1972


Dunavölgyi Péter:

A magyar televíziózás története XVI. (1972)  




Kurt Waldheim lett az ENSZ új főtitkára. Richard Nixon Pekingbe látogatott.Kádár János felajánlotta lemondását.Arab terroristák támadása a müncheni olimpián.
Rendkívüli sikert aratott a Mikszáth Kálmán művéből készült A fekete város című tévésorozat és Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem! című művéből készült tévéfilm. Nyolc év után ismét Budapesten vendégszerepelt a Royal Shakespeare Company. Meghalt Pécsi Sándor és Gózon Gyula színész és Hódos Judit tévébemondónő.Magyarországon bemutatták a Szelíd motorosok című amerikai filmet. Hazatért Bara Margit, aki 1970-1972 között családjával Kolumbiában élt. Perczel Zita hazalátogatott. A Syrius együttes Ausztráliában turnézott. A Táncdalfesztivált Koncz Tibor dalával Kovács Kati nyerte.

November 7-én indult a televízió kísérleti 2. programjának harmadik adásnapja és felavatták a IV. stúdiót.
A szilveszteri televízióműsor keretében nemzetközi gálaestet rendeztek az új IV. stúdióban, melyen részt vett Gina Lollobrigida is.

Fesztiváldíjak

Szófiai Tévéfesztivál:
Urbán Ernő: Vargabetű - tévéjáték, az Intervízió díját és a legjobb forgatókönyv díját kapta. Rendező Zsurzs Éva, operatőr Czabarka György, szerkesztő Bernáth Rózsa.

Nemzetközi Újságíró Szövetség Békét Vietnamnak fesztiválján, Prágában:
A katona imája Ź- nagydíj. Rendező-operatőr Csőke József.

Miskolci filmfesztivál:
Soroksári út 160. - Borsod-Abaúj-Zemplén megye nagydíja. Rendező Zolnay Pál, operatőr Szécsényi Ferenc, író Köllő Miklós, szerkesztő Radványi Dezső.
Belfasti jelentés (A Hétben sugárzott riport) - Miskolc város nagydíja. Szerkesztő-riporter Sugár András, rendező-operatőr Mátray Mihály.
Társbérlőnk az ecetfa - tévéfilmek kategória díja. Rendező Oláh Gábor, operatőr Banok Tamás, forgatókönyv Oláh Gábor, szerkesztő Radványi Dezső.
A pusztai faragóember - tévéfilmek kategória díja.
Nagypéntektől Május 1-ig. - Házibuli Rómában - tévéfilmek kategória díja. Szerkesztő-riporter Róbert László, rendező-operatőr Edelényi János.
Századunk 18. része - tévéfilmek kategória díja. Rendező-forgatókönyvíró- szerkesztő Bokor Péter, operatőr Darvas Máté.
BKV 71 és a Foglalkozása esztergályos riportokért - a tévé-híradó kategória díja. Szerkesztő Bokodi Béla, operatőr Vecsei Marietta.
Zsigmodi Boris kapja az AID nemzetközi dokumentumfilm-szervezet díját rendezői munkásságáért.
Romantika nélkül - Kritikusok díja, Brády Zoltán - Eck T. Imre.
Porond és iskola - RTV Újság közönség díja. Rendező: Bánki Iván.

Veszprémi TV Találkozó:
Rézpillangó - Fődíj. Rendező Esztergályos Károly, író Örkény István, dramaturg Szántó Erika, operatőr Bíró Miklós.
Széchenyi meggyilkolása - tévéjáték. Rendező Hajdufy Miklós, operatőr Nagy József, író Szabó György, zene Hidas Frigyes, dramaturg Mészöly Tibor.
Vidám elefántkór - Rendező Mamcserov Frigyes, operatőr Czabarka Gyögy, zene Tamássy Zdenkó, forgatókönyv Görgey Gábor, író Mocsár Gábor, dramaturg Lendvai György.
Különdíjak:
György László, Dégi István - színészi alakításért,
Kalmár András a Rítus rendezéséért,
Ráday Mihály operatőri munkájáért,
Szabó György a Széchenyi meggyilkolása forgatókönyvéért,
Sebő Ferenc irodalmi műsorok zenéjéért.

Trieszt - Sci Fesztivál:
Ének a Galaktikáról - Europa S.F. Special díj. Rendező Rajnai András, operatőr Abonyi Antal.

Lipcse - Dokumentum és Rövidfilm Fesztivál:
Kuba közelről - a zsűri elismerő oklevele. Rendező Kígyós Sándor, riporter Horvát János, operatőr Lukács Lóránt, szerkesztő Korolovszky Lajos.

Január



Alighogy elcsendesedtek a Rózsa Sándor körüli viták, viccelődések, és tetszésnyilvánítások, máris új sorozat indul a televízióban: a hét részes Fekete város.

Január 1. 20.10 indul Zsurzs Éva Mikszáth Kálmán regényéből készült filmsorozta, a Fekete város. Az I. rész bemutatója. Televízióra alkalmazta Thurzó Gábor, operatőr Czabarka György. Főszereplők: Görgey Pál - Bessenyei Ferenc, Bibók - Avar István, Quendel - Pécsi Sándor, Preszton - Szirtes Ádám, Mostel - Kovács Károly, Nostkorb - Némethy Ferenc, Köstler Matild - Kiss Manyi, Fabricius - Nagy Gábor fh., Görgey - Benkő Péter, Marjákné - Máthé Erzsi.

A Filmvilág 1972/1. számában kérdezte Sz.G. Zsurzs Éva rendezőtől:
"- Miért választotta Mikszáth regényét a folytatásos filmsorozat irodalmi anyagául?
- Mikszáth anekdotikus szerkesztésmódja nagyon alkalmas folytatásos feldolgozásra. A regény fő cselekményvonala kis, kerek, lezárt epizódokra bontható, amelyek könnyebben ábrázolhatók egy-egy filmrészletben..."

Az Esti Hírlap január 4-i számában (bársony) írja:
"Ígéretesen kezdődött A fekete város. Olyan volt az első rész, amilyennek egy népszerű sorozatnak lennie kell: cselekményes, fordulatos, itt-ott humoros, másutt indulatos. Mindig történt valami, aminek a kibontakozásában a néző izgulhat, s dönthet, hogy érzelmi voksát ki mellé tegye le. A bemutatkozás után van miért várni a folytatást."

A Népszava január 28-i számában Vajk Vera írta, részletek:
"Aligha emlékezhetett volna meg méltóbban a tévé Mikszáth Kálmán születésének 125. évfordulójáról, mint A fekete város című regényéből készült hétrészes filmsorozattal. Előlegezhetjük a jelzőt: sikerült sorozattal, mert amit eddig láttunk, az igazi Mikszáth volt és jó tévéfilm... Czabarka György eredetileg színes felvételei még fekete-fehéren is szépek, jól érvényesülnek a képernyőn..."

Január 2. 16.00 Kalendárium

Az Esti Hírlap január 4-én írta (bársony):
"A Kalendárium új műsor; havonta versben, dalban, táncban kíván szólni a hónapról. Máris jól sikerült a januári: az Állami Népi Együttes, Huszti Péter, Latinovits Zoltán és Venczel Vera olyan egységben szólaltatták meg a költeményeket, táncolták a táncokat, hogy nemcsak a januárról, hanem a magyar folklór kezdetéről is képet kaphattunk."

Hegedűs Csaba és Gyarmati Andrea nyeri el a televízió által kiadott év sportolója címet.

A Rádió és Televízió Újság 1972/1. számában Birkás György beszélgetett a rádióról és a televízióról Nyers Rezsővel, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárával. Részletek:
"...A tévé számomra nem tudja teljesen pótolni a rádiót - de jól megférnek egymással. ...Helyes, hogy a rádió és a televízió reklámokat is sugároz. Ma már, a technikai forradalom korában - amikor az ipar szinte napról napra dob ki új és új termékeket - reklám nélkül nem lehet meg sem a kereskedelem, sem a fogyasztó. Örülök, hogy a rádió és televízió reklámok az utóbbi időben javultak. Helyeslem, hogy egyre inkább a fogyasztók érdekeit szolgálják, tehát mindinkább tájékoztató jellegűek. Egyetlen megjegyzésem: fokozni kellene az új cikkek reklámozását, jellemző tulajdonságaik és használati értékük kiemelésével...
- Milyen műsortípusok jelentenek kikapcsolódást Önnek?
- A rádiónak és a televíziónak csak részben feladata olyan műsorok sugárzása, amelyek egyes sajátos igényű rétegeknek kikapcsolódást nyújtanak. Sokkal inkább arra kell törekedni, hogy a műsorok segítsék megtalálni a nagy többség számára az egészséges kikapcsolódás módjait. Olyan színes, élvezetes műsortípusokra gondolok, amelyek tájékoztatást nyújtanak a pihenéshez, az egészséges életmódhoz, a szabadidő megfelelő kihasználásához. És amelyek szórakoztatóak. Ez a legnehezebb, de egyike a legfontosabbnak.
- Sokak előtt ismeretes, hogy Nyers elvtárs nagy sportbarát. Hallhatnánk-e a véleményét a sportműsorokról?
- Helyeslem a szerkesztőknek azt a törekvését, hogy műsoraikat minél frissebbé, pergőbbé tegyék. Szívesen hallgatom a rádió körkapcsolásos közvetítéseit. A televízióban szélesíteni kellene a néző által jól követhető sporteseményekkel és sportágakkal való foglalkozás körét. Problémát is látok a rendszeres és teljes, azonnali közvetítéseiben, főként a labdarúgásban: a helyszíni közvetítés bizonyos mértékig elkényelmesíti, elvonja az igazi sportélménytől a szurkolót. Szurkolói szenvedély híján pedig a sportolók lendülete, izgalma és küzdőképessége is csökken. Helyesebb mértékre és jobb időzítésre van szerintem szükség a tévé labdarúgó-közvetítéseiben...

Január 4., Kurt Waldheim lett az ENSZ új főtitkára, a TV Híradó beszámol a hírről.

Január 06. 18.35 Múzeumi séták címmel új sorozat indult. A műsor Magyarország jelentősebb múzeumait mutatta be. Az első adás a Magyar Nemzeti Múzeumba látogatott.

Január 08. 20.05 Színes fénykép... Töltsön egy fél évszázadot Bilicsi Tivadarral. Forgatókönyv Fejér István, szerkesztő Búzáné Fábri Éva, rendező Kalmár András.

A Film színház Muzsika írta 1972/3. számában Gáll István kritikájában, részlet:
"Bilicsi Tivadar száz filmben és talán annál több színdarabban szerepelt, fél évszázada közismert és közkedvelt színművész. Amikor most fényképeit nézegetve végigtekintett pályáján, igazán volt mire emlékeznie... Bilicsi Tivadar vérbő alkat, aki jelentéktelen szerepeket is megtöltött komikus egyéniségével. Az olyan könnyű zenés vígjátékok, mint a Szabin nők elrablása, épp úgy az ő nevével forrottak össze a magyar színi kultúrában, mint a Néma levente, e rangos verses dráma, melyet 1936 óta a legnevezetesebb felújításokon mindig az ő Beppójával vittek színre. Leginkább talán a Molnár Ferenc Doktor urából kiemelt részletet élveztük, melyben két szerepet is játszott el tökéletesen..."

A Népszabadság Vasárnapi mellékletében január 9-én Medveczky László írt cikket, A televízió ma és holnap címmel. Részletek:
"...Érdemes egy pillantást vetni a térképre: a jelenleg működő 12 televízióadó az ország területének 87 százalékán teremt jó vételi lehetőséget. A többi részen kifogásolható minőségben, illetve egyáltalán nem lehet fogni a műsort. Ezeken a szaknyelven szólva árnyékolt területeken hozzávetőleg egymillió ember él...
Tavaly - megírtuk már - megkezdték az úgynevezett átjátszó adók telepítését. Ezek olyan - felügyelet nélküli - nem nagyteljesítményű automatikus adóberendezések, melyek egy-egy nagyadó vételi körzetének határán vagy egy árnyékolt terület szélén veszik az adó jeleit, és felerősítve továbbsugározzák. Egyelőre ilyen megoldással, valamint a környező adók sugárzási körzetének esetleges változtatásával igyekeznek segíteni a Bács megyei gondokon... Megnyugtató hír az ország délnyugati részén élőknek, hogy 1975 előtt befejeződik a nagykanizsai építése, és ugyancsak ezen a területen javítja a vételi lehetőségeket a kisebb teljesítményű zalaegerszegi adóállomás."

Január 11. 20.00 Moliere születésének 350. évfordulója alkalmából A képzelt beteg tévéjáték bemutatója. Televízióra alkalmazta és rendezte Egri István, vezető operatőr Mezei István.

A Film Színház Muzsika 1972/4. számában Gáll István írta:
"Egri István némajátékokkal pótolja az elveszett betéteket, de ezek csak leállítják a vígjátékot; mire megindul a darab, már egy felvonás pereghetett volna le egy francia előadásban."

A Népszavában január 28-án Vajk Vera írta:
"A képzelt beteg tévéváltozata jól övözte a nemes irodalmi hagyományt a korszerűséggel. Egri István, a kitűnő színész-rendező úgy alkalmazta képernyőre az Illyés Gyula fordította vígjátékot, hogy Moliere csípős humorba szőtt mondanivalója, egészséges realizmusa találkozott a modern tévészínház valóságigényével. Nem a hagyományos, korhű moliere-i színpadot és játékstílust láttuk, hanem friss, áradóan jókedvű, a téma időtlenségére is utaló komédiát az örök képmutatóról..."

A Filmvilág 1972/3. száma, részlet Molnár Gál Péter kritikájából:
"...A filmtörténet csupán egyetlen sikeres Moliere megfilmesítést tart számon: Emil Jannings-szal a címszerepben Murnau 1925-ös német Tartuffe-jét. De a sikertelen megfilmesítések száma sem rúg tetemesre... Egri István, amikor engedett a tévé fölszólításának, hogy közeledő jubileumára készítse el az egyik híres komédiáját, elfogadta a Moliere tradíciót. Varga Mátyással egy meghatározhatatlan idejű szobadíszletet terveztetett, Mialkowszky Erzsébetet pedig olyan jelmezek elkészítésre ösztönözte, amelyek mai viseletek vonásaira utalnak, de nem mai ruhák... Bessenyei Ferencre osztani a szeretetet és megértést nyűgösséggel és képzelgéssel zsaroló Argant: nagy szereposztói találat volt...
A tévé Moliere-jének sikerült elérnie, hogy már nem színházi előadás ugyan, de még nem is film (Hátha tévékomédia?)"

A Film Színház Muzsika 1972/3. számában Szokoly Márta beszélgetett dr. Popper Péterrel, a pszichológiai tudományok kandidátusával. Részletek:
"...A tévé behozza a világot a lakásba, azt érzem, enyém a világ. Érzelmileg és intellektuálisan fejleszt, fogalomkört és témakört bővít. Ma már a tanyasi gyerekek is láthatják és hallhatják a tenger morajlását, tehát élménnyé alakul át az a szó, hogy tenger. ...A túlzott tévénézés az elszürkülés veszélyét rejti magában. Paradox módon úgy tűnik, hogy a tévé színt visz az ember, a család életébe, pedig bezárja a négy fal közé. Sőt, a tévé megöli vagy megölheti a családi életet is. Megszűnik a családi beszélgetés, a gyerekeket lepisszegik, mert az Angyal éppen most csap le a bűnözőre, s késő este, amikor az adás befejeződik, a család már fáradt. Éppen ezért a tévéműsor nem válik beszédtémává otthon, csak másnap a munkahelyen. Persze a kínos, üres családi életet kitölti, mert ott, ahol különben sem nagyon beszédesek egymással, legalább a képernyő előtt ülnek..."

Január 12-16. között a Műkorcsolyázó Európa Bajnokság közvetítése Göteborgból, riporter Szőnyi János. A kísérleti 2. programon minden nap 19.00 órától, az 1. programon pedig 21.00 óra utáni kezdésekkel.

A Zalai Hírlap január 18-i számában (B.G.) írja, részletek:
"Ismét elmúlt egy hét, s nem is akármilyen. Volt, aki bosszankodott a tévé műsorán, volt, aki leste-várta a késő esti órát, amikor a képernyőn megjelenik a Műkorcsolyázó EB emblémája...
Az elmúlt években sokan bírálták Vitray-t, amiért túlzott részletességgel számolt be a versenyzőkről: elsorolta, hogy melyik kislánynak milyen anyagból van a blúza, milyen csipke díszíti a nadrágját és a frizuráját melyik fodrásznő formálta. Szóval a Vitray beszélt, magyarázott, szóval tartotta a nézőt, s eközben néha olyat is mondott, ami mosolyra késztette a képernyő előtt ülőket. Most Szőnyi János kapta a megbízást, hogy Göteborgból kommentálja a jégen történő eseményeket. Tette ezt - mi tagadás - Vitraynál gyengébben..."

Az Észak-Magyarországban Benedek Miklós írta, a cikket a Rádió és Televízió újság is utánközölte. Részletek:
"Néhány hete szombat esténként a TV Híradó a vidéki napilapokban tallóz. Minden alkalommal több lapban. Megjelenik a képernyőn a lap fejléce, meg egy kivágott cikk képe, filctollal vastagon körülkeretezve, s egy-két mondat erejéig az egész ország értesülhet róla, mit ítélt legfontosabbnak a televízió szerkesztője a zalai vagy csongrádi hírekből. A december 18.-i tallózásba tucatnyi lap került. A mennyiségi növekedés nem vált előnyére a még gyerekcipőben járó sorozatnak... Nehéz elképzelni, hogy a nézőnek ilyen gyors híráradatban valami is emlékezetesnek, különös figyelmet érdemlőnek tűnjön. Hanem lapszemle ez, csipegetés, kóstoló a vidék kínálta információtömegből... Célszerűbbnek mutatkoznék alkalmanként kevesebb, esetleg csak egy-két lapot bemutatni, de tartalmát többrétűen, elemzőbben, nem az üzemi lapok számbavételéhez hasonlóan ismertetni."

A műsorújságban január 20-án Horváth J. Ferenc, a TV Híradó főszerkesztő-helyettese válaszolt a kritikára. Részletek:
"E hasábok Kritikussarok rovatában szemrehányás érte múlt héten a vidéki napilapokban tallózó TV Híradót. Ha a miskolci kolléga - aki a tényeket enyhén szólva szabadon kezelve mosta meg a fejünket - kissé figyelmesebben, netán rendszeresebben nézte volna szombat esténként a szóban forgó tallózást, feltehetően maga is észrevette volna azt, amit más megyei lapoknál bizony észrevettek és örömmel üdvözöltek. Nevezetesen a következőt:
Amikor a TV Híradó néhány héttel ezelőtt megkezdte a tallózást a megyei újságokban, egyáltalán nem az a szándék vezette, hogy bemutassa a lapok tevékenységét. Ez egy másik téma. S a TV Híradó ezt más eszközökkel oldaná meg. Sajátos eszközeivel például filmriporttal. Tallózással, stúdióban elhangzó szöveggel s főképp vizualitásban csupán a vidék lap külső formájára szorítkozva - nem lehet semmiféle újságot bemutatni. A TV Híradó vidéki ízelítőjének az a célja, hogy több információt adjon a nézőknek..."

Január 14. 18.45 Tanzánia - Egyiptom - Irak - Szíria. Riportfilm Fehér Lajosnak, a minisztertanács elnökhelyettesének afrikai és közel-keleti útjáról.

Esti Hírlap, (bársony):
"Magas rangú külföldi vendégnek a házigazdák minden országban igyekeznek a lehető legtöbbet megmutatni hazájuk fejlődéséből, az elért eredményeikről. A televízió riporterei, akik Fehér Lajos miniszterelnök- helyettest elkísérték afrikai és közel-keleti útjára, arra törekedtek, hogy teljes képet adjanak a meglátogatott országok életéről. A kuvaiti villámlátogatás után így Tanzániát jártuk be a szemfüles kamera és a jó áttekintést nyújtó magyarázó szöveg segítségével. Nem csak azt tudtuk meg, hogy ma hol tart a nemzeti fejlődés útjára lépett bantu népek köztársasága, hanem azt is, honnan indult el, milyen feladatokat kellett és kell megoldania. Alaposan előkészített, tartalmas úti riportot láttunk a tegnapi első részben."

A Filmvilág 1972/2. számában Baló György beszélgetett Vitray Tamással az elmúl év végén véget ért amerikai tanulmányútjáról. Részletek:
"Riasztó statisztikák a tévé előtt töltött időről, a képernyőn látható gyilkosságokról és erőszakos cselekedetekről, nagy személyiségkultusz - talán ennyit tudunk a magyarnál éppen kétszer idősebb amerikai televízióról. Az Egyesült Államok kétszázhúszmillió lakosára nyolcvanötmillió készülék jut - a legtöbb a világon. Az országot három nagy társaság hálózza be, ezek: ABC, (American Broadcasting Company), NBC (National Broadcasting Company), CBS (Columbia Broadasting Company). Ezen kívül hatszázkilencvenhét helyi állomás működik, amelyek előfizetéses alapon vásárolják meg a nagyok legtöbb műsorát, és bizonyos szabályok szerint, a legtöbbször némi időeltéréssel sugározzák azokat.
Vitray Tamás a stúdiók vendégeként három hónapos rádió-televíziós szemináriumon vett részt Amerikában. December végén érkezett haza. Megjárta az USA keleti és nyugati partvidékét, Washington, New York, Boston, Los Angeles, San Francisco voltak a főbb állomások. Vendégként dolgozva gyűjtött tapasztalatokat néhány nagyhírű riporter műsorának készítésekor. Most interjúalany.
- Azt hiszem, az amerikai és a magyar televízió között nem az a különbség, hogy az egyik nagy, a másik kicsi, az egyik gazdag, a másik szegény. Más társadalmi rendszer, földrajzi és nemzeti sajátosságok, más életkörülmények formálták egymástól eltérővé televíziós szokásainkat. Úgy érzem, nálunk jóval nagyobb a tévé szerepe, és sokkal közvetlenebb kapcsolatban vagyunk a nézőkkel.
- Itthon vitázunk, művészet-e vagy tájékoztató eszköz a tévé. Amerikában a show: business (üzlet), a filmet és tévét pedig iparnak (industry) hívják. Ebben a szóban benne van az egész ellentmondásos valóság, az üzleti jelleg jó és rossz vonása egyaránt. Az amerikai televízió alapvetően szórakoztató ipar. Mint ilyen, elementáris nagyhatalom, amely ördögi ügyességgel győzi meg a nézőt: Te akarod, hogy szórakoztassunk, mi tehát szórakoztatunk. Vagyis, hogy én, mint amerikai néző, azt igénylem, amit adnak nekem. Ez pedig a szórakoztatás - még a kevés ismeretterjesztő műsorban is. Igaz viszont, hogy mi idehaza a szórakoztató műsorainkkal is sokszor oktatni, sőt, néha kioktatni akarjuk a nézőt. Amerikai nézőként sokszor úgy éreztem, hogy amit látok, tartalmilag gyakorta igénytelen és értéktelen. A hogyan viszont verhetetlenül professzionalista. A tévét elsősorban mesterségnek, szakmának tekintik, amelyet művészi fokra is lehet emelni. Nálunk sajnos sokszor ott kezdődik a művéset, ahol a szakmai tudás elfogy. Ott, úgy láttam, hallatlan szakmai tudással, pontossággal és ökonómiával dolgoznak.
....Az egyes társaságoknak van New Yorkban egy központjuk, négy-öt stúdióval, ahonnan elsősorban aktuális műsorokat sugároznak - és óriási stúdiókomplexumaik Hollywoodban. Azt hiszem, az egész Madách Színház beleférne egy ilyen helyiségbe. Itt készülnek a sorozatok.
- Hollywoodban, gondolom, látta hogyan forgatják ezeket a filmölő sorozatokat?
- Láttam azt a alagutat, amelyet tizenhét évvel ezelőtt felépítettek egy futballpálya nagyságú stúdióban, a Gunsmoke ( Lőporfüst) című azóta is rendszeresen, hetente négyszer sugárzott sorozathoz. Díszletköltség tehát lényegileg nincs. A tizenöt-húsz főszereplő tizenhét éve ugyanaz. Ezek a színészek tizenhét éve jelmezbőrben, két otthonban élne: a díszlet-faluban - és saját otthonukban. Furcsa lehet. ...A forgatókönyvet rutinos mesteremberek termelik. A hogyan viszont itt is profi. A rendező egyszerűen nem próbálhat; mire a stúdióba lép, mindent tudnia kell. Egy félórás műsor három és félóra stúdió időt kap, ennyi idő alatt muszáj megcsinálni. A rendezőnek papíron minden a kezében van, ebből a kottából irányítja az elektronikus rögzítést, kizárólag technikai hiba esetén állnak le a felvétellel, a bakinál sem, az benne marad.
- Hogy tetszettek a vetélkedők?
- Láttam naponta néha két vetélkedőt is. Kora délelőtt uralják a képernyőt, s mint a legtöbb műsort, a vetélkedőket is az erre a célra bérelt színház négy-öt-hatszáz főnyi közönség előtt játsszák. Sokat vártam, de véleményem helyett csak egy példa segítségével szeretném az olvasó döntésére bízni, mit kaptam egyik adás során. Egyszer csak három házaspárt hívtak a színpadra, a férjeket szembeállították feleségeikkel, aztán mindhárom hölgy kapott egy- egy jóképű habostortát. A játékvezető egy vásári kikiáltó modorában elzengte: x cég kéthetes mexikói utazást ajánlott fel díjnak. Az nyer, aki eltalálja, mennyi ideig tarthat egy perc. A feleségeknek az a feladatuk, hogy amikor úgy érzik, letelt a perc, a habostortát férjük arcába vágják. Igen ám, de a játékvezető addig hergelte, piszkálta, bíztatta, idegesítette a nőket, hogy amikor a tulajdonképpeni perc elkezdődött, már szinte remegett a kezükben a torta, s a győztes hölgy sem bírta tovább huszonnyolc másodpercnél, harmadikként találta fején férjét, burleszkfilmekből ismert, édes rakománnyal. Hát ilyenek a vetélkedők..."

Január 18. 20.00 Raffai Sarolta Utolsó tét című drámájának közvetítése a Katona József Színházból felvételről.

Az ekkor már fél éve működő kísérleti 2. műsor egyre gyakrabban hívta fel magára a figyelmet. Már feltűnik a kísérleti adón egy-egy érdekesebb, fontosabb műsor, előbb mint az 1. programon...

Január 21. 20.00 Samuel Beckett: Az utolsó tekercs. Dömölky János tévéjátékát sugározta a kísérleti 2. műsor, Páger Antal főszereplésével.

A Népszavában január közepén Szémann Béla interjút készített Dömölky János televízió rendezővel, részletek:
- Lehet-e egy tévéfilmesnek ars poeticája?
- A televízió számomra népművelés és szerelem! Olyan filmeket szeretnék csinálni mindig, amelyek velem azonosak. Ezért szeretek végül is saját forgatókönyvvel dolgozni. Így a munka lényegesen könnyebb. Szüntelenül azt kutatom, mi az, amit mások számára magamból elmondhatok. Az elvem: a filmet úgy kell tálalni, hogy minden ember számára érthető legyen. Fontosnak tartom, hogy még a legközelibb barátaim is kapjanak valami olyat, amit addig talán észre se vettek. Úgy kell átélnem a témát, hogy önmagamból is kifejezzek egy részt. A Lovas hadsereget>, ha még emlékeznek erre a filmre, azért is szerettem, mert ott, úgy érzem, sikerült valamelyest magvalósítanom ezt az elvet...
- Én nem sóhajtozom a nagy filmek után. Vállalom a szakmámat. A televíziónak ma több lehetősége van, mint a filmnek. Ami viszont nem titok: a két szakma között mély ellentétek uralkodnak. A filmesek leplezetlenül lenézik a televíziósokat. Sajnos, nem is jogtalanul. Egyrészt mert a televízióban a filmszakma többé-kevésbé bukott emberi gyűltek össze, sokan közülük még ma sem tudják, mi a televízió, mentségükre legyen mondva, nem is igen tudhatják. Másrészt pedig az alkotók soraiban eluralkodó és egyre inkább erősödő művészi igénytelenség meghatározza a jelenlegi állapotokat. Képtelenség művészi színvonalat teremteni úgy, hogy minden egyes rendezőnek évenként 8-9 filmet kell elkészítenie. Ugyanakkor a televíziósok lokálpatriotizmusa is kifejlődött, hiszen egyik-másik rendezőnk egyetlen esztendő alatt kilométerhosszban több filmet forgat le, mint teszem fel Fábry Zoltán egész eddigi életműve..."



Január 21. 20.55 a televízió Zenei klubja első adása.

Az MTI jelentése január 14-én (mbb.4. - i/nn/rj/ zs), részlet:
"Január 21-én, pénteken jelentkezik először a képernyőn a televízió Zenei klub-ja. A kéthavonként műsorra kerülő klubfoglalkozás premierjét a Vörösmarty téri művészek házából közvetítik. Vendégei a zenei élet hazai és külföldi kiválóságai: Melis György operaénekes, Dénes Erzsébet zongoraművésznő, Forrai Miklós, a Zeneművészeti Főiskola tanára, a Magyar Fúvósötös, valamint Malcolm Frager amerikai zongoraművész. A közönség kérdéseire olyan szaktekintélyek válaszolnak majd, mint Petrovics Emil zeneszerző és Somfai László zenetörténész. A házigazdák Antal Imre és Petrányi Judit. A műsort Horváth Ádám rendezi, a szerkesztő Fellner Andrea. A televízió Zenei Klub-ja céljának vallja a zenetörténeti érdekességek, zenei emlékek felkutatását, bemutatását is. Így mindenki, aki ilyen vonatkozású fényképpel, levéllel, hangszerrel rendelkezik - eleve klubtag lehet..."

A Magyar Nemzet január 26-i számában Vilcsek Anna írta, részlet:
"A Zenei Klub első adása is jelzi, hogy a nézővel nemcsak rejtvényeken keresztül teremthet kapcsolatot a televízió. Valójában - ha jól értettük az első adáson megfogalmazott elképzelést - ebben a zenei klubban a nézőnek kezdeményező szerep jut. A többi között a műsor szerkesztésébe is beleszólhat. Beavatkozik a néző a műsorba kérdéseivel, leveleivel, s azzal is, milyen zenei relikviákat tud szerezni és bemutatni, mert a régi kották meg is szólalhatnak, a jó kérdések jó vitákat eredményezhetnek, s irányíthatják a klub programját..."

Élet és irodalom, január 29., Hámos György írása, részletek:
"...Ez idő szerint két klub életét figyelhetjük meg a képernyőn: a Humoristák klubjáét és az imént alakult Zenei Klub működését. Az előbbiben már egyre láthatóbban jelentkezik a kezdeti születési rendellenesség, az utóbbiban még csírái fedezhetők fel. ...Sok gondossággal, ötletezéssel, nagyszerű művészek bevonásával a zene élvezetének bensőséges lehetőségét s a zenei ismeretterjesztés különleges fórumát teremtették meg. ...Nagyon örültem, hogy a televízió segítségével láthatatlanul megjelenhetek ebben a klubban. ...Az este valóban szép volt és élvezetes; de hogy egy-egy pillanatra klubestének is érezhettük: a nagyszerű Antal Imrének, a kitűnően debütáló Petrányi Juditnak, s az ünnepséggel elszántan szembeszálló, lazán rendező Horváth Ádámnak köszönhetjük..."

