadásáról közvetítést a TV.”

 

A Film Színház Muzsikaában L.É. írta az 1960/27. számában:

„E lap hasábjain már kri­tikát, méltatást kapott a te­levízióban múlt héten be­mutatott mindkét színdarab. Más nézőpontből most mégis visszatérünk a pécsi Nemzeti Színház előadásaira, a „Ka­renlna Anná-ra és a ,,Tün-dérlakí  lányok-ra. Többször leszögeztük már, hogy nem szabad különbség­nek lenni a vidéki és a pesti színjátszás között. Es most örömmel állapithatjuk meg, hogy a televízióval valóban ledőlt a válaszfal a vidéki és fővárosi színjátszás között. Ezek a televízió által bemutatott vidéki produk­ciók országos viszonylatban gyakran népszerűbbé lesz­nek, mint nem egy olyaq pesti siker, melyet a tele­vízió még nem tűzött mű­sorára. A „Karenlna Anna" pre­mierjének másnapján pécsi színészekkel beszélgettem. Tőlük hallottam és közöttük olyantól Is, mint Krencsey Mariann, hogy ennyire nép­szerűek soha még filmjeik után sem voltak. Mi ennek az oka? Elsősorban természetesen ezek a színvonalas előadások, de van egy más ok Is. Ez pe-
dig, hogy egyetlen este, mintegy háromszázezer ember lehetett tanúja a sikernek.

Az előadás még azok szá­mára is, akik hittek az elő­ző jó kritikáknak, meglepe­tést szerzett. Különösen a színészek nagy részének kul­turált szerep-felépítése tet­szett. Mindenekelőtt - Karenin szerepében - Tomanek Nándort kell megemlíteni. Ilyennek képzelhette Tolsztoj. - Mondhatunk-e ennél többet róla? De öröm­mel láttuk azt ls, hogy a vidéki évek milyen sok vo­nással tették gazdagabbá Krencsey Mariann Játékát. Nem hallgathatunk el azon­ban egy bántó szereposztási tévedést. A televízió min­dent felnagyító kamerája még Inkább bebizonyította, hogy nem lett volna szabad Vronszklj szerepét Avar Ist­vánra bízni. Avar István színpadon is, filmen is ta­núságát adta már, hogy na­gyon tehetséges művész, — de nem Vronszkij!

Szombaton este a ..Tün­dérlaki lányok"-at láthattuk. Az est sikere Margittay Ág­nes és Fülöp Zsigmond ne­véhez fűződik. Sárikához -  és   Pázmán   Sándorhoz. Néhány szót a közvetíté­sekről. Kiváltképp az utób­bi előadásnál volt szembe­tűnő, hogy a színészek nem voltak tisztában annak a hangerőnek a mértékével, amelyet a televízió érzékeny készülékei elviselnek. Az egyébként Jó Vetró Margitot azért marasztaljuk el, mert slpítozó hangja, ami valószí­nűleg a színpadon kifejezési eszköz volt, mire Budapestre és az ország más területeire ért, bántóan kellemetlennek tűnt. Ügy gondoljuk, hogy a televízió rendezőjének, Mihályffy Imrének, ha csak egy estére ls, de mérsékelnie kellett volna ezt a játék­stílust. Egyébként mind a két közvetítésnek jó ritmusa és szép premier plánjai vol­tak, kár. hogy a „Karenina Anna" egyik legszebb Jele­nete alatt áthallatszottak a műszakiak kábelt sürgető szavai.”

 

 

 

 

 

Június 29. 19.00 Élő közvetítés az Operaházból, W. A. Mozart:  Varázsfuvola. Sarastro – Mészáros Sándor, Tamino – Simándi József, Az Éj királynője – Ágay Karola, Pamina - Ostváth Júlia, I. hölgy – Déry Gabriella, II. hölgy – Szőnyi Olga, III. hölgy – Tiszay Magda, Öreg pap – Jámbor László, Fiatal pap – Kenéz Ernő, Papageno – Radnai György, Papagena – Koltai Valéria, Monostatos – Külkey László. Rendezte: Mikó András

 

 

Július

 

Július 2. 19.00 élő közvetítés a Nemzeti Színházból, Shakespeare: Szentivánéji álom. Thaseus, Athén hercege – Básti Lajos, Egeus, Hermina atyja – Téri Árpád, Lysander – Kálmán György, Demetrius – Sándor Géza, Philostrat- Csurka László, Vackor, Ács – Siménfalvy Sándor, Gyalu, asztalos – Szirtes Ádám, Zuboly, takács – Suka Sándor, Dudás fuvofoldozó – Horváth József, ösztövér, Szabó – Gáti József, Orrondi, üstfoltozó – Tarsoly Elemér, Hippolyta – Zolnai Zsuzsa, Hermina – Berek Kati, Heléna – Csernus Mariann  Obereon, tündérkirály – Kállai Ferenc, Titánia, tündérkirályné – Bara Margit, Puck – Soós Edit. Rendezte: Major Tamás

 

Komoly vita bontakozott ki Major Tamás a Nemzeti Színház igazgatója és Gács László MRT Elnök között a színházi előadások televíziós közvetítéseinek tv-s világítási problémáiról. Major 1960. július 11-én írt levelet Gácsnak. Részlet, Major leveléből:

„ (…) A Televíziós közvetítés során nem egy esetben bizonyos díszlet, világítás, végső soron rendezési változtatásokat igényel, azért , hogy a televíziós nézők a lehető legmaradéktalanabb közvetítést kapják. Ezeknek a televíziós igényeknek az összehangolása a színházunkat látogató közönség jogos érdekével nem minden esetben sikerül.  Így a július 2.-i Szentivánéji álom televíziós közvetítésének világítási nehézségei komoly problémát okoztak. Történetesen a Szentivánéji  álom második felvonása éjjel játszódik, amit a rendezés nem csak világítással, de a színészek mozgatásával, rendezéssel is kívánt kihangsúlyozni. Az előadás előtt két nappal  eszközölt kamera próbánál kiderült, hogy a színpadi világításunk a televíziós készülékeken keresztül olyan sötétet mutatott, amelyikben legfeljebb a szereplők kontúrjai vagy homályos foltok voltak kivehetők.  Az a kívánság, hogy az egész felvonást világítási szempontból közelebb hozzuk a televíziós fényekhez , azt jelentette a színházi előadásunk nézőközönsége számára, hogy a kép, ahol a szereplők úton – útfélen sötétségről beszélnek, szinte nappali világításban tárult nézőink elé.  (…) Tekintettel arra, hogy az elkövetkező időben színházlátogatóinkat nem szeretnénk hasonlóan hátrányos helyzetbe hozni, és magát a rendezői megoldásokat ilyen mértékben diszkreditálni, kérjük az Elvtársakat, hogy a jövőben csakl akkor tűzzék dátumszerűen műsorra előadásaink közvetítését, ha már a televízió rendezője, a darab rendezőjével minden ilyen technikai

 Igényt, a mi a Televízió részéről felmerül, megbeszélt. (…)”

 

Gács László 1960. július 21-i válaszából:

„ (…)Teljesen egyetértek azzal, hogy a színház csak bizonyos határig veheti figyelembe a T.V. igényeit megvilágítás és egy más szempontból. (…) Bizonyára te is tudod, hogy minden esetben  tárgyalnak a rendezővel e nélkül nem is  képzelhető el változtatás az eredeti művészi elképzelésen. (…) A Szentivánéji álom esetében nem a mieink hibásak, mert a T.V. igazgatója Kulcsár elvtárs egy hétig próbált Veled érintkezést találni, ez azonban nem sikerült. (Megjegyzem, hogy velem is előfordult már, hogy napokon keresztül próbáltam Veled beszélni, de Te elérhetetlen voltál.(…)” Magyar Országos Levéltár – XXVI.I-8., a Nemzeti Színház iratai. 

