Dunavölgyi Péter:

 

A magyar televíziózás története XXIX. 1. 1985.

 

A nagyvilágban történt, meghalt Albánia negyven éven át volt, s e tekintetben világcsúcstartó kommunista diktátora, Enver Hodzsa.

Előkerült a Titanic. A századelő csodahajója. mely, első útján jéghegynek rohant, és a kanadai Új Fundlandtól délkeletre elsüllyedt, négy kilométer mélységben találta meg egy amerikai oceanográfus, bizonyos dr. Robert Ballard.

Csernyenko halála után, Gorbacsovot választották az SZKP főtitkári tisztére. Mihail Szergejevics Gorbacsov ötvennégy évesen lett a Szovjetunió vezetője.

 

Hatalmas siker volt a Live Aid, 1985 nyarán brit és amerikai rockzenészek megszervezték minden idők legnagyobb élő koncertjét. Az európai idő szerint déltől hajnalig tartó - részben a londoni Wembley stadionban, részben a philadelphiai Kennedy-arénában megrendezett egyidejű koncertet, amelyen mindenki fellépett, aki a rockzenében akkortájt számított.

 

Magyarországon történt

 

Elhunyt Márkus László, befejezte évtizedes harcát a halálos kór ellen. A tévé szilveszteri műsort rögzített vele, megcsinálta, amit kellett, majd visszavonult az öltözőjébe, és meghalt. A produkció természetesen nem került adásba.

 

Az  MSZMP 1985 márciusában tartott utoljára rendes kongresszust. Kádár egyszerűen kirakta Politikai Bizottságból Korom Mihályt, Benke Valériát, Méhes Lajost. Viszont bekerült Grósz Károly, a nádudvari Szabó István, nem került viszont be Pozsgay Imre.

 

1985 nyarán döntötte el a magyar kormány végképp, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőnek az eredetileg kialkudott terv szerint kell megépülnie.

 

A pártkongresszus után, választásokat tartottak, a korábban törvényben előírt többes jelölés nyomvonalán. Így lettek a parlament új arcai Rajk László, Tamás Gáspár Miklós, és a televíziós szerkesztő – riporter Király Zoltán.  A verseny folytán kiesett a rendszer több olyan „nagyja”, mint Biszku Béla, Benkei András és Fock Jenő.

 

A Malévnak jól ment, a 154-esekkel repülő flotta aránylag korszerű volt, ekkor elhatározták, hogy a légikisasszonyok ruházatát nem bízzák honi tervezőkre, hanem a Malév felkérte Pierre Cardint a tervezésre.

 

És ebben rendeztek Magyarországon először szépségversenyt Magyarországon. Meglepetésre egy valóban igazán gyönyörű, Balaton-parti, középiskolás lány, Molnár Csilla nyert, ki utóbb képtelen volt elviselni ennek a címnek a terhét és öngyilkos lett. 

 

Elkészült Kovács András filmje, a Vörös Grófnő - talán kicsit későn, mert ugyanennek az évnek a nyarán hunyt el a hősnő, Andrássy Katinka, Károlyi Mihály özvegye. 

 

 

A Magyar Televízióban történt

Elhunyt Bán György bemondó, a Híradó munkatársa, Pintér Gyula, a politikai adások ismert rendezője. Az első programon a műsorzáráskor felhangzik a Himnusz. Január 11 –én a Minisztertanács a - nagy hideg miatt - energiatakarékossági felhívást tett közzé, s egyúttal „elrendelte, hogy - további intézkedésig - a tévé a délelőtti adásait, az iskolatelevízió kivételével szüneteltesse, esti adásait pedig 22 órakor fejezze be". Sándor György megbízást kapott a Magyar Televízió Videó-kiadójának létrehozására.

 

Fesztivál díjak ebben az évben:

 

Esbibo (spanyol): AZ IDŐ SEMMIT JÁTSZIK (A fiatal József Attila) , Kategória díj, Rendező: Kisfaludy András, Operatőr: Káplár Ferenc, Varga György Dramaturg: Ivanics Lilla

 

Agrigento (Olaszország), Pirandello: FOROG A FILM – tévéjáték, Premio Pirandello.         Rendező: Dömölky János, Operatőr: (nincs a korabeli  dokumentációkban feltüntetve).

 

 

Raduga Foklór Fesztivál /Moszkva TÁNCRA ÍTÉLEM MAGAM, a művelődési  miniszter külön díja. Rendező: Jászi Dezső   Operatőr: Gulyás Buda

 

 

 

A 25. Miskolc filmfesztivál:

Híradó – és riportfilm –kategória: Forradalmi Ifjúsági Napok (rendező: Sántha László), Animációs film: Gravitáció (rendező: Rófusz Ferenc), Népszerű – tudományos film: Magas hőfokon (rendező: Lakatos Iván), Dokumentum – kategória: Endlösgung (rendezte? Fehéri Tamás), Erőviszonyok (rendezte: Paulus alajos),  Operatőri – díj: Baranyai László (Nyitott utak), Teifbrunner László (200 millió évesek.)

AZ MTV díja: Psalmus Hungaricus – Szent- Györgyi Albert (rendezte: Dénes Tamás),

Miskolc város –díja: Élt negyven évet (rendező: Simon György), Borsod- Abaúj- Zemplén megye díja: Mindennapi kenyerünk (rendezte: Tényi István), a SZOT nagydíja és a közönség díja: A mi családunk (rendezte: Magyar József), A Képcsarnok Vállalt díja: Lappangó élet és Mit rejt egy jelkép?  (operatőr: Sztojan Enev).

 

 

 

Veszprémi Tévétalálkozó:

 

SZENT KRISTÓF KÁPOLNÁJA – tévéjáték, Veszprém város díja. Író: Galgóczi Erzsébet, Rendező: Nemere László, Operatőr: Czabarka György, Dramaturg: Jánosi Antal,

 

Fődíj (Drámai), NŐK ISKOLÁJA, Rendező: Fehér György, Operatőr: Biró Miklós, Dramaturg: Litványi Károly,

 

Fődíj (opera), Rossini: ALKALOM SZÜLI A TOLVAJT,      Rendező: Békés András, Operatőr: Kocsis Sándor,

 

A Budapesti Tavaszi Fesztivál díja, Petrovics Emil: LYSISTRATE – Zenés TV Színház, Rendező: Maár Gyula, Operatőr: Gulyás Buda,

 

Különdíjak:

 

Székely Jánosnak, a CALIGULA HELYTARTÓJA c. dráma szövegéért (Rendező: Esztergályos Károly),

Láng Istvánnak, az ÁLOM A SZÍNHÁZRÓL c. tévéoperáért,

Bornyi Gyulának, a VONZÁSOK ÉS VÁLASZTÁSOK és az EGY FIÚ BŐRÖNDDEL c. produkció operatőri munkájáért,

Kézdi Lórántnak, az ÁLOM A SZÍNHÁZRÓL és más operafilmek díszleteiért,

Wieber Mariannenak, sokrétű jelmeztervezői munkájáért,

Bodnár Erikának, a SZENT KRISTÓF KÁPOLNÁJA c. tévéfilm női főszerepért,

Kállai Ferencnek, A NŐK ISKOLÁJA c. tévéjáték főszerepéért (Rendező: Fehér György),

Takács Katalinnak, a VONZÁSOK ÉS VÁLASZTÁSOK c. tévéfilmben nyújtott alakításáért,

Páger Antalnak, a SZENT KRISTÓF KÁPOLNÁJA c. film főszerepéért,

Zempléni Máriának, AZ ALKALOM SZÜLI A TOLVAJT és a LYSISTRATE c. tévéoperákban nyújtott művészi teljesítményéért,

Gáti Istvánnak Pergolesi: FÉLTÉKENYSÉG-BALGASÁG c. vígoperákban nyújtott művészi teljesítményéért, (Rendező: Boschán Daisy),

Kincses Veronikának, a FÉLTÉKENYSÉG c. vígoperában nyújtott művészi teljesítményéért,

 

Közönségdíj: SZENT KRISTÓF KÁPOLNÁJA – tv film,      Rendező: Nemere László,

MIRANDOLINA – Zenés TV Színház,      Rendező: Félix László, Operatőr: Molnár Miklós,

 

Kőszegi Gyermekfilm Szemle:

A „SÜSÜ” egyik epizódja – mesejáték , A zsűri díja. Rendező: Szabó Attila, Írta: Csukás István, Zene: Bergendy István, Operatőr: Abonyi Antal, Dramaturg: Takács Vera, Báb és díszlet: Lévai Sándor,

 

KIS MASZAT ÉS A GÉZENGÚZOK – ifjúsági tévéjáték, Közönségdíj. Rendező: Markos Miklós, Operatőr: Illés János, Dramaturg: Békés József,

 

A Magyar Televízió sugárzott műsorideje 1985-ben:

I. program: 202.843 perc, 2. program:  94.961 perc , Összesen:   297.804 perc 

 

A műsor percek megoszlása műsor típusok szerint:

 

Információ, (aktuális, politikai, tájékoztató műsorok):  54.180 perc

Kultúra (irodalom, színház, adaptáció, tv-játék, tv-film) 23.469 perc

Zene (Opera, balett, hangverseny, kamarazene, komolyzene): 14. 604 perc

Szórakoztatás: (film, könnyű szórakoztatás) : 98.437 perc

Sport műsorok: 36.053 perc

Ismeretterjesztés, oktatás: 32. 068 perc

Gyermek és ifjúsági műsorok: 31.105 perc

Egyéb (besorolhatatlan és reklám): 7.888 perc

 

Január 11-től áramtakarékossági okokból korlátozták Magyarországon a televíziós adások időtartalmát. Az esti műsor átmenetileg 22.00 órakor zárult, a délelőtti adások (az Iskolatelevízió kivételével) elmaradtak!

 

Az MTV Kereskedelmi Irodájának bevétele 1985-ben:

 

Árbevétel: 367.528.ooo Ft  Nyereség: 142.561.000 ft.

 

Az export jelentősége a valutabevétel miatt különösen akkor nőtt meg, amikor Dr. Bayer József – kereskedelmi főigazgató révén az MTV önálló külkereskedelmi jogokat kapott. Flórián Endre visszaemlékezése szerint 1985-ben költöztek be a Lenhossék utcából – a volt tésztagyárból – a Nádor /akkor még Münnich Ferenc/ utcába, nagyon szép, külföldiek fogadására is alkalmas irodákat, tárgyalót kialakítva. Bayer József maga is nem egyszer ott tárgyalt. Ott volt gyakorlatilag a koprodukció, meg az export osztály is, amit a Szabó Mária vezetett.

 

Lévai Béla: A rádió és televízió krónikája 1979-1985 című könyvében a 150. oldalon közöl egy hihetetlen adatot:

 

Az előfizetési díj tükrében mennyibe kerül egy órai tévé­műsor? A szám valóban szerény: 15 fillér !

 

Ekkor még a Magyar Televízió a világon az egyetlen, televíziója volt, amely megkereste a költségeit, ké­pes volt eltartani magát.

 

1985-ben megjelent a TV – Évköny 1985. Ebben dr. Horváth István az MTV gazdasági igazgatója, beszélt a költségekről:

„ (…) Nem tudom megmondani, hogy egyetlen-e vagy sem, mert nem  ismerem  minden  televízió pénzügyi helyzetét, mindenesetre azon kevesek közé tartozik, amelyik  eddig nem szorult állami tá­mogatásra. A nyilvánosság­ra   került   adatok   szerint egyáltalán nem ez a jellem­ző, mivel a tévétársaságok többsége ráfizetéssel műkődik. S a veszteség sok helyütt nem is kevés. Tehát eddig mi nem szorultunk állami támogatásra.  1985 lesz az  utolsó ilyen év. Tavaly még maradt is pénzünk, amit befizettünk az állami kasszába. Az idén már éppen hogy csak pénzünknél vagyunk, jövőre pedig veszteségesek leszünk, ha nem teszünk va­lamit. (…)Az előfizetési díj lé­nyegileg nem változott 1958 – óta, már akkor 50 forint volt. Ez 10 forinttal nőtt 1980-ban, amikor a rádió-előfizetés dí­ját is mi kaptuk meg. Ugyanakkor a műsoridő folyamatosan nő, már heti 95 óránál tar­tunk, csaknem minden mű­sorunk színesben megy, s a költségek ettől függetlenül is rohamosan növekednek. Az elmúlt években már alig válto­zott az előfizető száma,: kétmillió-nyolcszázez­ren vannak. Nem is számít­hatunk a gyarapodásra, hi­szen beállt a telítettség álla­pota a jelenlegi konstrukció­ban, amikor minden család­nak csak az első készülék után kell fizetnie. (…)”

 

Ebben az évben jelentős beruházás történt a fogató – könnyűelektronika terén.

A kamerával egybeépített rögzítők, a camcorderek megjelené­sét. A SONY Betacam - rendszer egycsöves, (csökkentett sávszélessé­gű), vagy három felvevőcsöves változatban, 1/2 collos Betamax for­mátumú kazettával dolgozott, de az eddigi színes szabványoktól eltérő, úgynevezett komponens rendszerben. Mágneses track szervezése olyan, hogy 1 track világosságjelet 1 track színkülönbségi jel követ, mégpedig 1/2 track hosszban az egyik, a másik 1/2 track hosszban a másik színkülönbségi jel szerepel, fél sávszélességben.

A Betacam rendszer Budapesten 8 felevő egységet jelentett, de 1 – 1 egységet, illetve átírót a pécsi és a szegedi körzeti stúdió kapott.

 

Az 1985. évi országos tervelőirányzat alapján : „A kornádi tévéadó üzembe helyezésével jelentősen javult az ország délkeleti térségé­ben a 2. műsor vételi lehetősége."

 

 

 

Január

 

Az idáig a rádió kötelékébe tartozó Tömegkommunikációs Kuta­tóközpont a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának irányítása alá kerül.

 

Nyilvánosságra hozták, hogy az év operatőre díjat 1984-ben készített

Faustus doktor pokoljárása című sorozatért kapta.

 

Odaítélték a film- és tévékritikusok díját az 1984-ben bemutatott kiemelkedő tévéműsorok létrehozóinak. A rendezők közül díjat kapott Fehér György (Nők iskolája) és Ember Judit (Pipás Pista), a színészek közül Kállai Ferenc (Vereség és Nők iskolája), Bod­nár Erika (Szent Kristóf kápolnája) és Csomós Mari (Vereség és A nyolcadik stáció).

 

Január 1. 17.25 Savaria táncverseny. Műsorvezető: Antal Imre, Szerkesztő: Sós Anna, vezető: Szalay Z. László, rendezte: Bilicsi Erzsébet 

 

21.35. Ötven perc Benjámin Lászlóval. Beszélgetőtárs: Alföldi Jenő.  Szerkesztő: Kuczka Judit, operatőr: Becsy Zoltán, rendező: Nagy Katalin.

 

 

Január 2. 22.05 Szervátiusz Jenő. Műsorvezető: Pomogács Béla, szerkesztő, Hauserné Borus Rózsa, operatőr: Szilágyi Virgil, Mezei István.

 

Január 3. 21.50 Hatvanhat. Vendég: Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkára. Szerkesztő-műsorvezető: Bán János, vezető – operatőr: Mezei István, rendezte: Tanos Tamás.

 

 

Január 4. 19.30 Bogyay Katalin szerkesztő – riporter és Baranyi István  operatőt tudósította a TV – Híradót Amerigo Tot temetéséről.

 

22.00 Péntek esti randevú, - „Kölyköd voltam” film az EDDA Művekről. Operatőr: Márk Iván, rendezte: Almási Tamás.

„Az Edda Müvek egyedül álló dolgot vitt - vég­hez a magyar rockzené­ben: vidékről került a leg­jobbak közé, százezrek ra­jongtak értük. A kérdésfel-tevés jogos: vajon miért (is) oszlott fel az egyik leg­jobban menő zenekar? A búcsúkoncert ürügyén nyer­tünk bepillantást az együt­tes belső életébe. (A kon­cert rögzítése, hangminősé­ge botrányosan rosszul si­került, már - már érthetet­len, miként enged ki a te­levízió ilyen gyatra felvé­telt a kezéből). A zenészek, szerzői jogokról s arról be­széltek, ki mennyi pénzt és miért vett fel. Ugyan­akkor hallhattunk például olyan levélrészletet, ame­lyet öngyilkosságra készülő leány írt, mások alkoho­lista szüléikről számolnak be, Az Edda több tízezer­nyi levelet kapott, s a ze­nészek válaszolgattak, pró­báltak tanácsot adni, véle­ményt nyilvánítani. Csak éppen ők nem írták meg senkinek saját problémái­kat; amelyeket nem tudtak megoldani. A két nagy egyéniség, Pataky Attila és Slamovits István párharca, a bomláshoz vezetett. Az Edda Művek annál sokkal jelentősebb zenekar volt, mint amennyit tegnap lát­tunk róla. Közel, sem csak a pénz választotta szét őket. Esetük tipikus, más zene­karokról is lehetne hasonló filmet készíteni - már ami a felbomlást illeti. A vá­daskodás, a panaszkodás, a feltárulkozó kép megvilágí­totta előttünk a magyar rockzene ellentmondásait és a zenész-sorsokat. A Mű­vek tehát leállt, Pataky At­tila és Fortuna László hó­napokig külföldön vendég - zenészkedett, úgy hírlik, rövid időn belül újra szín­padra lépnek. Slamovits István elkészítette önálló nagylemezének anyagát, hamarosan stúdióba vonul. Zselencz László a P. Box-hoz igazolt, Bartha Alfonz külföldre távozott,” - írta:  (riskó) Esti Hírlap 1985. január 5.  

 

„Almási izgalmas dokumentumfilmje sokféle végiggondolni van, nyújt nézőinek. Azoknak a legtöbbet, akiket a rockzene (Eddás- tól) egyáltalán nem érdekel. Mert
ők figyeltek leginkább azokra a bizonyos levelekre, és őket ragadta meg a  koncertekén  „csápolok" arcának szomorúsága, belefelejtkezésük kilátástalansága. Nagy dolog az, hogy valaki ilyennek látja, ilyennek mutatja ezeket az ismeretleneket: az ijesztő és ápolatlan kamaszoknak, a csöveseknek -  Almásiék kameráinak köszönhetően -  végre arca, tekintete, sorsa van.  A tömegről gondolhatunk bármit. Az arcokat nem lehet elfelejteni. Az embernek néha kedve tárnád; hátbaveregetni televízióját. Néha az únásig szidott, kitagadott, utált és elviselni kénytelen lakótárs szeretnivalónak mutatkozik. „ –írta Virág F. Éva  Magyar Hírlap, 1985. január 8.

 

Január 5. 15.50 Gitársuli VI/1.  Szerkesztő: Horváth Tünde, műsorvezető: Benkő Dániel, vezető – operatőr: Becsy Zoltán, rendezte: Lengyel Ágnes.

 

Január 6-9. 19.30 Hosszabb szünet után találkozott ismét szovjet és az amerikai külügyminiszter GENF –ben. Az eseményről Hardy Mihály szerkesztő – riporterrel, Csák István operatőrrel, Dunavölgyi Péter gyártásvezető tudósított. Ezen januárban a szokottnál is hidegebb idő volt, Genfben – 28 fokot mutatott a hőmérő, s nagyon nagy szél volt. Csák Istvánnal a tó partján vágóképeket készítettünk. Hihetelen látvány volt, ahogy a tó vize a fröcskölés pillanatában fagyott meg a stégek környékén. Csák István mondta, hogy az Eclair filmfelvevőgépben aksit kell cserélni. Olyan hideg volt, hogy amikor levette a kesztyűjét, s míg cserélte az akkumulátor az ujja oda fagyott az akkumulátor széléhez. Délelőtt 10.00 órára volt meghirdetve a találkozó, első nap az amerikai követség épületében. A világsajtó, tv, rádiók tudósítói ott tolongtak a kerti kapunál már fél kilenckor. Mindenkit áttereltek a biztonságiak az út túloldalára, ott egy erdős ligetes térség volt, térdig érő hóban áll több száz tudósító. Begördült Gromiko autója, de csak ennyit lehetett látni. Négy órán átfagyoskodott mindenki a hóban, hátha kifelé esetleg lesz valami érdemi mutatni való. Közben közel 30 fok hideg. Kifelé sem történt más, másnap ugyan ez s szovjet követség előtt. Végül is a második nap estén 18.00 hirdettek egy sajtókonferenciát az egyik szállodában az amerikaiak.

 

Január 06. 19.00 Meruk József szerkesztő –riporter riportját láthatták A HÉT nézői, melyben A. Vasziljev a moszkvai USA és Kanada Kutató Intézet vezetője nyilatkozott a szovjet – amerikai viszonyról. Lipovecz Iván riportjában a kétmilló NSZK munkanélküli egyik mutatta be.

 

Január 08. 19.30 Fenyves György szerkesztő, Schóber Róbert riportját láthatták a nézők, a Szikra Nyomdából, ahol megkezdték a Mozgó Képek című új lap nyomtatását.

 

Ugyan ebben a Híradóban számoltak be arról, hogy a televízió Szabadság téri épületében,a  Münnich Ferenc utcai oldalon tűz volt.

A Magyar Te­levízió székházának egyik segédanyag raktározására szolgáló helyiségében volt a tűz, a körülbelül száz négyzetméteres raktár­ban villamos felszerelési és használati berendezések vol­tak, amelyek sok műanyagot tartalmaztak, s ezért sűrű szinte áthatolhatatlan, az oltást erősen nehezítő klóros gázokat is tartalmazó füst lepte be az épületnek ezt a szár­nyát. Ezért onnan a televízió munkatársait biztonságos helyre irányították. A tűzoltóság rövid idő alatt elfojtotta a tüzet - valamennyi tűzoltó légzőkészülékkel dolgozott. Nehezítette a tűz oltását a sűrű füst, amelyet végül, 11 óra tájban sikerült elfojtani.

Az oltás idején természe­tesen áramtalanították az épületnek azt a részét, ezért a Magyar Tele­vízió délelőtti adását meg­szakították.

 

Újítás a tévé műsorban: január 8-ától az 1. program műsora a Himnusszal fejeződik be. 1984. December 18. AZ MSZMP KB Politikai Bizottsága ülésén szerepelt és döntés született arról, hogy a Magyar Televízió adás zárásakor az I. programon lejátssza a magyar Himnuszt.

A jegyzőkönyv szerint: „ A Politikai Bizottság tudomásul veszi, hogy a Magyar televízió 1985. január 1-től adását az I. programon a Himnusszal zárja be.” -- Magyar Nemzeti Levéltár 288f/5/929 öe.. MSZMP Politikai Bizottság

 

„Az új év a műsorszerkezetben nagyobb változást nem ho­zott. Egy, igazán fontos és régen várt újítást azonban be­vezetett a tévé. Az első programon a műsorzáráskor fel­hangzik a Himnusz, miközben a képernyőn hazánk szépsé­ges tájai, Budapest jellegzetes panorámája és épületei lát­hatók. Feltűnik István király szobra, a vár, a Gellért-hegyi Szabadság emlékmű, a Parlament kupolájának csúcsán a vörös csillag, s a Kossuth Lajos téren lobogó vörös és nem­zetiszínű zászló. Emelkedett lélekkel nézzük, hallgatjuk. Alighanem a magyar tévénézők millióinak kimondott, vagy kimondatlan óhaját teljesítette a felszabadulásunk negyve­nedik évében, saját fennállásának 28-ik évébe lépve a tévé ezzel a gesztussal. Ami különben egy evidencia, amelyet az idősebb testvér, a rádió születése óta teljesít, s a különös legfeljebb az lehet, hogy miért csak most és miért nem már rég vezették be, s miért csak az első, miért nem a II. programon A Himnusztól önmagában persze a lezajlott műsor még nem lesz jobb, értékesebb, magyarabb. Ez a tévé munkatársaitól és attól a környezettől függ, amelyben dolgoznak. De a Himnusz, amellyel ezután mintegy márkázzák munkájukat, ösztönzést, biztatást, erőt adhatnak számukra, miként a nézőkben is olyan érzelmeket kelt, ame­lyek a hazához való tartozást, ragaszkodást, a hazaszerete­tet mélyítik el. „ – írta  Hári Sándor, Zalai Hírlap, 1985. Január 8.. „ „…)

 

„Január 8-án este 22.55-kor, miután a másnapi műsor­ismertető szöveg eltűnt a képernyő­ről, feltűnt a Par­lament, s felhang­zott a Himnusz. S míg Erkel Ferenc dallamait hallottuk, feltűnt Ti­hany és a Balaton, István király szobra, a Hősök tere, a budai Vár, a Gellérthegy, ismét a Par­lament, majd az előtte lobogó zászlók, aztán a Vár látképe, a Duna-panoráma, végül feltűnt az esti Budapest. S ha annyi ellen­vetésünk van is e képsorral kap­csolatosan, hogy szinte kihívóan fővárosközpontú, régi és átkos szellemi beidegződés működik ebben is, e mindennapunkat zá­ró egyetemes nemzeti dallam műsorba illesztése szép és ne­mes gondolat. (…)Modernkedő színpadi fogásnak mutatkozik mostanság a Himnusz vagy a nemzeti színű zászló gunyoros jelképiségével utalni közállapotunkra. Hamis  felszíni ügyeskedés; mert ha ezek benső, emelkedett jelentése hiányzik a társadalmi  közgondolkodásból, annak ellentétje, iróniája se működhet hitelesen. De az ellenkező megoldást se minősíthetjük másnak, mint habosított kellemkedésnek s műkedvelő megoldásnak; amikor például az István, a király befejezése a benső drámai ellentéteket a trikolor jegyében óhajtja feloldani. A televízió késő esti s állandónak ígérkező műsorát mélyebb értelemben tekintjük önerősítő gesztusnak. Hogy idővel ismét énekelni tudjunk és merjünk. Társadalmi méretben.” – írta A.L. Magyar Ifjúság, 1985. január 18.'    

 

 

 

Január 9. 18.20 Agrárvilág, Áru, piac, érték. Felelős szerkesztő: Major Sándor, műsorvezető – szerkesztő: Gyökér András, operatőr: Király Otto, rendezte: Schatz Aranka.

 

2. műsor 20.00 Tudósklub

Irodalom és közönség a 80-as években. Műsorvezető: Csepeli György, a beszélgetés résztvevői: Almási Miklós, Lengyel Péter, Pataki Ferenc, Spíró György, Tollár Ferenc. Felelős szerkesztő: Sylveszter András.

 

A RTV újság közölte a televízió azon munkatársai nevét akik technikai nívódíjban részesültek:  Balló Gábor, Czédli Imre,  Bodrogi János, Zsengellér Miklós, Keresztes Zsuzsa, Gáspár Ágnes, Molnárné Dely Teréz, Viszián György, Fehér István, Hegyes Gábor, Koncz András, Jakab István, Benedek Ernő, Farkas József, Benedek István, Czobor István, Róna György, Nádasi Lajos, Révész István, Bognár Tibor, Kiss György, Döme Zsuzsa, Bónis Gyula, Mester Imre, Zádor István, Sallay Gábor.

 

 

Január 10. 19.30 Gál Jolán szerkesztő – riporter és Jávorszky László operatőt tudósította a TV – Híradót Nemes Dezső temetéséről

 

 

Január 11. 20.00 Mihail Bulgakov: Őfelsége komédiása, dráma közvetítése a Vígszínházból, felvételről.

 

2. műsor – 21.20 Hany Istók nyomában, dokumentumfilm. Szerkesztő: Rockenbauer Pál, operatőr: Szabados Tamás. 

 

Január 12 –én a Minisztertanács a - nagy hideg miatt - energiatakarékossági felhívást tett közzé, s egyúttal „elrendelte, hogy - további intézkedésig - a tévé a délelőtti adásait, az iskolatelevízió kivételével szüneteltesse, esti adásait pedig 22 órakor fejezze be". A döntés hatására az első éjszakán annyi áramot sikerült megspórolni, amennyi akkor Keszthely egész napi áramfogyasztása volt. Február 1-én jelent meg az a tájékoztatás, hogy a Televízió adásidejének korlátozást enyhítették, szombat és vasárnap délelőtti gyermekműsorokat ismét lehetett sugározni. 

 

A műsoridő-csökkentést kísé­rő propaganda érvrendszere dön­tően a rendkívül hideg időjárásra és az ezért elkerülhetetlen energia­takarékosságira hivatkozott. De nem volt világos, hogy a tévéadók­kal, a tévékészülékekkel vagy a napirend átalakításával összefüg­gésben keletkezett -e a megtakarí­tás. A január 17-i Hírháttér műsorában a leg­nagyobb hangsúlyt a napirend-átalakításra helyezték. A bemutatott számsorok a fogyasztáscsökkentés­ről kevés meggyőző erővel bír­tak korábbi összehasonlító, bázis­adatok nélkül. Szerencsétlen volt az is, hogy a január 11-én kelt rendeletben bizonytalan időre szólt a korlátozás, a január 14-i Hírháttérben február végét jelöl­ték meg, s a február 1-én kiadott módosító rendelet szerint már március végéig, a nyári időszámí­tás bevezetéséig tartónak ígérték.

 

Január 15. Lujzika és a gyerekei. Szabó Gyuláné, Lujzika a hazai bábosok körében jól ismert, róla és terménybábjairól szólt a Pécsi Körzeti Stúdió műsora. Szerkesztő – riporter: Hársányi Margit, operatőr: Pálfy István, rendezte: Bükkösdi László.

 

Január 15. 19.30 a TV – Híradóban Bogyay Katalin szerkesztő – riporter, Baranyi István operatőr tudósított arról, hogy Barcsay Jenőt 85. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével tüntették ki.

Ezen a napon a TV –Híradóban Juszt László szerkesztő – riporter, Edelényi Gábor operatőr tudósított arról, Dénes Zsófiát 100. születésnapja alkalmából otthonában kereste fel Aczél György és Köpeczi Béla..

 

22.00 Hárman a régiek közül. Magyarok Franciaországban, dokumentumfilm. Szerkesztő: Radványi Dezső, operatőr: Butskó György, rendezte: Kígyós Sándor.

 

Január 16.17.55 Sportmúzeum. „Amire vágytam elértem …” , portréfilm Keleti Ágnes olimpiai bajnok tornásznőről. Szerkesztő. Dobor Dezső, operatőr: Kótay Balázs, riporter: Gyulai István, rendezte: Gábor Tamás. 

 

19.00 Tévé BASIC – tanfolyam XVI/1. Szerkesztő: Hegyi István, vezető –operatőr: Dobay Sándor, rendezte: Albert József. Tv – BASIC - tanfolyam egyre nagyobb érdeklődés mellett folyik - s ezt még fokozza, hogy egyidejűleg segédkönyv is megjelenik a számítógépkezelésről, ill. számítógépnyelvről.  

