Dunavölgyi Péter:

 

A Magyar televíziózás története XXIX. 2. 1985.

 

(folytatás …)

 

 

 

Július 

 

Július l-jétől - a jugoszláv turisták kedvéért - szerbhorvát nyelven is olvasható a teletext-adás („Képújság") néhány oldala.

 

Lezárul az MTV szervezet fejlesztéseinek első lép­csője. Az intézmény vezetése így fest. Elnök: dr. Kornidesz Mihály, politikai elnökhelyettes: Vajda György, művészeti elnökhelyettes: Szinetár Miklós, műsorigazgató: Nemes Péter, kereskedelmi főigazgató: dr. Bayer József, gazdasági és gyár­tási főigazgató: Hurbán Lajos.

 

A Magyar Televízió vezetése, már 1982-ben eljutott ahhoz a megállapításhoz, hogy a Hungarofilm mellet az önálló tevékenység, vagy annak részleges megoszlása növelheti a valutabevételt. Ez az elképzelés ekkor igazolódott be. Önálló exportjogot kapott filmjeinek külföldi forgalmazására a Magyar Televízió. Az export jelentősége a valutabevétel miatt különösen akkor nőtt meg, amikor Dr. Bayer József – kereskedelmi főigazgató révén az MTV önálló külkereskedelmi jogokat kapott.

 

Érdekes közvélemény kutatási adat: A magyar dal ünnepe soro­zat első négy adásának mintegy 6 millió nézője volt!

 

Új tv-átjátszóállomás kezdi meg működését Komáromban. (Az állomás az 1. műsor vételét javítja - készül már a 2. műsor jobb vételét segítő átjátszóadó is.)

 

A kábeltelevíziós műsorkészítők első országos találkozója volt Dunaújvárosban, a Magyar Televízió szervezésében. Célja, hogy a városi televíziók munkatársai megismerkedjenek egymás mun­kájával, s hogy a gyakorlatban is alkalmazható tanácsokat kapja­nak a műsorkészítés terén. (A találkozóval egyidőben adják át a 20 üzem összefogásával készült városi tévéstúdiót.

 

A Televízió elnöke az utóbbi hónapok kiemelkedő produkcióinak létrehozói közül az alábbiakat része­sítette nívódíjban.

Külső munkatársak:

Kállai Ferenc (Nők iskolája, Különös házasság), Csonka Ibolya, Bachmann Gábor, Vajda János (Nők iskolája). Páger Antal Szent Kristóf kápolnája, Különös házasság), Bodnár Erika, Temessy Hédi, Czabarka György (Szent Kristóf kápolnája), Bes­senyei Ferenc, Balázsovits Lajos, Baji'Tibor, Sellő Hajnal, Tamássy Zdenko (Különös házasság), Tordy Géza, Piros Ildikó (Széchenyi napjai), Tiboldi Má-illa, Nemlaha György (Zene az életem), Tolnay Klári, Sütő Irén (Mi történt Baby Jane-nel?), Kelen Péter (Hoffmann meséi), Koncz Zsuzsa (portré-filmje), Asztalos József, Hazai György, Szabó Ottó, Gálvölgyí János (Derrick), Lengyel György (Erdő), dr. Pénzes Bethen, Berki Géza, Hollósi János (Hurghada korallkertjei), Heltai András (szórakoz­tató riportműsorok), Nagy Bandó András (Tele­pódium), Kellér Dezső (Aki könnyen viccel), Hor­váth Zoltán, Makláry László (Gálaest), Görbe Nóra (Linda), Szombathy Gyula, Bánsági Ildikó, Benedek Miklós, Kern András, Cserháti Zsuzsa, Merza Mar­cell, Tóth István, Szirmai Árpád, Körmendi Vilmos, Bogár Richárd (Randevú a Roy albán), Vekerdi László, Szabó Árpád, Fehér Márta, Gazda István, Nagy Dénes, Károlyházy Frigyes, Benedek István, (A gondolkodás évszázadai), Radnóti László (Két­millió), Csák Elemér, Bozai József, Karáth Imre (Tv-híradó), Wallinger Endre (Hűséggel a hazáért), Dózsa Imre, Farkas Jenő, Bergendy István, Ber-gendy Péter, Balogh Ferenc, Mericske Zoltán, Valusek Béla, Bálint István, Balogh Károly, Dáni János, Gábor Péter, Oroszlán György, Takács Judit, Kőnye Enikő, Vigvári Ágnes, Straub Dezső, Szolno­ki Tibor, Mikó István, Székhelyi József (Én táncol­nék veled), Thtiery Árpád, Horányi Mária, Koronkay László. Csendes Olivér, Bitskey Tibor, Gyön-gyössy Katalin, Venczel Vera, Gotmann Antal (Tériszony), Csukás István (Süsü), Almási Tamás (Kölyköd voltam), Tóth Eszter (Zsebtévé), Gion Nándor (A kárókatonák még nem jöttek vissza, Postarablók), Benkő Dániel (Gitársuli), Petrányi Judit (Stúdió műsorvezetés) Kovács Győző, Her-neczki Katalin, Kiss Donát, dr. Kocsis András, Pinkert László (Tv-BASIC), dr. Sas Elemér, Tar­ján Tamás, Király István, Kónya Albert, Nagy Károly, Fodor András, Fekete Sándor, Kiss Dezső, Abonyi Iván (Ki miben tudós?)

 

A Veszprémi Tévétalálkozó érdekében kifejtett több éves odaadó munkájáért nívódíjban részesült:

Bajczi Gyula, Veszprém Városi Tanács elnökhe­lyettese, Fábriné Márk Anna, a Georgi Dimitrov Művelődési Központ népművelője, Pinkavölgyi Attila, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának propaganda- és művelődési osztályvezetője.

 

Kitüntetett produkciók és belső készítőik:

Stúdió '85 (Érdi Sándor, Képes András, Baló György, Szegvári Katalin, Antók Csaba, Darvas András, Szemenyei Betti, Wiegmann Alfréd, Orosz Mária, Lengyel Zsolt, Szántó Ferenc, Németh Éva, Bakos László, Faludi Béla, Tóth Tamás, Pálosi Ervin, Balogh József, Lantos Zsolt, Kern Andrásné, Szántó Judit, Lepsényi Piroska, Kovács Jutka, Vég­vári Katalin, Hódossy Józsefné, Várszegi Károlyné, Szent Kristóf kápolnája (Jánosi Antal, Herczeg László, Bodméri Mária, Kocsis Zsuzsa, Jekr György, Nagy Imre, Szenteczky András, Nemere László), Nők iskolája (Fehér György, Litványi Károly, Wieber Marianne, Romwalter Mária, Csáki István, Ali István, Hegedűs László, Czeilik Mária, Fülöp György, Kő Katalin, Schneibner Károly, Feliéi Ist­ván, Gombos Tamás, Balogh Zsolt, Bíró Miklós, Lettner Lajos), Különös házasság (Zsurzs Éva, Szántó Erika, Bartha László, Wieber Marianne, Andor Péter, Bartos Pál, Góczy Árpád, Moharos József, Lukács Lóránt), Hoffmann meséi (Kocsis Sándor. Bánki László, Wolf Antalné, Aldor György, Gulyás Gusztáv, Romwalter Mária, Gedeon Judit, Dinnyéi János, Kereki Sándor, Halla József, Lukin Sándor, Papanikolau Nukosz, Nell Béla, Bodó Já­nos), Zene az. életem (Koltay Beáta, B. Marton Frigyes, Nagy Károly, Gedeon Judit, Balogh Erika, Langmár András, Tóth Barna, Németh Éva, Wolf Antal, Róna György, Leginuszné Hegedűs Irma, Biksza Miklós, Vecsernyés János),

Tükörben (Ko­vács László, Molnár Péter, Sasvári Lajos, Bucsi János, Váry Péter, Gellén Attila, Pompor László, Sárközi András),

A gondolkodás évszázadai (Lovas György, Kővári Péter, Weinecker István, Dobay Sándor, Mónus Lajos, Hertendi József, Jáger György, Szécsényl Anikó), Randevú a Royalban (Bánki Iván, Kállai István. Ágoston György, Abo­nyi Antal, Tóth A. Pál, Szekulesz Judit, Dessewffy Zsuzsa, Szirmai Béla, Turi Tibor, Gurbán Miklós, Sárközi András, Berek Oszkár, Tanos Tamás, Kiss Ferenc, Rubold István, Harangozó Szilveszter, Bola-csek Gábor, Papp András, Herczeg László, Szegő Mihály),

Hurghada korallkertjei (id. Pásztor Ferenc, ifj. Pásztor Ferenc, Péterfay Attila, Szántó Judit, Faludi Sándor, Herczeg László),

Holtpont (Chrudinák Alajos, Lukin Sándor, Felleg Mária, Varga Ist­ván, Gulyás Katalin, Erdei Zsolt, Papp András, Kis_s György), Közelképek (Almási Tamás, Varga László, Wisinger István, Buzási Péter, Szabados Tamás),

A Tv-híradó pártkongresszusról szóló beszámolója (Do­mokos Lajos, Práger György, Berkics János, Lódi György, Dávid Márta, Derera Mihály, Butskó György, Fülöp Tibor, Végh László, Dánfalvi Dezső, Korén György, Illés Mária, Krámer Annamária).

 

Hűséggel a hazáért (Gombár János, Litauszki János, Sóvári Gizella, Karádi Lászlóné, Lajtai György, Gruberné Pallós Györgyi), Kétmillió (Vámos Judit, Molnár Margit, Varga Tibor, Bíró Istvánné, Rotter Zoltán),

Teleráma (Vitray Tamás, Mahrer Emil, Schmitt Péter, Illés Tiborné, Falman Ferenc, Helle László), Sport '84 (Radnai János, Dobor Dezső, Havas Judit, Szalay István, Gulyás László, Gyulai István, Knézy Jenő, Vitár Róbert, Fehérvári Péter, Fejér Ádám, Kovácsi László, Vasóczki József, Bodor László, Mahrer Emil),

Én táncolnék veled (Vadkerty Tibor, Horváth Tünde, Singer Dezső, Bánhalmi Anna, Szent-Andrássy Imre, Róna György, Wegenast Róbert. Tóth Barna, Taikács Erzsébet, Nell Béla, Becsy Zoltán, Zádor István, Ducsai Gábor, Erdély György, Szabó Róbert),

Tv-BASIC (Albert József, Hegyi István, Abrusán János, Csillag Zoltán, Vár­aljai Sándor, Fejes Csaba, Galambos György, Ko­vács Gabriella, Dobay Sándor, Herbert István, Do­bos Menyhért, Fekete Lajos, Schmidt István), Tér­iszony (Gaál Albert, Békés József, Kő Katalin, Nagy Imre, Galambos Károly, Ilosvay Katalin, Hargitai Márta, Bónis Gyula)

Egyéni nívódíjak:

Sándor György (az ünnepi műsorok előkészítésé­ben végzett munkáért),

Kovalik Károly, Konrád József (színvonalas televíziós munka), Katkics Ilona (Barátom, Bonca, Tizenhat város tizenhat lánya, Tündér Lala), Bálint Ágnes (Mazsola, Futrinka utca, Frakk, Kukori és Kotkoda és más gyermek­műsorok), Kozma Béla (Iskolatelevízió), Kiss Lajos (gyermekműsorok szervező-irányító tevékenységé­ért), Horváth J. Ferenc (Tv-híradó irányítása), Menczel János (Képújság, „40 éve történt"); Pintér Gyula (Ablak, Hírháttér), Horváth Ádám (színvona­las koncertközvetítések), Fröhlich Márta (Heltai András szórakoztató riportműsorainak szerkesz­téséért), Antal Imre (műsorvezetői tevékenység), Knézy Jenő (magas színvonalú sportriporteri mun­ka), Szabó Attila, Lévay Sándor, Abonyi Antal, Takács Vera (Süsü); Deák Iván (adások lebonyolí­tása). Bajor Edit (Mi történt Baby Jane-nel?,

A hetedik kereszt szinkronrendezése), Gimes Kata­lin (Magukra hagyatva. Maffia, Találmányok törté­nete), Cselényi László (színvonalas rendezéséért) Bata Mihály, Ballá Erzsébet, Halász Jenő Hét va rázsdoboz)

 

 

Július 2. 19.30 Eltemették Károlyi Mihályné, Andrássy Katinkát, számolt be a TV - Híradóban Moldoványi Ákos szerkesztő – riporter, Butskó György operatőr.

Ezen a napon volt 28 éves a TV - Híradó műsora, amely 1957. július 2.-án sugározta első adását Képes Híradó címmel.  

Létrehozására Matúz Józsefné az év tavaszán kapott megbízást; később így emlékezett a Képes Híradó születésére: „Két hétig készült az első híradó, s az utolsó napon egész éjszaka dolgoztunk rajta. Felvevőgépet a Budapest Filmstúdiótól kaptunk kölcsön, hordozható vetítőgépet a Bányász Szakszervezettől, a laborálás a filmgyárban történt. A külföldi híreket a mozihíradó kimaradt anyagaiból állítottuk össze, a belföldieket a televízió mindkét rendezője és mind a négy operatőre készítette – gyalog járták a várost, mert kocsink sem volt. Az első szám 10 anyagból állt. Riportot készítettünk a Magyar gyapjúfonógyár egyik régi női brigádjáról, a füzesgyarmati Aranykalász tsz talajelőkészítő munkálatairól, a VIT csillagtúráról, Soós Imre, a tragikusan elhunyt fiatal színész temetéséről? Bemutattuk, hogyan születik újjá az ellenforradalmi pusztítás után Budapest? Hírt adtunk a lengyel-magyar kerékpárversenyről és az Állatkert újdonságairól, egy evezősversenyről, Szovjetunióbeli építkezésekről és bulgáriai kulturális ünnepségekről. Még arra is volt gondunk, hogy Karsai Nándor gyártásvezető felhívta a Tudományos Akadémiát, s megkérdezze: nyelvészeti szempontból jónak tartják-e a Képes Híradó címét. Gratuláltak hozzá.”

A Képes Híradó kezdetben hetente egyszer, keddenként jelentkezett, később hetente kétszer-háromszor. A tévékészülékek száma az országban ekkor körülbelül 5 ezer volt.

 

„Csöndes születésnap. Egy bölcs ag­gastyán mérték­tartásával re­gisztrálta a TV - Híradó - ponto­sabban soros műsorvezetője Káplár F. Jó­zsef a születésnapot. Más műsor­ban talán tettek volna néhány szellemes (tréfálkozó) megjegyzést a huszonnyolc éves korra, a virulás és életerő idejére. Akár fel is köszöntötték volna saját magukat. Nem így a Híradó. Mondhatnánk: nem ilyen az ilyen az imageja.

Ha emlékezetem nem csal - azt nem is állíthatom, hogy a  kezdetektől néztem - a Híradó mindig is komoly hangvételű mű­sor volt. Mintha arculatának ki­alakítói   és   meghatározói  nem­csak tudatában lennének a nagy­közönség első számú hírforrása-szerep jelentőségével, de lehető­ség szerint hangsúlyozni is igyekeznének azt. Szó ami szó, ez a szikár, méltó­ságteljes nagybácsi sokáig csak­ugyan feltétlen tekintéllyel ren­delkezett. Népszerűsége akkor sem csökkent, amikor - néhány esztendeje - elkezdték kritizálni. Megjegyzéseket tesznek a modo­rára, hiányolják bizonyos tulaj­donságait, másokat viszont fölös­legesnek vélnek.

Hálátlan lenne a közönség? Vagy  divatnak hódolna?

Valószínűbb, hogy az eltelt esztendők fogtak ki a Híradó stí­lusán, változtatást követelve. Közvetlenebb hangvételt igényel a mai néző, szeretné, ha partner-i nek tekintenék. Több millió emberrel lenni egyszerre közvetlen­nek és tisztelettudónak, - nagyon nagy feladat. Kevesen képesek rá a televízióban, még kevesebben a Híradó kis csapatában. Pedig a Híradóval nap mint nap találko­zunk, háromszor is, ami egyúttal ezzel a hiánnyal is naponként többszöri szembesítést jelent. Rá­adásul nemcsak a műsorvezetők kulcsemberek - őket viszonylag szélesebb körből válogatják - ha­nem a tudósításokat készítő mun­katársak is, akiknek többségét az ország névről is, arcról is ismer. A legtöbb bírálat ezt a csapatot éri. Amíg csak a helyszínre sietnek és felteszik a szükséges kérdést, hagyján. Amikor két-há­rom percben „lelepleznek" (ap­ró-cseprő vétségeket, de könyörte­lenül), „feltárnak", „beavatnak", akkor többnyire jogos a néző bosszankodása. A felületesség bár­milyen szinten ártalmas. Azok­nak főleg, akiket érint, de azok­nak is, akiket ilyen módon infor­málnak. Ha kiépül a televízió bel­politikai műsorainak struktúrája, és beidegződik a munkamegosztás - ennek a folyamatnak már vannak biztató jelei - bizonyára egyértelműbbek lesznek a TV - Híradó feladatai is. A TV - Híradó azoknak a dol­goknak a körébe tartozik, amelyekhez mindenki ért nálunk, amiről mindenkinek van elképzelése. E sorok írója például szeretné, ha a belpolitikai, a kulturális és egyéb hírek és tudósí­tások is olyan pergő, rövid és tár­gyilagos filmek lennének, min> amilyeneket a külpolitika blokk­jában látunk. Egyszer nem ártana utána jár­ni, mi is az oka annak, hogy a magyar televíziós híradóban olyan élesen elválik egymástól a kül -és a belpolitikai rész: Ezt a tényt „hivatalosan" is megállapítottá a Tömegkommunikációs Kutatóin­tézet egy korábbi vizsgálata, amely egy nemzetközi összeha­sonlító kutatás részeként készült. A vizsgálat szerint a híradónkban megjelenő külföldi valóság és a határokon belüli valóság határo­zottan elkülönül. „A kettő egy­máshoz viszonyított aránya, vala­mint a kétféle valósághoz tarto­zó események bemutatásának sor­rendje azt sugallja, hogy az iga­zán fontos dolgok külföldön, kül­földi alanyok cselekvései nyomán mennek végbe." A hangsúlyelto­lódás egyre inkább érzékelhető; minél jobb és teljesebb a külpoli­tikai filmanyag, annál inkább. A percenként lezajló drámákkal nem tud (soha ne is tudjon!) ve­tekedni a belpolitikai híranyag. Természetes, hogy a magyar való­ság békésebb, nyugodtabb, mint a külföldé. Hát még, ha a bemuta­tott béke és harmónia hiteles, és a szerkesztés nem az óhajtott nyugalmat szolgálja, hanem a va­lóságot — kellemetlenségeivel együtt — tükrözi...

A híradóban azonban több az együttműködés, az egyetértés, az örvendetes esemény, mint a való­ságban. Érthető önvédelmi ref­lex lenne: ha már ennyi gond, baj, tragédia fordul elő a nagyvilágban, legalább házunk táján legyen nyugalom . ..? Meglehet; s hiába állapítják meg erről a gon­dolkodásmódról a szakemberek, hogy hamis tudatot tükröz, a vi­lág minden televíziója tekintetbe veszi, mert nem tehet mást. A már idézett tanulmány sze­rint a Híradó valóságának rea­litását, hitelességét, valódiságát, az ügyek fontosságát elsősorban maguk a TV - Híradó készítői igye­keznek bizonyítani. A több milliós nézőtábor érdeke, hogy minél el­fogadhatóbb, hitelesebb és való­dibb legyen a Híradó valósága. – írta Virág F. Éva Magyar Hírlap, 1985. július 8.

 

„28 éves a Híradó. Lám, hogy öregszik a mi televíziónk! Egyre gyakorib­bak a jubileumok." Csaknem 30 éve jelentkezik már es­ténként a televízió napi új­ságja is, újabb és újabb hí­rekkel, tudósításokkal, jól időzített kommentárokkal. És mi is csak három évtizede várijuk minden este - kivé­ve a hétfőt és a vasárnapot - hogy lássuk is a híreket, ne csak halljuk, mi történt idehaza és a nagyvilágban. A Tévé-Híradó idők során hozzászoktatott bennünket, hogy szemünkkel is ellenő­rizzük azt, amit fülünkkel fogadtunk he. Mert az ember ugyebár csak azt hiszi el igazán, amit a két szemével is lát. Annak van igazán hi­tele előtte, a valóság vizuá­lis rögzítésének. Ma már né­mi humorral azt mondhat­nám: a televízió nélkül még talán meglennénk, de a té­vé-híradó nélkül aligha. Ez ugyebár abszurdum, de kife­jezheti a Híradó népszerűsé­gét. Pedig nem mindig va­gyunk, vagyok megelégedve vele. Bosszankodom például, ha elárulják a protokolláris üresjáratokíat s hiányérze­tem támad, amikor a bősé­ges és érdekes nemzetközi beszámoló mellett csak so­ványka hazai híradással kell beérnem, és nem titkolom, olykor a hangvételét is túl­zottan ridegnek, kimértnek érzem - - bár tudom, hogy itt azután időre megy a játék, pontosan be van lőve kép és szöveg, akár másodpercekre. Mégis azt gondolom , a korlátain és lehetőségein belül is lehetne valamivel személyesebb is a Híradó. (…) –írta V.M. Szolnoki Néplap, 1985. július 10.

 

Matúz Józsefné a kritikára vonatkozóan így emlékezett MTV 1957- 1997, Schmidt Péter szerkesztette könyven 1997-en, amikor Fehér Mártával beszélgetett:

-   „(…) a jól emlékszem, a '80-as évek közepén már az írott sajtó túlzott merevséggel vádolta a Híradót. Hogyan reagált ezekre a vádakra ?

-   Azt hiszem, a Híradó nem volt merev. Nagyszerű emberek ültek a stúdióban: Ipper Pál, Varga József, a saját nevelésű fiaink, Bayer Ilona, Bokodi Béla, Vajek Jutka. A Híradó képernyőjén nemegyszer jelentkezett Chrudinák Alajos, Sugár András és Pálfy István, aki később Pálfy G. István néven vált ismertté. Hogy mennyire érződött az akkori Híradóban, hogy változik a világ? Nem tudnám megmondani. Össze kel­lene hasonlítani az akkori újságok és a Híradó tartalmát. Biztosan érdekes tanulmány születne belőle.

-   Ismereteim szerint - tessék kijavítani, ha nem így van - soha egyetlen sort sem írt le a Híradó élén töltött majdnem 30 évről. Mi ennek az oka?

-   Amikor felvetődött bennem az írás lehetősége, mindig arra gondoltam, hogy még nem jött el az ideje.

-   Eljöhet még

-   Nem tudom. Az biztos, hogy a természetemmel ellenkezik a múlt boncolgatása. „

 

Én magam évtizedeket dolgoztam Matúznéval, sőt haláláig tartottuk a kapcsolat évente többször találkoztunk. Nekem is azt mondta mindvégi, hogy nem akar „emlékiratot „ írni . Akkor már írtam ezt a TV-történeti oldalt, - ami nagyon tetszett neki - azt ajánlotta, hogy keressem a levéltárban az MTV Párbizottsága iratanyagát, a Pártbizottsági jelentést minden évben lekellett adnia a főszerkesztőségnek, amit meg is tárgyaltak. Ami azokban van,  mindent használhatok.

Az tudni lehet, hogy az Országos Széchenyi Könyvtárban, a Történelmi Interjúk Tárában Koncsol Judit számtalan beszélgetést folytatott korábbi televíziósokkal, köztük Matúznéval is. Ott talán részletesebben beszél a főszerkesztői éveiről, de ahogy ismeretem az aggig elmondottakat foglalhatta össze. A felvételek nem hozhatók nyilvánosságra, de ott kutathatók az OSZK-ban.

 

 

Július 3. 2. program – 18.35 Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet. Kultúrális Fórum, Budapest, 1985. Magyarország.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet budapesti kulturális fóruma alkalmából sorra bemutatják a résztvevő országok televízióinak e célra összeállított programjait.

A zene szava Magyarországon.  Az MTV munkatársai: szerkesztő: Czigány György, rendező: Apró Attila.

 

2. program – 20.30

 

2. program- 20.30 Zenés Tv - Színház- Tamássy Zdenko – Hunyadi Sándor: Olasz vendéglő, pop-opera. Dramaturg: Bánki László, vezető – operatőr: Káplár Ferenc, rendezte: Szirtes Tamás, szereplők: Lesznek Tibor (Gerdesits Ferenc), Kalmár Magda, Moldován Stefánia, Szalma Ferenc,  Szirtes Gábor. 