 

 

Július 7. 20.00 élő közvetítés a Margitszigeti Szabadtéri Színpadról,

Richard Wagner: Tannhauser.Hermann thüringiai őrgróf – Antalffy Albert, Erzsébet, a gróf unokahuga – Takács Paula, Tannhauser – Jovitczky József, Wolfram von Eschenbach – Svéd Sándor mv., Walter – Rösler Endre, Biterolf – Tóth Lajos, Heinrich – Göndöcs József,  Reinmar – Galsay Ervin, Vénusz – Delly Rózsi, Pásztorfiú – László Margit. Rendezte: Mikó András

 

Egyre több faluban is megjelent a televíziókészülék, erről tanúskodik Szemes Piroska beszámolója a Film Színház Muzsika 1960/28. számában:

„ Kik a falusi televízió tulaj­donosok? Elsősorban az értel­miségi réteg, amelynek a városi életformát pótolja a technika e modern vívmányá­val. Utánuk nyomban a termelőszövetkezeti tagok kö­vetkeznek. Ezek közül is a volt szegény- és kisparasztok Olyan emberek, akik nem nőttek össze eltéphetetlenül a földszerzés vágyával, akikhez közelebb állt a városias élet­formát elősegítő termelőszö­vetkezet, melybe a többieknél jóval előbb léptek ls be. Nemrégiben Tiszadobon jár­tam. Az egykori Andrássy grófok birtokán hét televí­zióskészülék van. Egy kivéte­lével valamennyi Intézmé­nyé. A kivétel Handa György nyugdíjas tsz tag. „Nem fájt a szíve csaknem hétezer fo­rintot egy ládára költeni? Ezt egy nagyon Jómódú régi gazda jegyezte meg róla. Az említett nyugdíjas viszont az­előtt néhány hold földje mel­lett kubikolni, alkalmi mun­kásként napszámba is járt. Gyakran az ország másik fé­lébe. Életformája nehéz, mégis változatosabb volt ta­lán, mint a röghözkötötteké, így nem csoda, ha ő lett a falu legmodernebb embere . . .

A példa azonban ragadós. Figyelemmel kísérve az egyet­len magántulajdonban levő televízióskészüléket, azt látja az ember, hogy „irigyei" lesznek a többiek is. A televízió felszabadítja falusi né­zőit is. élvezőjévé, tanítvá­nyaivá, de előbb-utóbb kritikusaivá is.

Ezideig a bírálatok, a kí­vánságok elsősorban a városi ember szemszögéből hangzottak el. Kis közvéleménykuta­tást csináltam éppen vidéki útaim alkalmával. Hadd mondom el, hogy mit hallot­tam. Sok városi embernek az a véleménye, hogy például a tudományos előadás nem te­levíziós műfaj. Mit válaszol­nak erre a kérdésre a falusi nézők. „Nagyon szeretjük a tudományos előadásokat. Könnyebben megértjük a lé­nyeget, ha látjuk is." A vá­rosban a legtöbb kifogás a filmszínházakkal kapcsolat­ban a szinkronizált filmeket éri. De a falu ezt kívánja. A televíziótól is. A színházi közvetítéseké a pálma (Köz­vetlen ezután a híradó és a sport következik ) A falu problémáit érintő riportok csak akkor érdeklik őket, ha illusztráltak és nem beszélge­tés jellegűek. Látni szeret­nék, hogyan lehet elérni bi­zonyos eredményeket. Kíván­csiak például a technikailag bevált gépekre, mégpedig működés közbeni Az asszo­nyok azt panaszolják, hogy a színházi közvetítések első fel­vonását sohasem láthatják, hiszen erre az  időszakra esik a falusi asszonyok napi mun­kájának utolsó szakasza, amelyet sem előbb, sem ké­sőbb nem lehet elvégezni. Ezt a szempontot véleményünk szerint a közvetítések idő­pontjának megváltoztatásában előbb-utóbb valami módon tekintetbe kell venni ... Végezetül még egy ér­dekes jelenséget vettem ész­re. Az egyéni tulajdonban levő televíziót falun nem te­kintik köztulajdonnak. Íratlan törvény, de még a leg­jobb szomszéd sem járt át a másikhoz adások idején. Emögött az a gondolat is rej­tőzik: „én is vehetnék, csak nem herdálom el a pénzemet . . ." Rátartiság?  Önérzetesség? Lehet, de előbb-utóbb éppen ez az érzés szüli majd meg a versenyt: újabb házak tetejére szerelnek majd ezüstös villákat.”

 

 

Július 10., Felnött játszótér, tévéjáték. Rendezte:  Deák István. FőszereplőK: Alfonsó, Barlay Vali, Csala Zsuzsa, Faragó Vera, Feleki Kamill.

 

 

Július 14., tudósítás a TV Híradó 83/1960. számában Iphigenia Auliszban címmel 01. 42 terjedelemben. Alkotó: Vecsei Marietta. Képleírás: néma képek a darabból, szereplők: Sennyei Vera, Temessi Hédi, Mádi Szabó Gábor.

 

Július 16., tudósítás a TV Híradó 84/1960. számában Ünnepre készülnek Szegeden címmel, 03.30 terjedelemben. Alkotó: Szitányi László. Képleírás: városképek, emberek az utcán, fagylaltozóban. A színpadon próbál Mikó András és Farkas Ferenc irányításával Házy Erzsébet és Sárdy János.