 

„Végre egy „összkomfor­tos" sorozatot készített a televízió. A napokban le­forgatott Tv-Basic című, tizenhat részes iskolatele­víziós műsor a számítástechnika legegyszerűbb alapfokú nyelvével ismer­tet meg. A tévések partne­re mindebben a Számaik és a Neumann János Számítógéptudományi Társa­ság.  A sorozathoz könyv jele­nik meg dr. Kocsis András tollából, «a Számaik ki­adásában, amely máris kaphajf a könyvesboltok­ban es a Televízió közön­ségszolgálatánál. (…) „ – írta (sóvári)  Esti Hírlap, 1985. január 3.

 

 

20.00 Erkölcsi csapdák. A baleset. Írta és a műsort vezette: Hankiss Elemér, operatőr: Füredi Vilmos, rendezte: Téglásy Ferenc.

 

Január 17.  20.00 Örkény István: A hattyú halála, tv-játék. Írta és rendezte: Szántó Erika, dramaturg: Schultze Éva, operatőr: Zádori Ferenc. Szereplők: Esztegályos Cecilia, Andorai Péter, Kállai Ferenc, Törőcsik Mari, Henrik Boroesk (Kenderesi Tibor) Tábori Nóra, Szakács Eszter, Tolnay Klári, Szabó Sándor, Bánki Zsuzsa, Kohut Magda, Igó Éva, Bubik István, Végvári Tamás, Ábel Péter, Bősze György, Gaál Erzsi, Hársing Hilda, Kádár Flóra, Kölgyesi György, Nakó Juli, Pusztay Péter, Réti Kati, Sárosi Gábor, Szerencsi Hugó, Szilágyi Eta, Újlaky Dénes.

 

2. program – 19.00 Demokrácia és gazdálkodás I. Szerkesztő: Major Sándor, műsorvezető: Nagy László, vezető – operatőr: Miszlay Gyula, rendezte: Konrád József.

 

21.30 Hírháttér.

„ A csökkentett su­gárzási idő váratlan módosí­tásait - nevezetesen a nagy hirtelen végrehajtandó műsor­cseréket - igazán rugalmasan bonyolították le az érintett szerkesztőségek, ugyanígy azt is megelégedéssel fogadhatta a néző, hogy a Hírháttér soros adása szintén hirtelen bekö­szöntött, ám annál, tartósab­ban vendégeskedő szokatlan hideggel, meg annak kínos-kellemetlen következményei­vel foglalkozott. Mester Ákosék valóban mesteri - gyorsa­sággal, ám annál alaposabban tárták fel a fagyos napok minden magán-közgondját, az energiáé ellátás jelen helyze­tét. (Az egyi k forgatócsoport Százhalombattán is járt, hogy az ottani feszített ütemű mun­káról helyszínről jelentést hoz­zon. (…) „– írta Akácz Lászó, Pest megyei Hírlap 1985. január 21.

 

Január 18. 22.05 Péntek esti randevú. Volt egyszer egy Ifipark (1962-1984). Szerkesztő – rendező: Koltay Gábor, operatőr: Nádorfi Lajos.

 

Január 19. 2. műsor – 20.10 Csehov: Cseresznyéskert, tv - játék, A.P. Csehov, születésének 125 évfordulója alkalmából. Ismétlés. Rendezte: Esztergályos Károly.

 

Január 20. Mestersége: színész: Turay Ida. Riporter: Molnár Gál Péter, szerkesztő: Virág Katalin, operatőr: Illés János, rendezte: Török Ilona. 

„Turay Ida remek mesélő. A múltkor a rádióban közvetítették saját karriertörténetét saját előadásában. Muszáj volt végighallgatni! Vasárnap este, a Mestersége: színész
sorozatban közvetítettek egy, a nevével fémjelzett műsort, amelyben azonos témában Molnár Gál Péter folytatott vele beszélgetést. A két műsor között jelentős különbség volt, mégpedig a rádióműsor javára és nem a művésznő hibájából.  A hiba a müsor,  szerkezeti felépítésében, abban volt, hogy a riporterséget vállaló kritikus ahelyett, hogy hagyta volna kedvére mesélni a színésznőt, kérdéseivel irányította a beszélgetést. Egy idő után azonban kifogyott az értelmes kérdésekből,s miután'egyéb nem jutott eszébe, afféle lila kérdésekkel kezdte bombázni Turay Idát: „Mit tart a színészetről, mit a színházról, mit a sztárról és a színészről, vajon „ki volt e találva Turay  Ida,  avagy nem volt kitalálva (?) stb. S ami a legrosszabb, nem egy kérdés határozottan rosszul; diffamálóan hangzott. Igazán csak tisztelet és becsület illeti a színésznőt, hogy megpróbált jó képet vágni hozzájuk. Arról nem tehet, hogy ilyen kérdésekre nem volt antennája, s arról sem, hogy elvesztette miattuk mesélő kedvének fonalát. Így aztán nem jó érzéseket, mint terveztük, hanem bizonyos zavart, szégyenkezést éreztünk a műsor után. Tanulság: a hozzáértő színházi kritikus még nem feltét­lenül jó televíziós riporter: (Különösen, ha még raccsol is.) De Török Ilona rendező még ilyen körülmények között is megmenthette volna a helyzetet, ha jobban megvágja Molnár Gált és helyébe több Turay-filmből illeszt a port­réfilmbe illusztrációkat. A félszáz film, amiben játszott, igazán bőven nyújtott válogatnivalót. „- írta Hári Sándor, Zalai Hírlap, 1985. január 22.

 

„Kíváncsian néz­tem az első taksát a tévében, van jö­vője ennek az új­módi csevegésnek, pardon bocsánat e rút magyar kifeje­zésért, méghogy csevegés, belátom, ennél még a duma­parti is jobb volna. …(…)”- írta (münz) Vasárnapi Hírek, 1985. február 3.

 

„(…)Az ötszemközt Vitraynak egy év­tizeddel ezelőtt sikeres s egyszerre megszakadt műsora volt - lényegé­ben ugyanaz, mint ez a talk-show. Csak épp a közönség közbeszóló kérdései nélkül. Mért nem lehet én­ének ez a címe: Sokszemközt? De lehetne Szemtől szembe is. Legjob­ban az tetszene, ha ennek az alkal­masint sikeressé növő műsornak derék öszvéreimé lenne: Show-be-széd. Mert itt sok intim dologról, pletykáról, szóbeszédről is só van. S mindezt nemcsak mondják - mu­tatják is. „ –írta (nincs aláírás), Népszabadság 1985. január 9.

 

A kritikák hatására új cím született.

 

„Meghalt a király, éljen a ki­rály! A Tóksó ünnepélyesen ki­lehelte a lelkét, s most következzék a Telefere. Vitray Tamás végül is - úgy látszik - hallgatott a felhördülő kórusra, hiszen sorrendben   második   műsorát úgy kezdte, hogy felolvasott az első (és utolsó) Tóksó kritikáiból, me­lyek szinte kivétel nélkül kár­hoztatták nem túl, szerencsésen álasztott hunglísh műsor címét, így hát Költői Ádám keresztapaságával indulhatott a második Vitrai-műsor, mely a műsorúj­ságban még Tóksóként szerepelt, a színpadon már Telefereként.” – íra  Kemessei András,  Magyar Hírlap, 1985. február 26.

 

 

Január 22. 19.30 A TV – Híradó moszkvai tudósítói Horváth Péter és Hadházy László tudósított arról V. Grisin fogadta Grósz Károlyt.

Csák Elemér a MR és -TV Híradó tudósítója számolt be Reagan elnök beiktatásáról.

 

 

Január 23. 19.30 a TV - Híradóban László József varasi tudósító számolt be arról, hogy Jaruzelski ellátogatott a gdanski hajógyárba

 

 

Január 23. 19.30 A TV – Híradó moszkvai tudósítói Horváth Péter és Hadházy László tudósított a moszkvai Magyar Napok eseményeiről.

Ugyan ekkor a TV –Híradóban Bogyay Katalin szerkesztő – riporter, Baranyi István operatőr számolt be arról, hogy Major Tamást 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntették ki.

 

 

Január 24. 2. műsor – Szokolay Sándor: Csalóka Péter, meseopera. Dramaturg: Bónis Ferenc és Békés József, vezető – operatőr: Sík Igor, rendezte: Horváth Ádám. Szereplők: Rozsos István, Lehoczky Éva,Polgár László, Borlay Zsuzsa, Jelinek Gábor, Berczellí István, Kovács Zoltán, Veszprémi András, Devecseri János, Joó László.

 

2. műsor – 21.20 Nemeskürthy István: „Hantjával ez eltakar” történelmi dráma közvetítés a Kőszegi Várszínházból, felvételről.

 

Változtak a politikai viszonyok az MSZMP-ben már látszott, hogy gyengül Kádár támogatottsága, és erősödött Grósz Károly poziciója. Ezek a politikai mozgások a televízióban is érezhetővé váltak. Kádár által támogatott Sándor György műsorigazgató helyzete is gyengült. Erről maga beszélt abban az interjúban, amit Zelei Miklóssal készíttetem el nem sokkal halála előtt.

 

„(…). Amikor Kádár befolyása gyöngülni kezdett, Grósznak eszébe jutott, hogy engem jobb helyre kell tenni, mint ahol vagyok. De addig, amíg a Kádár volt, nem lehetett kitenni. Mikor 1985-ben meggyöngült Kádár helyzete és Grószé megerősödött, akkor azt találta ki a kedves elvtárs, hogy legyek cenzor, nézzek végig minden fontos műsort és vállaljam a felelősséget. Amire azt mondtam, hogy akkor inkább elmegyek. (…)

 

(…) Jóval később tudatosodott bennem az, amit most elmondok. Ennek mindnek megvolt a maga liturgiája. Ez nem  úgy ment, hogy emiatt most téged kicsinálunk. Ugyan!... Ha tudnád, hogy én micsoda gyönyörű elbocsátó üzenettel távoztam. Kitüntetés, koccintás. Benn a pártközpontban Lakatos elvtárs, Lakatos Ernő  méltatta szellemem hevét és nevét. Elmondta, hogy fájó dolog, de hát ugye elment felettünk az idő és hát nyugdíjba kell menni. Amikor a könyvemet közzétettük, akkor találkoztam Lakatos elvtárssal és beírtam neki, hogy: „Hálás köszönettel Lakatos elvtársnak, hogy már 1985-ben kitett abból a televízióból, amelyiknek a pusztulását messziről nézve is nagy fájdalom volt nekem elviselni.” Jót nevetett. (…)”

 

Ezután Sándor György megbízást kapott a Magyar Televízió Videó-kiadójának létrehozására.  

Január 24 - én elkészíti az előterjesztést a Magyar Televízió saját Videó-Kiadójának létrehozására.

(Részletek az előterjesztésből)

„A Kiadó az MTV leányvállalata, nyereségre orientált önelszámoló egység. Feladatkörébe tartozik:

Videokazetták kiadása:

A, az archívumban őrzött felvételekből,

B, kizárólag videóra készült új felvételekből,

C. import útján megszerzett produkciókból,

A kiadónak ki kell elégítenie;

A, lakossági igényeket

B., közületi és intézményi igényeket

(pártoktatás, iskolák, közművelődési intézmények, külügyi igények stb.)

C., export útján a külföldi magyarok igényeit, a külföldi videó forgalmazók rendeléseit.    „ – Magyar Nemzeti Levéltár  XXVI-A-9. –MTV

 

Előzőleg Sándor György több tárgyalást folytatott a videó kiadás megteremtésének lehetőségeiről.  A tárgyalások alapján a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága  1984. szeptember 30.-án  Előterjesztést készített „ A videotechnika hazai alkalmazásának szabályozására.  Az előterjesztésben a Minisztertanács 2006/1984/V.8./ számú határozatának és z Országos Közművelődési Tanács Elnöksége 25.001/84./V.8./ számú határozatainak végrehatásához volt szükséges.

Részletek: „ A videót olyan speciális ajtóterméknek tekintjük, amelyre az általános sajtórendészeti szabályok csak bizonyos korlátozással érvényesíthetőek. Az engedélyezi eljárás belső tartalmának és formáinak meghatározásakor ezt figyelembe kell venni. Olyan sajátos – hazánk politikai, társadalmi érdekeinek megfelelő – gyártási és terjesztési rendszert kell kialakítanunk, amely elősegíti a társadalmilag hasznos művek létrehozását és széleskörű felhasználását, ugyanakkor gátolja az össztársadalmi érdekkel ellentétes tartalmak terjedését.  (…)

(…) A videókultúrát nemzeti kultúránk integer részének kell tekintenünk. Jelenleg még döntően „importált” elemként van jelen a kultúránkban, de mindannyiunk közös erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy a jövőben a videó ne maradjon meg ebben a „kultúraidegen” közegben. Éppen ezért elsőbbséget kell biztosítanunk a magyar videóműveknek és videoprogramoknak. (Példa erre a MOKÉP kezdeményezése; a magyar játékfilmek videóváltozatainak elkészíttetése és kölcsönzése.

 

Szorgalmaznunk kell, hogy az archívumokban (Magyar Televízió, Filmarchívum, Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió archívuma stb.) felhalmozott  hazai audióvizuális információ legértékesebb darabjai videóhordozón a legszélesebb rétegek számára is elérhetőek legyenek. A hazai videókultúra fejlesztése során – szemben a nyugaton elődleges indiviuális felhasználással – elsősorban a közösségi, csoportos felhasználási formákat támogatjuk, mert az e területen elért eredmények szolgálhatják legközvetlenebbül politikai, művelődési, gazdasági céljainkat.

(…)

A videónak minél előbb be kell épülnie az alap-, közép-, és felsőfokú oktatás rendszerébe. Ezzel párhuzamosan ki kell alakítani azokat a videótárakat, amelyek tervszerűen gyűjtik, rendszerezik és hozzáférhetővé teszik a kultúraközvetítés szempontjából jelentős videóműveket és programokat.

A videó a számítógéppel együtt az információs robbanás kulcseleme. Össztársadalmi érdek, hogy a felnövekvő generációk „anyanyelvi szinten” ismerjék a számítógép és a videó „nyelvét”, ugyanis csak ilyen módon biztosítható, hogy a frissen munkába álló fiatal nemzedék tagjai eszmei és konkrét gazdasági értelemben véve egyaránt gazdaságosan bánhassanak az új technikával.

A videó az audiovizuális kommunikáció új nyelve, amelyen művészi közlemények is létrehozhatók. Fontosnak tarjuk, hogy megszülessen a videóval adekvált új művészi formanyelv, alkotói szemlélet. A magyar film és a magyar televízió művészet tradíciói nemzetközi elismertsége jó alapokat nyújthat e folyamat kibontakozásához.

A videó mint az információterjesztés, az információcsere és a helyi nyilvánosság eszköze – a kibontakozó kábeltelevíziózással együtt – elősegítheti a gazdasági reformfolyamatok kialakulását, segítségével szélesíthető a társadalmi nyilvánosság, tudatosíthatóak célkitűzéseink s az előttünk álló feladatok.  Felhasználása elengedhetetlen a tömegpolitikai munkában és a külföldre irányuló propagandában is.  ….” Magyar Nemzeti Levéltár -  XXVI-A-9. –MTV Iratok.

Részelt a Kereskedelmi Igazgatóság egyik belső feljegyzéséből:

„(…) A videó kiadás megszervezésére 1984. év gégén kaptunk megbízást. Az első műsoros kazetták a Kereskedelmi Igazgatóság közreműködésével 1984. karácsonyára kerültek forgalomba. A Televideó Kiadó végül is, 1985. júliusában alakult meg. Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A-9-a. 136.doboz

 

Január 25. 20.00 TÓKSÓ , Vítray Tamás  új műsor sorozata indult.

A „talk-show" néven ismert egyszemélyes beszélgetőműsort a tévében is megpróbálja meghonosítani a hasonló műsorokkal már eddig is kísérletező Vitray Tamás,

 

Az 1985-ben megjelent „Tévé könyvben” Avar János írt az a műfaj amerikai változatáról:

„ A nagy hálózatokon este, a 11 órás híradó után, a kisebbeknél már a főműsoridőben népszerű műfaj a terefere. A „talk-show"- jobb híján beszélgető műsornak fordíthatjuk, ez azonban nem fejezi ki azt, amit az angol változat jól érzékeltet: a beszélő ember is show, látvány. Az amerikai televízió számos műsorfajtája „épít" a beszélő, vagyis hol hírt, nóvumot közlő, hol csupán csevegő, hol pe­dig hevesen vitázó emberre. Az idegen első benyomása a változatosság; utóbb kezdi észrevenni a kaptafákat, nem szólva a korlá­tokról. Mindhárom nagy tévéhálózatnak van egy - a mi rádiónk reggeli krónikájára em­lékeztető - egy-két órás műsora, amelyben a hírtől a beszélgetésig és riportig sok min­den megtalálható. Rendszeres, hogy regge­lente meginvitálják valamely előző esti fon­tos esemény főszereplőit, vagy legalábbis azokat a riportereket, kommentátorokat, akik szem- és fültanúi voltak.

Délben főleg a helyi tévéállomások ren­deznek fél-, egyórás beszélgető show-kat, komolyabbakat és kevésbé komolyakat, többnyire kifejezetten lokális érdekességű ügyekről és személyiségek meghívásával. Ugyanezek az állomások esti híradójukat „el­nyújtják": beleékelik a nagy hálózattól átvett országos híradókat, s előtte, utána nemcsak a helyi hírek hallhatók, láthatók, hanem sok kisebb riport, beszélgetés is, gyakran stú­dióvendéggel.  Este nyolctól kezdődnek a „igazi" beszél­gető show-k s tartanak éjjel egyig vagy még tovább is. Vagy New Yorkból vagy Los An­gelesből sugározzák, de például Mike Doug­lunjaua: „tees itt van Joooohnny!" A segéd által már „hangulatba hozott" stúdióközön­ség tombolni kezd (persze a képernyőn lát­hatatlan „tapsolni" feliratú rendezői villogó jelzések is erre ösztökélik), és megjelenik egy nyúlánk, őszes halántékú, de egyébként ruganyosan fiatalos, jó ötvenes férfi, aki mintha éppen akkor lépett volna ki valame­lyik divatlapból. A szó szoros értelmében: hiszen Johnny Carson „mellékesen" óriási jövedelmet húz a képeslapokban megjelenő ruhamodell-hirdetések révén. A golfbajnokra emlékeztető férfiú olyannyira a létező ameri­kai öltözködési ideálok egyike, hogy a show végén gondosan felsorolják a rendező, az operatőr meg a többiek listáján azt is, ki ké­szítette, melyik ruhatervező, melyik cég Mr. Carson aznap éjjel látott öltözékét.

Aztán Carson odaül kis szecessziós jelle­gű íróasztalához, amely mögé az éjjeli Los Angeles, vagyis Hollywood fényeit vetítik, s az íróasztaltól jobbra, a V betű egyik szárá­nak megfelelően kitett fotelokra sorra érkez­nek a show vendégei. Mindegyik az asztal melletti első székbe ül, hogy aztán a követ­kező érkezésére eggyel arrébb „csússzon", mígnem megtelik a négy-öt fotel. Ha a más­fél órás show hirdetéseit is beszámítjuk, dur­ván tíz perc, legfeljebb negyedóra jut bárme­lyik vendégre. A beszélgetés ennek folytán szükségsze­rűen rövid és csapongó, poénokra épül, fő­leg Carson jóvoltából, és magakelletésre a meghívottak részéről. Ez utóbbi szükségsze­rű: a vendégek többnyire a Los Angeles-i film-, show-, hirdetési, bestsellerírási szak­ma éppen tündöklő csillagai, ennek megfe­lelően konkrét érdekük fűződik önmaguk reklámozásához. A meghívott színész a film­jét, tévéműsorát akarja „eladni", vagy azt, amire éppen készül, az író a könyvét emle­geti és így tovább. A lényeg persze az, hogy a műsor gyakorlatilag semmit sem tesz hoz­zá a reklámhoz, nincs rá idő a hirdetések, a poénok, a fotelhelycserék kavalkádjában. Ha legalább érdemben szó esnék mondjuk az író művéről, elképzeléseiről, akkor a reklám tek gazdagék újabb szennyesével, a címben lehetőleg hasonló kezdőbetűvel. . .) A sze­zon megindult és Nielsenék mérnek. S ahogy telnek a hetek, hónapok, úgy szüle­tik meg a hirdetők verdiktje: akinek műsora mondjuk este kilenc és tíz között a harmadik helyre szorul a három nagy vetélkedésében, az hamarosan új sorozat után néz; februárra rendszerint a fele sincs már meg a szeptem­berben nagy garral megindított műsoroknak. Napközben már nagyobbak a helytállás esé­lyei, s ilyenkor sok állomás újra meg újra is­mételgeti a hajdani főműsor sikereket. (…) A „talk-show"-t  jobb híján beszélgető műsornak fordíthatjuk, ez azonban nem fejezi ki azt, amit az angol változat jól érzékeltet: a beszélő ember is show, látvány. Az amerikai televízió számos műsorfajtája „épít" a beszélő, vagyis hol hírt, nóvumot közlő, hol csupán csevegő, hol pe­dig hevesen vitázó emberre. Az idegen első benyomása a változatosság; utóbb kezdi észrevenni a kaptafákat, nem szólva a korlá­tokról. Mindhárom nagy tévéhálózatnak van egy - a mi rádiónk reggeli krónikájára em­lékeztető - egy-két órás műsora, amelyben a hírtől a beszélgetésig és riportig sok min­den megtalálható. Rendszeres, hogy regge­lente meginvitálják valamely előző esti fon­tos esemény főszereplőit, vagy legalábbis azokat a riportereket, kommentátorokat, akik szem- és fültanúi voltak.

Délben főleg a helyi tévéállomások ren­deznek fél-, egyórás beszélgető show-kat, komolyabbakat és kevésbé komolyakat, többnyire kifejezetten lokális érdekességű ügyekről és személyiségek meghívásával. Ugyanezek az állomások esti híradójukat „el­nyújtják": beleékelik a nagy hálózattól átvett országos híradókat, s előtte, utána nemcsak a helyi hírek hallhatók, láthatók, hanem sok kisebb riport, beszélgetés is, gyakran stú­dióvendéggel.

Este nyolctól kezdődnek az „igazi" beszél­gető show-k s tartanak éjjel egyig vagy még tovább is. Vagy New Yorkból vagy Los An­gelesből sugározzák, de például Mike Doug­las show-ja Philadelphiából jut el sok helyi állomáshoz. Phil Donahue egy évtizeden át : Chicagóból kínált minden reggel főleg nő-i problémákkal foglalkozó talk-show-t, csak e ) tavaszon költözött át New Yorkba. (…)”

 

 Vitray Tamás a Rádió és Televízió Újság 1985/3. számában így konferálta fel a műsort: „ Tóksó, avagy: vendégjáték a Mikroszkóp Színpadon.

Napok óta töröm a fejem, hogy most, vagyis előre mentegetőddzem a cím miatt, vagy ráérek a műsor után is. Mert ez a le­hetetlen cím bizony tőlem származik, egye­dül magam vagyok érte felelős. Tudom, hogy nagyon sokan felismerték, miszerint rémisztő agyszüleményem nem egyéb, mint az angol talk-show, vagyis beszélgető mű­sor fonetikus magyarítása. Hogy miért nem találtam magyar címet? Nem tudom. De a talk-show-nak nincs jó magyar megfelelő­je, márpedig ezúttal csakugyan arról van szó, hogy havi egy alkalommal, nyilvános előadás közönsége előtt, (ha úgy tetszik: fizető közönség jelenlétében) valóban ennek az angol nyelvterületről származó tévé-mű­sorformának próbáljuk magyar változatát megteremteni. Tehát nem magyar közönség számára átalakított formában, hanem nagy­jából úgy, ahogy azt több kollégám mellett jómagam is láttam, sok évvel ezelőtt, kül­honban.

Akkortájt meggyőződésem volt, hogy ná­lunk túlságosan új még ahhoz a tévé köze­ge mind néző, mind pedig szereplő számá­ra, hogy ilyen közönség előtti, nyilvános in­tim beszélgetésre akadna elegendő vállal­kozó, így akkor, 1972-ben Fellegi Tamással, filmes nyelven szólva, az ötlet negatívját próbáltuk ki: nyilvánosság helyett az apró stúdiószobát, színházi helyszín helyett a rejtett kamerát. A műsor címe is azt jelezte , hogy a két beszélgetőn kívül csak a kamera „szeme” van jelen: ötszemközt. Tizenkét évnél is több telt el azóta, alig hiszem, hogy bizonygatnom kellene, mennyire része lett életűinknek a „doboz", mennyire hozzászoktunk, nemcsak mint né­zők, de mint benne szereplők is. Úgy gon­doltuk néhány kollégával, akiknek többsé­gével már évtizedekben mérhetjük a közös munkálkodást, hogy ideje megpróbálni az eredeti formát is. A tóksót úgy, ahogy lát­tuk. Azaz, majdnem úgy! Mert itt nálunk nemcsak a „profi" beszélget meghívott ven­dégeivel, hanem a közönség is szólhat, kérdezhet, vitatkozhat! Sőt -  de erről csak nagyon keveset -: még játszhat is! Nyer­het is! Vendéglátónk a főváros „legintimebb" nézőtérű, és bizonnyal legjobb akusztikájú színháza, a Mikroszkóp, ahol január 16 -án mutatkozunk be a Toksóval, hogy azután az ott rögzített előadás egy héttel később ke­rüljön önök elé, kedves tévénézők.

Új sorozat első adása előtt mindig is rettentően izgulunk, hogy jó legyen a  fogadtatásunk. Persze, persze, nagyon hiszek abban, hogy sikerünk lesz, de a biztonság kedvéért, van egy „minimális programom" is: hogy a műsor  kedvéért legalább a címet megbocsátják „

A megmagyarosított  Tóksó címet elsodorja a kritika - az új cím: Telefere lesz.

 

„Ha nem is tűnt szenzációsan újnak, de kellemes perceket szerezhetett Vitray Tamás legújabb műsora, a Tóksó. (Ez a faramuci elnevezés az angol talk-show, egészen szabad fordításban: traccs-látvány kifejezésből ered.) Oldott volt; vendégei a társadalom igen különböző grádicsairól gyűltek össze; na és a Mikroszkóp Színpad publikuma is fesztelenül kapcsolódott be a csevelybe. Elmondhatjuk tehát, hogy jókedvű felnőttek évődtek_r anekdótáztak ; ebben a Tóksóban, amely  azonban éppen nem a felszínes könnyedség hanem itt-ott a komoly politikum jegyében rögzítődött. Ettől lett nemcsak kedves_r  hanem – alkalmasint igazán izgalmas is. Érdeklődéssel várhatjuk a folytatását...” –írta  Akácz László, Pest megyei hírlap, 1985. január 28.

 

„Vitray Tamás újabb , leleménye a Tóksó; s ez kétségtele­nül igazolódott a péntekesti premieren. Már a cím is le­lemény. Ugyan semmi értelme sincs, de Vitray már tudja és joggal tudja, hogy a televíziós kezdeményezéseire jó vevők vagyunk, így hát nyugodtan lehet akár ennyire „blickfangos". A Rádióújságból persze megtudhatjuk, hogy .a rejtélyes „tóksó" nem más, mint az angol Talkshow úgy, ahogy kiejteni illik, s a beszélgető műsor értendő alatta. Szóval megközelítőleg az, ami a Mikroszkóp Színpadon el­hangzott, de végeredményben ugyanaz, ami napi műsor már évtizedek óta a televízióban, rádióban, csak hát eddig portréfilmnek, riportnak, ötszemköztnek, a Csak ülök és mesélekben mesének nevezték az érdekes emberekkel foly­tatott beszélgetéseket, mert nem tudtuk róluk – mármint e műsorokról  , hogy a valóságban „tóksó"-k.

De lelemény a műsor is. Jóllehet Vitray saját korábbi, a fentiekben már említett műsorait variálja. Hatását a be­szélgető partnerek kiválasztásával éri el. Ezek a partnerek vagy olyan személyiségek, mint akik valamikor az ötszem-köztben szerepeltek, tehát közéleti emberek, s ezért érde­kesek. Vagy olyanok, mint a Csak ülök... műsorban sze­repeltek, tehát foglalkozásuk, hobbyjuk, vagy valamely kü­lönös tulajdonságuk miatt érdekesek. Végeredményben te­hát semmi sem új a Tóksóban. Az egész mégis az újdon­ság varázsával hat, s ez éppen benne a lelemény. Úgy hírlik, hogy az eredeti „tóksó"-k helyszíni közvetítések. Ennek megfelelően a maguk fésületlen közvetlenségükben kerüljek a nézőkelé. Nos, Vitray első „tóksó'-ja tlán műsorpolitikai okokból, talán óvatosságból, az egy hét­tel korábban felvett műsor szerkesztett változata volt. En­nek előnyei vannak a műsorra nézve és a nézők, számára is. Például tömöríteni lehet a műsort, az esetleges érdek­telen vagy elkalandozó kérdéseket, válaszokat ki lehet vág­ni, csakúgy, mint a szóbótlásokat, bakikat. A nézőben mégis ott motoszkál a tudat, hogy nem pontosan ugyanazt látja, amit a Mikroszkóp Színpad nézői láthattak...”  Hári Sándor, Zalai Hírlap, 1985. január 29.

 

 

 

2. műsor – 21.20 Kolozsvári Grandpierre Emil: Búcsú a fegyverektől, tv-film. Forgatókönyv – és rendezte: Mihályfy Sándor, operatőr: Darvas Máté.  Szereplők: Moór Marianna,Sztankay István, Tábori Nóra, Kánya Kata, Pataky Jenő, Horváth Gyula, Magyar Márta, Szekeres Ilona, Petur Ilka, Reviczky Gábor, Tyll attila, Bod Teréz, Görbe Nóra, Olvasztó Imre, Tóth enikő, Haumann Péter, Tarján Györgyi, Székhelyi József, Nagy István, Incze József, Bárdy György.    

 

Január 27. 2. műsor – 21.10 Töredék. A múlandóság fölé. Kőkrisztus. Operatőr: Németh Attila, Írta – rendezte: Olasz Ferenc.

 

Január 29. 2. műsor – 21.25 „Ó, szerencse, na hagyj el” – a Hobo Blues Band műsora. Szerkesztő: Módos Péter, vezető – operatőr: Dubovitz Péter, rendezte: Apró Attila.

 

Január 31. Hírháttér 

 

„Kicsit sarkítva ugyan, de azt is mondhatjuk, a pénz-tárca, illetve a pénz körül forgott a Hírháttér leg­utóbbi adása (csütörtök, 21 óra). A Wisinger István vezette műsor három témát vállalt fel, s akik láttuk a programot, elmondhatjuk, ennek teljes mértékben ele­get is tett azzal, hogy maximálisan kielégítette a né­zők kíváncsiságát. Legjobb példa erre az első téma. Wisinger, Déri János riporter kollégájával együtt azt kutatta, kinek jó, ha elmaradnak a meccsek, becsapták-e a totózókat, megromlott-e a bizalom a totózók és a Sporfogadási és Lottóigazgatóság között. Érdekes kérdésnek számított - most már a beérkezett szelvények húszmillión felüli száma igazolja, s a 13+1-ért járó rekordnyereményt. (…) írta  - él – Tolnai Népújság, 1985. február 5.