 

Július 4. 19.30 Jurányi Anna szerkesztő – riporter, Fodor Balázs operatőr, a Híradó szegedi tudósítói a Gyulai Várszínház Szabó György: Kun László drámájának bemutatójáról küldtek tudósítást.

 

 20.00  Ungvári Tamás – Polgár András: Kémeri, tv-filmsorozat. Sorozata első része, (egy Horthy-időkbeli magánnyomozó politikai ízű esetei).

Szereplők: Székhelyi József, Tábori nóra, Szilágyi Tibor, Bánsági Ildikó, Bárdy György, Basilides Zoltán, Bánhidi László, Csurka László, Farkas Antal, Greguss Zoltán, Horváth Gyula, Máday György, Mensáros László, Újlaky Dénes, Uri István – és sokan mások.

 

„(..)  Ungvári Tamás és Polgár András, gyakorlott forgatókönyvírók túl ügyes­kedik az alaptörténetet mintha abban lelnék leg­főbb örömüket, hogy miként tudják bonyolítani váratlan fordulatokkal már-már átlát­hatatlan dzsungellé tenni a cselekményt Remélhetően a sorozat további részeiben már higgadtabban működik a fantáziájuk. Anélkül, per­sze, hogy a film elvesztené izgalmas atmoszféráját és azt a finom iróniáját, ami úgy vélem, a sorozat egyik leg­kellemesebb sajátja. Volt már a televíziónak nem egy sikeres kezdeménye a műfaj­ban, első látásra úgy tűnik, a Kémeri, melyben egy tün­déri nőalakkal is találkoz­hatunk Tölgyesi Ernával, Tábori Nóra testére szabott szerep ez, igényes szórako­zást jelent ezekben a nyári nyárias melegebb  hetekben. „ –írta V.M. Szolnoki Néplap, 1985. július 10.

 

„(…) Honi szórakoztató művekből ritkán kerül piacra ilyen ele­gánsan könnyed játék. Ami a legfontosabb: jellegzetes, kedves figurákat találtak ki, és ezek­hez remek színészeket. Ha ne­tán maradna kis szabad ideje Kémeri úrnak, ezennel tisztelet­tel megkéretik: derítse ki: miért feledkeznek meg időről,időre az arra illetékesek Tábori Nóráról. A legutóbbi epizódot Félix László rendezte, rutinosan.”  – írta H.N. Petőfi Nép, 1985. július 31.

 

Július 5. 19.30 Decameron színházi bemutató  volt a Körszínházban, tudósította a TV-Híradót Bayer Ilona szerkesztő – riporter és Kiss Péter operatőr.

 

20.00 „Tessék választani!" - szólítja fel újból a tévé a közönséget, hogy melyik magyar filmet vetítsék: 1. Pogány Madonna, 2. Veri az ördög a feleségét, 3. Vámmentes házasság. („Győz": a Pogány Madonna.) 

 

Július 6. 2 program – 21.15 Pethő György: Mária-nap, tv- film. A MAFILM Objektív Stúdiója és az MTV Drámai szerkesztőségének koprodukciója. Dramaturg: Karall Luca, Prekopp Gabriella, operatőr: Novák Emil, rendezte: Elek Judit. Szereplők: Handel Edit, Szendrey Ignác, Szabó Sándor, Fodor tamás, Igó Éva, Csiszár Imre, Kovács Lajos, Rácz György, Bulcsu Kata, Aranka, Kálmánka, Illés Edit, Oszkay Csaba.   

 

Július 7. 10.35 Kapcsoljuk a siófoki Európa Szállodát!  - Zenebutik. Szerkesztő – műsorvezető: Juhász Előd, vezető – operatőr: Dubovitz Péter, rendezte: Apró Attila.

 

2. műsor – 15.00 Közvetítés az angol nemzetközi teniszbajnokságról, Wimbledon-ból, riporter: Vitray Tamás.

20.00 Forma -1. autóverseny közvetítése a Francia nagydíjról, Castellet-ből, riporter: Dávid Sándor.

 

Július 9. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:

„Vajda György, az MTV elnökhelyette­se látogatást tett a Stúdiónkban.

Megbeszélésünk középpontjában a Stúdió szí­nes technikájának további fejlesztése áll, jelen­leg ugyanis az SZ—3-as közvetítőkocsi kamerájá­val kell minden feladatot megoldanunk, a hely­színi közvetítéseket és a stúdióműsorok rögzíté­sét, sugárzását is. Egész jövőnket érintő kérdés­ként vetettük fel: hogyan alakul a körzeti adások beindítása után országos jelenlétünk?”

 

Július 10. 20.55 „Egy életút állomásai” címmel bemutatják a Jurij Andropovról szóló szovjet dokumentumfilmet.

„Ha az oroszok valakit kereszt- és apai nevén szólítanak, alkkor ez - mint tudvalevő - a bensőséges megbecsülés, a tisztelet jele. Szerda este a televízió dokumentumfilmet vetített Jurij Andropovról, a szov­jet párt és állam egykori vezetőjé­ről. (…) Nemrég olvastam egy szovjet mo­nográfiát Feliksz Edimundovics Dzerzsinszkijről, a CSEKA első vezetőjéről. A monográfia szerzője azt emelte ki, hogy Dzerzsinszkij az erőszakot szükséges rossznak, a há­ború, a polgárháború szomorú következményének tartotta, és nagyszabá­sú elképzelései voltak a bajok megelőzésére. Jurij Andropov hosszú éveken át állott az állambiztonsági bizottság élén. Magától értetődik, hogy egy ilyen szervezet nem sza­maritánus kegyhely, de Jurij And­ropov nemcsak a szocialista törvé­nyesség tiszteletben tartását tartot­ta fontosnak, hanem azt, hogy e gondokat elsősorban okaik tehetsé­ges megszüntetésével, társadalmi, gazdasági, politikai eszközökkel old­ják meg, előzzék meg. Emberségé­hez ez is fontos adalék. Egyáltalán, egy emberséges poli­tikust ismerhettünk meg ebből az emlékének szentelt dokumentum­filmből. (...)A képek­ből, a ritka híradófelvételekből, a személyes emlékezésekből, a család bemutatásából végül mégiscsak ki­kerekedett a sokoldalúan művelt, nagy tapasztalatú, mélyen gondol­kodó politikus portréja (…)”– írta E. Fehér Pál, Népszabadság, 1985. július 12.

 

Július 11. 19.30 ban Juszt László a TV - Híradó szerkesztő – riportere és Edelényi Gábor operatőr számolt be arról, hogy Kerpel Róbertet, a televízió Állami díjas műszaki igazgatóját a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel, Kemenes Frigyes, Zánkay Dénes és Török Béla főosztályvezetőket és Sylvester András főszerkesztőt a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették aznap a Parlamentbem, nyugdíjba vonulásuk alkalmából.

Ugyan ezen a napon  Práger György szerkesztő – riporter és Butskó györgy operatőr a dabadi TSZ-ből tudósított, ahol látogatást tett Kádár János.

Bayer Ilona szerkesztő – riporter Nagy Béla operatőr pedig a „Szerelem első vérig” című film forgatásáról számolt be.

 

2. műsor – 21.30 Luigi Codingnola, Franco Giraldi, Szántó Erika, : Hosszú utazás 3/1. része. A Magyar Televízió és az Olasz Televízió (RAI) koprodukciós sorozata. Operatőr: sík igor, rendezte: Franco Giraldi.

Címszerepben: Darvas Iván, Szereplők: Joan Englert (Kozák andrás), Zbigniew Bretkopf (Győry György). Ambrus András, Balázs Péter, Bende László, Beszterczei Pál, Galgóczi Imre, Gyenge Árpád, Gyulai Károly, Harkányi endre, Horkai János, Kendressy Tibor, Kéry Gyula, Kovács Nóra, Kozák László, Kürti Pap László, Lelkes Ágnes, Miklósy György, Pálffy Lajos, Pkornyi Károly, Pogány Margit, Szénási ernő, Szegedi Szabó István, Szilágyi István, Turgonyi Pál.

 

1985 nyarán brit és amerikai rockzenészek megszervezték minden idők legnagyobb élő koncertjét, a Live Aid-et. A vállalkozás központi irányítója  az ír Bob Geldof volt, akit a BBC-nek az etióp éhínségről szóló riportsorozata mélyen megérintett. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy az európai idő szerint déltől hajnalig tartó - részben a londoni Wembley stadionban, részben a philadelphiai Kennedy-arénában megrendezett egyidejű koncert, amelyen mindenki fellépett, aki a rockzenében akkortájt számított. A világon egy időben élőben két milliárdan nézték a koncert közvetítését.  A rendezvény kapcsán  önkéntes felajánlásokból hetven millió font jött össze. Erre találták ki az egészet.

 

 

Július 12. 19.30 A Tv – Híradó, euróvíziós hírcseréből átvett képanyaggal mutatta be a Híradó a másnapra tervezett Live Aid londoni és philadelphiai előkészületeit, majd másnap a koncert képeit.

 

Miközben elkezdtem írni, a magyar televíziózás kronológia történek ezt az évét, s eljutottam a Rádió és Televízió Újság adott hetéhez, meglepetve tapasztaltam, hogy az MTV műsorában nem szerepelt a koncert közvetítése.  Pedig én emlékeimben én is néztem itthon a koncertet. Elkezdtem tovább nyomozni, és a korabeli sajtóból végül is kirajzolódott a korabeli valós történés. Valóban nem közvetítette a Magyar Televízió a koncertet – hogy miért kiderül  majd az alábbi sajtószemléből. Később négy órás változatot műsorváltozással műsorra tűztek. Ennek dátuma mivel nem szerepelhetett a műsorújságban nem dokumentálható általam, megfelelő dokumentáció hiányában. A műsorváltozásokat csak az adásnapló őrizte meg, amiket az MTV nem őrzött meg!

 

 

„Let it be - hadd legyen - énekelte, az egykori livepooli gombalejü Paul McCartney a Wembley-stadion hetvenezres lelkes nézőseregének. S mintegy válaszként csendült fel a meggyilkolt John Lennon dala, az Imagine a Kennedy-stadion kilencvenezres halk kíséretével a távoli Philadelphiában. „Remé­lem, egy nap csatlakozni fogtok hozzám, s a világ egységes lesz." Lennon szavait a csúcstechnoló­gia segítségével majd két milli­árd ember hallhatta. Hadd legyen! Énekeljük Paul McCartneyval. Legyen értelme annak a nemzetközi összefogás­nak, amelyet a popvilág egykori és mai csillagai szerveztek az af­rikai éhezők megsegítésére. Négy kontinens Sztárjai fogtak össze, hogy tegyenek Valamit az ötödi­kért, ahol százötven millió em­ber éhezik, s közvetlen éhhalál fenyeget tizenhárom miiliót. (…)

A zene összehozta az embere­ket, ha úgy tetszik, a fél világot - állapította meg Vlagyimir Pozner, a szovjet televízió politikai, kommentátora, aki a műsor szov­jet résztvevőjét, az Avtográf együttest vezette tel. Toldjuk meg Pozner megállapítását azzal, hogy ha a zene jó cél érdekében hoz­za össze az atomrakéták árnyé­kában, az agresszió és közöny olykor már elviselhetetlen ellent­mondásában éio emberiséget, a zene igaz ügyet szolgál, ember­hez méltót, humánusát. Tudjuk persze, hogy Afrika sorsát, az éhezést inkább döntik el az adósság átütemezésének le­hetőségei, a FAO-programok, az-értelmiséget és a szakképzett munkaerőt termelő külföldi egye­temek, mégsem mondhatunk le a spontán segítség nemzetek és kormányok feletti formájáról sem.  (…)

We are the world - mi va­gyunk a világ - énekeltek a Kennedy-stadion tízezrei. A szín­padon Mick Jagger, az egykori „Sátán őfensége", Tina Turner, Bob Dylan. Harry Belafonte, San-tana. a műsor idejére újra ösz-szeállt Led Zeppelin legénysége, Jack Nicholson és társaik.

A magyar televízió késleltetett jóvoltából mi is négy órára ré­szesei lehettünk a maratoni kon­certnek. S miközben kamaszko­runk sztárjait nézhettük nem csekély nosztalgiával, talán ne­künk is eszünkbe jutottak a száz­ezrek, akiknek, meglehet, nem lesz kamaszkoruk.”– írta V. BÁLINT ÉVA, Magyar Hírlap, 1985. július 24.

 

„ Ezeken a hasábo­kon a televízió műsoraihoz fű­zünk véleményt, ezért némi­képpen tormabontásnak szá­mít, hogy ezúttal nem egy-adásról, hanem annak hiányá­ról szólunk. Ez pedig az a jú­lius 13-án, Angliában és az Egyesült Államokban egy időben lezajlott, több mint 10 órás a világ legnevesebb popzené­szei adtak az afrikai éhezők megsegítésére. A Live Aid név­re keresztelt eseményt - melytől komoly anyagi hasz­not remélnek, amelyet élelmi­szertermelést ösztönző beruhá­zásokra fordítanak - több, mint egymilliárd ember néz­hette végig. Az egyenes adást a világ televíziós állomásainak 95 százaléka közvetítette, sőt arra is volt lehetőség, hogy a kezdeményezéshez csatlakozva egy moszkvai stúdióból be­játsszak az egyik szovjet pop­együttes műsorát.

A magyar televíziónézők azonban mindebből semmit nem láthattak. Nem politikai megfontolásokból, s nem is azért, mert elviselhetetlen anyagai megterhelést jelentett volna, hiszen például az oszt­rák tévé ingyen jutott a mű­sorhoz. Az ok sokkal prózaibb. Mint a televízió szórakoztató főosztályának helyettes vezető­je nyilatkozta a rádióban: há­zon belül elkallódott az a te­lex, amelyet az egyik amerikai tévétársaság küldött az átvétel lehetőségéről! Hogyan fordul­hatott elő ez a példátlan eset? - arról nem esett szó. Mint kiderült, mégsem maradunk műsor nélkül, mert Magyar Televízió már meg­kapta azt a hivatalos értesítést miszerint teljesen ingyen ren­delkezésre bocsátanak egy négy óra terjedelmű videofelvételt. Szerencsére ez a telex nem veszett el! „ –írta K.L. Pest megyei Hírlapban 1985. július 18.

 

„Olvastam jó két héttel ez­előtt az Élet és Irodalom­ban Széky János MTV non coronat című, szellemes té­vépublicisztikáját az éhező afrikaiak megsegítésére szervezett „Live Aid-rockkoncert „magyaros" közvetítési megoldásáról. (Ha valaki nem ismerné a cikket: a szerző pontokba szedi írása végén a Magyar Televízió­hoz intézett kérdéseit Miért nem vettük át „élőben" az adást? Ha felvételről sugá­rozták, miért egy héttel ké­sőbb? Ki döntött - erről, s aki döntött, miért ezt a meg­oldást választotta? Végül, s legfőbbképpen: aki döntött, miért nem kötötte a néző, az előfizető orrára a dön­tését motiváló okokat? Mi­ért kell találgatásokra, fel­tételezésekre hagyatkoz­nunk?)

Olvasom Széky János írását, s úgy érzem: az adott eseten túl, valamifajta általánosabb jelenségről is szól a jegyzet, olyasféléről is szól: én, az állampolgár, az előfizető, a választó, az ügy­fél, etc, eléggé felnőttnek, eléggé kompetensnek ítélte­tem-e ahhoz, hogy megtud­jam az engem érintő dön­tések okait.

Olvasom Szé­ky János írását, s úgy ér­zem: a „Live Aid"-koncert ürügyén mindennapi demok­ráciánk alapkérdéseiről is szó van benne.

Olvasom Széky János írását, s várom, hogy a le­írt kérdésekre illetékes száj­ból elhangzik majd valami­féle felelet. Olyasmi például, hogy: ezért meg ezért dön­töttünk így és így. Vagy: sajnáljuk kérem, ma - már látjuk, másképpen kellett volna döntenünk. De válasz nincs; úgy látszik, ha a  té­vés „demokráciának" arra a fokára el is jutottunk már, hogy telefonon megszavaz­hassuk: három játékfilm kö­zül melyiket kívánjuk lát­ni a képernyőn, messze van még az a Kánaán, amely­ben kellemetlen kérdéseket tehetünk föl egy - egy, ben­nünket is érintő kérdés ügyében. „A sas nem fogdos legyeket" - - juthat az ember eszébe a hallgatás­ról.  (…) „  - írta Vértessy Péter, Magyar Nemzet 1985. augusztus 15.

 

 

20.00 Müller Péter: Szemenszedett igazság, tv-játék. Dramaturg: Lengyel György, vezető – operatőr: Ráday Mihály, rendezte: Várkonyi Gábor. Szereplők: Kern András, Csányi János, Józsa Imre, Kincses Károly, Kovács József, Koncz Gábor, Sinkó lászló, Schütz Ila, Kovács Nóra, Szombathy Gyula, Szerednyei Béla, Milósy György, Pethes csaba, Szerencsi Hugó.

 

Július 12—14. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Idegenforgalmi és helytörténeti film- és videóműsorok szemléje Keszthelyen, a Zala Megyei Tanács szervezésében. Bárány György a „Balátai ősláp" című filmjével elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat.

 

Július 13. 18.00 Nemzetközi tévészakácskönyv., olasz műsor. Magyar változat: Molnár Margit szerkesztő, +Pintér Gyula rendező.

 

Július 16. 18.30 a Pécsi Körzeti Stúdió körzeti műsora. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:,,Otthonosabban talán még sohasem hangzott fel lengyel szó a Magyar Televízió prog­ramjában, mint a Pécsi Stúdió regionális adásá­ban. (...) Ami az adásban különös és egyszeri volt, hogy a beszélgetést elejétől végig lengyelül sugározták, s csak a felirat volt alatta magyar. Egyfajta jóízű tisztelgés és tiszteletadás volt ez a pécsi belváros felújításán, illetve a mecseki szen­es ércbányákban serénykedő lengyel dolgozók előtt." - írja Sáfrán István a Népszabadságban.

Valóban, ezzel a lengyel nyelvű blokkal tiszte­letünket szerettük volna kifejezni a mintegy há­romezer lengyel előtt, akik térségünkben dolgoz­nak, s egyben bizonyítani: a legkisebb közösség­nek is joga van saját nyelvét használnia a tömeg­kommunikációban. A lengyel nyelvű riportokat Hárságyi Margit készítette.”

 

Ugyan ezen a napon történt Pécsett:

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Együttműködési megállapodást ír­tunk alá a Baranya Megyei Könyvtárral Eszerint a könyvtár rendelkezésére bocsátottuk Stúdiónk pécs - baranyai vonatkozású műsorainak filmogrófiáját, s a könyvtár igényei alapján megkezdjük azok átírását VHS-kazettákra. A könyvtár ugyan­is vállalta, hogy a pécs - baranyai témájú, illetve vonatkozású televíziós műsorokat a jövőben ar­chiválja.

A nagykanizsai Elektromos Karbantartó Kisvál­lalat értesítése szerint a nagykanizsai városi nagyközösségi antennarendszert, Stúdiónk körze­ti adásaira való tekintettel, átállították, s így a város 8000 lakásában jó minőségben láthatják műsorainkat.”

 

Július 17. 19.30 Moldoványi Ákos szerkesztő – riporter és Csák István Nagy László sírkőavatásán készített riportját sugározta a TV – Híradó,  

 

21.35 „Lesz –e Hollóháza a porcelán Weimarja?” – Szerkesztő – műsorvezető Karácsondi Miklós, operatőr: Onik Diamerijan, rendezte: Kárpáthy Marianne. Szász Endre és a Hollóházi Porcelán Gyár kapcsolatáról szólt film.

 

Július 18. 21.15 Hatvanhat – Vendég dr. Tarnócz Márton , kiadói főigazgató. Szerkesztő- műsorvezető: Bán János, vezető – operatőr: Mezei István, rendezte: Tanos Miklós.

 

Július 19. 18.25 Mozambiki tájakon (Tájak, városok, emberek sorozatban), A 10 éves Mozambiki Népi Köztársaságban fogatott a Külpolitikai szerkesztőség stábja: Benda László szerkesztő – riporter, operatőr: Lukin Sándor és Pálfy István volt.

 

20.00 Magyarországi ősbemutató: a Braginszkij - Rjazanov szovjet szerzőpáros Erkölcstelen történet c. darabjának tévé változata. Dramaturg: Jánosi Antal, vezető – operatőr: Németh Attila, rendezte: Gaál albert. Szereplők: Szokolay Ottó, Béres Ilona, Halász Judit, Horenyi László, Kautzky József, Czigány Judit, Straub Dezső.

 

„Gaál Albert rendező Jánosi Antal dramaturggal  közösen többnyire ügyesen szokott vá­logatni a. szovjet színműiro­dalom    legfrissebb,    színhá­zainkhoz meg el sem igen ju­tott 'munkáiból.   Több mai szerzőt, érdemes mai művet, előbb ismerhetett meg a hazai közönség az ő fürge, tele­víziós munkásságuk   révén, mint irodalmi folyóiratokból, vagy éppen abból a közegből, ahová   valók:   színpadokról. Braginszkij   és   Rjazancv   is részben az ő magyar honi fel­fedezettjeik   közé   tartoznak, ámbár  a  péntek  esti  tévé­bemutató után azt mondhat­ni,  nem  a  legnagyobb  örö­münkre. Az Erkölcstelen tör­ténet című tévéjáték volta­képpen tanító-nevelő szándé­kú  vígjáték.  Televízióra  al­kalmazóik azt is mondják róla: műfajában is. mondan­dójában is újszerű. Ha azon­ban végiggondolja az ember a világirodalmi kezdetektől fog­va, milyen is  volt  minden idők komédiája (és ezen vé­giggondolásra   bizony éppen elegendő időt hagyott Gaál Albert rendezése, mely nem­hogy fölgyorsította volna, de lassú jelenetezésével még csak jobban elnyújtotta, elunalmasította azokat a részeket, amelyeket a szerzők is elfe­lejtettek  csattanóssá formáz­ni, rögvest rájön, hogy min­dig is tanítva nevettetett ez a színpadi   műfaj. (…) – írta Lőcsei Gabriella, Magyar Nemzet, 1985. július 24.

 

21.05 Ez csak színjáték …. Törőcsik Mari énekel. Szerkesztő: Lengyelfi Miklós, operatőr: Márk Iván, rendezte: Maár Gyula.

 

„Maár Gyula el nem vitatható érdeme, hogy a Micsoda útjaimban felmutatott, mond­hatnám, megteremtett egy „új” Törőcsik Marit, érzésem sze­rint éppen abban az időszak­ban, mikor a köztudatban ró­la alakuló kép kezdett veszé­lyesen szűkre zárulni. A jól is­mert kuplék, sanzonok egészen sajátos Törőcsík-interpretációja egyszerre már csak keve­sek által remélt színeket ke­vert a portréhoz. És Maár Gyula most újabb meglepe­téssel állt elő, ami legalább annyira természetes is, - mint váratlan. Az új show-ban Törőcsik már teljesen ismeretlen dalokkal szerepel, -melyeknek Selmeczi György, szövegeiket pedig maga Maár Gyu­la írta. Mondom, csak látszó­lag meglepetés ez, Selmecziékkel, a miskolci Zenei Műhellyel a munkakapcsolat immár rendszeres, s a ren­dező írói késztetése is közis­mert szerzői filmjeiből. Az eddigiek után mindehhez kézenfekvő Törőcsík Mari. Kézenfek­vő -  és mégis ...Törőcsik Mari énekel. Éne­kel? Inkább így pontosítanék: hitelesíti a dalokat. (…) – írta Bezzeg János, Veszprémi Napló, 1985. július 23.

Július 21. 2 . műsor 18.20 Forma – 1, autóverseny közvetítése Silverstone-ból, riporter: Knézy Jenő.

 

2. műsor – 19.30 Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül,  színházi közvetítés felvéteről, a Nemzeti Színház előadásáról, a Fővárosi Művelődési Házból.

 

Július 23. 22.05 Kuba krónikása. Az MTV és a Kubai televízió koprodukciós dokumentumfilmje Santiago Alvarezt, a világhírű kubai dokumentumfilmest mutatta be, aki beszélt Fidel Castrohoz fűződő elmélyült kapcsolatáról is. Szerkesztő: Sárdi Anna, operatőr: Márton József, rendezte: Szemes Marianne.