Fennmaradt szöveg: „Szeged, híres város – mondja a dal és a szegediek mindent elkövetnek, hogy a városuk híres legyen. Az órajáték zenéje először a szabadtéri játékok ünnepi megnyitóján hangzik majd fel, mához épp egy hétre. A régi diákokat ábrázoló bábjáték naponta kétszer – délben és este – jelenik meg a tér felett. A városban mindenütt az ünnep előtti lázas készülődés nyomát látjuk. A tanács vezetői gondoskodnak arról, hogy a Tisza-parti város csinosan fogadja százezer látogatóját. Új hírlap- és könyvpavolinokat állítottak fel az utcákon és még a Tisza -híd is új köntöst kap. Ízléses müvészeti ajándéktárgyak között válogathatnak majd a vásárlók. És nem feledkeznek meg a papírszalvéta gyűjtők népes táboráról sem. A vendéglátóipar naponta tízezer vendég étkezését biztosítja. Új éttermek között a napokban megnyit ........... Étterem, újjáépült halászcsárdák várják a messze földön híres szegedi halászlé kedvelőit. A város kedves színfoltja a Virág cukrászda Pálma terasza. Sokan Jönnek majd az ünnepségekre az úton is. Az újjonan felállított modern szervizekben percek alatt megjavítják a távoli útról érkezett kocsikat. A készülődés igazi központja az előadások színhelye, a Dóm tér. A …. személyes nézőtéren háromezer hangszóró sugározza majd a Csínom Palkó dallamait. A főszerepeket Házi Erzsébet és Sárdy János játssza. Zenéjét Farkas Ferenc szerezte. Rendező Mik András. A Szabadtéri játékokra érkezőknek jó szórakozást kívánunk.”

 

 

 

 

Július 17., Fiatalok városa, dokumentumfilm Dunaújváros fennállásának 10. évfordulójára. Rendezte: B. Megyeri Gabriella; forgatókönyv: Megyeri Károly; operatőr: Török Vidor

 

Július 23., Egy csirkefogó ügyében, tévéjáték Paso Afonsó írásából. Rendezte: Kende Márta

 

Július 28. 20.00 élő közvetítés a Margitszigeti Szabadtéri Színpadról,

Asztafjev: Bahcsiszeráji szökőkút. Mária – Kun Zsuzsa, Potocki herceg – Kőszegi Ferenc, Waclaw – Havas Ferenc, Két fiú: Dózsa Imre, Péter László, Mária barátnői: Bánki Györgyi, Som Gizella, , Fiatal pár: Erdélyi Alice, Tóth Lászó, Két lengyel hölgy: Csajkovics Magda, Géczy Éva, Két lengyel férfi: Gál Andor, Bozsó Árpád, Girej kán – Fülöp Viktor, Nurali – Balogh Ágoston, Zaréma – Lakatos Gabriella, Második feleség – Szumrák Vera, Táncosnő – Orosz Adél, Szolgálónő- Raksányi Júlia,Rabnő – Gál Zsuzsa. Rendezte:  Rosztiszlav Zaharov

 

Augusztus

 

 

Az 1960 augusztusában, Rómában megrendezett olimpia volt az első, amelyet Európában a televíziók teljes egészében közvetítettek. Az eseményre a működő budapesti, pécsi és szentesi állomások mellett működésbe léptek a kékesi és a tokaji adók is. A Posta a budapesti Elektromechanikai Vállalattól (EMV) III. sávi adót rendelt meg, amellyel közvetlenül az olimpia kezdete előtt kezdődött meg a kísérleti sugárzás. A fejlesztést 1959-ben kezdték meg, műegyetemi, postai és stúdiós szakemberek közreműködésével.

Romában 58 televízió stúdiót építettek az olimpiai játok színhelyein, hohy zavartalanok legyenek a különböző országokból érkező tv-riporterek munkakörülményei.

„Az olimpia napjainkban. Talán sohasem dicsérték annyit a televíziót, mint ép­pen ezekben a napokban. Magyarázata, hogy a TV - a lehetőségeihez képest - pontosan, lelkiismeretesen ad hírt az olimpia szinte vala­mennyi érdekes eseményé -rői. Egy kis statisztika. Augusztus 25-től szeptember 4-lg tizennyolc és fél órán át láthattunk egyenes adást Ró­mából. Képmagnóról és film­kockákról még további há­romórás beszámolót élvez­hettünk az olimpiáról.

A képernyőinken látható eseményeket   egyidőben  kilenc ország nézői élvezhetik, a  vendéglátó   olaszok  mel­lett a francia, a svájci,   az  osztrák, az NDK-beli és nyu­gatnémet, a lengyel, a cseh és a magyar nézők. A leg­jobb dolguk az olasz előfize­tőknek, van, ugyanis a ha­zai televízió egész nap közvetíti az olimpiai eseményeket. Elsősorban természetesen ab­ból a szempontból, hogy hol indulnak olasz versenyzők... Az eredményekről a ripor­tereket olasz és angol nyelven tájékoztatják, A mi ri­portereink angolul beszélnek. Vitrai Tamást és Radnai Já­nost nemegyszer nagy feladat elé állítja, hogy nem lehetnek jelen személyesen a ver­senyeken. Nem egy esetben ők maguk is csak a képer­nyőn látottak alapján tudó­sítanak, az adott pillanatban ugyanazt látják, amit ml és ugyanolyan körülmények kö­zött. Így történt például ak­kor is, amikor Parti János megszerezte az első aranyér­met.Nemcsak sportrekordok születnek, hanem televízió­sak is; Az elmúlt tizenegy nap alatt még egyetlenegy­szer sem fordult elő, hogy a kitűzött Időben műszaki hiba miatt ne láttunk volna képel. A közvetítő vonal tökéletes­sége minden eddigit felül­múlt: A nap legérdekesebb eseményeiből húsz percnyit telerecordingra rögzítenek a Szabadság téri stúdióban. Tehát az olimpia elmúltával a TV segítségével még visszatekinthetünk az érdekes eseményekre. Ezzel a tele­vízió az eljövendő TV-tulajdonosoknak akar örömet sze­rezni. Az Euróvízió és az Intervíizó megegyezése folytán min­den televízióval rendelkező ország elkészített a várható esélyesekről egy kisfilmet. Ezeket is láthattuk az olim­piai hetek sportműsorában. Vitár Róbert öszekötőszövege kitűnő volt. És még egy dicséret. Vasárnap este Vitrai Tamás interjúját hallhattuk magnószalagról. A pergő sza­lag képére rávetítették az ép­pen megszólaltatott alany fényképét  s ez szokatlanul élénk ritmust adott a műsor­nak.”  Írta Lelkes Éva, a Film Színház Muzsika, 1961/37. számában.

 

 

 

Augusztus 3. 20.00 élő közvetítés a Szegedi Szabadtéri Játékokról,

Farkas Ferenc: Csínom Palkó. Balogh Ádám – Nagyal Sándor, Csínom Palkó – Sárdy János, Csínom Jankó – Katona Lajos, Rosta Márton – Szabó Ernő, Éduska, a lánya – Házy Erzsébet, Zsuzszika – Sándor Judit, Tyukodi pajtás – Domahidy László, Förgeteg, bandavezér – Fodor János, Darú, kocsmáros – Káldor Jenő, Örzse a szolgálója – Lörincz Zsuzsa, Kati, a lánya – Lehoczky Zsuzsa, Piperec báró – Szabó Ernő, Koháry gróf – Kátay Endre, Koháryné – Lontay Margit, Rézangyal – Mentes József,  Göcs Pista – Marosi Károly, Ludas – Zádori István, Peták – Gémesi Imre, Kuczug Balázs – Pagonyi Nándor, Lenge őrnagy – Kovács János, Udvarmester – Putnik Bálint. Rendezte: Mikó András

 