 

 

 

 

 

Február 

 

 

A 25. Montreux-i Arany Rózsa fesztivál zsűrije fölé rendelt nemzetközi művészeti tanácsadó testület tagjai közé meghívják Szinetár Miklóst, a Magyar Televízió elnökhelyettesét.

 

Február 1. 20.00 Szivárvány vetélkedő döntője. A szinte az egész országot megmozgató vetélkedő döntőjét Zalaegerszeg nyeri Miskolc előtt.

Felelős szerkesztő: Liska Dénes, műsorvezető: Vágó István, Berkes Zsuzsa, Endrei Judit. Szerkesztő: Fodor Imre, Frőhlich Márta, vezető – operatőr: Gulyás Buda, Boldizsár Károly, Szabados Tamás, rendezte: Bilicsi Erzsébet, Mahrer Emil, vezető – rendező: M. Lukács Ágnes.

„Egyetértéssel hallgathattuk Papp Lajos államtitkár záróbeszédét.   Jóleső  érzéssel töltött el bennünket, hogy dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter kitüntette   a csapatok vezetőit, örömmel figyeltük meg a helyi erők kollektív segítő tevékenységének jeleit s megnyilvánulásait. Egyes versenyzők megma­radnak emlékezetünkben... Gondolok például a zalaegerszegi zenetanárnőre, a szobrászművészre, vagy a miskolci irodalomtanárra és másokra. Nem hallgathatom el, hogy sajnálom a kedves miskolci kollégát, mert ép­pen Var Imre szoborport­réja alapján kellett kitalálnia, hogy az Vas Istvánt ábrázolja. Ha ez vígasz, akkor bevallom, hogy erről én sem ismertem volna fel, pedig sokszor voltam együtt e nagy költőnkkel. Elismeréssel szólhatunk -e kitűnő nagy országos vetél­kedő egész televíziós alkotógárdáró1. „ –íra Illés Lajos, Népszava, 1985. február 5.

 

 

Február 2.  19.30 A TV - Híradó beszámolt Hubay Miklós: Tüzet viszek bemutatójáról, Játékszín.  Szerkesztő – riporter Bogyay Katalin, operatőr: Baranyi István.

A TV - Híradó beszámolt a Ki miben Tudós fizika vetélkedő eredményhirdetéséről szerkesztő: Rózsa B. György – operatőr: Csák István

 

Február 3. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából: „Megbeszélés a nemzetiségi szer­kesztőség munkatársaival. Elhatároztuk, hogy a nemzetiségi nyelvű műsorblokkok a körzeti műso­rokban is helyet kapnak. A körzeti adások har­minc percre tervezett műsorideje már a tervezés időszakában is szorongat bennünket, e műsor háromnyelvű jellegét azonban már az első perc­től kifejezésre akarjuk juttatni”.

 

Február 05.  19.30 A TV - Híradó beszámolt a Lézer Színház indulásáról, a Planetáriumban. Szerkesztő – riporter Bogyay Katalon, operatőr: Baranyi István.

 A Pécsi Balett 25. évfordulós eseményeiről A TV - Híradó beszámolt, tudósító – szerkesztőn- riporter: Berkics János, operatőr: Dánfalvy Dezső.

 

Február 6. 21.00 Velünk élő történelem   VII/1. adása. Főszerkesztő: Berecz János és Radványi Dezső, szerkesztő: Sárdi Anna, operatőr: Kocsis Sándor, rendezte: Mátray Mihály. 

 

„Történelmi lecke hét adásban — fiataloknak, akik szerencséjükre már csak messzi múltbeli – negyvenesztendős - történelemnek ismerhetik meg az ábrázolt kort és annak részleteit, jelentős és kevésbé jelentős epizódjait, és történelmi lecke a felnőttnek, a kortársnak, aki hajlamos felejteni, „rosszul emlékezni", ;aki megváltozott körülményeink között másképpen lát egyet s mást, aki „csak a szépre akar emlékezni". Mert emlékezni kell; mert a vetett hitünk, nem alapulhat téves, vagy éppen hamis, s nem alapulhat hiányos, vagy éppen teljesen hiányzó történelmi tudaton. Ezért kell örömmel köszönteni a hétrészesre, hétszer égy órás adásra tervezett, A velünk élő történelem című történelmi ismeretterjesztő  sorozatot, amelynek első, „Lesz magyar újjászületés..." című darabját szerdán láthattuk. Sajátos és meglehetősen vitatható gyakorlat nálunk, hogy a történelmi ismeretek félországnyi tömegméretű terjesztése, azaz a televíziós történelmi tudatformálás mindig valamilyen évfordulóhoz kapcsoltan jelentkezik - gondoljunk csak az 1956-os ellenforradalom negyedszázados évfordulója idejének-adásaira!  -. holott annak folyamatosnak, a Magyar Tele­vízió feladatai mindenkor integráns részének kellene lennie. A hétrészes sorozat - első darabjából ítélve ígéretes. (Ezt - szemben a játékfilmsorozatokkal - meg szabad jósolni.) A felnőttnek, a kortársnak talán nem egy képsor ismerőt volt, ami természetes is, hiszen több bemutatott eseménynek nemcsak tudója, tanúja, hanem részese is lehetett. A fiata­labbaknak meg igen sok olyan új adalékkal szolgál - a fel­nőttnek is akad új bőven! -, amely történelmi ismereteinek rendezésében, tudati szakadékainak feltöltésében úgy segít­het, hogy helyesebb, valósabb történelmi képet alakit ki.

Berecz János és Radványi Dezső főszerkesztői közreműkö­dése, a szerkesztői, szakértői együttes bizonyíték rá, hogy igen széles körű, sokoldalúan elemző képet kapunk majd n ké­sőbbi adásokban is. Mátray Mihály rendezése a dokumentu­mok, az archív anyagok plasztikus felhasználására is. (…)” – írta Benedek Miklós, Észak – Magyarország, 1985. február 12.  

 

„Nem a művészet, hanem a dokumentum eszközeivel idézi fel a felszabadulásunktól eltelt időszakot a héten indult so­rozat: A velünk élő történelem. Szerkesztői, Berecz János és Radványi Dezső hétszer egy órában próbálják életre kelteni eredeti filmdokumentumok és friss vallomások eseményeit. A munkában tizenöt történész közreműködött, megelevenednek híres vagy éppen hírhedt történelmi személyiségek, s a tel­jesebb jellemzés kedvéért megszólal az irodalom, a művé­szet is. A sorozatot különösen a fiatalok figyelmébe ajánlom, akikre - érzésem szerint - minden mennyiségben ráfér a tör­ténelmi ismeretterjesztés. Ha a hét órába nem is fér bele a teljesség, az alkotók egyik beharangozó nyilatkozatukban ígérik: nem lesz tabu téma.  Szurkoljunk ezért! „ –írta  Bezzeg János, Veszprémi Napló, 1985. február 12.

 

A pártkongresszus is, a felszabadulási évforduló is összegzésre késztette a televízió politikai adásainak szerkesztőségeit. A vélünk élő történelem című soro­zatról nemrég egy, rádiós beszélgetésben Berecz Já­nos, a Népszabadság és e sorozat, főszerkesztője el­mondta, hogy az ötlet a történelmi igényű áttekintés­ről két évvel ezelőtti és a munka is legalább két évig tartott. Az archívumokból olyan filmeket válogattak, amelyeket ritkán, esetleg csak egyszer, a korabeli filmhíradóban láthatott a közönség, egykor híres és már elfeledett embereket kerestek, szólaltattak meg, a történelemtudomány új értékeléseiből válogattak. Érdeklődésünk, csodálkozásunk iránya, mélysége attól is függött, hogy mennyit éltünk meg tudatosan, politi­kára, közéletre figyelő emberként ebből a négy év­tizedből. Az ötödik rész az 56-os ellenforradalomról, előzményeiről és szereplőiről különös^ fontosságú, hi­szen azoknak is akik tanúi voltak, de  méginkább az utánuk született, felnőtt nemzedékeknek, visszatérő kérdése: miért történhetett meg, hogyan, miért om­lott össze a politikai vezetés, kik és miben bűnösök. Berecz János egyszerű mondatokban, időrendhez ra­gaszkodva idézte fel képben, szóban a hazai és a nemzetközi eseményeket, nem került meg kényes kér­déseket, Rákosi szerepét és Nagy Imre politikai pá­lyáját tetteikkel és a következményekkel minősítette.” – írta Budai Rózsa, Vas Népe, 1985. március 21.

 

 

 

Február 8. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából:

„Termelési tanácskozás  volt az nap. Stúdiónk megalakulása óta az állandóságra és folyamatosságra törekszünk a rendezvények terén is. Minden héten vezetői értekezlet a szű­kebb vezetői kör számára. Minden hónapban úgynevezett összvezetői értekezlet, amikor is a szerkesztők, rendezők, csoportvezetők, szocialista brigádvezetők is jelen vannak. Évente kétszer ter­melési tanácskozás.

(Számadás, programadás és egy kicsit szer­tartás is e rendezvény. Úgy hozta a sors, hogy ed­dig minden évnek volt valami sajátos jellege, központi feladata. 1976 — magától értetődően —, a születés éve volt. 1977 a műszaki feltételek meg­teremtésének éve. És folytathatnám a sort. 1984 a kábeltelevízióé. És ez a mostani, az 1985-ös: a második születés éve. Mi legalábbis azt akarjuk, hogy így legyen. Ennek az évnek meg kell hoznia a körzeti adások elkezdődését, és a technikai színesítést is.)

 

Február 12. 19.30 A TV - Híradó beszámolt arról, hogy a Bp. III. kerületében a Zamercev téren megkoszorúzták a tábornok emléktábláját. Szerkesztő- riporter Tarjányi Ingrid, operatőr Csák István volt

 

Február 12. Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1983. novemberi – a televízióról szóló – határozatában feladatul adta:

a műsormunka tervszerűségének javítását,

a műsortervezési és átvételi rendszer kiépítését

a belső szervezeti és irányítási rendszer hatékonyabbá tételét.

Ezt a feladatot az MTV vezetése 1985.02.12. /Tervezet formájában elkészítette a Javaslat a Magyar Televízió szervezetfejlesztési koncepciójára című munka anyag, melyet belső használatra 100 számozott példányban készítették el. Március 07-én tárgyalta az Elnökség az anyagot, ezzel zárták le az anyag vitafolyamatát, erről az ülésről kiadtak egy nyomtatott füzetet: A Magyar Televízió elnökének tájékoztatója címmel. Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A-9-a. 135.doboz és  – Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A-)-a  134. doboz MTV iratok.

 

A januárban bevezetett adás (és műsor) - időcsökkentést a nézők és a kritika is nehezen fogadta el.

 

„Amióta megsoványult a tévéműsor, mármint időtartamát illetően, óhatatlanul is kritikusabb szemmel nézzük, hogy mi kerül a főműsorba? Tudniillik a nyolc óra utáni adás­ba. Nos, lehet, hogy érzéki csalódásodé úgy tűnik, mintha most a szokottnál is több volna az  afféle töltelék-műsor; ebben az időben. A héten például két olyan természetfilmet is tettek a második programba 21 óra utánra, ami valójában csak egy délelőtti, vagy délutáni programba illik. Az egyik A rozsomák nyomában című svéd rövidfilm Szerdán, a másik Egy afrikai víztároló című angol rövidfilm pénte­ken. Az első program 8 óra utáni részében pedig mintha csak a blödlinek volna helye. A héten sorrendben  a Forró szél, a Krimileckék, a Mint a bolha a meleg bundában, a Piknik, a Starsky és Hutch, valamint a Félénk vagyok, de hódítani akarok töltötte ki ezt az előkelő helyet, ami még akkor is túlzás, ha a két krimit - a német összeállítást és az amerikait - nem soroljuk a blődlik közé. Legfájdalmasabb választásra különben csütörtök este kényszerültem, amikor a mindig igényes és érdekes Panorámával takarták el a második programon a "Szép szó” adását, benne Bertha Bulcsú írásaiból készült válogatás. Vasárnap este viszont nem volt nehéz elszakadnom Pierre Richárd számomra elviselhetetlenül erőltetett humorától, hogy megnéz­zem Olasz Ferenc Töredék című sorozatában A múlandó­ság fölé című filmet Göcsej, Hetes és őrség öreg házairól. Bevallom azonban csak belenézni voltam képes. A film nyilván múzeumi célra, s nem közfogyasztásra készült. Egy - egy képe perceknek, negyedóráknak tűnő tizedmásodpercig mutatott egy-egy zsúpfedél- és falrészletet öreg múzeumi boronaházakról. Meg kell adni: igen jó nyersanyagon, Szép színekkel. Az ember alig hiszi el, hogy A HÉT Budapest felszabadu­lásáról megemlékező képsorához az új Budapest bemuta­tásához nem jutott színes nyersanyag! „ – írta Hári Sándor, Zalai Hírlap, 1985. február 12.

 

 

Február 13. 19.05 Ünnepi Gálaest közvetítése Budapest felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a Fővárosi Operettszínházból. Szerkesztő: Váradi Ágnes, műsorvezető: Endrei Judit, és Antal Imre, vezető - operatőr: Illés János, rendezte: Horváth Ferenc.

„Ünnepi gálaestet sugárzott tegnap a televízió, Budapest felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából. A műsor első felében katonaművészek léptek a Fő­városi Operettszínház szín­padára; a Szovjet Déli Hadseregcsoport és a Ma­gyar Néphadsereg Művész­együttesének ének-, zene-és tánckara. A Híradó utá­ni második részben, nyil­ván a színpad ihletésére szovjet és magyar operet­tekből adtak elő részleteket kiváló szovjet és magyar művészek. A műsor válto­zatos volt, színvonalas. Horváth Zoltán rendező ki­fogástalanul vezényelte az adást, s legföljebb az ope­rettért nem mindig rajon­gó nézők kérdezhették ma­gukban, hogy egy műfajá­ban változatosabb összeál­lítás nem lett volna-e mél­tóbb, illendőbb a jeles év­fordulóhoz?  „ írta    -bel - Esti Hírlap , 1985. február 14.

 

 

Február 14. 19.30 A TV - Híradó beszámolt Sugár András Athénben Papandreau miniszterelnökkel  készített interjújáról,

 

Február 14. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából: „A Magyar Televízió elnöksége a kábel -  az a helyi televíziózás - MTV általi támogatásának lehetőségeiről tárgyalt.”

 

Február 15. 19.30 A TV - Híradó beszámolt A Józsefvárosi Színház Németh László: Nagy család című művének bemutatójáról, szerkesztő – riporter: Bayer Ilon, operatőr: Edelényi Gábor.

 

Február 21 és 22. 19.30 A TV - Híradó beszámolt Lázár György miniszterelnök ausztriai látogatásáról. Szerkesztő – riporter: Moldoványi Ákos, operatőr: Török Vidor.

 

Február 22. 19.30 A TV - Híradó beszámolt az Állami Operaház Faust bemutatójáról. Szerkesztő – riporter Bogyay Katalon, operatőr: Baranyi István.

 

Február 23. 19.30 A TV - Híradó bemutatta a Keszthelyi Városi Televíziót,  szerkesztő – riporter a híradó zalaegerszegi tudósítója Halassy Gábor, operatőr: Zóka Gyula, ugyancsak ezen a napon Lakatos (?) – szerkesztő és Karáth Imre kecskeméti tudósítók bemutatták a kecskeméti Kán TV-, ahol minden hétfőn lesz adás. Február 25. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából: „Ma 19 óra 30 perckor megkezdte adását a Keszthelyi Városi Televízió. A sikeres adást követően ünnepi fogadás az agrártudo­mányi egyetem klubjában. A városi tanács elnö­ke egyedi készítésű díszplakettel jutalmazott meg.”

Miskolc, Győr, Szeged, Pécs, Zalaegerszeg, és Debrecen után a tavasz folyamán nyílt meg a TV - Híradó újabb körzeti tudósítói irodája Szolnokon. A Szolnok megyei Hírlap munkatársa V.M. –től  február 23-án közölt interjút Matúz Józsefnével a Híradó főszerkesztőjével a tudósítói iroda terveiről, valamint Regős Sándorral a Szegedi Körzeti Stúdió vezetőjével, arról hogy milyen együttműködési lehetőséget lát a körzeti stúdió és a Híradó szolnoki  tudósítói irodája között.

„Miskolc, Győr, Szeged. Pécs, Zalaegerszeg és Debre­cen után hamarosan újabb körzeti irodája nyílik a Tv  - Híradónak, a szolnoki. Ami eddig csak szórványos és a tárgyi feltételek miatt eset­leges, most állandóvá és szorossá válik: Szolnok me­gye és a televízió „napilap­jának" kapcsolata. A Szol­nokon megnyíló Iroda há­romtagú stábja szorgalma­san járja majd a megyét, sőt, ellátogat a megye határain túlra is, hogy  szün­telenül gazdagodó és színe­sedő valóságáról adjon hírt, hogy tudósítson a nap mint nap végbemenő változások­ról. Ugyanakkor a magyar televíziózás új hajtásaként április elején megkezdődik a regionális adás is, ami ugyancsak közvetlenül érin­ti Szolnok megyét,, az itt élő tévénézőket is.. A két új» lehetőségeket tartogató kez­deményezés gyakorlati meg­valósításának céljából a kö­zelmúltban Szolnokra láto­gató, közvetlenül érdekelt televíziós vezetőktől az em­lítettekre vonatkozóan ér­deklődtünk. Vajon hogyan született meg az önálló, szol­noki iroda létesítésének gon­dolata?

Matúz Józsefné, a Tv - Híradó főszerkesztője:

- Érdekeink kölcsönösen találkoztak; a megye tiszte­letre méltó és áldozatkész igyekezete, hogy az eddigiek­nél is szeretné magát jobban megmutatni országnak és vi­lágnak, ós mi pedig boldo­gan fogadtuk ezt az igyeke­zetet. Hisz az ország híradó­ja kívánunk lenni, olyan „képes újság", amelyben minden vidéknek, tájegység­nek egyelő esélyei lehetnek a megismertetésre, értékeik közrebocsátására. Ez ha úgy tetszik, hozzátartozik a hazai információáramlás demokrá­ciájához. Eddig sem volt rossz kapcsolatunk Szolnok megyével, most azonban a személyi és technikai felté­telek úgy alakulnak' közö­sen a megyével úgy alakítjuk őket, hogy kapcsolatainkban nemcsak mennyiségi, minő­ségi előrelépés is remélhető, Eddig is rajta voltunk, hogy Híradónk az ország minden­napi életének hű napi tükre legyen, ez az újabb körzeti iroda közelebb visz, remél­hetően, céljaink teljesebb el­éréséhez. Aminek külön is örülök, hogy az ötlet kipat­tanásától néhány hónapra már minden a sínen is van. Ez a példás gyorsaság is mutatja, hogy valóban igazi társadalmi szükséglet hívta életre a Híradónak ezt az újabb, előretolt „kommuni­kációs őrszemét".

Regős 'Sándor, a szegedi stúdió vezetője* a regionális televíziózásban érdekelt fél­ként vett részt az említett szolnoki látogatáson. Mit jelent a regionális tévé, és hogyan érinti ez Szolnok me­gyét? - kérdeztük tőle.

 

- Valójában számunkra most valósul meg, amit a szegedi és a pécsi, tehát a vi­déki stúdiók alapítólevelé­ben egyik fő feladatként meghatároztak, hogy tudni­illik legyünk az adott régió televíziója. Április 2-től ked­di naponként minden héten a második csatornán fél 7-tol 7 óráig, tehát félórányi regionális híradóval jelentkezünk, amikor az ország más részeiben Baranyában a pécsieknek, a főváros körzetében a budapestieknek szóló adás lesz majd fogható. Mondhatni ebben a félórában egyszerre három televíziója lesz az országnak. Ami közvetlenül Szolnok megyét érinti: Békés, Csongrád és Bács- Kiskun mellett most már Szolnok is a mi „felségterülétünkhöz" tartozik, azaz három helyett négy megye szolgálatát kell vállalnunk, amit örömmel teszünk, mert a dinamikusan fejlődő és változó Jászkunság eredményeivel, gondolataival bizonyára sok közérdekű információval
szolgál - nézőinknek. Én azt szeretném, ha kamerával a különböző vállalatokhoz, intézményekhez bekopogtató munkatársaimat mindenütt szívesen fogadnák,
hisz a közügyet szolgáló munkatárs szándékával igyekszünk hírül adni majd
a megyéből mindazt, ami szép, nemes és tanulságos. Megtudtuk a szegedi stú­dió vezetőjétől azt is, hogy az évente mintegy 1300 percnyi a központi műsorban sze­replő programjainkban ezen­túl Szolnok megyei témák is szerepelnek, s ez kétségtelen újabb lehetőség, ha úgy tet­szik a harmadik, hogy a köz­tudatban megyénk minél reálisabban lehessen jelen, minél erősebben kapcsolód­jék be az információ orszá­gos vérkeringésébe. „

 

 

20.05 Zenés TV- Színház - Jakobi Viktor: Leányvásár.  Dramaturg: Ruitner Sándor, operatőr: Lukács Lóránt, rendezte: Zsurzs Éva.  Szereplők: szabó Ottó, Kovács Adél (Kalmár Magda), Bubik István (Gulyás Dénes), Garas Dezső, Szerednyei Béla, Hűvösvölgyi Ildikó, Zenthe Ferenc, Szilágyi István

 

„(..) figyeljünk fel a legfontosabb rendezői újításra! Zsurzs Éva szakított a díszletes –kulisszás - színpadi tévés operett – előadásmóddal. A szabad természetben folyt a
játék, gyönyörű hegyes – völgyes tájon és a tengerparton, lent az Adrián... Sok szép
látványt kaptunk. Mintha „jelen lett" volna a forgatáskor a világhírű osztrák operett komponista:     Róbert Stolz, aki fiatal karmester korában, Lehár Víg özvegy­ének, első bemutatásakor - már felhívta a figyelmet a  látvány nagy szerepére az operett színre vitelében -  a zene mellett. Ez a felisme­rés ^- e bemutató is igazol­ja - a tévében sem vesztett jelentőségéből.  „ –írta Illés Lajos, Népszava, 1985. február 26.  

 

„Talán az utóbbi másfél évtized westernfilmjeinek is szerepük le­hetett abban, hogy a tévé zenés színháza előszedte Jacobi Viktor örökbecsű őswesternjét, amely azért a maga módján ugyanolyan geheimliches Közép-Európa, mint amilyen olasz a legtöbb makaróni - western. A Leányvásár mit sem vesztett hamvas-bájos buta­ságából az 1909-es király szín­házi bemutatója óta. Mindenkori sikerének egyik titka (a néhány fülbemászó melódián kívül) a szereplők jó megválasztása  Zsurzs Éva, a mostani változat rendezője pedig jól szokott szí­nészeket választani a szerepek­hez. Egyébként is nagyszerűen kéz­ben tartotta a produkciót, a gaz­dagon kiállított díszletek és jel­mezek, a gondosan megválasztott külső és belső helyszínek nagy ré­sze illúziókeltő volt (már ami a vadnyugati K. u. K.-hangulatot illeti), s ahol ez kevésbé sikerült, ott játszott a szép táj, a zöl­dellő mező, a sziklaszirtet, he­lyettesítő dombocska (ahová fel lehet ügetni a pacival, s markán­san, férfias blődséggel állni az ellenfényben), valamint a ten­ger, ahol hosszan lehet ringatózni egy sajkában. Szabó Ottó olyan gonosz, Ko­vács Adél olyan szép, Bubik Ist­ván olyan ellenállhatatlan volt, hogy azt már fokozni sem lehe­tett. Hűvösvölgyi Ildikó őszinte odaadása és lelkesedése többre, jobbra érdemes; Garas Dezső alakítása: telitalálat és végig egyenletesen nagyszerű; Szerednyei Bélának egyszer már vissza kellene adnia egy „bugyuta ­szerepet", mielőtt véglegesen be­dugnák ebbe a fiókba.”  - írta –esse- Magyar Hírlap, 1985. február 28.

 

 

Február 23. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából:

„A Tolna megyei Népújság „Hét­végi beszélgetés" című interjúsorozatában Ékes Lászlóval, Stúdiónk eddig megtett útjáról, a kü­szöbön álló körzeti televíziózás céljairól, lehető­ségeiről beszélgetünk. A négyhasábos írás ismét bizonyítja: a Népújság, s általában Tolna me­gye, fokozódó érdeklődést tanúsít munkánk iránt.”

 

Február.  26. 19.30 A TV - Híradó beszámolt arról, hogy az Átrium Hyett Szállóban bemutatták a MALÉV Piere Cardin tervezte  új formaruháit. Szerkesztő – riporter: Bayer Ilona, operatőr: Török Vidor.

 

Február 27. 19.30 A TV - Híradó beszámolt Kádár János római bemutatójáról, szerkesztő: Róbert László, operatőr: Mihók Barna

 

Február 28. 19.30 A TV - Híradó beszámolt arról, hogy Kornidesz Mihály elnök és Sztefan Tihcsev bolgár –magyar tv egyezményt írt alá, szerkesztő riporter: Tarjányi Ingrid, operatőr: Edelényi Gábor.

 

 

 

 

Március

 

Újabb vörös-tengeri búvárexpedícióra utazik a televízió forgatócsoportja.

 

Nyugdíjba vonult televíziósok Vozár Gyula kárpitos, Sági Gáspár műszaki munkatárs, Békés Tamás főszerkesztő, az MTV Elnökétől a Szocialista Televíziózásért emlékérmet kaptak. 

 

Március 1. 20.00 Valerija Peruanszkaja: Anna és Anton, tv-film. Forgatókönyv: Módos Péter, dramaturg: Jánosi Antal, operatőr: Abonyi Antal, rendezte: Katkics Ilona. Szereplők: Törőcsik Mari, Jevgenyij Matvejev ( Avar István) Temessy Hédi, Borbás Gabi, Pécsi Ildikó, iklósy György, Kohut Magda, Velenczey István, Kenderessy Tibor, Szécsi Vilma, Székely Tamás, Mátyás Jolán, Baji Krisztina, Imre István, Karádi Judit, Geszty Glória, Nagyidai István.

 

Március 2-től 19.30  ezekben a napokban a  TV - Híradó kiemelten kezelte az MSZMP Pártkongresszusának előkészületeit, naponta közölt tudósításokat a megyei pártértekezletekről, és küldött portrékat mutatott be. Ebben a Híradóban volt:

Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából:

„Stúdiónk - az Sz3-as közvetítő­kocsi felhasználásával -, esemény-összefoglalót sugárzott a „Híradó" első kiadásában a Baranya megyei pártértekezletről.”

 

2. program 20.00 Hangverseny a Pesti Vigadóban, Handel születésének 300. évfordulójára. Szerkesztő: Strausz Kálmán, rendezte: Bodnár István.

 

 

Március 3. 16.55 Hogy van dr. Czeizel Endre?  - kérdezi: Heltai András. Szerlkesztő: Fröhlich Márta, vezető – operatőr: Szabados Tamás, rendezte: Bilicsi Erzsébet. 

 

„ Azt, hogy öröklődés, mint külön tudomány létezik,, dr. Czeizel Endrétől tanulta meg a televíziónézők több milliós tábora. Annak idején - Londonból hazatért lelkes kutatóként és még ambíciózusabb ismeretterjesztő­ként - ő állt oda a kamerák elé, hogy a génekről, a kromo­szómákról tudósítson, s  el­mondjon minden fontosat, amit  a nemzedékek átszármaztatói képességéről tudni érde­mes, sőt kell. Egyrészt megnyerő előadói; modora miatt, másrészt meg azért, mert a legkevésbé hoz­záértő számára, is nyilvánvaló volt a szaktudása, Czeizel dok­tor igen hamar  eleven foga­lommá, a genetika rokonszen­ves kútfejévé nőtte ki magát. Akár azt is mondhatjuk, hogy ő lett mifelénk a  századvég újmódi Buga doktora. S hogy ilyén páratlan karriert futott be, szép számú bírá­lója is akadt Mondani  sem kell, hogy elmarasztalói első­sorban az egészségügy sáncai mögül támadták, mondván, hogy ekkora és így megszer­zett népszerűséggel   mind   csapatainak súlyosan árt.

Dr. Czeizelt azonban ke­mény fából faragták - hogy stílszerűen minősítsük: igen jó. DNS-molekulákat hagyatékoztak rá az ősei -, és minden gáncsoskodás ellenére úgy ki­érlelte tehetségét, hogy ma­napság már az orvostudomá­nyok doktora, és mindenütt  számon tartják a világon, ahol a genetikát művelik. Jogos volt tehát az a kérdés, amelyet Heltai András, ez a fanyar humorú, mindig felké­szülten faggatózó riporter szegezett neki a minap, hogy miképpen is érzi magát mostanában Czeizel Endre?  (…) „ – írta Akácz Lászó, Pest megyei Hírlap, 1985. március 7.

 

 

Március 5. 18,20  …. És város lett Mór, riportfilm. Szerkesztő: Gyulai Gusztáv, riporter : Nagy László, operatőr: Király Ottó, rendezte: Tanos Miklós.

 

Március 05, és 08. 19.30 a TV - Híradó beszámolt a Magyar Kulturális Napok varsói eseményről,  szerkesztő – riporter: Jurányi Anna az operatőr:                Fodor Balázs volt.

A  TV - Híradó beszámolt arról is , hogy a Kongresszusi Központban Kádár János találkozott  a magyar ipar vezetőivel, a szerkesztő – riporter: Práger György  az operatőr: Butskó György volt

 

Március 5. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából: „Az MSZMP Baranya Megyei Párt Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta a Pécsi Kör­zeti Stúdió munkájáról szóló jelentést”.

 

Március 6. 17.40 Műkorcsolyázó VB , jégtánc és a párosok szabadonválasztott  gyakorlata., közvetítés Tókióból, felvételről, riporter: Gyulai István.

 

Március 7. 19.30 a TV - Híradó beszámolt arról, hogy az Influenza járvány még tart Magyarországon, a szerkesztő – riporter: Moldoványi Ákos  az operatőr:  Zih Béla volt

A TV - Híradó beszámolt Scheiber Sándor temetéséről is, a szerkesztő – riporter:  Lengyel Anna , az operatőr: Kiss Péter volt.