Külföldről:
A Neue Züricher Zeitung ekkor beszámolt arról, hogy Amerikában közel 5.3 millió háztartásban közel 18 millióan nézik a helyi vezetékes tévé műsorait. A fejlődés egyértelműen a városok teljes "vezetékesítése" felé halad. Az egyes vezetékes tévéállomások 6-12 műsoros választékkal álltak az előfizetők rendelkezésére. A technika akkori állása szerint 50 csatornát is az előfizetők rendelkezésére tudtak bocsátani.

A belgiumi vezetékes tévé nézői addig három német, egy luxemburgi és két hazai programból választhattak. Ettől kezdve a BBC második műsorával és az angol ITA televízió adásával bővült a kínálat. A vezetékes televíziót ekkor Brüsszelen kívül Liege, Namur, Verviers és Leuven városokban lehetett igénybe venni. Az üzemeltető Radio Public cég előrejelzése szerint két éven belül húsz programot fognak tudni továbbítani.

A Rundfunk und Fernsehen cikke ekkor a tévékazetták és képlemezek jövőbeli szerepét vizsgálta. A rögzített és bármikor lejátszható tévéműsorok felhasználásának lehetőseit áttekintve egy gyakorlati szempontot tartott fontosnak: "Hogy a kazetta belátható időn belül megkezdi-e feltételezett győzelmi menetét, nemcsak a technikai és tartalmi minőségétől függ, hanem annak méretétől is, mennyire szokták meg a fogyasztók a kazettát".

A Moszkvai Televízió hét Csehov novellából készített sorozatot. A hét novella huszonnégy szerepét egyetlen színész, Igor Iljinszkij alakította.
Ugyanekkor a BBC hat egyórás filmből álló sorozatot forgatott Casanováról.
A Francia Televízió pedig háromrészes sorozatot forgatott Victor Hugo A nevető ember című regényéből.

A Rádió és Televízió Újság olvasói január 23-án megtudhatták Czabarka György operatőrtől, hogy Törőcsik Marit az angol tévénézők jóval előbb ismerték, mint a hazaiak:
"Talán csak kevesen tudják, hogy Törőcsik Marit előbb látták az angol nézők, mint az itthoniak. 1954-ben, az akkor még kísérleti stádiumban lévő magyar tévé munkatársaiként reklámfilmeket csináltunk külföldi rendelésre. Borokról, bútorokról, miegyébről. László Endre rendezővel szereplők után néztünk a főiskolán. Az egyik helyzetgyakorlaton kiszúrtunk magunknak egy lányt; próbafelvételt készítettünk vele. A Hunniában épen a vetítést figyeltük: mi lett a dologból, amikor benyitott Fábri Zoltán és Hegyi Barnabás. Gyerekek, ki ez a lány? - kérdezte Fábri, miután végignézte a próbafelvételt. Nem tudtuk fejből, a gyártásvezető előkotort egy darab papírt, onnan olvasta: Törőcsik Mari. Pár hétre rá Fábri behívta az ismeretlen kis főiskolás lányt, megkezdődött a munka, s azután elkészült a Körhinta, melynek főszerepét - Soós Imre partnereként - Törőcsik Mari játszotta. Az Angliában bemutatott bútorreklám után most már igazi hírt és elismerést szerezve itthon és szerte a világon..."

Január 23. 19.00 A HÉT műsorában Szepesi György beszélgetett Perczel Zitával és lányával a margitszigeti Nagyszállóban. Poór Klára a KGST moszkvai ülésszakáról tudósított.

A Film Színház Muzsika 1975/5. száma (aláírás nélkül) közölte:
"A HÉT legutóbbi adásának megható riportja volt a nézők újbóli találkozása a harmincas évek magyar filmjeinek csillagával, Perczel Zitával. A beszélgetés előtt, melyet Szepesi György folytatott a 35 évi távollét után ismét hazalátogató színésznővel, lepergett néhány filmkocka a Meseautó című filmvígjátékból, melynek egyik híres jelenetében a fiatal Perczel Zitát láttuk Kabos Gyula partnereként: néhány pillanat múlva ott láttuk a képernyőn lányát is, aki most körülbelül annyi idős, mint édesanyja volt a Meseautó forgatásakor. Ő már keveset érthetett azokból a szavakból, melyeket édesanyja mondott Budapesthez fűződő régi emlékeiről, s a körünkben élő és dolgozó barátairól, pályatársairól. De amikor a zsebkendőjét, a kamerától titkon kísérve édesanyja kezébe csúsztatta, sokat megérthetett az önkéntelenül előtörő könnyekből, melyek az emlékezés akadozó, s kicsit fájdalmas mondatait kísérték. A nézők is megrendülten érezhették, hogy a tévé kamerájának segítségével részesei lettek egy nagyon őszinte emberi feltárulkozásnak, s annak, mit jelenthet a szülőhaza, a kedves város, a soha el nem felejthető barátok viszontlátása a 35 év után ismét hazatérőnek..."

Szepesi ebben az évben hagyta abba A HÉT műsorvezetését, erről Zelei Miklósnak a következőket mondta 2006-ban (www.tvarchivum.hu/tv történet):
"- Amiért pedig abbahagytam A Hetet, annak az, az oka, hogy bevezették a súgógépet!
- A magyar televíziózás történetében én egyedül ragaszkodtam ahhoz, hogy amit elmondok, szabadon mondjam el. Szenzációt keltett, amikor 1958-ban kiálltam, és elkezdtem fejből elmondani az összes sporteredményt.
- Nem papírból.
- Mert akkor súgógép még nem létezett. Kiálltam, és elmondtam. Sokkal jobb volt, mintha felolvastam volna, mert felolvasni kevésbé tudok, mint szabadon beszélni. Ezt csináltam A Hét műsorában is. Minden szövegem szabad szöveg volt, és nem bakiztam. Én a bakit gyűlölöm. Ha úgy kell beszélnem, hogy adásban vagyok, nem bakizhatok, akkor én úgy is beszélek, hogy abban nincs baki. Ez koncentráció kérdése. És gyakorlat is kell hozzá. Nem sokan tudják. Vitray Tamás például meg tudja csinálni. Beszélgetésünk után be fogok majd menni a stúdióba, és az öt percemet papír és baki nélkül fogom elmondani. Illetve ma már annyiban beszélek papírból, hogy jegyzeteket készítek, de csak azt írom fel, hogy miről akarok beszélni. Magát a szöveget nem írom meg előre. Csak egy kis mankót használok.
- Az volt a szenzációs annak idején is, hogy fejből mondtam az eredményeket.
- És ezt szüntették meg a súgógéppel.
- A technikával azóta is nehezen boldogulok.
- Még mobilom sincs...
- És akkor jött a súgógép, és arra kényszerítettek, hogy súgógépről mondjak el egy olyan szöveget, amivel én nem is értettem egyet. A dorogi bánya egyik vezetőjét egy kommentárban megpiszkálták. Megmondtam, hogy én nem ismerem ezt az embert, nem tudom, kicsoda.
- Én személyesen miért beszéljek valakiről, akit nem is ismerek?!
- De hát már adás előtt voltunk, amikor a kezembe nyomták a papírt, és nem volt ott más, aki beült volna helyettem, ha azt mondom, nem csinálom. A Magyar Televízió érdekében felolvastam, de többet nem mentem A Hét műsorába. Nem kellett az nekem. Se a súgógép, se az, hogy egy szerkesztő mondatait olvassam fel."

A Magyar Hírlapban Bélley Pál, Szecskő Tamás Kommunikációs rendszer - köznapi kommunikáció című új könyvét felhasználva elemezte Szepesi és Poór teljesítményét. Részletek:
"...A HÉT műsorát friss lendülettel vezette Szepesi György. Ennek a számnak egyik kimagaslóan érdekes riportját Poór Klára készítette Moszkvában, a KGST palotájában, a VB ülés alkalmából.
Nem a szöveghez, az üzenetekhez , tehát végső soron a témákhoz fűzzük megjegyzéseinket, hanem a metakommunikációhoz, másként szólva Szepesi György és Poór Klára teljesítményéhez, a mögöttes szöveghez: gesztusokhoz, testtartáshoz, arckifejezéshez, hangárnyalathoz, mindazon elemekhez, amelyek ezt az új szociálpszichológiai fogalmat kiteljesítik az un. Palo Alto-i szociológus iskola szakemberei szerint.
Szepesi munkájára a friss lendületet véltük jellemzőnek. Ez azonban minőségileg más volt, mint a tőle megszokott és elvárt sportos elán. Úgy vettük észre, hogy riporterünk tudatosan stílust váltott, amikor A HÉT-ben betöltött szerepét magára vette. A verbális tempót visszafogta, szövegét itt-ott nyíltan olvasta, sőt az új arcot adó szemüveget is viselte.
Nyilvánvaló jelzéseket adott arról, hogy keresi a közlésnek megfelelő kontextust, a helyesen értelmező, tartalmakat kibontó és hangsúlyozó előadói formát. Tudja, mi a jelentősége az ő háttérszövegének és a felismerés birtokában volt ereje és bátorsága rá, hogy átrendezze már-már mozdíthatatlannak hitt mikrofonmodorát. Az elvárt és megszokott és a formálódó új közötti feszültség adta Szepesi produkciójának frisségét, lendületét.
Poór Klára riportját kimagaslóan értékesnek... ítéltük. A témaválasztás miatt. A nyelvi üzenet világos és korrekt volt, de nem értelmezte a mögöttes szöveget, hiányzott a kontextus többlete. Megküzdött a nyelvi nehézségekkel, és ez őszinte elismerést érdemel, de nem tudott megbirkózni a témával, amely idegen maradt a számára. Csupán tolmács volt és nem illetékes kommentátor, aki személyileg is hitelesíti üzenetét, pedig szerves, műfaji helye éppen ennek van A HÉT-ben..."

Január 26. 21.35 Ranódy László tévéfilmjét, a Hatholdas rózsakertet vetítette a kísérleti 2. műsor.

Január 27. 18.40 Találkozás Indiával, 1. rész. A Magyar Televízió háromtagú forgatócsoportja, Balogh Judit szerkesztő, Vámos Judit rendező és Várszagi Károly operatőr egy hónapot töltött Indiában, az ottani kormány vendégeként. Látogatásuk idején a földrésznyi ország a 14 napos indiai-pakisztáni háborút megelőző utolsó békés heteket élte. Az élményeikről, tapasztalataikról négyrészes sorozatot készítettek.
17.50 ugyanezen a napon új sorozattal indul Kalmár György, a Népszabadság újságírója, Találkozunk a képernyő előtt címmel. Kalmár a hozzá érkező levelek írói közül válogat, és egy-egy levélírót meghív, hogy a kamera előtt beszéljék meg a témát.



Január 28. 20. 00 Uborkafa - tévéjáték. Urbán Ernő színművéből Siklós Olga alkalmazta televízióra, rendező Marton Endre, operatőr Lukács Lóránt. Szereplők: Páger Antal, Pécsi Ildikó, Avar István, Halász Judit, Fónay Márta, Kállai István, Horváth József, Piros Ildikó, Szersény Gyula, Siménfalvy Sándor, Sívó Márta, Velenczei István, Versényi László.

A Film Színház Muzsika 1972/6. számában Gáll István kritikus írta a bemutató alkalmából, részletek:
"Urbán Ernő 1953-ban aktuális darabot akart írni, felkérésre, sőt felszólításra, miként ezt a műsor előtti bevezetőjében el is mondta. A szatíra szíjostorával kellett szétcsapni a túlbuzgó kapaszkodók, a törtetőknek segítséget nyújtók között, ezzel dokumentálva az ország első színpadáról (1952 novemberében mutatta be a Nemzeti Színház), hogy a közélet nem uborkafa. Bár sokan annak nézhették. ...Marton Endre majd húsz évvel ezelőtt színpadon rendezte meg a darabot... Ez a tévéjáték nem mondanivalójának újszerűségével lep meg. Ennél merészebb és keserűbb szatírát láttunk már magunkról. De igazsága ma is megalapozott. Mert botcsinálta szőrszakértők még sokáig lesznek, amíg kampányfeladatok lesznek, és amíg helyi lakosok is lesznek, akik nem a dolgokhoz értenek, hanem a nagyokosok kiszolgálásához..."

A Délmagyarországban N.I. írta január 30-án, részlet:
"A film nem utolsósorban annak a korosztálynak is szólt, amely ma már személyes élmények híján csak a történelemkönyvvel szembesítheti az Uborkafa társadalmi szatíráját. ...Az Uborkafa tragikomikuma egy ésszerű elmélet ésszerűtlen alkalmazása: paraszt-országból ipari országgá lennünk áldozatokkal jár, de az áldozatok mértékéről, formájáról éppen az a józanság hiányzik, ami az áldozatot értelmessé tenné..."

A Magyar Hírlapban január 22-én Ábel Péter A tévédramaturgia műhelyében címmel közölt interjút Szűcs Andorral. Részletek:
"A televízió egyik legfontosabb területe a tévéjáték és a tévéfilm. Népszerűségére mi sem jellemzőbb, minthogy sokan hajlamosak a Magyar Televízió műsorát pusztán ennek alapján megítélni: tetszett-e vagy nem tetszett az előző esti tévéjáték, tévéfilm.
A televíziós játék, a televíziós film természetesen nem ötletszerűen születik, hanem a filmgyárhoz, a színházhoz hasonlóan a dramaturgia műhelyéből kerül ki. Kérdéseinkkel ezért a műhely vezetőjét, Szűcs Andort kerestük meg, és az évek során kialakított koncepcióról, valamint a munka időszerű kérdéseiről beszélgettünk.
- Előnyben részesíti-e a televízió az eredeti műveket?
- Feltétlenül. S noha nemcsak szerte a világon, hanem nálunk is a tévé számára készült eredeti művekbe van a legnagyobb kereslet, kénytelenek voltunk mi is áttérni a tömegtermelésre, s így a hangsúly mindinkább kezd áttolódni az adaptációkra, hiszen évente mintegy száz művet kell készítenünk. Egyébként az író számára is egyszerűbb egy kész novelláját átdolgozni, mint új , eredeti televíziós játékot írni...
- Van-e a dramaturgiának valamiféle tömören megfogalmazható ars poeticája?
- Talán az, hogy a műfaj sajátos eszközeivel szeretnénk művészi tükröt tartani a társadalom elé és ugyanakkor az irodalom-, valamint a színházpolitikát is támogatni kívánjuk a televízió széles közönségnyilvánosságával.
- Mit tart a legsürgősebb feladatnak?
- Az úgynevezett kamaradramaturgia kialakítását. Azaz olyan darabok megszületésének támogatását, amelyek néhány szereplővel, kevés helyszínen, nagyfeszültségű drámát tudnak teremteni a nagy apparátust, szervezést igénylő filmekkel, sorozatokkal szemben..."

Január 30., Londonderry-ben tizenhárman vesztik életüket, amikor az angol katonaság tüzet nyit az ír tüntetőkre. A TV Híradó beszámol az eseményekről.

Megjelent a Filmkultúra 1972/1. száma. A TK Kiadványszemle 1972/2. számában szemlézik Bernáth László körinterjúját, melynek címe Egy szerződés első tapasztalatai.
"1970 októberében a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese, Pécsi Ferenc és a Magyar Filmtröszt igazgatója, Kondor István öt évre szóló keretszerződést írt alá, amely a Magyar televízió és a filmgyártás együttműködésének alapkérdéseit tisztázta. A szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének első esztendeje 1971 volt. Az év végén Bernáth László a Filmkultúra szerkesztőségének megbízásából megkereste a szerződésben legérdekeltebb vezetőket, hogy számoljanak be az év tapasztalatairól. Az interjú Pécsi Ferenccel, Boczó Károllyal, a MAFILM rendelt film főosztálya vezetőjével, Varga Edittel, a Pannónia Filmstúdió igazgatójával, Bányász Imrével, a Pannónia Filmstúdió szinkronrészlegének vezetőjével, Matolcsy Györggyel, a Pannónia rajz-és animációs szúdiójának vezetőjével és György Istvánnal, a MAFILM Népszerű-tudományos stúdiójának vezetőjével külön-külön készült. De a vélemények jobb szembesítése érdekében a szerkesztőség tematikai csoportosításban közölte az elhangzott válaszokat, a gyártási tervek összehasonlítása és a technikai és forgalmazási kérdések csomópontjai szerint."

Részletek az interjúkból:
Bozó Károly: "Az éves szerződés szerint száz egységet kellett 1971-ben elkészítenünk. Ez értékben mintegy 100 millió forintot jelent. De már eddig mintegy 107 millió forint értéket gyártottunk, s még néhány 1971-es produkció átadásra vár, a végeredmény tehát még nagyobb lesz. A 100 egység egyébként 55 különböző produkciót jelent, mintegy 85-86 óra műsoranyagot."
Pécsi Ferenc: "Műsoregységekben is szoktunk számolni, mert a televíziónál műsorpercekben is kell gondolkodni. 100 óra időtartalmú vegyes műfajú műsor helyett például hiába adnánk 60 órányi kiváló drámát, mert 40 óra üresen maradna a képernyőn. Ráadásul bizonyos fajta műsorok nem is helyettesíthetők szabadon, csak ugyanolyan jellegű adásokkal. Egy szombat esti szórakoztató főműsor például más igényeket elégit ki, mint mondjuk egy kedd késő délutáni. A kettőt nem mindig lehet egymással, következmények nélkül felcserélni."
Bozó Károly: "Szerettünk volna még dolgozni a tévének az év utolsó negyedében, volt rá kapacitásunk, de az átmenő filmeket megrendelőink leállították."
Pécsi Ferenc: "Mint a számokból kiderült: a tervezettnél így is több munkát adtunk a filmgyárnak, de korlátozni kellett magunkat, nehogy előre, az 1972-es költségvetés terhére túl sokat dolgoztassunk. Kétségtelen, hogy az egész évben folyamatosan elosztott gyári termelés gazdaságosabb, de sok szubjektív és objektív tényező is összejátszott (színész-egyeztetés, külső helyszínek időjárási tényezői, kópia keskenyítés hiánya stb.). Így tavasszal és nyáron jóval több fim készült el, az utolsó negyedévre pedig alig jutott. De most - szerencsére - elég sok műsor dobozban várja a bemutatását. A tervektől mindenesetre nem maradtunk le. Jövőre megpróbáljuk egyenletesebben megszervezni a gyártást; szerződéseink már elkészültek: 1972-ben 125 egységnyi műsort készítünk a MAFILM-nél."

Február

Megjelent Tomka Miklós tanulmánya az MRT TK Tanulmányok 1972. évf. 2. számában (65. oldal), melynek címe: A televízió Nyitott könyv című műsora és a könyvforgalom.
A nemzetközi tömegkommunikációs és olvasás-szociológiai szakirodalmat és a szakembereket nagyon érdekelte az a kérdés, hogy befolyásolja-e, ill. miképpen befolyásolja a televízió a könyvolvasást. Két vélemény ütközött: egyrészt nyilvánvaló, hogy a televíziózás csökkentette a más célra rendelkezésre álló szabad időt. Másrészt viszont sokak szerint a televíziózás felkeltheti az érdeklődést bizonyos olvasmányok, könyvek iránt.
A szóban forgó vizsgálat a televízió Nyitott könyv műsorsorozatának két 1971. őszi adásához kapcsolódott. Mindkét adás egy-egy kortárs magyar író egy új könyvét mutatta be, dolgozta fel. A kutatás nemcsak az ismertetett művekre, hanem az adott író minden könyvének olvasására vonatkozott. A két szerző művei kölcsönzése és vásárlása az adás napján a korábbi időszak 30-50 szerese, majd az adás utáni napon a korábbi időszak átlagának 120-130 szorosára emelkedett. Az adás utáni 10. napon a bolti és könyvtári forgalom még mindig meghaladta a korábbi átlag 60-80 szorosát. A tévéadásokat követően kölcsönzők és vásárlók között átlagon felül találtak nőket és fiatalabb felnőtt korosztályokat.

Az MRT TK közlemények IV. évf. 21. számában jelent meg Jankelovics János írása A televíziókészülékek cserélődése és a cserék várható mértéke hazánkban címmel.
"A közgazdász szerző A feket-fehér tévé jelene és piaci lehetőségei a IV. ötéves terv időszakában című diplomadolgozatának ez a részlete a tévékészülékek ez időbeni cseréjével foglalkozott. Megállapította, hogy a készülékcsere az előfizető létszámot változtatta meg, azonban jelentősen befolyásolta a készülékek átlagéletkorát. A csere hozzávetőleges méreteire a BÁV (Bizományi Áruház Vállalat) adatait idézte, amely szerint ez a teljes készülékértékesítés 6-8 %-át tette ki."

Aláírják a bolgár-magyar rádió-televízió egyezményt.

Folytatódik újabb epizódokkal a Bors sorozat.

Az MRT Elnöke megküldte a Budapesti Pártbizottságnak, valamint a Megyei Pártbizottságoknak azt a jelentést, amely röviden összegezte a X. Kongresszus MRT-t érintő határozatai végrehajtásának addigi "tükröződését" a műsorpolitikában. A kiküldött anyagokra több megyei pártbizottság reagált, válaszlevelet küldve Tömpe István elnök részére.

A Szabolcs-Szatmár Megyei Pártbizottság véleményét dr. Tar Imre megyei első titkár foglalta össze 1972. február 17.-én, részletek:
"Üdvözölni kell azt a frissességet, ahogyan az MRT vezetői reagáltak a X. kongresszus dokumentumaiban található - munkájukkal, a tömegtájékoztatással és szórakoztatással kapcsolatos - megjegyzésekre. Munkájuk a gyakorlatban lemérhető azzal, hogy a rádió és a tévé műsorai az utóbbi másfél évben javultak: új műsorokkal gyarapodtak, néhány esetben a struktúrát is megváltoztatták a szerkesztők a műsor előnyére. / A HÉT, 168 óra stb./...
...Még mindig kevés a kritikai műsorokat követő megnyugtató adás, hogy a jogos bírálat nyomán intézkedések születtek, a bírálatot elfojtókat felelősségre vonták stb. Az javítaná a hallgatók-nézők társadalmi közérzetét.
Nem helytálló az az értékelés viszont, hogy javult a bemutatott krimi és kalandfilmek színvonala, mert pl. a Minden kilométerkőnél alatta maradt a Kloss- sorozatnak, de a Bors-sorozatnak is. Ráadásul az utóbbi időben indult a színvonaltalan western-sorozat a Bonanza, de megbukott a Rózsa Sándor is, a közönségnél és a kritikusoknál egyaránt. Jó lenne viszont, ha a Fekete város színvonalán folytatná a tévé a mához is szóló magyar klasszikusok feldolgozását. Ez nyilvánvalóan nem csak pénz, hanem rendezői kapacitás problémája is, de inkább erre kellene koncentrálni az erőket, mintsem a gyenge alkotások megvásárlására.
A nemzeti értékek adaptálásával párhuzamosan gyarapodott a közéleti tárgyú televíziós drámák, színművek száma, azonban nem csak a Nyitott könyv színvonala hullámzó, hanem rossz szolgálatot tett a mai magyar művek és a közönség kapcsolatának a legutóbb bemutatott Raffai darab is.
...Jó kezdeményezés a humoristák mikrofon és kamera elé állítása, bár a Humoristák klubja nagyon változó színvonalú, gyakran erőltetett produkció. (Furcsa, ahogy a műsorszerkesztés néha bedob egy új arcot - Ősz Ferenc pl. - aztán addig nyúzza, amíg örökre meg nem unja a néző).
...A rádió és tévé Budapest-központúságán is lehetne változtatni - sajnos, a tévénél ez csak elkezdődött a Jóestét Magyarországgal."

A Hajdú Bihar Megyei Pártbizottság véleményét dr. Ágoston József megyei titkár küldte meg 1972. február 11-én, részletek:
"...A televízió a tömegek állandó reflektorfényében áll, hiszen naponta találkozik a nézők millióival. Munkáját elsősorban a műsoron keresztül mérik, értékelik. A véleményeket természetesen számos tényező befolyásolja: az iskolai végzettségi szint, érdeklődés, foglalkozás, életkor stb. Valamennyi igényt szinte lehetetlen kielégíteni. A műsorokat mindenki elsősorban a saját igénye szempontjából vizsgálja. Természetesen emellett egyre jelentősebb a társadalmi elvárás igénye is, ami már ma is gyakran megfogalmazódik.
...Általános megállapítás, hogy a televízió műsorpolitikája szervezetileg és társadalmilag az utolsó félévben jelentősen fejlődött:
-előrelépett a párt és kormány politikájának magyarázásában, megértetésében, a közvélemény helyes irányba történő formálásában,
-valamennyi műsortípus frissebb, elevenebb, sokoldalúbb, mint korábban volt,
-néhány műsorszám, mint pl. a Delta, a Fórum, A HÉT, a Kék fény nagy népszerűségnek örvend,
-őszintén, bártan politizál, veti fel egy-egy területen a hiányosságokat, gondokat, tér vissza fontos párthatározatok megvalósításának elemzésére /nők helyzete, ifjúság helyzete, szocialista demokrácia kérdése, stb./...
-esetenként eszmeileg káros, gyenge színvonalú unalmas nyugati filmek is vetítésre kerülnek, /sok a krimi film/,
-ízléstelen külsővel jelennek meg a könnyűzenei műsorok közvetítői (zenekarok, énekesek). Ez gyakran nehézzé teszi az iskolai előírások betartását, mivel a fiatalok a TV-re hivatkoznak,
-a riportműsorok ne csak olyan helyről készüljenek, ahol gondok és problémák vannak, hanem legyenek eredményeket bemutató, elismerő, példát mutató műsorok,
-hasonlóan a Szülők, nevelők műsorában ne csak arról essen szó, hogyan nem szabad nevelni, hanem arról is, hogyan kell,
-a Humoristák klubja esetenként erőltetett, unalmas, műsoruk túllő a célon. Ha valaki j humorista, még nem jelenti azt, hogy jó TV szereplő is,
-sok az asztalkörüli beszélgetés és esetenként értekezlet jellegű. Színesebbé, eseménydúsabbá kell tenni ezeket, (pl. jó volt Erdei Ferenc és Makó bemutatása, Veress Péter megidézése stb.),
-a Kicsoda, micsoda műsorok nagyon unalmassá váltak, a kitalálandó élőlények és tárgyak igen elvontak az átlagembertől, mindennapi életűnktől távol állóak. A műsor vezetése bizonytalan,
-egyre gyakoribb a Hölgyeim és Uraim megszólítás (különösen a könnyű és bizonyos komolyzenei műsorok előtt.)..." (Magyar Országos Levéltár, XXVI-A- 8-a)

Február 2. 20.00 közvetítés a Magyar Állami Operaházból, Donizetti: Szerelmi bájital.

Február 3., a Pravda kritikus cikket közölt a magyarországi kispolgári haszonszerzés jelenségéről, bírálva az új gazdasági mechanizmust. A TV Híradó adástükrein nincs nyoma a cikk ismertetésének.

Február 3.-13. között a Sapporói téli olimpia közvetítése.

Esti Hírlap, február 5., S.I. tollából:
"A televízió kapcsolóterme. A mennyezeten a fénycsövek nem világítanak, félhomály. A falakat műszerszekrények takarják. Odébb két monitor, négy képernyő, kábelek, drótok kusza szövevénye. Villogó sárga zöld lámpák, zöld hullámok a műszereken. A falakon telefonok, mikrofonok, a hangszóróból magyar, német, cseh, lengyel nyelvű szöveg harsog. A terem közepén, az asztalon a kapcsoló berendezés, s négy színes telefon.
A központi kapcsolóterem irányító technikusa Temesi Károly, helyettese Novák Dániel. Szinte érthetetlen, hogy a látszólag teljes zűrzavarban mindig pontosan azt a telefont veszik fel, amelyik cseng, s abba a mikrofonba szólnak bele, amelyikből választ várnak, Prágában, Varsóban, Sapporóban, és Ferihegyen, meg a szomszéd stúdióban, ahol Vitár Róbert ül a képernyő előtt.
A téli olimpiát közvetítik Japánból, műhold közreműködésével."

Február 5. 18,25 Szombat 14 óra 10 perc... - Oláh Gábor író-rendező és Banok Tamás operatőr vitákat kiváltó dokumentumfilmjének bemutatója. A korábban feltűnést keltett a Társbérlőnk, az ecetfa rendezője újabb dokumentumfilmmel jelentkezett. Itt a történelem egyik eseményét dolgozta fel.

A Film Színház Muzsika 1972/7. számában írta Gáll István:
"...A Margit-híd 1944 őszi robbantásának drámája csak epizód ma már Budapest drámájához képest - de mégis szimbóluma lett mindannak, amit a főváros népével csináltak, mert elsőként itt tapasztalhatta meg a lakosság, hogy milyen gátlástalan, a civilek életével nem törődő, tömeggyilkosságra kész katonai horda a német hadsereg. ...A rendező felhívására több mint 600 személy..."

A Népszavában írta Vajk Vera február 8-án, részlet:
"Ez a film több szempontból is érdekes. Egyrészt, mert izgalmasan és - az egyedi élményt tükröző, szubjektív vallomások ellenére - hitelesen idézi fel az eseményt. Másrészt perdöntően hozzájárul egy műfaji vitához; lám, nem igaz, hogy a beszélő fejek filmje a képernyőn unalmas, a látvány hiánya miatt érdektelen. Nagyon is érdekes, ha jól csinálják."

A Filmvilág 1972/5. számában Gyertyán Ervin közölt cikket A dokumentumok erejéről címmel.

20.05 ugyanezen a napon a televízió műsorára tűzte a Katona József Színház nagysikerű produkcióját, Mihail Bulgakov Iván, a rettentő című művét, melyben Major Tamás két szerepben kápráztatta el a nézőket. A közvetítés felvételről került adásba.

A Nógrád c lap február 8-án Lakos György írta:
"Már a szerző személye miatt is a hét legérdekesebb műsorának ígérkezett Mihail Bulgakov Iván, a rettentő című komédiája. ...Rehabilitációja után rendre-másra kerültek színpadra korábbi és újabb művei, sikersorozata nem állt meg a szovjet határokon belül. Nálunk is harmadik színpadi műve immár az Iván, a rettentő, melyet magyar színház, történetesen a fővárosi Katona József Színház tűzött műsorára. ...Az időgép hatására csodálatos átlényegülés következik be: Rettegett Iván cár becsöppen a bérház viszonyai közé, ahol mindenki a házfelügyelőnek véli, a házfelügyelőből pedig cár lesz Rettegett Iván korában. ...Rettegett Iván szerepében Major Tamás brillírozott, szinte egyedül vitte a darabot, bár szerepe is nagy lehetőségeket adott erre..."

Február 10. 20.00 rendkívüli sikert arat a Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem című művéből készült tévéfilm. Rendezte Szőnyi G. Sándor, operatőr Bornyi Gyula. Főszereplők: Harsányi Gábor, Halász Judit, Tolnay Klári, Pécsi Sándor, Urbán Erika, Tábori Nóra, Kállai Ferenc, Törőcsik Mari, Torday Teri. A film II. része másnap este került vetítésre.