Augusztus 14. 19.20 élő közvetítés a Margitszigeti Szabadtéri Színpadról

Wimner és Reichert – Berté és Lafitte: Három a kislány. Schubert – Rösler Endre, Schober, költő – Reményi Sándor, Schwind, festő – Pálffi Endre, Gumpelwissel, rajzoló – Bódi József, Vogel, operaénekes – Somogyvári Lajos, Scharntorff, dán követ – Lendvai Andor, Tschöll Keresztély – Maleczky Oszkár, Tschöllné – Budanovits Mária, Édi – koltai Valéria, Hédi – Pavlászky Edina, Médi – Gyurkovics Mária, Grisi Lucia énekesnő – Szilvássy Margit, Brundéner, nyergesmester – Katona Lajos, Binder Nándor, postahivatalnok – Kövecses Béla, Novotny , titkosrendőr – Ordelt Lajos. Rendezte:  Nádasdy Kálmán

 

Augusztus 14., tudósítás a TV Híradó 92/1960. számában Megérkezett a Sztanyiszlavszkij Színház  címmel 00.38 terjedelemben. Alkotó: Burza Árpád.

Képleírás: Ferihegyre érkezik a repülőgép, a balettegyüttes tagjai leszállnak. Aczél György és az Operaház tagjai fogadják őket. Fennmaradt szöveg: „Ma délután a MALÉV IL-18 különgépével Budapestre érkezett a moszkvai Sztanyiszlavszkij Színház több mint száztagú balett együttese. A balett világhírű művészeit Aczél György művelődésügyi miniszterhelyettes és Biczó György, a szegedi Városi Tanács elnöke és az Operaház művészei fogadták. Az együttes első fellépésére a Szegedi Szabadtéri Játékokon kerül sor, majd a hónap közepén a fővárosban is vendégszerepelnek. A szegedi Jeanne d’Arc előadást jó idő esetén a Televízió vasárnap este közvetíti.”

 

Augusztus 16. 19.30 élő közvetítés az Operaházból. Cin-Georges és Masille – A. Aden  és L. Delibes: A kalóz. Balettelőadás, a Moszkvai Sztanyiszlavszij és Nyemirovics-Dancsenko Színház művészeinek vendégjátéka.

 

Ezen a héten a Rádió és Televízió Újság Külön kameránk jelenti című, nézőknek szóló rövid hírei között írja: „Beszéljünk másról is. Például arról, milyen színházi közvetítések várhatóak az őszi évad két hónapjában? Tessék egy csokorba gyűjtöttük a címeket: 1. Biderman és a gyújtogatók (Katona József Színház), 2. Fekete ventillátor (Madách Színház), 3. Három tavasz (Fővárosi Operettszínház),4. A teremtés koronája (Jókai Színház), 5. Idegen partok (Vígszínház), 6. Kispolgárok (József Attila Színház). Elő lehet készíteni a házi zsöllyéket, támlásszékeket, és páholyüléseket…”

 

„Tízmillióknak. Soha akkora nézőtér előtt nem játszottak még Operaházunk művészei, mint amekkora az október 5-i előadás publikuma lesz! A kamerák előtt pereg le ezen az estén Bartók két remek balettje, A csodálatos mandarin  és A csodálatos mandarin  – s a produkciót a nagy nyugati televíziós szervezet, az Eurovízió sok ország, sok tízmillió európai tv –néző számára közvetíti majd. A tv szárnyán messze jutnak nemzeti kultúránk kincsei, példázva és segítve a népek közötti megértést, a baráti szellemet.”

 

Augusztus 20., Megkezdte próbaadását a 4 kilowattos 64 méter magas

kékestetői tévéadó.

 

Augusztus 25.–szeptember 11., három héten át minden nap sugárzott műsort a televízió, hogy közvetíthesse az olimpiát. A történelemben ez az első olimpia, amelynek eseményeit tízmilliók egyidejűleg láthatták. 296 televíziós szakember dolgozott azon, hogy a szignál élőben felhangozhasson 36 országban. 1948-ban Londonból ugyan már láthattak tévéközvetítést, de azt akkor igen kevesek nézhették.

 

Szeptember

 

Az olimpiának köszönhetően az előfizetők tábora ismét nőtt, szeptember 30-án már 90.887 előfizető volt.

 

Szeptember 3., a TV Híradó beszámol Kádár János és Ny. Sz. Hruscsov találkozójáról, amely a moszkvai gazdasági kiállításon történt, valamint Szőnyi István zebegényi temetéséről.

 

Szeptember 6., két színházi tudósítás a TV Híradó 106/1960. számában.

1., Román színház érkezése; terjedelem: 00. 50. Alkotó: Kecskés László – Zádor László. Képleírás: A repülőgéppel érkező román művészeket, a Municipal Színház tagjait Kőműves Sándor fogadja. 

2., A Madách Színház elutazása; terjedelem: 00.32. Alkotó: Kecskés László – Zádor László. Képleírás: A Madách Színház tagjai. Gábor Miklós,Tolnai Klári, Pécsi Sándor, Uray Tivadar, Kiss Manyi, Both Béla, Gyurkovics Zsuzsa, Gombos Kati, Sinkovits Imre indulnak Ferihegyről Bukarestbe. A két riport egybe vágva készült el. Fennmaradt szöveg: „Szombaton érkezett hazánkba a MALÉV három különgépén a bukaresti Municipal Színház társulata. Az együttes tagjai négy előadást tartanak a Madách Színházban. Előadják az Éjjeli menedékhelyet és az Ügynök halálát is. A művészek fogadására megjelent Gyáros László a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke. A kollégákat Kömüves Sándor üdvözölte. A bukarestiek látogatását a Madách Színház társulata viszonozza. Gábor Miklos, Tolnai Klári, Pécsi Sándor, Uray Tivadar, Kiss Manyi  és a többiek ugyanazzal a három géppel utaztak a román fővárosba. Nagy az izgalom a fiatalok között, hiszen nekik ez az első külföldi vendégszereplésük. A magyar művészek vasárnap kezdték meg egyhetes turnéjukat a bukaresti Municipal Színházban.”

 

Szeptember 6., tudósítás a TV Híradó 106/1960. számában Bányász–színész szerződés címmel 00.41 terjedelemben. Alkotó: Szitányi László – Zádor László. Képleírás: A Vígszínház társulatának megbeszélése, majd szerződést írnak alá a várpalotai Szénbányászati Központ igazgatójával. Keres Emil és Verebes József kis bányászlámpát kapnak ajándékba. Fennmaradt szöveg: „A várpalotai szénbányászati tröszt igazgatója, Martinka Mátyás vasárnap sok szeretettel üdvözölte a Vígszínház művészeit, Pálos Györgyöt és Benkő Gyulát, akik a színház és a bányászok szocialista szerződésének megkötésére jöttek a Várpalotára. A szerződés szerint a színház – többek között – rendszeresen vendégszerepel majd Várpalotán, és tevékenyen támogatja a helyi művészeti együttesek munkáját. A bányászok egyebek mellett vállalták, hogy segítenek a bonyolult színpadtechnikai megoldások kivitelezésében. A bányászok egy-egy kis bányászlámpával kedveskedtek a színészeknek.”