 

Július 23. 18.30 Pécsi Körzeti Stúdió, regionális adása:  Békés Sándornak, a „Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:  Szinkronizált változatban, körzeti mű­sorként sugároztuk ismét Balázs Mihály „Dráva-menti ingázók" című dokumentumfilmjét”.

 

Július 24. 20.00 Kék fény. Műsorvezető: Szabó László, felelős szerkesztő: Medveczky László, szerkesztő: Oravecz Éva és Gyulai Gusztáv,  rendezte: Péterfalvy László.

 

„Verhetetlen sztár, kivált­képpen így, nyáridőben, a Te­levízió bűnüldözési magazin­ja, a Kék fény. Népszerűsége nem csupán azzal magyarázható, hogy a közönség nagy ré­szében élénk érdeklődés él a közelében megtörtént, közvet­ve tehát az ő állampolgári nyugalmát is veszélyeztetett vagy veszélyeztető kriminális ügyek iránt. De azért is örvend közkedveltségnek a Kék fény, mert noha már évtizedek óta ugyanolyan elvek szerint ké­szül, apró megújulásokra, ki­sebb-nagyobb módosulásokra mindig kész. (Esztendeje, vagy kettő, ép­pen egy, a mostanihoz hason­latos meleg, nyári időszakban azt,.tettük, szóvá e hasábokon, hogy; Szabó László műsora megkülönböztetett stílusban tárgyal riportalanyaival. Tár­gyilagosan udvarias, ha „elő­kelő" - azaz iskolázott, és nagy pénzekben, esetleg valu­tában „utazó" ügyfeleket fag­gat, kemény és előre ítélke­ző akkor, ha pitiáner gonosz­tevők  akadtak horogra. Más műsor, másfajta kritikai fed­désért általában megsértődik, és azt lesi,  keresi, hol üthet vissza az elégedetlenkedőre. A Kék fény azonban - ezért-e, vagy másért? - fogta magát, és változtatott a stílusán. Nem föltűnően, nem látványosan, ds változtatott. Miért kerül ez ép­pen most szóba? Azért, mert kísértetiesen hasonló műsort hozott legutóbb a képernyőre Medveczky László szerkesztő. Péterfalvy László rendező és Szabó László műsorvezető összeállítása, mint amilyen az a régebbi, hibáztatott adás volt. A tematikai hasonlóság­ban bizonyára a nyár is se­gédkezett. A prostitúció áldo­zatairól, bűnözőiről, mú­zeumi fosztogatókról, alkalmi kalandokból fakadó bűnökről nyaranta kell a leghatásosab­ban szólani, figyelmeztetve a lehetőség szerint mindenkit arra, miféle veszedelmekre szá­míthat felhőtlen (és felelőtlen) szabadsága idején. A Kék fény okos pedagógiával, és főként mértéktartó tárgyilagossággal figyelmeztetett. Nem tette ne­vetség, tárgyává a szegedi „ka­mionos lányokat" (mint egyes újságcikkek), és nem támadt rá megengedhetetlen erőszakossággal arra a férfiúra sem, akit értékes könyvek külföld­re csempészésével gyanúsíta­nak. De még a brutális gyil­kossal is úgy tárgyalt, a mű­sor, ahogyan embernek emberrel tárgyalnia kell. Az ítélke­zés nem a riporternek, de nem is a nagyközönségnek a dolga - hanem a bíróságoké. Erre, erre is igyekszik ránevelni újabban a Kék fény népes nézőseregét. Meg arra, hogy a bűnre vezető alkalmakat hogyan lehet kikerülni.   Ennél többet a televízió bűnüldözési magazinja az állampolgárok védelmében nem is tehet. De ennyit megtennie kötelesség, hiszen ezért létezik a Kék fény régi, közkedvelt, tévéma­gazinok újabbkor! csillaghul­lása idején is, változatlan vál­tozatossággal. „ – írta Lőcsei Gabriella, Magyar Nemzet, 1985. július 31.

 

 

21.15 Eredeti magyar tévé-musical, a Császárok bemutatója. (A tv-film elkészítését anyagilag is támogatta a KISZ Központi Bizottsága –írta Vírág F. Éva Magyar Hírlap, 1985. julius 27)

A cím arra utal, hogy a Balaton mentén dolgozó villamostávveze­ték-építők egy hétre szeretnének az élet „császárai" lenni.

Békés Jószef – Heilig Gábor: Császárok, musical. Dramaturg: Zahora Mária, vezető – operatőr: Bónis Gyula, rendezte: Kazán István, Szereplők: Kovács Kriszta, Sipeki Tibor, Gergely Róbert, Bata János, Szatmári György, Csere László, Kriszt László, Berderics Dániel, Imre István, Hegyesi Géza, Várkonyi Szilvia, Simorjai Emese, Starek Andrea, Orosz Helga, Makai Ági, Geszty Glória, Vásári Mónika, Prókai Éva.   

 

„ (…)  a musicalnek az lenne éppen a sajátossága, hogy megpróbálja e műfajt közelíteni a mai magyar dolgozó fiatalok életé­hez, problémáihoz, körülményeihez és gondolkodásához, megpróbálja zenés-táncos szórakoztató kvalitásait bizonyos társadalmi kérdések tár­gyalására felhasználni. Ezzel meg is lehetne magyarázni a szegényes ki­vitelt. Legalábbis papíron, elméleten.  Valójában azonban e tisztes nemes szándék sem segíthet, nem változtathat azon a körülményen, hogy ennek a műfajnak mégiscsak lényegéhez tartozik a csillogás, a lát­ványosság zenében, versben, külső­ségekben egyaránt. Ez a látványos­ság nem jelenti feltétlen a régi nagy­operettek - pazar környezetét, sőt gyakrabban, táplálkozik a nyomor tarkaságából, a társadalom mélyréregeiben burjánzó sajátos kulturális szürkeségéből. (…)

Ezúttal ugyanis nemcsak a kül­sőségek voltak szegényesek, nemcsak a pénzt igénylő látványosságok hiá­nyoztak, nemcsak a műfaj végső so­ron ugyancsak anyagiakat, is köve­telő kultúrája hiányzott. De maga a történet sem felelt meg a válasz­tott műfajnak. Az az erkölcsi dillema, ami elé a laza munkaszervezés állíthat egy brigádra való fiatalt, aligha dolgozható fel minden részle­tében igényesen, alaposan a musical közegében. Szinte elképzelhetetlen, hogy akár csak jelezni is lehessen  sok dal és tánc közepette azt a tár­sadalmi konfliktusrendszert, amely a „császárok" ötletének, hogy két hét alatt elvégzik a háromheti munkát, hátterében meghúzódik.

 

Ezért azután mindaz, ami viszont megtörténik a darabban, mesterkélten, kimódoltan kerül bele. Csupa olyan probléma vetődik fel, amely nincs iga­zán szoros kapcsolatban az alap történettel, hanem véletlenszerűen ta­lálkoznak velük hőseink. (…)

Mi sem helyesebb, hogy a televízió gazdagítani akarja mű­sorrendjét, igyekszik olyan műfajo­kat; is előállítani, amelyeket  nem volt szokás, amelyek nemigen jelen­tek meg eddig a képernyőn. Üdvözölhetjük azt is, ha a műfajskála bővítése egyúttal eleven társadalmi­ emberi problémák érintésével is jár, sőt a bátorságot is honorálhatjuk, amível több mint kockázatos kísérletekre vállalkoznak.  Csakhogy a bátorsághoz , az elszánáshoz a megfelelő anyagi  és főképp szellemi kapacításokat is bíztisítani kellene. „ írta Zappe László, Népszabadság, 1985. július 30.

 

2. műsor – 20.00 Szép Szó. Írásai tükrében: Ördögh Szilveszter. Szerkesztő: Furkó Zoltán, operatőr: Zádori Ferenc, rendezte: Iván Pál. Közreműködtek: Balogh Emese, Bencze Ferenc, Besztercei Pál, Bod Teréz, Csurka László, Horváth Sándor, Joó Piroska, Kádár Flóra, Komlós Juci, Makai Sándor, Rák Kati, Törőcsik Mari.

 

Július 27. Elkezdődnek a moszkvai VIT közvetítések.

15.00 A XII. VIT ünnepélyes megnyitójának közvetítése, majd 21.40 napi összefoglaló.

Az Világifjúsági Találkozó idején naponta kétszer ad közvetí­tés-sorozatot a tévé Moszkvából. A moszkvai stáb valamennyi magyar vonatkozású eseményt közvetíti és minden nemzeti estet rögzít is. A budapesti stúdióban külön VlT-szerkesztőséget hoz­tak létre.

 

2. műsor – 20.00 Kosztolányi Dezső: Édes Anna, közvetítés a Veszprémi Petőfi színházból felvételről.

 

Július 27. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Megkezdődött a Stúdió műtermének klimatizálása. A program azt ígéri, hogy a mint egy nyolcmillió forintos beruházás eredménye­képpen télen-nyáron azonos hőmérsékletet tu­dunk a felvételek ideje alatt biztosítani. A beru­házás fővállalkozója a Csőszerelőipari Vállalat.

 

Július 31. 18.30 „A szárnyak nehezen pihennek” Dr Fülöp András a MALÉV főpilótája nyugdíjba ment. Szerkesztő: Tardos Júlia, operatőr – rendező: Edelényi Gábor.

 

 

 

Augusztus

 

Megjelenik a Tömegkommunikációs Kutatóközpont felméré­sének eredménye: Szabó István filmciklusát összesen 17 millió 930 ezer néző látta - hat filmnek több mint 2 milliós, az Apának 3 milliós néző tábora volt.

 

Augusztus 3. A jugoszláviai Portoroz és az ausztriai Veiden után most Szent­endre ad otthont az akcióban részt vevő öt ország közös nyáresti szórakoztató műsorának. A műsor „Szentendre Rózsája 1985"-címmel zajlik, osztrák, jugoszláv, nyugatnémet, olasz és magyar szereplőgárdával, s a külföldi tévék bemondónőinek közremű­ködésével.

 

Sportközvetítési rekordot hoz a hónap. Labdarúgó-bajnoksága szófiai úszó-vízilabda Európa-bajnokság, atlétikai Budapest Nagydíj, majd az Európa Kupa budapesti „B" és moszkvai „A" döntőjének közvetítése, oslói birkózó Európa-Bajnokság, a bel­giumi Michelenből kajak-kenu világbajnokság, zeltwegi Forma-l-es autós futam, női teremfutball-torna, a svédországi Södertel-jéből közvetített súlyemelő-világbajnokság, nemzetközi fogathaj­tóverseny és budapesti motorcsónak-világbajnokság - ezek a legfontosabb televíziós sportesemények. (S aminek a nézők leg­inkább örültek: számos magyar siker!)

 

Augusztus 2. 20.00 G. B. Shaw Widower's House című - a magyar színházakban korábban Szerelmi házasság címen játszott - darabjából tévéjá­ték készül Sartorius úr házai címmel.

G.B.Show: Sartorius úr házai, tv-játék. Dramaturg: Mészöly Dezső, vezető – operatőr: Czabarka György, rendezte: Ádám Ottó. Szereplők: Kállai ferenc, Hűvösvölgyi Ildikó, Cseke Péter, Benedek Miklós, Haumann Péter, Ráczkevei Anna, Pusztaszeri Kornél, Máday György.

 

2. műsor 20.00 Zenés nyári esték – Vujicsis Tihamér: Éjféli operabemutató.

Dramaturg: Romhányi Ágnes, vezezető – operatőr: Szabados Tamás, rendezte: Vámos László. Szereplők: Mensáros László, Márkus László, Petúr Ilka, Oszvald Marika, Komlóssy Erzsébet, Pászthy Júlia, Gárday Gábor, Nádas Tibor, Palcsó Sándor.

 

Augusztus 3. 20.35 A jugoszláviai Portoroz és az ausztriai Veiden után most Szent­endre ad otthont az akcióban részt vevő öt ország közös nyáresti szórakoztató műsorának. A műsor „Szentendre Rózsája 1985"- címmel zajlik, osztrák, jugoszláv, nyugatnémet, olasz és magyar szereplőgárdával, s a külföldi tévék bemondónőinek közremű­ködésével.   A Rádió és televízió Újságban kiírt, műsort ekkor elhalasztották.

„ Elmaradt    szombaton este a Szentendre Rózsája 1985. című műsor, de a sugárzást   olyan  aktualitás miatt halasztották el, amelyről teljes joggal elmondhatjuk,    hogy    nem mindennapi élményt, káprázatos látványt kínált. A
XII. Világifjúsági   és  Diáktalálkozó záróünnepségét közvetítették, Moszkvából. (…) –írta (barabás) Esti Hírlap, 1985 augusztus 5.

Augusztus 19-én került végül is adásba.

 

2. műsor – 20.00 Csurka István: Házmestersirató, tragikomédia közvetítése a Vígszínházból, felvételről.

 

Augusztus 5. 18.30 Pécsi, Szeged? Budapesti Körzeti Stúdió regionális adása.  

                                                                               

Augusztus 6. 19.30 a TV – Híradóban Gál Jolán szerkesztő – riporter és Zih Béla operatőr arról számolt be, hogy előkészítették azt a szerződést, amely alapján az ”Egy képzelt riport egy amerikai popfesztiválról” című musicalt Amerikában is be fogják mutatni.

 

21.00 Mestersége színész: Benkő Gyula. Riporter: Rapcsányi László, szerkesztő: Virág Katalin, v ezető – operatőr: Illés János, rendezte: Török Ilona.

 

21.55 Hárman a régiek közül. Magyarok Franciaországban. Szerkesztő: Radványi Dezső, operatőr: Butskó György, rendezte: Kígyós Sándor

 

Augusztus 7. 20.00 Hajdufy Miklós:  Klapka-légió, tv –film. Dramaturg: Szántó Erika, operatőr: Gulyás Buda, rendezte: Hajdufy Miklós. Szereplők: Tordy Géza,Végvári Tamás, Horváth Sándor, Koltai János, Törőcsik Mari, Mensáros László, Ferenczy Orsolya, Kertész Péter, Koncz Gábor, Kozák András, Zsótér Sándor, Bencze Ferenc, folyó István, Helyey László, Horesnyi László, Horvááth Jenő, Juhász Jácint, Kátai endre, Kézdy György, kovács János, Makai Sándor, Nagy Gábor, Patassy Tibor, Reviczky Gábor, Sárossy Kinga, Sárosi Gábor, Sörös Sándor, Surányi Imre, Szilágyi István, Usztics Mátyás, Tándori Lajos, - és sokan mások.

 

Augusztus 10. 2. műsor – Leonard Berstein Budapesten. Hangverseny az Európai Ifjúsági Szímfónikus Zenekar közreműködésével. Szerkesztő: Hámos Veronika, vezető - operatőr: Nagy József, rendezte: Horváth Ádám.

 

Augusztus 11. 2. műsor: Egy nyári délután, Melis Györgynél. Beszélgetőtárs: Czigány György, szerkesztő: Kelemen Magda, vezető – operatőr: Sík igor, rendezte: Horváth Ádám.

 

2. műsor 20.00 Zenés nyári esték. Planquette: A corneville-i harangok. Dramaturg: Romhányi Ágnes, vezető – operatőr: Sík igor, rendezte: Seregi László. Szereplők: Miller Lajos, Herczeg Csilla (Kovács Brigitta), Szerencsi Éva (Zempléni Mária), Cseke Péter (Kormáros Péter), Suka Sándor, Magasházi István, Kincses Károly.

 

Augusztus 13. 17.45 Dolgozni … a nyugdíjhatáron túl. Szerkesztő: Molnár Margit, műsorvezető: Földvári Géza, operatőr: Varga Tibor, rendezte: Vámos Judit.

 

18.25 Legyen a vendégem! Rátonyi Róbert műsora, vendég: Zentai Anna. Szerkesztő: Nemlaha György, vezető – operatőr: Halla József, rendezte: Gedeon Judit.

 

Augusztus 14. 18.20 Víz van – de … Kiskörei víztározóról. Szerkesztő: pintér József, riporter: Kovalik Károly, operatőr: deák Pál, rendezte: Eiedermann Károly.

 

22.15. Vendégjáték. A kaposvári Színház Moszkvában és a Vígszínház Jaltában vendégszerepelt. Operatőr: Bánhegyi István, szerkesztő – rendező: Török Ilona.

 

Augusztus 15. 19.30 Domokos Lajos szerkesztő – riporter és Schóber Róbert operatőr riportjukban beszámoltak arról, hogy a Állami Fejlesztési Bank 20 milló ft értékű kötvényt bocsátott ki.

 

Augusztus 16. 19.30 A TV – Híradóban Horváth Péter a Híradó moszkvai tudósítója elbúcsúzott a nézőktől, mert hazatér a tudósítói állomáshelyéről. Utódja Hardy Mihály lesz.

 

20.00 G. B. Show: Warrenné mestersége, tv-játék. Dramaturg: Bernát László, vezető – operatőr: Ráday Mihály, rendezte: Gát György. Szereplők: Psota Irén, Görbe Nóra, Darvas Iván, Szoboszlai Sándor, Szerdnyei Béla, Harkányi Endre.

 

21.25 Egy hang és néhány maszk. Miller Lajos énekel.

Szerkesztő. Ruitner Sándor, operatőr: Darvas Máté, rendezte: Csenterics Ágnes.

 

Augusztus 16-a pénteki napra esett, igen meleg hónap volt, a TV negyedik emeleti folyosóján – ahol a Híradó szerkesztősége volt – minden ablak és minden folyosói ajtó nyitva volt, hogy a huzat némileg csökkentse a hőséget. Délelőtt Kornidesz Mihály megtartotta a hónap utolsó vezetői értekezletét, mert szabadságra indult két hétre az Adriához, a délutáni órákban. Kicsit unalmas nap volt, nem sok minden történt itthon és a világban, sem a vezetői értekezleten. A híradó gyártás és a diszpécserek szobája a Matúzné titkársága mellett volt. nem Elmúlt délután fél három, Matúzné elindult haza, a nyitott ajtón beköszönt, kérdezte van e valami fontos ..? Majd folytatta útját a lift felé. Alig telt el egy perc Mázsár Évi, Matúzné titkárnője átjött, hogy szaladjak a lifthez és mondjam meg Matúznénak, hogy Kornidesz most azonnal kéri, hogy menjen le hozzá. Rohantam, de nem értem utol, Éva viszont szólt Kornidesz titkárnőjének, hogy a főszerkesztő épp a liftben lehet. Mint, Matúzné későbbi személyes elbeszéléséből tudom, a kapuban a rendészet megállította, hogy menjen vissza azonnal az elnökhöz. Vissza a liftbe, végigment vörös szőnyeges elnöki folyosón, benyitott az elnöki titkárságra. A két titkársági asztal között ott állt az Elnök, mellette a két koffer a nyaraláshoz. Annyit mondott, „ Jöjjön be a szobámba! (le sem ültette) Matúz elvtársnő! A délelőtti vezetői értekezleten nem mondtam, de még ma meg akarom magának, mondani, hogy 1986. január 1-vel felkértem a Híradó új főszerkesztőjét Aczél Endrét. Biztos forrásból tudom, hogy Matúzné összesen egy mondattal válaszolt: "Kornidesz elvtárs! Önnek is meg lesz majd a Kornidesz elvtársa”. Kézfogás nélkül elváltak, az Elnök ment az Adriára. Matúzné, haza, nem jött aznap vissza a szerkesztőségbe. Rövidesen az is kiderült, hogy Aczél két helyettese Sándor István, A HÉT főszerkesztő-helyettese és a Népszabadság külpolitikai rovatvezetői székéből a Híradóhoz visszatérő Elek János lesz.

 

Zelei Miklós készített velem 2005 novemberében /2006 februárjában, egy interjút, ami itt a www.dunavolgyipeter.hu oldalakon is olvasható a Rólam írták alrovatban, „ Szakmai trükkök, titkok, fogások …2.” c. részében.  Zelei akkor azt kérdezte, hogy Matúzné számított –e a leváltására. Idézet az akkori válaszomból:

„Z.M: Matúz Józsefné számított arra, hogy lassan már le fogják váltani?

DP: Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem számított rá, de ennek ellenére meglepetésként érte. Csodálom, hogy ő nem egy másik utat választott. A feladataim közé tartozott két Inter-Eurovíziós értekezlet megszervezése, és azt láttam, hogy Matúzné hallatlan népszerűségnek örvendett a szocialista táboron belüli hírfőszerkesztők között. Az Intervízión belül is, ami a szocialista országok televíziós szervezete volt, de hihetetlen népszerű volt az eurovíziósok között is. A filmhírügynökségek, filmhíradó és videó ügynökségek, az akkori Reuters, UPI, WTN képviselői, mindig a legnagyobb elragadtatással beszéltek róla. Valamikor a ’80-as évek első felében lehetősége lett volna, hogy ő legyen az Intervízió hírfőnöke. A hírfőnöknek koordinátori feladatai voltak, elsősorban a híradók egymás közötti megrendeléseinek, kapcsolatainak, fejlesztéseinek az ügyeiben. Meggyőződésem, hogy ha akkor Matúzné ezt megpályázza, akkor elsöprő többséggel megkaphatta volna. Legalábbis amennyire én ezeknek a konferenciáknak a hangulatából, a hozzászólásokból le tudom szűrni. Ő ezt nem pályázta meg, én szerintem biztos, hogy megválasztották volna.

Itthon nem volt már több előrelépés. Az utolsó időszakban megkínálták azzal is, hogy legyen hírigazgató is, politikai igazgató, nem emlékszem már, hogy akkor pontosan hogy hívták ezt a pozíciót, de ő csak a helyettességet vállalta el. Azt mondta, hogy maximum a híradó. Nem akart nagyobb lóra ülni, mint amekkoráról ő úgy gondolta, hogy biztonsággal el tudja irányítani.”

 

Augusztus 17. 22.30 Natalia Ginzburg: A hirdetés, tv-játék. Dramaturg: Zahora Mária, vezető – operatőr: Czabarka György rendezte: Horváth Tibor. Szereplők: Bánsági Ildikó, Eszenyi enikó, Szacsvay László, Rudolf Péter, Szárek Andrea fh.

 

Augusztus 18. 22.25. Mestersége színész: Kovács Mária. Riporter: Szatmári István, szerkesztő: Virág Katalin, operatőr: Bánhegyi István, rendezte: Török Ilona.

 

Augusztus 19. (hétfő) 20.45 A jugoszláviai Portoroz és az ausztriai Veiden után most Szent­endre ad otthont az akcióban részt vevő öt ország közös nyáresti szórakoztató műsorának. A műsor „Szentendre Rózsája 1985"- címmel zajlik, osztrák, jugoszláv, nyugatnémet, olasz és magyar szereplőgárdával, s a külföldi tévék bemondónőinek közremű­ködésével. Szerkesztő: Bilicsi Erzsébet, vezető – operatőr: Abonyi Antal, rendezte: Bánki Iván. A műsort Gyulai István vezette.

 

2. műsor – 18.20 Zenés nyári esték – Erkel Ferenc: Bánk Bán, az opera tv-változata.

Szereplők: Szoboszlai Sándor, Komlossy Erzsébet, Trokán Péter (Réti József) Simándy József, Szakáts Eszter (Ágay Karola), Fekete tibor ( Faragó András), Solti Bertalan (Melis György), Benedek Miklós ( Palócz László). 

 

Augusztus 20. 20.15 Szigeti József: A vén bakkancsos és fia a huszár, tv-játék. Dramaturg: Lehel Judit, vezető – operatőr: Czabarka György, rendezte: Horváth Z. Gergely.  Szereplők: Gobbi Hilda, Páger Antal, Raksányi gellért, Varga Mária fh., Kőszegi Ákos fh.,m Czákányi eszter, Eperjes Károly, Szabó Tibor.

 

21.35. „Haza a magasban” – irodalmi összeállítás. Szerkesztő – műsorvezető: Sediánszky János, operatőr: Becsy Zoltán, rendezte: Babiczky László.

 

 

21.50 Találkozások Ferencsik Jánossal, Húsz év felvételeiből válogatott Horváth Ádám. Szerkesztő: Kelemen Magda, összeállítás rendezője: Gedeon Judit.

 

Augusztus 20. 2. program – 18.30 Körzeti adások.

 

Budapest: szerkesztő: Varga László, Riporter: Balog Mária, operatőr: Kaplony Miklós, rendezte Fazekas Lajos.

 

Szeged: Főszerkesztő: Regős Sándor, szerkesztő – műsorvezető: Király zoltán, vezető – operatőr: Fodor Dezső, rendezte: László Gyönggyi.