A Film Színház Muzsika 1972/9. számában (g.m.) készített interjút Szőnyi G. Sándorral a rendező és a Fejes művek kapcsolatáról, részletek:
"Számomra az irodalmi mag, a forgatókönyv a leglényegesebb. A jó írói munkát a rendező elronthatja. De a rossz írásból jó filmet nemigen hozhat létre. Az író teremti meg azt a világot, amelyet mi interpretálunk - ne féljünk ettől a szótól...
- Szőnyi G. Sándor tizenöt év óta a televízió munkatársa. Jó néhány emlékezetes tévéfilmet rendezett már. A Jó esetét nyár, jó estét szerelem Fejessel a harmadik közös filmje. (Az első a Mocorgó volt, a második a Kéktiszta szerelem).
- Azóta még jobban megtanultuk egymást, és még jobban megtanultuk a műfajt is. Bornyi Gyulával, az operatőrrel ellenben most dolgoztam első ízben. Örülök, hogy ilyen jó volt ez a közösség.
- Ha névsorolvasásra most nem is kerül sor, ne elejtsük ki Ránki András nevét. Zenéjével nagyszerű légkört teremtett.
- Ránki rendkívüli tehetség. A Fejes-film óta akadt még egy közös munkánk: két Bibó-novella filmváltozatához komponált muzsikát, az is kiválóan sikerült..."

A Magyar Hírlapban február 12-én írta Lukácsy András, részletek:
"Fejesnek számos művét láttuk már a televízióban, de ritkán sikerült még a rá jellemző sajátos művészi stilizációt ilyen maradéktalanul képekbe áttenni. Szőnyi G. Sándor rendező elfogadta az író jelrendszerét: kissé anakronisztikus figuráiból nem próbált modernebb és hitelesebb alakokat formálni, hiszen a hősök beszédének és gesztusvilágának avíttsága itt gondolkodásuk elavultságát fejezi ki. A főszereplő Harsányi Gábor igazi Fejes hős: egyszerre öntudatos és megalázott, tisztességes és bűnös, tettes és áldozat. Takarékosan, egyszerű eszközökkel, de maradéktalanul megteremtette a figura légkörét..."

A Magyar Ifjúság február 18-i számában Bersényi Iván írta, részlet:
"Ritkán készít televíziónk olyan jó filmet, mint a Jó estét nyár, jó estét szerelem. Mégsem vagyok meggyőződve, hogy osztatlan sikert aratott. Nyilván berzenkednek ellene a prűd kispolgárok, akiket sértetett nyílt szókimondása. És nyílván berzenkedtek a szókimondása miatt olyanok is, akiknek ez - szerencsére már régen túlhaladott - politikai prüdériáját sértette. Valóban nem kellemes szembenézni azzal, hogy - erőfeszítéseink ellenére is - még mindig élnek köztünk elveinktől annyira idegen jelenségek, mint amit Fejes Endre ebben a művében is elénk tárt. De hát Fejes sohasem tartozott a valós társadalmi problémák elől elefántcsonttoronyba húzódó széplelkek közé. ...A film minden eszköze jól szolgálta Fejes lírával átszőtt balladisztikus ábrázolásmódját..."

Február 10., ülést tartott a Budapesti Pártbizottság, a február 3-ai Pravda cikk után, a magyarországi kispolgári haszonszerzés jelenségéről, bírálva "az új gazdasági mechanizmust". Elhangzik, hogy a nagyüzemi munkásság elégedetlen, mert a reformokból csak hátrányt látnak. Ebből a TV Híradóban aznap egy rövid hírt közölnek, ami nem más, mint egy tizenegy soros protokoll szöveg, arról, hogy tárgyalt a Budapesti Pártbizottság. A vitáról, a vita tartalmáról semmit nem közölnek.

Február 11., a TV Híradó beszámolt Richard Burton és Elisabeth Taylor, a budapesti Moulin Rouge-ban tartott sajtótájékoztatójáról. A világ akkor legnépszerűbb házaspárja örömmel jött Budapestre. Burton dolgozni, Taylor pihenni jött Magyarországra.

A Film Színház Muzsika 1972/10. számában Baló Júlia beszélgetett velük, részlet:
"- Életem első filmszerepét a magyar Korda Sándornak köszönhetem - Mondta Richard Burton. Ha a magyarokról hallok, Bartók Béla, Korda, Molnár Ferenc jut eszembe. Most, itt Móricz Zsigmond Lágy jó mindhalálig című regényét olvasom angolul. Amikor megtudtam, hogy Magyarországon fogunk forgatni, magyar szépirodalmat kerestem angol fordításban, de Párizs, London, Los Angeles könyvesboltjaiban (Fodor: Magyarországi útikönyv című művén kívül) sajnos nem találtam semmit."

Február 15. 20.00 Darvas József: A térképen nem található - dráma közvetítése a Madách Színházból, felvételről.

A Magyar Televízió és a Magyar Építőművészek Szövetsége pályázatot hirdetett "Családi ház 1972" címmel.

A Rádió és Televízió Újság 1972/7. számában Torday Aliz Hová lettél természetfilm? címmel közölt írást, részletek:
"...A mozikban kísérőfilmként csodált tájfilmek miért olyan ritkák a képernyőn? Az érvek és ellenérvek két pólus közé csoportosulnak...
A természetfilm drága. Egy-egy képsor kedvéért napokat kell várni esetleg, mind a négy évszakban követni kell, nem beszélve az egy-egy virág nyílását végigkísérő várakozásról. Az állatok megszoktatása, a leskunyhó megépítése, a kamera álcázása nem mindennapi feladat a tévések számára. Emellett a forgatás nagy kitartást, jó állóképességet, szívósságot és ki tudja még miféle tulajdonságokat kíván. És ismerni kell a természet lélektanát, a kövek, a növények, az állatok tulajdonságait. Ugyanakkor a természetfilmet csak színes anyagra érdemes elkészíteni. Nem is a csak lassan szaporodó színes készülékek miatt, hanem mert fekete-fehérben is sokkal plasztikusabb a színes kép. Ebből pedig szűk a keresztmetszet. A stúdióbeszélgetés mennyivel olcsóbb!...
A természetfilm olcsó. Csak egy embert kell a kamerával és a nyersanyaggal együtt kivinni a területre. Az ember beül a leskunyhóba és vár. Vagy kamerával a vállán cserkészi be a vidéket. ...A Színes anyag valóban drága, de rögtön kifizetődő lesz, ha érte cserébe külföldi természetfilmeket kaphatunk. S hogy hazánk tájai megejtően szépek az idegen számára, bizonyítja sok olyan vadász, aki kifizeti ugyan a vadat, de nem lövi le, hanem filmezi. Végül pedig: van-e beszédesebb agitáció szépen gondozott természeti kincseinknél? Van-e ékesebben szóló egy szelíd dombhajlatnál, egy anyjához simuló őznél? Kicsiknek - felismerés. Iskolásoknak - okulás. És minden nézőnek: kép, látvány, a haza felfedezésének rácsodálkozó öröme..."

Február 19. 22.30 éjszakai előadás - Andrzej Wajda: A mi nemzetékünk című filmjének vetítése, Nemeskürty István bevezetőjével. Ekkor vállalkozik a televízió először viszonylag átfogó filmrendezői pályakép bemutatására, az első személy a lengyel filmrendező: Andzrej Wajda. A sorozatban bemutatásra kerülő filmek még a következők voltak: Csatorna (1956), Ártatlan varázslók (1959), Légió (1965), Minden eladó (1967), Légyfogó (1969), Tájkép csata után (1970). Regős Sándor, az MRT tudósítója nem sokkal a sorozat indulása előtt riportot készített a filmrendezővel a Menyegző forgatásának helyszínén. A riportot előző vasárnap (február 13-án) sugározták A HÉT című politikai magazinban.

Tovább tart a televízió-előfizetők (gyors) és a rádióelőfizetők (lassú) növekedése. Az év első napján száz háztartásra országosan 76 rádió és 58 televízió előfizető jutott.

Február 21., Richard Nixon amerikai elnök Pekingben tett látogatásáról a TV Híradó beszámol.

Február 22., Victor Hugo: A királyasszony lovagja - romantikus dráma közvetítése a Veszprémi Petőfi Színházból, felvételről.

Február 24.-25., a TV Híradó beszámol a Kádár János vezette küldöttség Romániában tett látogatásáról és Ceausecuval folytatott tárgyalásáról.

Február 25. 20.55 Szójétékklub. Ez az új műsorsorozat tulajdonképpen egy vetélkedőműsor volt, különféle nyelvi vetélkedőket kedvelő nézők számára. A műsor házigazdája dr. Grétsy László nyelvész, szerkesztője Keszthelyi Ilona, vezető operatőre Szalay László, rendezője Born Ádám volt.

A Hétfői Hírekben február 27-én Pálos Miklós írta a Grétsy Lászlóval készített interjúban, részlet:
"A Televízió február végén nyíló Szójátékklubjának elődje a TIT-ben már másfél éve működő Nyelvi játékok klubja, amelyet Varga Balázzsal közösen vezetnek.
Az ott szerzett tapasztalatok adták az indítékot - mondja Grétsy László - hogy országos méretűvé terjesszük ki a klubfoglalkozást.
A tévé Szójátékklubjának egy-egy adásában a kamera elé kerülő 12 személy mindegyike edzésben van már. ...A műsorban többféle játékstílust mutatunk majd be - tájékoztatott a klubvezető -, közülük néhányat részletesen is elmagyarázunk, hogy aztán társaságokban bárki tovább szórakozhasson. A verseny zsetonrendszerben folyik: egy zseton száz forintot ér. A nézőket is bekapcsoljuk a játékba, számukra jelentősebb díjakat tűzünk ki..."



Február 27. 19.00 A HÉT műsorában Bokodi Béla szerkesztő, Vecsei Marietta operatőr, Dunavölgyi Péter gyártásvezető riportját sugározzák Balázs János naiv cigány festőről, aki Salgótarjánban él és alkot. (Ugyanebben az évben, november 23-án a Kernács Gabriella által készült színes portréfilm is műsorra kerül. Lásd ott.) A fotókat Dunavölgyi Péter készítette A HÉT riport forgatásakor.

Február 28., Párizsban marxista könyvhét kezdődött, ahol meghívott vendég volt Aczél György. A HÉT március 12-i adásában Róbert László számol be az eseményről.

A Pedagógiai Szemle 1972/2. számában közölte " A televízió szerepe a szülők nevelésében" címmel azt a jelentést, amit Sopronban 1971. október 4-9-én megtartott Nemzetközi Szemináriumon terjesztettek elő.

Február 29., az NDK Televízió estje a Magyar Televízióban.

Március

A Rádió és Televízió Újság 1972/12. száma A távolbalátás... címmel Kosztolányi Dezső írásaiból idézett:
"A távolbalátás az önfitoktatás őrületét hozza meg az emberiségnek. Örökké a színpadon állunk majd, éles rivaldafényben. A nők pirosított szájjal lépnek a fürdőkádba s megigazítják hajfürtjüket, mielőtt lefürödnének. Lehet azonban, hogy a távolbalátás pont az ellenkező eredményt éri el: végleg leszoktat bennünket a komédiázásról, megtanít arra, hogy egyszerűek, természetesek legyünk."
"Micsoda öröm lesz majd megkapni kedvesünk titkos televizorszámát. Ez sokkal többet fog jelenteni, mintha telefon-számát közölné velünk. Mindig nézhetjük őt, mint angyalok a mennyországban az örök fényt."
"A jövő században minden telefonszám mellett ez fog állni a telefonkönyvben: éjjeli kikapcsoló, A televizorszámok mellett pedig ez: nappali kikapcsoló. Különben szegény unokáink nem bírnak majd élni."

Egymillió példányban jelenik meg a Rádió és Televízió Újság.
Az Iskolatelevízió idegen nyelvű műsorai iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Erre tekintettel az MRT és a Minerva Kiadó közös könyvkiadás keretében könyv-alakban is megjelentette a nyelvórák anyagát. A német nyelvlecke anyaga márciusban jelent meg.
Indul a televízió Ki miben tudós? versenye, ifjú fizikusok és történészek részvételével. A díj: külföldi utazás, az első két helyezett mentesül az egyetemi felvételi vizsga kötelezettsége alól.
Vetélkednek az 1965 után épült családi házak.
Megjelenik az MRT TK tanfolyamok sorozatának 4. kiadványa, Forgó Mihály: Televíziós műszaki alapismeretek I-II. könyve.

Március 1. 18.20 Szó-mi-szó... - zenei szótár. Antal Imre új sorozatának első adása. A műsor célja a nézőket megismertetni a "titokzatos" zenei kifejezések jelentésével, amelyek leggyakrabban hangzanak el a rádió és televízió zenei műsoraiban, hangverseny közvetítéseiben. Szerkesztő Várbíró Judit, operatőr-rendező Kenyeres Gábor.

20.00 a kísérleti 2. műsoron pedig Gyárfás Endre Cseppek című művéből készült tévégroteszk vetítése. Dramaturg Békés József, vezető operatőr Molnár Miklós, rendező Csányi Miklós. Szereplők: Gobbi Hilda, Garas Dezső, Várhegyi Teréz.

A Filmvilág aznap megjelenő, 1972/5. számában Televízió és szórakoztatás címmel Liszkay Tamás írt cikket, részletek:
"...Úgy gondolom, hogy - több más ok mellett - éppen a televízió léte, fejlődése veti fel újra és újra nálunk is a szórakoztatás értelmezésének és újrafogalmazásának igényét. Ez a fejlődés, amelynek technikai és mennyiségi-számszerű (pl. az előfizetők számának növekedése) mutatói is vannak, állandó és gyorsütemű mozgásban tartja a kulturális életnek ezt a közegét, és folyamatosan változtatja a szórakozás-szórakoztatás erőterét, irányát. Újabb feladatokat adva a műsort szolgáltató intézményeknek és újabb igényeket ébresztve a közönségben...
Sok félreértés oka az a tévhit, hogy amikor a televíziós szórakoztatásról beszélünk, tulajdonképpen csak néhány műsortípus speciális gondjairól van szó, mint például a kabaré, a tánczene stb. Pedig ha nem lépünk ki a hagyományos meg- és berögződések korlátai közül, és csak egy-két műsortípus problémáiban látjuk a szórakoztatás-gond megoldását, nem jutunk előbbre..."

A Filmvilág ugyanebben a számában Gyertyán Ervin A dokumentumok erejéről címmel közöl írást a televíziós dokumentumfilmekről.

Március 2. 18.15 kapcsolásos közvetítés Munkások, vezetők egymás közt címmel, a Csepel Művekből és debreceni Gördülő Csapágygyárból. A vitában részt vett Koltai Endre, a Vasas Szakszervezet titkára, Csepelen dr. Jandek Géza, a SZOT közgazdasági osztályának vezetője. A riporterek Bán János és Balogh Mária, rendezők Schatz Aranka és Pintér Gyula.

Március 3. 20.00 a kísérleti 2. műsorára tűzte Örkény István Diagnózis című tévéfilmjét. Dramaturg Szántó Erika, operatőr Bíró Miklós, rendező Esztergályos Károly. Az izgalmas közéleti kérdéseket feszegető tévéfilm Örkény Te édes, édes című novellájából készült.

Március 4. 20.05 Schiller: Stuart Mária - dráma közvetítése a Katona József Színházból, felvételről.

Március 5. 18.10 Kalendárium - kulturális ismeretterjesztő műsor. Rendezte Sándor Pál. Közreműködtek: Venczel Vera, Huszti Péter, Rábai Miklós, Latinovits Zoltán.

Az Esti Hírlap március 6-i számában (f.f.) írta a műsorról:
"Latinovits Weöres Sándort mond. Weöres minden társművészetet megihlet, zenét, táncot, előadó-művészetet. Játékossága, zeneisége minden szokvány alól felszabadít; ezt értjük azon az előadásmódon is, amellyel a Kalendárium című műsorban Latinovits Zoltán tolmácsolta őt, karjaival külön koreográfiát játszva el a vershez. Egyet nem érteni esetleg lehetett ezzel az előadásmóddal, de nem odafigyelni rá, nem a hatása alá kerülni: semmiképp..."

A Filmvilág 1972/3. számában Székely Gabriella beszélgetett Sándor Pál filmrendezővel, aki már ekkor sokat dolgozott a televízióban. A cikk címe Aki szereti a televíziót volt, részletek:
"Sándor Pál azon kevés filmrendezőink egyike, akik szeretik a televíziót. Ha tévés munkáiról kérdezem, nem panaszkodik a gyártásra, az asszisztenciára, a munkafeltételekre. Sokat és sokfélét csinál, szívesen és örömmel. A tavalyi veszprémi tévészemlén a négy fődíj egyikét kapta



Ex Antiquis című filmjéért.
- Mi vonzza a televízióhoz, mi izgatja ebben a műfajba leginkább?
- A televízió számomra két film közti állapotban jelent állandó munkalehetőséget. Nem kényszermegoldás ez, nem azért dolgozom sokat itt, mert nem csinálhatok játékfilmet. Nagyszerű érzés, hogy a tévében nem kell állandóan életem főművét elkészíteni. Ugyanis a gyárban úgy kétévenként jut az ember egy filmhez. S olyankor folyton bizonyítania kell, mert ki tudja, hogy egy bukás milyen következményekkel járhat. Ez a felszabadultság, amit a tévézést jelent, a munkának is sokat használ. Azok a technikai eszközök izgatnak, amelyek egy egészen másfajta, más ritmusú filmezést tesznek lehetővé. Amikor beülök a közvetítő-kocsiba és elindul a felvétel, úgy érzem magam, mintha egy tengeralattjáróval merülnék le: megszűnik a külvilág. Csak a kamerák előtti történések léteznek számomra.
Szeretem ezt a pszichológiai állapotot, ezt a magas fokú koncentráltságot követelő munkastílust, azt az izgalmat, ami abból ered, hogy nincs lehetőség utólagos alakításokra, vágásra, ami itt a képmagnó szalagjára kerül az végleges...
- Mit gondol, mi lehet az oka annak, hogy a filmrendezők nagy része a televízióban nem tarja komoly feladatnak a munkáját?
- A dolog kétoldalú. Úgy kezdődött, hogy megalakulásakor a televízióban valóban sok, a szakmájában kevesebbre értékelt ember dolgozott. Ez adott alapot a gyári filmesek arisztokratizmusának. Ez azonban már a múlté. A televízióban kialakult egy gyári méretekben is kitűnő művészi-műszaki garda..."

Március 7. 21.00 a televízió tudományos, kulturális figyelője Jelentés címmel ekkor kerül először a képernyőre. Az első műsor témája az urbanisztika volt. Műsorvezető házigazdák Berend T. Iván és Bodnár György. A meghívott vendégek Csernok Attila, Ehrlich Éva, Konrád György, Német Lajos, Szelényi Iván, Szilágyi György. Szerkesztő Kapusi Imre, rendező Korompai Márton.

Az Esti Hírlapban (d.) március 8-án írta, részlet:
"Új műsor indult tegnap este. A televízió tudományos, kulturális figyelője - a Jelentés - reményeket és várakozásokat ébresztett. Azt lehet remélni és várni tőle, hogy - miként igen jól sikerült első számban - közérdekű és időszerű társadalmi problémák áttekintését adja. Összegezi a társadalomtudományi és művészeti ágazatok eredményeit, adalékait egy-egy témakörben. Bodnár György és Berend T. Iván a téma megválasztásában, az eszmecsere irányításában és a meghívott vendégek kiválasztásában egyaránt kitűnő..."

A Békés megyei Hírlap március 16-i számából részlet:
"Jelenleg 35 ezer tudományos és technikai folyóirat közöl évenként mintegy kétmillió szakcikket, 50 nyelven - közli az UNESCO egyik legújabb tájékoztatója. Ha a tudományos és technikai fejlődés 250 év óta gyorsuló üteme nem változik, akkor alig ötven év múlva (még egy emberöltőnyi idő sem) a tudományos szakfolyóiratok száma 350 ezerre emelkedik, tehát a jelenlegihez képest megtízszereződik.
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon 2000 után hogyan is állunk majd az ismeretelmélet robbanásával, amiről oly sok szó esik már napjainkban is? Az ismeretek szerteágazó sokaságából hogyan lesz képes az egyéni érdeklődő, a tudós, a kutató kiszűrni azt az ismeretanyagot, mely szűkebb érdeklődési körére, tudományos és kutatási területére vonatkozik?
Ebben az ismeretszerzésben kíván segítséget nyújtani a TV új sorozata, a Jelentés már most, azzal a nyílt céllal, hogy tudományos és kulturális figyelő kíván lenni..."

A Pest megyei Hírlapban Lehotay-Horváth György írása március 11-én, részlet:.
" Jelentés. A televízió tudományos-kulturális figyelőjének nevezi magát az új vállalkozás, amely Berend T. Iván és Bodnár György műsorvezetői irányításával, jó néhány meghívott vendég segítségével adott bepillantást a modern nagyvárosi élet összetett kérdéseit kutató urbanisztika tudományába. Érdekes, grafikus ábrázolással is alátámasztott információkat kaptunk a hazai fejlődés típusairól és jellegzetességeiről. Külön szerencsés volt az író-szociológus Konrád György meghívása, aki irodalom és szociológia sajátszerű megközelítési módját a maga személyében egyesítette. Az effajta vállalkozások további sorsát egyébként a világos arculat, vagyis a megcélzott közönségréteg körvonalazhatósága dönti el..."

A Filmvilág 1972/7. számában Zs.I. írta, részlet:
"...A Jelentés meggyőzően bizonyította, hogy komoly és fontos dolgok publikálására is fel lehet és érdemes használni a képernyőt. Bebizonyította, hogy értelmes emberi szónak milyen nagy a drámai ereje. A tojás-fejek - a különféle szaktudományok magyarul is szépen beszélő képviselői - színvonalas okfejtéssel képesek lekötni a tévé milliós nézőtáborát..."

Molnár Margit riporter a Nemzetközi Nőnap alkalmából, a nők érdekvédelmében végzett munkája elismeréséül a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta.

Március 10., a Gazdasági Bizottság állást foglalt a Magyar Televízió helység-problémáinak megoldásáról. Ebből részletek:
"A Magyar Televízió fejlesztése, a második program beindítása új stúdiók kialakítását, a szerkesztőségi helyiségek számának növelését, a rendelkezésre álló terület bővítését teszi szükségessé. A Televízió elhelyezése - a jelenlegi beruházási helyzetben - a leggazdaságosabban, új beruházás nélkül úgy oldható meg, ha a volt Tőzsde Palota épületét egészében a Televízió rendelkezésére bocsátják. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége az épületben lévő részlegeit pedig egy, a közeli jövőben felépülő egyesületi célokra alkalmas irodaházban indokolt elhelyezni. Ez a megoldás feleslegessé teszi a Televízió részére 2 milliárd forint költséggel új székház, illetve új Technika Háza felépítését, ami jelentős költség és építési kapacitás megtakarítást tesz lehetővé... Budapest, 1972. március 10. Nyers Rezső." (Magyar Országos Levéltár, MSZMP Gazdasági Bizottság 288f/15/219 öe.)



Március 10. 21.10 Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényéből Gyurkó László írta A bűnös című tévéfilm forgatókönyvét. A filmet Szinetár Miklós rendezte, operatőre Sík Igor, dramaturg Sipos Tamás. Szereplők: Tímár Béla fh., Haumann Péter, Jobba Gabi, Papp János, Kern András, Vallai Péter, Dózsa László.

A Rádió és Televízió Újság aznapi előzetesében Sipos Tamás dramaturg írta:
"Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének számos feldolgozása született, ezek közül a legjobbak is érthető módon rendkívüli alázattal és hűséggel követték a mű esemény-, és gondolatmenetét. ...Dosztojevszkij regényét Gyurkó László alkalmazta televízióra, de az alkalmazás szó nem fedi pontosan az ismert fogalmat. A cím is azért változott A bűnösre, mert Gyurkó nem mechanikusan követi az eredetit, hanem lényeges csomópontokat ragad meg és emel ki. A cél és az eszköz viszonyának bonyolult kérdésére helyezi a fő hangsúlyt, és ez semmiképpen sem Dosztojevszkij művének torzítása, hanem igen lényeges, ha nem a leglényegesebb vonásának kiemelése..."

A Pest megyei Hírlapban március 14-én írta Lehotay-Horváth György, részletek:
"A remekművek alaptermészete - szüntelen időszerűségük. Az a sajátosság, hogy mindig ránk tekintenek, mindig mondanak valami számunkra. Elektra után Raszkolnyikovban fedezte fel az örök aktualitást Gyurkó László, s tette Dosztojevszkij regényének fő alakját mai erkölcsi kérdések hordozójává. Tévédrámája példás tömörséggel emeli ki a regény szövetéből az őt és bennünket egyaránt feszítő kérdést: meddig mehet el eszközeiben a mégoly nemes cél megvalósítója?
...Szinetár Miklós kitűnő rendezése - Sipos Tamás értő dramaturgiai munkája é Sík Igor puritánul célratörő fényképezése segítségével - erőteljesen koncentrált a lényegre, a kamaradráma eszközeivel bontotta ki a mondanivalót..."

Filmvilág 1972/6. száma, részlet Vitányi Iván cikkéből:
"Úgy látszik sajátos érzéke van Gyurkó Lászlónak ahhoz, hogy a világirodalom nagy, örök témáit formálja újjá. Az Elektra után, melyet valóban pusztán témaként kezelve markánsan egyéni darabbá alakított, és a Huszonötödik Színházban meghirdetett Don Quijote előtt, amelyben reméljük ugyanezt teszi, mintegy pihenésül még Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését is átdolgozta a televízió számára. Ez a darab azonban mégsem hasonlítható a másik kettőhöz, Gyurkó itt sokkal kevesebbel haladta túl az adaptáció mértékét, hű maradt az eredeti, regényhez (illetve egy szakmához), csak élesebbé, kihegyezettebbé, s ezáltal maibbá tette..."

Március 14., a TV Híradó hírben ismerteti, hogy összehívták az MSZMP KB ülését. A kor hagyományai szerint az ülésről nem készült felvétel.

Jegyzőkönyvi részlet az 1972. március 13-i MSZMP KB Titkársági ülésről:
"7. Óvári Miklós elvtárs szóbeli bejelentése:
A Titkárság helyesli, hogy március 14-én este 7 órakor a Rádió és Televízió előzetes kommünikét ad a KB ülésének összehívásáról. Ugyanezen szervezetek az ülés befejezéséről gyorshírben számolnak be." (Magyar Országos Levéltár - MSZMP KB Titkárság 288f.7/398.)

Ugyanezen a napon Sándor György műsorigazgató, Németh Jenő kérésére megküldi ATV Híradó munkájáról című jelentést, amely a szerkesztőség, illetve a műsor 1957-1972 közötti időszakáról ad áttekintést.
A jelentésből kiderül, hogy ekkor:
1 főszerkesztő, 2 montage szerkesztő, 3 belturnusvezető, 2 külturnus vezető, 10 riporter, 5 szerkesztő, 5 külpolitikai szerkesztő, 1 rendező, 3 adásrendező, 4 ügyelő, 13 operatőr, 3 tudósító szerkesztő, 28 vidéki tudósító, 7 vágó, 3 vágóasszisztens, 2 grafikus, 1 fővilágosító, 9 világosító, 6 gyártásvezető, 4 felvételvezető, 2 fotóarchívos, 3 filmarchívos, 4 szerkesztőségi gépíró, 3 szerkesztőségi adminisztrátor, 1 motoros futár készítette a napi híradó műsorokat. (I. kiadás 30 perc, II kiadás 10 perc, kezdőhírek 5 perc.) (Magyar Országos Levéltár -288f 22/1972623 öe Ag. 224.)

A Rádió és Televízió Újság 1972/11. számában Moldoványi Ákos bemutatta az olvasóknak a TV-híradó fotótárát, fotó-archívumát, melyben ekkor már ötvenezer diát és fotót őriztek. A gyűjtemény vezetője Szentgyörgyi Ferencé volt.

Két sikeres televíziós produkciót nívódíjban részesített az MRT elnöksége.
A Jó esetét nyár, jó estét szerelem alkotói és közreműködői közül nívódíjat kapott Fejes Endre író, Ránki András zeneszerző, Sipos Tamás dramaturg, Bornyi Gyula operatőr, Szőnyi G.Sándor rendező, és a szereplők közül Harsányi Gábor, Halász Judit. Tordai Teri.
A fekete város című sorozatért Aczél János dramaturg, Mátai Lívia díszlettervező, Horváth Lóránt gyártásvezető, Czabarka György operatőr, Zsurzs Éva rendező, Iván Pál a rendező munkatársa, a Mikszáth regényt filmre író Thurzó Gábor, és a szereplők közül Venczel Vera, Nagy Gábor és Bessenyei Ferenc kapott nívódíjat.
Pécsi Sándor pedig mindkét filmben nyújtott alakításáért kapott nívó-díjat.

Március 18. 17.45 Tizenöt éves a KISZ - Mi kommunista ifjak. Komócsin Zoltán és Fock Jenő beszél. A KISZ alapító tagjai visszaemlékeznek a KISZ megalakulásának történelmi körülményeire, politikai célkitűzéseire.
Riporter Feledi Péter dr., szerkesztő Halász Géza, rendező Pauló Lajos, operatőr Dobay Sándor.

Március 21. 20.00 A vezérkari főnök - Száraz György dokumentum- drámájának közvetítése a Nemzeti Színházból, felvételről.
A Thália Színházban vendégszerepelt Az ember tragédiája előadással az észt Vanemunie Színház, Tartuból, a TV Híradó tudósít az eseményről.

A Politikai Bizottság 1972. március 21-i ülésének jegyzőkönyvéből:
4. ...május: Biszku Béla elvtárs adjon Rádió és Televízió nyilatkozatot.
...április: Nyers Rezső elvtárs adjon Rádió és Televízió nyilatkozatot.
(Magyar Országos Levéltár -288f 5/577.)

Március 23. 17.40 Kódexek, levelek, ősnyomtatványok - látogatás az egri Főegyházmegyei Könyvárban. Az egri Pedagógiai Főiskola épületében lévő Főegyházmegyei Könyvtár kincseinek bemutatása. A majdnem kétszáz éves könyvtárban rendkívül értékes és a nem szakemberek számára is érdekes könyvek, kéziratok találhatók. Itt őrzik pl. Mikes Kelemen törökországi leveleinek kéziratát. A könyvtárat s több - ma már nemzeti kincset jelentő - darabját mutatja be a film. Szerkesztő Bihari Sándor, riporter Fikár László, operatőr Várszegi Károly, rendező Eck T. Imre.



A Rádió és Televízió újság 1972/12. száma bemutatta a Tv jelenti című műsor és a televízió aktuális osztálya faradhatatlan munkabírású, nagy szervezőképességű titkárnőjét, Ráth Mártát, és utánajárt, hogy miért is nívódíjas?
"Régi tapasztalat: az ember néha a kollégáiról is alig tud valamit. Lapunk a minap kis hírben közölte, hogy Ráth Márta a Mit üzen a Rádió? részére végzett eredményes tudósító munkájáért nívódíjat kapott. E névre többen is felkaptuk a fejünket. ...Az utóbbi években tizenkét ifjúsági regényt alkalmazott rádióra! Többek közül: Móra Rab ember fiai, Wasileska Kalandos út, stb..."

Március 24. 21.25 Nyitott könyv - Galgóczi Erzsébet: Kinek a törvénye? - tévéfilm bemutatója, mely Galgóczi két novellájából készült: Éjszaka két katonával, A legkisebb fiú pénze. Operatőr Szilágyi Virgil, szerkesztő Katkó István, rendező Gaál Albert.