 

21.00 Panoráma. Főszerkesztő: Chrudinák Alajos, műsorvezető – szerkesztő: Sugár András, rendezte: Gali lászló.

„ Panoráma. Nemzedékünk megélt már jó néhány sorsdöntő időt, még­se lehet „rutint'! szerezni a feszültségek elviselésére. Hiába volt példa máskor is, hogy puskaporos légkörben elmaradt a tragikus szikra, hol a biztosíték, hogy sose lobban lángra a világ. Szinte szégyelni való, amikor az ember fellélegzik, ha „csak" helyi háborúk perzselik a földet. Azok viszont szünet nélkül, s ott is pusztul az érték, halnak meg ezerszám nők, gyerekek és ártatlan felnőttek. Félresikeredett teremtmény az, ember, hiszen szüntelenül önmaga megszüntetésén fáradozik - mondhatná a pesszimista. Kicsit józanabb, derűlátóbb szemlélettel azt is észre kell venni, hogy minden ártó szán­dék ellenére, ha a fegyverek árnyékában is, de élünk, dolgo­znunk remélünk. Feszültségeket és egyfajta reális távlatot is bemutatott legutóbbi adásában a Panoráma, a televízió kül­politikai szerkesztőségének világpolitikai - és világszínvo­nalú! - magazinja. Különös időszerűsége volt a műsornak/ hiszen a kezdődő genfi szovjet -amerikai leszerelési tárgya­lásokon minden korábbinál nagyobb a tét. Mint ahogy az idő múlásával egyre halmozódnak a fegyverek, mind több „le-szerelnivaló" akad. Immár az űr-felé is sandítanak a halál bajnokai, nem elég, ha negyedóránként készül a földön annyi nukleáris pusztító eszköz, mint amennyivel Hirosimát megsemmisítették. S az óra csak ketyeg, halmozódik a ve­szély, mi pedig élünk e bolygón, és reméljük, hogy nem kell sose szégyelnünk, hogy embernek születtünk a huszadik században. „ –írta A.T. Békés megyei Hírlap 1985. március 12.

 

 

 

Az március 7-i főszerkesztői értekezleten Jelinek István a SZOT Központi Iskola tanszékvezetője értékelte a februári műsorokat ebből részlet:

„ (…) a „Velünk élő történelem” sorozatot jól fogadták, érdeklődést váltott ki. Természetesen akik az időszakot átélték másként nézik, egy – egy időszak, vagy jelenség mélyebb feldolgozását igényelvén ( pl. pártok feloszlása, Rajk – per st.). A felvetett észrevételek jól jelzik az időszak történet kutatásának, illetve a kutatással foglalkozó intézmények együttműködésének gondjait.” - – Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9. 93. doboz MTV. Iratok.

 

Március 8. 20.50 Hatvanhat. Vendég: Gazsó Fernc művelődési miniszterhelyettes.  Szerkesztő – műsorvezető: Bán János, vezető – operatőr: Mezei István, rendezte: Tanos Miklós.

 

Március 8. 17.15 Pannon Krónika. A Pécsi Körzeti Stúdió magazinműsorának utolsó adása. Felelős szerkesztő: Füzes János, rendezte: Bucsky Csilla.

Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából: „Ma jelentkezett utoljára a „Pannon krónika". A „búcsúszámban" közreműködtek mindazok a vezető szerkesztők, riporterek, akik az elmúlt nyolc év alatt dolgoztak a „Króniká"-ban: Füzes János, Gombár János Hídvégi József, Pánics György. Egykori riportjaik, tudósításaik nyomába szegődtek, újra felkeresve a régi hely­színeket: mi történt azóta?

Ez a műsor a mi számunkra azt jelentette, amit a katonák számára az úgynevezett hídfőállás je­lent. Ezzel a műsorral vetettük meg a lábunkat az információs műsorok területén és ebből a hídfő­ből kiindulva készültünk fel a körzeti adások meg­indítására is. Március 12.-én  „Elbúcsúzott a Krónika" címmel méltatta a „Pannon krónika" szerepét, tevékeny­ségét a Tolna megyei Népújság, a Tévénapló cí­mű rovatában.

,,A Pannon krónika csak látszólag volt egy táj­egység krónikája, mindig tudott az egész ország­hoz szólni, akár egy riporttal, akár csak azzal, hogy hírt adott kiállításról, hangversenyről, egy új szobor felállításáról. Szóval, közérdekű volt.”

 

„'Nem lesz több Dél-alföldi Krónika, és nem lesz több Pannon Krónika sem. Ne tessék félreérteni, nem vala­mi újabb műsoridő-csökken­tésről, a szegedi és a pécsi stúdióra kitalált takarékos­sági intézkedésről van szó. Az említett „anyagok" nem vesznek el, csak átalakul­nak. Április másodikától mindkét stúdió (és Buda­pest is) á saját régiójának szerkeszt majd műsorokat. Az elektronikus tájékozta­tásban Valami újat, eddig nem létezőt, minőségi válto­zást jelent a regionális adá­sok bevezetése. Ennek lénye­géről, mikéntjeiről, a szege­di tervekről hamarosan részletesen beszámolunk eze­ken a hasábokon. Egyelőre annyit: a szentesi adó kör­zetében, Bács, Békés, Szol­nok és természetesen Csong­rád megyében, április 2-töl hetenként félórában a 2-es műsoron e megyék életéről tájékozódhatunk. Ugyaneb­ben az időben a dél-dunántúliak a pécsi - stúdió mű­sorát nézhetik a 2-esen, a Pest környékiek a budapes­ti regionális adás program­jait. A „nagytévé" megkez­di örvendetes „osztódását", _t megfelelően annak a közis­mert ténynek, miszerint a helyi újságírás szerepe vi­lágszerte, nálunk is, folyvást növekszik ... (…) „ – írta Sulyok Erzsébet. Dél- Magyarország, 1985. március 12. „Elbúcsúzott a Krónika.

 

„Elbúcsúzott, mind a kettő. Előbb a Dél-alföldi, utána a Pannon, hogy átadja helyét a regionális adásoknak; amely­nek az a lényege, hogy csak megadott körzetben foghatók. Azt mondják, ez a jövő útja, nyugodjunk bele, mi sem térhetünk ki a fejlődés elől. Lehetséges, mégis zavartan nézem az elmúlt nyolc esztendő riportjaiból válogatott kitűnő műsort, s arra gondolok, most már soha nem fogom megtudni, hogy mi lesz a kaposvári teraszosan kiképzett lakások sorsa, a lakókról, illetve az egykori reménybeli lakókról nem is beszélve, akiket valamiképp kijátszottak, félrevezettek, mert végül nem lett lakásuk. Annak a találmánynak a sorsáról sem fogok hallani, ami olyan fokú energiatakarékosságot jelent, amire eddig nem is volt példa. Nem értek hozzá, fogalmam sincs róla, hogy mit jelent, mit jelenhet égy ilyen találmány, de jó lenne, ha fi részletekbe is beavatnának.

Szóval elmarad ez is, más is, elbúcsúzott a két Krónika, átadja helyét a regionális adásoknak. Biztosan fontos dologról van szó, Békés Sándor, a TV pécsi stúdiójának ve­zetője többször is írt róla a Baranyai Művelődés című folyóiratban, akkor pedig higgyük el, ő mindenképp jobban tudja. De azért mégiscsak sajnálom a Pannon Krónikát, azért is, mert Szekszárd kiesik a regionális adások ható­köréből, s azért is, mert egy jól tájékoztató műsorral sze­gényebbek leszünk. A Pannon Krónika csak látszólag volt egy tájegység krónikája, mindig tudott az egész országhoz szólni, akár egy riporttal, akár csak azzal, hogy hírt adott kiállításról, hangversenyről, egy új szobor felállításáról. Szóval köz­érdekű volt. Hiányozni fog. „ –írta  cs. Tolnai  megyei Népújság 1985, március 12.

 

Március 09. 19.30 a TV - Híradó beszámolt arról, tűz ütött ki az egyik varsói színházban, a szerkesztő – riporter: Jurányi Anna,  az operatőr: Fodor Balázs volt.

Ugyan ekkor beszámol a Híradó budapesti pártértekezletéről is.

Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály megküldte a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának és Lapoknak, a Rádiónak, a Televíziónak és az MTI-nek a kötelezően előírt sajtótervet 1985. január 17.-én arról, hogy hogyan foglalkozzanak a március 9-én és 10-én megtartandó budapesti pártértekezlettel.

A TV számára előírt feladatok:

„ A Magyar Televízió – március 9-én szombaton délután kb 20 perces külön műsorban részletessen tájékoztasson a budapesti pártértekezletről. A TV – Híradó nárcius 9-én szombaton számoljon be a pártértekezletrő, ismertesse a pártbizottság beszámolóját, a szóbeli kiegészítést és a vitát. A beszámoló időtartama ne legyen 3 percnél hosszabb.

A HÉT című műsorban 10-én vasárnap – térjenek vissza a pártértekezletre, számoljanak be a tanácskozás befejéséről, és idézzenek Lázár György elvtárs felszólalásából.” - Magyar Nemzeti Levéltár, XIX – A-24-a  284.d -  Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala iratai. 

 

Március 10 – 11. 19.30 Hardy Mihály szerkesztő – riporter Edelényi Gábor operatőr, Dunavölgyi Péter gyártásvezető, Genfből küldött tudósítást, az amerikai – szovjet tárgyalásokról, a TV - Híradónak.

Kora reggeli repülőgéppel indultunk Zürichen keresztül Genfbe, ahol a leszállás után a hangosbemondón hallottuk, hogy a stábunk azonnal keresse fel az információs pultot, ahol a MALÉV képviselő írásos üzenete várt  bennünket, - hogy azonnal hívjuk fel Budapesten a Híradó titkárságát. Összeszedtem a zsebeinkben az svájci aprópénzt, szerencsére maradt a januári forgatásunkról.  - (Utazás előtt az MTV - től csak papírpénzt lehetett kapni, és visszahozni is csak papírpénzt adhattunk vissza, mert a Nemzeti Bank csak azt fogadta el, hogy ki hogy oldotta meg, senkit nem érdekelt. A szabály az szabály!) - Kellett, az apró, mert a telefonok a reptéren csak azzal üzemeltek. A Híradó titkársága kapcsolta Matúznét a főszerkesztőt azonnal, aki közölte, hogy míg mi a repülőn voltunk, a TASSZ kiadta, hogy elhunyt Konsztantin Csernyenko, az alig egy éve megválasztott Szovjet Kommunista Párt főtitkára.  Feladatunk, ahogy megérkeztünk Genfbe az amerikai – szovjet tárgyaláson kívül azonnal kezdjünk forgatni egy anyagot arról  hogy a svájci emberek mit szólnak Csernyenko halálhíréhez. Az esti unilaterárlis kép és hangvonalunkon mindkét anyagot várják.

A repülőgépen együtt utaztunk Kulcsár Istvánnal, a Rádió kiküldött tudósítójával, de mivel mi el voltunk foglalva telefonnal, utolsó percben szálltunk a genfi csatlakozó repülőgépbe, addig Istvánnal nem találkozunk. A felszállás után odamentünk hozzá, hogy tudja – e a moszkvai bejelentést. Ő még nem értesült róla. Genfben a szállodába rohantunk mindannyian a csomagokat lepakolni, s után indultunk forgatni a megrendelt új riportot. A bejáratnál találkoztunk Istvánnal, szomorúan ült az előcsarnokban a bőröndjei mellett, ki sem csomagolt, taxira várt. Közölte itt érte őt a szállodában a Rádió értesítése, ő azt a feladatot kapta otthonról, hogy azonnal induljon ki genfi repülőtérre, ott az információnál megkapja a közben  sürgőséggel kitelepített új repülőjegyét, ami a következő Genf – Zürich – Moszkva járatra lesz érvényes. Elbúcsúztunk őt ment tovább Moszkvába, mi meg forgatni a megrendelt tudósítást. Heltai András az MTI Bécsből átküldött tudósítójával a városban találkoztunk, ő is hasonló feladatott kapott a cégétől.

Aznap este a TV- Híradóban Horváth Péter a Híradó moszkvai tudósítója ismertette Csernyenkó halálhírét, majd a külföldi visszhangok következtek, köztük a mi tudósításunk.

 

A szovjet – amerikai tárgyalásokról a tervezett tudósításokat elkészítettük.

 

Március 12. 2. műsor- 18.30 Ami a budapestieket foglalkoztatja. A Magyar Televízió harmadik körzeti stúdiója: Pécs és Szeged után — Budapesten kezd működni. Egyelőre hetenként egyszer je­lentkezett önálló programmal a 2. műsorban, csupán a fővárost érintő témákkal.  Az előzmény:

Erdős András az MTV Személyzeti és oktatási Osztályának vezetője, 1984. November 22 - én Feljegyzésben tájékoztatta az MSZMP MTV Pártbizottsága Végrehajtó bizottságát, hogy 1984. december 1-i hatállyal az MTV elnöke létrehoz egy önálló szerkesztőséget, mely heti 30 perc terjedelemben budapesti tematikájú állandó műsort fog készíteni. Valamint bejelenti, hogy Varga Lászlót bízza meg a szerkesztőség vezetésével az Elnök. A Párt VB  ezután a december 4-i ülésén támogatta a kinevezést.  - Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) XXVI-a-9/a 185. doboz. MTV Iratok

 

 

Varga László a Magyar Hírlap 1985. február 26-án a következőket mondta:

„(…) Ezek szerint a regionális műsor tulajdonképpen várospoli­tikával foglalkozik?

- Központi témakörünk a vá­rospolitika lesz, célunk pedig annak társadalmasítása, az ál­lampolgároknak a lakóhelyi köz­életbe való Bekapcsolása.

- Igénylik ezt a televíziót a budapesti nézők? A tévéműsor hatásosságához feltétlenül szük­ség van érdeklődő közönségre ...

- Azt hiszem, éppen a város­politika az az alap, ami sokak érdeklődésére tarthat számot. Például lehetőséget biztosítunk arra, hogy az emberek még a ter­vezés stádiumában megismerked­hessenek városrendezési elkép­zelésekkel, részt vehessenek nyil­vános vitákon, amelynek sugár­zásakor^ telefonon is hozzászól­hassanak a hallottakhoz. Más műsorokban hangot adhatnak mindannak, ami foglalkoztatja őket, amiben a változtatás szük­ségét érzik. A televízió nagy le­hetősége,   hogy a város vezetői minderre azonnal reagálhatnak, beavathatják a lakosságot azokba a gondolatokba, amelyek alapján súlyozzák, rangsorolják a tenni­valókat. Ezen az úton, remélem egyszer még arra is sor kerülhet, hogy a jövendő tanácstagok a képernyő segítségével választód­janak ki. A problémafelvetők között biztosan megismerünk majd olyanokat, akik alkalmas­nak tűnnek szűkebb környeze­tük méltó képviseletére.

- A jelenlegi műsorformák vajon alkalmasak lesznek mind­ennek a megvalósítására?

- Elképzelésünk szerint gyak­ran rendezünk majd fórumot, vi­tát, sőt, szeretnénk azokról a ta­nácsülésekről helyszíni közvetí­tést adni, ahol valami fontos, a város jövőjét illető kérdés dől el. De lesz több témás magazinunk és helyszíni beszámolónk új lé­tesítményekről, tervezünk doku­mentumfilmeket is.

- Az ember azt, képzelné, hogy nagyszabású terveik mö­gött műsorkészítők regimentje áll...

- ... közben pedig egy gyár­tásvezetővel és egy titkárnővel összesen hárman vagyunk. A szerkesztőség kis létszáma teszi lehetővé, hogy minden feladatra a legalkalmasabb televíziósokat és külső szakembereket foglal­koztathassuk.

- A regionális tévézést nem­csak a műsorkészítőknek, de a nézőknek ís meg kell tanulnia, meg kell szoknia. Tudomásul kell venni, hogy ilyen is van.

- Ezzel tisztában vagyunk. Szeretnénk elérni, hogy a regio­nális adás meggyőzze nézőit, hogy érdemes a figyelemre. „ – írta (virág).

 

 

 

2017. februárjában beszélgettem Varga Lászlóval, az interjú, itt a honlapom interjú alodalán olvasható: A Budapesti Műszaki Egyetemtől a Pulitzer – emlékdíjig, címmel. (részlet ebből a beszélgetésből:)

„DP: Az indulás után az MTV egyik legrangosabb alkotói névsorával büszkélkedhettél, amikor 1984-ben a szerkesztőség vezetője lettél. Olyan kiváló szerkesztők, műsorvezetők dolgoztak itt, mint Győrffy Miklós, Wisinger István, Szénási Sándor, Szente László, Rangos Katalin, Görög Athéna, Merza Jenö, rendezőként Almási Tamás, Simó Sándor, Fazekas Lajos. Példaértékű műsorok sokasága, esettanulmányok, oknyomozó, tényfeltáró adások, dokumentum-értékű tudósítások készültek ott nálatok.

 

VL: Amikor Kornidesz Mihály tv-elnökkel, leültem tárgyalni a szervezeti formáról, azt  mondta, tetszik a műsortervem és az elképzelésem, de közölte, hogy ő  szervezeti formában a stúdiót a Belpolitikai Főszerkesztőségen belül képzeli el. No akkor,  hogy ha ez így lesz, én köszönöm a felkérést, de most vissza is adom, elképzelésem egy független szerkesztőségről szól,egy menedzser-szerkesztőségről,amelyik külső piacról,elsősorban a Rádióból kéri fel, veszi meg az alkotókat.  Kérek egy szobát és három belsős státuszt.

Végül elfogadta, Buzási Péter lett a gyártási helyettesem, kezdetben Bíró Szilvi volt a titkárnő, majd  Mezei Józsi  felvételvezető csatlakozott hozzánk, Búzási mellé. Döntően közismert profikat kerestem, rádiósokat, akiket a hallgatók a hangjukról ismertek és szerettek, de látni sokukat nálam látták először.  

 

DP: A Fővárosi Tanács, a Fővárosi Pártbizottság mennyire szólt bele a műsorszerkesztésbe, a tartalomba?

 

VL: Nem nagyon. Őszintén mondom, hogy teljesen szabad kezet kaptam, de már 1985 után voltunk.

 

DP: Minden második héten a párt KB Agitációs és Propaganda Osztályán, főszerkesztői értekezleteken értékelték a sajtó, a média, munkáját és megfogalmazták a következő két hétre az elvárásokat, Budapesti Körzeti Stúdióról mi volt a vélemény?

 

VL: Nem nagyon kaptunk dorgálást. Volt egy jelentős szellemi, szakmai hátterünk Györffy Miklóssal az élen, aki már évek óta a Rádióban csinálta,  a maga Bagoly műsorát, óriási intellektuális  tekintélyre tett szert. A mi adásainkban ő egy nagyvárosi polgárként, sőt időnként kispolgárként gondolkodó és viselkedő újságíró volt. Igen magas szintű közéleti  műveltséggel. Ha hiszed, ha nem, soha nem volt konfliktusom, sem a párt, sem a városvezetéssel, csak a végén majd, de akkor már a FIDESZ volt kormányon. Amikor elindult a körzeti adásunk, már Grósz Károly volt az első titkár, egyetlen egyszer tett kritikát, amikor csináltunk egy nagy visszhangot kiváltó dokumentumfilmet, Rába kontra Rába címmel, ez volt az első jelentős munkás elbocsátás Budapesten, a Vörös Csillag Traktor gyárat érintette Kispesten, a gyár Horváth Ede Rábája része lett.

A filmen persze a munkások „anyáztak”. Fabriczki Andris a kerületi pártbizottság első titkára is ott volt, megszólalt a filmben, és szembe ment a párt elvárásával. (Tudjuk Kádárnak kedvence volt Horváth Ede.) Lement a film, óriási visszhangja volt, még a Ludas Matyi követező számában is címlapra kerültünk. Grósz a következő budapesti pártbizottsági ülésen, ahol én is ott voltam, kifakadt, hogy a stúdiónk ezzel a filmmel milyen temetői hangulatot teremtett. A  szünetben odamentem hozzá. Mondom, hogy kitolt velem, bizonyára látta, mondom, hogy míg elmarasztalta a  műsort a mellem ülők egyre távolabb húzódtak tőlem.  

„Ez magát zavarja?" - kérdezte majd azt mondta, mosolyogjak és beszélgessünk, hogy mindenki lássa, hogy nincs harag.

Az Agit. Prop. Osztály egyik vezetője  egyszer szóvá tette nekem, hogy jók a műsoraitok, de kicsit sokalljuk a Györffyt, mire mondtam, hogy én csak vele tudom elképzelni a műsort. S ezzel le is zártuk a témát. „

 

Március 12.19.30 a TV - Híradó beszámolt arról, hogy a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács Elnöke, Csehák Judit miniszterelnök-helyettes és Miklós Imre az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, fogadta Lékai László esztergomi érseket 75. születésnapja alkalmából.

 

A TV-Híradó beszámolt arról is , hogy  Kádár János, Losonczi Pál,  felkereste Moszkvában Csernyenko ravatalát a moszkvai tudósító – szerkesztő- riporter: Horváth Péter    az operatőr Hadházy László volt. Majd tudósítottak a temetésről is.

 

Március 13. 17.00 Hűségesek, a Pécsi Körzeti Stúdió dokumentumfilmje. Forgatókönyv: Wallinger Endre, szerkesztő: Sóvári Gizella, szerkesztő – riporter: Gombár János, operatőr: Lajtai György, rendezte: Litauszki János.

 

„ Szerdán, március 13-án, délután öt órai kezdettel sugárzott dokumentumfilmet a tévé a magyarországi svábság Hűséggel a hazához! elnevezésű mozgalmáról, amely a II. világ­háború éveiben a hitleri orientáció s tömeg­szervezete, a Volksbund ellen irányult A  hazai svábság  Hűségmozgalmáról csak nagyon kevesen hallottak. Á szakirodalomból csupán szűk körben tudnák, s „kényes téma­ként" bizonya évtizedeken át hallgattunk róla. Pedig a náciellenes antifasiszta megmozdulá­sok történetéhez tartozik ez is. Hiszen a Hű­séggel a hazához! elnevezésű mozgalom a magyarországi svábság legális, szervezett, Volksbund-ellenes mozgalma volt 1942 és 1945 között.

(…) Mozgalmuk - spontán falusi csoportok összefogásával -,  Bonyhádról indult ki,  ottani vezető  értelmiségiek  eszmei  irányításával.  A Hűségmozgalom eszmei vezéralakja dr. Pérczel , Béla - a negyvennyolcas tábornok unokája - volt. A falvak egy-egy maroknyi svábságának tevékeny szembenállása a túlnyomó erejű és. többségű Volksbund ellenében mindenképpen bátor kiállás  abban   az  időben.  A mozga­lom gyorsan terjedt programjuk  közreadását követően   (1943.   III. 15.), az   ország  német nyelvterületű falvaiban. Csak a Dél-Dunántú­lon 1943-ban már több mint 20 ezer bejegyzett tagja volt a Bonyhádról kiindult mozgalom­nak. Egy részük, főleg a helyi falusi vezetőik, meghurcolást, fogságot, kínzásokat, sőt deortálást, mártírhalált szenvedett a hazájáért. A pécsi körzeti tv-stúdió újabb történelmi dokumentumfilmje erről a helytállásról szólt. A forgatócsoport Baranya, Tolna egykori né­met ajkú falvaiban, illetve Pécsett, és a Bé­kés megyei Mezőberényben és Eleken kereste föl a mozgalom egykori tagjait, s még életben talált hajdani vezetőit” – írta Wallinger Endre Veszprémi Néplap, 1985. március 20.

 

 

 

Március 13 – 14. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából:

„Stúdiónk vendége Ernest Ruzic volt, a Tv Llubljana muraszombati tudósítója, a szlovéniai magyar tv-műsor, a ,,Hidak" szer­kesztője.”

 

 

Március 14. 19.30 a TV - Híradó beszámolt a Zobák aknában történt bányarobbanásról, ahol halálos áldozatok is voltak,  a pécsi tudósító – szerkesztő- riporter:  Berkics János,  az operatőr Dánfalvi Dezső volt.

 

20.55 Metszetek, Magyarország 1980-1984. III/1. rész, Gazdaság, gazdaságpolitika. Szerkesztő: Baló György, rendezte Kígyós Sándor. Baló a RTV Újság 1985/10. számában írta:

„Napokig vitatkoztunk a címen. Hogyan lehetne megtalálni azt a szót -  inkább egyet, mint kettőt, inkább kettőt, mint hár­mat - amely első pillantásra világossá teszi: háromrészes, élő beszélgetés-soroza­tunk nem törekedhet. Magyarország elmúlt öt évének, az MSZMP XII: kongresszusa óta eltelt időszaknak telefonkönyvszerű leltáro­zására; nem törekedhet a jelen csomópont­jainak egyértelmű meghatározására, és nem törekedhet a távlatok részletes áttekintésére sem - miközben mégiscsak meg kell kísé­relnünk a tegnap, a ma és a holnap leg­fontosabb tényeinek és folyamatainak megfogalmazását. Hogyan érzékeltessük már a címmel, hogy mérlegtöprengésünk, tényvitánk, közös hozzászólásunk természetesen szubjektív, hiszen szerkesztünk, válogatunk, ha úgy tetszik, hozzászólunk bizonyos, szá­munkra lényegesnek érzett témákhoz - és bizonyára nem említünk nagyon sok mást, amit önök föltétlenül megvitatandónak tar­tanak, hiszen ahányan vagyunk, annyi­féleképpen szerkesztenénk ilyen minisorozatot, hiszen a stúdióba meghívott ven­dégeinket is arra kérjük, maguk is válogas­sanak szakterületük jelenéből – múltjából - jövőjéből. Az első „élő válogatás" gazdasági, gazda­ságpolitikai áttekintés; a második az okta­tás, a tudomány és a kultúra területeit vizs­gálja; a harmadik műsor témája a társa­dalmi változások, a társadalompolitika. A cím-töprengések, viták, ötletrohamok végül is ide vezettek: amit egy-egy óra alatt képesek lehetünk az egészből kiragadni, része annak és jellemzi azt, mint egy orvosi metszet; ám a műsor időkeretében törvényszerűen elnagyolt, vázlatos, ám mégis itt és most készülő, fölrajzolóit jel­lemző, akár egy festő első metszete témá­járól.

Így lett hát a háromszor egy óra - szá­munkra mindezt jelző címe: Metszetek...”

 

„(…) Baló György más módszerekkel, de nem kevésbé jelentős politikai szerepre vállalkozott, amikor Met­szetek címmel Magyarország 1980 - 85 közötti éveit kezdte elemezni tudósok és politikusok társaságában  a múlt héten. Az első beszélgetésben a gazdasági szerkezet, a termelés alakulásáról hallottunk. Ujat, meglepőt nem. És ez pontosan tükrözi, hogy az utóbbi években a gazdaságpolitikai agitáció igen erős volt, a közgazdasági gondolkodás természetessé vált. Nem lepődünk meg, hogy a bankok úgy dolgoznak, ahogyan a pénzintézeteknek kell, a cserearányromlás­ról és a fizetőképesség megőrzéséről is rengeteget tu­dunk. A meglepődés akkor jön, amikor közvetlenül családunkat érinti a munkaerő átcsoportosítás, az ár­emelés, az adózás. Éppen ezért a Metszetek második része, a társadalom állapotáról, a társadalompoliti­káról szóló kedd esti adás adott igazán újat, késztette a figyelmes nézőt gondolkodási sémái lazítására, el­vetésére. Olyan dolgokról hallhattak a tévénézők az egyes csatorna fő adásidejében, amiről eddig csak a szaklapok olvasói, meg a kettes csatorna értelmiségi klubjának figyelői tájékozódhattak alaposabban. Iz­galmas volt a műsor azért is, mert gazdasági gond­jaink, bajaink mellett kissé háttérbe szorult az em­beri kapcsolatok minőségének vizsgálata, kevésbé fi­gyeltünk arra, hogy nemzetünk társadalmi egység­ként hogyan reagál az életkörülmények változására, mennyi az áldozatkészség, a mások problémája iránti megértés a nyolcvanas évek Magyarországán. Nagyon jól választott számokkal, grafikonokkal érzékeltette a műsor a népességalakulást, a lakásépítés állami és családi jellegének erőteljes módosulását, a nyugdí­jak és a reálbérek viszonyát az árszínvonalhoz. Baló György műsorvezetőnek volt figyelme, türelme ismét­lést kérni a résztvevőktől, visszatérni lényeges, de túl szakszerűen megfogalmazott mondatok köznyelvi át­ültetésére, és mutatta újra meg újra a számoszlopo­kat, amelyek nélkül szociálpolitikáról, társadalompoli­tikáról lelkizni vég nélkül lehet, de megállapodásra jutni, cselekvési irányt találni lehetetlen volna.

Kapcsolataink, társadalmi viszonyaink azért is ér­demelnek az eddigieknél több szót, nagyobb nyilvá­nosságot, mert vannak olyan elemei, területei, ame­lyeken pénz nélkül is eredményeket érhetünk el. Er­re utalt Férge Zsuzsa, amikor az emberi hangnemet, bánásmódot igényelte, erre célzott Illés János terv-hivatali főosztályvezető, amikor az érdekek nyílt elemzésére, ütköztetésére ösztönzött. (…) „ –írta Budai Róza, Vas Népe, 1985. március 21.

 

 

Március 15. 19.30 a TV - Híradó beszámolt arról, Károlyi Mihályné, Andrássy Katinka aznap dedikálta könyvének harmadik kiadását, a szerkesztő – riporter: Bayer Ilona, az operatőr:  Török Vidor volt.

A TV - Híradó beszámolt budapesti és vidéki Március 15-i ünnepségekről is, a fővárosi riport, szerkesztő – riportere: Bayer Ilona, és Varga Sándor az operatőre: Török Vidor és Csák István  volt.

 

Március 16. 2. program 18.15 TV Egyetem- Az Ókori Hellász VIII/1. Sorozat indul (az emberiség történelmével foglalkozó Tévé­egyetem keretében) az ókori Hellászról. Szerkesztő: Magyar Ágnes, operatőr: Dubovitz Péter, rendezte: B.Révész László.

 

 

Március 17. 9.35 cigánykerék, gyermek – ifjúsági műsor. Írta: Teknős Péter, szerkesztő: Szellő Rózsa, rendezte: Lengyel Ágnes.

 

Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából:,,Reicht brüderlich die Hand" dél-­magyarországi döntőjén, Szekszárdon, Wache Jánosné, komlói szájharmónikás vette át Stú­diónk különdíját

 

Március 19. 19.00 Nemeskürty István: „Hantjával ez takar”, történelmi dráma közvetítése a Kőszegi Várszínházból, felvételről.

 

Március 20. 19.00 A HÉT műsorában Lipovecz Iván bonni tudósítását láthatták a nézők, a CDU kongresszusáról

 

Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából:,, „Bemutatjuk szovjet barátainkat" címmel vetélkedőt és baráti estet szerveztünk a TIT Baranya Megyei Szervezetével együttműköd­ve. A vetélkedőn hét szocialista brigád vett részt, a műsorvezető Kurucz Gyula volt.

 

Március 21. 19.30 a TV - Híradó beszámolt a Tanácsköztársaság emlékünnepségéről, szerkesztő – riporter: Tarjányi Ingrid, az operatőr: Edelényi Gábor  volt.