 

Szeptember 8., a TV Híradó beszámol Wilhelm Pick haláláról, valamint az utolsó villamosjárat indulásáról Pécsett.

 

Szeptember 14. 19.00 élő közvetítés a Katona József Színházból, Max Frisch: Biedermann és a gyújtogatók. Biedermann úr – Mányai Lajos, Babette a felesége – Máthé Erzsi, Anna, a szobalány – Pápai Erzsi, Schmitz, díjbirkózó – Básti Lajos, Eisenring, pincér – Várkonyi Zoltán, Rendőr – Szirtes Ádám, A filozófia doktora – Őze Lajos, Tüzoltó parancsnok – Gáti József, A tűzoltó-kar tagjai: Csizmadia László, Szalai Sándor, Varga Zsolt. Rendezte: Marton Endre

 

Szeptember 17., a TV Híradó beszámol Weiner Leo temetéséről.

 

Szeptember 24. 19.00 élő közvetítés a Madách Színház Kamaraszínházából, Örsi Ferenc: Fekete ventillátor. Az apa – Szegedi Szabó István, Az anya – Simor Erzsi, A lány – Váradi Hédi, Az orvos – Gábor Miklós, Az ügyész – Garics János,  A merénylő – Gombos Katalin, Az őrmester – Zenthe Ferenc, A szobalány – Kun Magda. Rendezte: Both Béla

 

Szeptember 22. és 27., a TV Híradó beszámol Sabin pofesszor magyarországi látogatásáról.

 

Szeptember 27. 19.00 élő közvetítés az Erkel Színházból, a Budapesti Zenei Hetek 1960 programjából, Erkel Ferenc: Hunyadi László. V. László – Külkey László, Czillei Ulrik – Faragó András, Hunyadi László – Pálos Imre, Hunyadi Mátyás – Dósa Mária, Gara nádor – Losonczy György, Mária, a leánya – Gyurkovics Mária, Szilágyi Erzsébet – Takács Paula, Szilágyi Mihály – Veress Gyula, Rozgonyi – Pálffy Endre, Hadnagy – Petri Miklós, Egy nemes – Szilágyi Béla. Rendezte: Oláh Gusztáv és dr. Kenessey Ferenc

 

 

Október

 

 

Október 1., tudósítás a TV Híradó 117/1960. számában Déryné Színház  címmel, 01.46 terjedelemben. Alkotó: Szitányi László – Zádor László.

Képleírás:  Déry Színház előtti tér, autóbuszokkal, jelmez- és díszlettervek, angol nyelvű újságcikk, társulati ülésről készül fényképek. Néma az anyag.

Fennmaradt szöveg: „Az elsőtől a 4 milliomodik kilométerig, az első előadástól a 29 ezredikig, az elsőtől az 5 milliomodik nézőig, 10 fáradsággal és sikerekkel teli esztendő múlt el. 10 év, ami alatt az Állami Déryné Színház autóbusz és teherautó karavánjai, közel 2 ezer községbe jutottak el. A fürge buszok, a fáradhatatlan művészek új fényt vittek a falvakba. Figyelem és mosoly a gyermekarcokon, és a színpadon Ludas Matyi épp az első igazságtalanságot szenvedi el. De az ifjú közönség tudja a darab végét, hogy az igazság mégis győzedelmeskedik. Ferdinánd .....Lujza .... a kancellár és a  killer? család  csatájának ma már valóban egy új közönség a szemtanúja. És a dalt, a táncot is elvitték a falvakba. A Leányvásárban az ismert dallamok és a látványos táncok.... Gyülekezik a falu népe, ............ lakodalom előadására. Rivalda fény gyúl, és már pereg is a dráma. A siker most sem marad el. A falu megbecsülésének jeléül virágot kapnak a művészek. És a késő délutánokon, végtelen estéken tovább róják Thália utjait.”

 

 

1960. 10. 20.30 élő közvetítés a Magyar Állami Operaházból, a

Budapesti Zenei Hetek programjából.

1. Bartók Béla: A fából faragott királyfi. A királyfi – Havas Ferenc, A királykisasszony – Ugry Klotild, A fából faragott királyfi – Harangozó Gyula, Hableányok : Éhn Éva, Mák Magda, Orosz Adél. Koreográfia és betanítás, rendezte: Harangozó Gyula

2. Bartók Béla: A csodálatos mandarin

A lány – lakatos Gabriella,  Az öreg gavallér – Harangozó Gyula, A fiatal diák – Sipeki Levente, A mandarin – Fülöp Viktor, A három csavargó : Gál Andor, Havas Ferenc, Sallai Zoltán. Koreográfia és betanítás, rendezte: Harangozó Gyula

A közvetítést az EURÓVIZIÓ is átvette.  (Lásd az augusztusi beharangozó írást!)

 

 

 

Október 4–6., a TV Híradó beszámol Kádár Jánosnak az ENSZ-ben mondott beszédéről, és a beszéd fogadtatásáról. Bemutatja az Esti Hírlap Egyetértünk című cikkét is.

 

Október 6., a TV Híradó tudósítása a budapesti Beriln étterem megnyitásáról.

 

Október 8., a TV Híradó beszámol Tímár József temetéséről. 

 

Október 13. 19.00 élő közvetítés a Fővárosi Operettszínházból, Lajtai Lajos – Kellér Dezső – Szenes Iván: Három tavasz. Hansi – Honthy Hanna, Rozika – Petress Zsuzsa, Tavaszi – Baksay Árpád, Ancimanci – Halasi Marika, Paula – Kiss Ilona, Sanyi – Cskányi László, Gyímes – Balázs István, Klári -  Bán Klári, Selmeczy – Márkus Ferenc, Amália – Mindszenti Magda, Józsi – Képessy József, Hadházy- Krémer József, Rosdás bácsi – Hetai Andor, Rosdás néni – Vándory Margit, Dolfi – Hidegföldi József, Olli-Jolly -  Vámos Piri, Zombori – Antalffy József, Százados – Bánk Miklós, Méltóságos – Tekeres Sándor. Rendezte: Horváth Tivadar

 

Október 15., Nemzeti Színház, Artur Miller Az ügynök halála című drámájának felvétele és közvetítése.  Szereplők: Willy Loman – Tímár József, Linda – Somogyi Erzsi, Biff – Kálmán György, Happy – Kállai Ferenc, Bernard – Linka György, A nö – Máthé Erzsi, Charley – Kemény László, Ben – Balázs Samú, Howard Wagner – Hindi Sándor, Jenny – Selényi Etelka, Stanley – Gosztonyi  János,  Miss Forithe – Soós Edit, Letta – Timár Éva.

Rendezte: Marton Endre. A tévéfelvétel rendezője: Zsurzs Éva. 