 

Pécs: Szent István nap. Szerkesztő: Sóvári Gizella, riporter: Stangl márta,, Frankovics György, Pánics György, vezető – operatőr: Lajtai György, rendező: Litauszki János.

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: A Dunántúli Napló kritikusa Parti Nagy Lajos, nagy elismeréssel írt „Szent István-nap" című műsorunkról, melyet augusztus 20-án sugároztunk a Dél-Dunántúl számára.

Vajda György elnökhelyettes külön engedélyé­vel ez a műsor 60 perces volt. Ez lehetővé tette számunkra, hogy megkíséreljünk egy valóban ün­nepi műsort készíteni, ugyanakkor azt is lehetővé tette, hogy elkészítsük a majdani, rendszeresen 60 perces körzeti adások „próbaszámát" . . .

A helyszín Orfű, Malommúzeum, illetve a nem­régiben felavatott nemzetközi kemping. Saját közvetítőkocsink mellett egy Budapestről kölcsönkért kocsi is a produkció rendelkezésére állt. A Stúdió szinte valamennyi munkatársát mozgósította ez a vállalkozás. A szereplők száma - néptáncosok, zenészek, riportalanyok - megközelítette a szá­zat.

„Tetszett a koncepció, mely nemzeti ünnepként, kenyérünnepként, Szent István-napként fogta fel augusztus 20-át, s ebből már következett a mű­sor nagyon bensőséges, nagyon jó hangulata is." - írta kritikájában Parti Nagy Lajos (Szerkesztő: Sóvári Gizella, riporterek: Stangl Márta és Pánics György,

rendező: Litauszki János.)”

 

Augusztus 22. 19.30 Páger György szerkesztő – riporter és Fülöp Tibor operatőr riportja a TV –Híradóban: Losonczi Pál az Elnöki Tanács Elnöke, ellátogatott az OMÉK-re.

 

Augusztus 23. Az MTI híre:

„sb0011 4 160 mtib1011. újra képernyőn a velünk élő történelem. 1985 augusztus 23- től ismét műsorra tűzi a televízió a nagysikerű velünk élő történelem című sorozatát, amely az elmúlt 40 év magyar történelmét, politikai, társadalmi és kulturális életünk legfontosabb folyamatait és történéseit dolgozta fel és mutatta be_. A hétszer 70 perces sorozat egyes adásaiban az archív filmek és korabeli fotók bemutatása mellett tudósok, politikusok és közéleti személyiségek szóltak a korszak egyes eseményeiről a felszabadulási évforduló alkalmából sugárzott ciklust tavasszal a késő esti órákban vetítették, azóta számos levél érkezett a televízióhoz - nagyrészt az ifjúság köréből - kérve a műsor ismétlését a Magyar Televizió szeptember 3-tól - a diákok számára is kedvező időpontban - kedden délutánonként megismétli a sorozatot, a korszak még árnyaltabb megismerése érdekében - kiegészítésként - a magyar filmművészetnek a kort idéző néhány jelesebb alkotását is műsorra tűzik majd. a tervek szerint szerda, illetve csütörtök délutánonként képernyőre kerül Rarlványi Géza Valahol Európában, Jancsó Miklós Fényes szelek, Fábri Zoltán Húsz óra, Gábor Pál Horizont, Bacsó Péter Jelenidő és Bán Frigyes Büdös víz cimű filmje, /mti/. ko/il km cl ie 00.17  230385 1243 „

 

A műholdas televíziózás már Magyarország „ajtaja előtt állt” ekkor, és kopogtatott. Minden televíziós szakember tudta, hogy ha nem is invitáljuk, akkor is bejön az ajtón. 

 

Augusztus 24 -25. (szombat – vasárnap) Új műsortípus jelentkezik az MTV műsorán a „Hétvége”.

Az MTV kétnapos műsora helyszíni közvetítésekkel, nyárvégi, hétvégi gondolatokkal, szórakoztató filmekkel, produkciókkal, és sok zenével.

Helyszínek: Budapest, Balaton, Tokaj, Pécs, Szeged.

Műsorvezető: Horvát János, Háziasszony: Endrei Judit,. Felelős szerkesztő: Medveczky László, vezető – rendező: Kígyós Sándor. Szerkesztők: Bán János, Bubryák István, Bükkösdi László, Gombár János, Gyulai Gusztáv, Murányi Mihály, Peták István, Regős Sándor, Sárdi Anna, Sütő Enikó, Tardos Júlia. Agy László, Oravetz Éva, Pánics György, Rangos Katalin, Tarnói Gizella, Vágó István, . Rendezők: Bodnár István, Born Ádám, Kun zsuzsa, Litauszki János, Tanos Tamás.

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Hétvége" címmel há­romnapos, sok helyszínes, non-stop műsort szer­vezett a Magyar Televízió. A vállalkozásban az MTV szinte valamennyi főszerkesztősége részt vett, s bekapcsolódtak a körzeti stúdiók is. Pécs­nek két élő helyszíne is volt: a misinai tv-torony, illetve a Pannónia Szálloda és étterem terasza.”  

 

„Ezen az elmúlt hétvégén valami újba fogott a Magyar Televí­zió, ami termé­szetesen nem úgy pattant-elő, mint Zeusz fe­jéből Pallas Athéné (teljes fegy­verzetben, felnőttként, bölcsen és hatalmas istenként), hanem több, jól visszakövethetö előzménye is volt a mostani kétnapos, sza­kadatlan műsorfolyamnak. Mindenekelőtt azokra az orszá­gos, egész napos műsorokra gon­dolok, amelyeket az elmúlt évek­ben már láthattunk egy-egy je­les ünnepnapon. Ilyenkor több helyszínről volt egyenes, élő kapcsolás, a fővárosi stúdióban a stáb központjával, a műsor­vezetővel; és az élő közvetítések közt elosztva konzervműsorokat láthattunk, elsősorban filmeket, tévéjátékokat. A múlt hátvégi műsor nagyjából ugyanígy épült fel, a hasonlóságok említése mel­lett azonban fontos felhívni a figyelmet a különbségekre, mert elsősorban ezek az előremutató jellegzetességek. Ilyen különb­ség például az, hogy most szinte szándékosan nem valamilyen kü­lönleges eseményhez, országos ünnepnaphoz kötötte a tévé .ezt az országos közvetítést, hanem egy „fapados", közönséges nyá­ri szombat-vasárnaphoz. Ilyen különbség, hogy ezért az­tán nem kellett leragadni az apropóul szolgáló ünnepnapnál, (ami ugyan széppé,^: de egyben kényszeredetté, önismétlővé is teheti az élő közvetítéseket), ha­nem bátran hozzá lehetett nyúl­ni bármely, mostanában élő, ér­dekes, sokakat foglalkoztató té­mához. (…) A  ná­lunk gazdagabb nyugat-európai országok műholdas műsorait egy­két éven belül lehet majd ná­lunk is fogni, s ezt az említett országok televíziói bizonyára nem veszik tudomásul ölbe tett kézzel, hanem igen tudatosan - s ami fő, nagyon profi módon! - sugároznak majd olyan műsorokat, melyeket nálunk is szí­vesen néznek majd.”

 

„Olyan jó volt a múlt heti Hétvége adás,, hogy minden eddigi szidalmain­kat visszavonjuk. Merem mondani, több százezer né­ző helyett is. „A Hét­vége című műsor nagyon jó volt, csak az a baj, hogy sem ezen, sem a jövő he­ten nem találom a műsor­ban." - „Várjuk az újabb jelentkezést, legalább ha­vonta egyszer?." - A közönség gyorsan reagált a televízió elmúlt hétvégi monstre műsorára. Az első telefonok már az adások alatt befutottak, és hétfőn, kedden már az ország min­den résziből érkeztek a levelek. Az idézeteket pél­dául Csongrádból, Orfűről és Budapestről feladott le­velezőlapokon olvastuk. Az ezer percnyi műsor a né­zők többsége előtt sikert aratott.

- Kinek a kezdeménye­zésére született?

- A belpolitikai főszer­kesztőség ötletpályázatot hirdetett, összetett élő adásra. Munkatársainktól több elképzelés érkezett, és ebből állt össze hosszú, háromhónapos    előkészítő munka, sok-sok egyeztetés után a program, amelyet mi kísérletnek szántunk - kapjuk a választ Murányi Mihálytól és Román Péter­től, a belpolitikai főszer­kesztőség helyettes vezetői­től.

- Hány ember munkája volt ez a nonstopadás?

- Ezzel a hétvégi adással a Televízió és a Posta több mint ötszáz munka­társa szinte erején felül dolgozott. Ezenkívül rend­őrök, elektromos szakem­berek, informátorok és még sok névtelen és lát­hatatlan szereplő munkál­kodott az adásban.

- És akiket a közönség láthatott?

- A stúdióban ülők, End­rei Judit és Horváth János szombat reggel köszöntötte a nézőket és vasárnap este 23.06 perckor búcsúztak. Végig készenlétben álltak.

- Milyen tapasztalato­kat szereztek?

- Jobban meg kell gon­dolnunk, hogy egy-egy bel­politikai témát mikor és hogyan beszéljünk meg a képernyő előtt. Nem biztos, hogy helyes volt egymás után szólni például az üdü­lésről és az iskoláról.

- Ha újból lenne Hét­vége, más helyszínekre lá­togatnának?

- Feltétlenül.

- Milyen időközönként tudnak jelentkezni ilyen típusú monstre műsorral?

- A hosszú előkészítés miatt, legfeljebb negyed­évenként „ – írta (s. e.) Vasárnapi Hírek, 1985.szeptember 1. 

 

 

Augusztus 24. 2. műsor – 18.40 Gólyavári esték – A Biblia világa. Gecse Gusztáv vallástörténész előadása: A biblia kialakulása. Szerkesztő: Magyar Ágnes, operatőr: Dobay Sándor, rendezte: B. Révész László

 

 

Augusztus 28. 18.10 A külkereskedelem 40 éve. Riporter: Benedek István Gábor, vezető – operatőr: Kocsis Sándor, rendezte: Mátray Mihály.

 

21.21 Szalai Györgyi: Hazárdjáték, Tv-film. Dramaturg: Szántó erika, operatőr: Illés János, rendezte: Erdős Pál. Szereplők: Takács Ferenc,Dörner György, Szabó Anikó, Fekete András, Zsiday Katalin, Kőszegi Sándor, Mészáros Gyula, Darvasi Ilona, Kósa Pál, Hampó Jánosné, Boroska Tibor, Erdősi György, Zoltán János, Tarah István, Grósz Judit, Heréb erzsébet, U.Tóth János – és sokan mások.

 

Augusztus 29. 2. műsor – 20.00 Zenés nyári esték – Albert Lortzing: Az operapróba. Dramaturg: Ruitner Sándor, vezető – operatőr: Molnár Miklós, rendezte: Horváth Zoltán. Szereplők: Marczis demeter, Divéki zsuzsa, Ötvös Csilla, Zempléni Mária, Palcsó Sándor, Kormáros Péter, Póka Balázs, Kéry Gyula, Csere László, Sugár István.

 

Augusztus 31.  20.05 „Te meg én” versek, dalok, táncok a szerelemről. Szerkesztő: László Zsuzsa, vezető – operatőr: Márk Iván, rendezte: Bodnár István.  Közreműködtek: Piros Ildikó, Bács Ferenc, Szabadi Edit, Lőcsei Jenő, Farkas Katalin, Berkes János, Ferecz Éva, Gergely Róbert, Gyarmati István és együttese.

 

2. műsor 20.00 Shakespeare: Hamlet, tragédia közvetítése a Pécsi Nemzeti Színházból, felvételről, Kulka János főszereplésével 

 

 

 

Szeptember

 

Megújult formában készült a 10 éves - változatlan népszerűségű - tévétorna. 

 

Szeptember 1. 13.55 Bányások kérték, kívánságműsor a bányásznap alkalmából. Riporter: Csurgay Judit, Bokodi Béla, Feledy Péter, szerkesztő. Búzáné Fábri Éva, operatőr: Szalay Z. László, rendező: Sós Mária.

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:” A Bányásznapi randevú kereté­ben „öné a pódium" címmel tehetségkutató pá­lyázatot hirdettünk. A pécsi Sétatéren felállított színpadon bárki felléphetett kameráink előtt. Az érdeklődés óriási volt.”

 

16.00 Expediciótól az unáriumi, harminc éves a magyar uránbányászat. Operatőr – rendező: Kovács Sándor.

 

20.05. Szigligeti Ede: A nőuralom, tv- játék. Szigligeti Ede 1862-ben bemutatott Nőuralom c. vígjátéka televíziós változatban került a nézők elé. Dramaturg: Lehel Judit, vezető – operatőr: Bánhegyi István, rendezte: Horvai István. Szereplők: Szilágyi Tibor, Bánsági Ildikó, Szombathy Gyula, Egri Márta, Pap Vera, Szakácsi Sándor, Eszenyi Enikő, Kaszás Attila, Szabó Imre, Virág Kiss Ferenc.

 

21.55 „Egy korty tenger” beszélgetés  Fekete Gyulával. Szerkesztő: Kuczka Judit, operatőr: Király Péter, rendezte:Sóos Árpád

 

Szeptember 2. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Elkészült Stúdiónk melegítő­konyhás étterme. Közel tíz év után végre kulturált körülményeket biztosíthatunk ezen a téren is. Az étteremben egyidejűleg huszonnégy fő tud étkez­ni.

Látogatás Nagykanizsán, a Városi Televízió­ban. Megállapodtunk Szentgyörgyi Leventével, a helyi stúdió vezetőjével, hogy műszaki szakembe­reink segítséget nyújtanak új stúdiójuk megter­vezéséhez, ők ugyanakkor hétről hétre nagyka­nizsai hírekkel látják el információs szerkesztő­ségünket.

A World Rehabilitation Fund INC meghívására Füzes János, minta „Sorstársak" felelős szerkesz­tője, egyhónapos tanulmányútra az Amerikai Egyesült Államokba utazott.”

 

Szeptember 3. 18.30 Körzeti adások:

Budapest,

Szeged,

Pécs,

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Negyvenéves a határőrség" címmel sugároztuk Kurucz Gyula szerkesztő-riporter és Bucsky Csilla rendező riportfilmjét, melynek forgatására Honvédelmi Minisztérium­mal, illetve a BM Határőrséggel kötött korábbi megállapodásunk alapján került sor.

 

Szeptember 4. 21.00 A budapesti és az újvidéki televízió közös vállalkozásában 7 részes filmsorozat készült az 1918—19-es magyar forradalmak eseményeit feldolgozó Optimisták c. regényből, Sinkó Ervin alkotásából.

Optimisták, tv-filmsorozat Sinkó ervin regényéből. VII/1. Forgatókönyv: Dömölky János, Shultze Éva, Sükösd Mihály, Szántó Erika. Dramaturg_ Shultze Éva, operatőr: Zentay László, rendezte: Dömölky János. Szereplők: Eperjes Károly, Takács Katalin, Andorai Péter, Haumann Péter, Dégi István, Reviczky Gábor, Sinkó László, Szerednyei Béla, Soltis Lajos (Sörös Sándor), Árok Ferenc, Derzsi János, Bartal Zsuzsa, Pászthy Magda, Ferenczi Jenő, Gáspár Tibor, Bán János, Paál István, Fazekas István, Csorba István, Sárosi Gábor, Faragó Árpád, Fodor Tamás. ( a Magyar Televízió és az Újvidéki Televízió koprodukciója.)

 

„Bár az Optimisták című tévé-eposzra (budapesti—újvidéki ko­produkció, rendezte Dömölky János. Sinkó Ervin azonos című regényéből írta: Dömölky János, Szántó Erika, Schulze Éva, Sükösd Mihály, kép: Zentay Lász­ló) némi előolvasgatással készül­tem. De a sorozat eddigi fejle­ményei szerint, csöndes éjszakai előkészületeim fölöslegessé vál­tak. A produkció annyira mélypont, hogy esetében tetszési indexről valószínűleg sosem fogunk be­szélni. Ami esetleg szóba jöhet majd, az a nemtetszés mutatója lesz.(…) – (zelei) – Magyar Hírlap, 1985. szeptember 20. 

 

’Évente egyszer-kétszer látni olyasmit, ami még a legkétkedőbb, legfinnyásabb, legfáradtabb szemlélőt is felkavarja. Ami meggyőzhet arról, hogy a tévé nem csupán a művészkedésnek meg a művészietlenségnek, hanem a valódi művészet­nek is alkalmas közege. Ami nem-; csak jobb fórum híján kerül éppen a képernyőre, hanem mert oda való. ^! Aminek melege emberi hő, nem pedig reflektor-forróság, szaga em­berszag, nem pedig enyv- vagy mű­anyagbűz. Egyszóval ami megmenti a televíziót. Az utóbbi években szá­momra a Martinovics, A piac és A nők iskolája volt ilyen (nagyon kü­lönböző művek, hibátlannak egyik se mondható, de mintha más kon­tinensen születtek volna, mint az átlag); a külföldi alkotások közül pedig két sorozat: Naumov Thyl Ulenspiegele és a csúcs: a Jelene­tek egy házasságból. ,

E kategóriába,  a nehézsúlyúak  közé tartozik a Sinkó Ervin regényeínből készült Optimisták is. Hét­szeresen. A hét folytatást és az utóhangot volt szerencsém előre látni, három   kánikulai   délutánon. Nagyon kifáradtam a végére, és óva intek mindenkit attól, hogy könnyű mulatságot  várjon.  Aki  azonban nem retteg az agymunkától, az év­tized  egyik legnagyobb televíziós  élményében részesülhet.

Az Újvidéki Televízió és a Ma­gyar Televízió közös vállalkozásá­ban készült sorozatot tavaly mutat­ták be Jugoszlávia-szerte, s a kri­tikai fogadtatás korántsem volt egyöntetűen hódolatteli. (Megjegy­zendő, hogy Jugoszláviában jóval több látványos kommersz sorozatot és kevesebb irodalmi adaptációt ad a tévé, mint nálunk. A kritikusok egy része tehát eleve másra ké­szült.) Némelyek ragyogó, páratlan munkának nevezték az Optimistá­kat, mások unalomra, bágyatagság­ra panaszkodtak.

A vélemények különben hasonló módon (bár nem ennyire szélsősé­gesen) megoszlottak már a regény­ről is. Volt, aki darabos stílusúnak, túl hosszúnak, nem eléggé regény­szerűnek találta a könyvet; mások világirodalmi fontosságúnak, páratlan kordokumentumnak tartot­ták. (…)” - írta Széky János, Élet és irodalom, 1985. szeptember 20.

 

„ (…) Nyilvánvalóan a televíziós adaptáció során átalakul a mű, szegényedhet, gazdagod­hat, változhat..., csak ép­pen nem vetkőzhet ki ere­deti mivoltából. Szembetűnő, hogy a hagyományos realista látásmóddal és eszközökkel írt regényt modernista szel­lemben viszik képernyőre. Legalábbis egyes vonások és sajátosságok erre vallanak. E kísérlet egyelőre nem vezetett meggyőző eredmény­re. Szívből reméljük és kí­vánjuk, hogy a sorozat kö­vetkező részei alapján ked­vezően módosuljon majd vé­leményünk s azt kapjuk, amit e jó regény ígér* és le­hetővé tesz. Bízunk abban, hogy erről kezeskedik Sükösd Mihály "kiváló író je­lenléte a forgatókönyv belső televíziós-szerzői közt, aki Sinkó Ervin személyiségének és életművének avatott értő­je és ismerője. (Rendezte: Dömölky János.)”-írta  Illés Lajos, Népszava. 1985. szeptember 10.

 

Szeptember 4. 19.30  A TV – Híradóban eurovíziós képanyag bemutatásával          tudósítottak a elsűlyedt Titanic ról. Moldoványi Ákos szerkesztő – riporter,      Erős Péter operatőr tudósított arról, hogy újra kiadják a Révai Nagylexikont.

 

21.00 Optimisták, tv-filmsorozat Sinkó ervin regényéből. VII/1. Forgatókönyv: Dömölky János, Shultze Éva, Sükösd Mihály, Szántó Erika. Dramaturg_ Shultze Éva, operatőr: Zentay László, rendezte: Dömölky János. Szereplők: Eperjes Károly, Takács Katalin, Andorai Péter, Haumann Péter, Dégi István, Reviczky Gábor, Sinkó László, Szerednyei Béla, Soltis Lajos (Sörös Sándor), Árok Ferenc, Derzsi János, Bartal Zsuzsa, Pászthy Magda, Ferenczi Jenő, Gáspár Tibor, Bán János, Paál István, Fazekas István, Csorba István, Sárosi Gábor, Faragó Árpád, Fodor Tamás. ( a Magyar Televízió és az Újvidéki Televízió koprodukciója.)

 

Szeptember 5. 20.50 Panoráma. Főszerkesztő – műsorvezető: Chrudinák Alajos. „ a hét legérde­kesebb műsora a Panoráma volt. De szóljunk igazabban: az utóbbi hetek legérdeke­sebb műsorai mindig ezek a külpolitikai magazinok vol­tak. A Chrudinák Alajos „vezényletével" készült öszszeállítások - számomra legalább - nem egyszerűen azzal vonzzák a figyelmet, hogy átgondolt és aktuális, tényszerű és jól szerkesztett összeállításokat mutatnak a világ minden tájáról. Ame­lyekre, ugyebár, ebben a kis országban hagyományom san buzgón figyelünk, mert nem engedhetjük meg ma­gunknak a tájékozatlansá­got, a begubózást. a kö­zömbösséget, a nemtörődöm­séget. Ám furcsa módon mégis, azért is különösen izgalmasok eme összeállítá­sok, mert a világ híreiben és jelenségeiben számos bel­ső, hazai, itteni vonatkozást lehet fölfedezni.

Chrudinák legutóbb elmondta, hogy a szerkesztőség több levelet kapott, miután közölték a múltkoriban ama elrettentő tudósítást az amerikai „ördögimádó" szekták viselt dolgairól. A levélírók nehezményezték, hogy a Magyar Televízió efféle szörnyűségekkel traktálja az állam
polgárokat.  A műsorvezető- szerkesztő szolidan és udvariasan megjegyezte: nem rémisztgetni akarnak. „Csak" korrekt modorban tájékoztatni arról, hogy az életünk nem fenékig tejföl, még akkor sem, ha ezt mindenáron szeretnénk el­hitetni magunkkal. Jó len­ne, ha világosabban látnánk: a világ más részein történt borzalmak nincsenek olyan végtelen távolságban tő tő­lünk, mint időnként gondol­juk.  És hogy az évezredes bölcsesség szerint is értel­mesebb a mások kárán ta­nulni. Néztem, mint ,.él" Bra­ziliában a 40 milliónyi (nem tévedés!) utcagyerek. Figyeltem, hogyan mutatja : meg a riporternek az a lá­nyomforma 4 - 5 éves korú, mit szoktak csinálni vele a férfiak. Láttam, miként szívják magukba az állatias öntudatlanságot, és a halált, a fiamforma kölykök a ra­gasztós tubusokból. Óhatat­lan: a mi szipósainkra gon­doltam, a nálunk, Magyar­országon perifériára került gyerekekre, a mi deviáns ifjainkra, csőlakóinkra, tol­vajainkra, vandáljainkra, kéregé tőinkre. Elképzeltem magamnak a levélírót. Amint dühöng, morog konszolidált kis la­kában, nap mint nap hajt-, ja magát, iparkodik, hogy a csökkenő életszínvonalúak gyanús-közegében neki azért legyen ez, meg az... Mit neki a más baja? Akinek nem mennek jól a dolgai, az maga tehet róla s ami­ről nem beszélünk, az nincs is. Ébresztő, hölgyeién és ura­im,  - mintha ezt harsog­nák, ordítanák a Panoráma „borzalom-riportjai". S alig­hanem muszáj hallgatnunk a figyelmeztetésekre! „ –írta Sulyok Erzsébet, Dél – Magyarország, 1985. szeptember 10.

 

 

22.00 Egy hang és néhány maszk. Sudlik Júlia műsora. Szerkesztő: Ruitner Sándor, vezető – operatőr: B. Marton Frigyes, rendezte: Békés András.

 

Szeptember 8. 2. műsor – 20.00 Miroslav Krleza: Léda, farsangéji komédia közvetítése a Vígszínházból, felvételről.

 

Szeptember 9. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Megbeszélés Pécs párt- és álla­mi vezetőivel. Napirenden a Városi Televízió hely­zete, perspektívái. A regionális adások megkez­désére való tekintettel azt javasoltuk a város ve­zetőinek, hogy mindaddig amíg csak a Lvov-Kertvárost látja el a Városi Televízió, a Nevelési Köz­pont legyen az üzemeltető.