A Rádió és Televízió Újság 1972/13. száma Szembesítés rovatában olvasható:
"Kelet-Magyarország: a Nyitott könyv című tévéműsor bár elsődlegesen a legszélesebb körű irodalom-népszerűsítést szolgálja, mindinkább az értelmiségiek - vagy intellektuális problémák iránt különösen fogékonyak - rétegműsorává válik. Nem biztos, hogy ez fő műsoridőben feltétlenül erény.
Bernát Rózsa, a TV irodalmai és drámai főszerkesztőségének helyettes vezetője:
A műsorral valóban az a célunk, hogy az olvasásra érdemes könyvekre az olvasóközönség legszélesebb körének figyelmét felhívjuk. Akik a sorozatot jól ismerik, tapasztalhatják: egyáltalán nem az a célunk, hogy rétegműsorrá alakítsuk. Bizonyíthatják ezt a legutóbb szerepelt szerzők, pl. Végh Antal, Raffai Sarolta, Szántó Tibor, Molnár Zoltán, Pausztovszkij, Galgóczi Erzsébet - és sokan mások. Nem állja meg a helyét az olyasfajta nézet sem, miszerint az értelmiségről szóló művek kizárólag az értelmiséget érdekelnék... Ezzel a nézettel vitatkozva mondom, hogy Hubay Miklós drámáinak tematikája sem csak bizonyos rétegekben rezonált. Egyébként ugyancsak a műsor népszerűségének növelése céljából hagytuk el a hosszabb, elvontabb síkon folyó beszélgetéseket, és a kritikusok szerepeltetésével csak a szükséges ismertetésre szorítkozunk."

Március 26. 18.00 Pannónia dicsérete - emlékezés Jannus Pannonius halálának 500. évfordulóján. Szerkesztő Farkas Katalin, operatőr Darvas Máté, rendező Gáti József.

A Magyarország című hetilap március 12-én ismertette a Die Weltwoche cikkét, Az ismeretlen tévénéző címmel. Részletek:
"Kísértetjárás tanúi vagyunk az NSZK televízióinál: ahol rosszul kezelt, hol lenézett, de mindig hallgatásra ítélt néző jogait követeli. A néző bele akar szólni, részt akar venni az irányításban, és nem akarja többé csupán azt a kosztot fogyasztani, amit néhány szerkesztő állít össze neki estéről, estére. Mindenestre így értelmezik a fogyasztóknak a beleszólásra irányuló követelését, amely ma már teljes hangerővel hallatszik a tévé-várak kapui előtt. Egyelőre még tartják magukat a monopoltudat falai, vagyis, hogy nem kell komoly versenytől és igazi beavatkozástól félni. A televízióknál azonban már érezhetők az idegesség első jelei. A vita nem nyugszik meg azóta, hogy tavaly ősszel Mainzban megrendezték a a televízió bírálatának napjait, és a müncheni katolikus akadémia vitát rendezett a nézőknek a program alakításában való részvételéről..."

A Politikai Bizottság 1972. március 21-i ülésének jegyzőkönyve:
"17. Komócsin Zoltán szóbeli bejelentése alapján a Politikai Bizottság tudomásul veszi, hogy március 28-án kerül sor Komócsin Zoltán elvtárs televíziós interjújára, amelyet a televízió a Csepeli Munkás Otthonból - meghívott közönséggel - egyenes adásban közvetít."
(Magyar Országos Levéltár - 288f 5/ 593.)

Március 28. 20.00 a Fórumban Komócsin Zoltán. A Fórumot a Csepeli Munkásotthonban tartották. A párt Politikai Biztossága tagja, Komócsin Zoltán válaszolt a nézők és a csepeli hallgatóság kérdéseire.

Veszprémi Napló március 31., Balogh Elemér írása, részlet:
"Eltért eddigi hagyományaitól a televízió legutóbbi, kedd este sugárzott külpolitikai Fóruma. A csepeli munkásotthon hallgatósága és a képernyő előtt ülő nézők most egy emberhez tették fel kérdéseiket: Komócsin Zoltánhoz, az MZMP KB titkárhoz, a Politikai Bizottság tagjához. A kérdések a szokásokhoz híven most is nagyon változatosak voltak. A magyar korona sorsától párt- és állami vezetőink legutóbbi látogatásáig több tucat téma került napirendre, periférikusnak tekinthető és égetően aktuális kérdések egyaránt. Komócsin Zoltán válaszaiban a magas fokú tájékozottság volt rendkívül megnyerő és meggyőző, megnyugtató pedig az a bizakodás, amellyel az európai béke kilátásairól beszélt:"

A Magyar Nemzet április 6-i számában írta Vilcsek Anna, részlet:
"Nem szűnt meg a régi Fórum, csak megjelent mellette egy új Fórum-típus, és első adásával a kollektív interjú műfaját honosította meg. ...A műsorvezető Sugár András sok láthatatlan riportert is képviselte. Szerencsés adottságok és körülmények, gyakorlott, nyilvánossághoz szokott beszélgetőpartnerek, jó szerkesztés és rendezés eredménye a közvetlen légkör, a kellemes hangulat, egészében az olyan jó műsor, amely a hagyományos Fórumhoz hasonlóan jelentős lépés a televízió lehetőségeinek kiaknázásában."

21.00 Apolló és Diana - Hacki Tamás és az Ex antiquis együttes műsora. Szerkesztő Módos Péter, operatőr Lukács Lóránt, rendező Bánki Iván.

21.30 A Tiszatáj - a film a Szegeden megjelenő irodalmi, kulturális folyóirat munkásságát mutatta be, valamint azt vizsgálta, hogy a város és az ország rész szellemi és társadalmi életére milyen hatással van a folyóirat. Szerkesztő Bihari Sándor, riporter Dorogi Zsigmond, operatőr Dobay Sándor, rendező Oláh Gábor.

Március 31. 20.40 Magyar tudósok - dr. Radó Sándor. A film főszereplője a Dóra jelenti című nagysikerű könyv írója. Szerkesztő-rendező Kardos István, operatőr Zsóka Zoltán.

21.25 Angyal karddal - tévéjáték bemutatója. Írta Thurzó Gábor, dramaturg Szántó Erika, rendezte Máriássy Félix. Szereplők: Gyöngyössy Katalin, Bánffy György, Arany Kató, Fülöp Mihály, Galambos György, Kézdy György, Kis István, Kömíves Sándor, ifj, Pataki Erzsébet, Péter Gizi, Sólyom Kati, Takács Margit, Zách János.

A Filmkultúra 1972/3. számában "Hakni" vagy újfajta filmezés címmel Ember Mariann közöl Radványi Dezsővel interjút. Részletek:
"A Televízió különböző osztályain és szerkesztőségeiben igen sok dokumentumfilm készül. Az elmúlt év szeptemberében megalakult a Magyar Televízió Dokumentumfilm osztálya; vezetőjével Radványi Dezsővel beszélgetek arról, miért volt szükség az osztály létrehozására.
- Hogyan akarják a munkájukba a dokumentarista elkötelezettségű filmszakembereket bevonni?
- Az utóbbi években a miskolci rövidfilm-szemléken egybehangzó álláspont volt, hogy a televíziós alkotók ontják a közérdekű politikai, társadalmi, szociológiai problémákat. Nagy mennyiségben készülnek ezek az érdekes élet ízű filmek, de kivitelezésük olykor felszínes és elkapkodott, ami a gigantikus méretű műsortermelés következménye. Végül is most lehetőség nyílt nyugodtabb, igényesebb munkára. A filmgyárihoz hasonló, sok szempontból annál jobb feltételeket hozott létre ez az új szervezet. A Dokumentumfilm Osztály ma már olyan lehetőségeket biztosít az alkotóknak, mint amilyeneket a MAFILM stúdiói.
- Hány filmet készítenek?
- Egy évben negyvenet. Nagyrészt még a televízió eszközeivel, de - és ez újdonság - az osztály négy filmgyári kerettel is rendelkezik, ami hat-nyolc dokumentumfilmet is lehetővé tesz...
- A televíziós dokumentumfilmeket gyakran éri az a vád, bár fontos problémákat érintenek, nem dolgozzák fel kellő alapossággal. Az előkészítetlen műsor lemegy, a témát letudtuk. Az éppen csak érintett társadalmi kérdésről több film nem készül. Mi erről a véleménye?
- Ennek a vádnak több tény mondd ellent. Most csak egyet említek: egy-egy társadalmi problémát különböző adások tárgyalnak: a TV Híradó felvillantja, A HÉT már jobban megközelíti, a szakrovat pedig speciálisan vizsgálja - és emellett dokumentumfilm is készül róla. Ezek a műsorok kiegészítik egymást, együttesen befolyásolják a nézőt. Ugyanakkor ez egyik műfajt sem menti fel felelőssége alól. Így különösen a dokumentumfilmnek kell önálló témafeldolgozásra, elmélyültségre és hitelességre törekednie. Éppen a dokumentum osztálynak a feladata, hogy olyan filmeket készítsen, amelyek maguk cáfolják meg a vádakat..."
- Kikkel dolgoznak?
- Belső munkatársaink Bokor Péter, Kende Márta és Wiedermann Károly... Szeretnénk a magyar rendezők közül a legjobbakat igénybe venni, bárhol is vannak státuszban. Sándor Pál, Szemes Mihály, Banovich Tamás, Zolnay Pál, Rényi tamás, Schiffer Pál, Kiss József, Szemes Marianne, Oláh Gábor, Magyar József, Elek Judit - dokumentum- és játékfilmesek egyaránt - dolgoznak az osztálynak. A televízió más területeiről Kígyós Sándor, B. Megyeri Gabriella, Horváth Ádám, Vámos Judit, Szűcs László, Pintér Gyula, Sipos Varga Éva dolgoznak nekünk..."

Április

A. A. Rapohin, a Szovjetunió Minisztertanácsa televízió és rádió állami bizottságának elnökhelyettese és dr. Hárs István, az MRT első elnökhelyettese aláírta a két ország rádiójának, televíziójának 1972-1973-ra szóló együttműködési munkatervét. A televíziós tervekben egyebek között Moszkva-Budapest és Szolnok-Tallin kapcsolásos adás, budapesti észt és ukrán televíziós est, valamint közös filmkészítés tervei szerepeltek a pszichológia, a jövőkutatás, s a szovjet légi közlekedés témaköreiben.

Április 4., kitüntetéseket kaptak:
Mihályfi Imre rendező, a Magyar Népköztársaság Érdemes művésze címet,
Drégely László díszlettervező a Balázs Béla díj I. fokozatát,
Mátay Livia díszlettervező és Kígyós Sándor rendező a Balázs Béla díj III. fokozatát,
Vecsernyés János rovatvezető az Erkel Ferenc díj III fokozatát,
Róbert László a Rózsa Ferenc díj II. fokozatát,
Matúz Józsefné TV Híradó főszerkesztő a Rózsa Ferenc díj III. fokozatát kapta.
A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Polgár Dénes, A HÉT főszerkesztője, ezüst fokozatát Mátai László, bronz fokozatát Gyökér András és Lénárt István. (A Rózsa Ferenc díj átadásról március 31-én számolt be a TV Híradó.)
Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott Ascher Gabriella, Gerhardt Pál, Horvát János, Horváth Tibor, Tamási Eszter, Varga József és Tóth A. Pál.
A sajtóban, rádióban, televízióban megjelent legjobb honvédelmi témájú művekre kiírt pályázat első díját kapta Varga László - Gábor Pál - Abonyi Antal Három srác a hadseregben című filmsorozatának egyik epizódja.



Budapesten tartózkodott két napot Roger Moore, a magyar televízióban is nagy sikerrel vetített Angyal sorozat sztárja. A TV Híradó is beszámolt a művész látogatásáról. Moldoványi Ákos beszélgetett vele:
"- Igaz, hogy nem forgatnak új Angyal filmeket?
- Valóban; Simon Templar sokéves virágzás után immár két éve jobblétre szenderült - erősítette meg. Elkészült azonban új sorozatom Tony Curtis-szel, Minden lében két kanál címmel. A filmvállalat, amelynek egyik tulajdonosa vagyok, most a Pannónia Filmstúdióban készített egész estét betöltő rajzfilmet, ennek munkálatait is megnéztem. Jó volna esetleg játékfilmet is forgatni Magyarországon, ha találnék valamilyen jó forgatókönyvet!
- Szabadidejében milyen kapcsolata van a tévével és a rádióval?
- Rádiót hallgatni sajnos nincs időm, csak a kocsim készülékét kapcsolom be munkába menet és vissza. A televízióban pedig sohasem nézem meg a filmjeimet. Nem érdekes. Úgyis mindig én győzök..."

Április 2. 17.05 indul a Maci Laci amerikai rajzfilmsorozat.

Április 4. 21.30 Kétszer kettő... címmel új vetélkedővel jelentkezik Vitray Tamás.

A műsorújság beharangozó cikkében írta Vitray Tamás:
"A rendkívüli kifejező cím arra utal, hogy már e héttől kezdve kéthetenként kedden, egy-egy műsorban két-két különböző játék kerül sorra, így havonta összesen négy, vagyis kétszer kettő. Az egyik játék minden alkalommal valódi tudáspróba, ahol művészetekben és tudományokban való jártasságból vív meg három versenyző, míg a másik inkább logikai, lélektani játék, amelynek esetenkénti résztvevői a nyilvános adás közönségéből kerülnek ki. (Régen volt már nyilvános társasjáték-műsor a tévében.) Az egyikben pénznyereményre tehet szert a legtudósabb. A másikban mindig értékes tárgynyeremény a győztes jutalma. A kockázatvállalás voltaképpen mind a négy játéknak fontos eleme, de az egyikben játékosaink anyagi kockázatot is vállalnak."

A Rádió és Televízió Újság 1972/14. száma közölte, hogy a cannes-i filmfesztiválhoz kapcsolódva ebben az évben is megrendezik a televíziós riportfilmek versenyét. A Magyar Televízió két filmet nevez a versenyre, Mátray Mihály és Sugár András bengáliai riportját, ami A HÉT műsorában szerepelt, valami Oláh Gábor Társbérlőnk az ecetfa című dokumentumfilmjét.

Április 07. 20.00 70 éves Obrazcov - Mihail Obrazcov világhírű szovjet bábművész közelmúltbeli vendégszereplésén forgatta a televízió a filmet.
Szerkesztő Geszty Péter, operatőr Herczenik Miklós, rendező Rényi Tamás.

A Rádió és Televízió Újság 1972/20. száma Szembesítés rovatában idézi a Népszavát:
"Obrazcov kitűnő bábműsorát látva jutott eszünkbe ismét, mennyire hiányzik ez a képernyőn remekül érvényesülő műfaj a televízióban."
Pápai Lajos, a tévé gyermekosztályának vezetője válaszolt:
"Úgy vélem, hogy ez a valóban képernyőre teremtett műfaj nem mostohagyerek. Talán elég, ha csak az esti mesékre, a Cicavízióra, a Mazsola vagy a Csupafül sorozatokra, a Zsebtévé vagy a most készülő Vitéz László és többiek c. mesesorozatra utalok. A III. Országos bábfesztivál meghirdetése is éppen azt célozza, hogy a ritkábban jelentkező bábjátékműsorok számát szaporítsuk."
Fellegi Tamás, a szórakoztató főszerkesztőség vezetője:
"Foglalkozunk a felnőtteknek szóló bábműsorok megvalósításának gondolatával, reméljük, hogy elképzeléseink és lehetőségeink mielőbb összhangba kerülnek. Elkészült már egy tizenhárom részes bábsorozat Casanova kontra Kékszakáll címmel, valamint egy bábopera Vörösmarty Mihály Ypsilonháború című szatírájából (zeneszerző Sárközy István, rendező Szőnyi Kató). Tervezünk egy portréfilmet is Kemény Henrik bábművésszel."



21.00 Podolini úr - tévéjáték bemutatója. Iró Goda Gábor, forgatókönyv Benedek András, dramaturg Mészöly Miklós, operatőr Németh Attila, rendezte Gaál Albert. Címszereplő Tomanek Nándor.

A műsorújságban aznap Goda Gábor írta, részletek:
"Őszinte érdeklődéssel fogadtam a Televíziónak a Podolini úr című regényem megfilmesítésére vonatkozó javaslatát. Magam nem tudom eldönteni, hogy írásaim közül mi való a televízió képernyőjére, de bíztam Gaál Albert rendezőnek, Mészöly Tibor dramaturgnak, valamint Benedek Andrásnak, a forgatókönyv írójának munkájában...
Különös örömömre szolgált, hogy Podolini úr rendkívül nehéz szerepére éppen az a színész vállalkozott, akit én színművészetünk egyik legkülönb emberábrázoló művészének tartok: Tomanek Nándor. Úgy gondolom, még sohasem mutatta meg ilyen gazdagságban a maga lélektanilag tökéletes ábrázoló művészetét..."

Április 9. 17.45 a Delta soron következő adása.

A Magyar Hírlapban április 11-én ennek kapcsán Lukácsy András kritizálja Kudlik Julia műsorvezetői munkáját:
"Kudlik Júlia kedves mosolya már legendák forrása lett a közönség körében és sajtószerte. Közvetlensége és lebilincselő egyénisége még azt is leveszi a lábáról, akit maga a műsor kevésbé érdekel. A Deltában azonban, amelyben vasárnaponként láthatjuk, olyan kalodába szorult, amely őt is fogva tarja. Tudományt kell népszerűsítenie; olyan témákról kell beszélnie, amelyekben szemmel láthatóan járatlan, és ezért nem tehet egyebet, mint ragaszkodik az írott szöveghez. Ez az írott szöveg viszont nem egyéb, mint a tudományoshíradó-részletek rutin kísérő szövege. Ezért a Delta meg ő sosem élnek majd együtt igazán jő harmóniában, azt a bizonyos kedves mosolyt személyiségéhez közelebb álló témákban kellene megcsillantania."

A műsorújság 1972/20. számában (simon) aláírással közöltek cikket, Mi újság a "folyóiratoknál", érdeklődtünk a Televízióban címmel. Részlet:
Delta
"- Úgy látjuk, továbbra is a legnépszerűbb tévéműsorok egyike vagyunk... Ahogyan már észrevehető, törekszünk a magyar vonatkozású anyagok számának növelésére. Napjainkban lépten-nyomon hallhatunk a tudományos-technikai forradalomról. A nézőket nyilván az is érdekli, mi és hogyan valósul meg ebből nálunk? Amennyire lehetséges, a megvalósulás gazdasági problémáit is megkíséreljük ismertetni. Egy kritikai észrevétel feleslegesnek tarja a műsor összekötőszövegét. Mi úgy véljük, ennek igen is van funkciója, különösen a tematikus összeállításokban. Ügyelünk, hogy a műsoranyagok ún. alámondó szövegével arányban legyen."

19.00 A Hét adását először vezette Poór Klára.

A Magyar Hírlapban április 11-én Lukácsy András írta:
"Vasárnap először vezette A Hét adását Poór Klára. Látható elfogódottsággal debütált.Kissé merev volt, néhány bakit is vétett. Mindez azonban nem tudta feladtatni velünk, hogy a televíziónk egyik legműveltebb műsorvezető riporterével állunk szemben, aki nem csak a könnyű műfajban, de a komoly témákban és a leginkább intellektuális műsorokban is megállja a helyét. Jó lenne, ha ezt ő maga is tudomásul venné, és oldottabban, magabiztosabban mozogna a pályán."

Április 11. 21.15 a költészet napján Kézfogások címmel magyar és szovjet költők kerekasztal-beszélgetését sugározta a televízió.

A Veszprém megyei Naplóban április 14-én írta Balogh Elemér:
"Magyar és szovjet költők kerekasztal beszélgetését közvetítette a televízió. Jó volt hallani a szovjet költők szájából mos azt, hogy a magyar költészetnek valóban nemzetközi rangja van. De nem ez volt a beszélgetés summája, hanem az, hogy a kelet-európai népek költészetétől mindig idegen volt a szépség öncélú keresése. Népeink költészetének legjava mindig - ma is - leghaladóbb társadalmi eszmékkel fonódott össze."

Április 13. 21.40 Műszakváltás... - körkapcsolásos élő közvetítés egy kenyérgyárból, egy textilüzemből és a Dunai Vasműből. Riporterek Kovalik Károly, Balogh Mária, Vitray Tamás.

A Filmvilág 1972/16. számában írta Gyarmati Klára, részlet:
"A Televízió a kezdeti időszakban fölfedezte az üzemet: mozog a gép, így készül az Ikarus, ilyen a vaskohó. ...A termelés technológiai képsoraival is élményt adott a nézőnek.
Helyszíni közvetítéseink a gyárról, az ott dolgozó emberekről vagy a termékekről tájékoztattak. A bemutatásnak ez a lehetősége egy idő után kimerült. Most másfajta műsortípusokkal próbálkozunk. A téma egy nemrég indult műsorfajta: az Üzemi Fórum. Ez egy két kocsis helyszíni közvetítés, ahol két üzem munkásai kapnak fórumot. Elkezdenek beszélgetni egy bizonyos témáról. Amolyan tapasztalatcsere ez, az elektronika segítségével..."

Film Színház Muzsika 1972/17. száma, (benedek) írása:
"Remek körkapcsolás.
A Műszakváltás című körkapcsolásos élő közvetítés egy rövid órára, egyszerre hozta már lefekvéshez vetett ágyak mellé, egy kenyérgyár, egy szövöde, meg egy dunaújvárosi kohó néhány dolgozójának emberi gondjait, a műszakváltás időszakának mozzanatait. Nagy bravúr volt, szépen sikerült adás. És eszünkbe juttatta, hogy épp egy esztendővel korábban is volt hasonló körkapcsolás, csak akkor távolabbi helyekről és hosszabb ideig láthattuk egy-egy község életét.
Az adás végén - tavaly kiírták - a bemondó tájékoztatásul közölte, hogy a körkapcsolásban a Magyar Televízió kétszáztizenhét (ha jól értettem a számot) munkatársa vett részt..."

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége 1971-ben pályázatot hirdetett a szocialista országok életét a sajtóban, rádióban és televízióban bemutató kiemelkedő alkotásokra. Ilkei Csaba szerkesztő, Szepesi György riporter és Radó Gyula rendező Szovjet emberek című ötven perces televíziós filmje nyerte a 6.000 Ft-os első díjat. (A filmet a Magyar Televízió 1971. március 6-án sugározta.)

Megjelenik a TK Kiadványszemle 1971/3. száma, amely ismerteti Nemeskürty István A televíziójáték és a Televízió lehetőségei címmű tanulmányát, mely a Rádió és Televízió Szemle 1971/3. számában jelent meg (69-75. old.). A szerző vitaindító előadásként mondta el a Veszprémi Tévétalálkozón 1971. júniusában. Nemeskürty a tanulmányban összehasonlítja a néző és az olvasó tipikus magatartását, és külön részben elemzi a televíziós filmsorozatok különleges sikerét. Véleménye szerint:
"Alig van magasztosabb missziója a televíziónak, mint a magyar kultúra, mint a magyar irodalom értékeinek rendszeres és sorozatos közvetítése".
A tanulmány végén felvetette a televíziós színészi munka hiányosságait és felvetette:
"Miért nincsenek a televíziónak saját színészei? Miért ért olyan kevés tévé- és filmrendező a színészvezetéshez? Miért van olyan közhangulat, hogy ezzel a fogyatékosságukkal még dicsekedhetnek is?"

Április 16. 21.00 Vasárnapi vendégségben - Kovács Margit keramikusnál.

A Rádió és Televízió Újság 1972/16. száma Párkány László cikkét közölte a képzőművészeti műsorokról, Televíziószerű műfaj-e?... címmel. Részletek:
"A képzőművészetről van szó, amelynek televíziós jelentkezéseit hevesen vitatják, szenvedélyesen védik, következésképp a műsorokat harcos bátorsággal (s olykor védősáncok felállításával) készítik. Ki mitől fél? A művész a fekete-fehér képernyő értékcsökkentő hatásától, az igényesebb néző a lefokozott élménytől, a kritika pedig a mű metamorfózisától.
Mindenkinek igaza van, de ha arról beszélünk, hogy a televízió képzőművészeti műsorai leginkább ismeretnyújtó, orientáló feladatra vállalkoznak, a kérdések, a visszaköszönő érvelések más elbírálás alá esnek. Ma már sztereotípiának tűnik a riporter, a műsorvezető effajta mentegetőzése: Kár, hogy nem láthatják színesben a kedves nézők a műalkotást! A néző tudja, hogy a színes televízió telítettségének korszakáig (tehát még tizenöt évig) nem láthatja eredeti változatában a képet, a szobrot, a színes grafikát. De a többség azt is tudja, hogy a színes tévé elterjedésétől sem várhat csodát a képzőművészeti ismeretterjesztés, hiszen a legtökéletesebb színek sem adják vissza az eredeti műalkotás hangulatát.
A Televízió képzőművészeti rovatának - ahogy beszélgetésünk során Kernács Gabriella és Jankovich Júlia szerkesztő kifejtette - a realitásokból kell kiindulnia. Ami eddig nem más, mint hogy a tévének vállalnia kell az esetleges lefokozással járó gondokat, s vállalnia a fekete-fehér technológiával nehezen megközelíthető festészeti műalkotások népszerűsítését, ismeretterjesztő jellegű sokszorosítását.
...A művekkel való személyes találkozás lehetőségi korlátozottak. Mexikóba, Indiába, Egyiptomba, Franciaországba, Olaszországba vagy Spanyolországba nemigen juthat el minden képzőművészet-pártoló. A tévé már akkor is derekas munkát végez, ha bemutatja honi festőink legkiválóbb alkotásait s a külföldi alkotók nálunk fellelhető műveit. Ami pedig a távolabbi országok képzőművészetét illeti: a televíziónak mindig is lesz olyan küldetése, hogy a műalkotásokat a film segítségével közelebb hozza.
...Természetesen továbbra is nyílt a kérdés: televíziószerű-e a képzőművészet? Az eredeti színeket néha gyatrán visszaadó reprodukciók készítői annak idején aligha tűnődtek ezen, tevékenységük mégis hasznosnak bizonyult. A tévé képzőművészeti szerkesztői úgy vélik: amíg nem tárulnak előttük a színes technika várva-várt lehetőségei, hiányos eszközeikkel is folytatniuk kell munkájukat."

Április 17. hétfő rendkívüli adásnap! A Jégkorong VB két mérkőzésének közvetítése Prágából. Csehszlovákia - Svédország, 17.00 és Szovjetunió - Finnország, 20.30.

Az MTI jelentése április 17-én (bb.33 számú vid-ká- sb-cz):
"Megkezdte a kísérleti üzemelést a pécsi tv adó új, nagyteljesítményű antennarendszere - tízszeres teljesítmény, függőleges polarizáció.
...Pécs egyik legimpozánsabb beruházásán 1967 óta dolgoznak. Az építés és a híradástechnikai munkák folyamatosan kapcsolódtak egymáshoz. 1968 végén elkészültek az üzemi épületek, átadták rendeltetésének az új adót. 1971 végére elkészült a korszerű mikrohullámú lánc, és azóta ez a berendezés kapcsolja össze a pécsi tv-adót a stúdióval, ugyanakkor nemzetközi összeköttetést is létesít. A nagyteljesítményű antennarendszer üzembe helyezését a beruházás megvalósításának újabb eseményei követik 1972-ben: az óriás tv-torony hetven méter magasságában elkészül a körkilátó és az eszpresszó, amely Pécs új idegenforgalmi színfoltja lesz."

Április 23. 21.00 Tévé-lottó - a televízió és a Lottó Igazgatóság új közös műsora.

Április 25., az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság televíziójának estje a Magyar Televízióban.

Április 26. 17.45 Pergő képek.

Az Esti Hírlap április 27-i kritikájából (bársony) részlet:
"Pergő képek címmel először jelentkeztek a képernyőn az amatőr filmesek. Olyan magától értetődően van helyük a képernyőn, hogy most, amikor először találkoztunk velük ilyen nagy nyilvánosság előtt, csodálkozva kérdezzük: vajon eddig miért nem találták ki a televízióban ezt a műsort? Felfedezésszámba ment ez az ismerkedés. Szilágyi János az amatőr filmfesztivál zsűrijének tagjaival és néhány amatőr filmessel folytatott beszélgetésében igyekezett ennek a mind több tagot számláló mozgalomnak a jellegzetességeit, műhelytitkait és értékeit feltárni..."

20.00 Fórum - gazdaságpolitikai kérdésekről. Résztvevők Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Lázár György munkaügyi miniszter, Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos anyag és Árhivatal elnöke, Huszár István államtitkár, a Központi statisztikai hivatal elnöke.

Április 27. 21.30 a Radar különkiadással jelentkezett, melynek témája az ifjúsági turizmus volt.

A Magyar Hírlapban Zöldi László tévékritikájában az ifjúsági témák megjelenítéséről írt a TV Híradókban, részletek:
"A TV Híradó viszonylag ritkán kerül szóba naplónkban. Ennek legfőbb oka az, hogy sok a műsor, és aránylag kevés az elemzésükre szánt hely. ...E hiány teljes pótlására ezúttal sem vállalkozhatunk - szeretnénk csupán egyetlen híradó jelenségen eltöprengeni. Méghozzá azon, hogy e mindennapi tájékoztatókban meglehetősen keveset foglalkoznak a fiatalokkal. Paradox helyzet, hiszen a szerkesztőség maga foglalkoztat fiatal riportereket, s azok egyre másra kapnak bizonyítási lehetőséget. A híradó témáiban azonban ritkán és rendszertelenül hallunk beszámolókat az ifjúság sajátos problémáiról, munkájáról, elképzeléseiről. Mi lehet a magyarázat? Hiányérzetünk oka valószínűleg abban keresendő, hogy a TV Híradó kétharmadát nemzetközi események és kommentárok töltik ki, s mindössze csak tíz perc marad a jelentős vagy annak vélt hazai eseményekre, a legkülönbözőbb rétegeket érintő híradásokra. Magyarázható a fiatalság háttérbe szorulása azzal is, hogy a híradósok és a fiatalok érdekképviseleti szervezetei között meglehetősen ötletszerű a kapcsolat. Szerepelhet az okok között az is, hogy az ifjúsági témájú anyagok rendszeresen más adásokba kerülnek, hiszen a televízióban külön osztály foglalkozik az ifjúság problémáival.
A teljes igazság kedvéért meg kell mondanunk, hogy az utóbbi időben némiképp javult a helyzet. Mintha a televízió vezetői rájöttek volna arra, hogy a legnézettebb műsort is fel kell használniuk az ifjúságpárti közhangulat megteremtésére. Ez év elejétől a TV Híradó egyik fiatal munkatársa, Pálfy István egyre többször készített riportokat a kortársairól, vagy mondott el kommentárokat az őket érintő gondokról. Munkája rövid idő alatt is szép reményekkel kecsegtet, az aktuális témákról, nyitott kérdésekről beszél, s olykor még egy-egy protokolláris eseményen - megnyitón, díjátadáson, ünnepi megemlékezésen - is meg tudja ragadni azokat a mozzanatokat, amelyek lekötik a fiatal nézőt..."

Április 28. 21.55 új műsorsorozattal jelentkezett Komlós János Az én csatornám... címmel.

A műsorújság aznapi számában írta Komlós János:
"Műsorom tulajdonképpen Az érem harmadik oldala folytatása. Az érmet én már valahogy korszerűtlennek tartottam, mert mindig csak felvetette a nehézségeket. Ettől azonban még a nehézség felvethet bennünket - már úgy értem, hogy ettől még a problémák megmaradnak. Ebben az új műsorban most megpróbálok a végükre járni. Ha az eredmény nem elégítene ki mindenkit, ne a tévét szidják, csak engem, mert ez - hangsúlyozom - az én csatornám..."

A Nógrád c lap (barna) május 3-án írta, részletek:
"Műsortemetés és műsoravatás volt múlt pénteken a tévében, Komlós János nyomós indokok kíséretében elparentálta több esztendőt megélt népszerű sorozatát, Az érem harmadik oldalát. Kétségtelen, hogy a sajátos egyéni vállalkozás az utóbbi időben némiképp elfáradt, nem mintha nem akadna szóvá tenni való, az élet nap-nap után kínálja a szatirikus megtárgyalásra kívánkozó témát.
...Tehát a mór, illetve Az érem harmadik oldala minden tekintetben megtette kötelességét, s most az történt, hogy átadta helyét egy energiáktól és lehetőségektől duzzadó új műsorformának, mellyel a továbbiakban Az én csatornám címen találkozhatunk alkalomról, alkalomra..."