 

Március 22. 19.30 a TV - Híradó beszámolt arról, hogy emlékeztek aznap Illés Bélára, a szerkesztő – riporter: Bogyay Katalin az operatőr: Erős Péter volt.               

 

Az MSZMP XIII. kongresszusát az új budapesti Kongresszusi Központban tartják. Már a központ tervezésekor és építésekor figyelembe vették a rádió és a televízió szempontjait: 6 szerkesz­tőségi szobát és 16 riporterállást létesítettek, a televízió pedig 15 ezer méter hangkábelt és 6 ezer méter videokábelt épített be a központba. Az új terem közvetítéstechnikai szempontból is ki­tűnően vizsgázott.

 

Március 25.

Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából: Kedves meghívót hozott a posta: Március 27-én Megbeszélés a misinai tv-adó ve­zetőivel. Tájékoztattuk őket a körzeti adások áp­rilis 2-i indulásáról. Khun Béla, az állomás veze­tője ismét kitűnő partnernek bizonyult. Megálla­podunk, hogy még a nap folyamán kapcsolási fő­próbát tartunk. A megbeszélés során arra is fény derült, hogy működési körzetünk jelentős részén nem látják majd műsorunkat, mert nem minden alállomás a misinai adó jelét sugározza. A leg­fájóbb hír: Szekszárd sem lát majd bennünket, bár ezen viszonylag könnyű segíteni, amennyiben a szekszárdi kisadót átállítják a csávolyi csator­nára. Ezt azonnal kezdeményezzük!

 

Március 26-27-28  19.30 a TV - Híradó beszámolt az MSZMP Kongresszusáról és 27.-én arról is, hogy Kádár találkozott az értelmiségiekkel is.

 

19.45 Napi összefoglaló a kongresszusról.

 

„(…)A most zárult műsorhétről nehéz kritikai jegyzetet írni. Adásainak meghatározója a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa volt. Ezt a feladatát a televízió igen jól látta el. Mind a nyitásról közvetített élő adás, mind a dél­utáni, illetve esti összefoglalók olyan képet nyújtottak e nagyfontosságú, országunk, népünk sorsát hosszú távra meg­határozó tanácskozásról, mintha valamennyien ott lettünk volna a Budapest Kongresszus Teremben, részesei lennénk az ott folyó munkának. Sőt, a közelképek segítségével még jobban megfigyelhettünk mindent, mint a távolabb ülő je­lenlevők. De nem elsősorban a vizuális élmény, hanem a napi munkáitok jól szerkesztett, tömör összefoglalása, a leg­lényegesebb mozzanatok kiemelése, a közreműködő Baló György és Sándor István célratörő rövid kommentárjai tet­ték lehetővé, hogy a kongresszus milliók élménye lehetett. (…) rta Benedek Miklós, Észak- Magyarország, 1985. április 2. 

 

„Az elmúlt hét televíziós műsorának kiemelkedő részét a XIII. pártkongresszusról közvetített televíziós összefoglalók tették ki. Nagy erőfeszítést kí­vánt a tévé politikai „újságírói­tól", riporterektől, műsorveze­tőktől, kommentátoroktól ez az időszak. De elmondható róluk, derekasan dolgoztak. Lényegre törő jelentéseket közvetítettek a nézőknek napról napra, es­téről estére. Legfeljebb egy valamit hiá­nyolhatott az ember ezekből a politikai adásokból. A napi sajtóban úgy hívják azt a ha­gyományos műfajt, amely hiányzott a kongresszusi jelen­tések közül: „kis színesek". A tanácskozókat „emberközelbe" hozó portrévázlatok, jellegezetes, apró történetek, melyek köznapibbá tehették volna az ünnepélyes órákat. Pedig: a tévének már gyakorlata van a színes percek elkészítésében. Hetekkel a nevezetes tanács­kozás megkezdése előtt a TV - Híradó ötperces kis riportokat tett közzé azokról az egyszerű emberekről (munkásokról, bá­nyászokról, fiatal, vidéki értel­miségiekről), akiket közössé­gük a kongresszus küldötteinek választott meg. Érdemes lett volna őket is, újra fölkeresni, terveiket a valóságos esemé­nyekkel szembesíteni. Föltehetőleg a felelősség súlya miatt feledkeztek meg az efféle tele­víziós lehetőségről a tévé munkatársai, akiket név sze­rint kiemelni balgaság volna, hiszen közösen végezték el megbízatásukat, szakmájuk je­lenlegi, hazai technikai lehe­tőségei közt a lehető legkivá­lóbban. „ – írta Lőcsei Gabriella, Magyar Nemzet, 1985. április 3.

 

 

 

 

Március 29. 20.00 Esti Kornél éneke. Emlékezés a 100 éve született Kosztolányi Dezsőre. Szerkesztő: Sediánszky János, vezető – operatőr: Sík Igor, rendezte: Horváth Ádám.

 

Március 31.  17.05 Mestersége színész: Márkus László. Beszélgetőtárs: Ungvári Tamás, szerkesztő: Virág Katalin, operatőr: Illés János, rendezte: Török Ilona.

 

2. program - 19.00 Budapesti Tavaszi Fesztivál, Liszt: Szent Erzsébet legendája. Közvetítés a budapesti Mátyás-templomból, felvételről. Vezető – operatőr: Szalay Z. László, Rendezte: Ravasz Ákos. Az MTV a Safel Pictures, és az MHV közös produkciója. 

 

 

 

 

Április

 

Tovább nagyobbodik a 2. műsor vételkörzete: Komádiban új, 10 kW-os japán adóberendezés kezdi el az üzemszerű próbasugár­zást.

 

A Magyar Televízió tíz szocialista ország tévéseinek bemutatja drámai és dokumentumfilm-termésének legjavát. A szemlén nagy tetszést arat a Különös házasság c. - Mikszáth-regény nyo­mán készült - sorozat. Valamennyi ország megvásárolja a ma­gyar televíziósok részvételével is zajlott tengeri búvárexpedíciók filmjeit, és a Kínában készült nyolcrészes dokumentumfilmet.

 

Egyórás, saját forgatású portréműsor készült Andreasz Papand­reu görög miniszterelnökkel. Címe: „Kicsoda Ön, Andreasz Pa­pandreu?", riportere: Sugár András. További érdekes interjúk a hónap folyamán: Kulikov marsallal_t a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka nyilatkozott Chrudinák Alajosnak, Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök Kalmár Györgynek, Bruno Kreisky volt osztrák miniszterelnök pedig Baló Györgynek.

 

 

Április 1 -én este fél  18.00 -kor megkezdi működé­sét a Zalaegerszegi Városi

Televízió

 

Április 2.  2. műsor: 18.00 – 19.00

Pécsett és Szegeden és Budapesten is megkezdődik a „saját" tévéadás - azaz miközben egyes adók, ill. csatornák a budapesti műsort továbbít­ják, más adók párhuzamosan a pécsi és szegedi helyi műsort vi­szik el a körzet nézőihez.

Nézzük,  hogy Bubryák István (Szeged)  hogyan emlékezett ezekre az évekre a “Húszévesek” című MTV Pécsi és Szegedi Stúdióinak jubileumi évkönyvében:

„(…) 1985. április 2 - án megindult a regionális sugárzás. Amiért a két stúdiót létrehozták, megvalósult. Először csak Szentes, majd később Kornádi körzetében is a nézők kifejezetten a régiónak szóló adást láthatták. Ezzel együtt persze leszűkült az országos csatornákon történő megjelenés lehetősége. Készültek még műsorok megrendelésre, koprodukcióban, vagy csak úgy vaktában, de megrendítő volt a valóság. Aki eddig az országos adásnak dolgozott, máról-holnapra átkerült (vagy lekerült?) a megyék szintjére. De keserves volt a váltás! Ki látja? Kinek kell? Kiért szól? Észhez térni! Kijózanodni! Rádöbbenni! Eddig lehetett örömködni, lehetett művészkedni, ettől kezdve nem. Adáskényszer van, televíziós újságírás van, problémafeltárás van, felelősség van. Nem mintha eddig nem lett volna, a lépték lett más. Ami eddig történt, az mondhatni, - a televízió úri passziója volt. Eddig csak „jó"-nak kellett lenni. Ettől kezdve hasznosnak is. Játsszunk tovább a szavakkal. A munka, érték, eredmény fogalmak kiegészültek, belépett újként a kötelesség. (…) „

 

Rögtön az első adásban megmutatkozott a hazánkban is kibontakozó hírverseny. A körzeti stúdió előbb szerzett tudomást arról, hogy Kecskeméten lakástűz volt, előbb tudósítottak róla, mint a Híradó szolnoki stábja.

A Népszabadság 1985. május 4.-i számában Regős Sándor a Szegedi Körzeti Szúdió vezetője így mesélt a sikerről  Horváth Kálmánnak:

 

- Hogyan sikerült „lekörözni" a híradó stábját? - kérdezzük Regős Sándort, a szegedi körzeti stúdió vezetőjét.

- Helyzeti előnyünket kihasznál­va. Négy megye előző heti aktuali­tásait kell minden kedden csokor­ba szednünk. Eseményekről nem akarunk lemaradni, ezért igyekszünk a Kecskeméten, Szolnokon, Békéscsabán élő újságírók köréből tudósítói hálózatot kialakítani. A lakástüzet „felvevő" Karáth Imre például a hírős város rögbicsapatá­nak egyik mérkőzésén forgatott, amikor meghallotta a mentősziréna hangját. Otthagyta a meccset, hogy megörökíthesse a dél-ialföldi régió egyik legszenzációsabb eseményét nekünk.”

 

 

Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából: (Április 1.) Az RTV Újság egész oldalas cikkben ismerteti a pécsi, szegedi, és budapesti körzeti műsorok koncepcióját, illetve indításának tényét. A cikk mellett közölt térképvázlatból kiderül, hogy a pécs - misinai adó 400 kW teljesítménnyel a he­tes csatornán sugározza majd ezentúl minden kedden, a 2-es programon Stúdiónk körzeti műsorait. (Április 2.) Este 18 az első körzeti adás! A Posta tájékoztatása szerint adásunkat kb. 14 ezer km²-en lehet jó minőségben fogni, s a potenciá­lis nézőszám megközelíti a másfél milliót. Ez az adás - a felszabadulás 40. évfordulójára tekin­tettel - 60 perces, egyébként a továbbiakban kedd esténként 30 perces körzeti műsorokkal je­lentkezünk.

„Egy óra itthon" címmel üdvözölte a körzeti adások megkezdését a Tolna megyei Népújság Tévénapló rovata. A kritikus külön ki­emelte, hogy a bemutatkozó adásban a szerkesz­tőség programját magyar, német és szerb-horvát nyelven is láthatták -hallhatták a nézők. Április 11 - én  Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából. A Dunántúli Napló Tv-rovatában Parti Nagy Lajos „Régió" címmel köszönti az áp­rilis 2-án indított körzeti adásokat. Köszönti, de egyben hangot is ad aggályainak. „ ... az előze­tes nyilatkozatokból nem derül ki kristály tisztán, hogy változik-e a vidéki stúdiók országos adásba kerülő műsorainak száma, nem szorul-e ki a Stúdió, mint műhely, némileg a „nagy televízió­zásból". Ez lenne kár, ha így lenne, hisz az el­múlt évek alatt mindkét alkotóközösség bebizo­nyította, hogy a fontos helyi információs felada­tok mellett van, nem kevés „országos" mondani­valója is."

 

Április 2. 2. műsor – 20.00 A magyar kultúra napjai a Szovjetunióban. Megnyitó ünnepség közvetítése Moszkvából. Hidas Frigyes – Seregi László: Cédrus, szerkesztő: Kóthy Judit, műsorvezető: Antal Imre.A Magyar Állami Operaház balett együttesének előadása, közreműködött a Szovjetunió Nagy Színházának szimfónikus zenekara. 

 

 

Április 2. 21.05 STÚDIÓ’85. Főszerkesztő: Érdi Sándor, szerkesztő – műsorvezető Kepes András. A „Tévé –Könyv” 1985 kiadásában Friss Róbert elemezte a Stúdió műsorát, részlet:

„(…) Érdi Sándor indulásától vezeti az önálló szerkesztő­séget, amely azért is lett ön­álló, mert nem lehetett beil­leszteni az addigi struktúrá­ba. Huszonhárom ember dolgozik a keze alatt a szer­kesztő-műsorvezetőktől a gépkocsivezetőkig. Hogy pedig a műsor kedvenc lett, abban alighanem éppen a műsorvezető-szerkesztők­nek a legnagyobb az érde­me. Az Érdi Sándor - Képes András - Szegvári Kati - Baló György- Petrányi Judit ötos fogat egy-egy szerkesző munkatárs segítségével kialakította saját, egyéni mű­sorarculatát a Stúdión belül, úgy, hogy a programot alap­vetően négy hétre előre a  két információs szer­kesztő is segíti, ők azok, akik összeállítják: mi is történik a következő hetekben itthon, a kulturális életben. Ez az alapja a munkának, amely aztán kiegészül azzal, ami a levegőben van.

Másfajta munkát igye­keztünk itt kialakítani már a kezdetekkor - mondja Érdi Sándor. -  Nem tartottuk célravezetőnek, ha olyan műsort készítünk, amelyben a felelős szerkesztő mondja! meg, ki mit csináljon, ő oszt­ja ki a feladatokat egy személyben meghatározva, miről is szóljon a heti Stúdió.; Ellenben olyan munkatársakat kerestem, akiknek van személyes vonzásuk is, s ezt a személyes hitelt tudják a nézőknek átadni. Hiszen itt tetszik nem tetszik kérdésről van mindenekelőtt szó, s nem politikai tényekről. Ha nem hiszik el nekem, a műsorvezetőnek, hogy egy kiál­lítás, egy film jó, érdemes el menni megnézni, vagy érdemes egy könyvet elolvasni, akkor maga a műsor nem ér semmit.

A Stúdió sem törekedhet persze arra, hogy valamennyi műsorvezetője a teljes hárommilliós sereget meg­nyerje magának. Inkább egy-egy réteget szeretne megfogni mindegyikük, de úgy, hogy azért a többiek se álljanak fel a készülékeik elől. A felelős szerkesztő így, nem telepszik rá a munkatársakra: az alapvető minimum, hogy az információk frissek legyenek, s ne ma­radjanak le semmi fontos eseményről. A műsor továb­bi részét pedig önállóan ha­tározhatják meg az egymást váltó műsorvezetők. Így ke­rülhet szó mondjuk a lapter­jesztésről, egy belvárosi terrénumról, a gazdaság és kultúra kapcsolatáról - an­nak megfelelően, mihez van vonzalma a műsor éppeni vezetőjének. Hiszen valóban nem vezetne semmire, ha például Baló György az ala­nyi költészetről tartana kis­előadást a képernyőn. De tegyünk egy kísérletet. Próbáljuk meghatározni a műsorvezetők karakterét. Hi­szen öt év után ez némi si­kerrel kecsegtet. Itt van mindjárt Szegvári Kati. Őt inkább az emberek érdeklik, a sorsok, a pályák, az izgatja, hogyan születik meg egy-egy alkotás az em­beri életpálya előterében, s kevésbé maga a mű, az esz­tétikum. Inkább kíváncsi ar­ra, hogyan érzi magát a mű­vész, az alkotó. S adottsága - mint a Stúdiónál beszélik -, hogy nem szeret utazni. Ellentéte Képes András, ő a művek oldaláról közelíti meg a művészeket: józanabb, ra­cionálisabb szerkesztő, műsorvezető, s mivel szeret utazni, tőle kapjuk meg a legtöbb külföldi híradást is a nemzetközi kulturális életről. Petrányi Judit - ő a rádió­nál van főállásban, Baló Györggyel váltják egymást a négyes forgó egyik posztján -        a különlegességeket kedveli, s ezeket szereti be­mutatni is. Az anekdoták szerint - a nagy visszhan­got kiváltó végeredményt láthattuk annak idején a kép­ernyőn is - képes száz és száz kilométereket utazni, csakhogy a végére járjon, létezik-e valahol vidéken öt húros brácsa. Vagy hogy milyen állapotban vannak a hazai orgonák, s persze ugyanebbe az érdeklődési körbe belefér a belvárosi terrárium sorsa is. Baló Györgyöt leginkább a kom­munikáció, mint a mai világ egyik meghatározó területe érdekli, s előszeretettel fog­lalkozik a kultúra és a gaz­daság összefüggéseivel is. S a végén essék szó Érdi Sándorról is, aki a történe­lemmel, a társadalmi létfor­mákkal, a kultúrpolitikával, a kulturális struktúra működésével és intézményrendszer érei, illetve annak neuralgi­kus pontjaival ismerteti meg a szívesen a nézőt. (…)”

 

Április 3. 19.00 Díszünnepség, Magyarország felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából, közvetítés a Magyar Állami Operaházból.

 

Kb.21.30 Sikerrel mutatják be a Budapest ostromakor meggyilkolt egyik szovjet parlamenterről, a magyar származású Steinmetz Miklósról készült filmet. A film címe: ,,S. kapitány". (író és ren­dező: Mamcserov Frigyes.) Dramaturg Benedek Katalin, operatőr: Czabarka György, Darvas Máté. Szereplők: Bódis Irén, Zenthe Ferenc, Vadai Vilmos, fh., Győri Péter fh., Dunai Tamás, Ambrus András, Mécs Károly, Barna Sári,  Bath András fh., Cs. Németh Lajos, Gályász János, Kiss Mari, Körtvélyessy Zsolt,  Miklósy György, Némethy Ferenc,  Stremm Gábor, Tahi József, Újlaky László, Vidó János, Natasa Vavilova, E.I. Zsarikov, B.V. Rudnyev, Beszterczei Pál, Bagó Bertalan fh., Fonyó József, Leisen Antal, Máthé Erzsi, Pásztor Erzsi, Szász Anna, Turgonyi Pál, Vándor József, Zsíros Ágnes fh.

 

Április 4-i kitüntetések: Matúz Józsefné, Munka Vörös Zászló érdemrend,  Majoros Balázs ( az MTV Pártitkára) Szocialista Magyarországért, Bokor Péter kiváló művész, Lukács Lóránt Érdemes művész, Nemere László Érdemes művész, Békés József Balázs Béla-díj, Benda László Rózsa Ferenc-díj, Mihályfy Sándor Balázs Béla-díj, Neumann László Balázs Béla –díj.

Munkaérdemrend arany: Székely Istvánné, ezüst: Bánki Iván, Kremsier Edit, Lendvai György, bronz: Menczel János, Törös Gyuláné, Németh Árpád.  Szocialista kultúráért. Dr. Altmann Istvánné, Beregszászi Mária, Bodor László, Boldizsár Károly, Csík Lajos, Domokos Lajos, Faggya Sándorné, Flórián endre, Illés Tiborné, Kopper Judit, Osskó Judit, Pozdorai Lászlóné, Rácz Károlyné dr., Soós Árpád, Szalayné, Szentirmai Éva, Tóth Barna, Zsóka Zoltán. Ifjúságért Érdemrend: Baló György, Göczey Zsuzsa, Mester Ákos, Molnár Jánosné. KISZ-érdemérem: Ördögh Csilla, B. Révész László.   

 

Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából Április 4. Bikádi Mihály gyártásvezető és Hoffmann György adásrendező „Kiváló Munkáért" kitüntetést kaptak. Popovics István szerkesztő-riportert a KISZ KB „Arany Koszorús KISZ-jelvény" kitüntetésben ré­szesültek.

 

Április 4. 9-12.40 Jó reggelt Magyarország! Műsorvezető- szerkesztő: Vitray Tamás, főrendező. Horváth Ádám, (Battonya, Százhalombatta, Nemesmedves). Riporter: Agárdi Tamás, Bánki Árpád, Juszt László, Kertész Zsuzsa, Pánics György. Szerkesztő: Árvai Jolán, Asbóth Kristóf, Peták István, Rockenbauer Pál. Adásrendező: Antók Csaba, Bodnár István, Born Ádám, Kígyós Sándor, Pintér Gyula.

 

16.00 Jó napot Magyarország!

 

19.30 Magyarországon takarékossági okokból, a 70’-es évek végétől nem rendeztek katonai díszszemlét az ünnepekkor, csak négy évente. 1985. április 04-én az MTV közvetítette délelőtt a díszszemlét, majd a Híradó este beszámolt az eseményről, szerkesztő – riporter Moldoványi Ákos volt.

Berkics János a Híradó pécsi tudósító – szerkesztő – riportere, Dánfalvi Dezső operatőr tudósított arról, hogy új Lenin szobrot avattak Kaposváron.

 

20.00 Jó estét Magyarország. Gratulálunk! A hazánk felszabadulásának 40. évfordulójából kitüntetett művészek műsor. Szerkesztő: Búzáné Fábri Éva, műsorvezető: Vitray Tamás, rendezte: Horváth Ádám.

 

 

Április 7. 15.25 Katonák kérték … Az Önök kérték különkiadása a Magyr Néphadsereg tagjainak kérései alapján. A sorozat 200. adása. Szerkesztő: Buzáné Fábri Éva,  riporter: Csurgay Judit, és Agárdi Tamás, operatőr: Doncso Sándor, és Haraszti Zzolt. Rendezte: M. Lukács Ágnes.

 

 

Április 8.  17.55 Sztárok a gyerekekért. Jótékonysági gálaműsor a battonyai S.O.S gyermekfalú javára. Az MTV Szórakoztató főosztálya és a Budapest Sportcsarnok közös produkciója. Szerkesztő: Landwehr Klára, vezető – operatőr:  Sík Igor, rendezte: Pit. Weyrich.

 

20.45 Giulio Scarnacci – Renza  Tarabusi: Kaviár és lencse, tv – játék. Dramaturg: Prekop Gabriella, vezető – operatőr: Zádori Ferenc, rendezte: Málnay Levente. Szereplők:  Sinkovits Imre, Almási Éva, Tolnay Klári, Szilágyi Tibor, Nyertes Zsuzsa, Hirtling István, Lesznek Tibor, Horesnyi László, Gombos Katalin, Bencze Ilona, Márkus László, Körmendi János, Kautczky József, Kölgyesi György, Szerednyei Béla.  

 

Április 9. 18.30  Pécs, Szeged, Budapest Stúdió körzeti regionális sugárzású műsora. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából: Az első német nyelvű blokk a körzeti adásban A műsor vendége Wache Jánosné, kom­lói szájharmónikás.

 

Április 10. 19.30 A TV - Híradó moszkvai tudósítói Horváth Péter szerkesztő – riporter, Hadházy László operatőr, tudósított arról, hogy Moszkvában megtörtént a 100.000 Ikarusz busz átadása.

Nemes Dezső temetéséről Gál Jolán szerkesztő – riporter, Jávorszky László tudósított a Híradóban.

 

 

 

Április 10. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából.  Megbeszélés Dránovics Istvánnal, a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban működő Német Bemutató Színpad vezetőjével. Megálla­podtunk, hogy német nyelvű adásaink keretében rögzíteni és sugározni fogjuk Artúr Schnitzler: Anatol házasodik című német nyelvű színművét.

 

Április 14. 19.00 A HÉT adása.

„VTV - MISKOLCI MÓDRA.  Hallották A hétben? 10 milliós berendezést szereztek be és hat állandó munkatársat foglalkoztatnak Miskolcon a városi televízióban, amely 3000 lakáshoz juttatja el - havi egyszeri - műsorát. Nos, a három zalai városban: Zala­egerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen összesen tizedannyi összeg sem jutott a városi kábeltelevíziók felszerelésére és működtetésére, és 10 ezer lakáshoz jut el a VTV havi egy­szeri műsora. Lehet, hogy nem a miskolci vállalkozás túl­méretezett, hanem a zalai az alul értékelt. De az minden­esetre feltűnő, hogy a miskolciak egyik első műsora arról szól, hogyan játszanak a gyerekek...” –írta Hári Sándor Heves megyei Népújság, 1985. április 16.

 

Április 11-14 között Hanoiban – majd három napos laoszi látogatást követően április 19 -22 Ho Chi Minh városban tárgyalt Kornidesz Mihály az MTV elnöke vezette küldöttség a vietnámi televíziós vezetőkkel. A Nagykövetség dr. Várkonyi Péter külügyminiszternek megküldött korabeli feljegyzése szerint Kornidesz találkozott Hanoi-ban Hoang Tung-al a Vitenami Kommunista Párt titkárával is. A küldöttség  tárgyalt a Vietnami Rádió és Televízió Bizizottság elnökével Tram Lam-al, aki többek között elmondta, hogy : „ (…) A vietnami Rádió a központi adó mellett jelenleg, a pártbizottságok kezelésében, negyven megyei (középhullámú) édó és kétszáz járási (URH) adó működik, míg a községekben hangosbeszélők szolgálják a propaganda céljait. Komoly problémát jelent az elégtelen villamosítás és a vevőkészülékek alacsony száma. A Televíziót illetően: a hanoi adón kívül még hét működik, valamennyi elöregedett, vagy előregedőben lévő berendezésekkel, amelyek pótlására, felújításra szorulnak. Ezzel összefüggésben a Bizottság elnöke kérte, hogy a Magyar Televízió leselejtezésre ítélt fekete – fehér berendezéseit adja át a vitnami partnerintézményeknek. (E kérést utóbb Hoang Tung megismételte). Tram Lam megemlítette, hogy energiaszolgáltatási problémák miatt nehézséget okoz a televízió jelenlegi, napi két és fél órás adásidejének fenntartása, valamint az, hogy becslések szerint az ország egész területén egymillió vevőkészülék található. A vietnami vezetés mérlegeli a videó felhasználási lehetőségeit: jelenleg két nézet él, az első csupán kulturális, a másik elsősorban propagandaeszköznek tekinti videót. A Bizottság elnöke érdeklődött, hogy magyar cégkek tudnának-e  Vietnámnak videóberendezéseket szállítani. (…) „   A delegáció járt a Televízió központban is, ott Nguyen Van Han főszerkesztővel tárgyaltak koprodukciók lehetőségéről, majd aláírták z 1984 – 87-es együttműködési munkatervet. Végül Ho Chi Minh városban találkoztak Duy Lien asszonnyal a városi népbizottság társadalmi, kulturális, oktatási, és egészségügyi területen illetékes elnökhelyettessel, valamint a Ho Chi Min városi televízió igazgatójával Pham Quang-al. Itt kiderült, hogy a napi adásidő 2 óra és nem ritka a koprodukció a hanoi –i tv-vel. A városban és környékén 600.000 vevőkészülék van. – Magyar Nemzeti Levéltár – Külügyminisztérium – (Vietnam) – 149 – 162 – 85/ 002560

 

 

Április 13. 21.20 Pokoljárás, tv-balett. Zeneszerző: Deák Tamás, szerkesztő: Lengyelfi Miklós, vezető – operatőr: Szalay Z. László, rendezte: Herbert F. Schubert.

 

Lukács György születésének 100. évfordulójára emlékezik több műsor.

Április 14. 21.50 Találkozás Lukács Györggyel. 2/1 része. Szerkesztő: Sylvester András, operatőr: Sík Igor, Boldizsár Károly, rendező és riporter: Kovács András.

 

„ Az elmúlt hetekben három érdekes interjú élményével ajándékozott meg bennünket a televízió. Lukács György, nagy marxista filozófus és esztétikus születésének 100. évfordulója alkalmából vetítették e páratlan dokumentumokat. A világhírű tudós életének utolsó éveiben készültek. Garai Tamás volt a „Beszélgetés Lukács Györggyel" rendező riportere. A két részben vetített „Találkozás Lukács Györggyel c. interjú pedig
a neves filmrendező: Kovács András. Csak köszönettel gondolhatunk rájuk, hogy sikerült a személyes vallomásoktól tartózkodó gondolkodót kamera elé csábítaniuk és szóra bírniuk. A szó legigazibb értelmében értékes és páratlan filmeket hoztak róla le. Kitűnő tájékoztatást kaptak így Lukács Györgyről. Emellett e beszélgetések nemcsak tartalmilag s emberileg gaz­dagok s vonzók, hanem ma is időszerűek, eszméltetőek és inspiratív jellegűek is. Külön érték: Illyés Gyula személyes emlékeit felidéző kitűnő jellemzése és a jóbarát: Déry Tibor — az „örök vitatkozótárs" ironikus és tréfás Lukács-portréja. Sze­retnénk hinni és remélni, hogy e tévéfilmek, dokumen­tumok a szélesebb rétegek­ben is  érdeklődést keltenek és szeretetet ébresztenek a marxista gondolat e zseniá­lis géniusza — hazánk világ­szerte ismert és becsült, nagy fia iránt. Várjuk a folyta­tást, melyben majd a kortár­sai, tanítványai idézik fel és méltatják egyéniségét, életét és művét.” – írta Illés Lajos, Népszava, 1985. április 23.

 

„Találkozás Lukács Györggyel címmel készült interjú má­sodik része vasárnap késő este — hasonlóan az előző hé­ten látott első részhez — mindazoknak élvezetet okozott, akik gyönyörködni tudnak gondolkodó emberben, a szelle­mi teljesítményben. Kovács András kérdéseire nem sokkal halála előtt válaszolt századunk nagy marxista filozófusa, esztétája. Az első részben a marxizmus általános problé­máival, a második részben Leninnel foglalkozott a tudós a rá jellemző találó, világos, szabatos okfejtéssel. A tele­vízió méltó tisztelgése volt ez a kétrészes film Lukács György születésének századik és Lenin születésének 115. évfordulóján, „ –írta Hári Sándor, Zala megyei Hírlap, 1985. április 23.

 

Április 16.  18.15 Legyen a vendégem, Rátonyi Róbert műsora. Szerkesztő: Nemlaha György, vezető – operatőr: Halla József, rendezte: Gedeon Judit.

 

19.30  A TV-Híradó beszámolt Lukács György, Szent István parki szobrának avatásáról, szerkesztő – riporter: Gál Jolán, operatőr: Jávorszky László volt.

 

Április 17. 19.20 Ausztria – Magyar VB- selejtező labdarúgó mérkőzés közvetítése Bécsből, riporter: Knézy Jenő.

 

Április 18.  20. 00 Májdír emlékiratai, tv-film. Dramaturg: Aczél János, operatőr: Káplár Ferenc, írta – és rendezte: Markos Miklós. Szereplők: Máté Gábor, Oláh Bódi Éva, Sinkó László, Dunai Tamás, Réti Szilvia, Dégi István, Soós Edit, Pásztor Erzsi, Káldi Nóra, Herczeg Csilla, Szersén Gyula, Nagy Anna, Bod Teréz, Bánhidi László.