 

Szeptember 10. 19.30  A TV – Híradóban  Bokodi Béla szerkesztő – riporter, Csák István operatőr tudósított arról, hogy  a Kommunista és Munkáspártok tudományos intézeteinek budapesti konferenciáján részt vett Aczél György és Berecz János is aki megnyitotta konferenciát.

Juszt László szerkesztő – riporter, Szurok János operatőr tudósított arról, hogy eltemették Zsoldos Imrét.

 

Szeptember 11. 18.20 Kohászat – koksz és kohó nélkül. Szerkesztő: Konner János és Jurij Batiscsev, operatőr: Király Ottó, rendezte: Bartha Attila.

 

20.40. Érj utol – Kovács Kati műsora.  Vezető – operatőr: Gyilai Gál Krisztián, rendezte: Tánczos Gábor.

 

Szeptember 12. Szeptember 12. 20.00 Siegfried Lenz: A világítóhajó, tv-film. Irta és rendezte: Horváth Z. Gergely, dramaturg: Szántó Erika, vezető – operatőr:  B. Marton Frigyes. Szereplők: Jan Machulsky ( Áts Ottó), Bodrogi Gyula, Zsótér Sándor, Andorai Péter, Rubold Ödön, Bencze Ferenc, Sárközi Zoltán, Csapó János, Czibulás Péter, Novák István, Usztics Mátyás, Eperjes Károly, Újlaky Dénes.

„(…) Lenz - s nyomában Horváth Z. Gergely - e higgadt igazság kedvéért kissé leegyszerűsíti a képletet, amikor a délceg, meg­nyerőén komoly, idős Kapitánnyal szemben a félelmetesen gro­teszk küllemű, cinikus Doktort mozgatja. „Tökéletes ellentétek vagyunk" - véli ez a minden emberi értéket semmibe vevő, kortárs Lucifer, aki szerint „A rend... a fantáziátlanok diada­la". Ám Lenz Kapitányának egy­szerű igazságaival szemben erőt­lenné válnak az efféle bombasz­tikus bölcselmek, s - hála tán Bodroginak - a gonoszt sem teszik nagybetűs Gonosszá.

A világítóhajó mindazonáltal izgalmas történet, és az maradt filmen is. (Hogy egy kicsit hosszú, azt az ember röstelli emlí­teni. Melyik tévéfilm nem az?) Nem annyira filozófiája, s a fan­táziátlanok diadalának példás le­vezetése, mint jói felépített cse­lekményét végig élénken tartott feszültsége révén. De a rendezőt nemcsak jó értelemben vett pro­fizmusa dicséri, hanem színész­választása és színészvezetése is.

Ritkán élvezni tévéfilmen ennyi pontos, feszes, megformált alakí­tást. Ahogy a hajótöröttek megje­lennek a színen, külön elemzést érdemelne.' Arckifejezésükben, mozdulataikban ott van egész előtörténetük, s még az is, ami befogadóikra vár. (Bodrogi Gyula, Andorai Péter és Rubold Ödön.) Az ő pompás hármasuk mellett Jan Machulsky, Bencze Ferenc, Zsótér Sándor és a többi, kisebb szerepet alakító Sárközi Zoltán, Csapó János, Usztics Mátyás, Czibulás Péter, Nóvák István, Eperjes Károly, Űjlaky Dénes nevét is meg kell említeni.” – írta Virág F. Éva Magyar Hírlap, 1985. szeptember 13.

 

 

 

 

 

21.30 Hírháttér. A Posta képviselője nem jelent meg az adáson. Mester Ákos, az üres szék előtt mondott kommentárt a műsorban, majd befejezték az műsor adását. 

 

Film Színház Muzsika. 1985. szeptember 21. 29 évf.38. számában olvasható:

Apáti Miklós írása:

„Üdv az olvasóknak, továbbá a tévénézőknek, Üdv. Különösen Mester Ákosnak, az általa vezetett Hírháttérnek.  Nem tudom, ki, hogy van vele , de én jobban örülök a vizuális sajtó gyorsaságának, mint a Magyar Posta. E lapot is a Posta terjeszti ugyan, de az elsőbbség, már csak a technikai eszközök fejlesztése miatt is, az elektronikus sajtóé. S lám, már ő is kezdi, a hálátlan.

 Áll egy szék – neoantik – darab, ha jól nézem – a Hírháttér stúdiójában, s várja azt az embert, aki meg tudná válaszolni a közvélemény kérdéseit.  Ám ez a szék - Sejthetően – nem fog gazdára lelni, hacsak az intézmény vezetői föl nem bíztatnak egy mártíromságra hajlamos, korlátozott hatáskörű alvezetőt, nyilatkozzon, hogy városiasan szólva – vigye el a balhét. Akin aztán majd jól el lehet verni a port.  (…) „ - Magyar Nemzeti Levéltár, XIX – A-24-a  284.d -  Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala iratai. 

 

 

1985. szeptember 30.-i elnökehelyettesi értekezlet jegyzőkönyvéből:

„ (…) 2. A hírháttér-ben a Postával elkövetett műsorvezetői módszer miatt az alábbi felelősségre vonás történt:

Medveczky László és Murányi Mihály írásbeli figyelmezetés és egy havi prémiummegvonás,

Ugyanez a felelősségre vonás Peták Istvánnal szemben is, aki elmulasztotta a felsőbb sajtószerv Postára vonatkozó utasításait betartani.

A Hírháttér következő adását gondosan elő kell készíteni, a gondoskodni szerkesztőbizottság – lemondások miatt – tevékenységét ismét meg kell erősíteni, gondoskodni kell a fél évig nem felkérhető Mester Ákos megfelelő pótlásáról. Felelős: Vajda elvtárs” - – Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9. 93. doboz MTV. Iratok.

 

 

2. műsor – 19.00 Néptanítók, a Pécsi Körzeti Stúdió műsora. Szerkesztő – riporter: Balázs Mihály, operatőr: Bárány György, rendezte: Hoffmann György. 

 

 

Szeptember 14. 17.30 Villám díj és Hungária díj, nemzetközi ügetőverseny., közvetítése a Kerepesi útról,  riporter: Knézy Jenő és Sívó Róbert, a közvetítés vezetője: Gábor Tamás.

 

2. műsor - 20.00 „Rendületlenűl” Az 1942-es vigadóbeli irodalmi estek felidézése a Pesti Vigadóban a Magyar Televízió közös műsorából, felvételről.) A műsort szerkesztette: Szendrő Ferenc, szerkesztő:  Farkas Katalin, vezető – operatőr: Szalay Z. László, rendezte: Bodnár István.

 

Szeptember 15. 2. műsor – 20.00 Bornemisza Péter:  „ Tragoedia magyar nyelven „ Electra. Közvetítés az Egri Várszínházból, felvételről.

 

Szeptember 17. 17.30 „Jöttem én a semmiből” , Csongrádi Kata műsora. Szerkesztő: Lengyelfi Miklós, vezető – operatőr: Molnár Miklós, rendezte: Seregi László (ism.)

 

 

2. műsor - 18.30 Körzeti adások:

Budapest,

Szeged,

Pécs

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Szigetváron megrendezték a népi játékok Muszola elnevezésű szemléjét, illetve versenyét. Körzeti adásunk egészét ez a téma töltötte ki. (Rendező: Bükkösdi László, a riporter: Balázs Mihály.) A népi játékok felelevenítését, népszerűsítését Stúdiónk következetesen segíteni kívánja a jövő­ben”.

 

 

1, program - 21.05. Stúdió’85. Új műsorvezetővel Vinkó Józseffel bővült a műsor stábja.

 

 

Szeptember 18. 18.15 Irénke. Portré Bódis Irén színművésznőről.  Szerkesztő – riporter: Hársányi Margit, operatőr: Háda Sándor, rendezte: Radó Gyula.

 

2. műsor – 17.55  Videoton – FC Malmő, UEFA  kupa labdarúgó mérkőzés közvetítése, Székesfehérvárról, riporter: Vitray Tamás, a közvetítést vezette: Mahrer Emil.

 

Szeptember 18. 18.15 Irénke. Portré Bódis Irén színművésznőről.  Szerkesztő – riporter: Hársányi Margit, operatőr: Háda Sándor, rendezte: Radó Gyula.

 

19.30  A TV – Híradóban Baló György szerkesztő – riporter, Neumann László operatőr tudósított arról, hogy Hirohitó császár Tokióban fogadta Lázár György miniszterelnököt.

 

2. műsor – 17.55  Videoton – FC Malmő, UEFA  kupa labdarúgó mérkőzés közvetítése, Székesfehérvárról, riporter: Vitray Tamás, a közvetítést vezette: Mahrer Emil.

 

Szeptember 19. 19.30  A TV – Híradóban  Moldoványi Ákos szerkesztő – riporter,  Erős Péter operatőr tudósított arról, hogy Kádár János aznap ellátogatott a Politika Történet Intézetbe.

Baló György szerkesztő – riporter, Neumann László operatőr tudósított Japánból Lázár György látogatásának aznapi programjáról.

Gál Jolán szerkesztő – riporter, Török Vidor operatőr tudósított arról, hogy Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke fogadta Suhartó intéz elnököt.

 

Szeptember 20. 16.45 Pulzus. Szerkesztő – műsorvezető: Tóth Erika, vezető – operatőr: Gyulai Gál Krisztián, rendezte: Somogyi G. György.

 

„A Pulzus című köny-nyűzenei műsor indu­lásától kezdve kínlódik, úgy tűnik, nem bírja a versenyfutást. Eleinte két műsorvezető beszélgetett, aztán vekker szabta meg a riportok idejét. A be­szélgetések általában arról szóltak, melyik előadó hon­nan jött, hová utazik, mi a helyzet lemezeikkel? Tegnap Tóth Erika szemé­lyében új műsorvezető-szerkesztő mutatkozott be. Az összeállítások két csúcs­pontja: Motörhead nyitó­videója és a Mick Jagger, Dávid Bowie kettős záró­percei. Ezeket leszámítva főleg olyan dolgokról hal­lottunk, amit a rádióban szinte szóról szóra elmondtak már a zenészek, vagy részletesen olvashattuk az információkat az újságok hasábjain, így aztán a teg­nap esti Pulzus valójában utánjátszó szerepet töltött be, anélkül, hogy újat, ér­dekeset adott volna, meg­tartotta a régi paneleket...”- írta (riskó) Esti Hírlap, 1985. szeptember 21.

 

 

 

21.45 Pódium. Mensáros László műsora a Nyugat c. folyóiratról. Szerkesztő: Farkas Katalin, vezető – operatőr: Füredi Vilmos, rendezte: Bohák György. Közreműködtek: Haumann Péter, Hernádi Judit, Tolnay Klári.

 

Szeptember 21.  16.50 Leg … Leg … Leg… különleges rekordok, különleges rekorderek. Vendég: Papp László háromszoros olimpiai bajnok bokszoló. Műsorvezető – szerkesztő: Rózsa György, operatőr: Kaplony Miklós, rendezte: Vadkerty Tibor.

 

19.30 0A TV – Híradóban Baló György szerkesztő – riporter,  Neumann László operatőr tudósított Kiotó-ból, Lázár György látogatásáról.

 

„Kérem szépen, Japánban a re­pülőtéri protokoll rövid és velős a fogadásokon pedig az előkelő ja­pánoktól is kéri a meghívót egy mosolygós hölgy, s az előkelő ja­pánok engedelmesen sorban állnak a kapunál, mint a megszeppent is­kolásgyerekek. A japánoknak nem nagyon van otthon videójuk, me­lyet különben nem ők találtak ki, viszont ők gyártják belőle a vilá­gon a legtöbbet. A japán császár egyidős a századdal, és a palotá­ja tulajdonképpen egy gyönyörűsé­ges zöld kert és erdő. A japán vo­nat 210 kilométeres sebességgel jár, de közben telefonálni lehet róla. Igaz viszont, hogy a magas rangú vendéget is ezen a vonaton utaztatják Kyotóba, míg nálunk akkor is leállítják a fél város for­galmát, ha egy-egy miniszter Fe­rihegyre hajtat.

Megszállott vagy beteges tévé­nézők mindebből már jól tudják, hogy e sorok írója egész héten a tévéhíradót bámulta. Kedden kez­dődött, amikor Baló György jól ismert fizimiskája megjelent a kép­ernyőn, s közölte,^x hogy most ép­pen Japánból jelentkezik. Az el­ső, azt hiszem, nem jogtalan kér­dés az volt, mi a jó nyavalyát ke­res Japánban. Ez rögtön kiderült: kormányfőnket és delegációját kí­sérte. A következő 'kérdés, hogy miért éppen ő. Mármint abból a szempontból kérdés ez, hogy a Ma­gyar Televízió jolly jokerének mi­ért van szüksége arra, hogy száraz és unalmas protokolltudósítások készítésével ismerje meg Japánt. Ez persze, igazából nem is kérdés, hiszen én például akkor is el­mennék Japánba, ha azt monda­nák, hogy visszafelé négykézláb kell jönni.

Baló György erre a kérdésre olyan csattanós, messzehangzó választ adott, melyet, azt hiszem, más nem tudna produkálni az egész ország­ban: megmutatta, milyen az a protokolltudósítás, amely egyáltalán nem protokolláris jellegű. Melyben egyszer sem fordulnak elő az ilyen tudósítások azon kötelező fordula­tai (az „épülő-szépülő", a „magas vendég", az „alapos tárgyalások után"), melyektől olyan az egész, mintha az ember fűrészport enne fás krumplipürével. Baló és stábja tudósításaiban minden kameraszög élő volt, s mi több: meglepő, em­beri, úgymond: privát. Minden elhangzott szó személyes, személye­sen megélt, informatív, nagy fölkészültséget takaró. Tudom, köz­hely, de nem nagyon lehet más­ként fogalmazni: számomra most bizonyosodott be végképp, hogy Baló torokszorítóan izgalmas mű­sort volna képes csinálni a közü­leti telefonkönyvből.

Azt hiszem, egészen váratlanul robbant be a magyar televíziózás­ba, legalábbis a néző számára. Egyszer csak megjelent - és már mindent tudott. (…) „ – írta Szántó Péter, Élet és Irodalom, 1985. szeptember 27.

 

 

Szeptember 22. 20.05 Wolfgang Kholhaase – Rita Zimmer: Hal négyesben-játék. Szereplők: Kállai Ilona, Kézdy György, Tábori Nóra, Váradi Hédi. Szerkesztő: Lehel Judit, vezető – operatőr: Illés János, rendezte: Bán Róbert.

 

21.20 Mestersége színész: Váradi Hédi. Szerkesztő: Virág Katalin, vezető – operatőr: Bánhegyi István, rendezte: Török Ilona.

 

Szeptember 25. 2. műsor – 19.30 Budapesti Zenei Hetek – nyitó hangversenyének közvetítése A Budapesti Kongresszusi Központból. Bartók: Concerto, Kodály: Phsalmus Hungaricus. Műsorvezető: Antal Imre, szerkesztő: Várbíró Judit, rendezte: Apró Attila.

 

1. program -  19.30  A TV – Híradóban Heltai András az MTI tuósítója,         Kiss Péter  operatőr, Dunavölgyi Péter gyártásvezető  tudósított Bécsből a Haderőcsökkentési tárgyalásokról.

Intervíziós képanyag átvételével számolt be a Híradó Kádár János moszkvai programjáról.

 

 

Szeptember 26. 21.00 Hatvanhat. Vendég: dr. Eleki János, a TOT főtitkára. Szerkesztő- műsorvezető: Bán János, vezető – operatőr: Mezei István, rendezte: Tanos Miklós.

 

22.00 Én 1 analfabéta vagyok. Sándor György humoralista önálló estje. Írta: Sándor György, Szerkesztő: Sülyi Péter, operatőr: Zádori Ferenc, rendezte: Fehér György.

 

Szeptember 27. 19.30  A TV – Híradóban Tóth György szerkesztő – riporter,Butskó György  operatőr tudósított arról, hogy megnyílt a BNV (Budapesti Nemzetközi Vásár).

 

2. műsor – 21.20 Bankárok egymásközt. Fekete János a MNB első elnök-helyettese, dr. Karl Vak, az osztrák Központi Takarék és Kereskedelmi Bank vezérigazgatója beszélgetett a világgazdasági kérdésekről, a magyar – osztrák gazdasági kapcsolatokról és pénzintézetek szerepérről a korszerű gazdaságszervezésben.  Szerkesztő – műsorvezető: Hajdú János, operatőr: Márton József, rendezte: B. Marton Frigyes.

 

Szeptember 28. 19.30  A TV – Híradóban Gál Jolán szerkesztő – riporter, Erős Péter és Török Vidor operatőrök tudósított arról, hogy Suhartó indoznéz elnök ellátogatott a MEDICOR Művekbe.

Kalmár György szerkesztő – riporter, Várszegi Károly operatőr tudósított Angolából, Losonczi Pál látogatásáról.

 

 

 

21.00 Budapesti Művészeti Hetek. A Zenés Tv Színház 100. bemutatója! Verdi: Falstaff.

Dramaturg: Bánki László, vezető – operatőr: Káplár Ferenc, rendezte: Vámos László. Szereplők: Melis György, Sólyom- Nagy Sándor, Tokody Ilona, Göcz Anna (Pászthy Júlia), Baráth Attila (Bándi János), Kornis Béla, Palcsó Sándor, Gregor József, Komlóssy Erzsébet, Takács Tamara. 

 

„Giuseppe Verdi Falstaff című operájának tv-változatát sugározza ma este a Zenés TV - Színház. Nemcsak .azért érzik a Szabad­ság téri palota dolgozói ezt a műsort különlegesség­nek, mert a Budapesti Ze­nei hetek keretében mutat­ják be. Egy másik, s nem lebecsülendő oka van a ki­tüntető figyelemnek: a Falstaff ugyanis  a Zenés TV - Színház , 100. bemuta­tója. A televízió elnöki tanácstermében^; meghívottak - újságírók, színháziak - jelenlétében amolyan „fő­próbát'' rendeztek a Giu­seppe Patané vezényelte produkcióból. A hallgató­ság nagy érdeklődéssel, spontán tapssal fogadta a címszereplő Melis György és a többi szólista éneklé­sét, játékát. Természetesen Vámos László rendezői munkáját is. A felvételek idején Vámos rendkívül; ügyelt arra, hogy a közre­működő művészek szöveg­kiejtése hibátlan és érthe­tő legyen. Megkérdeztük tőle, hogy csakugyan ő volt -e a Zenés TV-Színház első adásának is a rende­zője.

- Valóban én rendez­tem 1972-ben, e műsortí­pus megalakulása idején az első művet, azaz Lendvay Kamilló operáját, A bűvös szék címűt. Karinthy Fri­gyes egyfelvonásosának szövegét Devecseri Gábor dolgozta át. Annál szíve­sebben vállaltam most a századik rendezését is.

Száz zenés színpadi mű bemutatása után a Zenés TV-Színház művészeti ve­zetőinek egyikétől, Czigány Györgytől, — aki a „főpró­ba" házigazdája volt azt tudakoltuk, melyek voltak a  legsikeresebb előadások -         Nehéz válaszolni - mondta némi gondolkodás után.  Mégis kiemelném Petrovics Emil Bűn és bűnhődés című zenedrámá­ját, majd Lully Lysistra-teját. Hasonlóképpen Láng István tvoperáját.  Ennek Álom a színházról a címe, de igen fontos, hogy Erkel Ferencet méltón képvisel­tük a Bánk bán, a Hunyadi László és a Névtelen hő­sök című operáival, vagy Bartók Bélát a Kékszakállú herceg várával Solti György betanításában és dirigálásával. Végül nem maradhat ki az sem, hogy Puccini triptichonját, az Angelica nővér, Gianni Schicchi és a A köpeny cí­mű egyfelvonásosait szin­tén rögzítettük. (…) írta - (Kristóf) , Esti Hírlap, 1985. 1985. szeptember 28.

 

 

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Tökölön rendezték meg a III. országos délszláv zenekari találkozót. A ,,Nas ekran" szerkesztőségének különdíját, egy Zsolnay-vázát, a dusnoki zenekar kapta.”

 

Szeptember 29. 10.25 Békés József: A legbátrabb gyáva. A MTV és a Békés megyei Jókai Színház koprodukciós mesejátéka. Dramaturg: Zahora Mária, operatőr: Darvas Máté, rendezte: Sík Ferenc. Szereplők: Hada József, Szabó Zsuzsa,Kovács Edit, Várady Zoltán, Széplaky Endre, Farkas Tamás, Tomanek Gábor, Gyurcsek Sándor, Kalapos László,  Dariday Róbert, Szentirmay Éva, Markovics Zsuzsa, Józse Mihály, Török Pál.

 

Szeptember 29. 10.25 Békés József: A legbátrabb gyáva. A MTV és a Békés megyei Jókai Színház koprodukciós mesejátéka. Dramaturg: Zahora Mária, operatőr: Darvas Máté, rendezte: Sík Ferenc. Szereplők: Hada József, Szabó Zsuzsa,Kovács Edit, Várady Zoltán, Széplaky Endre, Farkas Tamás, Tomanek Gábor, Gyurcsek Sándor, Kalapos László,  Dariday Róbert, Szentirmay Éva, Markovics Zsuzsa, Józse Mihály, Török Pál.

 

Szeptember 29. 19.30  A TV – Híradóban Hardy Mihály szerkesztő – riporter, Hadházy László operatőr a Híradó moszkvai tudósítói számoltak be Kádár János és Mihail Gorbacsov moszkvai tárgyalásairól.

 

20.05 Budapesti Művészeti Hetek – Örkény István: Bevégezetlen ragozás. Tv-film. Dramaturg: Deák Krisztina, operatőr: Bíró Miklós, rendezte: Esztergályos Károly.

 

Szeptember 30 - október 3. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: ” Az MTV, Dr. Bayer Jó­zsef főigazgató vezette delegációja tagjaként a London Marketten vettem részt. Azzal a meggyő­ződéssel térhettem haza, hogy műsoraink egy ré­sze iránt igenis lenne megfelelő propaganda ese­tén nemzetközi érdeklődés.”

 

 

 

Október

 

 

Az 1. műsort 12 nagyadó és 53 átjátszóadó, a 2. műsort 9 nagyadó és 31 átjátszó­adó. Kevesen tudják: a fővárosban az Intercontinental és a Buda­pest Körszálló tetején, valamint a Műszaki Egyetemen elhelye­zett átjátszóadók is segítik a vételt.

 

Sorozat indult a szovjet Georgij Danyelija rendező filmjeiből, majd a Dajka Margit főszereplésével készült filmekből.

 

Kubai - magyar televíziós együttműködési munkatervet és nicaraguai -magyar tévéegyezményt ír alá közép-amerikai láto­gatásán Kornidesz Mihály, a Magyar Televízió elnöke.

 

Az Intervízió- tagországok politikai adásainak főszerkesztői  tanácskoznak Dobogókőn.

 

Október 1. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:A bajai honvéd helyőrség nyilvá­nos eskütételi ünnepségéről adtunk helyszíni köz­vetítést körzeti adásunkban. (A riporter Müller István, a rendező Bucsky Csilla.)

 

Bereczky Gyula feljegyzése Lakatos Erőnek az Agitációs és Propaganda osztályon, október 1-én: „A Gazdaságpolitikai Bizottság október 3-án tárgyal a rádió és a televízió adások vételének a szomszédos országok magyar nyelvű területeire történő kiterjesztési lehetőségeiről. (…) Minden rendelkezésre álló anyagi eszközt a TV 1-es programjának javítására kellene fordítani. Ez a tulajdonképpen a nemzeti program. „ - Magyar Nemzeti Levéltár M-KS 288.f.22.cs/1984. 14.öe. 219. MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya.

 

Október 3. 19.30  A TV – Híradóban Moldoványi ákos szerkesztő – riporter, Edelényi Gábor operatőr tudósított arról, hogy eltemették Tóth Dezső volt művelődéi miniszter-helyettest.

 

 

20.00 Budapesti Művészeti Hetek – Móricz Zsigmond – Míg új a szerelem, tv-.. film. Dramaturg: Mezey Emőke, operatőr: Bornyi Gyula, rendezte: Szőnyi G Sándor. Szereplők: Kállai Ferenc, Sunyovszy Szilvia,Szegedi Erika, Haumann Péter, Komlós Juci, Papp Zoltán, Vajda László, Bánffy György, Gáti Oszkár, Kéry Gyula, Kézdy György, Miklósy György, Vitéz László. 