Április 29., Tömpe István tájékoztatta Katona Istvánt (MSZMP KB Agitációs Propaganda Osztály), hogy a Tömegkommunikációs Kutatóközpont ügyvezetői igazgatója az elmúlt 3 évben Vészits Ferenc volt, és javaslatot tett arra, hogy jövőben dr. Hunyady György, az MTA Pszichológiai Intézetének osztályvezetője (párttag, párvezetőségi tag), a Magyar Pszichológiai Társaság Szociálpszichológiai Szekciójának titkára legyen a vezető, aki 1970 óta már dolgozott a TKK egyik munkacsoportjában.
Grósz Károly május 11-én levélben tájékoztatta Tömpe Istvánt, hogy egyetért dr. Hunyady György kinevezésének előterjesztésével. (Magyar Országos Levéltár - 288f 22/1972/23 öe Ag 360.)

Ezen a napon 14.55 Ki miben tudós - a fizika döntő közvetítése.

Május

A SZOT Szállóban kiosztották a SZOT elnökségének 1972. évi irodalmi és művészeti díjait. A díjátadó ünnepségen jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Politikai Bizottság tagja, Kisház Ödön, az Elnöki tanács helyettes elnöke, Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese is.
Balogh Mária riporter SZOT-díjat kapott.

Az Esti Hírlap április 29-i számában, Bernáth László Üzemek is jelölnek, kétszázezer szavazat című cikkében Orosz László, a SZOT kulturális osztálya vezetője beszélt a díjra történő jelölés folyamatáról. Többek között ezt mondta:
"Balogh Máriát, a tévé riporterét sok szakmai közösség javasolta..."



Az MTV 1957-1977 című könyvben Balogh Mária így vallott erről:
"A szakszervezet azoknak adta ezt a kitüntetést, akik a munkásokért tettek valamit. Az én műsoraimban olyan témák szerepeltek, amelyeket a szakszervezeteknek kellett volna megoldani. A SZOT-díj éppen ezért siklott ki a kezemből, mert mindig volt egy-két szakszervezeti titkár, aki nemet mondott. 1972-ben végül is megkaptam, de a díjátadást követő pohárköszöntő után odajött valaki hozzám és azt mondta: Remélem ez most már elég volt arra, hogy benőjön a feje lágya és abbahagyja! Akkor én megkérdeztem: Most adjam vissza, vagy ráérek holnap? Ettől kezdve az Ebédszünet című műsoromra nem volt se kapacitás, se műsoridő."

Az NSZK-ban bombamerényletek sorát követi el a Vörös Hadsereg Frakció nevezetű szervezet, tiltakozásul elsősorban az amerikai katonai jelenlét ellen. A TV Híradó beszámol az eseményekről.

Debrecenben "tévémozit" alakítottak ki az egyik kisméretű moziban. Időnként tévéfilmeket vetítenek, gyakran vita követi a vetítést.

A Népszabadság július 11-én írta, részletek:
"Több mint fél évtizede, hogy a Hadú-Bihar megyei Moziüzemi Vállalatnál alapelvként fogalmazták meg a differenciált művelődéspolitika, a különféle igényeket figyelemmel kísérő program összeállítás szükségességét. 1966. február 1-jétől fogadja a közönséget a debreceni Művész filmszínház... Az idén tavasszal pedig megnyílt a tévémozi. Az új típusú filmszínház fórum a tévéfilmek nézői számára és fórum az alkotóknak is. Itt a tévében már levetített vagy előzetesként sorra kerülő tévéjátékokat, tévéfilmeket stb. vetítenek. A kezdés óta több rendezői estet is tartottak, amelyeken a közönség bepillanthatott a műfaj kulisszái mögé. A televíziótól jött vendégek pedig a beszélgetések során a levelekben foglaltaknál bővebben ismerhették meg a közönség véleményét.
Hanesch László, a vállalt igazgatója szerint a tévémozinak ugyanúgy kialakul majd a törzsközönsége, mint kialakult a Művészé, a mesemozié és kialakulóban van a filmmúzeumé..."

Magyar-francia rádiós-televíziós egyezményt írt alá Párizsban Tömpe István, az MRT elnöke és Raymond Poussard, az ORTF vezérigazgató-helyettese. A tárgyalásokon a televíziós együttműködés bővítése külön hangsúlyt kapott. Ennek jegyében szervezték aztán meg a magyar estet a francia televízióban és egy francia estet a magyar televízióban. A tervek között szerepelt, hogy a Magyar Televízió - az ORTF segítségével - Károlyi Mihály franciaországi tartózkodásáról, valamit Párizs mai életéről készít filmeket.

Május 1. 07.55 Kapcsoljuk Moszkvát - közvetítés a Vörös térről, a szovjet főváros dolgozóinak május 1-jei nagygyűléséről és ünnepi felvonulásáról.
09.50 Májusi seregszemle - közvetítés a budapesti Dózsa György útról és Székesfehérvárról.

A televízió bemondói felolvasták, a Rádió és Televízió Újság leközölte: május elején a Magyar Televízió 15. évfordulóján megjutalmazzák a kétmilliomodik előfizetőt. Azokat az előfizetőket pedig, akiknek már 1957-ben tévékészülékük volt, jelentkezésre szólították fel, hogy a műsorral egybekötött nyilvános ünnepségre közülük néhányat meghívhassanak.



20.00 A kétmilliomodik... - derűs találkozás a TV 1-es stúdiójában. A műsor vendégei voltak az első és a legutóbbi előfizetők közül néhányan. Játékvezető Vitray Tamás, szerkesztő Búzáné Fábri Éva, vezető operatőr Kenyeres Gábor, rendező Sándor Pál.

Május 4. 20.00 megkezdődnek az 1972-es Ki mit tud? elődöntői.

Május 12. 20.45 Előolimpia címmel játékos sportvetélkedő sorozattal jelentkezik július végéig Egri János. A vetélkedő résztvevői az olimpiai szereplésért a legtöbbet tevő sportegyesületek sportolói, valamint korábbi neves bajnokok, pl. Kárpáti Rudolf, Veres Győző, Hammerl László, Gyarmati Andrea, Albert Flórián stb. voltak. A vetélkedőt végül a Budapest Honvéd csapata nyerte meg.

Május 14., Willy Brandt interjú A Hétben, riporter Polgár Dénes.

Polgár Dénes így emlékezik erre a riportra:
"A szovjet-nyugatnémet szerződésre irányuló első tárgyalás alkalmával interjút készítettem az NSZK kancellárjával. Segítségért Rüdiger von Wechmarhoz, a kormány sajtófőnökéhez fordultam. Jól tettem. Wechmarnak pontos értesülései voltak, hogy Brandtnak a következő napokban kezdődő bécsi kormányfői találkozója során akad egy kis szabadideje. Azt ajánlotta, hogy a bécsi tárgyalás első napján, délben a bécsi Burg megjelölt belső udvarán várjam Brandt-ot, aki a Kreiskyvel folytatott tárgyalás után bizonyára kilép az udvarra, hogy friss levegőt szívjon. Így is tettünk, és Brandt a megjelölt időben a megjelölt kapun egyedül jött ki az udvarra levegőzni. Sajnáltam, de hajtott az újságírói ambíció.
- Kancellár úr, ne haragudjon, hogy megzavarom pihenőidejében, e műsorom hallgatói nagyon kíváncsiak, hogyan indulnak a szovjet-nyugatnémet szerződéssel kapcsolatos tárgyalásai. Megtenné, hogy erről rövid nyilatkozatot ad?
Brandt kissé kényszeredett mosollyal belegyezően bólintott. Együtt visszamentünk az épületbe, ahol már várt bennünket stábunk két tagja..."

Miskolcon megrendezték a Dokumentumfilm fesztivált.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye nagydíját a Soroksári út 160. című tévéfilm nyerte (szerkesztő Radványi Dezső, rendező Zolnay Pál).
A tévéfilmek kategóriájában díjat kapott a Társbérlőnk az ecetfa, A pusztai faragóember, a Házibuli Rómában és a Századunk sorozat 18. része.
A tévéhíradó kategóriában a BKV-71 és a Foglalkozása esztergályos című riportokat díjazták.
Az AID nemzetközi dokumentumfilm-szervezet díját Zsigmondi Boris rendező nyeri el munkásságáért.
A kritikusok díját Brády Zoltán - Eck T. Imre Romantika nélkül című dokumentumfilmjének ítélték oda.
A Rádió és Televízió Újság közönség díját Porond és iskola című filmjéért Bánki Iván rendező kapta.
Miskolc város nagydíját Belfasti jelentés című riportfilmjéért Sugár András
és Mátray Mihály kapta.

A műsorújságnak január 27-én Mátray Mihály mondta:
"Amikor Belfastban jártam, az szinte egy ostromlott város képét mutatta. Az utcán járőrök cirkáltak, lövöldözés hallatszott. Le sem vettem a szememről a kamerát: egyetlen nagy snittet sem akartam elmulasztani. Sugár András kollégám valami információ után járt, én egyedül forgattam. Egyszer csak egy dzsip kanyarodott mellém. Hű micsoda remek kompozíció, ilyen közelképet még úgysem csináltam.
Az egyik katona már olyan közel jött, alig fért be a keresőbe.
- Hé maga ott! Mi a csudát csinál?
- Én?! Filmezek. Van engedélyem! Barnes kapitánytól!
- Na, álljon oda csak a fal mellé!
Ennek fele sem volt tréfa. Letettem a gépet, odakullogtam a téglafalhoz, tétován a fejem fölé tartottam a kezem.
- A kezét leeresztheti. Kényelmetlen.
- Hát akkor minek kell ideállnom?
- Elég, hogy miránk folyton lőnek: Nem akarjuk, hogy magának is baja essék..."

Május 17. 20.00 Gyurkovics Tibor: Az öreg - komédia közvetítése a Pesti Színházból, felvételről, a kísérleti 2. műsorban.
A TV Híradó tudósít a Csertő utcai lakótelepi tűzről, a tudósítást számos ország átveszi.

Játszunk bábszínházat! A Népművelési Intézet, a Magyar Úttörők Szövetsége, a Művelődési Minisztérium és a Magyar Televízió meghirdette - immár harmadszor - a gyermekbábosok országos fesztiválját.

Május 18., tornádó Balatonfüreden, a TV Híradó beszámol a váratlan meteorológiai eseményről.

Május 20. 21.55 éjszakai bemutató, Németh László: Gyász. A színpadi változatot televízióra alkalmazta és rendezte Zolnay Pál, vezető operatőr Szilágyi Virgil. Kurátor Zsófi szerepében Berek Kati, az asszonyok Császári Anikó, Foltin Jolán, Györgyfalvy Kati, Kiss Zsuzsa, Réti Gabi, Wéber Edit. Férfi: Molnár Lajos.

A Magyar Nemzet május 2-i számában Vilcsek Anna írta, részlet:
"A Gyász alkotógárdája a tévéváltozatban még egy résztvevővel gazdagodott: Zolnay Pál kitűnően rendezte televízióra a Németh László regényéből készült monodrámát, hozzátéve a színházi rendezéshez a televízió estközeit is, de mindig a mű és mondanivaló szolgálatában maradva a képkivágások pontos megtervezésekor éppúgy, mint a közeli s az eléletlenített képek alkalmazásakor. A tévéváltozat hiánytalanul érvényesítette Berek Katalin alakítását, a stilizált tolmácsolásában rejlő feszültséget és erőt..."

Május 21. 19.00 A Hét adásában Heltai András Habsburg Ottóval készített riportját láthatták a televízió nézői.
20.10 Horváth Z. Gergely tévéfilmjének bemutatója Három affér címmel, mely Hunyady Sándor írásaiból készült (Kártyaaffér hölgykörökben, Júliusi éjszaka, Aranyifjú). Operatőr Sík Igor.

A Magyarország című lapban aznap Ritka, mint a színes tv című, Csak 125 készülék működik alcímű cikkében írta Szokoly Endre, részlet:
"Azok, akik a második műsort színes vevőkészülékeken keresztül látják, elégedettek a magyar tévé színes műsorszámaival. A körülbelül száz hivatalos televíziónézőn kívül, aki a posta vezérigazgatóság és a tévé-igazgatóság megbízásából figyeli az adásokat, alig van azonban színes vevőkészülék valahol. Hivatalosan nem tartják nyilván, mennyi lehet, hiszen az előfizetési díj azonos a fekete-fehér készülékével. Hozzávetőleg mindössze húsz-huszonötre becsülik a színes vevőkészülékkel rendelkező magánszemélyek számát..."

Május 24. 18.20 tízéves jubileumát ünnepelte a népszerű gyerekműsor, a Kukkantó, egyben ezzel a műsorral búcsúzott a képernyőtől és a nézőktől.

Film Színház Muzsika 1972/23. száma (bm):
"Tízesztendős jubileumát ünnepelte a minap a népszerű ifjúsági műsor, a Kukkantó. S hiába vannak újra meg újra fiatal és még fiatalabb Kukkantó-nézők, a műsor ebben a konstrukcióban elöregedett és tízesztendős jubileumi adásán egyben el is búcsúzott nagyszámú nézőitől. Szerkesztői - nagyon helyesen - a tisztes visszavonulást választották az elöregedés várhatóan előbukkanó kínos jelenségei helyett. Sajnáljuk a Kukkantó megszűnését, ugyanakkor örülünk, hogy emlékeinkben még jó formájában őrizhetjük meg."

Május 25. 21.20 Köszöntő címmel hirdetett egy műsort a Rádió és Televízió Újság minden leírás, ajánlás és figyelem felhívó cikk nélkül. A műsor Kádár János 60. születésnapjára készült, az előzmények sem tanulság nélküliek. Szerkesztő-forgatókönyvíró Pintér József, rendező Wiedermann Károly és Szinetár Miklós.
Előzmények:
A Politikai Bizottság 1972. május 18-i zárt üléséről jegyzőkönyv:
"Napirend:
1. Kádár elvtárs 60. születésnapjának megünneplésével kapcsolatos kérdések. Előadó: Biszku Béla elvtárs.
2. Kádár elvtársnak a Központi Bizottsághoz írt levele. Előadó: Biszku Béla elvtárs.
Részletek:
A Politikai Bizottság az alábbi álláspontra jutott:
Kádár elvtárs kívánságának megfelelően a megemlékezést szerény keretek között kell megtartani. Ugyanakkor a PB azt is szükségesnek tarja, hogy méltóképpen emlékezzünk meg az eseményről.
...A PB arra az álláspontra jutott, hogy a hazai ünnepségekről egy összevont sajtóközleményt kell kiadni, amely tartalmazza a KB levelét, a kitüntetés tényét, valamint tudósít a KB által adott ebédről.
Egy nappal később szükségesnek tarja az SZKP üdvözlésének leközlését, valamint azzal együtt néhány más testvérpárt üdvözletéről híradást a napi sajtóban.
...A PB tudomásul veszi, hogy a napi sajtó publicisztikai jellegű megemlékezést ne közöljön. Erre a sajtót fel kell hívni.
...A PB felkéri Biszku elvtársat, hogy vizsgálja meg és bírálja el, hogy a tévé által készített 15 perces történelmi jellegű filmösszeállítás az alkalomhoz illő-e és megfelel-e az ünnepséggel kapcsolatos szándékainak, javasolja-e műsorra tűzését.

Kádár Jánosnak a Központi Bizottsághoz írt május 10-i levele:
Kádár János elvtárs május 10-én levelet intézett a Központi Bizottsághoz további munkájával kapcsolatban.
A Politikai Bizottság a napirend vitája kapcsán teljes egyetértésre jutott abban, hogy - bár megérti Kádár elvtárs politikai és személyi indítékait, és elvileg helyesli a kérdés felvetését - nem tarja indokoltnak a kérés elfogadását. Szükségesnek tarja, hogy Kádár elvtárs továbbra is betöltse jelenlegi tisztségét, és kéri őt, hogy fogadja el a PB álláspontját.
A Politikai Bizottság megbízza Biszku, Fock, Aczél, és Gáspár elvtársakat, hogy a PB álláspontjáról informálják Kádár elvtársat, beszéljék meg vele a levélben felvetett kérdéseket és a megbeszélésről tájékoztassák a Politikai Bizottságot." (Magyar Országos Levéltár - 288f 5/581/1.öe.)

Május 10., Kádár János az MSZMP KB-hoz írt levelében - életkorára hivatkozva - felajánlja a lemondását, lépése hátterében a párt balos ellenzékének több támadása állt. A május 18-i PB ülésen a szavazás előtt már ismert volt az SZKP határozata, hogy Kádár megkapja a Lenin rendet. A PB megerősíti pozíciójában.
A Politikai Bizottság 1972. május 22-i zárt üléséről jegyzőkönyv:
"...Biszku elvtárs beszámolt a Politikai Bizottságnak arról a beszélgetésről, amelyet a megbízott négy elvtárs, Biszku, Fock, Gáspár és Aczél elvtársak folytattak a PB május 18-i ülése után Kádár elvtárssal, s amelyben felvetették azt a megoldási lehetőséget, hogy a levél ügyét a Politikai Bizottságban tekintsék lezártnak és Kádár elvtárs álljon el attól, hogy a KB elé terjesszék.
Biszku elvtárs - Kádár elvtárs véleményének ismertetése során - aláhúzta, hogy most már jobban érthető és lényegében elfogadható Kádár elvtárs álláspontja.
Kádár elvtárs felszólalásában hangsúlyozta, hogy megérti a Politikai Bizottságnak a levél esetleges visszatartására vonatkozó álláspontját, mégsem tudja az elfogadni.
Már hosszabb idő óta gondolkozik a levélben említett kérdésekről. Azért veti fel, mert szeretné, ha belátható időn belül az megoldódna. Tudja, hogy ehhez érési idő szükséges. Feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a Központi Bizottság megismerkedjen a levéllel már most, azért hogy későbbiekben reálisabban tudjon a tisztségek betöltésekor számolni az adott helyzettel...
Azt javasolja:
1. a KB legközelebbi ülésére terjesszék be a nyugdíjazást kérő levelét;
2. egyidejűleg a PB terjessze be a maga javaslatát.
...A Politikai Bizottságban egyetértés alakult ki a következőkben:
1. A Központi Bizottság legközelebbi ülésén a KB tagokkal ismertetni kell Kádár elvtárs levelét. A levélen Kádár elvtárs bizonyos pontosítást végez.
2. Egyidejűleg be kell terjeszteni a PB javaslatát. Szövegtervezetét a korábbi négytagú bizottság (Biszku, Fock, Gáspár és Aczél elvtársak) készítse el Kádár elvtárssal egyeztetve.
3. Meg kell vizsgálni újólag, hogy a Központi Bizottság miként kezelje az említett kérdést: saját belső ügyként, vagy megfelelő formában közölje az ügy felmerülését és elintézését az ország közvéleményével." (Magyar Országos Levéltár - 288f 5/581/2.öe.)

Május 25., végül is a TV Híradó induló első hírként (Varga József belpolitikai kommentátor ismerteti) beszámol arról, hogy a KB levélben köszöntötte Kádár Jánost születésnapján, majd fotót mutat, amint az Elnöki Tanács nevében kitüntetik a Szocialista Munka Hőse kitüntetéssel. A Híradóban utalás sem történik a lemondó levél, illetve a PB vagy a KB ezzel kapcsolatos bármilyen véleményéről, vagy reakciójáról.

A műsorújságban aznap olvasható, (o.g.) aláírással, részlet:
"Évek óta sajtótéma szerte a világon a holnap televíziója, a kazettás képmagnó. Újabban azonban hangváltás tapasztalható a nyugat-európai lapokban: a közlések jelen időről mintha ismét a jövőbe tevődnének át, óvatoskodó kitételeket tartalmaznak, kételyeket hangoztatnak. A vonat 1972-ben indul - jósolta pár esztendeje a videókazettával kísérletező világcégek egyikének menedzsere. A vonat késése most már biztosra vehető - írja az ismert hamburgi lap, a Spiegel, beszámolva a Cannes-ban nemrég megtartott Vidca tévékazetta világszemléről és kiállításról, melyen jórészt még mindig csak kellően meg nem érett prototípusokat láthattak a látogatók..."

Május 26. 21.20 Kuba közelről - dokumentumfilm bemutatója. A filmet a televízió négyfős stábja, Korolovszki Lajos szerkesztő, Horvát János riporter, Lukács Lóránt operatőr, Kígyós Sándor rendező készítette.

A Magyar Nemzetben május 31-én Vilcsek Anna írta, részletek:
"Nem először járt Kubában Horvát János, s ez meglátszott Kígyós Sándorral és Lukács Lóránttal közösen készített riportfilmjéből. Alapos felkészülés jellemezte munkájukat. A riport olyan ismeretekről tanúskodott, amelyet spontán módon aligha szerezhet meg a riporter. Róbert László vietnámi és olaszországi sorozatával együtt ez az igen jó film is bizonyítja, hogy csodák a riportkészítésben sem nagyon adódnak. ...A riport tárgyilagos, de nem hűvös, hanem együttérző tárgyilagossággal közelíti meg a témát. A riporter jól kérdez, mert tudja, mit érdemes kérdezni, ily módon fontos információkat közöl az interjúkban. A rendezés és a kitűnő fényképezés eredményeként vonzó a látvány, s jól oszlik meg a filmben az interjúszöveg, meg a fényben fürdő tájak varázsa. Mindez jól szolgálja a célt: a kemény küzdelmekben edződő ország bemutatását, hagyományaival és megújulási törekvéseivel, atmoszférájával és impozáns adatok ismertetésével..."

Május 27. 20.05 Eduardo de Filippo: Filumena házassága tragikomédiájának közvetítése a Kaposvári Csíky Gergely Színházból, felvételről.
A TV Híradó pedig ezen a napon tudósított a Vidám Színpad bécsi vendégjátékáról.

Május 30., a TV Híradó beszámol Fidel Castro Kádár Jánosnál tett látogatásáról és tárgyalásairól.
21.15 Találkozás Lukács Györggyel - Kovács András dokumentumfilmjének vetítése.

Az aznapi műsorújságban Kovács András így írt a film készítésének körülményeiről, részletek:
"A Magyar Televízió 1969-ben felkért, hogy készítsek egy műsort az akkor már 85. évében járó Lukács Györgyről. A feladatot nemcsak azért fogadtam örömmel, mert Lukács György korunk legnagyobb gondolkodói közé tartozik, és a vele való személyes találkozások mindig nagy élményt jelentettek számomra, hanem azért is, mert úgy láttam, a magyar közvélemény nem ismeri eléggé Lukács Györgyöt, és ezen éppen a televízió változtathatna leginkább. Lukácsnak nem volt alkalma még soha megszólalni a magyar televízióban. ...Ez a felvétel lett volna az első, amely a legszélesebb közönséghez is elvitte volna Lukács gondolatait, képet adott volna személyiségéről.
Jó ideig úgy látszott, nem sikerül megvalósítani tervünket. Lukács külföldi televíziósokkal szerzett tapasztalataira hivatkozva elzárkózott attól, hogy felvételeket készítsünk róla. Idegesítőnek és fárasztónak találta, hogy a rendező kívánságai szerint - ahogyan ő mondta - mint egy színésznő szerepeljen a kamera előtt, az ő műfaja nem ez, hanem az írás. Félt a lakásába betörő sok embertől, a felvételekkel járó felfordulástól, ami napokra kizökkentette megszokott életritmusából. De főleg attól húzódozott, hogy saját magáról beszéljen. Személyes élményeiről tervezett emlékirataiban akart beszámolni.
Egy bükki nyaralása során meglátogattam, és az akkor zajló Lenin-centenáriumról tett néhány megjegyzése adta az ötletet, hogy megkérjem, mondaná el ezeket a gondolatait a televízió kamerái előtt is, beszélgessen velem Leninről és a forradalmiság mai tartalmáról. Lukács vállalkozott erre, kivált, hogy a felvételt nem a lakásán, hanem a jávorkúti nyaralóban készítettük el, nem zavartuk a munkájában és szerepelnie sem kellett, csak válaszolnia a kérdéseimre..."

A Magyar Hírlapban május 31-én ,Zöldi László írta, részletek:
"A főműsor főszereplőjét, Lukács Györgyöt még a halála napján is úgy emlegették az egyik öregségről szóló tévéadásban, mint a szellemi frissesség mintapéldányát. Noha éppen egy éve halott, a technika jóvoltából most mégis találkozóra invitálta a nézőket.
...A rendező-riporter rájött arra, hogy az embereket a rejtélyek érdeklik, s a kíváncsiságot akkor a legkönnyebb felcsigázni, ha a filmes a nézők természetes intimitásigényét elégíti ki. Lukács György nemcsak tartalmas, de érdekes beszélgető partnernek is bizonyult. Nála a magánélet feloldódott a közéletben. A ami a legfontosabb: fejtegetései egy pillanatig sem hatottak száraznak. Így aztán a késő esti érdeklődők olyan varázslatnak lehettek szemtanúi, amilyenben az elmúlt héten a Kovács Györgytől rajzolt színészportré sugárzásakor volt részünk."

Június

Indul a Tele-csetepaté. A műsor a nézők számára nyitott fórumot, véleményüket szembesítette a műsor szerkesztőivel.
Alattvalók és királyok címmel újszerű ismeretterjesztő filmsorozat indult, mely Mátyás uralkodásának évtizedeitől Dózsa hadjáratán át, Mohácsig tárta fel hatvan év magyar történelmét.



Romes Chandrával, a Béke-világtanács főtitkárával Farkas József (György) szerkesztő és Butskó György, a TV Híradó moszkvai tudósítói készítettek interjút A HÉT műsora számára.

Június 3. 23.00 Alba Regia Napok - Videoton nemzetközi dzsessz fesztivál 72. Közvetítés a székesfehérvári Vörösmarty színházból, felvételről (több estén keresztül vetítették a fesztivál eseményeit).

A Rádió és Televízió Újság közölte, hogy a Kodály Zoltán emlékére rendezendő énekversenyre már több mint kétszázan jelentkeztek.

Június 6., A Hét műsorában nagy feltűnést keltő Fidel Castro interjút készít Horvát János.

Polgár Dénes így emlékezett erre az MTV 1957-1997 kötetben, részlet:
"Horvát János például nagyon érdekes műsort csinált Fidel Castróval. Jól jellemzi azokat a körülményeket, hogy miként dolgoztunk, az a történet, amikor Fidel Castro Magyarországra látogatott és néhány napra elment pihenni a Balatonra. Horvát János leutazott, hogy interjút készítsen vele, de Castro azt mondta, hogy csak akkor hajlandó beszélni, ha a riporter játszik vele egy pingpong meccset. Horvátnak a meccs közben vigyáznia kellett arra, hogy Castro nyerjen."

A Veszprémi Naplóban Balogh Elemér írta június 9-én:
"Az elmúlt hét számunkra legfontosabb külpolitikai eseménye itthon, Magyarországon játszódott le, s az eseményeknek megyénk is részese volt. Fidel Castro, korunk forradalmi harcainak egyik legrokonszenvesebb megszemélyesítője járt nálunk.
Castro látogatásáról a rádió is, a televízió is részletesen beszámolt. Tárgyalásai és a magyar dolgozókkal való találkozásai szinte a szemünk előtt zajlottak le. A látogatásról szóló híradások közül kiemelkedett A HÉT vasárnapi Castro-riportja.
Ez az interjú elsősorban azért volt rendkívüli, mert lazább volt azoknál a beszélgetéseknél, amelyet megszoktunk a világpolitika főszereplőinek köréből. Castro nemcsak politikusi megnyilatkozásával nyerte meg népünk rokonszenvét, hanem emberi közvetlenségével, okos humorával, az egész lényéből sugárzó optimizmussal is..."

Június 6., az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága tárgyalta a Magyar Televízió munkájáról szóló előterjesztést. Jegyzőkönyv az ülésről, részletek
"Napirend:
1.Előterjesztés a Magyar Televízió munkájáról, készítette Pécsi Ferenc.
2.Előadó: Tömpe István.
3.Meghívottak: Hárs István, Bozsó László, Sándor György, Csendes Lajos, Németh Jenő.
Az Agit. Prop. Bizottság a Magyar Rádió és Televízió Elnökségének előterjesztése és a vita alapján megállapítja, hogy a televízió munkája az elmúlt években a Politikai Bizottság 1966. évi határozatának szellemében fejlődött. A televízió az elmúlt hat évben széles körben terjedt és a politikai nevelő munka, a kulturális élet jelentős tényezőjévé vált. Mind eszmei-politikai tartalmában, mind művészi színvonalában észrevehetően javult a televízió politikai és kulturális műsora a X. kongresszus határozatainak ismertetésében és végrehajtásában.
Csökkent az öncélú kritizálás és jellemzőbbé vált a párt- és a kormány politikájának ismertetése, népszerűsítése. Az elmúlt években új politikai műsortípusok születtek, amelyekben előtérbe került politikánk pozitív képviselete. Kialakultak az átfogó, megbízható, gyors tájékoztatás új formái ( új TV Híradó, A HÉT, Fórum stb.).
...Fejlődtek és javultak a televízió kulturális műsorai, amelyek jelenleg az összműsor 55 százalékát teszik ki: a múlthoz képest növekedett a jó színvonalú, igényes szórakoztató és művészi produkciók és csökkent a kispolgári, giccses, ízléstelen műsorok száma. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy megemelkedett a televízió saját produkcióinak száma, amelyek többsége mind eszmei-politikai, mind művészi szempontból kielégítő, egyes esetekben kiemelkedő volt. Az 1966. évi saját gyártású 26 tévéfilmmel és tévéjátékkel szemben 1971-ben már több mint 100 készült.
...Az Agit. Prop. Bizottság a következőkre hívja fel a Magyar Rádió és Televízió elnökségének és pártbizottságának figyelmét:
A politikai műsorokban a televízió törekedjék fokozottabban az összhangra a párt és a kormány politikájával. Saját műfajának megfelelően ismertesse, magyarázza a fontosabb határozatokat, kísérje figyelemmel a határozatok végrehajtását, számoljon be az eredményekről és segítsen az akadályok leküzdésében, s mindezzel erősítse a bizalmat a párt és a kormány politikája iránt.
...A jövőben alaplapvetően a politikai szükséglet döntse el a jelenleg is jól funkcionáló TV Fórum megrendezésének időpontját, témáját és a résztvevők összetételét. Minden egyes Fórum adás előtt meg kell tervezni, hogy az adással milyen főbb politikai célokat akarunk elérni.
...A televízió helyezzen a továbbiakban még nagyobb hangsúlyt a szocialista életforma népszerűsítésére. A műsorok adjanak pozitív útbaigazítást az embereknek: hogyan élhetünk szocialista módon.
...Emelni kell a riporteri munka színvonalát, mindenekelőtt tervszerűbb, tudatosabb előkészítéssel és munkavégzéssel, gazdagabb témaválasztással. A riporterek tevékenysége nem épülhet rögtönzésre, spontaneitásra, a riportokat tervszerűen kell előkészíteni. A riportkészítés során a közvetlenségre való törekvés ne csapjon át az öncélú bizalmaskodásba. A televízió vezetősége - ha szükséges, utasítás formájában is - szerezzen érvényt a műsormunkában előforduló bizalmaskodás megszüntetésének. Az MRT Elnöksége biztosítsa a riporterek és szerkesztők állandó jellegű politikai és szakmai továbbképzését..." (Magyar Országos Levéltár - Agit Prop Bizottság 288f/41.182 öe.)