 

„(…)Markos Miklós filmje jól tudta érzékeltetni a légkört, amelyben Somos Frédi és a Budapestről vidéki pártmun­kára küldött ezernyi társa dolgozott a kommunista párt égisze alatt a felszabadulást követő koalíciós időkben. Ér­zékletesen és hitelesen ábrázolta a film a fiatal pártmun­kás és a „nagy fehér főnök", a megyei titkár kapcsolatát. A mozgalmi munkában és a pártharcokban edzett kom­munista baráti, "atyai” módon, de kemény kézzel iskolázza forradalmi fegyelemre a fiatal csikó vehemens hevületével ficánkoló Frédit, bizonyára egész életére kihaló ismeretek­kel látva el. A kezdet mélységeit, a vállalt feladat méreteit találóan érzékeltette a falusi taggyűlés. Jól ábrázolta a film, hogy mennyi gondot, bajt, keserűséget okozott Májdirnak az intrika, s Májdir talán szerencsésebb volt, mint ;ok társa, akinek esetleg nem voltak olyan atyai jóbarátai, megértő munkatársai és választott testületi tagtársai, nint neki. S bizony, ismerve a körülményeket - valljuk be - szerelmi kalandjaiból is csak ilyen különlegesen megértő környezetben lábalhatott ki.

Végül is egy derűs és nem tanulság nélkül való másfélórát tölthettünk el Májdir emlékirataival. Máté Gábor személyében minden tekintetben alkalmas szereplőt talált az író - rendező Májdir, alias Somos Frédi megszemélyesítésé­be. A fiatal színész érzékeltetni tudta Májdir hitét, lendületét, de volt eszköze a meghökkenéseinek, megtorpanásainak, tétovaságainak ábrázolására is. Egyénisége pedig hitelesítette a nők körében aratott sikereit. Bérezi megyei párttitkár szerepében Sinkó László egy példás kommunista vezető arcképét formálta meg.” – írta Hári Sándor, Heves megyei Hírlap,1985. április 23.

 

 

21.30 Panoráma, Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek parancsnoka nyilatkozott Chrudinák Alajosnak.

 

 

Április 21. 17.40 „Dolgozom jól vagyok …” Lenin 115. Készítették: Baló György, Bodó János, Koltai Lajos, Kovács Gyula, Kőhalmi Ferenc, Óvári Lájos, Sándor Pál, Török Antal,, Varga Zsuzsa.

 

„Dolgozom, jól vagyok..." címmel készített riportot Baló György bakonyi falvakban, Lenin 115. születésnapja alkalmából. A vasárnap délután bemutatott riport értéke az a híradás volt, ami a magyar falut, mint az alkotásra is és az értelmiségi életre is egyaránt alkalmas helyet mu­tatta be. Mégpedig meggyőzően, a megszólal tátották véle­ménye és példák alapján. Eközben persze követelések is hangot kaptak. Jogosak és jogtalanok. Például a falu igé­nyét a nitrátmentes ivóvízre ma és azonnal jogosnak kell tartani. De, hogy egy falusi gyermek ma angol nyelvi, vagy vívásra való oktatás tekintetében azonos helyzetben kelle­ne, hogy legyen a városival, azt alighanem erős túlzásnak kell tartanunk. Márpedig fiatal és rokonszenves vb-titkár ezt a követelményt is megfogalmazta a riportban. „- írta Hári Sándor Zala megyei Hírlap, 1985. április 23.

 

21.30 Találkozás Lukács Györggyel a 2/2. rész.

 

Április 22-én az MTI a bővülő hazai tv-adóhálózatról tudósított:

st0005 4 150 mtib1005 bővülő tv-adóhálózat. 

1935. április 22. - a magyar posta az idén tovább javítja a televíziós műsorok vételének minőségét: összesen 25  millió forintot fordit az adóhálózat bővítésére. Jelenleg huszonegy nagyteljesítményű nagyteljesítményű gerincadó szolgál a műsorok továbbítására, ebből tizenkettő az első, kilenc pedig a második programot sugározza. „(…) /mti/

bi/-vi, sl fe az , 00.12  , 220485 , 2459

Április 22 - 26. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya Megyei Szervezete első ízben rendezte meg az „Anyanyelv hete" elnevezésű programsorozatát.

A magyar nyelv mellett immár az együtt élő nemzetiségek nyelvei is a figyelem középpontjába kerültek ezen a héten. A prog­ramban nemzetiségi szerkesztőségünk német szekciója aktívan részt vett.

 

Április 23. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából Az első szerb-horvát nyelvű blokk a körzeti adásban. Bemutatkozott a Pécsi Horvát-Szerb Gimnázium amatőrszínpada.

 

Április 23. MSZMP Művelődéspolitikai Munkaközössége megalakul.  A PB 30 főben határozta meg a létszámot. Elnök Pál Lénárd (KB titkár), titkár: Knopp András (TKKO helyettes vezetője), az MTV-t Kornidesz Milály (KB tag) Tv-elnöke és Szinetár Miklós rendező, művészeti-elnökhelyettes képviselte

 

Április 24. 2. műsor 20.00  Egy este – négy színház. Körkapcsolásos közvetítés a debreceni Csokonai, a győri Kisfaludy, a Pécsi Nemzeti, a Szegedi Nemzeti zból. Színházból. Részletek Goldoni Két úr szolgája, Schiller Stuart Mária, John Gay Koldusopera, Illyés Gyula Dózsa című drámájából. Helyszíni munkatársak: Tóth Károly, Bánhegyi István, Török Ilona, (Debrecen), Dékány András, Deimanik Tamás, Góczi Árpád Márton István (Győr), Pánics György, Osztermayer Miklós, Bükkösdi László, (Pécs), Olajos Csongor, Kléner György, Bella László, Kun Zsuzsanna (Szeged). Szerkesztő: Bernát László, rendező: Radó Gyula, főszerkesztő: Virág Katalin,  vezető – operatőr: Sík Igor, vezető – rendező: Horváth Ádám.

 

Április 25. 20. 00 Suomi – film – jegyzetek. Jancsó Miklós szubjektív vallomása Finnországról, és a finnekről.  Szerkesztő: Flórián Endre, operatőr: Ifj. Jancsó Miklós, Kende János.  Írta és rendezte: Jancsó Miklós.

 

Április 26. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából Megkezdődött a Baranya megyei Művelődési Központ szervezésében az első pécs - baranyai videótanfolyam. Munkatársaink egész sora tart előadásokat: Babics István, Bükkösdi László, Bognár János, Dévényi György, Háda Sándor, Horváth László, Litauszki János, Oláh Imre, Pálfy István.

 

Április 27. 17. 35 Újszerű kezdeményezés: Vitray Tamásnak a magával a televí­zióval foglalkozó Teleráma című programja megszavaztatja a né­zőket: három megnevezett nagysikerű film közül melyiket néz­nék legszívesebben egy ünnepi hétvégén. (A három film: Volt egyszer egy vadnyugat, Gyilkosság az Orient-expresszen, Milos Forman Elszakadás-a  -  az elsőnek említett „győzött" . .

 

21.05. Zenés TV – Színház -Lakatos Menyért: Átok és szerelem, zenés ballada. Dramaturg: Bánki László,  operatőr: Szilágyi Virgil, rendezte: Mihályfy Sándor. Szereplők: Hollai Kálmán, Kővári Judit, Bánsági Ildikó, Szemes Mari, Kozák László, Bangó Margit.

 

„Cigányromantika. Ma egy hete az esti fő­műsorban vetítette a televízió Lakatos Meny­hért és Fátyol Tibor Átok és szerelem című zenés balla­dáját. Magam is cigány szár­mazású vagyok, s mint et­nográfusjelölt, a cigány folklórból írtam szakdolgozatomat. Érthető, hogy feszült figyelemmel követtem az elő­adást, melyet szövegíróként a népszerű cigány író neve fémjelez. A cselekményt te­kintve új stílusú balladának voltunk szemtanúi, ahol a fiatal cigányasszony „meg­rontja" férjét, aki az erdész feleségébe szerelmes. A ron­tás balul sül el, mert a fe­leség, annak reményében, hogy férjét visszaszerzi, meg­öli. Félve a cigányok törvény­kezésétől, maga is öngyilkos lesz. A történet ellen semmi kifogásunk nem lehet,   an­nál több a néprajzi és a zenei hitelességgel. Az elő­adás így nagymértékben hoz­zájárult a cigányokról kia­lakított romantikus kép meg­erősítéséhez. Egyes jelene­tekben a furfangos cigány folklorisztikus alakját bu­gyutának ábrázolja, mert aki az erdőben él, annak tudnia kellene, hogy a fatönknek mély gyökerei vannak, s nem lehet puszta kézzel kiborí­tani. Továbbá, tényleg igaz volna, hogy a cigányasszo­nyok, ha lehetett önmaguk áruba bocsájtásával keresték meg kenyerüket? Én úgy tudtam eddig, hogy ép­pen ilyen dolgok miatt vág­ták le a férjek hűtlen asszonyaik haját, fülét, orrát.

A ballada szereplőinek vi­selete is hiteltelen. Tudjuk, maga az író is dolgozott téglavető cigányok között, te­hát látnia kellett, hogy a cigányasszonyok a, fejken­dőt nem a derekukra kötik, hanem a fejükre. Ez náluk íratlan, de szigorú törvény. Baj van a viselkedéssel is: a fiatal cigányasszony soha sem kacérkodik úgy ide­gen férfiakkal, ahogy azt a filmben láttuk. Az igaz, hogy a cigányok nem kötik alkalomhoz a közös táncot, éneket, de ilyen önkívületi állapotban az egész telep so­ha nem szokott táncolni. Mindehhez hozzátartozik, hogy amit énekeltek, gyen­ge szövegű és dallamú ci­gány műdalok voltak, megint csak folklotisztikai hitelesség nélkül. Ha már  ilyen romantikus képet kaptunk elődeinkről – ,amit egyébként a rádió és televízió műsorai is szorgalmasan terjesztenek – legalább az apró részletek , lehettek volna hitelesek, s akkor nem fordulhatott volna elő az a „színész alakítás” melyben a mezítlábas, rongyos cígány férfi a kifinomult  etikett szabályai szerint kézzel töri, s nem karapja a kenyeret.” – írta Balázs Gusztáv, Kelet – Magyarország, 1985. május 4.

 

 

Április 27-én készítette el Matúz Józsefné a Híradó főszerkesztője az MTV Elnöksége és az MTV Pártbizottsága számra a TV - Híradó 1984 évi tevékenységének elemzését és az 1986 –ra szóló terveket.

Ekkor még Matúzné nem tudta, hogy az év végével be fogja fejezni főszerkesztői tevékenységét, mert Kornidesz Mihály az év folyamán Aczél Endrét kéri fel főszerkesztőnek 1986. január 1-től, de erről majd később lesz szó.

Most az előző év /1984/elemzését olvashatjuk itt:

 

„ I, A TV Híradó 1984. évi munkájáról

A TV Híradó ebben az évben is a párt politikája álapján, el­kötelezetten végezte munkáját. A politika által megszabott keretek és lehetőségek között az állandóság és változás, a folyamatosság és a megújulás követelményei szerint /az össz­népi információs és orientáló kötelezettségek, a mindenkihez szólás alapján/ arra törekedett, hogy sokrétűen és átfogóan szolgálja a párt és a kormány gazdaságpolitikai, kultúrpoli­tikai célkitűzéseit, a szocialista demokratizmus fejleszté­sét. A gyakorlatban a bevált hagyományos módszerek megőrzé­sével párosuló megújulási készség és törekvés /uj ötletek és hatékonyabb módszerek kipróbálása/, valamint a kívánalmak, a konkrét "megrendelések" mennyiségi növekedése szabta meg a pozitív változtatási elképzeléseink kereteit.

1./ A főszerkesztőségen szigorúan megkövetelt politikai fe­gyelem tette lehetővé, hogy - az országosan és a tele­vízióban is felgyorsult, s ezért bonyolultabb társadalmi mobilitás viszonyai között is - a megbízhatóság, hiteles­ség és gyorsaság maradjon a TV Híradó információs, érté­kelő és kommentáló munkájának jellemzője. Elsőrendűen arra törekedtünk, hogy a párt- és kormánytörekvéseket az információs özön céltudatosabb szelektálásával, a té­mák korszerűbb és hatékonyabb feldolgozásával, mélyebbre hatoló - a műfaji lehetőségek között a "hogyan"-t jobban felmutató, a "miért"-re választ kereső - riportokkal, tudósításokkal, hírmagyarázatokkal támogassuk. A belpoliti­kai munkában kiemelten kezeltük a gazdaság /irányítási rend­szer, vállalati önállóság, a helyi jó új módszerek, stb./ pozitív tényeit és számos alkalommal foglalkoztunk a fejlő­dést gátló negatív jelenségekkel is. Észrevehetően szaporí­tottuk a tudományos életről szóló híreket, nagy figyelmet fordítottunk az oktatás- és az egészségügyre, a kulturális élet eseményeire, a szocialista demokratizmus fejlődésének kisebb-nagyobb jelenségeire. Nem csupán a külföldi állam­férfiak látogatásaival összefüggő - és mennyiségileg szapo­rodó - híreket igyekeztünk apróbb ötletekkel, háttéranya­gokkal "élvezhetőbbé" tenni, hanem hazánk vezető személyi­ségeinek "terep-munkájáról" is gondosan feldolgozott beszá­molókat készítettünk.  /Kiemelhető itt Kádár elvtárs Habse­lyem -gyári látogatásáról készített terjedelmes riportunk./ Mind a meghatározó szerepet játszó szocialista iparról, mind a mezőgazdaságról szóló témáink egyik központi eleme volt, hogy megmutassuk azokat a követendő erőfeszítéseket, amelyek a műszaki fejlődést meggyorsítják és a termeléke­nyebb, minőségileg jobb teljesítményeket biztosítják.

Megújított módszerekkel dolgoztuk fel az országgyűlési bi­zottságok munkáját bemutató anyagok többségét is. Minthogy ilyen feladatot sűrűn kapunk, ez a korszerűbb feldolgozás függvénye a nap esemény-telítettségének is. A kívánatos ütemben folyt a XIII. kongresszus előkészítése. Külgazda­sági kapcsolatainkat folyamatosan és a szükséges, elvárt tapintattal igyekeztünk ápolni. Nemzetközi információs te­vékenységünk középpontjába állítottuk a Szovjetunió és a szocialista országok konstruktiv kezdeményezéseit, a pár­beszédért folyó és a fegyverkezés elleni harc eseményeit. Szigorúbb szelekciót valósítottunk meg és e téren is nö­veltük a híradó adottságaihoz mérten a mélyebbre hatoló anyagok számát. A 40. évforduló eseményeinek hazai témáit és e tárgyban a nemzetközi kitekintést gazdag korabeli dokumentációs anyag segítségével vittük képernyőre. Mindez természetesen csak vázlatos, korántsem teljességre törekvő felsorolás, de önvizsgálatunk alapján ugy látjuk, hogy 1984-ben nem lebecsülendő lépéseket tettünk a tartal­mi és szemléleti korszerűsítés útján.

Mindazonáltal maradtak még bőven tennivalók. A döntések előkészítésének folyamatában nem kielégítő az előrehala­dás, de ez természetesen nem csupán a TV Híradó problema­tikája... Viszont saját gyengéink közé sorolható, hogy nem ritkán vissza-visszatérnek az avult feldolgozási mód­szerek, a stábok időnként nem a leghatékonyabb megoldást választják, előfordul felületesség is /amikor például az esemény nem leglényegesebb információs, tartalmi elemét ragadják meg/, időnként baj van a nyelvezettel, s előfor­dultak pontatlanságok is. Ha nem is ez a jellemző kép, meg kell kísérelnünk legalább két okra rámutatni... A tömegtermelés erősen rutinra csábító tényező, a gyorsa­ság és a tömörítés /mint műfaji követelmény/ viszont egy­részt erény, másrészt az egyszerűsítés, a könnyebb megol­dás irányába hat. Ily módon az uj ötletek is felemás ala­kot öltenek azoknál, akik hajlamosak a felszínességre...

 

Ösztönzési rendszerünknél erre jó ideje már nagyobb fi­gyelmet fordítunk.

 

Másrészt nem hagyható figyelmen kívül, hogy protokollá­ris kötelezettségeink tovább növekedtek. A konkrét té­mamegrendelések száma pedig néha oly mértékben szaporo­dik, hogy egy-egy napon lehetetlenné válik a fontosabb témák gazdagabb, körüljártabb /tehát hatékonyabb, na­gyobb emlékezeti értékű/ feldolgozása. Ugyanakkor a külföldi utazási lehetőségek szűkültek, a tudósítói hálózat továbbépítésére nem volt lehetőség.

3./ Tovább erősödött, a TV Híradó országos jellege. Szerveze­tileg azáltal, hogy Győr, Pécs, Szeged, Debrecen és Mis­kolc után megerősödött a Zalaegerszegen létrehozott tu­dósítói iroda, majd az év végén,1985 elején dolgozni kezdett a szolnoki stáb is a TV Híradó integráns része­ként. A tartalmi előrelépés pedig abban mutatkozik meg, hogy vidéki stábjaink egyre inkább képessé váltak a helyi témákat országos összefüggésekbe ágyazni. Megkezdődött - bár e téren még vannak tennivalók - a periférikus té­mák kiszorítása. Korszerű és pozitív jelenség, hogy mind gyakrabban került képernyőre országos jelentőségű téma több vidéki stáb összehangolt közreműködésével: a külön­böző országrészekből adott helyzetkép erősíti az árnyaltságot, a pozitívumok és az ellentmondások együttesen reálisabban és hitelesebben /ezért meggyőzőbben/ infor­málnak a valóságról. Folyamatos feladat még - és nem csak a vidéki stáboknál - hogy a hírek hírjellegübbek legyenek,  tartalmuk és terjedel­mük szerint is.

 

Az adáson belüli strukturális váltás is a megújulási kísér­leteink sorába tartozik.

- a bel- és a külpolitika arányát /amikor a világpolitika nem diktálta az ellenkezőjét/ megváltoztattuk a belpoli­tika javára, s ez is lehetőséget adott egy-egy fontos ha­zai téma gazdagabb, sokrétűbb feldolgozására,

 

-      a két kommentátor helyett mind gyakrabban alkalmazzuk a műsorvezető -házigazdát, aki egy személyben viszi végig az adást, rövid megjegyzésekkel, átkötésekkel, hangsúlyokat adó le- és felkonferálással; új "arcokat^” is kerestünk, fiatal, tehetséges munkatársakat vontunk be ebbe a munkába és úgy tűnik, a kísérletezés - kutatás ebben az évben meg­hozza majd az eredményét.

-      végül erőteljesen megszaporítottuk a kül- és belpolitikai háttéranyagokat, összeállításokat, a képileg gazdag film­publicisztikát. Ehhez ösztönző rendszerünket is hozzáiga­zítottuk.

 

Nem léptünk előbbre az adásrendszer tervezett felülvizsgála­ta terén, minthogy a XIII. kongresszus előkészítésével és a 40. évfordulóval kapcsolatos munka levette napirendről.

-      mind a III. kiadás újjáformálásával összefüggő elképzelések szintézisének kialakítását,

-      mind a műsorkezdő hírek "híradósítását", amely teljesebbé tehetné a Magyar Televízió információs rendszerét, s ezzel a politikai tájékoztatási funkció gyakorlását.

Új főcím variációkat /kép és szignál/ dolgoztunk ki és befejezéséhez közeledik a  stúdiókép korszerűsítése is.. Döntés után rövid határidőn belül mindkettő "szolgálatba léphet", és a színes műholdas időjárás-jelentéssel együtt vonzó újdonság lehet. „

 

 

 

Április 30. 19.30 Kádár János Angyalföldre látogatott, a TV –Híradóban, Moldoványi Ákos szerkesztő – riporter, Erős Péter és Csák István operatőrök tudósítását láthatták a nézők.

 

 

 

Május

 

 

Tíz televízióst kitüntettek a Szocialista Televízióért Érdem­éremmel: Pallós Klárit, Márványi Györgyöt, Nagy Gábornét, Balogh Máriát, Fodor Imrénét, Major Sándort, dr. Mázsár Gyulánét, Farkas Irént, Konner Jánost, Bálint Ágnest.

 

Távközlési és műszaki szakemberek részvételével tanácskozást tartanak Budapesten a műholdas műsorszórás várható fejlődésé­ről és hazai alkalmazásának lehetőségeiről.

 

Négyéves sikeres pályafutás után (olyankor kell abbahagyni valamit, amikor még megy!) megszűnik A fele sem igazi c. vetél­kedő.  

 

Megtartják a Tv-BASIC tanfolyam nézőinek vizsgáját, mint­egy 3000 résztvevővel. A jelentkezőknek kevesebb mint a fele teszi le a vizsgát.

 

 

Május 1.  7.55 Kapcsoljuk Moszkvát. Közvetítés a Vörös Térről, a dolgozók felvonulásáról.

9.55 Kapcsoljuk a Felvonulás teret.

12.30 Összefoglaló a szocialista országok fővárosainak ünnepségeiről.

 

20.00 Felvonulók kérték. Szerkesztő: Buzáné, Fábri Éva, munkatársak É. Szabó Márta, Száva Gyula, Váradi Zsuzsa, műsorvezető: Szegvári Katalin, riporterek: Agárdi Tamás, Gyulai István, Király Zoltán, Kóthy Judit, Pánics György, Práger György, operatőrök: Szabados Tamás, Boldizsár Károly, Márk Iván, Zentay László, rendező: Bánki Iván és M. Lukács Ágnes.

„Az idén SZOT-díjat kapott a Felvonulók kérték... című, immár hagyományos május elsejei műsor stábja, s ezzel nyilván egyetért sokmillió honfitársunk, aki ennek a nép­szerű összeállításnak évről évre szorgalmas nézője. A ta­pasztalatok persze azt mutatják, hogy a legnépszerűbb tévé­műsorok is ki szoktak fulladni egy idő után, s már az idei­ről is valami ilyen benyomás alakult volna ki bennem, ha nem lett volna Kellér Dezsőnek a legcsúnyább magyar szóról elhangzott konferansza és nem következett volna Gálvölgyi János show-ja, ami új ötletet, új színt vitt a megszokott műsorszerkezetbe és meg is újította az egész, műsort, mintegy visszamenőleg is felértékelve azt. Az egy­kori nyomdászfiú, akit a Ki mit tud? térített a tehetségé­nek megfelelő pályára, rendkívüli megfigyelő és karikírozó képességével páratlan jelensége a magyar színpadnak. Ki­tűnő jellemszínész, aki minimális szöveggel - tud embertí­pusokat megszemélyesíteni, amellett létező személyiségeket tud jellegzetes vonásaik kiemelésével nem csupán utánoz­ni, hanem - igazi karikaturistához méltóan - újraalkot­ni. Frenetikus ereje a meglepő pontosságban van. A ren­dezési ötlet, hogy hol ilyen, hol olyan arcban bukkant fel. a felvonulók között, külön dicséretes, hiszen újra meg újra a meglepetés derűjével ajándékozta meg a nézőt. Számomra a jelenetekben Szegvári Katalin is meglepetés volt, hi­szen őt nem úgy ismerni, mint akinek humora van. Ha­talmas szemüvegével, szívalakú arcával, vékony ajkával meglehetősen szigorú jelenség. Ehhez képest igazán „jól vette a lapot", szokásától eltérőleg hajlandó volt némi kis alakoskodásra is. „- írta Hári Sándor , Zalai Hírlap, 1985. május 7. 

„Az egész napos majálisnak minden évben része a kíván­ságműsor is. Az önök kérték mintájára a felvonulók tár­hatták nyilvánosság elé igényüket. Nos, erre az igényre sem érdemes sok időt vesztegetni, mert egyik se jobb, mint a másiké. Az viszont mindenképpen megér egy misét, aho­gyan ennek a műsornak megírják a forgatókönyvét. És eb­ben a forgatókönyvben van valami ellenkezésre ingerlő. A műsor azt állítja: a felvonulók kérték. De ez csak részben igaz. Kisebbik részben. A nagyobbik részben a né­zőnek végig kell hallgatnia a műsorvezető, a riporter, a nyi­latkozó, a kitüntetett meg a s a többi, s a többi mondóká­ját. S milyen hosszú szövege van mindenkinek. Mondja, darálja ki-ki a magáét. (…) és a nézőt már a guta kerülgeti, hogy végül terítékre kerüljön a szokásos változat: népdal, ope­rett, magyar nóta, komoly zene, kabaréjelenet. S kész. Minek kell ehhez mindig az a nagy hókuszpókusz? „ – írta Boda István, Hajdú – Bihari Napló, 1985. május 8.

 

Május 1. Az MTV Belpolitikai Főszerkesztőségé­nek kikérése alapján Budapestre került Gombár János szerkesztő-riporter.

 

Május 2. 20.00 Örkény István: A hattyú halála. Írta és rendezte: Szántó Erika, dramaturg: Shultze Éva,  operatőr: Zádori Ferenc, Szereplők: Esztergályos Cecilia, Andorai Péter, Kállai Ferenc, Törőcsik Mari, Henrik Borwski (Kondorossy Tibor), Tábori Nóra, Szakács Eszter, Tolnay Klári, Szabó Sándor, Bánki Zsuzsa, Kohut Magda, Igó Éva, Bubik István, Végvári Tamás, Ábel Péter, Bősze György, Gaál Erzsi, Hársing Hilda, Kádár Flóra, Kölgyesi György, Nyakó Júlia, Puszty Péter, Réti János, Rák Kati, Sárosi Gábor, Szerencsi Hugó, Szilágyi Eta, Ujlaky Dénes, Vágvári Tamás.

 

„(…)Örkény tehát nem testre szabta a maga Janicsári Júli­áját, ám aki végignézte A hattyú halála című - Szántó Erika által írott és rendezett - tévéfilmet a minap, az nyil­ván el sem tudta volna azt képzelni Esztergályos Cecília nélkül. Ehhez az 1956 táján játszódó tragédiához ugyanis ő kellett. Egyesegyedül benne vannak meg egyrészt azok a balerinai készségek és képes­ségek, amelyek ehhez az ala­kításához nélkülözhetetlenek, másrészt pedig a színészi, esz­közöknek is a birtokában van a Thália Színháznak ez a méltán népszerű és tehetségéhez illően sokat foglalkoztatott tagja. De még mennyire a bir­tokában van! Ha kell clownként parádézik, ha kell - mint például most is - eszköztelenül sírja, szenvedi el egy félresiklott sorsú asszony minden tragédiáját. Ne féljünk kimondani, hogy óriási volt ez a randevú a szereplő meg a szerep között.  (…) „ –írta Akácz Sándor, Pest megyei Hírlap, 1985. május 6.

„(…): a mű öntörvénye nem tűr semmiféle szerv­átültetést. Lelki értelemben sem. Ilonka fájdalma -  Húsz perccel zárás előtt - nem szabható rá Júliára, mint ahogy Sári -  Fohász - iszonyata is különbözik az Övétől. Persze a nézők nagy többsége biztosan hitelt ad Szántó Erika érvelésének. Mint ahogy Esztergályos Cecília játékát is esztétikusnak és megrendítőnek véli, holott az igazságnak mindenképpen tartozunk annyival, hogy leírjuk: az Örkényi elgondolást nemcsak megrendezték, hanem átrendezték. Fel­fogásban, játékban, a mondandó kibontásában. Talán egyetlen kivétel Törőcsik Mari. Keserédes játéka mély és emberi. Ö érti Örkényt, s mikor a szövegét mondja-játssza, a gondolat előre és hátra egyaránt világít.” – írta Boda István, Hajdú – Bihari Napló, 1985. május 8.

 

Május 3. 20.00 Georges Feydeau: Megáll az ész, bohózatának közvetítése a  győri Kisfaludy Színházból, felvételről.

 

2. Program – 16.50 Jégkorong VB – döntő közvetítése, riporter: Knézy Jenő.

 

Május 5. 17.15 Elmebajnokság, Egri János vetélkedő műsora. Vezető – operatőr: Szalay Z. László, rendezte: Bodnár István.

 

20.05 A magyar dal ünnepe, magyar népdalok, közvetítés a Pesti Vigadóból. Műsorvezetők: Baranyi Ferenc, és Vass Lajos. Szerkesztő: Lengyelfi Miklós, vezető – operatőr. Szalay Z. László, rendezte: Koltay Beáta.

 

2. műsor – 22.00 Szülőföldjeim.  Bemutatja: Tatay Sándor. Szerkesztő: Major Sándor, operatőr: Mestyán Tibor és Neumann László, rendezte: Widrermann Károly.

 

Május 7. 22.05. Legszemélyesebb közügyeim. Ki is dr. Kulka Frigyes? Szerkesztő – riporter: Hortobágyi Éva, vezető – operatőr: Sík Igor, rendezte: Horváth Ádám.

 

2. műsor – 20.40 Petrivics Emil: I. Kantáta, Mihail Eminescu verseire. Előadja:  Tokody Ilona, és A Liszt Ferenc Kamarazenekar. Szerkesztő: Várbíró Judit, vezető – operatőr: Szalay Z. László, rendezte: Mérei Anna.

 

 

Május 9. 21.00 Esték Abodyval. IV/1. Legnagyobb szerelméről: önmagáról. A műsort Bilicsi Erzsébet, Lukin Ágnes, Vitray Tamás, és Zádori Ferenc készítette.

 

 

21.50 „…Volt egyszer egy ember” Balog Judit, Grigorij Halfin, Mata János filmje.

„A gyermekmesék világának idilli, játékos és vidám han­gulatát és színeit idézi fel e riport- és dokumentumfilm címe: „...volt egyszer egy ember". Pedig a mű, melyet Balog Judit, Grigorij Halfin és Mata János a Szovjet-Üzbegisztánban készítettek, a 20. századi modern hábo­rúk - s általában minden háború! - nyers, vad, iszo­nyú és kegyetlen következ­ményeit tárja elénk. Ezek közül is talán a legmegrendítőbbet és -szívszorongatóbbat: a gyermekek, ifjak tö­meges elárvulását, magára maradását és elhagyatottsá­gát. Több nagy, remekmívű alkotásból ismerjük már őket! Talán elég, ha emlé­keztetőül itt most Solohov Emberi sorsának apát kere­ső és találó kisfiúját említem meg és a modern filmművészetünk hajnalán született világhírű magyar film: a Va­lahol Európában elárvult, csavargó gyerekseregét.Mégis ez a mű: a „... volt egyszer egy ember" - ép­pen műfajának sajátos esz­közei révén és persze mód­szereivel s szintjén! - mást is és többet is nyújt, mint a legtöbb ilyen tárgyú film, vagy más alkotás. Hiszen egy valóságos, egyszerű üzbég parasztember áldozatos, ön­kéntes, drámai küzdelmek­bén bővelkedő humanista vállalkozásáról ad képet. (…) „ –írta Illés Lajos, Népszava, 1985. május 14.

 

Május 10. 19.30 Gál Jolán szerkesztő – riporter, Jávorszky László operatőr tudósított a TV- Híradóban az MTA közüléséről, ahol Berend T. Ivánt választották elnöknek, és Láng Istvánt főtitkárnak.  