 

„Talán csoda történt? Vala­miféle különleges átalakulás bontakozott ki előttünk a képernyőn? Hiszen Móricz Zsigmondnak ezt a regényét, melyből e tévéfilm készült, nem éppen hízelgő jelzőkkel látják el nagy klasszikus írónk életművének értékelői, ösztövér, szegény cselek­mény, nehézkes kifejlés, el-hibázottság, szerény ered­ményt érlelő kísérletezés, a társadalom problémáinak halvány és gyenge visszfé­nye ... — olvassuk róla. (…).

Kézenfekvő tehát a következtetés: a nagy, az igazi írónak még a kevésbé sikerült művei is színvonalas tévéalkotás alapjaivá lehetnek, feltéve, persze, hogy ihletett, avatott és igényes tévéművészek kezébe jutnak. Ezúttal éppen ez történt!
Szőnyi G. Sándor rendezte, aki pályája során -, munkatársaival együtt! - tudatosan, szenvedélyesen és eredményesen törekedett a magyar irodalmi értékek átmentésére - a képernyőre. Ismeretes, hogy Móricz Zsigmond e művére visszaemlékezve, később úgy vélte, hogy életdokumentumként, memoárként, tényregényként, azaz „egy az egyben" kellett volna saját házassági konfliktusait megírnia Szőnyi G. Sándor rendezői elképzeléseinek megvalósításához kiváló színművészeket is választott. Sunyovszky Szilvia és. Kállai Ferenc mély emberi hitelt s pszichológiai gazdagságot adtak a Móricz-regény hőseinek. „ – írta Illés Lajos, Népszava, 1985. október 6.

 

Október 4. 21.35 Maár Gyula: Szép história, tv-film. Dramaturg: Marosi Gyula, operatőr: Márk Iván, rendezte: Maár Gyula. Szereplők: Kozák andrás, Fehér Anna, Dörner György, Őze Lajos,Bán János, Iglódi István, Kovács Mária, Kun Vilmos, Végvári Tamás, Rajnoha Ádám, Pápai erika, Felföldi László, Bubik István, Karl Györgyi, Nagy István, Fahmi Dzsahandzsir, Hunyadkörty István, Bodrogi Gyula, Rátóti Zoltán, Szabó Iván,  Fülöp Laura,  Szokolai Ibolya, Hatvan Rózsa, Végvári Zoltán, Szabó András és zenekara, a Haditorna kaszkadőr – csapat.

 

Október 5. 10.05 Egy osztályba jártunk.  Kisiskolások Vietnamban. Írta: Pásztory János és Kopper Judit, szerkesztő: Kopper Judit, operatőr: Kocsis Jenő, rendezte Pásztory János.

 

19.30 A TV – Híradó beszámolt arról, hogy Moszkvában Gromikó fogadta  az Szakszervezeti Világszövetség delegációját Gáspár Sándorral az élen.

Bokodi Béla riportban számolt be az első hazai Magyarország szépe versenyről, amit Molnár Csilla nyert meg.

 

21.15 Örökzöldek. 50 év slágerei a Pesti Vigadóból. Műsorvezető: Deseő Csaba, szerkesztő: Bánki László, Arri Oianannen, vezető – operatőr: Szalay Z. László, rendezte: Tánczos Gábor. A finn MAINOS TV és a Magyar Televízió koprodukciója.

 

2. műsor – 20.00 Nagy Ignác: Tisztújítás,  vígjáték közvetítése az Agriai Játékszínből, felvételről.

 

Október 6. 20.05 Tévéjátékot mutatnak be az 1848—49-es magyar szabadság­harc egyik hőséről és mártírjáról, Lenkey honvédtábornokról.

Fekete Sándor: Lenkey tábornok, tv-játék. Dramaturg: Prekop Gabriella, vezető – operatőr: Czabarka György, rendezte: Hajdufy Miklós. Szereplők: Lukáts andor, Fodor tamás, Miklósy György, Dunai Tamás, Rubold Ödön, Soós László, Haraszin Tibor, Bálint György.

 

„Október 6-án, az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulóján, e nemzeti gyásznapon-mutatták be a Lenkey tábornok , című új tévéjátékot.  (…) Fekete Sándor szép nyelven írt tévéjátéka alkotóinak: Hajdufy Miklós rendezőnek s munkatársainak nagy ér­deme hogy a valóságot nyíl­tan és nyersen feltáró rea­lizmussal idézték fel e hős katonát, aki helytállt a biz­tos halál árnyékában, s még a legrafináltabb, ideget-jellemet könyörtelenül próbá­ra tevő helyzetekben is. Külön elemzést igényelne a tévéjáték eredeti szellemisé­gű, gazdagon kibontakozó, gondolatai és erkölcsi mon­dandója, történetfilozófiai eszmevilága. Intellektuálisan feszült, érzelmileg fel - felforrosodó helyzetekben a sze­replő színművészek: Lukáts Andor, Fodor Tamás, Miklósy György és mások kitű­nő játékukkal valóban eszméltető és katartikus hatású élménnyel ajándékoztak meg. – írta: Illés Lajos, Népszava, 1985. október 5.

 

21.20 Mestersége színész: Zenthe Ferenc

Szerkesztő: Virág Katalin, operatőr: Bánhegyi István, rendezte: Török Ilona.

 

Október 8. 19.30  A TV – Híradóban Tarjányi Ingrid, szerkesztő – riporter, Csák István, tudósított arról, hogy elkészült a 15.000 .-ik OTP társasház.

Bogyay Katalin szerkesztő – riporter, Baranyi István operatőr tudósított arról, hogy a Tamás templom kórusa Budapestre érkezett.

Tarjányi Ingrid – riporter, Szurok János operatőr számolt be arról, hogy Köpeczi Béla miniszter kitüntette 75. születésnapján Tabi Lászlót.

 

2. műsor – 19.10  A Szovjet Kúltúra Napjai.  Megnyitó díszelőadás. Ünnepi beszédet mondott Pjotr Nyilovics Gyemisev, az SZKP KB póttagja, kulturális miniszter, és Dr. Csehák Judit  miniszterelnök-helyettes.

Sosztakovics – Grigorovics: Aranyakor, balett három felvonásban. Közvetítés a Magyar állami Operaházból. Szerkesztő: Hámos Veronika, vezető – operatőr: Kocsis Sándor, rendezte: Apró Attila.

 

Október 9. 19.30  A TV – Híradóban Aczél Endre tudósított az angol Konzervatí Párt  Blackpool-i kongresszusáról.

A mozgóképes hírt közölt Kádár János és Kulikov marsall budapesti találkozójáról.

 

20.40 Számvetés. Beszélgetés Gáspár Sándorral, az MSZMP Politikai Bizottságának tagagjával, a SZOT elnökével, a szakszervezetek közelgő kongresszusa előtt. Munkatársak: Medveczky László,Oravetz Éva, Pintér Dezső. 

 

Október 10. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Baranya Megyei Művelődési Központ emléklappal ismerte el Stúdiónk közművelődést segítő tevékenységét.

 

Október 11. 19.30  A TV – Híradóban Tóth György szerkesztő – riporter, Butskó György operatőr tudósított az Országgyűlés őszi ülésszakról, a tudósításban beszámoltak arról is a televíziós szegedi Király Zoltán is felszólat.

Euróviziós képanyag felhasználásával számolt be a Híradó Orson Welles haláláról. 

 

 20.00 Budapesti Művészeti Hetek - Németh László: II. József. Tv- változat. Dramaturg: Mezey emőke, vezető – operatőr: Sík Igor, televízióra alkalmazta és rendezte: Ádám Ottó.

Szereplők: Koltai János, Nagy Anna, Almási Éva, Bartal Zsuzsa, Némethy Ferenc, Dunai tamás, Kézdy György, Tyll Attila, Menszátor Magdolna, Szabó Sándor, Papp János, Lőte Attila, Zenthe Ferenc,  Hillár istván, Pusztaszeri Kornél, Gombos Katalin. 

 

Október 12. 10.20 Egy osztályba jártunk, Kisiskolások Ecuadorban. Szerkesztő: Kopper Judit, operatőr: Nádorfy Lajos, rendezte:  Nádorfy Lajos és Kopper Judit.

 

Október 13. 9.25 Gitársuli  Szerkesztő: Horváth Tünde,  vezető – operatőr: Becsy Zoltán, rendezte: Lengyel Ágnes

 

21.45. Tücsökzene. Rajzok egy élet tájairól. Lírai portréfilm Szabó Lőrincről. Szerkesztő: Janovich Júlia, operatőrök: Becsy Zoltán és Molnár Miklós, rendezte: Nagypál Endre.

 

 

Október 14. 19.30  A TV – Híradóban Léderer Pál  szerkesztő – riporter, Edelényi Gábor operatőr tudósított Indiából, a Magyar Napok eseményeiről.

 

 

Október 15. 2. műsor – 18.00 Én fogom az aranyhalat. Tersánszky Józsi Jenő meséje. Televízióra alkalmazta: Takács Vera. A hétköznapi tündérmese 1945 tavaszán játszódik a romos Budapesten.  Szereplők: Stefán Zoltán, Moór Marianna, Hunyadkürty István, Tarján Györgyi, Straub Dezső, Szolnoki Tibor, Romhányi Rudolf,  Jávor Zsófi,  Jekler Gábor.

 

Október 16. 19.20 Wales – Magyarország, válogatott labdarúgómérkőzés közvetítése Cardif-ból. Riporter: Vitray Tamás

 

Egy kritika az Esti Hírlapból, a belpolitikai műsorok változásáról:

 

„Látható és hallható jelei mutatkoznak a Televízió belpo­litikái főszerkesztősége meg­újulási törekvésének. A nép­szerű és színvonalas Hírháttér­hez nívójában csatlakozni lát­szik a M u t a tó című gazdaságpolitikai magazin, amelynek harmadik adását láthattuk teg­nap este. A kor újfajta gazda­sági törekvéseit a Televízió ha­sonló korábbi műsoraitól elté­rő hangvétellel, s megközelíté­si móddal igyekszik ábrázolni. A szerkesztőknek. újságírók­nak mindig nehéz feladat köz­gazdaságról köznyelven, ugyan­akkor szakszerűen, s izgalma­san szólni. De nem megoldha­tatlan. Ezt bizonyítja a Muta­tó is, amelyben a gazdasági újságírás új, fiatal nemzedéke választ rendszeresen témát íz­lésének, érdeklődésének meg­felelően. Új arcok a képernyőn rádiós kollégáink, akikkel jót „húztak” a tévések. Farkas Zoltán, Vicsek Ferenc, Tarnói Gizella, valamint a talán leg­népszerűbb hetilap, a HVG fő­szerkesztője; Vince Mátyás ne­ve, s újfajta, számomra ro­konszenves szemléletmódja garancia lehet arra, hogy a Mutató magas színvonalú s kedvelt műsora lesz mind több televíziónézőnek. –írta: (borsi) Esti Hírlap, 1985. október 16.

 

Október 19.  19.30  A TV – Híradóban Berecz Anna szerkesztő – riporter, Burza Árpád operatőr tudósított arról, hogy Losonczi Pál az Elnöki Tanács Elnöke, Horn Gyula kíséretében elutazott New Yorkba az ENSZ 40. Közgyűlésére.

 

 

21.05 III. Magyar diszkótánc –bajnokság. Közvetítés a margitszigeti Havanna Klub-ból. Műsorvezető: Antal Imre, Zsűri elnöke: Vitray Tamás, vezető – operatőr: Kocsis Sándor, rendezte: Bodrnár István.

 

Október 20.  20.05. Anton  Arrufat: Minden vasárnap, tv-játék.  Dramaturg: Hotváth Péter, vezető – operatőr: Bíró miklós, rendezte: Márton István. Szereplők: Törőcsik mari, Olsavszy Éva, Hirtling István.

 

2. program-  21.05 Telesport. Sportközvetítés-történeti szempontból újdonságot hoz az egyik októberi hétvége: a tévé először ad - kísérleti - össze­foglalót az NB l-es labdarúgó  14. fordulójának mérkőzéseiről, valamennyi mérkőzéséről.

Műsorvezető: Knézy Jenő, rendezte: Mahrer Emil.

„Jól sikerült kísérletet mutatott be a Televízió sport­adása. Vasárnap este valamennyi első osztályú mérkő­zésről adtak hosszabb-rövidebb összefoglalót a második csa­tornán. Ez a közvetítési for­ma külföldön már régóta rend­kívül népszerű. Bizonyos, hogy idehaza is az lenne, de hát a pokszor emlegetett technikai feltételek . Azaz, még nem áll olyan jól a tévé, hogy min­den héten vállalkozhatna a tö­mény meccsadásokra. így hát marad a reménykedés: a ké­sőbbiekben mind többször je­lentkezik ilyen programmal. A műsorvezető, Knézy Jenő a megszokott jó volt, higgadt és kiegyensúlyozott, mint ripor­ter és kommentátor. Persze, az új (reméljük egyre gyako­ribb) program a közvetítési dí­jakban is változást jelent, hi­szen nyilván más a fizetség, mint az eg3^renes adásoknál, ugyancsak más, illetve megvál­tozott a klubok érdeke is. Mindez, persze, nem izgatja különösebben a rajongókat, őket teljes joggal csak az ér­dekli, hogy vasárnap esténként a karosszékből nézve, minden mérkőzésből láthassanak egy kicsit...” – írta (szabó) Esti Hírlap, 1985. október 21.

 

 

Október 21-én búcsúztatták el vezetői szinten a nyugállományba vonuló Majoros Balázst az MTV Pártitkárát, Kerpel Róbertet – műszaki igazgatót - és Sándor Györgyöt programigazgatót. – Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9. 93. doboz MTV. Iratok.

 

Október 21.-i elnökhelyettesi értekezlet jegyzőkönyvéből: „(…) 12. Gyurkó László, Hernádi Gyula és Jancsó Miklós és a Népi ellenőrzés c. lap konfliktusa nem kiadható információ – egyenlőre!

 Az illetékes szerkesztőségekkel ezt közölni kell. Felelős: Vajda és Szinetár elvtárs” - – Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9. 93. doboz MTV. Iratok.

 

Október 23.20.30 Klaus Eidam: Johan Sebastian Bach, IV/1. Tévéfilmsorozat. A Magyar Televízió és az NDK TV a DDRF koprodukciója. Dramaturg: Brigit Mahler, Liszkay Tamás, operatőr: Szalai András, rendezte: Lothar Bellag.   Satoranzereplők: Ulrich Thein (Fülöp Zsigmond), Angelika Waller (Fehér Anna) Kozák andrás, Bács Ferenc, Gera Zoltán, Jaroslav Satoransky ( Varga T. józsef), Christien Steyer (Fodor Tamás)  Ralf Lehm ( ( Cs. Németh Lajos,) Sárosi Gábor, Dana Várová ( Balogh Erika) Vlastimil Fischer ( Végvári Tamás) Wolfgang Greise ( Grúber Hugó), Peter Rausse ( Hegedűs D. Géza), Wolfgang Dehler ( Revitczky Gábor).  – és még sokan mások. 

 

22.05 Színházról néhány percben – A Marica Münchenben. A Fővárosi Operett Színház vendégjátéka. Operatőr: Bánhegyi istván, rendezte: Török Ilona.

 

 

Október 24.  22,35 József Attila kortársai. – Cserépfalvi Imre. Szerkesztő: É. Szabó Márta, Érdi Sándor, operatőr – rendezte: Fehér György.

 

 

Október 26. 15.55 Erdészek kérték …. Kivánságműsor az erdészeti dolgozók kérései alapján. Riporter: Csurgy Judit, és Feledy Péter. Szerkesztő: Búzáné Fábri Éva, operatőr: Lukin Sándor, rendezte: M. Lukács Ágnes.

 

 

17.35 Teleráma – Vitray Tamás műsora.  Műsorvezető: Vitray tamás, szerkesztő: Schmidt Péter, operatőr: Kátay Balázs, rendezte: Mahrer Emil.

 

Október 27. 17.05 Kárpátalja 1985. Külpolitikai riportfilm. Szerkesztő – riporter: Balog Judit, operatőr: Zoltai Károly, rendezte: Mata János.

 

20.05. Leonyid Zorin: Varsó melódia,, tv-játék.  Szereplők: Zsurzs Kati és Bankő Péter. Rendezte: Petrik József. A televízió munkatársai: Zahora Mária, Koltai péter, Barta László, Lukács Lóránt, Zsurzs Éva.

„(…) A mostani televíziós változat, amelyet Petrik József rendezett, de a stáblista szerint teievíziós kivi­telezéséiben Zsurzs Évának is sze­rep jutott, megpróbál egyensúlyoz­ni a színház és a televízió között. Lehet, hogy puszta takarékosságból mondtak le a valóban tévészerű^, változatról, arról, hogy Helga és Viktor egy koncertterem igazi zsibongásaiban, egy varsói étterem va­lódi közegében találkozzon. Ez azonban nem menti a következet­lenséget, s faképp nem vigasztalja a nézőt, aki látja, hogy egyszerűen be akarják csapni. A néző ugyanis pontosan érzékeli, hogy a koncert­tereimben hőseink mindössze ketten vannak, sőt maga a terem sincs, csak a két szék a stúdióban. A né­ző látja, hogy a varsói utcán nem a sötétség, hanem a semmi nyeli el a környezetet, s hogy az étteremben sincs egyéb, mint egy szál asztal. A közeli képek, a szereplőkre szűkí­tett optika ezen nem segít. Éppen ellenkezőleg: leleplezi az igyekeze­tet. Nem tudom, milyen lenne egy naturalisztikusan előadott, minden szituációt a tényleges környezetet felidéző külsőségek között megjele­nítő Varsói melódia. Abban azon­ban biztos vagyok, hogy e felemás megoldásnál szerencsésebb a pódiumszerű, a játékot, a játéksze­rűséget nyíltan vállaló megoldás. Az még talán a színészeket is több­re ösztönözné a lélekállapotok egy­szerű illusztrálásánál. „ – írta Zappe László, Népszabadság, 1985.október 29.

 

Nemzetközi gálaestet szervez a Magyar Televízió az Opera­házban az európai kulturális fórum alkalmából. (Az estet több külföldi tévé is átveszi.) A fórum filmművészettel, valamint a rá­dió és a televízió kulturális műsoraival foglalkozó bizottságának munkájában részt vesz Szinetár Miklós rendező, a Magyar Tele­vízió elnökhelyettese és Hajdú János, A Hét főszerkesztője is.

Október 28. 20.00 Kapcsoljuk az Operaházat.

A Magyar Televízió nemzetközi Gálaestje.  Szerkesztő: Czigány György, és Lázár Eszter, vezető – operatőr: Darvas Máté, rendező: Csenterics Ágnes.

 

Október 30. 2. műsor 18.15 – 22.40 Vietnami est. Műsorvezetők: Vu kin Tien és Endrei Judit, szerkesztők: Endrei Judit és Szöllősi Katalin. Vezető – operatőr: Szegi Anna, rendezte: Cserba Zoltán.

 

 

 

 

November

 

 

65. életévében elhuny Hoffer Rezső, a Magyar Televízió egyik főosztályvezetője, a gazdasági terület egyik volt vezetője.

 

„Szocialista Magyarországért" érdemrenddel tüntetik ki Kar­cagi Sándort, a politikai adások főszerkesztősége nyugalomba vo­nuló helyettes vezetőjét.

 

Pekingben előzetes megállapodást írnak alá a Turandot című Puccini-opera kínai-magyar koprodukciós televíziós megvaló­sítására. A zenei felvételek Magyarországon készülnek, a képfelvételek Kínában. Rendező: Szinetár Miklós, a karmester - az i  előzetes tervek szerint - Solti György, az énekesek között ott találjuk, Hu Hsziao-pingnek, a néhány éve Budapesten Kodály- Erkel versenyt nyert kínai énekesnek a nevét.

 

Művelődési miniszterhelyettessé nevezték ki Vajda Györgyöt, a Magyar Televízió elnökhelyettesét.

 

November 1. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Székelyhídi Attila műszaki osz­tályvezetőt az MTV elnöke főosztályvezető-helyet­tessé léptette elő, s ebben a minőségében, mű­szaki helyettesi munkaköre mellett, 1986. január 1 -el a stúdióvezető általános helyettesítésének feladatát is átveszi.

Pánics György szerkesztő-riporter és Popovics István szerkesztő-riporter vezetőszerkesztői kine­vezést kaptak, s ebben a minőségükben a társadalompolitikai és közművelődési, illetve a nemze­tiségi szerkesztőség vezetői.

 

November 2. 19.30  A TV – Híradóban Sugár András szerkesztő – riporter, Lukin Sándor operatőr tudósított Londonból, Kádár János látogatásáról.

 

 

November 3. 21.40 Az énekmester. Beszélgetés dr. Sipos Jenővel. Riporter: Ránki Júlia, szerkesztő: Várbiró Judit, operatőr: Szalay Z. László, rendezte: Mérei Anna.

 

2. műsor – Szép Ernő: Lila ákác, közvetítés a Józsefvárosi Színházból, felvételről.

 

November 4. Zenehétfő. Erkel Ferenc születésének 175. évfordulója alkalmából.

20.00 Tv Zenei Klubja – Mihály András műsora. Szerkesztő: Várbíró Judit, vezető – operatőr: Síh Igor, rendezte: Horváth Ádám.

 

21.05 Arany János : A bajusz, táncjáték.  Szerepelők: Agárdi Gábor, Metzger Márta, Dózsa Imre, Pártay Lilla, Szőnyi Nóra, Koren Tamás. Dramaturg: Hámos Veronika, vezető – operatőr: Nagy József, rendezte: Csenterics Ágnes.

 

 

November 6. 19.30  Aczél Endre tudósította a TV – Híradót Londonból, ahol II. Erzsébet királynő megnyitotta Parlament ülését.

A TV – Híradóban Hardy Mihály szerkesztő – riporter, Hadházy László operatőr tudósított Moszkvából a forradalom 60. évfordulójának ünnepségeiről.

Itthon 19.30  A TV – Híradóban Moldoványi Ákos szerkesztő – riporternek, erős Péter operatőrnek nyilatkozott Robert Rozsgyesztvenszkij a budapest kulturális fórumon szerzett tapasztalatairól.

 

 

November 7.  19.15 A nagy októberi szocialista forradalom évfordulóján ünnepi beszédet mondott Borisz Sztukalin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

 

Munka Érdemrend arany fokozatával tüntetik ki Tóth Györgyöt, a Tv-híradó főmunkatársát.

 

November 7. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Stangl Márta szerkesztő-riporter és Máté Lajos kiemelt szakmunkás „Kiváló Mun­káért" kitüntetést kaptak.

 

November 8. 15.55 Híres magyar könyvtárak – A Pécsi Egyetemi Könyvtár. Műsorvezető: Németh G. Béla, szerkesztő: Hauserné, Borus Rózsa. Operatőr: Király Péter, rendezte: Eck T. Imre.

 

November 9. 21.05 Dajka Margit sorozatban: Huszárik Zoltán Szinbád című filmjét vetítették.

 

2. műsor – 20.55 Hugo von Hofmannsthal: Akárki. Közvetítés a Kőrszíházból, felvételről.

 

November 10. 19.00 A HÉT riportot közölt a Rába vagyon és gépgyárból, arról, hogy miért kell lengyel vendégmunkásokat foglalkoztatniuk.

 

November 10. Pályaelhagyók. Dokumentummműsor. Szerkesztő: Sebeő Ágnes, riporter: Vicsek Ferenc, operatőrök: Füredi Vilmos, Kaplony Miklós, Kazinvzky László, Király Péter, rendezte: B. Révész László. 

 

„Bátor okumentumműsort ké­szített Sebeő Ágnes szerkesztő és Vicsek Ferenc riporter, B. Révész László rendezői segédletével. Olyan témát választottak - úgy mondták, az ifjúság számára -, amelyről félhangosan egyre töb­ben   szólának, de sszefoglaló „tanulmány", mely egyszersmind a  legnagyobb közönségnek, és nem egy szűk, szakmai körnek az érdeklődésére is számot tarthat, még nem készült a pályamódosítókról. Azokról a fiatal és közép - fiatal értelmiségiekről esett szó, akik ilyen, meg amolyan okok miatt tanult szakmájukat, válasz­tott hivatásukat feladják, és - rendszerint -   képzettségüknél jóval alacsonyabb szellemi „erő­kifejtést" kívánó munkát válasz­tanak. Az egyórás dokumentum­riport ezeknek a „pályaelhagyók­nak" a társadalmi megítélésével kezdte, azzal is fejezte be keserű körképét.  (…) – írta Lőcsei Gabriella, Magyar Nemzet, 1985. november 13.