Június 7. 20.25 Illyés Gyula: Tiszták - tragédia közvetítése a Vígszínházból, felvételről a kísérleti 2. műsorban.

Június 9. 20.00 Keleti Márton Gimes György írásából készítette el a Villa a Lídón tévéfilmsorozatot. Az első rész ekkor került a képernyőre, operatőr Hildebrand István.
20.55 Párizs, 1972 tavaszán... Róbert László és Jean Claude Rahaga filmje első részének vetítése: A Bastille.

A Film Színház Muzsika 1972/25. száma írja, részlet:
"Milyenek is Róbert László filmjei? Riporteri kíváncsisága azonos a mi kíváncsiságunkkal, tekintete, hogy ugyanoda kalandozik, ahová mi is odakapnánk a szemünket. Minden mesterkéltség nélkül hangulatot teremt, nem az utcát, a lakást, a kocsmát látjuk, hanem az utcán, a lakásban, a kocsmában vagyunk, az ott élők örömeinek és kudarcainak részeseiként. Az ő segítségével nem egyszerűen kalandozásokban van részünk, hanem jellemző pillanatképet kapunk..."

Június 11. 20.10 Mihail Bulgakov: Álszentek összeesküvése - dráma közvetítése a Katona József Színházból, felvételről.

Június 13. 20.00 Madách Imre - Gyárfás Miklós: Mária királynő - ironikus tragédia közvetítése a Szegedi Nemzeti Színházból, felvételről.

Június 18. 15.50 Telesport: a labdarúgó Európa-bajnokság döntőjének közvetítése Brüsszelből, riporter Vitray Tamás.
A HÉT-ben közlik Vajek Judit és Burza Árpád tudósítását Irakból.

Erről Zelei Miklósnak egy interjúban a következőket mondták:
Vajek Jutka:
"1972-ben az Iraki Tájékoztatási Minisztériumtól meghívást kaptunk, és május közepétől egy huszonnyolc napos iraki-kuvaiti utazást tettünk.
Nem mondták meg, mi a szándékuk.
A világ összes jelentős médiumának a képviselőjét Bagdadba hívták. Úgy folyt le a dolog, hogy az ottani MTI-ben be voltunk bezárva egy nagy helyiségbe és várakoztunk azon a bizonyos napon. Tudtuk, hogy valami történni fog, de hogy mi, arról fogalmunk sem volt. Kettőnket Árpival végig a kormány emberei kísértek, hisz kormánymeghívottak voltunk, és egyre csak azt hajtogatták, hogy nyugalom, nyugalom. Több órás várakozás után, este volt már, de még világos, megjelent a képernyőn Al-Bakr iraki elnök, és bejelentette, hogy államosították az olajipart, a francia tulajdonok kivételével az amerikaitól kezdve az összes külföldi vállalatot.
Ekkor elszabadult a pokol az utcákon, a tereken. A győzelem mámorában úszott egész Bagdad
Azon az estén kizárólag minket, kettőnket vittek ki az utcára forgatni.
Fegyverek, emberek, üdvlövések és olyan embertömeg, hogy mozdulni sem lehetett."
Burza Árpád:
"Amit mostanában is láttunk az iraki riportokban. Teherautók platóin, személyautók tetején, mindenütt emberek, puskaropogás, ordítozás."
Vajek Jutka:
"Meg sem tudom mondani, hogy miért bennünket választottak? Hogy mi, magyarok legyünk azok a televíziósok, akik Bagdad utcáin erről a világnak hírt adjanak?"
Burza Árpád:
"Egyedül nekem volt akkumulátoros lámpám, amelyet lépten-nyomon meg akartak tőlem venni. És akkumulátoros lámpa nélkül erről a bagdadi estéről senki nem tudott tudósítani, csak mi, magyarok."
Vajek Jutka:
"Két autóval, külön vittek. Árpi kiszállt, és abban a tömegben eltűnt a szemem elöl. Én a másik kocsival a hangot csináltam. Miután az irakiak látták, hogy szőke vagyok, valószínű angolszász riporternek néztek. Nekiestek az autónak, amivel vittek. Elkezdték fölborogatni, püfölték, be akarták törni az ablakait, és követelték, hogy engem adjanak ki! A biztonságiak mentettek ki ebből a helyzetből. Miközben én nem is magammal foglalkoztam, hanem azzal, hogy úristen, mi lesz Árpival?! Hiszen ő a kocsiból rég kiszállt, és gyalog dolgozik a tömegben. Kétségbe voltam esve, hogy mi lehet vele."
Burza Árpád:
"Én azonban nem voltam egyedül, hanem egy Carlo nevű, Magyarországon tanult szerkesztő-rendező jött mellettem, ő volt a kalauzom. Jutkát vitték a biztonságiak, engem meg rábíztak erre a fiúra. Nem éreztem magamat biztonságban. Hihetetlen ellenszenvvel méregettek, nagyon nyugatinak néztek. Sokszor olyan tömegbe keveredtem, hogy nem is talajon, hanem ember lábakon araszoltam távolabb."
Vajek Jutka:
"Voltunk veszélyes helyzetekben is. Még így a vendégül látás közben is."
Burza Árpád:
"Egy hajszálon múlott az életünk."
Vajek Judit:
"Az irakiak hagyták is, akarták is, hogy ez a riport elkészüljön. Elvittek az ottani MTI-be. Akkor még telex volt, nem fax. De Bagdad-Budapest között az se, azt is el kellett intézni, hogy egy külön telexvonalat adjanak. Leírtam, hogy mi mit csináltunk, és elküldtem Budapestre a TV Híradóba."
Burza Árpád:
"Matúz Rózsikának."
Vajek Jutka:
"Az irakiak adtak repülőgépet... Igen, hogy ez az anyag soron kívül elmenjen Budapestre. Hatalmas lehetőséget kaptunk! És hihetetlenül boldogok voltunk. Elmúlt lassan az izgalom, az események kezdtek leülepedni bennünk, és mi úgy éreztük, hogy véghez vittünk valami nagy dolgot.
Telik-múlik az idő, az anyagunk után lassan mi is hazaérkeztünk. Beosztottak műsorvezetőnek. A külpolitikai műsorvezető akkor Gedeon Pál volt. Mikor meglátott, örömmel mesélte, ő lehetett a bagdadi riportjainknak a kommentátora. Ekkor derült ki, hogy a rendkívüli gyorsasággal feladott anyagainkat több hét késéssel sugározták. Lesújtott a hír. Kelet-európai tudósítónak nem nagyon nyílt lehetősége, hogy világ nagy médiái előtt tudjon ilyen fontos eseményről tudósítani. Ettől a büszke tudattól megfosztottak bennünket.
Nem merték elhinni a szerkesztőségben a hírt, mert akkor a Szovjetunióból semmiféle jelzés nem jött. Amit azok nem közöltek azt nem lehetett. Nem merték leadni. De nívódíjat adtak érte.
Na mindegy! Több szót nem érdemel. Ebből annyi fontos, hogy riportot készítettünk egy világeseményről, ha késve is, de leadták."
Burza Árpád:
"A szocialista országok között volt egy megállapodás, hogy ha a hírt a saját ország nem adja ki, akkor a többi se. Akkor az a hír nincs. Harmadik országokat illetően pedig úgy működött ez a szabály, hogyha a Szovjetunió nem adja ki a hírt, akkor a többi szocialista ország se. Ezért nem mehetett le az anyagunk az eseményekkel egy időben."

Június 19-24. között megtartják a II. Veszprémi Televíziós Találkozót a Vegyipari Egyetem aulájában, ezzel egy időben megtartják Telemeeting címmel a kereskedelmi vetítéseket a külföldi vendégek számára.

A tekintélyes zsűri dr. Keresztury Dezső elnökletével, egész héten át kitartóan dolgozott.: huszonhárom különböző műfajú tévé-produkciót bírált el, melyeket nagyobbrészt maguk a rendezők neveztek be. A zsűriben helyet foglalt Baranyi Ferenc költő, Csaba Imre, a Veszprémi Napló főszerkesztője, Gáspár Margit író, Huszár Tibor szociológus, Mihály András zeneszerző, dr. Nemecz Ernő, a Vegyipari Egyetem rektora, Sánta Ferenc író, Somogyi József szobrász, Szász András, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője és Vitray Tamás.
A Találkozó három fődíját, osztatlan elismerés mellett, a Széchenyi meggyilkolása (író Szabó György, rendező Hajdufy Miklós), a szatíra fontosságának hangsúlyozása mellett, a Vidám elefántkór (író Mocsár Gábor, rendező Mamcserov Frigyes), és a William Golding műből készült Rézpillangó (rendező Esztergályos Károly) nyerte. Különdíjat kapott
színészi alakításáért György László és Dégi István, rendezéséért Kalmár András, operatőri munkájáért Ráday Mihály, forgatókönyvéért Szabó György, és zenei összeállításukért Sebő Ferenc és együttese.
A versenyből az előző év műsorai közül hiányzott - mert részvételüket a szabályzat szerint sugárzási határidejük nem engedte meg - olyan nagysikerű produkciók, mint a Jó estét nyár, jó estét szerelem vagy a Fekete város.

A Rádió és Televízió Újság 1972/25. számában Szinetár Miklós és Gellért Endre is nyilatkozott a Találkozóról.
Szinetár Miklós:
"Ez évben immár második alkalommal zajlik (június19-24 között) a tavaly általános elismerést aratott veszprémi tévészemle. A program egyik fő célja, hogy felmérje, áttekintse egy esztendő drámai és szórakoztató produkcióit, alkalmat adjon tanulságokra, tapasztalatcserékre, összegezze egy erőfeszítésekben gazdag alkotói periódus szándékait.
A huszonhárom nagysikerű tévéfilm bemutatása révén reflektorfénybe kerülnek majd stílusok, formák, ars poeticák. Ahogyan a találkozó programfüzetének előszavában is olvasható: a művek szembesítése ha teljességet és vadonatúj élményt nem is, de izgalmas összehasonlítási lehetőséget ígér. Ugyanakkor a találkozó nemcsak a termés betakarítására vállalkozik, de kitekintés a jövőre is, a mindinkább saját nyelvét beszélő tévéműfaj holnapjára, távlataira, s bizonyságot is ad tévéművészetünk létezéséről, sőt nagykorúságáról."
Gellért Endre:
"A filmvásárt a Hungarofilmmel közösen rendezzük. Tavalyi akciónk sikerére és széleskörű nemzetközi visszhangjára jellemző, hogy az idén egyrészt a szocialista országok, másrészt a legjelentősebb nyugat-európai televízió társaságok képviselői kétszer annyian jelentették be részvételüket. A szemle és a vásár vetítései különböző időpontokban folynak, így alkalom van a hazai és külföldi alkotók széleskörű tapasztalatcseréjére is. Mintegy húsz filmet kínálunk az elmúlt és az idei év kiemelkedő, exportképes terméséből. Egyebek között olyanokat, mint A fekete város, a Kicsik és nagyok, A gyáva, a Jó estét nyár, jó estét szerelem. Bízunk benne, hogy valamennyi gazdára talál, és határainkon túl is öregbíti majd a televízió alkotóinak jó hírnevét."

Június 19., hétfő 18.50 rendkívüli adásnap! Illyés Gyula Dózsa György című drámájának közvetítése a Szegedi Szabadtéri Színpadról, felvételről.

Június 20. 20.55 Alattvalók és királyok címmel hat folytatásból filmsorozat vetítését kezdte meg a televízió. Részei feltárták hatvan év magyar történelmét a XV. század második felétől 1526-ig, Mátyás uralkodásának három évtizedétől, Dózsa György hadjáratán át Mohácsig.

Kihirdették a Mikrobi rajzpályázat eredményét. A két szerző, a szerkesztő és maga Mikrobi (Csákányi László) fáradságos munkával zsűrizte a gyerekek több, mint kilencezer "pályaművét". Első díjat (egy-egy Sokol táskarádiót) nyert a budapesti Halécius Gábor, a pápai Kövér László és a soproni Szentkirályi Zsolt.

Június 26., Cegléden központi Dózsa György ünnepség, születésének ötszázadik évfordulójára.

Június 29. 20.00 Ki mit tud ? - kamaraműfajok döntőjének közvetítése, a döntő július 8-án volt. A műsorsorozat után a műsorvezető Megyeri Károly több bírálatot kapott.

A Veszprémi Naplóban július 16-án Balogh Elemér írta, részlet:
"Volt néhány apróbb-nagyobb visszássága az idei vetélkedőnek, sok ellentmondást szült az amatőr jelleg és a profi követelmények keveredése, vagy az, hogy a játékvezető, Megyeri Károly nem tudott annyi színt vinni a közvetítésbe, mint amennyire szükség lett volna. Ezek azonban tanulságul szolgálhatnak a jövő számára. Mert a Ki mit tud?-ra szükség van, azt hiszem, senki nem vonja kétségbe..."

Film Színház Muzsika 1972/28. száma, K. írja:
"...A megjegyzés a játékvezető riporterre vonatkozik. Alapos tárgyi felkészültségét becsüljük, humora láttán azonban feszengünk. Ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Mint ahogyan a zsűrivel folytatott viták is - talán nem szerencsés hang folytán - inkább rosszízű kötözködésnek tetszettek. És éppen most sokan hallgatják, jobban kellene ügyelnie a nyelvi helyességre is. Mint ipari tanuló találkoztam legutóbb önökkel - mondta, pedig nyilvánvaló, hogy nem ő volt olyan fiatal azon a találkozón, hanem a partnerei..."

A Petőfi Népe június 3-i számában írta Heltai Nándor:
"A műsor szerkezete jó, gazdaságos. Az egyes elődöntők felépítése, a számok egymásutánja is gyakorlott rendezőre vall. Sajnos, Megyeri Károly, a kitűnő művelt főszerkesztő ezúttal nem igen találja a helyét. Amit csinál, általában jó, pontos munka. De néha szertartásosan körülményes. Kérdéseivel, megjegyzéseivel más ízt, hangulatot ad a műsornak, mint ahogyan ezt eredetileg tervezték."

A Népszabadságban július 16-án Jovánovics Miklós írta a műsorról, részletek:
"...Általánosságban állapítsuk meg, hogy rendkívül magas színvonalon szerepeltek a kamarakórusok, a hangszerszólók és a néptáncosok.
...Az országos amatőr szemle mérlege kétségkívül pozitív. Érvelés nélkül, csupán a versenyben feltűnt tehetségek felsorolásával máris bebizonyíthatjuk. Berki Béla hegedűs, Simai Gyula egyensúlyozó, Mazsaroff Mária és Lehr Edit népdalénekes, Szűcs Judit táncdalénekes, Baranyai Zsolt matematikus és furulyás,



Boros Lajos pol-beat énekes volt a legmarkánsabb egyéniség a maga műfajában..."

Ezen a napon Pécsi Ferenc, az MRT elnökhelyettese tájékoztatta a sajtó képviselőit a harmadik negyedéves műsortervekről.

A Népszabadságban írták június 30-án, részletek:
"Változatos programot ígér a televízió harmadik negyedévi műsorterve - jelentette be Pécsi Ferenc, az MRT elnökhelyettese csütörtökön, a televízió sajtótájékoztatóján. Az aktuális és politikai műsorok közül figyelmet érdemel a Munkásportré című sorozat. ...Vitaműsor készül a munkások szakmai műveltségéről, továbbképzéséről, az esti iskolákról. A szeged környékéről a Dunántúlra áttelepülő olajbányások problémáival foglalkozik az Olajbányászok című adás.
...Műsor készül Mongóliáról, abból az alkalomból, hogy 51 éve alakult meg Mongóliában az első népi kormány. ...A szórakoztató zenei műsorok közül bizonyára sokakat vonz majd a táncdalfesztivál, a Verdi-est, a Győztesek hangversenye. A képzőművészeti és ismeretterjesztő műsorok körében figyelmet érdemel a Pogány című ötrészes filmsorozat egy baranyai faluról..."

Július

Csak nálunk címmel hirdetnek pályázatot amatőr filmeseknek - helytörténeti, honismereti, néprajzi, tájjelegű és családi témák feldolgozására.
Különleges esemény, a mozikban is bemutatják a televízióban nagy sikert aratott Jó estét nyár, jó estét szerelem! című filmet.
A tudományos-fantasztikus irodalom, film- és képzőművészet (sci-fi) trieszti fesztiválján Rajnai András - Jánosi Antal Ének a Galaktikáról című "elektronikus költeménye" különdíjat kapott.

Július 2. 22.20 Jó éjszakát, felnőttek: Casanova kontra Kékszakáll - bábfilm-sorozat felnőtteknek, első epizódja. Írta Romhányi József, bábtervező Foky Ottó, operatőr Kenyeres Gábor, rendező Imre István.

Ezen a napon ünnepelte tizenöt éves fennállását a TV Híradó. A Kisalföldben Maróti Zsuzsa készített interjút Matúz Józsefnével az évforduló kapcsán, részletek:
"A híradósok; akár egy állandó forgó gépezet fogaskerekei. Harminckét munkatársunk több mint tíz éve híradózik. Huszonnyolc amatőr tudósítónk dolgozik vidéken, és van három állandó vidéki tudósítónk...
- Néhány szót szeretnék hallani a jövő terveiről.
- A tájékoztatás módszerét szeretnénk fejleszteni. Az adáskezdés hírbeolvasását akarjuk kezdő kiadássá bővíteni, képanyaggal színesíteni. Fejleszteni akarjuk a vidéki hálózatot, teljes stábokkal tökéletesíteni vidéki stúdióink munkáját. Foglalkozunk már a színes híradó megvalósításával, hiszen a színes adás információs értéke óriási."



A Híradó fotóriportere, Chochol Károly az évforduló alkalmával készítette az itt látható "szellemes szerkesztőségi tablót":

A Magyar Nemzet július 2-i számában Vilcsek Anna egész tévékritikai írását a TV Híradó évfordulójának szentelte, ebből részletek:
"Ma tizenöt éves a tévéhíradó. Ennyi idő alatt egy műsor megcsontosodik, elfárad. Ha csak nem újítja meg magát időről-időre, a közönség tizenöt év alatt megunhatja a műsort.
A tévéhíradót azonban nem lehet megunni. Nélkülözni sem lehet. A híradó nem halhat meg. Az események éltetik. A híradóban az ember nem a műsort nézi elsősorban. Az eseményekre kíváncsi. Arra, mi történik itthon, a nagyvilágban, mi történik a közéletben, a gazdaságban, a kultúrában.
...A sok dolog nem menti fel a híradót attól a feladattól, hogy változatos, dinamikus, érdekes legyen. Mitől érdekes a híradó? Az információtól. Ezek egy részét automatikusan szerzi meg. Más részét fel kell kutatnia.
...Néhány szám: Vecsey Marietta 3700 riportot forgatott, Schóber Róbert 2860-at, Baranyi István 2850-et, Szurok János 2760-at. Ők is azok közül valók, akik harmincketten, több mint 10 éve dolgoznak a Híradónál. ...A Híradó munkatársai tizenöt év alatt csaknem negyvenezer riportot készíttetettek. Ehhez jön még a külföldi anyag.
...A híradó archívumában e pillanatban kereken 121 858 külföldi filmtekercs található. Nyilvántartott, rendszerezett, archivált..."

Július 3., vidékre is eljut a második műsor.

A Hétfői Hírekben írta ezen a napon (M.T.), részlet:
"...A Magyar Posta 20 kilowattos japán berendezést vásárolt a második műsor közvetítéséhez. A különleges antennák nagymértékben fokozzák majd a teljesítményt, s így az új berendezés segítségével mintegy 9500 négyzetkilométeres területet sugározhatnak be.
A tervek szerint december 15-ig megkezdik a kísérleti műsor sugárzását. Az új típusú készülékekkel a 12-es csatornán, a régieken pedig adapter segítségével lehet majd venni ezt a műsort."

Július 7. 21.00 Tárd ki az ablakod - Szécsi Pál műsora.

Az Esti Hírlap július 8-án írta (barabás):
"Tárd ki az ablakod címmel vetítették Szécsi Pál műsorát, Zalatnay Sarolta s egy női távkar közreműködésével, Csenterics Ágnes rendezésében. Szabados Tamás operatőrt a szép környezet segítette: a Budai Vár rondellájában játszódott le a revü. Szécsi Pál kellemes hangú, megbízható, ügyes előadó. Úgy érzem, nem igazán átütő erejű, de a műfaj hívei bizonyára szívesen fogadták a Szécsi-show harminc percét."

Július 9., Makariosz ciprusi érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke nyilatkozik A HÉT-nek, riporter Sugár András.

Július 11. 20.00 Moliere: Tartuffe - színházi este Brüsszelből, a Claude Volter társulat előadása, belga filmen.

Július 16. 11.25 Rusztaveli földjén. Radó Gyula rendező, Pacsay Vilmos szerkesztő, Márton József operatőr dokumentumfilmje a Grúz SzSzK művészetéről, történelmi múltjáról, jelenéről, a grúz - magyar kapcsolatokról, és Zichy Mihály grúziai tevékenységéről szólt.

Július 19. 20.00 a kísérleti 2. műsoron a 25. Színház "legendás" előadása,
Platón: Szókratész védőbeszéde. Főszerepben Haumann Péter.
(Az első program az olimpia idején, szeptember 2-án 23.10-kor tűzte műsorára!)

A Magyar Hírlap aznapi számában Zöldi László írta:
"Ma, szerdán, sokkal változatosabb adásnak nézünk elébe, s a kísérleti 2. műsor szerencsés nézőinek a televíziósok ritka csemegével is kedveskednek. A 25. Színház emlékezetes előadását, Platón művét, a Szokratész védőbeszédét sugározzák, Haumann Péterrel a főszerepben."

Július 21. 22.10 Sakk-matt - beszámoló a Fischer - Szpaszkij világbajnoki döntőről. Műsorvezető-szakkommentátor: Portisch Lajos nemzetközi mester. A műsor több napon át nyomon követte a páros mérkőzés eseményeit.

A műsorújság július 26-án-án (j.m.) riportot közöl Révész Józseffel, a TV Híradó új főszerkesztő helyettesével. Részletek:
"Az elmúlt héten Horváth J. Ferenc és Szép Zsigmond régóta megismert neve mellett egy harmadik is feltűnt a képernyőn a TV Híradó végén: Felelős szerkesztő: Révész József - új ember...
- A Híradónál igen - vág bele - de remélem, hogy régi televíziósnak számítok. 1961-1966 között a Televízió munkatársa, a külpolitikai rovat szerkesztője és kommentátora voltam. A Híradónál 1972. június 15. óta dolgozom.
- És közben?
- New Yorkban éltem, az Egyesült Nemzetek Szervezetének tájékoztatási főosztályán dolgoztam. Rajtam kívül jelenleg 8 magyar állampolgár - jogász, szociológus, közgazdász, építészmérnök, stb. szolgál New Yorkban. Genfben s az ENSZ különböző intézményeinél persze sokkal több...
Idehaza új munkakör várt, amelyet úgy kellett kezdenem tanulni, mintha soha korábban a lábamat sem tettem volna be egy tévéstúdióba. Már csak azért is, mert a magyar televíziózás hatalmasat fejlődött távollétem öt és fél éve alatt. Először elég rumlis napon szerkesztettem a híradót önállóan, vagy majdnem önállóan, mert főszerkesztőnk, Matúz Józsefné azért bátorítóan fogta a kezemet: egyenesből közvetítették a KGST ülésszakról, Moszkvábó visszatérő magyar küldöttség érkezését Ferihegyre. Az bizonyos volt, hogy a híradó idejében száll le a gép, de hogy pontosan mikor, azt nem lehetett tudni. Nagy volt az örömünk, amikor a monitoron láttuk: Fock Jenő elvtárs éppen akkor tűnik fel a gép ajtajában, amikor a TV Híradó szignálja is felcsendült... S közben már azon kellett izgulni, hogy időben megérkezik-e az az anyag, amelyet a nem egészen 105 perccel korábban történt autóbusz balesetről forgattak munkatársaink. Az adás után azzal vigasztaltak a kollégák: minden ez utáni mát csak könnyebb lehet. Remélem is..."

Révész József az SBS veterán műsorvezetőjétől, Walter Conkrite-tól még Amerikában halotta annak "vágyálmát", hogy milyen jó lenne "gumi híradót" csinálni. Ami csak öt perc, ha nincs esemény és két óra, mikor van. Hazatérése után sokszor emlegette ezt a gondolatot, nem kis feltűnést okozva a híradós munkatársak körében. Rövid idő adatott csak meg számára a híradózásban, mert ez év szeptember 25-én meghalt.

Augusztus

Háromtagú televíziós stáb (Balogh Judit szerkesztő-riporter, Szűcs László rendező, Molnár Miklós operatőr) utazik Szibériába, koprodukciós riportfilm forgatásra.
Több százezer példányban megjelent a Magyar Rádió és Televízió olimpiai közvetítései című kiadvány.
Új elektronikus mérő- és beállítóábra (monoszkóp) jelent meg a képernyőn, amely már egyaránt alkalmas a fekete-fehér és a színes tévékészülékek mérésére és beállítására.
Kezdődik a müncheni nyári olimpiai játékok közvetítése.
Világkörüli útra indult Rockenbauer Pál szerkesztő-rendező és Halász Mihály operatőr, Balogh János tudós társaságában, hogy tizenegy részes filmsorozatot készítsenek Ausztráliában, Új-Guineában, Mexikóban, Costa -Ricában és hét Dél-amerikai államban - a természeti környezet és egyensúly megbontásának már jelentkező és várható következményeiről.
A Táncdalfesztivált Koncz Tibor dalával Kovács Kati nyeri.

Augusztus 1. 20.00 Olimpia előtt - az adásban a Magyar Olimpiai Bizottság vezetői és a szakvezetők válaszoltak a nézők telefonon feltett kérdéseire.

Elkészül a Magyar Televízió műsorterve a Szovjet Állam megalakulásának 50. évfordulójára, hasonlóan az újságok szerkesztőségeivel és a Magyar Rádióval. A tervet 1972 augusztusában megküldik a MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálynak is. A terv szeptemberben nyolc, októberben hét, novemberben hét és decemberben nyolc műsort tartalmaz. (Magyar Országos Levéltár, 288f /7/ 409.)

Augusztus 3., a TV Híradó beszámol arról, hogy a MALÉV elindította a számítógépes helyfoglalási rendszert.

Augusztus 4. 20.40 Miénk a szó... - Jobba Gabi és Márton András műsora. Rendezte Marton László.
20.00 a kísérleti 2. műsorban pedig ONeill: Eljő a jeges című drámájának közvetítése a Vígszínházból, felvételről.

Augusztus 5.-6 este: B 21 - tévéfilm Radványi Dezső és Szemes Mariann írásából. Dramaturg Sipos Tamás, operatőr Halász Mihály, rendező Szemes Mihály.

A Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpontja az előző évben budapesti munkaértekezletet rendezett, amelyre meghívta a szocialista országok néhány társintézményének képviselőit. Az értekezlet vitájának alapkérdése ez volt: Milyen következményei vannak és lehetnek a közvélemény-kutatás és a tömegkommunikációs kutatások szemléleti egységének? A bolgár, román, szlovák, szovjet, NDK, és lengyel kutatók részvételével tartott konferencia anyagát ekkor jelentette meg Közvélemény és tömegkommunikáció című kötetétében a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpontja.

Augusztus 09. 21.00 Pogány - egy falu Baranyából. Dokumentumfilm sorozat első részének adása.

A Magyar Ifjúságban augusztus 25-én Bersényi Iván írta, részletek:
"Megengedhető-e, hogy egy televízió négy estén kerek három órában foglalkozzék egy hétszáz lakosú kisközséggel? Ha azzal egyidőben az általánost úgy tárják elénk, ahogy azt az örvendetesen és ígéretesen ifjú alkotók, B. Révész László és Hanák Gábor Pogányról, erről a kis baranyai faluról szóló filmjükben, akkor feltétlenül igen!
A televízió megkövetelte munkairam következtében ritkán valósítható meg, hogy ilyen tudományos alapossággal készítsenek riportfilmet. De a ráfordított csaknem három év nemcsak megtérült, hanem - néhány más már régebben látott filmhez hasonlóan - bizonyította, hogy a legjobb ötlet is csak gondos kidolgozással teljesedhet ki.
Az alkotók nemcsak komoly és tiszteletet parancsoló munkát végeztek, hanem komolyan vették és tisztelték a filmjük nézőit is. Nem magyaráztak agyon semmit, sőt legtöbbször tételesen meg sem fogalmazták a továbbgondolásra szánt gondolatokat, hanem megelégedtek a puszta jelzésükkel. Nem gyártottak kész ítéleteket, de mérlegelésre és ítéletalkotásra serkentettek..."

Augusztus 17. 17.55 Elektro 72 - Moszkvában huszonhárom ország állította ki legjobb elektronikai termékeit a nemzetközi szakkiállításon a Szokolnyiki Parkban. Bán János szerkesztő, Farkas József riporter (a TV Híradó moszkvai tudósítója), Csák István operatőr és Simon Zsóka rendező húsz perces riportfilmben számolt be a kiállításról.

Augusztus 18., az olimpiai láng áthalad Magyarországon. A TV Híradó tudósít az eseményről, amit a külföldi állomások is átvesznek.
21.00 Táncdalfesztivál 72 - döntő közvetítése az Erkel Színházból. Műsorvezető Kudlik Júlia, szerkesztők Bolba Lajos és Tánczos Gábor, zenei rendező Rónai Iván, vezető operatőr Czabarka György, rendező Bánki Iván. A fesztivál szerkesztő bizottsága 48 dalt talált alkalmasnak a bemutatásra, az összes pályamű egy-tizenhatodát. Közel nyolcszáz jeligés pályamű érkezett a versenyre.

Augusztus 19. 20.30 Fekete macska - tévéfilm bemutató Sólyom László írásából. Rendezte Nemere László, operatőr Bíró Miklós.

Augusztus 20. 10.00 Alkotmányunk Ünnepén - tisztavatás. Közvetítés a budapesti Kossuth térről, majd a Budapesti Honvédelmi Nap eseményeiről, a vízi- és légi parádéról.
20.40 Giulio Scarnicci és Renzo Tarabusi: Kaviár és lencse - vígjáték közvetítése a Madách Színházból, felvételről.

Augusztus 26. 14.45 megkezdődik a Magyar Televízió addigi történetének legnagyobb szabású élő közvetítéssorozata, melyet kétéves előkészítés és két napos kísérleti adás előzött meg. München megnyitották a XX. nyári olimpiai játékokat.
A 232 fős magyar csapatból 73 sportoló 35 érmet nyert, ebből 6 arany. Balczó Zoltán öttusa egyéniben hihetetlen izgalmak közepette győzött, amit a nézők egyenes adásban láthattak.