 

Demeter Imre 1973-ban Tímár József életének szentelt könyvében az előadásról és annak felvételéről írta: „Az utolsó néhány előadáson a televízió megkísérelte, hogy telerecordingra rögzítse Az ügynök halála előadást: valóságos versenyfutás volt az elmúlással: megörökiteni minden áron az előadást. Sikerült: félelmetes volt látni, már a színész halála után, ezt a technikailag nem tökéletes, de felbecsülhetetlen értékű felvételt.  Az ügynök hálál telerecording felvétele egyszeriben föltárt egy horizontot, melyről addig, a nagy színpadi előadásokat látva, csak sóvárogva álmodozhattunk. A kérdést: mi marad meg a színészetből az elmúlás után – most a technika már megoldotta.”

 

Az előadás hossza: 173:42 perc  volt. Az előadás felvétele (telerecording technikával) filmen fennmaradt. Ma már restaurált digitális videó változata is van. Az évtizedek alatt megkopott és megrongálódott egyedülállóan értékes kópiát a Magyar Televízió filmrestauráló műhelye 1999/2000 évben hozta rendbe, ma több jó minőségű (analóg és digitális) videó kópia áll rendelkezésre az előadásból. A restaurálás során kiderűlt, hogy minimum kétszer vették fel az előadást Tímár József betegsége miatt. Az akkor már nagybeteg színész küzdelme a betegséggel minden előadáson külön dráma volt.

A több mint negyven éve készült filmszalag igen elhasználódott, a sokféle filmhiba és sérülés miatt nem volt már vetítésre alkalmas állapotban. A további esetleges végső pusztulást megelőzendő a technikai, műszaki okok miatt zárolta a tekercset az MTV Rt. Archívuma addig, amíg megfelelő technikai háttér nem áll rendelkezésre a restauráláshoz. A restaurálás során először a filmszalag fizikai állapotának helyreállítása történt meg. Ezután kezdődött a filmátírás, a fénylés, és a digitális filmhiba korrekció. A több előadás részleteiből összeállított eredeti felvételen, a kép- és hangminőség között igen nagy volt az eltérés volt. Ezért az egyik legfontosabb feladat a különbségek kiegyenlítése. A korabeli műszaki technológia problémák miatt igen sok kép- és hanghiba volt a felvételen. Ennek jelentős részét, a mai korszerű digitális technika segítségével, sikerült a restaurálás folyamán korrigálni. A restaurálást Kis Sándor filmrestauráló, végezte. A cél az volt, hogy csökkentsék azokat a technikai jellegű hibákat, amelyek miatt a néző kizökkenne a drámai mű hatása alól.

 

Október 19., 19.00 élő közvetítés a Jókai Színházból, Fehér Klára: A teremtés koronája. Nyitrai Ákos – Inke László, Mária a felesége – Bánki Zsuzsa, Zsóka – Hacser Józsa, Feri – Szabó Gyula, Éva – Temesi Hédi, Mária titkárnője – Böröndi Kati, Hivatalnok – Horváth Gyula, Tanár úr – Kollár Béla, Háziasszony – Kömíves Erzsi, Eladónő – Lengyel Erzsi. Rendezte: Pauló Lajos

 

Október 22., tudósítás a TV Híradó 126/1960. számában Német színház érkezése címmel 00.22 terjedelemben. Alkotó: Gyöngyösi. Képleírás: A Deutsches Teather művészeit a repülőtéren fogadja Meruk Vilmos.

 

Október 26. 19.00 élő közvetítés a Vígszínházból,

Barnasin Anna: Idegen partok előtt. Zágon János  –  Páger Antal, Tordai miklós – Benkő Gyula, Józsa Géza – Zách János, Mitics Pál – Keres Emil, Johannes Félix – Szakáts Miklós,  Petneházi Gusztáv – Pethes Sándor, Szekeres Zoltán – Pálos György, Breznai Károly – Gera Zoltán, Széll István -  Tordy Géza, Fazekas András – Deák Sándor, Buravetz Zsolt -  Pándi Lajos, Kesző Gyuri – Farkas Antal, Vincze , hajóács – Györffy György, Halász Béla – Prókai István, Ókovács – Bakos Gyula, Palócz Feri - Verebes Károly, Bálint, szakács – Mádi Szabó Gábor, Decker Viktor, pincér – Nagy István.

Rendezte: Kazán István

 

Az év első tíz hónapjában a TV Híradó közel 900 hazai eseményről számolt be.

 

 

November

 

 

November 9. 19.00 élő közvetítés a Nemzeti Színházból, Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok. Orsino – Ungváry László, Sebastian – Kálmán György, Antonio – Hindy Sándor, Böffen Tóbiás – Tompa Sándor, Keszeg Andor – Szakács Sándor, Malvolio – Balázs Samú, Fábián – Garas Dezső, A bolond- Várkonyi Zoltán, Olivia – Bara Margit, Viola – Töröcsik Mari, Mária – Olty Magda. Rendezte: Major Tamás

 

November 29-én a Rádió és Televízió Újság Erdőss Ferenc Színház vagy Film? című írását közli: „A kérdést  a szegedi Délmagyarország című újság tette fel nemrégiben, amikor fenti címmel foglalkozott a tv színházi közvetítéseivel: »Mit várunk a televíziótól? Nyilvánvalóan: a színházi előadás pontos és hű közvetítését. Élményt és illúziót várunk. Azt akarjuk, hogy elhitesék velünk: ott ülünk a pesti színházban a nézők között, sötét ruhában, feszesen, ünnepi érzésekkel.

Ezt váruk és mégis nagyon gyakran mást kapunk. A színházi előadás közvetítésének egy pontján – legtöbbször érdekes és izgalmas pontján -  ugyanis egyszerre valami váratlan és különös dolog történik. Hirtelen filmszerű jelenetek, filmszerű hatások jelennek meg a képernyőn. Mintha nem is a színházban ülnénk… Mintha a tv operatőrei elfelejtették volna, hogy színházat és nem filmet csinálnak.«

A cikk továbbiakban kifejti – félreértések elkerülése végett –, hogy nem a szürke, ötlettelen, unalmas közvetítések mellett tör lándzsát, hiszen a tv lehetőségeit fel kell használni a színházi előadások közvetítésekor is, hanem hogy helytelenül alkalmazzák nem egyszer a tv sajátos kifejezési eszközeit: az áttünést és az úsztatást. Ez történt az Ügynök halálánál a múltnak a jelenben  történő áttünő, tehát filmszerű megelevenítésekor. A Csodálatos mandarin közvetítése viszont az árnyjáték premier-plánja ellenére tv-szerű volt s emellett megőrizte színházi élményjellegét.

Most lássuk, hogyan  vélekedik erről a legilletékesebb: a tv-rendező. Az egyik legismertebbet, Mihályfi Imrét kértük meg, beszéljen a tv színházi rendezéseiről.

-          A TV, ha színházi közvetítést ad, már technikai eszközeivel bizonyos hatással van a darab stítusára. Mindenképpen más lesz az élmény egy Tv –készülék előtt, és más a színházi nézőtér foteljéen. A távoli és közeli képek egymásutánja, valamint a többoldali beállítás hangsulyi megkülönböztetésül szolgálhat s ez valóban filmszerűen hat. Mivel a képernyő kicsi, éppen úgy szükség van a premier-plánra, mint a mozgást követő kamera beállításra. Persze, ettől függetlenül a tv- rendezőnek hűségesen követnie kell a darab belső ritmusát.