 

22.00 Békés Pál: Lakótelepi mítoszok, tv-játék. Dramaturg: Shultze Éva, operatőr: Hollós Olivér, rendezte:Felvidéki Judit. Szereplők: Mikó István, Kiss Mari, Komlós Juci, Pártos Erzsi, Koncz Gábor, Őze Lajos, Gelley Kornél, Újlaky Dénes, idf. Pathó István, Horváth Sándor, Szekeres Ilona, Sugár László.

„ (…)

A Lakótelepi mítoszokon tűnődve, az is szükségszerűen eszünkbe jut, hogy miért nem nyúlnak bátrabban és merészebben az elbeszélés- és novellairodalmunk , kincseihez? Örülünkannak, hogy nem, vagy alig ismert, elhivatottságukat, tehetségüket még bizonyítói
szerzők írásai is eljutnak a képernyőre. Hívei vagyunk a kísérletezésnek is - az új erőkké,de csak akkor, ha klasszikus és mai irodalmunk kincsei nem válnak a tévében a „holtak  irodalmává", ahová időnként csak a megemlékezés, az évfoduló s a tisztelet visz csak el. „-írta Illés Lajos, Népszava, 1985. május 14.

 

 

 

Május 14.  19.00 Lódi György szerkesztő- riporter, Végh László operatőr a Híradó miskolci tudósító számoltak be arról, hogy véget ért a Miskolci Fesztivál.

 

19.20 Magyarország – Hollandia, VB-selejtező labdarúgó mérkőzés közvetítése a Népstadionból, riporter: Vitray Tamás, vezető – rendező: Mahrer Emil.

A budapesti Magyarország - Hollandia világbajnoki selejtező labdarúgó-mér­kőzést 20 ország 23 televíziója (köztük olyanok is, mint az ango­lai, a mexikói és a venezuelai) átvette és közvetítette.

 

Május 15. 2. műsor – 20.00 Bemutatjuk a Miskolci Nemzeti Színházat. Szerkesztő: Virág Katalin, operatőr: Bánhegyi István, rendezte: Török Ilona.

 

Május 15. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából: Kókány Zoltán segédoperatőrt fel­vették a Színház- és Filmművészeti Főiskola ka meramani szakára, Litauszki János rendezőasz-szisztenst pedig a rendezői szakra.

 

Május 18. 19.30 Bejart – életem a tánc! Budapesten próbált a balettkarral és Markó Ivánnal, számolt be erről Bogyay Katalin szerkesztő – riporter és Baranyi István operatőr a TV-Híradóban.

 

Május 16. 19.30 Kádár János Angyalföldre látogatott a TV-Híradóban Moldoványi Ákos szerkesztő – riporter és Erős Péter operatőr számolt be a látogatás eseményeiről.

 

Május 17. 21.05 Módos Péter: egy fiú a börtönből, tv-film. Dramaturg: Lehel Judit, operatőr: Bonyi Gyula, rendezte: Szőnyi G. Sándor.  Szereplők: Gálffi László, Bán János, Ruttkai Éva,Pákozdy János, Mádi Szabó Gábor, Sütő Irén, Kállai Ferenc, Mensáros László, Geréb Attila, Sunyovszky Szilvia, Csák Zsuzsa, Fruntek Frigyes, Farkas Zsuzsa, Réti Enikő, Varga Kata, Vadasi Tünde, Ardai Tamás, Sáfár Anikó, Bácskai János, Karsai István, Szalay Zita, Dengyel Iván.

„(…)Kitűnő film Módos Péteré, eleven problémáival, állándóan érzékelhető légkörével, s ismert írói erényeit nem csak a rendező,   Szőnyi G. Sándor segíti érvényesülni, hanem a parádés együttes is, Ruttícai Éva, Sütő Irén, Mádi Szabó Gábor, Kállai Ferenc,   Mensáros László,   s mindenekelőtt az írói elképzeléssel hibátlanul azonosuló, Gálffi László. „ – írta Csányi László, Tolnai Népújság, 1985. május 21.

 

Május 17. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából.  A szekszárdi Művészetek Házából je­lentkezett körzeti adásunk. Ez az első külső hely­színű regionális adásunk, melyet nagyon sok ha­sonlónak kell követnie. A helyszíni közvetítések ígérik számunkra a legeredményesebb közönség­kapcsolati munkát. Egy-egy felvétel, élő közvetí­tés az adott város, község szinte egész közössé­gének érdeklődése mellett zajlik. Nézik, figyelik a felvételeket, s persze nézik, figyelik az adást is. Reklámnak se rossz egy-egy ilyen „kiszállás", hisz nap, mint nap tapasztaljuk: nagyon sokan még mindig nem értik, mi is a körzeti adás, és mikor lesz látható?

 

Május 18. 2. műsor -  20.00 Vologyin: Öt este, színmű közvetítése a Madách Kamara Színházból, felvételről.

 

Május 19. 2. műsor – 21.05 Töredék. A Krucsay – oltár. Írta – rendezte: Olasz Ferenc, operatőr: Abonyi Antal.

 

Május 20. 17.00 A televíziós gyermekműsorok és gyermekfilmek VI. kőszegi szemléjének műsoraiból.

 

A Kőszegi Szemle kapcsán Budai Rózsa beszélgetett Gaál Ferenccel a a gyermekműsorok szerkesztőségének vezetőjével a Vas Népe napilapba, részlet a beszélgetésből:

„(…)

- Miért kevés a tévéjá­ték, a mesefilm?

- Mert drága - mond­ta Gaál Ferenc, a gyermek­műsorok szerkesztőségének vezetője, aztán adatokkal jellemezte a műsorkészítés, - vásárlás helyzetét. A Ma­gyar Televízióban a gyer­mekműsorok sugárzására elegendő idő jut, körülbelül annyi, mint a francia TF 1-en, évi 25—30 ezer perc. Saját  készítésű műsorral azonban csak 8 - 9 ezer percet tudunk kitölteni, a többit importtal vagy    ismétléssel.    Az ismétlésre szükség van, a gyerekek jobban igénylik, mint a fellőttek. Az lenne az igazi, ha egy sikeres mesét, soro­zatot néhány nappal a bemutató után újra adhatnánk. S erre nincs módunk.    Egy­ – két éves szünetek   vannak, ( jó    produkcióknak azonban nem árt az idő. Nemrég újra elővettük a Tenkes kapitányát, a Tüskevárat, bár fekete-fehérben ké­szültek, ma is élvezhetők. Mi is látjuk, hogy a műsorkészítésben az ismeretterjesztés, a magazinok (Perpéum mobile, TTT, Zene-ona), a művészeti összeállítások felé -billen a mérleg. Akartunk is ilyen típusú műsorokból jobb választé­kot, de anyagi támogatást nem kaptunk többet, sem tévéjátékra, mesére.

- És milyen a külföldi kínálat?

- Rendszeresen váloga­tunk a szovjet, a cseh,   az soraiból. Az ősszel például a Szovjetunióban 14 gyer­mekfilmet, mesefilmet néz­tem meg, nyolcat meg is  szeretnénk venni, van köz­te humoros film, mese, ál­latszereplős produkció. Saj­nos a kópiamásolás, a szink­ronizálás miatt évek telnek el a magyar vetítésig. Ta­láltunk újabb jó lengyel me­sesorozatokat is. A Telefon­meséket például négy éwél ezelőtt megvettük, talán jö­vőre elkészül a szinkron, de van újabb is. A mi udva­runk című. A gyermekfil­meknek három nagy szem­léje és vására van, a pozso­nyi (elsősorban az Intervíziós országok termésével), a müncheni (az Eurovíziós ter­méssel) és a plovdivi Arany­láda fesztivál. De vásárol­hatunk az Intervízió orszá­gainak évi bemutatóin és a milánói tévés filmvásáron is, a határt a deviza szabja meg.

- Mennyire érdekesek, versenyképesek a magyar gyermekfilmek ?

- Ami itthon siker, az külföldön is az. A Süsüt csaknem minden európai ország megvette. A Kockás­fülű nyúl történetét eddig 12 ország kérte, a Vízi pók­nak, a Frakknak hasonló a népszerűsége. De minden té­véjátékunkat legalább 3—4 ország közönsége láthatja. (…)”

 

19.30 Dékány András szerkesztő – riporter és Katona Miklós operatőr, Híradó győri tudósítói számoltak be a Kőszegi Szemle indulásáról.

 

Május 21.20.00 Földre szállt angyalok. Stewardess - vetélkedőt rendez a Malév, ill. a Magyar Televízió. A Pécsett tartott játékos vetélkedőt az angol légikisasszony nyeri. Műsorvezető. Vitray Tamás, szerkesztő: Frőhlich Márta, vezető – operatőr: B. Marton Frigyes, rendezte: Born Ádám

 

21.51 Egy bolygón élünk. Kerekasztal-beszélgetés a kapitalizmusról. Műsorvezető:Simó Endre, szerkesztő: Sárdi Anna, rendező: Fazekas Lajos. A beszélgető társak: Lakatos Ernő, MSZMP KB Agit. Prop. Osztály vezetője, Szűcs Ferenc altábornagy, a MH vezérkari főnöke,  Kovács László a KB külügyi osztály helyettes vezetője, Lukács János  akadémikus, Simai Mihály akadémikus.

 

Május 22. 19.30 Losonczi Lívia szerkesztő-riporter, Török Vidor operatőr, Dunavölgyi Péter gyártásvezető, tudósítása a TV Híradóban, az Észak – és dél Korea között újra indult panmindzsoni tárgyalásokról.

Május 12 -31 között a TV Híradó stábja Losonczi Liva szerkesztő, Török Vidor operatőr és Dunavölgyi Péter gyártásvezető, a Koreai Demokratikus köztársaságba utazott. Nagy Richárd a TV elnöke kb másfél hónappal korábban újságíró delegációval járt, a KNDK-ban, „békítő” szándékkal, mivel Benda László által elkészített KNDK-ról szóló „Fele köztársaság” című film „kiverte a biztosítékot” a koreai pártvezetésnél.

Utazásunk előtt az elnök lehívatott bennünket és közölte, hogy az a feladat, hogy helyre állítsuk a bizalmat. A feladatot úgy fogalmazta meg: Utunk célja egy panmindzsoni tudósítás az újra induló tárgyalásokról, a két Korea között, és a KNDK fejlődésének bemutatása, valamint az, hogy megemlékezzünk a koreai háború alatti magyar kapcsolatokról, a szarivoni „magyar önkéntes magyar orvosokról”, valamint bemutatni a Koreai—Magyar Barátság Tsz-t egy vidéki faluban, amely még a koreai háború idején kapta a nevét. 

Aki a több mint két hetes forgatás eseményeire, az akkori koreai valós állapotokra kíváncsi, azoknak ajánlom a,  www.dunavolgyipeter.hu honlapomon, a rólam írták rovatban az  „Észak-barakk, dél-barakk” Forgatás a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, „ című oldalt, - (Fényképek: Dunavölgyi Péter, Lejegyezte: Zelei Miklós) - amelyből kiderül, hogy csőre töltöttek, mind két oldalon, amikor Török Vidorral, „véletlenül” átléptük a panmindzsoni vonalat. Arról, hogy,mikor lehet operaelőadás a rizspalántázái időben, mindig, miért éjjel kellett  vidékre utazni. Megfordultunk az Illatos hegységben és a Gyémánt hegységben is. Az Illatos hegységben láttam az akkor még fiatal fiú Kim Dzsong Il büszkeségére épült két márványpalotát, az egyik három-, a másik kétemeletes, nagy, mahagóni ajtókkal. Ezek mögött az ajtók mögött tartották azokat az ajándékokat, amelyeket Kim Ir Szen és Kim Dzsong Il külföldön vagy külföldről kapott. …” 

 

 

 2. műsor - 20.00 műsor – Révész Gy. István: Az első 36 óra, tv-játék. Dramaturg:Kroó András, vezető – operatőr: Sík Igor, rendezte: Ruszt József. Szereplők: Farády István, Áron László, Szalma Tamás, Máriáss József, Bothy Gergely, Fekete Gizi, Maronka Csilla, Bagó László, Zsótér Sándor, Rácz Tibor, Baracsi Ferenc, Derzsi János, Kerekes László, Pélfi Zoltán, Farkas Igác, Fráter András, Deák Éva, Siménfaly Lajos, K. Nagy László. 

 

Május 23. 19.30 Horváth Péter és Hadázy László, a TV-Híradó moszkvai tudósíti beszámoltak arról, hogy a GUM áruház több üzletrészét a Keripari Vállalat újítja fel.

 

Május 24. 19.30 Losonczi Livia szerkesztő-riporter, Török Vidor operatőr, Dunavölgyi Péter gyártásvezető, tudósítása a TV Híradóban, az Észak – Koreából, Dong Myngbol, ahol a magyar és az észak-koreai karate válogatottak közös felkészítő táborban voltak.

 

 

20.00 Gogol: Holt lelkek, tv-játék. Dramaturg: Fáy László, operatőr: Szalay László, rendezte: Havas Péter. Szereplők: Szilágyi Tibor, Koltai Róbert, Uri István, Raksányi Gellért, Herczeg Csilla, Temessy Hédi, Bakó Márta, Udvarias Katalin, Lórán Lenke, Olsavszy Éva, Dégi István,  Némethy Ferenc, Kozák László, Basilides Zoltán, Gelley Kornél, Bencze Ferenc, Győri Ilona, Rajnoha Ádám,  Kútvölgyi Erzsébet, Sinkó László, Gobbi Hilda, Kádár Flóra, S.Tóth József, Csurka László, Horváth Sándor, Marton Kati, Nyertes Zsuzsa.

 

„A nagy irodalmi művek ritkán élnek meg filmen. A legjobb esetben is valami más lesz belőlük. nemcsak esztétikai értelemben, de mondanivalójuk, hálásuk szempontjából is. Gogol: Holt lelkek című műve, amelyet tévéjáték formájában láttunk a héten, ismét példa erre. Szakonyi Károly_f aki a művet televízióra alkalmazta, igazán jó munkát végzett. A regény epizódjai szinte hiánytalanul a filmre kerültek. A film még se volt igazán a Holt lelkek, orosz irodalomtörténet korszakalkotó műve, hanem csupán egy többé-kevésbé nézhető, egzotikumával, de méginkább szereplőivel szórakoztató filmtörténet egy csalóról, akinek  szenzációs ötlete támad, de végül is egy banánhéjon elcsúszik ám a környezet korruptságának hála, szerencsésen puhára esik. Gogol rémült kétségbeeséséből, amit kora Oroszországnak provincializmusa felett érzett, csupán az érezhetett meg valamit, aki a könyvet olvasta. (…) A tévéjátékot Havas Péter rendezte, korrekt módon, előtérbe tolakodó művészkedések nélkül megvalósítva a rendelkezésre álló forgatókönyvet. A hibájául legfeljebb az róható fel, hogy a népes szereplőgárdában egyik-másik színész nem tudta a képenyőhöz (filmhez) igazítani-mérsékelni színpadi gesztusait.” – írta Hári Sándor, Zalai Hírlap, 1985. május 28.

Május 25. 15.40 Három kívánság. Közvetítés a Thermál Szálló Havanna Klubjából, felvételről. Forgatókönyvíró – műsorvezető. Dévényi Tibor,szerkesztő: Horváth Tünde, filmoperatőr:  Becsy Zoltán, vezető – operatőr: Abonyi Antal, rendezte: Vadkerty Tibo

 

„Az idei gyermeknap alkal­mából a tévé megmutatta, hogy vállalni képes, ha éppenséggel akarja, még a mesék jóindulatú varázslói­nak, bűvös erejű tündérei­nek és más hasonló - kép­zelet szülte - „csodatevő" alakjainak szerepét. Sőt, ma már felül is tudja múlni őket, könnyedén és lelemé­nyesen, amikor a gyors iramban fejlődő technikai eszközeit kellő merészség­gel, friss képzelettel és igazi tévéstalentummal használja fel. (Elég, ha itt a legutóbbi Telerámában bemutatott új közvetítőkocsi bámulatba ej­tő „tudományára" gondolunk és emlékeztetünk, melyből némi ízelítőt kaptunk!) - örömmel állapíthatjuk meg, hogy a tehetség, az öt­letesség és a sajátos „tévés­technika" szerencsésen egy­másra talált a Három kí­vánság c. műsorban. Tegyük hozzá tüstént még azt is, hogy a gyermekek, a fiatalok őszinte, szívből jövő szerete­te nemcsak e nagyszabású, eredeti szellemű s mesei hangvételű produkció készí­tőit, hanem a felnőtt szerep­lőit s közreműködőit is mind­végig jellemezte s áthatotta. Ezzel a példaadóan rokon­szenves szemlélettel és ma­gatartással közeledtek a leg­titkosabb vágyaikat és óha­jaikat levelükben közlő gyer­mekekhez. Ugyanígy foglal­koztak azokkal, akiknek ké­réseit teljesíteni tudták és természetesen a jelenlevők­kel is - a Thermál-szálló pompás Havanna Klubjában, ahonnan a műsort közvetí­tették. Felnőttnek tekintet­ték mindannyiukat. Mélységesen komolyan vették sze­mélyüket, véleményüket, kí­vánságaikat s játékaikat. Ahogy az alkotók előze­tesen is jelezték: mintegy 15 000 levél alapján állították össze a műsort, melynek végleges kialakulásában ér­vényesült a szerencse s a játék is. Együtt focizhattak a gyermekek két kiváló NB l-es csapatunk híres futbal­listáival, úszhattak a sportág világszerte ismert bajnokai­val, cselgáncsozhattak a nép­szerű Lindával, táncolhattak a neves fiatal balettművész-szel: Keveházi Gáborral, mu­zsikálhattak és énekelhettek a közkedvelt együtteseikkel: a Neoton famíliával, meg a Dolly Rollal, felléphettek a nagy bűvésszel: Rodolfóval, .bemutatva neki mutatvá­nyaikat ...

Eljött hozzájuk Farkas Bertalan, az első magyar űr­hajós, akinek nemcsak kesztyűjét, űrsapkáját húzhatták fel, hanem vele is repülhet­tek a főváros fölött. Az ifjú poétakislány verseit Bárányi Ferenc hallgatta meg és ér­tékelte s a gyermekkomponista művét Szokolay Sándor hangszerelte és vezényelte, amikor a Liszt Ferenc Zene­művészeti Főiskola zenekara - betanításában - előadta. Se szeri, se száma a teljesí­tett kívánságoknak! így ta­lálkozhatott az a dél-alföldi kisleány áz egyik ismert ma­nökennel, aki erre a pályára készül. Sőt, az a levélíró gyermek „konferálta", zárta be a műsort, akinek legfőbb vágya, hogy tévébemondónő legyen.  Ritkán láthattunk ehhez hasonló, az ifjú közönség részvételét és vágyait megvalósító, bájos és kedves mű­sort, mely a felnőttek, a szülők igényes szórakoztatá­sát és tájékoztatását is szol­gálta. Elismerés illeti a forgató­könyvírót: Dévényi Tibort, aki e mély élményt nyújtó műsort szellemesen, „igazi gyermekközelségben", ro­konszenves emberséggel és szeretettel vezette. Vadkerty Tibor rendező és „stábja" ki­váló munkát végzett. A „Há­rom", illetve a sok-sok teljesített és még nem teljesí­tett kívánsághoz szeretnék még egyet hozzátenni: na­gyon örülnék, ha folytatni tudnák e szép vállalkozásu­kat, melynek sikeréhez nagy mértékben hozzájárult, hogy a gyermeki pszichológia ala­pos ismeretére épült.” – írta Illés Lajos, Népszava, 1985. május 28.

 

19.30 Losonczi Livia szerkesztő-riporter, Török Vidor operatőr, Dunavölgyi Péter gyártásvezető, tudósítása a TV Híradóban, az Észak – Kóreából, Szarivoból, abból a kórházból, ahol a magyar önkéntesek dolgoztak a háború alatt.

 

Május 27. 19.30 Losonczi Livia szerkesztő-riporter, Török Vidor operatőr, Dunavölgyi Péter gyártásvezető, tudósítása a TV Híradóban, az Észak – Koreából, ahol Ho Dam a KNDP titkára nyilatkozott, a Híradónak.

 

Május 28.  22.15 A HÉT különkiadása, „A tolmács” , a koronatanú. Hajdú János és Léderer Pál  interjúja Brezskovval Sztálin tolmácsával.

 „Jelenünk a történe­lem méhében fogant - kezdte A Hét tegnap esti különkiadását Hajdú Já­nos, és az egyórás műsor minden egyes perce alátá­masztotta ezt az állítását. Léderer Pállal közösen olyan emberrel beszélget­tek, aki 1940—1945. között, tehát a húszadik századi történelem legviharosabb, legkritikusabb  időszakában kulcsfontosságú esemé­nyeknél volt jelen. Valentyin Mihajlovics Berezskov tolmácsolt Berlinben Molotovnak a Hitlerrel foly­tatott tárgyalásokon, látta, miként adta át Ribbentrop  a német hadüzenetet, tol­mácsolt Sztálinnak Teheránban, a  Roosevelttel és Churchillel  való találko­zókon és Gromikónak Dumbarton Oaksban, az ENSZ születésekor. Elbeszélése történelmi dokumentum, a  szakemberek és nem szak­emberek számára az érde­kesnél érdekesebb részinek kifogyhatatlan kincsestára. (…) Kérdezni néha nagyobb művészet, mint válaszolni Ha ez a közhely most nem is állja meg teljesen a helyét, jól érződött, mennyire komo­lyan készült A Hét stábja erre a beszélgetésre. Nem csupán arról van szó, hogy ezúttal, meglepő módon, nem az interjúalany, ha­nem a riporterek előtt volt papír, de arról is, hogy mi­lyen irányba terelték a be­szélgetést. Hiszen Berezs­kov emlékeiből, politikai mondanivalójából nyilván nem egy ilyen műsorra fut­ná. Nem is beszélve arról, hogy mint a Szovjetunió egyik legtekintélyesebb kül­politikai folyóiratának, az Egyesült Államokkal éé Kanadával foglalkozó USA című kiadványnak a fő­szerkesztője, figyelemmel kísérte és kíséri ma is a legerősebb tőkés ország politikáját, belső társadalmi változásait, vezetőjének nyilatkozatait, szándékait. „ – írta H.G., Esti Hírlap, 1985. május 29.

 

 

Május 29. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Baranya és Pécs város párt- és állami vezetőinek társaságában, Stú­diónkba látogatott. 

 

„MŰSOR - DE KINEK?

- Nem tudom, talán nem figyeltem oda, amikor Szecskő Tamás elemzést adott erről, csak arra figyeltem fel, hogy újabban új nézőszokásokhoz készít műsort a televízió (?) Megszaporodtak a délutáni időben vetített fontos, érdekes és szórakoztató műsorok, s ennek megfelelően az esti fő­műsor szerkezete átalakult, a tömegműsorok helyett egyre több rétegműsornak adnak helyet. Az esti főműsorból csu­pán a 20 órakor kezdődő adás maradt meg úgynevezett tö­megműsornak.

A múlt héten már szóvá tettük a Jogi esetek elrejtését a szombat délutáni műsorban. Most folytathatom békétlenkedéseimet Solohov: Feltört ugar című regényének háromré­szes filmváltozata miatt, mert délután öt órai kezdettel ve­títik, tehát akkor, amikor tudomásom szerint - különösen így nyár elején - igen kevesen néznek televíziót. Viszont a főműsor második, harmadik műsorszáma, tisztelet a kivé­telnek (Panoráma, Stúdió '85, egy-egy labdarúgó mérkőzés), kifejezetten keveseknek szóló adás, az ideológia vagy az úgynevezett magas kultúra tárgykörébe való. Mondom, lehet, hogy a tömegkommunikációs kutatások
mást mondanak, de nekem az – az egyre erősödő érzésem, hogy vannak szép számmal olyan napok (lásd most szombat, vasárnap), amikor a néző errefelé csak azért televíziózik este, mert átkapcsolhat a szomszédos országok adóállomásaira ...” – írta Hári Sándor, zalai Hírlap, 1985. május 28.

 

 

 

 

 

 

Június

 

Réger Antalt, a politikai adások főszerkesztőségének újonnan kinevezett vezetőjét és dr. Eke Károlyt, a tudományos és ismeret­terjesztő szerkesztőség főmunkatársát országgyűlési képviselővé választják.

 

A cannes-i reklámfilm-fesztiválon díjat kap a Kereskedelmi és Propaganda Igazgatóság Harmonika-ajtó c. filmje.

 

Meghirdetik az Arany Antenna pályázatot: a közönség nívó­díjával jutalmazzák a három nyári hónap legsikeresebb műsorait. A díjra a műsorújságból kivágható szelvénnyel lehet szavazni.

 

Gellért Endrét, a film- és koprodukciós főszerkesztőség nyug­állományba vonuló vezetőjét a Szocialista Magyarországért Ér­demrenddel tünteti ki az Elnöki Tanács.

 

Érdekes változás a műsorközlésben: a Rádió és Televízió Újság az 1985/24 számától kezdve elkülönítve, kiemelhető formában, az újság elején közli a hét tévéműsorát.

 

A Művelődési Minisztérium, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a televízió meghirdeti a Ki miben tudós? című műsorakció újabb történelem- és biológiavetélkedőjét.

 

Hazaérkezik vörös-tengeri újabb búvárexpedíciójáról a tele­vízió Natúra szerkesztőségének forgatócsoportja.

 

A bukaresti magyar nagykövet adja át a Magyar Televízió ní­vódíját a neves Romániában élő magyar írónak, Sütő Andrásnak.

 

Elhunyt Pintér Gyula, a politikai adások ismert rendezője.

 

 

Június 1. 19. 30. A TV - Híradóban Tarjányi Ingrid, szerkesztő- riporter, Baranyi István operatőr tudósította a Híradót, a MUOSZ Közgyűléséről.

Ugyan ebben az adásban Bánó András szerkesztő- riporter,  Kiss Péter     operatőr tudósította a Híradót, a budapesti John Mayell koncertről.                    

                   

Június 2. 15.00 VIT - vágta" címmel országos játék folyik. Döntőjében négy megye egy-egy 40 fős csapata küzd a győzelemért: melyik csapat utazhat Moszkvába, a XII. világifjúsági találkozóra. (A győzelmet Zala megye csapata szerzi meg.)

 

Június 4. 19. 30. A TV - Híradóban Forró Evelin szerkesztő- riporter,        Baranyi István operatőr tudósította a Híradót, az Országházból,ahol Jelenits István piarista tartományfőnök tett esküt Dr. Trautmann Rezső az Elnök Tanács h. elnöke előtt, Katona Imre az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Dr. Cserháti József a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára jelenlétében                    

 

17.55 Egy új világ … Dokumentumfilm, a XVII. Kerületről. Szerkesztő- riporter: Halák László, operatőr: Forray Tibor, rendezte: Kárpáti Marianne.

 

19.30 A TV –Híradó beszámolt a Kazinzy- díjak átadásáról, ahol a  szép magyar beszédért járó Kazinczy-díjban részesül Kovács P. József, az előadóművészként is ismert tévébemondó.

 

Június 4. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából.  „Hála a szakembereknek, végre tisz­tán vehető volt Szekszárdon is kedden, a M. csa­tornán az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának körzeti adása" - írja a Tolna megyei Népújság. Ebben a számban egyébként a Szekszárdon élő Csányi László író, Csepeli György szociológus (JPTE) és dr. Bán Endre pécsi plébános arról beszélgettek munkatársunkkal, dr. Jósfay Györggyel: tudunk-e ünnepelni?

 

Június 5. 19. 30. A TV - Híradóban Dévai Kovács Gyula  szerkesztő- riporter, Erős Péter operatőr tudósította a Híradót, arról, hogy Lázár György miniszterelnök fogata Csou Csien- nant a kínai ipari minisztert.

 

Ugyan ebben az adásban Dévai Kovács Gyula szerkesztő- riporter,        Török Vidor operatőr  készített interjút Réti Lajossal a Computer – M irodavezetőjével, aki bemutatta a TV BASIC munka anyagait, amit számítógépes mágneses lemezen, kazettán és nyomtatásban is megjelentettek 

 

„Április 30-án lezárul a vizs­gára jelentkezés ideje, és vár­hatóan május végén sor kerül a rendhagyó megméretésre. A televízió népszerű műsora zá­rul így: a TV-BASIC tanfo­lyam, amelyen, ha osztályzatot nem is, de „megfelelt" minő­sítést lehet szerezni. A moz­galommá nőtt „tantárgy" befe­jező eseményére már eddig is több ezren jelentkeztek - ezért kérdeztük meg a Neu­mann János Számítógéptudo­mányi Társaság főtitkárától, Kovács Győzőtől a vizsga mód­ját, mikéntjét, de először is azt: végül is hányan vállalkoz­nak a megméretésre?

Az első felhívásra hét­ezren jelentkeztek, az azóta megjelent újabb közlemény után naponta több száz válasz érkezik. Körülbelül tízezer ön­kéntes vizsgázónál tartunk, de a tévések szakszerű becslése szerint ennek a kétszerese lesz a várható létszám.

Mit mond a szakember­nek ez a hatalmas szám?

- A Számítástechnika - Alkalmazási Vállalatnál folyik a mesterség különböző szintű    oktatása. Ott évente „csak" öt-hatezren tanulnak egyidőben ... Az iparilag fejlett országokban, elsősorban Angliá­ban van már hagyománya a távoktatásnak; a Magyar Te­levízió - s persze más szer­vek -, e külföldi tapasztala­tok alapján elemzik a TV-BASIC tanfolyamot. Az már most elmondható, hogy a szá­mítástechnika az első olyan tudományág, amely a kisgye­rekektől az aggastyánokig mindenkire „tartozik". Az ér­deklődés is igazolja ezt az állí­tást.

- Ám most még a vizsga következik ...

- Beszerezhetők nálunk a jelentkezési űrlapok, de elfo­gadjuk a levélben küldött „kérvényt" is, ha szerepel raj­ta a vizsgázó neve, pontos lak­címe, személyi száma és alá­írása, illetve mellékel egy megcímzett, felbélyegzett válaszborítékot. A Neumann Tár­saság címe: Budapest, Pf. 240.. 1368. A jelentkezőket értesít­jük az időpontról és a hely­ről, illetve elküldjük a két­száz forintos vizsgadíj befize­tési csekkjét is. Minden olyan helyen vizsgázni lehet majd, ahol ötvennél több a jelentke­zők száma. A SZÁMALK és a társaságunk vizsgabiztosai felügyelik az eseményt,

- Hány kérdést kell meg­válaszolniuk a „diákoknak"? 

- Nem lesz könnyű feladat a száz-százötven kérdésből álló tesztlap kitöltése, várhatóan három-négy órás munka vár a ..növendékekre". Utó­vizsga nincs, illetve a követ­kező tévés tanfolyamot köve­tően ismét lehet kísérletet ten­ni. 

- Mit ér az oklevél? 

- Egyes vállalatoknál már elfogadják a bizonyítványt. Sok olyan SZÁMALK - tanfolyam van, amelyiknél előírás ez a programnyelv, például a BASTC ismerete. Az oktatás­sal a vállalat elismeri a TV-BASIC vizsgát ilyennek, lehet tehát továbbtanulni. „ – írta (gergely) Magyar Nemzet, 1985, április 11.