A műsorújságban Radnai János, a tévé sportosztályának vezetője így írt a közvetítések megkezdése előtt, részletek:
"A Magyar Televízió tekintélyes számú stábja többrétű feladat előtt áll. Mindenekelőtt biztosítanunk kell a világprogram továbbítását, kommentálását. Ez a műsortípus nem ismeretlen a néző előtt, hiszen a római és mexikói nyári, illetve az innsbrucki és grenoble-i téli olimpiai közvetítések is ezen az elven alapultak. Vagyis: az egész világ számára azonos műsor sugárzása - a legérdekesebb, mindenkit érdeklő versenyszámokról.
A második feladat - és ez számunkra nagyon kellemes - az Intervízió, illetve a Magyar Televízió külön, un. unilaterális adásainak megszervezése és - természetesen - kommentálása. Emiatt kellett párhuzamosan két kép- és kommentátor-vonalat rendelnünk München és Budapest között, hogy a müncheni központi kapcsolóteremből a világprogramtól független, önálló, saját műsort sugározzunk. Ezen a láncon biztosítjuk a magyar jellegű műsorok átvételét, elsősorban az esti vívó döntőket, az öttusa úszó- és futószámát, a magyar labdarúgó-, vízilabda-, kézilabda és női röplabdacsapat mérkőzéseit...
A harmadik feladat - és ez is új a Magyar Televízió olimpiai műsorában - az esténként félórás adásában jelentkező müncheni stúdióműsor szerkesztése, lebonyolítása. Ehhez filmstábunk naponta forgat filmet, riportereink, szerkesztőink a nap legérdekesebb, legizgalmasabb eseményeit elevenítik fel. Meghívjuk majd a stúdióba a legjobban szereplő magyar és külföldi sportolókat, szakvezetőket is..."

A Magyar Televízió olimpiai stábja a következő volt:
Münchenben:
Radnai János főszerkesztő, Egri János, Gyulai István, Knézy Jenő, Regős Sándor, Szőnyi János, Vitray Tamás riporterek. Borsos Jenő (torna), Mihályfi László (atlétika), dr. Nagy Zsolt (vívás), Zsolt István (labdarúgás) szakkommentátorok. Szegvári Katalin stúdiószerkesztő, Mahrer Emil rendező, Mátray Mihály, Márton József filmoperatőrök, Bíró Éva vágó, Zánkay Dénes műszaki vezető, Hegedűs László hangmérnök, Grósz András, Fejér Ádám gyártásvezetők, Szabó Ervinné diszpécser.
Budapesten:
Vitár Róbert felelő szerkesztő, Kígyós Sándor vezető rendező, Gábor Tamás, Pintér Gyula rendezők, Sívó Róbert, Szalai István szerkesztők. Kovács P. József, Kopeczky Lajos, Murányi László, riporterek, bemondók, Kovácsi László, Fehérvári Péter gyártásvezetők, Kollár Kálmánné műsortitkár.
Münchenben kilencszáz riportert tudtak fogadni, és élő vonallal ellátni. Rendelkezésükre állt száz színes tévékamera és huszonegy színes adás lebonyolítására alkalmas közvetítő-kocsi, negyven mágneses rögzítő egység. Tizenöt programot készítettek a központban.

Augusztus 25. 20.00 Emanuel Rebles: Erőd - tévéfilm bemutató. Szereplők: Kozák András - Macias, Tomanek Nándor - Juan-Miguel, Koltay János - Manuel, Császár Angéla - Juana. Továbbá Némethy Ferenc, Kiss István, Rajz János, Györffy György, Varga Tibor, Linka György, Kézdy György, Tóth József, Patkós Irma, Andai Kati, Molnár Piroska, Polgár Géza, Molnár Tibor, Csikos Gábor, Pásztor János, Fonyó József, Huszár László, Dombovári Ferenc, Komlós Róbert, Szabó Kálmán, Galgóczy Imre, Horváth Ottó, Györfy László, Koltai Róbert, Hajdu Endre, Piróth Gyula, Simon Kázmér, Csurka László, Simon Géza, Turgonyi Pál, Fenyvesi Balázs, Vajda László, Molnár György, Szász János. Dramaturg Deme Gábor, műfordító Lukács Erzsébet. Rendező Gaál Albert, operatőr Halász Mihály.
20.00 a kísérleti 2. műsorban Csehov A manó című komédiájának közvetítése a Békés megyei Jókai Színház előadásában, felvételről.

Augusztus 27. 11.30 Első borvilágverseny - Budapest, 1972. Közvetítés a tihanyi apátság pincéjéből. Szerkesztő Major Sándor, riporter Kovalik Károly, rendező Hubert István.

Augusztus 29., a TV Híradó közli Keleti László színész halálhírét.

A műsorúságban augusztus 30-tól, mindkét programnál színes felirattal jelzik az olimpiai közvetítéseket!

Szeptember

Az Intervíziós országok rádiós-televíziós reklámszakembereinek rendeztek konferenciát Budapesten.
Egyre több magas színvonalú drámai műsorral jelentkezett a kísérleti 2. műsor.

Szeptember 5., arab terroristák támadják meg az izraeli olimpiai csapatot, megölnek két sportolót. Túszaikért cserébe Izraelben bebörtönzött arabok szabadságát követelik. A túszmentő akció során egy rendőr, két terrorista és kilenc túsz vesztette életét. Erről számolt be a TV Híradó.

Szeptember 8. 20.00 kísérleti 2. műsor: Hogyan akarta megmenteni Pilátus Júdást? - tévéjáték közvetítése.

A Film Színház Muzsika 1978/38. számában írta Gáll István tévékritikájában, részletek:
"Különös vállalkozás volt Mihail Bulgakov A Mester és Margarita című regényének Pilátus betétjét tévéjátékká feldolgozni. Különös vállalkozás, nem veszélytelen. Vajon a betéttörténet nem kap-e új értelmet, hamis csengést, ha kiemelik a regényből?
...Dömölky János kísérletező kedvű rendező. Ez a láthatóan neki való feladat kedvére való volt. Nagyszabású portrékat teremtett, melyeket nem a dráma törvényei szerint, hanem a regényből átmentett narrátor szöveggel kapcsolt egymáshoz. Madaras József döbbenetes korlátoltságú és vad fájdalmú apostola, Haumann Péter szelíden magabiztos, meggyötörtségében is tiszteletet parancsoló Jézusa, Őze Lajos zaklatott lelkiismeretű Pilátusa, Major Tamás konokan gyűlölködő főpapja, Darvas Iván sima kegyetlenségű titkosszolgálat vezetője, Szilágyi Tibor rettenetes centuriója csupa gazdagon megrajzolt, félelmetes arckép."

Szeptember 9. 20.00 kísérlet 2. műsor: Örkény István: Sötét galamb - színmű közvetítése a Nemzeti Színházból, felvételről.

Szeptember 12. 18.40 Gondolatok az agyról címmel hat részes sorozattal jelentkezett Szentágothai János akadémikus, dr. Tóth Géza és Domján Dénes szerkesztők, Becsy Zoltán operatőr és Kárpáti György rendező.

Szeptember 13. 20.00 Peter Weiss: Luzitán szörny című dokumentumjátékának közvetítése a Katona József színházból, felvételről.

Szeptember 15. 20.00 Fórum - Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese a külkereskedelemről és a gazdasági együttműködésekről. A Fórum helyszíne az Egyesült Izzó kultúrterme volt, műsorvezető Megyeri Károly.

A műsor előzményei:
Vályi Péter, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettese 1972. augusztus 24-én írt levelet Nyers Rezsőnek, az MSZMP KB titkárának. Ebből részlet:
"Mint telefonon bejelentettem, a televízió azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy szeptember 15-én tartsak egy fórumot "Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolatai" tárgyában. A fórum egyszemélyes lenne, 100-150 meghívottal, különböző vállalatok, szövetkezetek vezetőiből és dolgozóiból. Ugyanakkor nemcsak meghívottak, hanem a szokásos telefonhívó szolgálaton keresztül bárki tehetne fel kérdéseket. Fock elvtárs előzetesen egyetért azzal, hogy tegyek eleget a felkérésnek. Kérlek, hogy a Titkárság hozzájárulását szíveskedj megszerezni".
Nyers kézírása a levélen: "Kedves Óvári elvtárs! Javaslom megadni az engedélyt. VIII. 26."
A Politikai Bizottság augusztus 28-i jegyzőkönyvéből:
"5. Óvári Miklós elvtárs szóbeli bejelentése. A Titkárság tudomásul veszi, hogy Vályi Péter elvtárs részt vesz a Televízió szeptember 15.-i Fórum című adásában és választ ad "Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolatai" témában beérkezett kérdésekre." (Magyar Országos Levéltár - 288f /41/182 öe.)
A nézők kérdései voltak többek között:
Kié az Intercontinentál?
Miért kell vámot fizetni az ajándék autó után?
Érdeke-e a Szovjetuniónak, hogy Magyarországgal kereskedjen?
Belép-e Kuba a KGST-be?
Versengenek-e a szocialista országok egymással harmadik piacon?

A Veszprémi Naplóban július 12-én Bernáth László írta, részlet:
"Majakovszkij egyik színműve úgy kezdődik, hogy valamikor a hetvenes években - tehát a mű születése után ötven évvel - egyszerre vesz részt egy politikai kérdés megvitatásában a hatalmas Szovjet-Oroszország minden lakosa egy készülék segítségével, amellyel a különböző körzetekben a felemelt karú szavazókat is meg lehet számolni.
Lehet, hogy Majakovszkij a húszas években már hallott valamit a távolbalátó készülékek kísérleteiről - általában nagyon érdekelte minden technikai kérdés -, de fantáziája olyan részletet alig képzelt el, hogy nem a kezünkkel szavazunk, hanem a lakás villanykapcsolóit csavarjuk le és fel. Az elektronikus központban előre vagy hátra mozog egy kis mutató és a szakemberek, némi kis pontatlansággal ugyan, de meg tudják állapítani, hányan szavaztak. Igaz, nem közvetlenül politikai kérdésekre, csak riporterjelöltekre.
Hogy a televízió általában s a magyar televízió is ma már a politikai kérdések izgalmasabb fóruma, azt talán bizonyítani sem kell. Elég, ha a Fórum szóra gondolunk. Nehéz felbecsülni annak az apró ténynek a politikai jelentőségét, hogy a legutóbbi gazdasági Fórumon egy telefonáló az ország vezető gazdaságpolitikusával vitázhatott egy bunda áráról, illetve azokról, akik ezeket az árakat meg tudják fizetni..."



Szeptember 16. 21.05 A cseregyerek címmel Kállai István tévéfilmjének a bemutatója. Rendező Szőnyi G. Sándor, vezető operatőr Ráday Mihály.

A Film Színház Muzsika 1972/ 39. száma, részletek Gáll István tévékritikájából:
"Kállai Istvánt a könnyed problémák írójának tartják, darabok rutinos mesterének. Pedig néha komoly társadalmi kérdésekhez nyúl. A legújabb tévéfilmjében (A cseregyerek) azt kutatja, vajon miként lehet az alkotó kutatómunka számára megmenteni egy pályájától kisiklott mérnököt.
...Kállai István a társadalmi problémát egy társadalmi dráma fordulatával igyekszik megoldani, azonban filmjének cselekményéül egy vígjátéki alaphelyzetet talált.
...Szőnyi G. Sándor avval próbálta megmenteni a darabot, hogy Julika szerepét Gobbi Hildára osztotta. Ennél többet a rendező nem tehetett. Gobbi Hilda fanyar bájjal játszotta ezt a falusi kislány Pesten szerepet, hiszen kislánya ugyancsak idősecske és igencsak mai kislány, aki egy úttörő kedves erőszakoskodásával rendezi el a mérnök bácsi kellemesen félresiklott életét.

Szeptember 18., Gromiko Szovjet külügyminiszter javaslatot tesz az ENSZ Közgyűlésén az atomfegyverek betiltására. A TV Híradó tudósított az eseményről.

Szeptember 20. 18.30 A második - riportfilm Somogyi József szobrászművésszel, aki két évtized alatt két Dózsa szobrot is mintázott Cegléd városa számára. Szerkesztő D. Fehér Zsuzsa, riporter Bereczky Lóránd, operatőr Füredi Vilmos és Sasvári Lajos, rendező Káplár Ferenc.
20.00 Shakespeare: II. Richárd - tragédia közvetítése a Békéscsabai Jókai Színházból, felvételről.

Szeptember 24. 14.55 Telesport - Vitray Tamás közvetíti Moszkvából a Szovjetunió - Kanada profi válogatott jégkorong mérkőzést.

Szeptember 26. 21.00 Nyitott könyv - Németh László: Kísérleti dramaturgia, bemutató. Szereplők: Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc, Bálint András, Bodnár Erika, Szersén Gyula, Monori Lili, Dózsa László, Szemes Mari, Horváth Sándor, Kovács Károly, Sinkó László, Kalocsay Miklós, Szakács Eszter, Mensáros László, Domján Edit, Somogyvári Rudolf, Benkő Gyula. Szerkesztő Katkó István, rendező Horváth Z. Gergely, operatőr Kenyeres Gábor.

Szeptember 26., az MSZMP KB Titkárság ülése, jegyzőkönyv melléklet:
Javaslat a Titkárságnak a Központi Bizottság állásfoglalására, a X. kongresszus határozatának végrehajtásáról /vázlat/:
4. Növelni kell a szocialista eszméknek a társadalmi gondolkodásra gyakorolt hatását.
Vissza kell szorítani a szocializmustól idegen nézeteket, a negatívizmust, a politikamentességet, az egoizmust, a protekcionizmust, a harácsolást, az élősdiséget, erősíteni kell a világnézeti tudatformálást, a szocialista erkölcsi normákat.
Jobban igénybe kell venni a pártpropaganda, a kultúra, különösen a sajtó, a rádió, a televízió, a könyvkiadás, a film eszközét a szocialista közgondolkodás kiszélesítéséhez, a köz érdekeit szolgáló társadalmi magatartás kialakításához. (Magyar Országos Levéltár -MSZMP KB Titkárság 288f.7/411.)

Szeptember 27. 20.00 Áprily Lajos: A bíboros - történelmi dráma közvetítése a Gyulai Várszínházból, felvételről.

Szeptember 30. 17.20 Az emberek a tévét nézik - vitaműsor. Szerkesztő Csepeli György, műsorvezető Szecskő Tamás. Közreműködtek még Hernádi Miklós, Jakab Zoltán, Tomka Miklós. Rendezte Mertz Nándor.
18.05 Hétvége - kapcsolásos közvetítés. Balogh Mária a Lenin Kohászati Művek hengerműjéből jelentkezett, hogy bemutassa a hétvégén dolgozó embereket. A másik közvetítő-kocsival Bán János az egyik hengerész épülő házától jelentkezett be a műsorba. Rendező Pintér Gyula.

A műsorújság írta aznap az ajánlóban:
"Átszáll-e a bölcsesség régi szimbóluma, Minerva madara, a bagoly a televíziókészülékek tetejére? Idén a könyv világévében talán még hangosabban szól ez a kérdés. Az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontjának műsora szociológiai vizsgálatok alapján, szakértők bevonásával erre a kérdésre kíván, ha nem is választ adni, de a kérdéshez néhány megjegyzést fűzni."

Ugyanezen a napon 21.00 Budapesti Művészeti Hetek, a Zenés Tv-színház bemutatója, Lendvay Kamilló - Karinthy Frigyes - Devecseri Gábor: A bűvös szék című műve.

A műsorújság 1972/39. számában Fellegi Tamás, aki egy évvel korábban kapott kinevezést a szórakoztató és zenei főosztály élére, a bemutató kapcsán nyilatkozott S.E.-nek. Részletek:
"- A felkészülés gondjait felváltotta a premier izgalma. Visszatekintve az útra: nehéz volt?
- Egy évvel ezelőtt elképzeléseinket általában kételkedés fogadta. Mi kezdettől bizakodtunk, és most, a függöny felhúzása előtt mondhatom: érdemes volt. Megvalósítását eddigi legnagyobb vállalkozásunknak tarjuk. Nyitó darabunk, A bűvös szék tulajdonképpen új magyar opera, amelyhez sajnos, fájdalmas emlékeink fűződnek: Devecseri Gábor a kórházi ágyon fejezte be verseit.
- Milyen törekvéssel indítják útjára a sorozatot, és mit jelöl az elnevezés?
- Célunk a közönség széles rétegeinek bekapcsolása. Törekvésünk, hogy kortárs írók és zeneszerzők számára állandó megjelenési lehetőséget adjunk, az énekeseknek és a színészeknek pedig alkalmat parádés szerepekre. Az első évad egy több évre szóló program vázlatát is kirajzolja majd, ennek bemutatóitól egyebek között azt is reméljük, hogy kedvcsinálói, ihletői lesznek új zenés művek születésének - melyek kedvéért eredeti terveinket szívesen átdolgoznánk. Ami az elnevezést illeti: nem kívánjuk érvként felhasználni abban a vitában, amely a tévét olykor félszínháznak, félmozinak nevezi. A zenés színház mást jelent, mint a tévéjáték. Hogy pontosan mit, azt végső soron az adott mű kompozíciója és szelleme határozhatja meg. Ennek megfelelően találkozhatunk majd a színházhoz közelebb álló megoldásokkal éppúgy, mint filmszerűbb felépítéssel..."

A televízió előfizetők száma az év harmadik negyedévében 23.457 fővel nőtt, szeptember végére 2. 052.792 volt.

Október



Nyolcvanhét éves korában meghalt Gózon Gyula, Kossuth-díjas kiváló művész, aki remek színpadi, film és televíziós szerepével méltán vívott ki rangot, s szerzett örömet és osztatlan elismerést a nézők körében. Minden műfajban "otthon" volt, ha fütyült, nótázott, operettben játszott, vagy drámai szerepeket formált meg, egyaránt kiemelkedőt alkotott. A TV Híradó beszámolt a szomorú hírről, majd a temetésről.
A stúdiómagnetofonok fejlesztésének kérdéseivel foglalkoztak azon a szimpóziumon, melyet rádiós és televíziós műszaki szakértők részvételével tartottak a Mechanikai Laboratórium és az Elektroimpex közös rendezvényén.
Az OIRT Budapesten tartotta 25. jubileumi közgyűlését, ötven ország küldötteinek részvételével.
A Petőfi év küszöbén címmel tíz adásból álló sorozatot indít a televízió.
Timo Bergholm, a Finn Televízió főrendezője "vendégrendezett" a Magyar Televízióban.

Október 1. 20.05 Budapesti Művészeti Hetek, Tamási Áron: Világló éjszaka (virág és jégvirág) - tévéfilm bemutatója. A Tamási Áron, a kiváló erdélyi író születésének 75. évfordulója alkalmából készített tévéfilm részei:
1. Mihályka szippants (Mészáros Ági, Szabó Ildikó, Szegvári Menyhért, Vallai
Péter).
2. Legendás disznótor (Szemes Mari, Rajz János, Garas Dezső, Ambrus
András, Tompa László).
3. Rendes feltámadás (Siménfalvy Sándor, Jelisztratov Szergej, Deák Sándor, Madaras József, Somogyvári Rudolf, Láng József, Szilágyi
István, Pádua Ildikó, Harkányi Ödön, Hadik Miklós).
4. Világló éjszaka (Piros Ildikó, Horváth Sándor, Majláth Mária, Páger Antal).
Előadó Faragó Laura, ének. Szerkesztő Csák Gyula, dramaturg Katkó István, zeneszerző Tamássy Zdenkó, rendező Zsurzs Éva, operatőr Czabarka György.

Október 3. 18.05 Vitéz László és a többiek - Kemény Henrikről készített műsort Takács Vera szerkesztő és Szabó Attila operatőr.
Ezen a napon a TV Híradó beszámol arról, hogy Kádár János és Fock Jenő megtekinttette Ferihegyen az új TU 144-es szovjet repülőgépet.

Előzmény: Az MSZMP KB Titkárság üléséről jegyzőkönyv:
"1972. szeptember 26. Titkársági ülés,
6. Nyers Rezső elvtárs szóbeli bejelentése alapján a Titkárság tudomásul veszi, hogy igény szerint a Politikai Bizottság és a titkárság tagjai október 2-án a Ferihegyi repülőtéren megtekinthetik a hazánkba érkező TU 144-es szovjet repülőgépet."

Október 5., Fele-fele - a magyar és a szovjet televízió közös hangversenye.

A Népszabadság november 25-én megjelent (szerző megjelölése nélküli), Bővülnek a televíziós kapcsolataink a Szovjetunióval című cikkében elemzi a kapcsolatok alakulását. Részletek:
"A legutóbbi hónapokban színesedtek, fejlődtek a magyar és a szovjet televízió kapcsolatai. Az együttműködés nemcsak mennyiségi, hanem főképp minőségi változásokban jelentős. Televíziónk legjelentősebb műsorpartnere a Szovjetunió, vele bonyolítjuk le a leggazdagabb csereprogramot. Míg 1970- ben a magyar televízió 6318 percnyi időben sugárzott szovjet filmeket, tévéjátékokat, dokumentum produkciókat, riportokat, addig 1971-ben ez a mennyiség megközelítette a 8000 percet. ...A legutóbbi esztendőkben növekedett a Szovjetunióba látogató magyar tévés forgatócsoportok száma is. Produkcióik közül különösen érdekes volt a Lenin élni fog című képzőművészeti műsor, a leningrádi Fehér éjszakák című beszámoló, s A HÉT egyik, a Szovjetuniónak szentelt adása. Magyar tévések eddig Szibériában, Grúziában, Örményországban, Kazahsztánban jártak, és dokumentumfilm sorozatokban számoltak be, illetve számolnak be tapasztalataikról. ...Az elmúlt időszakban rendszeresebbé vált a vendégrendezők cseréje is. 1970-ben szovjet rendező irányításával rögzítették nálunk képszalagra Turgenyev Vidéki asszonyság című darabját, míg a következő évben Moszkvában magyar rendező irányításával vették fel Sarkadi Imre Szeptember című művének tévéadaptációját..."

A Rádió és Televízió Újság tartalma kibővül, már huszonnégy oldalon jelenik meg. A műsorújság közli a szlovák televízió műsorát is!

Október 6. 20.00 Budapesti Művészeti Hetek. Nagy sikerrel mutatja be a televízió Nemeskürty István Fráter Györgyről szóló, háromrészes, György barát című tévéfilmjének első részét. Rendező Hajdufy Miklós, operatőr Nagy József. Főszereplők: Avar István, Szabó Gyula, Kömíves Sándor, Haumann Péter, Dégi István.

Október 7. 18.20 Gábor Dénes akadémikus - portréfilm. A holográfia külföldön élő magyar származású feltalálója előző évben fizikai Nobel-díjat kapott. A filmben a tudományos gondolkodás sajátos törvényeiről, a tudomány és a társadalom kölcsönhatásairól beszélt. Riporter dr. Sas Elemér, operatőr Halász Mihály, szerkesztő-rendező Kardos István.

A Film Színház Muzsika 1972/42. száma írta:
"Valami egészen különleges szellemi élményt jelentett a találkozás a magyar származású Nobel-díjas tudóssal. Túl azon, hogy a mai fizikának néhány - és immár sok fiatal néző által jól ismert - problémájáról tájékozatott, olyasvalamire irányította figyelmünket, amiről időnként hajlamosak vagyunk megfeledkezni.
Pózok és nagyképűség nélkül beszélt bonyolult tudományos témákról. Olyan dolgokról hát, amelyeket csak rendkívüli képességű elmék tudnak megközelíteni - olykor egy egész élet munkájának eredményeként. És különös: mi mégis mindannyian értettük azt, amit ezekről a bonyolult dolgokról Gábor Dénes mondott..."

Október 10., az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság az 1972. október 10-i ülésén megtárgyalta a Jelentést az MRT olimpiai közvetítéseiről. Előadó Tömpe István volt, meghívottak Pécsi Ferenc, Hárs István, Csendes Lajos. A jegyzőkönyvből részletek:
"Az Agit. Prop. Bizottság az MRT elnökségének jelentését elfogadja és megállapítja, hogy mind a Rádió, mind a Televízió pontos, gyors és színvonalas tájékoztatást nyújtott az olimpia eseményekről. A Münchenben dolgozó olimpiai stáb és a stúdió megfelelő politikai érettséggel, felelősségérzettel és szakmai felkészültséggel végezte munkáját. Az Agit. Prop. Bizottság - a jövő számára tanulságul - szükségesnek tarja annak megállapítását is, hogy hasonló jellegű rendezvények esetében nagyobb mértéktartásra van szükség, és nem helyes hosszabb időn keresztül egyetlen, nem döntő jelentőségű eseményt az ország figyelmének középpontjába állítani. A műsor időtartalmának megállapításánál és propagandájánál is figyelembe kell venni, hogy a közvetítések ne zavarják a termelő munka menetét, illeszkedjenek mindennapi életünk ritmusába és az ország éltének fő kérdései átmenetileg se kerüljenek háttérbe."
(Magyar Országos Levéltár - MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottság 288f/4/ 161 öe.)

Október 13. 20.00 Budapesti Művészeti Hetek, Sánta Ferenc: A Müller család halála. Szereplők: Kállai Ferenc, Bulla Elma, Törőcsik Mari, Bánffy György, Kozák András, Madaras József. Dramaturg Sipos Tamás, rendező Mihályfi Imre, operatőr Halász Mihály.

Október 14. 20.05 Berkesi András: A tizenharmadik ügynök - színmű közvetítése a József Attila Színházból, felvételről.

Október 13., a Műcsarnokban dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és Ilku Pál művelődésügyi miniszter nyitotta meg a Chagall kiállítást. A TV Híradó tudósít az eseményről.

Október 17., Leonyid Zorin: A nagy karrier - vígjáték közvetítése a Miskolci Nemzeti Színházból, felvételről.

Október 17., három estén keresztül vendégszerepelt a Vígszínházban a Royal Shakespeare Company társulata, a Szentivánéji álom előadásával. Nyolc évvel korábban már jártak Budapesten a Lear királlyal és a Tévedések vígjátékával, tudósított a TV Híradó.

Október 18. 21.10 Színházi Album - többek között beszámolt a belgrádi Atelje 222 Színház budapesti vendégszerepléséről, Shakespeare Hamlet című drámáját mutatták be. Váradi György szerkesztő az előadás után Darvas Ivánnal és Várkonyi Zoltánnal beszélgetett.
Theo Adam, a világhírű kamaraénekes Budapesten forgatott a Magyar Televízió meghívására, Schubert A téli utazás dalciklusában.

Október 22. 17.15 Füredi Anna-bál - dokumentumfilm. Rendező Szomjas György, operatőr Halász Mihály és Koltai Lajos, szerkesztő Zalán Vince.

A Film Színház Muzsika 1972/44. számában (b.m) írta:
"Csendes vasárnap délutáni ejtőzés közben villant a képernyőre Szomjas György dokumentumfilmje az idei füredi Anna-bálról. Újabb idegenforgalmi vonzerőt sejtő szervezők és az óceánon túlról jött széplányok, külföldre szakadt hazánkfiainak lányai nyilatkoztak a bálról, fellelkesült hazai részvevők sóhajtgattak - istenem, milyen bájos - s közben a kíváncsi kamera el-elkapott néhány pillanatot: cigarettázó szereplőkre vadászó komor tűzoltót, a kevesebb szavazatot kapott lányok csoportjából egy-egy lebiggyesztett ajkú, kifejező arcot, hátát vakargató trombitást, leesett és a táncparkett közepén árválkodó cipőt.
A mikrofon is el-elkapott néhány érdekes mondatot, beszédtöredéket, például a fővédnök beszédéből, hogy a zenekar foglalja el a helyét, tust kell majd húzni!.
Sajátos fintorral mutatta be a füredi Anna-bált ez a film. Módszere egy korábbi Balázs Béla stúdióbeli kisfilmhez hasonlít, Gazdag Gyula Schirillát bemutató munkájához. (Hosszú futásodra mindig számítunk) Úgy tartott tükröt az Anna-bál elé, hogy abból minden kancsalítás nélkül annak karikatúrája is visszanézett."

Október 25. 20.00 Racine: Berenice - tragédia közvetítése a Győri Kisfaludy Színházból, felvételről.

A Rádió és Televízió Újság 1972/44. számában a Tömegkommunikációs Kutatóközpont kiadványaiból közöl érdekes adatokat. Olasz adatok az írott sajtó és a televízió "egymás mellett éléséről": minden nap 18 millió 100 ezer ember nézi meg a Telegiornale olasz híradó öt adásának valamelyikét, napilapokat viszont "csak" tízmillióan olvasnak. A felmérés a tizennyolc éven felüli korosztályra vonatkozott.

Az Observer című angol lap tanulmányírójának sorai az amerikai műsorszerkesztés, műsortervezés technikai hatásáról a BBC és az ITV programjaiban:
"Az egyre élesedő televíziós versengés elterjesztette Angliában az amerikai műsortervezési technikát is. Ez a tévénézés szokásformáló jellegére támaszkodik, és célja a nézők nagy tömegének megnyerése nem a műsor révén, hanem szinte annak ellenére. Az eljárás mára már annyira kifinomodott, hogy alig van összefüggés a műsor minősége, érdekes volta és a nézők száma közt. A módszer három tapasztalati tényezőn nyugszik.
- Az emberek szívesen megmaradnak egész este annál az adónál, amelyre rákapcsoltak, csak azt kell elérni, hogy az adásidő elején a mi adónkat kapcsolják be (ezt a jelenséget hívják adó-hűségnek).
- Azoknak nagy része, akik az első műsorszámot megnézték, megnézik a következőt is. Így aztán azáltal, hogy pl. a Panorámát egy családműsor után tűzte műsorára a BBC, az aktuális magazin nézőinek számát hat millióról 10 millióra emelte (ezt nevezik öröklési tényezőnek).
- Végül, mivel a nézők nem akarják elszalasztani kedvenc műsorukat, hamarabb rákapcsolnak a megfelelő adóra. És ezzel növelik a népszerű műsor előtti műsor nézőinek számát (ez un. elő-visszhang)."

November

Televíziós forgatócsoportok dolgoztak a választások idején az Egyesült Államokban és az NSZK-ban, illetve Peruban és Chilében. Allende-vel interjút készített a Magyar Televízió forgatócsoportja, Korolovszki Lajos szerkesztő, Horvát János riporter és Schóber Róbert operatőr.
A Minisztertanács a müncheni olimpia eseményeiről szóló televíziós tájékoztatás megszervezésében és lebonyolításában végzett kiemelkedő munkájának elismeréséül a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozatát adományozta Radnai Jánosnak, a sport osztály vezetőjének és Vitray Tamásnak. A sportérdemérem bronz fokozatát kapta Zánkay Dénes, a televízió üzemviteli osztályának vezetője.
Elköszönt nézőitől a Szójáték klub műsor sorozat.
Az Intervízió díjával és a legjobb forgatókönyv címével tüntetik ki Szófiában a Vargabetű című televíziós játékot, melyet Urbán Ernő forgatókönyvéből Zsurzs Éva rendezett.
Szegeden üzembe helyeznek egy kisteljesítményű tévé-átjátszó adót.

November 1., Magyar Napok Bordeaux-ban, az eseményről aznap tudósított a TV Híradó.

November 3., a Magyar Távirati Iroda jelentette:
"Elkészült a televízió színes stúdiója.
Pénteken a Magyar Televízió Szabadság téri székházában átadták rendeltetésének az egykori tőzsde-palota Beloiannisz utcai épületszárnyában felépült új, színes tévéstúdiót és kiszolgáló helyiségeket. A több vállalat összefogásával, dicséretes gyorsasággal elkészült komplexum ünnepélyes átadásán Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke mondott beszédet.
A most átadott épületrész központja az új, IV. számú színes tévéstúdió. Alapterülete 700 négyzetméter, s több mint száz reflektor fénye biztosítja a világítást. A stúdióhoz házi nézőtér, rendezőterem, a tévékamerák vezérlő helyisége és hangszoba csatlakozik. A legfelső szinten van a stúdió legfontosabb része: az elektronikus berendezések központja. Az új szárny földszint alatti részében helyezték el a különféle technikai berendezéseket, így például a vízellátást biztosító hidrofor központot és a statiszta öltözőket. A stúdió és a nézőtér körüli folyosókról nyílnak a három-öt személyes, kényelmes színész öltözők, és a smink termek, továbbá büfé és fürdőhelyiségek is helyet kaptak..." /bb.29./ (T. ró/pá hi bzs -CZ)

November 6. 18.10 kezdődik az MTV Szibéria sorozata, A megvalósult legenda - Ázsia kapuja. A sorozat első része a háromszáz esztendős Irkutszkot mutatta be. Szerkesztő-riporter Balogh Judit, operatőr Molnár Miklós és Várszegi Károly, rendező Szűcs László.
20.15 A. N. Arbuzov: Az Arbát meséi - vígjáték közvetítése a Katona József Színházból, felvételről.