-          Ezek szerint  a jó rendezői előkészítésen múlik minden?

-          Két elképzelés van. Az egyik amelyik riportként fogja fel a színházi közvetítést és úgy adja, s a másik, amikor precíz forgatókönyv alapján előre kidolgozzák a kamera mozgást, a premier-plánokat stb. Én híve vagyok mindkettőnek, mert az olyan daraboknál, ahol kevés a szereplő, nemcsak ki lehet, de ki is kell dolgozni a TV –kamerák munkáját. Számtalan esetben azonban mindez lehetetlen, mert a darabban nagyon sok improviziáció van, amit csak rögtönözve lehet közvetíteni.

-          Végeredményben az új „TV-műfaj” nem tekinthető sem filmnek sem színháznak?

-          A TV eszközeiben a filmhez áll közelebb. A TV és a színház határai elmosódnak s a színpadon egy érdekes dramaturgia alakul ki. A múlt és a jelen változása leplezetlenné válik, ami modern  színházi megoldásnak tekinthatő. Az áttünés -  amikor az egyik kép átmegy a másikba -  lehet jó vagy rossz, aszerint, hogy tükrözi-e az írói  elgondolást, vagy azon túlmenve erőltetett. Nem vagyok rajongója az áttünésnek, mert legtöbb esetben zavarossá teszi a képet.  Az átúszással – amikor két kép van egymáson – hasonló a helyzet. De van eset amikor lehet és kell is alkalmazni.

-          A TV-nézők nagy része szereti a »trükkös« megoldásokat, de van egy veszély: az elcsodálkozás majdnem mindig a művészi hatás rovására megy.”

 

November 15., tudósítás a TV Híradó 135/1960. számában Szivárványvölgy címmel, 02.16 terjedelemben. Képleírás: Petőfi Színház külső, amerikai musical előadása. Szereplők többek között: Mécs Károly, Feleki Kamil, Harsányi Endre, jelenetek. (Végig szinkron hangos.) Fennmaradt szöveg: „A Petőfi Színház idei évadját új külsővel, megváltozott műsorpolitikával, átalakított társulattal kezdték. Az új műfajt az úgynevezett Musical Comedit: ... (olvashatatlan) amerikai szerző Szivárványvölgy című zenés komédiája képviseli először a pesti színpadon. Tarka forgatag, különös kosztümök, változatos revü, modern hangvételű zene fogadja a közönséget.”

 

November 16. 19.00 élő közvetítés az Erkel Színházból, Puccini: Pillangókisasszony. Cso Cso Szán – Birkás Lilian, Suzuki – Svéd Nóra, Kate – Lorenz Kornélia, Pinkerton – Kövecses Béla, Jamadori – Kölkey László,  Sharpless -  Jámbor László, Goró – Kishegyi Árpád, Bonzó – Lendvai Andor, Császári biztos – Galsay Ervin, Tiszt – Kelen Tibor. Rendezte: Nádasdy László

 

November 19., tudósítás a TV Híradó 137/1960. számában Blaha Lújza Színház első műsora címmel, 03.21 terjedelemben. Alkotó: Burza Árpád – Zádor László. Képleírás: Játszunk valami mást? című darab próbája a színházban, készülődés az előadásra, Poór Éva díszlettervező rajzol, a zeneszerző Behár György telefonál, tánckar jelmezben próbál, szólisták Lakatos Gabriella és Szegő Mihály. Fennmaradt szöveg: „Tarka képet mutatott a bemutató előtti napokban a Tarka színpaddá átkeresztelt Blaha Színház. A takarítónők szünet nélkül a padlót mosták, hogy a táncosok azonnal összeugrálhassák. Harsogott az előcsarnok, zengett a zenekar. A művészek a műsort próbálták, a mesterek dolgozni próbáltak. Zúgott a fűrész és az énekesek füle, táncolt a kalapács és táncolni merészeltek a szereplők: Így próbálunk mi! – mondák a művészek és közben azon gondolkodtak, lesz- e bemutató az új műsorból? Melynek címe: Játszunk valami mást? A zeneszerző Behár György, koreográfus Rimócsi Viola, a rendező:  Rácz György. A kosztümöket Poór Éva tervezte. És bármilyen csodálatos, mégis elérkezett a nagy pillanat, ma este felgördült a függöny az új revüszínház színpadán.”

 

November 22. 19.00 élő közvetítés a Jókai Színházból, Molnár Géza: Parázs. Dédesi István – Inke László, Mária, a felesége – Bánki Zsuzsa, Andriska, a fiúk – Sztanó László, Mamácska – Kőmíves Erzsi,  Méliusz Ervin – Ajtay Andor, Panni, a felesége – Lengyel Erzsi, Vodor Erik – Kautzky József, Mander bácsi – Bánhidi László, Jani – Szabó Gyula, Galló – Kollár Béla. Rendezte: Simon Zsuzsa

 

November 26.,  az MTV felvétele, operettösszeállítás a Fővárosi Operett Színházban.  Lehár Ferenc: Luxemburg grófja című operett részlete. A Gimbelem-gombolom című dalt előadják: Zentai Anna és Rátonyi Róbert.

Szerkesztő: B. Fábri Éva, rendező: Mikó András.

Az MTV felvétele. Operett összeállítás az Fővárosi Operett Színházban.  Lehár Ferenc: Arany és ezüstkeringő . Előadják: Orosz Adél, Róna Viktor. 

Szerkesztő: B. Fábri Éva, rendező: Mikó András.

Operett összeállítás az Fővárosi Operett Színházban. Kálmán Imre:  Csárdáskirálynő című operettből a Jaj cica... kezdetű dal. Előadja: Rátonyi Róbert.

Szerkesztő: B. Fábri Éva, rendező: Mikó András.

MTV felvétele. Operett összeállítás az Fővárosi Operett Színházban. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című operettből  Sylvia belépője. Előadja: Németh Marika.

Szerkesztő: B. Fábri Éva, rendező: Mikó András.

Az MTV felvétele. Operett összeállítás az Fővárosi Operett Szinházban. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című operettből Hajmási Péter című dal. Előadja: Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Németh Marika, Rátonyi Róbert.

Szerkesztő: B. Fábri Éva, rendező: Mikó András.

Az MTV felvétele. Operett összeállítás az Fővárosi Operett Színházban. Kálmán Imre Marica Grófnő című operettből a Ne szólj kicsikém című dal. Előadja: Házy Erzsébet, Sárdy János.

Szerkesztő: B. Fábri Éva, rendező: Mikó András.

Az MTV felvétele. Operett összeállítás az Fővárosi Operett Színházban. Kálmán Imre: Tatárjárás című operettből, az Adj egy édes csókot című  dal. Előadja: Zentai Anna.