 

 

 

November 11. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „ A körzeti műsorok színvonalának további emelése céljából körzeti nívódíjat alapí­tottunk, melynek kiadására a jövőben minden évben a Magyar Sajtó Napja alkalmából ke­rül sor.

A zsűribizottság tagjai: dr. Borsos József, a Pé­csi Rádió vezetője, Gáldonyi Tamás újságíró (Du­nántúli Napló), Gergely János, a Janus Panno­nius Tudományegyetem főtitkára és Parti Nagy Lajos költő.

A bizottság az első körzeti műsorért járó nívó­díjat az 1985/28-as számú adásnak ítélte, melyet az európai kulturális fórum nyitónapján sugároz­tunk. (A műsor szerkesztői: Füzes János, Popo vics István és Stangl Márta, rendező Hoffmann György.)

 

November 12. 2. műsor – 17.35 Hárs László: Buci királyfi megpróbáltatik. Televízióra alkalmazta: Takács Vera. Operatőr: Molnár Miklós, rendezte: Vadkerty Tibor. Szereplők: Léner András, Detre Annamária, Kassai ilona, Straub Dezső, Szerdnyei Béla, Szolnoki Tibor, Gálvölgyi János, Toreky Zsuzsa, Verebély Iván, Szilágyi Tibor, Láng József, Szabó Ottó.

 

19.30  Elhunyt a Magyar Televízió film- és koprodukciós főszerkesz­tőségének

vezetője, a nemzetközi televíziós életben jól ismert Gellért Endre. A Rádió és

Televízió Újság 1985/46 számában Sos György búcsúzott tőle.  

 

„A képernyőn ismét gyászkeretben jelent meg egy fénykép, az épület bejárata felett

is­mét leng a fekete zászló, ismét itthagyott ben­nünket egy barátunk, kollégánk:

meghalt Gellért Endre. Néhány hónappal ezelőtt éppen ezeken a hasábokon jelent

meg hosszabb mél­tatás munkásságáról, abból az alkalomból, hogy átvehette a

Szocialista Magyarországért Érdemrendet. Működésének eredménye nem  

foglalható mondott., annak túlnyomó többsége elszállt a rádió hullámain és amit

tett, mint szervező, irányító annak értéke nem mérhető mérleg­gel, műszerekkel. A

szűkszavúan hivatalos je­lentés szerint „már fiatalon bekapcsolódott a 

munkásmozgalomba". De fiatalon került az Új Szó szerkesztőségébe is a

felszabadulás után, fiatalon a Magyar Rádióhoz, és fiatalon nevezték ki a születő

Televízió egyik vezető beosztásába. Ha jól meggondoljuk, egész éle­tében mindig

fiatalon vállalt és végzett min­dent, amivel megbízták. Fiatalos kedvvel irá­nyította a

munkát, elvárta az eredményt, de soha nem erőszakolta másra sem véleményét,

sem munkamódszerét. Ma alig van olyan mű­sorterülete a Magyar Televíziónak, ahol

ne dolgoznának munkatársak, akik az első lépéseket az ő segítségével tették meg.

Ajtaja is, jóindulata is mindig mindenki számára nyitva volt, és  - ugyan hányan

mondhatjuk el ezt magunkról — soha senkinek nem ártott.

Emlékét tisztelettel és szeretettel őrzik itt­honi barátai, kollégái, s külföldi partnerei, jó ismerősei, mindazok, akiknek alkalmuk volt , okos egyéniségét megismerni.  „    

 

A TV – Híradóban Tarjányi Ingrid szerkesztő – riporter, Zih Béla operatőr tudósított Gellért Endre temetéséről.

 

November 13. 2. műsor – 20.00 Gondolkodó.  Műsorvezető: Pálfy (G) István, szerkesztő: Kővári Péter, rendezte: Szakály István.

 

November 13. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „A Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége sajtóbizottsága a Pécsi Rádióban tartotta kihelyezett ülését. Stúdiónk képviseletében az „Unser Bildschirm" egyértel­műen kedvező közönségfogadtatásáról, nemzet­közi visszhangjáról adhattam számot. A nemzeti­ségi televíziózás megkezdése olyan kiemelkedő jelentőségű belpolitikai eseménynek bizonyult, ami Stúdiónk egész tevékenységének nemzetközi dimenziókat is adott.”

 

November 14. 21.50  HungarHotels nemzetközi táncverseny, A Budapesti Kongresszusi Központból. Műsorvezető: Antal Imre, szerkesztő: Sós Anna, vezető – operatőr: Szabados Tamás, rendezte: Bilicsi Erzsébet.

 

2. műsor – 19.10 Budapest – Wien. „Ha a nevem nem is hangzik magyarosan …” , dokumentumfilm. Szerkesztő: Radványi Dezső, operatőr: Butskó György, rendezte: Kígyós Sándor.

 

„Budapest -Wien cí­mű, tegnap este sugárzott dokumentum filmjében Radványi Dezső szerkesztő és Kigyós Sándor rendező - megismerésre érdemes, ér­dekes embert mutatott be a  nézőknek. A neve: Jeretzian Ara. „Ha a nevem nem is  hangzik magyaro­san, mert örmény szárma­zású .vagyok, világéletemben    magyarnak   éreztem magam" - jelentette ki. A    tévé    forgatócsoportja  először 1980 decemberében beszélt vele Bécsben, ami­kor Jeretzian Ara, az osztrák főváros VII. kerületében,    hajdani    irodájának helyiségeiben  létrehozta  a magyar   klubot:   azzal   a céllal, hogy a Bécsben élő sok   magányos  magyarnak közös     otthont     kínáljon, magyar   atmoszférát  biz­tosítson. 1983   őszén   ke­resték     föl     őt    kamerá­jukkal    a     magyar     té­vések,    másodszor.  Ekkor már be tudott    számolni arról, hogy a bécsi magyar klub jól működik, hogy a Magyarok  Világszövetségé­től  is támogatást  kapnak, hogy fölrajzolódtak már következő    tervének    kör­vonalai    is.     A három­részes ,   riport     harmadik találkozója     1985      nya­rán    Jeretzian    Ara    bu­dai   villájának    kertjében zajlott    le.  Az   örmény-  magyar   emberbarát   most elmondta,   bécsi  vállalatát átadta a fiának, ideje na­gyobbik felét már hazánk­ban, azaz hazájában, tehát itthon, .      Magyarországon tölti. Van annyi pénze, amiből élete végéig megél, amit hozzákeres, az utolsó fillérig a gyermekvárosé. Az sem érdektelen: mivel keres hozzá?   Kosztümter­vezéssel, annak is egy sa­játos válfajával:   mulatók revüjéhez tervez ruhákat a Maximnak,   a   Lidónak,  a 'Moulin Rouge-nak, az újjáépült Béke Szálló rövidesen  megnyíló   Orfeumák. (…) – írta (barabás) Esti Hírlap, 1985. november 15.

 

November 15. 20.00 ismét TESSÉK VÁLASZTANI, a nézők Havas Péter rendező filmjeiből választhattak: Jegor Bulicsov és a többiek, vagy Vassza Zseleznova, vagy Holt Lelkek.

 

22.00 Bemutatják Moldova Ágnes dokumentumfilmjét az öngyilkos­ságokról.

A meghívott halál, dokumentumfilm. Szerkesztő – riporter: Moldova Ágnes, operatőr: Haraszti Zsolt, rendezte: Fényes András.

„(…) A televízió nem véletlenül tűz­te műsorra péntek este, fő adás­időben Moldova Ágnes szerkesztő­rendező filmjét, „A meghívott halál"-t. Közismert, hogy nem­csak Európában, hanem az egész világon az első helyen szerepe­lünk az öngyilkos statisztikában. S ami egészen megrendítő: éven­te 300 - 400 gyermek is „meghív­ja" nálunk a halált. Bármilyen gyakori is azonban az önkezű halál vagy kísérlet napjainkban, a film ennél a pusz­ta ténynél jóval többet sugall a nézőnek. Tudomásul kell ven­nünk végre, hogy a küzdőerő, a problémamegoldó képesség nem egyformán erős minden ember­ben. A film a gyengékről szól és arról, hogy miért hiányoztak mellőlük - az erősek” – írta (légrády), Magyar Hírlap, 1985. november 18.

„(…)Akik csak egy picit is fi­gyelemmel kísérik az öngyil­kosságot, mint tömeges tünetet, jól tudhatják, hogy Ma­gyarországon Csongrád me­gye, és ott is a volt szegedi járás vezet statisztikusán is kimutatva. Logikus lett volna hát, hogy oda költözik le a Moldova Ágnes szerkesztő­riporter vezette televíziós stáb, s onnan, a déli végekről kiindulva igyekeznek megfej­teni ezt a tragikusan nagy tit­kot. Ehelyett azonban csak a ködökben tapogatóztak, azaz itt is faggatóztak egy kicsit, meg amott is villogtatták mik­rofonjaikat. Akik lankadó fi­gyelemmel végignézték A meghívott halál című összeál­lításukat, azok jól tudhatják, hogy sem egyetlen helyszín neve, sem pedig egyetlen meg­szólaltatott kiléte nem derült ki abból. Mondhatni, fantom­monológok sorjáztak fantom-hátterek előtt. Mivel pedig a zűrzavaros tartalomhoz rosszul gombolódó forma is szokott járulni, Moldova Ágnesek ebbe a hi­bába is beleestek. Elkezdtek művészkedni: hol jelképes - egymáshoz közelítő - kezeket mutogattak, hol meg szintén szimbolikus vad futását a pa­pi gimnáziumból revütáncos­sá avanzsált fiatalembernek. Hát ezek a betétek semmikép­pen nem illettek bele ebbe a keserű számadásba. Mert ahe­lyett, hogy rendet teremtettek volna a fölvételek káoszában, csak még tovább sűrítették azt.  Így lett belőle végül egy kétségkívül jó szándékkal összeállított, de nyesetlen, dirigálatlan, alig-alig fogyasztha­tó kevercs. „  - rta Akácz László, Pest megyei Hírlap, 1985. december 18.

 

November 15. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: KRESZ-vetélkedő Budapesten, az MTV Szállítási Főosztályának szervezésében. (Ez a kezdeményezés, melynek keretében a Sze­gedi és a Pécsi Körzeti Stúdió, valamint a Csong­rád megyei, a Baranya megyei, a szegedi és a pé­csi rendőrkapitányságok mérik össze elméleti és gyakorlati tudásukat, a mi Stúdiónkból indult 1982-ben.)

 

November 16. 14.40 Vár állott … Sárvár. Szerkesztő: É.Szabó Márta, operatőr: Szabados Tamás, rendezte: Bodnár István.

 

15.30 Híres magyar könyvtárak – Az esztergomi Főszékesegyházi könyvtár. Műsorvezető: Németh G. Béla, szerkesztő: Hauserné, Borus Rózsa, operatőr: (?), rendezte: Czigány Tamás.

 

November 19. 21.55 Hatvanhat – vendég: dr. Nagy Sándor a SZOT titkára. Szerkesztő – műsorvezető: Bán János, vezető – operatőr: Mezei István, rendezte: Tanos Tamás.

 

November 20. 20.00 Edélyi Sándor: Majd belejössz, Pistám,  tv-játék. Dramaturg: Marosi Gyula, vezető – operatőr: Mestyán Tibor, rendezte: Félix László. Szereplők: Avar Itván, Pécsi Ildikó, Trokán Péter, Kovács János, Farkas Zuzsa, Balkay Géza, Végvári Tamás, Kézdy György, Szoboszlai Sándor,  Beregi Péter, Konrád Antal, Izsóf Vilmos, Máday György,  Gonda György, Füzessy ottó, Laczkovits Géza, Szabó Imre, Galkó Balázs, Mezei Lajos,  Soós László, Orosz Helga fh., Kiss erika fh., Tallós Rita fh., szokol Péter, Hereczenik Zoltán.

 

21.20 Szemtől szemben – Kadhafi ezredessel. Szerkesztő – riporter: Chrudinák Alajos, - rendező - operatőr: Wonke Rezső.

 

November 21. 19.30  A TV – Híradóban Dékány András szerkesztő – riporter, Katona Miklós operatőr a híradó győri tudósítói számoltak be arról, hogy  átadták az 50.000 kis Polski Fiatot.

A TV – Híradóban Bogyay Katalin szerkesztő – riporter, Baranyi István operatőr tudósított arról, losonczi Pál kitüntette Illyés Gyulánét.

 

 

November 22. 19.30  A TV – Híradóban Sándor István szerkesztő – riporter, tudósított a genfi Gorbacsov – Reagan tárgyalásokról, több napon keresztül.

 

 

21.50 Dajka Margit sorozatban: Makk Károly: Macsajáték című filmjét vetítették.

 

November 23. 15.25 Híres magyar könyvtárak – A budapesti Ráday Könyvtár. Műsorvezető:  Németh G. Béla, Szerkesztő: Hauserné Borus Rózsa, operatőr: Szabados Tamás, rendezte: Czigány Tamás.

 

18.25. Tájak, városok, emberek – Peru – karnyújtásnyira az istenektől. Szerkesztő – riporter: Meruk József, rendező – operatőr: Wonke Rezső.

 

19.30  A TV – Híradóban Juszt László szerkesztő – riporter, Zih béla operatőr tudósított arról, a nyomdában készült a Tévéköny 1985.

 

2. műsor – 20.00 Scserbekov: Nem bánok semmit sem! Zenés játék közvetítése a győri Kisfaludy Színházból, felvételről.

 

November 24. Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet. Kulturális Fóruma, Budapest 1985. Záró koncert közvetítése a Zeneakadémiáról. Beethoven: IX. szimfónia. Vezényelt: Kobajasi Kenicsiro. Szerkesztő: Sándor Katalin, vezető – operatőr: Sík Igor, rendezte: Horváth Ádám.

 

November 25. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Stúdiónk közelgő tizedik szüle­tésnapjára készülve KISZ-alapszervezetünk szer­zői estek rendezését határozta el. A pécsi klub­moziban elsőként Bükkösdi László rendezői est­jére került sor.”

 

November 25. - december 8. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:” Az MTV Drámai Főosztályának felkérésére Hárságyi Margit volt a riportere a „Lengyel színházi körkép" című produkciónak.

(A lengyel hadsereg nagy jelentőségű politikai fellépése óta ez az MTV első, a lengyel értelmi­ség tevékenységéről, hangulatáról képet adó mű­sora.)”

 

November 26. 20.55 Stúdió ’85. Felelős szerkesztő – műsorvezető: Érdi Sándor. A műsor vendége Köpeczi Béla művelődésügyi miniszter volt, aki Érdi Sándor és a Magyar Hírlap munkatársának N. Sándor Lászónak kérdéseire válaszolt, aki a magyar küldöttség vezetője volt a Kulturális Fórumon.

 

21.55 Utahi utakon  filmsorozat IV/1. Az MTV és a Bonneville Media Communicatons USA – Salt Lake City koprodukciója.  Szerkesztő – riporter: Benda László, operatőr: Ráday Mihály, rendezte: Szinetár Miklós.

 

November 28.  21.55 József Attila kortársai , - Marosán György.

Szerkesztő: É. Szabó Márta, Érdi Sándor, operatőr és rendezte: Fehér György.  

„ Bár személyesen is találkozott József At­tilával, visszaemlékezésében inkább a költő kultuszáról, a budapesti temetésére szerve­ződött József Attila Emlékbizottság tevé­kenységéről beszél. Nem saját élményeiből, hanem a költőről szóló írások alapján fejti ki nézeteit József Attilának és az illegális kommunista párt kapcsolatáról, majd ar­ról a jelentős politikai küzdelemről, amely a költőnek a szárszói sírjából való exhumálását és a Kerepesi temetőben politikai tün­tetésként ható második temetését tűzte ki célul. Ebben Marosán Györgynek vezető sze­repe volt. E filminterjú elkészülte után meg is írta a József Attila Emlékbizottság történetét a Kritika című folyóirat 1978. au­gusztusi számában. Most elhangzó visszaemlékezésének két mozzanatát kell előzetesen kiigazítanunk. 1935-ben a Komminternnek nem a 4. hanem a 7. kongresszusa volt. József Attila nem szólt hozzá a proletárírók platformtervezetéhez; ő a kész tervezetet olvasta, és ebben azt, hogy a moszkvai magyar írók őt szociálfasísztának minősítik. Erről panaszkodott 1931. szeptember 3-án Fábry Zoltánhoz írtterjedelmes levelében. Nyilvánosan soha. Versben is csak azok számára érthetően, akik ismerték őt és a mozgalmat. Bánat című versében így: „Csak egy pillanatra martak ki, csak. / Zúgj, erdő elvtárs! Szinte csikorgók. " Egy pillanatra se martak ki, csak / az elvaduló csahos rám támadt, / s kijöttem, hogy erőm összeszedje, mint a néni a gallyat, a bánat." – írta Péter László a Rádió és Televízió Újság beharangozó cikkében 1985/47.

 

November 28. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából,, Itt a jövő" - írja a Magyar Nemzet háromhasábos cikkében a kábelteleví­ziókról, a keszthelyi adások méltatása ürügyén.

(Mi itt Pécsett, akik annyi értetlenséggel talál­koztunk néhány évvel ezelőtt a kábeltelevízióval kapcsolatban, most már csak mosolygunk … Úgy látszik, ezt a kezdeményezést is utolérte a „ma­gyar sors": divattá lett, majdhogynem kötelező­vé…)”

 

1985 végén Budapesten mintegy 30 000, vidéken 140 000 háztartást láttak el kábelen keresztül tévé- (és rádió-) műsorral. A székesfehérvári kábeles műsorterjesztés 22 ezer háztartást fog át, Pécsett 20 ezer, Győrött 23 ezer, Dunaújvárosban 18 000 háztar­tásba vezet kábel.)

 

November 29. 19.30  A TV – Híradóban Bayer Ilona szerkesztő – riporter, Nagy Béla operatőr tudósított arról, Losonczi Pál kitüntette Kellér Dezsőt.

 

November 30.  16.40 Híres magyar könyvtárak – A kalocsi Érseki Könyvtár. Műsorvezető:  Németh G. Béla, Szerkesztő: Hauserné Borus Rózsa, operatőr: Király Ottó,  rendezte: Czigány Tamás.

 

18.20 Szemtől szembe, Belisario Betancurral,  Kolumbia köztársasági elnökével. Szerkesztő – riporter: Beszterczey Gábor, operatőr: Takács András, rendezte: Csányi Miklós

 

 

 

December

 

 

„Pirandello''-díjat kap az író szülővárosában, Agrigentóban rendezett fesztiválon Dömölky Jánosnak a Forog a film című re­gényből készült tévéfilmje, a főszereplő Udvaros Dorottyát pedig különdíjjal tüntetik ki.

 

Az augusztusi premier után ismét jelentkezik a Hétvége, a Magyar Televízió kétnapos, élő műsora. (Szerkesztő: a Medveczky l László vezette belpolitikai főszerkesztőség.)

 

Megjelenik a Tévé-könyv, az IPV kiadásában készült televíziós kalendárium.

 

December 2. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából,,:”Véglegesítettük az első regioná­lis karácsonyi műsor tartalmát.

Eszerint az ezzel kapcsolatos forgatókönyv-pá­lyázat nyertesei - Bucsky Csilla, Füzes János és Müller István - kapnak megbízást az ünnepi mű­sor elkészítésére. Pályázatunk témája egy Tolna megyei tizenhét gyermekes család ünnepi készü­lődésének bemutatása. Az ötlet egyébként Gemenczi Józsefé, a Tolna megyei Népújság mun­katársáé, aki a műsor elkészítésében is vállalta a közreműködést.

 

19.30  A TV – Híradóban Fábián Ferenc tudósított Luxemburgból a Közös Piaci csúcsértekezletről.

 A TV – Híradóban Hardy Mihály szerkesztő – riporter, Hadházy László,Erős operatőr tudósított Moszkvából,a Tungsram kiállításáról, bemutatójáról a moszkvai Lámpagyárból.

 

December 3. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából,:”A Pécsi Szikra Nyomdából jelent­kezett körzeti adásunk: harmincperces élő műsor keretében mutattuk be a nyomdát, a Dunántúli Napló „születésének" eseményeit, a magyar saj­tó napja alkalmából. (Riporterek: Eszterhai Kata­lin és Pánics György, rendező: Bárány György.)

 

December 4. 17.30 – 22.40 A Szovjet Televízió estje, műsorvezetők: Valentinya Percsonina és Berkes Zsuzsa, szerkesztő: Berkes Zsuzsa, vezető – operatőr: Szegi Anna, rendezte: Dénes Pál.

 

December 5. 20.00 szomszédolás – visszavágó. Az MTV és az Osztrák Tv (ORF) szórakoztató osztályának közös műsora. Ez alkalommal a budapesti Petőfi Csarnokban. Győznek az osztrákok. Műsorvezető: Gyulai István, szerkesztő: Susanne Rathony és Bosnyák Miklós, operatőr: Abonyi Antal és Lukin Sándor, rendezte: Kalmár András.

 

December 5. 18.30 Anatol házasodik, a Magyar Televízióban az első német nyelven sugárzott tv-dráma.

A Pécsi Körzeti Stúdió Unsere Bildschim magazinjának különkiadása. 

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából,: „Ma sugározta az MTV az első ma­gyarországi német nyelvű tv-játékot, Stúdiónk „Anatol házasodik", című produkcióját. A műsort a szekszárdi Német Színpadon rögzítettük. Arthur Schnitzler osztrák szerző darabját magyar művészek játszották németül.” Főszerepekben Gera Zoltán, Ivancsics Ilona, Ujlaky Károly, Hetényi Árpád. Szerkesztő: Gerner Éva, operatőr: Háda Sándor, rendezte: Iglódi István.

 

19.30 A TV – Híradóban Moldoványi Ákos  szerkesztő – riporter, Csák István Péter és Török Vidor operatőrök tudósított a budapesti Kulturális Fórum utolsó konferenciájáról.

 

December 6. 22.10 József Attila kortársai – Makai Ödönné, József Eta. Szerkesztő: Észabó Márta, Érdi Sándor, rendező – operatőr: Fehér György.

 

A sajtónap alkalmából a Munkásőrség Országos Parancsnoksá­ga díszoklevelet és kitüntető plakettet adományoz a Magyar Te­levíziónak. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapja Horváth J. Ferenc, a Tv-híradó helyettes főszerkesztője.

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából, :” A magyar sajtó napja alkalmá­ból „Kiváló Határőr" jelvénnyel és oklevéllel tüntette ki Stúdiónkat a BM Határőrség Országos Pa­rancsnoksága. Ugyanezt a kitüntetést kapta Bucsky Csilla rendező, Pallós Györgyi gyártásve­zető, Kurucz Gyula szerkesztő-riporter és Háda Sándor operatőr. Cserepes Károly csoportvezető a „Tűzbizton­sági Érem" ezüst fokozatát kapta.

A „Pécsi Stúdióért" emlékplakettet Kiszely At­tila felvételvezető vehette át.

 

December 7. 08.00 tól újra kétnapos egésznapos műsorfolyam a HÉTVÉGE.  Halyszínek: Baja, Budapest, Győr, Nyíregyháza, Sárvár. Műsorvezető:  Horvát János, háziasszony: Endrei Judit. Felelősz Szerkesztő: Medveczky László, vezető – rendező: Kígyós Sándor, Szerkesztők: Bán János, Bubryák István, Gombár János, Murányi Mihály, Peták István, Regős Sándor, Sárdi Anna, Tardos Júlia. Riporterek: Agárdi Tamás, Déri János, Dombóvári Gábor, Györffy Miklós, Hortobágyi Éva, Király Zoltán, Megyeri Vali, Nagy László, Oravetz Éva, Tarnói Gizella. Vezető operatőrök: Abonyi antal, Katinczky László, Kléner György, Kocsis Sándor, Zsóka Zoltán. Rendezők: Bodnár István, Born Ádám, Kun Zsuzsa, Épterfaly László, Tanos Miklós. 

 

17.40 Házigazda: a miniszter, Dr. Kapolyi László. Szerkesztő – riporter: Vitray Tamás, operatőr: Scheibner Károly és Szirmai Béla.

 

December 6. Az MTI hírül adta, hogy átadták a Pécsi Körzeti Stúdió új stúdióját.