A Filmvilág 1972!21. számában Bársony Éva írta:
"...A fim kikerüli a veszedelmes buktatókat. Nem fertőzte meg a televíziós dokumentumfilmek akut betegsége, a túlmagyarázás, a nézőt agyonnyomó szóáradat. Példáját adja annak, hogyan lehet könnyed stílusú kísérőszöveggel nem beleveszni az információk tengerébe, de megadni minden szükséges tudnivalót, történelmi hátteret. Ritka fegyelemmel bánik a jelzőkkel is. A látvánnyal sugall, de a szöveg nem rág szájba. Nincs nyoma az egzotikum csábító közhelyeinek sem. Azt is írhatnám, hogy a szikár tényszerű valóságot mutatja be, igaz, ez a valóság lélegzetelállító..."

November 7., újraválasztják Richard Nixon amerikai elnököt, tudósít a TV Híradó.
Ezen a napon indul a televízió kísérleti 2. programjának harmadik adásnapja. Ezzel a 2. program is elnyeri a nagykorúságát, megszűnik a kísérleti jellege.

November 7. tiszteletére avatják fel a televízió új, 700 négyzetméteres, öt színes kamerával ellátott IV. stúdióját. A stúdió megfelelt a rádió-, a film- és a hanglemeztechnika minden korabeli igényének. A világítást 160 különböző méretű fényforrás látta el, egy-egy műsor világításigénye memória-áramkörökbe is programozható. A képi keverőpultokon az elektronikus trükk-technika minden változata megvalósítható volt. A mágnes képrögzítő berendezései fekete-fehér és színes rögzítésre is alkalmasak voltak. Az egykori nagy tőzsdeterem kiválóan kínálkozott arra, hogy a tévé végre egy igazi nagy stúdiót tudjon kialakítani. A tervezési megbízást a korábbi tervpályázat nyertese, Virág Csaba, illetve a Lakóterv kapta. Virág Csaba nagy gonddal és körültekintéssel készítette a különböző tervvázlatokat, amik azután az összes érdekelt szakértő bevonásával kerültek megvitatásra. Az építkezés és az installáció napi irányítását Tófalvi József, az MTV mérnöke végezte. Sok vita és tárgyalás előzte meg a technikai berendezések kiválasztását. A sok potenciális szállító sorra tette meg ajánlatait: Marconi, EMI, Philips, Thomson, Fernsehen. A verseny győztese végül is a Fernsehen lett. A képkeverőt a SECAM rendszer miatt a francia Thomson szállította.
Virág Csaba a nagy stúdióhoz tágas kiszolgáló helyiségeket, a produkcióban részt vevő közönség számára pedig - a televízió történetében először - színvonalas fogadóteret és külön utcai stúdióbejáratot tervezett. A stúdió végül 5 db Fernsehen KCU 40 plumbikonos kameraláncot, Secam mixert és trükk-generátort, valamint első ízben decentralizáltan hozzárendelt videomagnó párt (később filmbontót is) tartalmazott. A trükk-generátorra első ízben lehetett létrehozni blue-boksz-nak nevezett, színes háttér-trükköt. A világosító berendezést a belga ADB szállította, 144 db 3 kW-os lámpa-áramkört, amit fényorgona szabályozott. A jelenetek fényeit 80 db mágneses memóriába lehetett rögzíteni.

Japánban bemutatták a világ legkisebb tévékészülékét. A pecsétgyűrű formájú készüléken a kő vagy a pecsét helyén volt a képernyő. A készülék súlya 25 gramm volt. Ugyanakkor Hollandia és Belgium jegyzékben szólította fel Japánt, hogy korlátozza rádió és tévé-exportját, mert ezzel erősen árt a világpiacon az ő híradástechnikai termékeiknek.

November 8., meghalt Pécsi Sándor Kossuth-díjas kiváló művész, temetéséről a TV Híradó tudósított. A színészre december 5-én 20.00 órakor Éltem - és ebbe más is belehalt már címmel emlékezett a televízió.

November 9. 18.15 Minden szín és forma - portréfilm. Az 1. program "színes" jelzéssel tűzi műsorra Jeli Ferenc rendező, Czóbel Anna operatőr és Olasz Ferenc szerkesztő filmjét, amit Vén Emil festőművészről készítettek.

"Hiába mondta a mindössze hetven esztendős Vén Emil, hogy Minden szín és forma - innen az őt és művészetét bemutató portréfilm címe - mégis kételkedünk igazában. A fekete-fehérben is izgalmas festmények s a szenvedélyes szavak külön-külön is, de együtt is arról tanúskodtak, hogy a szín és a forma mögött mélységes emberség rejlik. Az emberség fedezete híján a túlfűtött kitárulkozás magamutogatás lett volna, s a nézőt sem csapta volna meg az igazi képzőművészet levegője. A megszólaltatók - a szerkesztő Olasz Ferenc, az operatőr Czóbel Anna és a rendező Jeli Ferenc - megkapó portrét rajzoltak az idős mesterről, nem rajtuk múlt, hogy a műsoruk nem emelkedett a mostanában látott hasonló témájú adások színvonala fölé. Nem kétséges ugyanis, hogy ez az érdekfeszítő húsz perc csak friss szín volt az egyelőre egyre változatosabb képzőművészeti műsor-szőttesben." Zöldi László ( Magyar Hírlap, november 9.)

November 11. 20.05 megkezdi a Minden lében két kanál című sorozat vetítését a televízió, Roger Moore és Tony Curtis főszereplésével.
21.50 éjszakai előadás, Pirandello: Nem tudni, hogyan - dráma közvetítése a Pécsi Nemzeti Színházból, felvételről.

Ezen a napon jelenik meg a Népszabadságban Pécsi Ferenc, az MRT elnökhelyettese elméleti cikke Együttélés a televízióval címmel, részletek:
"Televízió van és lesz. Ezt a tényt már aligha tudná bárki is cáfolni. A tudomásulvétel azonban nem elegendő! A kultúra és a civilizáció istencsapásának tekintsük? Egyszerűen azon az alapon béküljünk meg vele, hogy azért eredményesen hozzájárulhat a politikai, művészeti és tudományos ismeretek tömegméretű közvetítéséhez? Vajon felismertük-e már valamennyien, hogy a televízió nem helyettesítheti, semmisítheti meg a tájékoztatás, a népművelés, a kultúra és a művészet hagyományos eszközeit? A maga módján és önnön törvényei révén viszont gazdagíthatja életformánkat, tájékoztatásunkat, szocialista demokráciánkat, kultúránkat és népművelődésünket. Manapság még a televíziót dicsérők körében is uralkodó a hagyományos, maradi megközelítési módszer, az afféle utóvédharc. Az egyik vagy másik műsort mindig a már presztízzsel rendelkező művekhez és kulturális műhelyekhez hasonlítják, és így mérik meg értékeit.
...Gyakran olvashatjuk, hogy csak az a jó, ha a műsorban minél több a képi illusztráció, sok a külső helyszín, a mozgás, minél kevesebb a beszélő fej. Van olyan kritikusi elmélet is, hogy a filmszalagra rögzítés a drágább, ámde (az állítólag mozgékonyabb filmkamera, a vágás) a művészibb lehetőségeket nyújtja. A videó szalagra való elektronikus rögzítés viszont a kényszerűbb, olcsóbb megoldás, amely beszűküléssel és művészi megalkuvással, színpadszerűséggel jár együtt. Mindezeket a makacsul élő és gyakran megfogalmazott elméleteket történelmi percek alatt halomra dönti a világ - és a magyar televíziózás gyakorlata. Egyébként a beszélő fej kép is. Lehet kibírhatatlan szószátyár és unalmas, és néha százszorosan izgalmasabb és drámaibb, mint bármiféle látványos és mozgalmas rutin képsorok.
...Nem egyetlen művészi és tömegközlési műfaj a televízió műsor, hanem műfajok sokaságának komplex alkalmazása és továbbfejlesztése a képernyő, a milliós közönség világára. Ezért alkalmas a hagyományos műfajú kulturális alkotások közvetítésére és egyfajta országos méretű népművelés megvalósítására is, miközben eszközül szolgál a hagyományos népművelés megújítására is.
...Nemcsak a kultúra terjesztésére (olykor hígítására), hanem nagyszerű mozgalmak kibontakoztatására is alkalmas. A televíziózásnak, a műsorkészítésnek és szerkesztésnek éppen az a dialektikája, hogy közvetíthet minden értéket, amelyek a kultúra, a tudomány és a népművelés hagyományos műhelyeiben készülnek, egyszersmind meg kell szabadulnia ezeknek a műfaji béklyóitól; megteremti azokat a sajátos kifejezési formákat, amelyekre sem a könyv, a színház, a film, sem pedig a képzőművészet nem képes egyedül, esetleg csak a televízióval szövetségben..."

Kiosztották az MRT elnökségének nívódíjait:
a Világló éjszaka című tévéfilmért Zsurzs Éva, Katkó István, Czabarka György, Mátay Lívia, Baji Tibor, Horváth Lóránt, Iván Pál, Siménfalvy Sándor,
a Világló éjszaka és a Mihály lovat akar című tévéfilmekben nyújtott alakításáért Horváth Sándor,
a Pogány című dokumentumfilm sorozatért Révész László, Hanák Gábor, Grósz András, Weinecker István, Csepeli Györgyné, Gedeon Ellen, Tóth Levente,
a Vitéz László és a többiek című bábprodukcióért Kemény Henrik, Takács Vera, Szabó Attila, Herskovits Lia, Cs. Farkas Mihály, Gulyás Gusztáv, Borsos Tibor, Baracsi Mihály,
a TV Híradó munkásportré sorozatáért Horváth J. Ferenc, Gál Jolán, Kovás Sándor, Fülöp Tibor, Szilágyi József, Desser Mária, Gortva Eta, Pajor János, Petrovits Lászlóné,
a Bűvös szék című operáért Lendvay Kamilló, Ruitner Sándor, Bíró Miklós, Áldor György, Jánosa Lajos, Plózer József, Rona György, Pellionisz Pál, Gát György, Pintér Endre, Hlatky Zsuzsa,
a Bűvös szék és a Garasos menyasszony rendezéséért Vámos László,
a Balladák könyve című riportműsorért Kalmár András, Gulyás László, Király Katalin, Zentai János, Szalay László, Abonyi Antal,
a György barát című tévéfilm főszerepéért Avar István,
a Müller család halála című tévéfilmért Sánta Ferenc, Mihályfí Imre, Halász Mihály, Kállai Ferenc,
a Fekete macska című tévéfilmben nyújtott alakításáért Dayka Margit,
a Szent csodája és Aki a hivatásának él című tévéfilmekben nyújtott alakításaiért Sinkovits Imre,
az Odüsszeia filmsorozat szinkronrendezéséért Csákány Márta,
a Zenés tévészínház szervezésének, műsortervének kialakításáéért Bánki László,
közgazdasági műsoraiért és publicisztikáiért Bán János,
a TV Híradóban kifejtett munkásságáért Dobrás János,
a Gondolatok az agyról című sorozatért Domján Dénes,
az Odüsszeia filmsorozatban nyújtott szinkronalakításáért Bitskey Tibor és Sütő Irén,
a Minden ötödik című filmsorozat szinkronrendezéséért ill. szinkronalakításaiért Zákány Balázs és Koncz Gábor,
a Fabula című tévésorozatáért Vargha Balázs,
a televízió zenés műsorainak kialakításában végzett több éves munkájáért dr. Várhegyi Tibor,
a Találkozásaim című műsorért Zelk Zoltán,
a tévé IV. stúdiójának megvalósításáért Kerpel Róbert,
az Olvasta-e? című sorozatért Lehel Judit,
a népzenei műsorok szerkesztéséért Lengyelfi Miklós,
a Tartson velünk a zselici rengetegbe című filmért Neumann László,
riportjaiért Pálfy István,
operatőri munkájáért Szurok János,
bemondói munkájáért Takács Mária kapott díjat.

November 16. 22.05 Az emberek a tévét nézik... - Csepeli György szerkesztő, Szecskő Tamás műsorvezető és a Tömegkommunikációs Kutatóközpont újabb műsora, amely a "hogyan hat az erőszak, az agresszió a képernyőn" témakörével foglalkozott.

November 17. 20.00 kiemelkedő sikert aratott Darvas Lili műsora a televízióban. Egy óra - három arc címmel Horváth Ádám rendezte Darvas Lilivel a főszerepben Manfred Schwartz: A vádlott, Görgey Gábor: Délutáni tea, Manfred Schwartz: A csalódott Meierné című műveit.

A műsorújságban így "harangozta" be T.-A. a hétvégi műsort, részletek:
"Legendák születtek róla, már amikor megérkezett. A főszereplésével készülő három televíziós egyfelvonásos szövegkönyvét már jól előre elkérte. Érkezése után első kérése az volt, hogy szerezzek neki egy súgónőt vagy diáklányt, akivel napi két órát a szöveget mondja. A rendezőtől meg azt kérte: Most úgy mesélje el nekem ezt a három történetet, mintha kisgyerek lennék.
A televízió I. stúdiójának vezérlőjében szinte tapintható a feszültség. Horváth Ádám, a rendező nemcsak másokkal, magával szemben is maximalista. A képmagnóra történő rögzítés önmagában is magában hordozza legalább egy premier és száz előadás izgalmát. Egyszeri előadás megmásíthatatlan. Ugyanakkor színház is, teljes embert kívánó. De a teljes átélést, odaadást nemcsak a színésztől várja el Horváth, hanem a kellékestől és a lépvágótól, az operatőrtől, a hangmérnöktől, mindenkitől.
...A műsorban tehát három színészi arc villan fel majd - három figura, gazdag színészi kelléktárából - először televízióban. Feltűnhet az olvasónak, hogy a színlap egy órát ígér, a műsor mégis hetven perces. Nos, a plusz tíz percben egy negyedik arc jelenik meg a képernyőn: Darvas Lili emberi arca. Maszk nélkül, szerep nélkül, amint Vitray Tamással beszélgetve mond el részleteket színekben gazdag életéről, két világrészt átívelő pályafutásáról és teszi meg őszinte vallomását - az ő szavaival élve - a mesterségről, arról, amit a legszebbnek tart, amit a legkomolyabban vesz az életében: a színészi hivatásról."
Vitray Tamással folytatott beszélgetésében csodálatos és kalandos életéről szerényen alig beszélt, hiszen mindig "csak" színésznő akar lenni, ahogy mondta.

November 21., Kádár János és több KB tag megtekinti az MTV IV. stúdióját, erről számolt be a TV Híradó.
20.00 Donna Rosita avagy Virágnyelv - Federico Garcia Lorca drámai költeményének közvetítése a Vígszínházból, felvételről.

Előzmény:
Az 1972. november 8-án tartott ülésről készült jegyzőkönyv részlete:
"4. Óvári Miklós elvtárs szóbeli bejelentése alapján a titkárság tudomásul veszi, hogy a Politikai Bizottság és a titkárság tagjai a legközelebbi PB ülés befejezése után - igény szerint - megtekintik a Rádió-TV új stúdióját."
(Magyar Országos Levéltár - MSZMP KB Titkárság 288f/7/413 öe.)

November 23. 21.40 Balázs János vagyok... - portréfilm. Az 1. program "színes" jelöléssel tűzte műsorra Kernács Gabriella szerkesztő, Ráday Mihály operatőr és B. Farkas Tamás rendező filmjét a Salgótarjánban élő naiv cigány festőről. (A HÉT már foglalkozott a témával, lásd február 27.)
Balázs János a filmben a maga módján próbálta értelmezni a világot, arra buzdított, hogy bízzunk a hivatástudatunkban, s ha van előttünk cél, még öregkorunkban se riadjunk meg, induljunk megvalósítani.

A Filmvilág 1972/24. számában írta Rózsa Gyula, részlet:
"...A huszonöt perces Balázs-film legnagyobb érdeme, hogy nem kérdezett és nem is értékelt. Legalábbis szóban nem. Hanem bízva Balázs közvetlen kitárulkozó kedvében, ízes-okos előadásmódjában, meg kitűnő képeiben, megállta, hogy ezek érvényesüljenek mindenféle beavatkozás nélkül..."

Az MTI kísérleti tévéantenna bemutatóról adott hírt ezen a napon:
"A Televízió második programjának műsora és a színes adás is fogható a Híradástechnikai Vállalat új tranzisztoros központi antennájának segítségével. A KAR nevű antenna-erősítő rendszert az újpalotai lakótelep egyik 194 lakásos házára kísérletképpen felszerelték, s csütörtökön mutatták be a sajtó képviselőinek. Az új lakótelepeknél gyakorta gondot jelent a televízióantennák felállítása. A város esztétikáját és a lakók műsorvételét egyaránt zavaró antenna-rengetegeket a háztetőkön már sokfelé felváltották a központi antennák. Ezek viszont csöves erősítővel működnek, s a csövek élettartama gyakran alig egy év. Ugyanakkor csupán 20-30 lakásba, s oda is csak az első műsor képét tudják továbbítani ezek az antennák és sok a hibalehetőség is.
Ezzel ellentétben az új, korszerűbb rendszerre 300-400 készülék is kapcsolódhat, így egyetlen antenna egész lakótömbben biztosíthatja a vételt. A tranzisztorok élettartama is jóval hosszabb a csövekénél. Az új típusú antennák segítségével még a csehszlovákiai Besztercebánya Televízió műsora is vehető, ezen kívül a rádió URH műsorát is fogja..." (bb.52. i kg/pá/ny ie la.)

Ezen a napon este 22 óra 20 perckor a Magyar Televízió négy munkatársa, Mertz Nándor rendező, Tomsits Rudolfné Hódos Judit bemondó, Vinkler György szerkesztő és Varga Béla gépkocsivezető halálos autóbalesetet szenvedett Aszódnál.

A Magyar Hírlap november 25.-én írta, részlet:
"Négyen ültek egy autóban, fiatalok, jókedvűek, életerősek. A rendező, a szerkesztő, a bemondónő és a gépkocsivezető. Összeszokott munkatársak, tévések. Lehet, hogy amikor a szerencsétlenség bekövetkezett, éppen a munkáról beszélgettek. Arról, amit terveznek, amit mi nézők majd a képernyőn látni fogunk. S azután jött a tehervonat, és a mondat, az élet megszakadt...
Négyük arcából csak a bemondónőé ismerős a tévékészülékek előtt ülők számára. A rendező és a szerkesztő: személyükben láthatatlanok. A nevük ugyan meg-meg jelent a képernyőn meg a Rádió és Televízió Újságban, de bennünk inkább az maradt meg, amit összeállítottak, amit elkészítettek. Amivel többet tudunk, amivel ismereteink gyarapodtak. Ők ketten, Mertz Nándor és Vinkler György forgatták a Prizma műsorát. S a rendező irányította az Antennát is, meg Az emberek a tévét nézik érdekes, elgondolkodtató sorozatát. Munkájuk nem volt látványos, de annál gondolatgazdagabb. A tudomány igazságát hirdették, és kapcsolatot kerestek velünk, a nézőkkel..."

November 25. 21.45 Ady Endre születésének 95. évfordulója alkalmából Latinovits Zoltán műsorát mutatta be a televízió. Bevezetőt mondott Nagy László.

November 27-december 1. Leonyid Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség járt Magyarországon. Brezsnyevet Kádár nem véletlenül viszi Csepelre. A tavaszi események után - a KB teljesen szétválasztotta közben a vállalati eredményesség és bérezés kérdését, így ez minden állami nagyüzemi munkásnak nyolc százalékos béremelés jelentett. A TV Híradó beszámol arról, hogy Brezsnyev átadja Kádár Jánosnak a Lenin Rendet.

November 30., közvetítés 132 percben Csepelről, a Leonyid Brezsnyev részvételével megtartott nagygyűlésről. A műsorújságban előre kinyomtatva nem szerepelt.
20.00 kezdődött a televízió Keressük Petőfit című sorozata. Zolnai Pál négyrészes dokumentumfilmjében riporteri tevékenységet végez Berek Kati színésznő.

A Rádió és Televízió Újság 1972/48. számában Bihari Sándor írta, részlet:
"A négyrészes sorozat címe a lényeget fejezi ki: mielőtt Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját ünnepelnénk, keressük meg a költőt az országban! Vajon megtaláljuk-e? Él-e? Hol? Hogyan? Megöregedett vagy fiatal maradt-e? Az eredmény mindenképpen segítséget nyújthat az okos és igaz ünnepléshez, melynek célja is az: éljen Petőfi Sándor bennünk és velünk, segítségünkre és tisztességünkre!
Az ő keresése - önmagunk megismerése, egyik tanulsága annak a kitartó munkának, melyet Berek Kati és Zolnai Pál másfél éve elkezdett..."

A Magyar Ifjúság december 29-i számában Bersényi Iván írta, részlet:
"Fojtogat a döbbenet. Ugyanaz, ami arra kényszerítette Berek Katit, az egyik legszenvedélyesebb, a verssel mindig lángolni tudó előadó művésznőnket, hogy félsorokra tördelve préselje ki magából a Petőfi-versek mindig időszerű gondolatait. A gyomorütés levegőt kapkodtató fájdalma érződött szokatlan versmondásában, érdes kérdésein. Számára már a munka közben igazolódott a műsort nemző sejtés, amit ne tagadjunk, bennünk is ott lappangott, de riasztó valóságával szembe nézni csak a kész Keressük Petőfit sorozat kényszerített: iskolásaink nem értik, fiataljaink nem ismerik és nem szeretik Petőfit!..."

A Népszava december 19-i számában írta Vak Vera:
"Zolnay Pál és Berek Kati négyrészes riportfilmje, a Keressük Petőfit elég sok vitát kavart. Az élénk visszhang egymagában bizonyítja, hogy elevenre tapintó érdekes vállalkozás volt. Megkeresni, felmutatni a köztudatban élő Petőfi-képet, párhuzamosan mintegy feltérképezni a költészet iránti igényt a legszélesebb rétegekben - kultúrpolitikai tett."

December

Petőfi szavalóversenyt hirdetett közösen a televízió, a KISZ, valamint a Honvédelmi Minisztérium.
Pécsett felavatták a 20 kW-os televízióadót, amely a város és környéke számára megadta a lehetőséget a tévé 2. műsorának vételére. Az új adó egyben része a Jugoszlávia felé menő mikrohullámú láncnak is. A 172 méter magas adótornyot magyar mérnökök és munkások tervezték és építették, az adóállomás elektronikus berendezése és antennarendszere pedig japánból érkezett. Az új adó hatósugara mintegy 10 négyzetkilométernyi, melyen négyszáz néző lakott.

December 1. 20.00 Megházasodtam - tévéjáték bemutatója. Csató Pál írását Juhász Ferenc alkalmazta televízióra, rendezte Nemere László, operatőr Bornyi Gyula.

December 2. 18.15 Énekverseny - Kodály Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából országos énekverseny kezdődött a televízióban, ezen a napon sugározták az I. elődöntőt. A verseny hivatásos fiatal művészeknek adott lehetőséget. A két 30.000 forintos nagydíjat Sass Sylvia és Tokody Ilona nyerte. További díjazottak voltak még Miller Lajos, Pászthy Júlia, Budai Lívia, Forgács Júlia.
20.55 Schiller: Ármány és szerelem - tragédia közvetítése a Madách színházból, felvételről.

December 7., az Apolló 17 űrhajó indul a Hold felé. A TV Híradó képanyagot közöl az eseményről.

December 8., a Kubai Televízió estje, melyen számos kubai vendégművész is közreműködik.

December 15. 21.10 énekverseny Kodály Zoltán emlékére - a döntő közvetítése (színes).

December 21., Kelet-Berlinben aláírják az NSZK-NDK alapszerződést. A TV Híradó külföldi hírcsere anyag segítségével tudósít az eseményről.

December 22. 16.00 (majd ismétlés 20.00) helyszíni közvetítés az első budapesti metróvonal befejező szakaszának (Deák tér - Déli pályaudvar) átadásáról. A TV Híradó is tudósít az eseményről.

December 24., a Népszava Zsurzs Éva tévérendezőről közölt cikket.

December 25. 20.00 Huszka Jenő - Martos Ferenc - Bakonyi Károly és (Békefi István - Hidas Frigyes): Bob herceg - a Zenés TV Színház bemutatója (színes adás).
Szereplők: Nagy Gábor, Szerencsi Éva fh., Bánki Zsuzsa, Bárdi György, Páger Antal, Márkus László, Tordai Teri, Somogyvári Rudolf, Ernyei Béla, Rátonyi Róbert, Bozóky István. Közreműködött: Andor Éva, Kalmár Magda, Berkes János (ének), valamit Körmendi János, Gyenge Árpád, Jákó Pál, Nagy István, Csonka Endre, Sörös Sándor fh., Szurdi Miklós fh., Felföldi László fh. és még sokan mások. Rendezte Keleti Márton, operatőr Sík Igor.

"A legnagyobb siker zúgása morajlott végig a Népszínházon. ...Két istenáldotta tehetség győzelme volt a mai est. Huszka Jenőé és Fedák Sárié. Huszka írta az operett zenéjét, Fedák Sári játszotta el a darab főszerepét..."
- így kezdődött az egykori Budapesti Hírlap 1902-es cikke a Bob herceg bemutatja után. A Televízió így biztosra mehetett, a karácsony este bemutatott tévéfilm sikere borítékolható volt, Keleti Márton profi rendezése és a kiváló színészválasztások miatt.

December 31. 21.00 Csak nálunk kapható - a Televízió szilveszteri műsora. A műsor keretében nemzetközi gálaestet rendeztek az új IV. stúdióban, melyen többek között részt vett Gina Lollobrigida, a két Kessler nővér, Janust Gajos, A négy páncélos és a kutya lengyel filmsorozat főszereplője, és Peter Wyngarde, a Különleges ügyosztály című sorozat sztárja. Gina Lollobrigida és a Kessler nővérek meghívásához - mivel a gázsijukat dollárban kellett fizetni - előzetesen meg kellett szerezni Aczél György hozzájárulását. A szilveszteri műsor legsikeresebb műsorszáma Hofi Géza Odüsszeusz paródiája volt.

Lollobrigida szereplésével kapcsolatban vita robbant ki Polgár Dénes és Vitray Tamás között, erre Polgár Dénes így emlékezett Egy Polgár a nagyvilágban című könyve kéziratában:
"Mivel nem akartam lelőni a szilveszteri szereplést, december 30-án délelőtt arról kérdeztem a filmszínésznőt, még mindig fotografál-e. Lollobrigida ugyanis nemcsak filmjeiről volt híres, hanem arról is, hogy tehetséges fényképész, akinek felvételeiből Olaszországban több kiállítást is rendeztek.
A Lollobrigidával való beszélgetés váratlan konfliktust okozott. 30-án késő este felhívott Vitray Tamás és kérte, ne adjam le a műsorban a Lollobrigidával készült beszélgetést. A szilveszteri műsorban ugyanis ő és Antal Imre táncolni fog a filmszínésznővel, és ha ez egy nappal előtte már megjelenik a Magyar Televízió képernyőjén, a táncos szám hatása kisebb lesz. Igyekeztem meggyőzni Tamást, hogy a fényképezésről szóló beszélgetés egyáltalán nem árt a másnap éjszaki táncos szám sikerének. Vitray azonban nem tágított. Én sem. A beszélgetés lement A HÉT műsorában, és hetekig tartott, míg Vitray Tamás megbékélt, és a viszony közöttünk visszazökkent a régi, barátságos kerékvágásba."

Egy TK felmérés szerint a televízió 1972 évi műsoridejének (169.686 perc) megoszlása a következő volt:
politikai főszerkesztőség 22,9%,
iskolatelevízió 15,1%,
film- és nemzetközi műsorcsere főszerkesztőség 14,9%,
ifjúsági és oktatási főszerkesztőség 10,4%,
szórakoztató és zenei főszerkesztőség 9,4%,
irodalmi és drámai főszerkesztőség 6,9 %,
híradó 8,1%,
közművelődési főszerkesztőség 4,2%.
Az év legnézettebb tévéműsorai voltak:
Coralba 89%,
Ki mit tud? 88%,
Különleges ügyosztály 85-87%,
Bors orozat 82-84%,
TV Híradó 1. kiadás (19.30) 71,4%,
A Hét 49,2%.

Az MTV 1957-1997 című könyv I. kötet 53. oldalán található statisztikai adat ettől eltér. Ott 1972-ben az 1. programon 174.499 perc, a kísérleti 2. programon 18.301 perc, összesen 192.800 perc műsoridőt mutattak ki.
A TV Híradó az év folyamán 10.831 külföldi riportot kapott és 1.152 riportot küldött ki.

Megjelent, de eddig nem említett szakmai könyvek 1972-.ben:
Miből lesz a sláger? Lévai J. - Vitányi I.
A televízió szerepe a szülők nevelésében, Kiss Árpád
"Megöltek egy legényt..." (Műhelytanulmány), Vértessy Sándor
Rádió és Televízió Évkönyv, Televízió műsortükör 315. o. Sándor György

Felhasznált irodalom:
MTV Archív adatbázisok
MTV TV Híradó statisztikák
MTV 1957-1997, szerkesztette Schmitt Péter 1997.
A Magyar Televízió története (Koreny János, Heckenast Gábor, Polgár András) 1995.
Magyar Országos Levéltár (MOL) dokumentumai
Magyar Televízió Irattár anyagai (MTI)
Magyar Rádió sajtóarchívumának anyagai
www.tvarchivum.hu/tv történet
Rádió és Televízió Újság 1972.
Lévai Béla: A Magyar Rádió és Televízió története
Szegvári Katalin KépernyŐseim 1990.
Koreny János: Mtévénosztalgia, "Egy tévénéző és hajdani műsorkészítő emlékképei" című könyvében
Szigethy Gábor: Halálrajz, Kortárs.
Polgár Dénes: Egy Polgár a nagyvilágban (kézirat)
Rajnai András: Sugarakból teremtett világ 1998. MTV Rt.
Köztévé 1972, Aczél Endre szövege
Magyarország 1972
MTI hírek 1972
Népszabadság 1972
Népszava 1972
Hajdú-bihari Napló 1972
Petőfi Népe 1972
Észak-Magyarország 1972
Magyar Nemzet 1972
Esti Hírlap 1972
Szolnok Megyei Hírlap 1972
Tolna megyei Népújság 1972
Magyar Ifjúság 1972
Vas Népe 1972
Kelet-Magyarország 1972
Csongrád Megyei Hírlap 1972
Nógrád 1972
Társadalmi Szemle 1972
Békés Megyei Hirlap 1972
Élet és Irodalom 1972
Élet és Tudomány 1972
Délmagyarország 1972
Magyarország 1972
Filmvilág 1972
Filmkultúra 1972
Film Színház Muzsika 1972
Tomka Miklós: A Televízió Nyitott könyv című műsora és a könyvforgalom MRT TK tanulmányok 1972
Frankfurter Rundschau 1972
Neue Züricher Zeitung 1972
Die Weltwoche 1972
Observer 1972
Budapesti Hírlap 1902

Dunavölgyi Péter