Szerkesztő: B. Fábri Éva, rendező: Mikó András.

Az MTV felvétele. Operett összeállítás az Fővárosi Operett Színházban. Lehár Ferenc: A víg özvegy című operettből Vilja dala. Előadja: Házy Erzsébet.

Szerkesztő: B. Fábri Éva, rendező: Mikó András.

Az MTV felvétele. Operett összeállítás az Fővárosi Operett Színházban. Lehár Ferenc A víg özvegy című operettből Grisette dala. Előadja: Házy Erzsébet.

Szerkesztő: B. Fábri Éva, rendező: Mikó András.

Az MTV felvétele. Operett összeállítás az Fővárosi Operett Színházban.  Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operett részlete, Angéla belépője. Előadja: Németh Marika.

Szerkesztő: B. Fábri Éva, rendező: Mikó András. (A restaurálás 2001-ben készült el.)

 

„ Szombat este helyszíni közvetítést láttunk a Fővárosi Operett Színházból. Kálmán Imre és Lehár Ferenc operettjeiből állította össze a műsort a TV zenei zerkesztősége. (A közvetítést átvette a csehszlovák TV is.) A tapsviharból lemérhető legnagyobb sikere Házv Erzsébetnek,Zentay Annának, Rátonyi Róbertnek és Feleky Kamuinak
volt. Véleményünk szerint ez mégiscsak színházi közvetítés volt, bármennyire a TV szerkesztette, rendezte is. A könnyűzene kedvelől minden bizonnyal így is örömmel
forradták a hetek ót? érdektelen műsorokat sugárzó televízió-adások után Lehár és Kálmán „felejthetetlen" dallamait. „ – írta LÉ. Film Színház Muzsika 1960/49. száámában.

 

 

 

December

 

Nézőankétot rendeztek Tatabányán 60 érdeklődő részvételével. 21 néző szólalt fel, ötvennél is több javaslatot tettek. A három legfontosabb kívánság így szólt:

1. Minél több kisfilmet adjon a televízió hazánk tájairól.

2. Kevesebb legyen a szünet.

3. Legyenek tekintettel a három műszakban dolgozókra, s időnkét kezdjék korábban a műsorokat.

 

 

December 1. 19.00 élő közvetítés a Madách Színházból, Anton Csehov: Cseresnyéskert. Ljubov Andrejevna – Tolnay Klári, Anna, a lánya – Gyurkovics Zsuzsa, Varja, a fogadott lánya – Psota Irén, Gajev, a testvére – Pécsi Sándor, Lophahon – Basilides Zoltán, Trofomov, diák – Lőte Attila, Szomonov-Piscsik – Márkus László, Sarlotta Ivanovna – Kiss Manyi, Jepihodov – Tallos Endre, Dunyasa, szobalány – Kelen Éva, Frisz, öreg inas -  Szénási Ernő, Jasa, fiatal inas – Körmendi János, Egy vándorlegény – Andresz Vilmos, Postamester – Rédei Richard, Állomásfönök – Frenkovics Péter. Rendezte: Ádám Ottó

 

December 8. 19.10 élő közvetítés a Madách Színházból, Shakespeare: Vihar. Alonso, Nápoly királya – Bodor Tibor, Sebastian , az öccse – Árva János,  Prospero, Miláno hercege – Uray Tivadar, Antonio, Prospero öccse – Szénási Ernő, Ferdinánd, Alonso fia – Lőte Attila, Gonzaló, hű tanácsos – Horváth Jenő, Adrian, udvaronc – Bakay Lajos,  Caliban, rabszolga – Basilides Zoltán, Trinculo – Körmendi János, Stephano -  Márkus László, Kormányos – Gaál János, Kapitány – Rédei Richard, Miranda, Prospero lánya – Vass Éva, Ariel, légi szellem – Békés Itala. Rendezte: Vámos László

 

A Rádió és Televízió Újság a december 20-i héten arról számolt be, hogy az Olasz Televízióban milyen népszerűek a dramatikus feldolgozások, náluk igen kevés a helyszíni színházi közvetítés: „Az olasz televízió szívesen látott sikeres műsortípusai: a Teatro Classico és a Tearto Popolare… A színdarabokat szinte teljesen eredeti formájukban, 2-3 órás időtartammal játsszák, csak a színházban  is szokásos húzásokat alkalmazzák és a cselekmény színhelyei oszlanak meg egy kicsit jobban, kihasználva a tv-stúdió adata lehetőségeket. A sok színpadi mű bemutatása abban leli magyarázatát, hogy aránylag nagyon kevés színházi közvetítés ( kb. évi tíz!), s a közönség erősen igényli a színházat a tv-ben.”

 

December 26. 19.00 élő közvetítés a Fővárosi Operettszínházból, Mikszáth Kálmán – Sárközy István: Szelistyei asszonyok. Mátyás király – Sárdy János,  Mujko – Latabár Kálmán, Mária – Németh Marika, Anna – Kiss Ilona, Vuca – Zentai Anna,  Rostó Pál – Márkus Ferenc, Nagy András – Hadics László, Marini lovag – Antalffi József, Bánfy – Képessy József. Rendezte: Apáthi Imre

 

December 28. 19.00 élő közvetítés a Vígszínházból, Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac. Cyrano – Szakáts Miklós, Christian – Láng József,  Guiche -  Mádi Szabó Gábor, Ragueneau – Bilicsi Tivadar, Le Bret – Keres Emil, Castel Jaloux – Deák István, Valvert – Szatmári István, Lignére – Szabó Ernő, I. kadét – Tordy Géza. II kadét – Szersén Gyula, III. kadét – Márton Sándor, I. márki -  Verebes Károly, II. márki – Horváth László, Montfleury – Györffy György, Bellerose – Koltai Gyula, Roxan – Tábori Nóra, Duenna – Sándor Iza, Mater Margharite – Lászlófi Kata, Márta nővér – Deák Róza,   Klára nővér – Mátrai Teri, Liza, Ragueneau  felesége  – Schubert Éva, Cukrászlány – Szatmári Liza. Rendezte: Szendrő József

 

Az évben a Magyar Televízió 67.220 perc műsoridőt sugárzott, heti adásideje átlagosan 20-22 óra volt. Decemberben „megszületett” a 100.000 tv-előfizető! Tamás László lakatost, aki Csepelen, az Erdész utca 4-ben lakott, a TV Híradó köszöntötte.

 Felhasznált irodalom:

 

 

MTV Archív adatbázisok
Rádió és Televízió újság 1960
Film Színház Muzsika 1960

Rádió és Televízió évkönyv 1967 szerkesztette: Lévai Béla
MTV 1957-1997 szerkesztette: Schmitt Péter 1997
A Magyar Televízió története (Koreny János,Heckenast Gábor, Polgár András) 1995
Dunavölgyi Péter: Színház a képernyőn 1957–1967 (kézirat)

Dunavölgyi Péter: Mozgókép gyártók gyártási és szerzői jogi ismeretei 2004.
www. tvarchivum.hu – Arcképcsarnok szócikke (Apáthi Imre)