   

Június 6. 19. 30. A TV - Híradóban Zádor László, Tarjányi Ingrid, Bogyay Katalin tudósította a Híradót, Kádár János munkás nagyüléséről, Csepelről.                 

Ugyan ebben az adásban Bokodi Béla szerkesztő- riporter, Burza Árpád, Vecsei Marietta számoltak be arról, Kádár János fogadta Dr Armand Hammert , akit a SOTE-n díszdoktorrá avattak.

 

A Magyar Hírlapban egy magas be­osztású postai vezető nyilatkozik. Az írás címe: „A kábeltelevízióé a jövő". (Sok víz folyt le a Du­nán, hisz két évvel ezelőtt népes postai delegáció még azt a kérdést szegezte nekem: ki engedélyez­te önöknek ezeket a kísérleteket?

 

Június 7. 20.05. Polgár András: A szembesítés eredménytelen, tv-játék. Dramaturg: Zahora Mária, vezető – operatőr: Darvas Máté, rendezte: Horváth Tibor. Szereplők: Avar István, Gyabronka József, Gera Zoltán, Szederkényi Béla, Dobák Lajos, Eszenyi Enikő, Moór Marianna, Horesnyi László, Kovács János, Hunyadkürty István, Kránitz Lajos, Murzit Adrienn, Mezei Lajós, Vidó János, Némedi Mária, Palkó László. 

 

Június 8. 19. 30. A TV - Híradóban Moldoványi kos, Gál Jolán          szerkesztő- riporter, Butskó György, Baranyi István operatőr tudósította a Híradót, arról, hogy  Kádár János és Lázár György a délelőtt folyamán a szavazókörökben leadták szavazatukat.                

 

2. műsor – 21.31 Zenés TV- Színház -  László Miklós - Vujicsics Tihamér: Éjféli operabemutató. Dramaturg: Romhányi Ágnes, vezető – operatőr: Szabados Tamás, rendezte: Vámos László. Szereplők: Mensáros László (Andalúz Viktor), Márkus László, Petúr Ilka, Oszvald Marika, Komlóssy Erzsébet, Pászthy Júlia, Gárday Gábor, Nádas Tibor, Palcsó Sándor.

 

Június 9.  19.00 A HÉT műsorában László Zsuzsa anyagát vetítették, arról, hogy kihalóban vannak a kócsagok a Hortobágy környékén.

 

2. műsor –13.55 Salakmotor világbajnoki középdöntő közvetítése Debrecenből. Riporter: Dávid Sándor, Szalay István, rendező: Gábor Tamás.

 

2. műsor – 14.55 Roland Garros  közvetítés nemzetközi teniszbajnokság közvetítés Párizsból, riporter: Gyulai István.

 

Június 10.  17.45 Barátság – stúdió Moszkva - Budapest

A közelgő VIT előkészületei jegyében a Szovjet televízió kapcsolásos műsorsorozatban mutatta be azokat a fővárosokat, ahol korábban VIT-et rendeztek. Ár András. Műsorvezető: Andrej Gurkov és Sugár András, riporter: Radnóti László, szerkesztő: Nagy György, Regina Ilcsenok, vezető – operatőr: Jurij Bugna és Bónis Gyula, rendezte: Olga Markicseva é s Téglássy Ferenc.

 

19.00  „Új kor alkonya” díszelőadás a Magyar – szovjet Baráti társaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából, a Fővárosi Operettszínházból. Összeállította és rendezte: Koltay Gábor. 

 

Június 11. 19. 30. A TV - Híradóban Bogyay Katalin szerkesztő- riporter,   Baranyi István operatőr tudósította a Híradót, az Olasz Kulturális és Gazdasági Hét eseményeiről, másnap pedig a Római Opera Budapesti vendégszerepléséről.

 

Ugyancsak ebben az adásban 19. 30. Tarjányi Ingrid, szerkesztő- riporter,       Edelényi Gábor operatőr tudósította a Híradót, arról, hogy elkezdődött a budapesti Flamenco Szállodában az a több napos konferencia, ahol a  Intervíziós, Euróvíziós országok Híradó főszerkesztői éves megbeszélést tartottak, amin részt vettek még a nemzetközi filmes- képügynökségek főszerkesztő is (Visnews, UPI), valamint az ázsiai és afrikai társ szervezetek vezetői. A konferencia házigazdája az MTV Híradó szerkesztősége, ill. Matúz Józsefné főszerkesztő volt. A konferencia szervezője és a lebonyolítás irányítója magyar részről Dunavölgyi Péter volt, aki már másodszer szervezett Magyarországon ilyen konferenciát. Az előző öt évvel korábban volt, a helyszín akkor Balatonfüred volt.                      

              

Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából: Pécsi programja keretében Stú­diónkba látogatott Williem Unwin, Nagy-Britan­nia és Észak-Írország Egyesült Királyság rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete.

 

Június 12. 19. 30. A TV - Híradóban, Horváth Péter, tudósító             szerkesztő- riporter, Hadházy László tudósító operatőr számolt be arról, A Híradóban, hogy Moszkvában, az Elnöki Tanács nevében Rajnai Sándor magyar nagykövet és Oláh István honvédelmi miniszter kitüntetéseket adott át szovjet tábornokoknak                     

 

20.55 Színházról néhány percben. Gobbi Hilda és a Bajor Gizi Színészmúzeum. Operatőr: Lukin Sándor, rendezte: Radó Gyula.

 

Június 13. 19. 30. A TV - Híradóban Murányi László szerkesztő- riporter,       Csák István operatőr tudósította a Híradót, arról, hogy Kádár János fogadta Olaf Palme-t svéd miniszterelnököt.                    

Ugyan ebben az adásban Bokodi Béla összeállítását láthatták a nézők Károlyi Mihályné, Andrássy Katinkáról, aki elhunyt.

 

21.10 Csontváry, avagy: A világhódító hun, tv-játék. Isra: Kiss Irén, dramaturg: Zahora Mária, vezető- operatőr: Szalai András, rendezte: Valló Péter, szereplők: Szakácsi Sándor, Kútvölgyi erzsébet.

Június 14. 21.10 Fehér rum , tv-film. Írta és rendezte: Esztergályos Károly, dramaturg: Schultze Éva, operatőr: Márk Iván, szereplők: Pola Roksa (Venczel Vera,) Zsótér Sándor, ifj. Ujlaky Dénes, Oszter Sándor, Solti Márta, Laklóth Aladár, Herczeg Csilla, Lengyel Erzsi, Lontay Margit, Szabó Imre.

 

„Feltehetően Esztergályos Károlynak rossz volt a köz­érzete, amikor a Fehér rum című tévéfilmjét megcsinálta - a televíziós dráma meg­születésének egyéb okát ugyanis nehéz felfedezni a képernyőre bocsátott műben. Filmje egy művészember rossz közérzetéről beszél. A szerzőnek érezhetően, már a műből érezhetően baja van a világgal, s ezt a boldogta­lanságot egy meglehetősen szélsőséges, egyedi történet­be foglalva adja közre. (…) Amit látunk, mindaz túlságosan elvontnak, homályosnak, távolinak, ködösnek tű­nik. Mintha nem is az élet lenne, ha­nem valami lombikban kikevert, művileg előállított világ, amelyben az élet tör­vényei helyett a művészi önkény, mondhatni a mestersé­ges erőszak uralkodik. Esz­tergályos mondhatni megerőszakolja a valóságot, Amit látunk, mindaz túlságosan elvontnak, homályosnak, távolinak, ködösnek tű­nik. Mintha nem is az élet lenne, ha­nem valami lombikban kikevert, művileg előállított világ, amelyben az élet tör­vényei helyett a művészi ön­kény, mondhatni a mestersé­ges erőszak uralkodik. Esz­tergályos mondhatni megerőszakolja a valóságot. –írta VM. Szolnok megyei Néplap, 1985. június 19.

 

„Esztergályos Károly mint író túl sokat bízott a nézők fantáziájára, és ugyanő mint rendező, túlságosan is sokat magyarázott képekkel, túl­lassított mozdulatokkal, apró rész­letek felnagyításával. Ebből az kö­vetkezne, hogy, amit nem mond el a szöveg, megmagyarázza a kép, érthetővé teszi a színészi játék. De nem ez következik, hanem az, hogy a Fehér rum nem ,több, mint váz­latos mélylélektani dráma.

(…) azt kell mondani, hogy a képi megformálás, a láttatás mintaszerűen képernyős technika volt. Ugyanezt az erőfeszítést és rendezői, tudást nemesebb nyersanyag megformálására látnánk szívesen.  Az a hangulat, amit a sok közelkép a lassú mozgás és a kimerevíts megteremtett, talán még a mozivászonnál is szuggesztívebben érvényesült a képernyőn. „ – írta Sarkadi László, Népszabadság, 1985. június 18.

 

Junius 21 -én Szinetár Miklósnak feljegyzést kellett készítenie Kornidesz Mihály elnök kérésre,  ebben ez olvasható:

„(…) Fehér rum. Esztergályos Károly lesikerületlenebb munkájának tartom. Úgy, ahogy van rossz. (…) Nem engedtem fesztiválra küldeni, nem engedtem Veszprémbe és Esztergályossal magával is ebbéli véleményemet félreérhetetlenül közöltem. Kértem a főosztályt, hogy a műsort alaposan dugják el – nem dugták el eléggé. (…) „ - Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9. 94 doboz MTV iratok

 

Június 14. 19. 30. Domokos Lajos Moszkvában helyettesített a Híradó tudósítói irodában. A TV - Híradóban Domokos Lajos szerkesztő- riporter,       Hadházy László tudósító operatőr riportsorozatot készített Rigában. Ezen a napon a Rigai Repülési Főiskolát mutatták be.                    

 

Június 15. 19. 30. A TV - Híradóban Bogyay Katalin szerkesztő- riporter,       Baranyi István operatőr tudósította a Híradót, arról, hogy Ferihegyen először szállt le egy Jumbo Jet típusú repülőgép.                    

 

2. műsor – 16.15 Zenés TV- Színház- Offenbach: Hoffmann meséi. Dramaturg: Bánki László, operatőr: Bodó János, Halla József, Kereki Sándor, Lukin Sándor, vezető- operatőr: Kocsis Sándor, rendezte: Szinetár Miklós. Szereplők: Kelen Péter, Szabó Judit (Farkas Katalin), Tokody Ilona, Csavlek Etelka, Sánta Jolán, Melis György, Feleki Kamill, Harkányi Endre, Sinkó György, Laczó András, Tímár Béla, Trokán Péter, Mészöly Katalin. 

 

 

Június 16. 2. műsor – Telepódium - Televáró.  Vezető – operatőr: Bodó János, rendezte: Verebes István. „A Telepódium mellékvágánya" címmel a Nyugati pályaudvar egyik váróterméből jelentkezik a „Televáró" című kabaré.

 

„Volt humor is az elmúl héten, méghozzá kabaré, a Teléváró. Két estére adagol­va, szombatra és vasárnapra, Ezúttal a Telepódium mellékvágányára állították a humoristákat, de én inkább azt mondanám

 látva kevés eredetiséget, sovány szellemet felmutató pályaud­vari kabarét - a Nyugati várójában játszották el, - hogy ezúttal vakvágányra siklott a humor szerelvénye, rajta jeles szerzőkkel. Olyan irányba, ahonnan út tovább nem vezet, sőt ahonnan illik gyorsan visszafordulni. Tisz­telet a kivételnek silány tré­fák, erőszakoltan humoros jelenetek sorjáztak egy vasúti környezetbe belekényszerítve. Ugyanis nem egy tréfa, jelenet például a Sán­dor Györggyé, (Keresek egy embert, s ez még a jobbak közül való) egyáltalán nem „igényelte" a sajátos pálya­udvari miliőt. Furcsa, te­hetséges szerzők fogtak egybe, s az eredmény csak­nem botrányos1. Vajon mi le­het az oka? Ezen alighanem érdemes eltöprengeni. „–írta VM. Szolnok megyei Néplap, 1985. június 19. 

 

„A Telepódiumon visszaszerezte uralmát a húszas évek szalonhu­mora. A rádiókabaré - ismert szerzői, Farkasházi Tiva­dar, Verebes István, Boncz Géza, Koltai Ró­bert, Markos - Nádas és a többiek azonban nem adták fel a tévékabarét, tavaly készült Televáró című műsoruk, amely a múlt héten két részben került a közönség elé. Zavarbaejtő és csalódást okozó jelentkezés volt. A helyszínül válasz­tott pályaudvari környe­zet nem bizonyult elég bő humorforrásnak.  (…) A politikai aktualitást volt hivatva képviselni Lehr Ferenc a rég elavult pol-beat stí­lussal. Kilógott a mű­sorból Sándor György, akinek televíziós csillaga emelkedőben van, de intellektuális, nyelvi hu­mora nem illeszthető ilyen zűrzavaros blokk­ba, amelynek készítői nem _t tudták eldönteni, hogy miről akarnak vic­celni, kivel és miért. A műsor második ré­sze, amelyet a tapintatos műsorszerkesztőség a második csatornán kínált, sok mindent tisztázott. Elsősorban azt, hogy ez a kabaré valami egészen új akar lenni. Röhögtet is, politikailag csípős, intellektuális, lélektani is,  szociológiai is és katartikusan drá­ma is. Kevés volt hozzá az eredeti, a jó ötlet. (…)” – írta Budai Rózsa, Vas Népe, 1985. június 19.

 

 

22.05. Portrévázlat Berend T. Ivánról. Beszélgetőtárs: Hanák Gábor.

 

Június 16. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából: A körzeti  regionális adás keretében közvetítést adtunk a Pécs mellett üszögpusztáról, a lovasna­pok alkalmából. (Úgy véljük, a különleges spor­tokról szóló közvetítésekkel nagyon sok nézőt nyerhetünk. A jövőben rendszeresen foglalkozni kívánunk a lósporttal, az autó- és motorsporttal, s esetleg a sízéssel is.

Az üszögi közvetítés műsorvezetője Pánics György. Sikeresen mutatkozott be mellette ma­gyar nyelvű riporterként, Gerner Éva. (Rendező: Litauszki János.)

 

Június 18. 19. 30. A TV - Híradóban Bogyay Katalin szerkesztő- riporter, Baranyi István operatőr számolt be a Híradóban, arról, hogy Vámos László rendező adta át a Színházi Találkozó díjait, Ruszt Józsefnek a zalaegerszegi színháznak, valamint Egri Katinak és Bubik Istánnak, az utóbbinak a Tartuffe alakításáért.                    

 

21.30 Panoráma. Főszerkesztő: Chrudinák Alajos, szerkesztő – műsorvezető: Benda László, rendezte: Antók Csaba. „Szudáni panoráma. A Panorámában viszont eddigi sikereiről is jól ismert Chrudinák Alajos újra remekművet tett le a nézők asztatálára. Megrázó és teljes képet festett riportfilmjében mai szudáni állapotokról, szárazság okozta éhínség következményeiről és a politikai válltozás hozta helyzetről,  Lukin     Sándor  kamerája olyan     drámát  rögzített amelynek témája milliók  élethalál-harca. (…) Aztán a dráma mellé a szudáni politika élet  képviselőivel - történt okos beszélgetések, mindez egy felejthetetlenül   érdekes riport kivételes értékeit képezi. Szeretném aláhúzni, ehhez az a szerkesztői érzékenység  kelletik, amivel Chrudinák - Lukin kettős rendelkezik. . –írta VM. Szolnok megyei Néplap, 1985. június 19.

 

„Abban a nemzetközi mércével is elsőrangúnak minősít­hető hírmagyarázó munkában, amelyet a Panoráma, a kül­politikai szerkesztőség világpolitikai magazinja folytat, kü­lönlegesén figyelem illeti Chrudinák Alajosnak és Lukin Sándornak a szudáni politikai fordulatról és az ország Szahel - övezethez tartozó déli részében uralkodó éhínségről készített riportfilmjét, amelyet csütörtök este közvetítettek. Már megszokott, hogy a Panoráma munkatársai azokban az országokban, ahol megfordulnak, a főszereplőktől kér­nek és kapnak információkat az általuk kutatott kérdés­ben. Szudánban is a közelmúltban lejátszódott fordulat va­lamennyi vezető személyisége, élén Szuvár ad-Dahab tá­bornokkal, a kiakolbólintott volt elnök hivatalát elfoglaló katonai csoport elnökével, odaült Chrudinák mikrofonja elé, hogy a riporter tapintatosan, de mégis makacsul és lényegretörően megfogalmazott kérdéseire válaszoljon, s meg­ismertesse a magyar nézőket a változás jellegével és mélységével. Ezek a felső szintű megnyilatkozások nagyon hatá­sosan egészültek ki a karthumi utcán, piacon, különöskép­pen az éhségövezetben készült képekkel. Az éhező Közép-Afrikáról bizonyára láttunk már elborzasztóbb képeket is. De meghatóbbat, részvétre indítóbbakat aligha, mint a vízért végtelen sorban állók látványával és a pokoli száraz­ság ellenére a szülőföldjéhez ragaszkodó paraszt megnyilat­kozásával.” – írta Hári Sándor, Zalai Hírlap, 1985. június 18.

 

Június 19. 19.30 A TV - Híradó az Intervízió anyagát felhasználva tájékoztatott arról, hogy szocialista országok TV elnökei Berlinben találkoztak

 

Ugyan ebben az adásban Moldoványi Ákos szerkesztő- riporter, Erős Péter       operatőr számolt be Kádár János látogatásáról, az Országos Traumatológiai Intézetből.                     

 

 

19. 30. A TV - Híradóban Vajek Judit szerkesztő- riporter, Burza Árpád    operatőr be a Híradóban, hogy új üzemcsarnok kezdte meg működését az ottani üveggyárban  - (Rosenthal) - NSZK-ban, Amberg-ben.                    

 

 

Június 21. 19. 30. A TV - Híradóban Tarjányi Ingrid, szerkesztő- riporter, Butskó György,  operatőr tudósította a Híradót, arról, hogy  Dr. Hárs István rádió elnök átadta a Karinthy gyűrűt Verebes Istvánnak.                   

 

19.00 A HÉT adásában Kovalik Károly – Márton József készített interjút Morvai Ferenccel, aki menedzseriskolát alapított. Ugyancsak ebben az adásban Hortobányi Éva: A magyar munkáról című riportját láthatták a néző, Hortobágyi májusi HÉT adásokban Munka (I. II. III) címmel már sorozatot készített. 

 

„Weöres Sándor írja valahol: „Nyolc óra hosszat alszom és egyfolytában hortyogok, krr-hrr ezer egynéhányszor egymás utUn. Ha egy poéta ott van és türelmesen jegyzi minden krr-hrr hangomat: valóságot ír, mégsem fogja végigolvasni senki". A hét riporternője pedig valamiféle ilyen „poéta" módjára dolgozott; buta gyerekeket kérdezett és még butább véleményüket egy az egyben közölte a tévé­nézőkkel a Mennyit ér a munka, ha magyar című riport­jában. Szegény néző pedig kénytelen volt végig hallgatni, hogyan vélekednek „a szocialista Magyarország gyerekei" a munkáról és a munkásról:„nem jut eszükbe róluk más, mint a koszos munkaruha, az ácsorgó semmittevés, meg a sörösüveg. Ráadásul  mindez egy közhelyes mondanivaló bevezető­jéül szolgáit. Hiszen évtizedek óta írjuk, mondjuk azt, amit a riportban megkérdezett igazgató, szociológus, köz­gazdász ismét leszögezett: a jó munka alapja a jó munka­szervezés. De azt is tudni kell, hogy a jó munkaszervezés mellett is bepiszkolódik a munkaruha...” – írta Hári Sándor, Zalai hírlap, 1985. május 7. 

 

„Nem irigyeltem Hortobágyi Évát, az A Hét munkatársát, aki a munkáról vallott nézeteket gyűj­tötte csokorba, hogy változtatásokra ösztönözze elsősorban az arra illetékeseket és a tévénézők millióit. Múlhatatlan érdemeket mondhatna magának a Magyar Televízió, ha meggyorsítaná a he­lyes értéktudat kialakítását, érvényesítését. A jövőnkért esetenként aggódok nem az életet nehezítő áremelkedések, bizonyos megszorítások miatt viszolyognak elsősorban, hanem nyilvánvaló érdekeik háttérbe szorulása miatt nyugtalankodnak. Bizonyos mun­katerületeken mind nevetségesebbé válnak azok az emberek, akik-hivatástudatból kitartanak munkahelyükön, noha társadalmilag összehasonlítatlanul jelentéktelenebb munkával megkétszerezhet­nék keresetüket. Felfogásunk szerint tudatunkat a valóság alakítja tehát az A Hét  3  folytatásos riportja (hasztalan riadóztatja az embereket, ha népgazdaságunk a pillanatnyi érdekektől és szüksé­gektől   hajszolva   általános   elveinkkel és távlati céljainkkal fe­leselő magatartásra késztet időn­ként gazdasági szerveket, vezető­ket. Viszonylag szerencsés hely­zetben vannak az olyan - a kép­ernyőn is megszólaltatott és böl­csen megnyilatkozó dr. Kosa An­tal kecskeméti termelőszövetke­zeti elnökhöz hasonló vezetők -, akik több évtizedes eredményeik­kel, a gazdaság sikereivel, a mun­ka elbírálásának, díjazásának az átlagosnál ésszerűbb,    hatéko­nyabb  módszereit  honosíthatták meg. Várjuk a sorozat további, egyre konkrétabb jó és rossz pél­dákat felsorakoztató folytatását. „ – írta H.N. Petőfi Népe, 1985. június 22.

 

20.00 Saul Levitt: Parancsra tettem, tv-játék. Dramaturg: litványi Károly, vezető – operatőr: Gulyás Buda, rendezte: Hajdufy Miklós. Szereplők: Andorai Péter, Balkay Géza, Bubik István, Gera Zoltán, Horváth László, Ivánka Csaba, Kern András, Koltai János, Patoszi Tibor, Pethes Csaba, Rubold Ödön, Rudolf Péter, Sárosi Gábor, Sós László, Szakácsi Sándor, Trokán Péter.  

 

„ (…) Ezt a drámát - világsikere után - nálunk is bemutatta vagy húsz éve a Thália Színház, ugyancsak si­kerrel. Péntek este a tévé tűz­te műsorára Hajdufy Miklós rendezésében. A miértre több válasz is kí­nálkozik. Az andersonville-i tárgyalás apropója ma is idő­szerű. Ám nemcsak a háború és az értelmetlen emberpusz­títás befejeződésének negyve­nedik évfordulója alkalmából. Mert csak az a háború és csak az az emberpusztítás fe­jeződött be. Negyven éve szakadatlanul értelmetlen háborúk és, gyalázatos népirtások folynak a világban. Hajdufy történelmi és erkölcsi érzé­kenysége általánosabb ér­vénnyel ruházta fel az egyéb­ként nagyszerűen megírt Levitt-drámát, rendezői tehetsé­ge pedig alkalmassá tette a drámai alapanyagot arra, hogy belőle rendkívül tévészerű al­kotás szülessék.

Ez a court-room-story (ahogy Litványi Károly dra­maturg is írja a beharangozóban) nem külső látványok­kal operál. A feszültséget kö­zeli, félközeli, és premier plán képekkel érzékelteti; hatalmas szerepe van a mimikának, a színészi (arc)játéknak, ^ a gesztusoknak - s természe­tesen a rendező színészvezeté­sének, valamint a vágástech­nikának. Hajdufy mindebben nagyszerűt alkotott, méltó partnerekre lelt elsősorban Kern András, Szakácsi Sándor és Trokán Péter személyében, valamint Gulyás Buda vezető operatőrben. (…) „ –írta –esse – Magyar Hírlap, 1985. június 24.

sse —

Június 22. 2. műsor - 22.00 E. N. Mébul – F.B. Hoffmann:  Szerelem = cselszövés, vígopera. A Szegedi Körzeti Stúdió műsora. Televízióra alkalmazta: Bródi Gábor, dramaturg: Bubryák István, rendezte: Bodnár István, szereplők: Egri László, Tóth Márta, Vajda Juli, Andrecsik István, Szilágyi Béla, Dénes Piroska.

 

Június 23. 22.20 Életrajzi vázlat – tudományos pályakép. Kosáry Domokos portré. Beszélgetőtárs: Hanák Gábor, operatőr: Bánhegyi István, munkatársak: Gabos István, Korbély Lajos, Nyári István, Római Róbert, Somogyi Vali, Szécsényi Anikó.  

 

Június 24. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából: Az elmúlt hónapokban körzeti adá­saink keretében többször is kértük nézőinket, hogy jelezzék: melyek azok a legtávolabbi hely­ségek, ahol még fogni lehet adásunkat. Jó ötlet volt ez a felhívás, több meglepő adat birtokába jutottunk. Horváth Jenő Zalakarosról, Kerti János Balatonalmádiból, Iván János a Fejér megyei Igar községből, Kocsis Ferenc pedig Fertődről (!) jelezte, hogy látja adásainkat.

 

Június 25. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából: Az MTV Külpolitikai Szerkesztőségé­nek stábjával Vietnamba utazott Pálfy István, Stú­diónk operatőre.

 

Június 25 - 30. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából:  A Pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Baranya Táncegyüttese kíséretében az   NSZK-beli Bayreuth-ba utazott Balázs Mihály szerkesztő-riporter, nemzetiségi szerkesztőségünk délszláv szekciójának munkatársa.

 

Június 26. 19. 30. A TV - Híradóban  Gál Jolán, Bayer Ilona,           szerkesztő- riporterek,  Vecsei Marietta, Baranyi István operatőrök,  tudósították a Híradót, arról, hogy Willy Brandt Magyarországra látogatott, és másnap az ELTE-n díszdoktorrá avatták.                      

 

21.35 Pillanatkép, Melis Györgyről. Műsorvezető – szerkesztő: Juhász Előd, vezető – operatőr: Marczali László, rendezte: Babiczky László. 

 

Június 28. 19. 30. A TV - Híradóban Moldoványi Ákos, szerkesztő- riporter,  Erős Péter operatőr tudósította a Híradót, az új kormány eskütételéről.

Ugyan ebben az adásban  Bayer Ilona szerkesztő- riporter, Jávorszky László operatőr számolt be arról, hogy a Budapesten rendezett Orvosok a nukleális leszereléséért, konferencián Kádár János találkozott Bruno Kreisky volt osztrák kancellárral.                      

                 

21.20 Kocsis István: Nem zárjuk kulcsra az ajtót. Dramaturg: Aczél János, vezető – operatőr: Ráday Mihály, rendezte: Szőnyi G. sándor. Szereplők: Fekete Tibor, Temessy Hédi, Sunyovszky Szilvia,Balskó Péter, Szélyes Imre, Bácskai János, ifj. Pathó István.

 

2. műsor – 17.45 Zenés TV – Színház – Pergolesi: Félténység – balgaság, vígopera. Dramaturg: Romhányi Ágnes, vezető – operatőr: Davas Máté, rendezte: Boschán Dalsy. Szereplők: Kincses Veronika,  Gáti István, Kórodi András.

 

2. műsor – 18.20 Gogol : Holt lelkek, tv-játék. Televízióra alkalmazta: Szakonyi Károly, dramaturg: Fáy László, vezető – operatőr: Szalay Z. László, rendezte: Havas Péter. Szereplők: Szilágyi Tibor, Koltai Róbert, Uri István, Raksányi Gellért, Herczeg Csilla, Temessy Hédi, Bakó Márta, Udvarias Katalin, Rólán Lenke, Olsavszy Éva, Dégi István, Némethy Ferenc, Kozák László, Basilides zoltán, Gelley Kornél, Bencze Ferenc, Győry Ilona, Rajhona Ádám, Kútvölgyi Erzsébet, Sinkó László, Gobbi Hilda, Kádár Flóra, S.Tóth József, Csurka László, Horváth Sándor, Sinkovits Imre, Marton Kati, Nyertes Zsuzsa.   

 

Június 29. 20.05. A XV. Veszprémi Tévétalálkozó, díjkiosztó ünnepsége. Balatoni szél címmel. Szerkesztő – műsorvezető: Vitray Tamás, vezető – operatőr: Deimanik Tamás, rendezte: Verebes István.

Június végén tartották a Veszprémi Tévétalálkozót. Drámai és zenedrámai kategóriákban 19 alkotás kerül a zsűri, ill. a közönség elé. (A fesztivál programját a 2. műsor közvetíti is.) A drámai ka­tegória fődíját, Borsos Miklós szobrászművész „Balatoni szél" szobrát a Moliére színművéből készült Nők iskolája c. tévéjáték nyeri, rendezője: Fehér György. Az operakategória fődíját a zsű­ri Rossini Alkalom szüli a tolvajt című kisoperájának televíziós változatáért ítéli oda. (Rendező: Békés András.) Veszprém város díja: Szent Kristóf kápolnája c. tévéjáték, rendezője: Nemere László. A Tavaszi Fesztivál díja Petrovics Emil Lysistrate c. koncertoperájának televíziós feldolgozásáé. (Rendező: Maár Gyula.) Különdíjak: Székely János író (Caligula helytartója), Láng István zeneszerző (Alom a színházról), Bornyi Gyula ope­ratőr (Vonzások és választások, Egy fiú bőrönddel), Kezdi Ló­ránt díszlettervező (Álom a színházról és más operafilmek), Wieber Marianne (sokrétű díszlettervezői munkájáért). A színé­szek közül különdíjat kap: Bodnár Erika (Szent Kristóf kápolná­ja), Takács Katalin (Vonzások és választások), Páger Antal (Szent Kristóf kápolnája), az operaénekesek közül Zempléni Mária (Alkalom szüli a tolvajt, Lysistrate), Gáti István és Kincses Veronika (Pergolesi: Féltékenység-balgaság). A Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsa által alapított közönségdíj a Mirandolina c. operafilm (rendező: Félix László), ill. a Szent Kristóf ká­polnája című tévéfilmé. (A 10 tagú zsűri elnöke Fekete Sándor volt, a közönségdíjat Veszprém város vállalatainak dolgozóiból összeállított 10 társadalmi zsűri ítélte oda.)

 

Június 30. Részletek Békés Sándor pécsi stúdióvezető naplójából: A fonyódi Karikás Frigyes Gimná­zium diákjainak egy csoportjával az NSZK-beli Bambergbe utazott Pánics György szerkesztő-ri­porter és Bárány György rendező-operatőr. Az utazásról ,,A barátság nem ismer határokat" cím­mel színes riportfilmet készítenek.

 

 

 

Folytatása következik  rövidesen  A magyar televíziózás története XXIX./ 2. 1985. – összefoglalóban.

                                           

 

Az oldalhoz tartozó forrás, irodalomjegyzék a szokott módon a az éves összefoglaló végén lesz olvasható. 

 

 

Lezárva 2018-06-22.