„1985. december 6. - pénteken átadták a televízió pécsi stúdiója új székházát, a szerkesztőség most Lépett működésének tizedik évébe, s száz dolgozója ezután már valóban korszerű és esztétikus körülmények között alkothat; a kedvező munkafeltételek is hozzájárulnak ahhoz, hogy 1986-ban csaknem kétszer akkora időtartam televíziós műsort készíthetnek pécsett, mint az idén

Az eredeti terv szerint egy teljesen új tv-stúdiót építettek volna a vámoson kívül, többszáz millió forintos költséggel, a magyar televízió és pécsi stúdiójának vezetői - figyelembe véve a szűkös gazdasági lehetőségeket - az egyszerűbb és olcsóbb megoldást választották: a történelemi belváros egyik régi épületegyüttesét alakították, át a kívánt célra. Így csupán egytizedébe került a tv-központ és tiz hónap alatt; elkészült. A főépületben kapott helyet a stúdió vezetése és diszpécser irodája, valamint a három szerkesztőségi részleg; az információs műsorok az egyedi műsorok és a nemzetiségi műsorok szerkesztősége berendeztek továbbá egy vetítőtermet, amely a bemutatók és azokhoz kapcsolódó eszmecserék révén a pécsi értelmiség találkozóhelye lesz* létrehozták továbbá a tömegkommunikációs szakkönyvtárat, az elsőt az élénk sajtóéletü városban, kedvezőbb  munkakörülményeket teremtettek a műszaki és a gyártási részlegek dolgozói számára is. A pécsi tv-stúdió korábbi adásain felül ez év tavaszán kezdte meg regionális adásait, jelenleg hetente fél órában sugároznak, január elsejétől már minden kedd délutánján egyórás műsorral jelentkezik a szerkesztőség Dél-dunántúlon, mégpedig három nyelven: magyarul, valamint a nemzetiségek számára német és szerbhorvát nyelven. 1986-ban minden eddiginél több pécsi program kerül majd a képernyőre: több mint ötezer percnyi saját és legalább kétezer percnyi kooperációs, azaz más szerkesztőségekkel együtt alkotott műsor, /mti/igó/bné/az/gw ie 18*08  1285   912”

December 15. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:” üzembe helyeztük a stúdió új, központi épületét.

A volt Alsóhavi utcai bölcsőde átalakítása ti­zenegy hónap alatt befejeződött. Az új épület­ben kap helyet három szerkesztőségünk, valamint a központi adminisztráció. Az épület megvásárlá­sa és átalakítása mintegy negyvenmillió forintba került.

 

December 8. 2. műsor – 19.00 Liszt: Koronázási mise. Előadta: Kincses Veronika, Takács Tamara, Molnár András, Sólyom – Nagy Sándor, és a MÁV Szímfónikus zenekar valamint a MRT énekkara. Vezényelt: Lukács Ervin. Szerkesztő: Várbíró Judit, műsorvezető: Juhász Előd, operatőr: Dubovitz Péter,  rendezte: Apró Attila.

 

December 10. 17.50 Nemcsak nőknek!

Szerkesztő: Berkes Zsuzsa, operatőr: Zádori Ferenc, rendezte: Koltay Beáta.

 

December 11. 19.30  A TV – Híradóban Moldoványi Ákos szerkesztő – riporter, Edelényi Gábor  operatőr tudósított Belgrádból Lázár György látogatásáról.

 

 20.30 Vladimir Pávai: Vihar a lombikban, tv-film. Dramaturg . Aczél János, , operatőr: Szilágyi Virgiln, rendezte: Mihályfy Sándor. Szereplők: Kállai Ferenc,Moór Marianna, Peremartoni Krisztina, Gáspár Sándor, Balogh Zsuzsa, Bán J ános, Horenyi László, Horváth Gyula, Ronyecz Mária, Juhász Dezső, Kozák László, Nagy István, Pásztor Erzsi, Sztárek Andrea,  Szekeres Ilona, Újlaky Dénes, Vajda Károly, Várnagy Kati, Voight Ági.

 

21.45 Tisztelendők. Nicaragua 2/1. Riporter: Róbert László, operatőr: Mihók Barna, rendezte: B. Révész László.

 

2. műsor – 20.00 Színházi Fesztivál Avignon , 1985. Operatőr: Bánhegyi István, szerkesztő – rendező: Török Ilona.

December 12

09.40 10 részes ifjúsági tévéfilmsorozat indul Gyalogbéka címmel (író: Petrovácz István. Dramaturg: Békés József, operatőr: Bornyi Gyula, rendezte: Fejér Tamás.

 

19.30  A TV – Híradóban Bokodi Béla szerkesztő – riporter, Vecsei Marietta operatő tudósított Bécsből Kádár János látogatásáról.

 

 

Az év folyamán Domján Dénes 1985-ben megnyeri a műsorigazgató posztjára kiírt pályázatot. Három évig dolgozik a Műsorigazgatóságon: szerkeszti és karbantartja a Magyar Televízió műsorstruktúráját, vezeti a heti műsorüléseket. Két, egymást követő cikluson át a párizsi székhelyű Nemzetközi Rádió- és Televízió Egyetem alelnöki posztjára is megválasztották

 

December 14. 17.20 Japán három tételben. Első tétel: Összefüggések. Szerkesztő: Domján Dénes, forgatókönyv: Erdei Grünwald Mihály, operatőr: Miszlay Gyula, rendezte: Kővári Péter.

 

18.55 Mexiko – Magyarország válogatott labdarúgó mérkőzés közvetítése Tolucá-ból, riporter: Knézy Jenő.

 

19.30 A TV – Híradóban Zádor László szerkesztő – Fölöp Tibor  és  Erős Péter operatőrök tudósítottak a Hazafias Népfront VIII kongresszusáról, ahol felszólat Kádár János, Lázár György, és Bíró Imre kannonok tolmácsolta Lékay László bíboros üzenetét.

 

December 15. 2. műsor – 20.00 Szabó Magda: Béla király,  közvetítés a Madách Színházból, felvételről.

 

December 17. 17.30 Tévéegyetem – Az ókori Róma corozat VIII/1 része: Róma születése.

Szerkesztő: Magyar Ágnes, operatőr: Dubovitz Péter, rendezte: B. Révész László.

 

19.30 A TV – Híradóban Jurányi Anna szerkesztő – riporter, Fodor Balázs operatőr a Híradó szegedi tudósítói napokon keresztül tudósítottak a Fábiánsebestyén-ben történt gázkitörésről.

Tarjányi Ingrid szerkesztő – riporter, Baranyi István operatőr tudósított arról, hogy Kádár János fogadta George Schultz amerikai külügyminiszter.

 

December 17—20. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:” Balázs Mihály és Popovics István  szerkesztők  műsorválogatás  céljából  a belgrádi tv-ben jártak. Kilencven percnyi szóra­koztató műsor került a ,,Nas ekran" tekercsére.

 

December 18. 21.50   Tisztelendők. Nicaragua 2/2. Riporter: Róbert László, operatőr: Mihók Barna, rendezte: B. Révész László.

 

December 18. 2. műsor – 21.25 „Nyugodjatok békében” , dokumentumfilm. Szerkesztő: Hanák Gábor, operatőr: Szalai András, rendezte: Ifj. Schiffer Pál.

December 20.-án Pozsonyból (Bratislavából) érkezett külügyi rejtjeltáviratból tudható, hogy Csehszlovákiában megütközéssel fogadták a Magyar Televízió december 18-án a 2. műsorban sugárzott „Nyugodjak békében” című dokumentumfilmjének bemutatását. A rejtjel távirat szöveghű közlése:

„December 19.-én reggel sürgősen magához kéretett L. Pezár, az SZLKP KB titkára. Megemlítette, hogy eredményesen működik a Magyar – Csehszlovák Történész Vegyesbizottság, amely a közeli napokban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját és erről közös kiadványban meg is emlékezett.

Majd elmondta, hogy december 18-án a Magyar TV 2-es műsorán a „Nyugodjak békében” c. dokumentumfilm szerepelt. Ebben egy idős, a felszabadulást követően Csehszlovákiából Magyarországra áttelepített asszony mondta el visszaemlékezéseit.  A KB titkár utalt azokra a történelmi tévedésekre, amelyeket a dokumentumfilm szereplőjének korára és képzettségi fokára való tekintettel nem rónak fel. Ugyanakkor felkért arra, hogy továbbítsam a magyar vezetőknek azt a véleményüket, hogy a téma felvetése Csehszlovákiában a Magyar TV nagy mérvü nézettsége miatt politikai és érzelmi zavarokat okoz. Ennek a kérdésnek a nyilvános tárgyalását a párt nem engedi meg.

Hasonló megrázkódtatás érte a szlovák lakosságot az 1938. évi bécsi döntés kapcsán. Nagy nyomás nehezedik a pártra annak az időszaknak az irodalmi, ill. dokumentációs feldolgozására és nyilvánosságra hozatalára. A Madách Könyvkiadót is elárasztják a csehszlovákiai magyar nemzetiségű fiatal írók áttelepítésekkel foglalkozó kéziratai. Álláspontjuk szerint azonban ezek a múlt sebeit felszaggató, emocionálisan ható témáknak a nyilvánosságra hozatalát a két ország barátsága érdekében meg kell gátolni. Személy szerint elképzelhetőnek tartja, hogy egyes kis példányszámú, belső körben terjesztett, kizárólag az áttelepítés  történelmi aspektusait taglaló szakmai anyagok megjelenjenek.  Tudomása szerint Kádár és Husák elvtárs legutóbbi találkozóján is az került szóba, hogy a két ország további együttműködését elősegítő események kapjanak hangsúlyt a tömegtájékoztatásban. Ígéretet tettem mondatai továbbítására.” - Magyar Nemzeti Levéltár – Külügyminisztérium – (Csehszlovákia) - 53 – 29-854 /005901

 

December 19. 19.30. Végleg eltávozik egy „hang", amely 1945 óta szinte jelképezte a rádiót, majd 1962 után a televíziót - meghalt Bán György bemondó, közli a TV –Híradó. Aki haláláig a Híradó bemondója volt!

Bán György életrajza: Bán György, bemondó, Budapest, 1918. október 11. – Budapest, 1985. december 19.  Tanulmányai: Reálgimnáziumot végzett Budapesten, a X. kerületben.
Munkahelyei: Magyar Rádió (1945-1962), Magyar Televízió (1962-1980)
Színész szeretett volna lenni, végül bemondó lett. Mély zengésű, kellemes hangja, derűs, nyugodt egyénisége – sötét, ritkás haj, ívelt húsos orr, tömött bajusz, állandóan mosolygó száj, barátságos tekintet – folytán nem csak orgánuma kísérte végig a II. világháború utáni hazai mozgókép történetét, hanem a Magyar Televízió bemondójaként, sőt olykor műsorvezetőjeként is megismerhette a közönség. Az 1950-es évek elejétől a protokolláris események alámondója volt. 1957-től több mint két évtizeden keresztül volt a TV Híradó meghatározó hangja. Homoki Nagy István filmjeinek szövegét is tolmácsolta.
Sokat „lóversenyezett”, ugyanis a hangosbemondón hosszú évekig ő mondta be az eredményeket.  Házigazda: Bán György címmel, a Magyar Televízió 60. születésnapja alkalmából, készített róla egy portréfilmet. Szakmai felkészültségét példázza, mikor ebben a filmben Vitray Tamás átad neki egy sosem olvasott nehéz szöveget, s a bemondó kapásból hibátlanul elolvassa, még a nyomdahibát is észreveszi. Szóba kerül a beszélgetésben a Kazinczy-díj is, melyet - bár nagyon várt - nem kapott meg soha. Úgy gondolta azért, mert egyszer két hétre disszidált Svájcba. Filmes bemondói, alámondói munkáiból: Baleset elhárítás a bőriparban – oktatófilm (1950), A békéért harcolunk – riportfilm (1950), Egy kerecsensólyom története – dokumentumfilm (1950), Löszfalak madarai - dokumentumfilm (1950), Felejthetetlen találkozás – riportfilm (1951), Harcban a béketerv sikeréért – riportfilm (1951), A magyar kormányküldöttség látogatása a Német Demokratikus Köztársaságban (1952)Munkavédelem a kohászatban – oktatófilm (1952), Sztálin népének küldöttei - riportfilm (1952), Bányászatunk új utakon – dokumentumfilm (1953), Hírös város – dokumentumfilm (1953),Népünk békét akar – dokumentumfilm (1953), Óvd a filmet! – oktatófilm (1953), Új erő forrása – riportfilm (1954), Baráti látogatás – riportfilm (1957), Utazás a Lottó körül – propagandafilm (Erdei Klári bemondóval,1958), ,Mit tegyünk? – oktatófilm (1959), Modern kuruzslók – oktatófilm (1960), elégséges (1960), Kertes házak

utcája, (1962)

December 19-22. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:” Ljubljanában közös átvételi eljárás keretében átvettük az egymás országai­ban élő nemzetiségiekről szóló koprodukciós mű­sort.

A produkció végleges címe: „Kétnyelven szól­va". Ez az ötvenperces dokumentumműsor az MTV és az LRTV eddigi legnagyobb közös vállal­kozása. Megállapodtunk abban, hogy a sugár­zásra a két országban egyidőben kerül sor. Ezt megelőzően azonban sajtóbemutatókat tartunk a szlovéniai Dobranakon és Szentgothárdon

 

 

December 20. 19.30  A TV – Híradóban Tóth György  szerkesztő – riporter, Erős Péter operatőr tudósított arról, az Országgyűlésben tárgyalják az Ötéves tervet.

 

December 21. 16.35 Japán három tételben. Második tétel: Gyökerek. Szerkesztő: Domján Dénes, forgatókönyv: Erdei Grünwald Mihály, operatőr: Miszlay Gyula, rendezte: Kővári Péter.

 

21.35. Mestersége színész: Kálmán György. Szerkesztő: Virág Katalin, operatőr: Illés János, rendezte: Török Ilona.

 

December 22. 17.00 Kőrösi Csoma Sándor nyomában. Szerkesztő – riporter : kalmár György, rendező –operatőr: Sáfrány József.

 

20.00 Bródy Sándor: A tanítónő.  A darab sorsa ugyan olyan hányatott volt mint  a szerzőé. A bemutatót (1908) követő kilenc esztendőn át százszor játszották a Vígszínházba. Ezek után leparancsolták a színpadról, azzal a beismerő vallomással beérő indoklással, hogy „sérti a magyar érzést”, hogy a „magyar falú szégyenét állítja pellengérre”  a világ előtt.  1954-ben  a Jókai Színház mutatta be ismét. Hatvany Lajos ekkor ezt írta: „ Drámái közül, most, mialatt e sorokat írom, estéről estére, bizonyítja szinte fél évszázad óta ki nem merülő hatását A tanítőnő, melyben alighanem  új fél évszázadra való siker anyaga rejlik.

Dramaturg: Aczél János, vezető – operatőr: Mestyán Tibor, rendezte: Léner Péter. Főszereplők: Kubik Anna és Bubik István, szereplők:  Gállfy László, Csonka Ibolya, Szabó Sándor, Benedek Miklós, Vajda László, Bencze Ferenc, Kovács Mária, Raksányi Gellért, Csákányi László,  Némethy Ferenc, Gerbár Tibor, Borbáth Ottilia, Horkai János, Kenderessi Tibor,  valamint Epres Attila, Gezdai Mária, Győri Péter, Kerekes József, Kiss Erika, Orosz Helga, segesvári Gabriella,  Spolarics Andrea, Tallós Rita főiskolai hallgatók.

„(…) Léner Péter  tiszta realizmusú, megrendítő játékot rendezett eb­ből a fél évszázada színpadokról hódító  műből.   Tudván tudta, hogy darabnyi letűnt történelmet visz a nézők elé, ezért az időszerűsítés, korszerűsítés   minden fogását kerülte. A történelmi és a művészi hitelesség megterem­tése volt - érzékelhetően - az egyedüli   célja:   bemutatni   az emancipáció korai, sajátosan ma­gyar, tehát sajátosan vidéki har­cosának a küzdelmét maradiak, kivagyiak és álszentek körében. A tanítónő rendezői - úgy mond­ja a színháztörténet - mindig is ügyeltek rá, hogy a legtehetsége­sebb színészek közül válogassák ki a szereplőket. E rendezői ha­gyományhoz Léner Péter is ragaszkodott. Még a szinte villanás­nyi szerepeket is a legnagyobbakra bízta. Az előadás fényét természetesen a címszerepet meg­formázó Kubik Anna jelentette. Kubik Annának eddig nem sok szerencséje volt a televízióval. Hol egyéniségéhez nemigen illő figurákat ruháztak rá, hol könnyű kedvvel járt el véle (ponto­sabban: nehezen fotografálható .arcvonásaival) az operatőr. Tóth Flóra lebegő-komoly alakja azon­ban egyéniségére szabott feladat­nak bizonyult. Játékos kedves­ségét, intellektuális és erkölcsi erejét, szenvedélyes lányságával párosult kemény tisztaságát fe­ledhetetlen átéléssel és árnyalt sokoldalúsággal jelenítette meg. A másik főszereplőnek, a kis ta­nítónő szeme sugaránál megper­zselődött   nagygazdafit megfor­máló Bubik Istvánnak is inkább a színpad hozza a megérdemelt sikereket és nem a film, a tele­vízió, öröm volt most látni, hogy tehetsége erőit a televízió kívá­nalmai szerint is tudja zabolázni Bubik István. Túlzásokra - hanoskodásokra, majd végletes meg-csihadásokra - csábító szerepét ügyes mértéktartással, karakter­formáló tökéletességgel állította elibénk. (…) –írta Lőcsei Gabriella, Magyar Nemzet, 1985.december 27.

 

December 24. 19.00 Karácsonyi ajándék. Szerkesztő: Búzáné Fábri Éva, műsorvezető: Csurgay Judit,  vezető – operatőr: Mezei István, rendezte: Knoll István.

22.20 SZÉP SZÓ – Bátori advent, Balázs József színműve alapján. Szerkesztő: Furkó Zoltán,  Operatőrök:  Doncso Sándor, Dobos Gábor, Hollai Iván, Urutjan Marlen, vezető – operatőr: Becsy Zoltán, rendezte: Léner Péter.

 

2. műsor –  22.35 Solti György vezényel – Liszt: Faust – szímfónia, a felvétel november 3-án készült a Magyar Állami Operaházban. Szerkesztő: Várbíró Judit, vezető – operatőr: Dubovitz Péter, rendezte: Apró Attila.

 

December 25. 12.00 A Moszkva Nagycirkusz vendégjátéka a Fővárosi Nagycirkuszban, szerkesztő – műsorvezető: Rózsa György, vezető – operatőr: Mezei István, rendező: Born Ádám.

 

18.40 Pódium – Pécsi Ildikó műsora. Szerkesztő: Farkas Katalin, vezető – operatőr: Illés János, rendezte: András Ferenc.

 

December 26. 14.55 Török Tamás: Az eltüsszentett birodalom, mesejáték, dramaturg: Békés József, operatőr: Nagy József, rendezte: Katkics Ilona. Szereplők: Sinkovits Imre,  Greiner Éva, Szakály György, Garas Dezső, Páger Antal, Psota Irén, Bárdy György, Szirtes Ádám, Horesnyi László, Fülöp Zsigmond, Dózsa Marianna, Nyomárkai András. 

 

16.35 Vitéz László vándorútja. Szerkesztő: Koós Béla, operatőr: Forray Tibor, rendezte: Kende Márta.  

 

21.35 TV- Zenés Színház – Puccini Angelika nővér. Dramaturg: Bánki László, vezető – operatőr: Kocsis Sándor, rendezte: Békés András, szereplők: Kincses Veronika, Jablonkay Éva,  Ercse Margit, Horváth Eszter,  Darvas Magda, Pitti Katalin,  Jánoky Judit, Kertesi Ingrid, Hankiss Ilona, Pánczél Éva, Takács Mária, Bokor Jutta,  Perlaki Ágnes (Csonka Zsuzsa).

 

December 29. 22.15  MEXICO’86 , beszélgetés Mezey György labdarúgó szövetségi kapitánnyal. Szerkesztő – riporter: Knézy Jenő, rendezte: Gábor Tamás.

 

December 30.19.30  A TV – Híradóban Dévai Kovács Gyula szerkesztő – riporter, Csák István operatőr tudósított arról, a Parlamentben letette az esküt az új honvédelmi miniszter Kárpáti Ferenc, az eskütételen jelen volt Kádár János és Lázár György is.

 

December 31. 19.30 Meghalt előző este, éjszaka, egy igen nagy művész: Márkus László, Az új budapesti Kongresszusi Központból közvetítik a szil­veszteri tévékabarét, az év utolsó napján, előző napon a próbák közben halt meg Márkus László. 1975 őszén mutatkoztak Márkuson először betegsége tünetei, nem sokkal később az orvosok leukémiát diagnosztizáltak nála. Hét évvel később megműtötték, és mivel ez az 1982-es operáció először sikeresnek tűnt, mindenki azt hitte, hogy meggyógyult. Ezt követően újra színpadra is lépett, ám halálos betegségét a látszat ellenére nem győzte le. Márkus László három évvel később, 1985. december 30-án, a szilveszteri tévéműsor felvétele után az öltözőjében hunyt el.

A Híradóban Moldoványi Ákos összeállításával emlékeztek rá.

 

 

Bednai Nádor rendező később így emlékezett erre a napra:

„Márkus László halála. „Akkoriban már nagyon beteg volt, de a főpróbára bejött. Megpróbáltunk a lelkére beszélni, hogy Laci, hagyd a próbát, hiszen nem vagy jól. De ő ragaszkodott hozzá, hogy megcsinálja. Az öltözőben rosszul lett, összeesett, a mentő vitte el. És a kórházban már csak azt tudták megállapítani, hogy meghalt. Eközben közönség előtt ment a főpróba, odakint a színpadon a közönség tapsolt, nevetett, a színészek mókáztak, és ahogy lejöttek a színpadról, mindenki sírt. Ezt az éjszakát soha nem fogom elfelejteni, a büfében álltak a színészek nekitámaszkodva az asztaloknak, és mindenki sírt. És nem hittük el, hogy eltávozhat így egy nagy színész.”

 

December 31. 19.30 Matúz Józsefné Híradó főszerkesztő megbízatása ezen a napon megszűnt.

 

December 31. 20.00 utántól indul a Szilveszter’85 egész estés műsorblokk, már Márkus László nélkül.

 

 

Lezárva: 2018. július 1.

 

Dunavölgyi Péter

 

Felhasznált irodalom:

TV archív adatbázisok

MTV TV Híradó statisztikák, adatbázisok

MTV 1957-1997, szerkesztette Schmitt Péter 1997.

Békés Sándor: A közösségi televíziók megteremtésének útján, Tudományos Akadémia, Debreceni Akadémiai Bizottsága közleményei 1985

A Magyar Televízió története (Koreny János, Heckenast Gábor, Polgár András) 1995.

Magyar Országos Levéltár (MOL) dokumentumai

Magyar Televízió Irattár anyagai (MTV)

Magyar Rádió sajtóarchívumának anyagai

www.tvarchivum.hu/tvtörténet – tévétörténeti honlap

Rádió és Televízió Újság 1985.

MTI híranyagok 1985.

Lévai Béla: A Magyar Rádió és Televízió története

Koreny János: Mtévénosztalgia. Egy tévénéző és hajdani műsorkészítő emlékképei

Rajnai András: Sugarakból teremtett világ 1998. MTV Rt.

Köztévé 1985, Aczél Endre szövege

Magyarország 1985

Népszabadság 1985

Népszava 1985

Hajdú-Bihari Napló 1985

Petőfi Népe 1985

Nógrád 1985

Magyar Nemzet 1985

Magyar Hírlap 1985

Zalai Hírlap 1985

Magyar Ifjúság 1985

Esti Hírlap 1985

Szolnok megyei Hírlap 1985

Tolna megyei Népújság 1985

Magyar Ifjúság 1985

Vas Népe 1985

Kelet-Magyarország 1985

Észak – Magyarország, 1985

Dél – Magyarország  1985

Csongrád megyei Hírlap 1985

Dolgozók Lapja 1985

Társadalmi Szemle 1985

Békés megyei Népújság 1983

Élet és Irodalom 1985

Filmvilág 1985

Filmkultúra 1985

RTV Szemle 1985

Szabad Föld 1985

Köznevelés 1985.

Jel-kép 1985.

Dolgozók Lapja 1985.

Népművelés 1985.

Békés Sándor pécsi stúdióvezető, személyes naplója.