1986.I.félév

 

 

Dunavölgyi Péter:

 

A Magyar televíziózás története XXX./1. 1986.

 

Külföldön történt:

 

Az év borzalmas szenzációja az ukrajnai Csernobilban történt reaktor-katasztrófa volt. Ha Csernobil volt az év tragédiája, akkor az amerikai Challenger űrsikló katasztrófája az év videója. Sok millió amerikai tévénéző látta élőben, egyenesben, hogy alig egy perccel az indítás után a hét embert - közöttük egy tanárnőt - szállító űrhajó darabjaira szakad a levegőben. Aznap este Reagan elnök lemondta szokásos évértékelő beszédét és inkább az áldozatok emléke előtt hajtott fejet a televízióban.

Reagan és Gorbacsov reyjkjaviki csúcstalálkozója volt.

A szovjetek mindenbe belementek volna, egy feltétellel: ha Reagan lemond a csillagháborúról. Minthogy erre az amerikai elnök nem volt hajlandó, Gorbacsov azt mondta neki, viszlát. De a dialógus fennmaradt.

Amerikában októberben, meghalt Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar Nobel-díjas, aki itthoni teljesítményért, a C-vitamin felfedezéséért kapta a legnagyobb tudományos elismerést.

 

 

Magyarországon történt:

 

Megszületett a szocialista világ első csődtörvénye.

1986 novemberében a nyugati fogyasztói társadalom újabb hadállást tudott kiépíteni Magyarországon, McDonalds Betört hazánkba a legismertebb amerikai gyorséttermi hálózat, a magyarnak már nem kellett Bécsbe utaznia, hogy egy Big Mac-et fogyasszon.

A nyáron Danubius néven megindult az ország első kereskedelmi rádiója.

Az autósport királynőjéről, a Forma 1-ről sem akartunk lemaradni. Mogyoródon megépült a Hungaroring, amelyet Bernie Eccleston, a verseny tulajdonosa, a világ legjobb Forma 1-es pályájának minősített. Az első versenyt, 86 nyarán, az újdonságnak is szóló frenetikus érdeklődés és izgalom kísérte, hogy aztán a győztest, egészen szokatlan módon, maga Lázár György miniszterelnök köszöntse.

A páratlan veszteségek éve volt Magyarországon, egyszerre halt meg Ruttkai Éva, Páger Antal és Major Tamás. Elment Fényes Szabolcs, a slágerkirály, az operett pótolhatatlan bajnoka is, meg Kellér Dezső, a finom hangú, ugyancsak az operettírásban jeleskedő konferanszié. Velük aztán meg is szűnt a Nagymező utca az lenni, ami volt egyaránt meghalt népszerű humorista, Mikes György. Kidőlt a két legnagyobb könyvkiadó, a Magvető és a Szépirodalmi vezetője, Kardos György illetve Illés Endre.

A magyar labdarúgásnak volt egy gyönyörű tavasza, amikor a Népstadionban 3:0-ra megvertük a brazilokat és komoly világbajnoki reményekkel utaztunk el Mexikóba. A vébén azonban már az első meccsen beütött a katasztrófa, példátlan 6:0-ás vereséget szenvedtünk a Szovjetuniótól, s hamarosan csomagolhattunk is.

Queen eljött jön Magyarországra. A világ akkor talán legjobban futó pop-együttese nem csak a Népstadionban koncertezett, hanem Zsombolyai János irányításával tizenhat kamera rögzítette filmre legfrissebb lemezük anyagát. Így aztán a világ első és utolsó, egész estét betöltő Queen-filmje Budapesten született, - némi városreklámmal vegyítve...

 

Az MTV-ben történt:

 

Gelencsér Ferenc elvtársat az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya politikai munkatársát felmenti beosztása alól, hozzájárul, hogy Gelencsér Ferenc elvtársat a Magyar Televízió általános elnökhelyettesévé nevezzék ki. Az MSZMP KB  Titkárság hozzájárul, hogy dr Murai György elvtársat az MSZMP VI. kerületi Párbizottságának első titkárát a Magyar Televízió elnök-helyettesévé nevezzék ki. Hozzáhárul, hogy Szinetár Miklós elvtársat a Magyar Televízió elnök-helyettesét beosztásának meghagyásával a Televízió főrendezőjévé kívánják kinevezni.

Elhunyt dr. Forgó Mihály, a Magyar Televízió műszaki-fejlesztési igazgatója és a rádióban-tévében. Május 7-én, hosszan tartó, súlyos betegség után 64 éves korában elhunyt Kukk György, a TV – Híradó külpolitikai szerkesztőségének (rovatának) vezetője.

Horváth J. Ferencet a híradó korábbi főszerkesztő helyettesét és Sándor Györgyöt, volt műsorigazgatót Lakatos Ernő, kitüntette.

 

 

 

 

 

Fesztivál díjak:

 

Veszprém

 

Fődíj (drámai kategória): Örkény István: BEVÉGEZETLEN RAGOZÁS – tévéjáték / Rendező Esztergályos Károly, operatőr Biró Miklós, dramaturg Deák Krisztina

Fődíj (szórakoztató kategória): TELEPOHÁR – kabaréműsor / Rendező Verebes István, operatőr Marczali László, szerkesztő Farkasházy Tivadar

Veszprém város díja: EGYSÉGBEN AZ ERŐ – tévéjáték / Rendező Mihályfi Imre, forgatókönyv Marosi Gyula, operatőr Illés János, dramaturg Liszkay Tamás

A Budapesti Tavaszi Fesztivál díja: A MENNYEI HANG – burleszk / Forgatókönyvíró-rendező Bednai Nándor, operatőr Zádori Ferenc, dramaturg Kállai István

A zsűri különdíja:

Kellér Dezsőnek, a NÉHA, NÉHA VISSZATÉREK című szórakoztató műsoráért (rendező Kalmár Tibor)

Hofi Gézának, a KONCERT című tévéprodukcióban nyújtott kiemelkedő teljesítményéért

Márk Ivánnak, a LEVIATHAN című tévéfilm operatőri munkájáért

Bócz Marának, a KONCERT című tévéprodukció maszkmesteri munkájáért

Szatmári Piroskának, a LEVIATHAN című tévéfilm vágói munkájáért

Ruttkai Évának és Garas Dezsőnek, A BEVÉGEZETLEN RAGOZÁS című tévéfilmben nyújtott színészi alakításáért

Szakácsi Sándornak, a PARANCSRA TETTEM című tévéfilmben nyújtott színészi teljesítményéért (rendező Hajdufy

Miklós)

Koltai Jánosnak, a II. JÓZSEF című tévéfilmben nyújtott színészi alakításáért. (rendező Ádám Ottó)

Bánsági Ildikónak, a HIRDETÉS című tévéfilmben nyújtott alakításáért. (rendező Horváth Tibor)

Rudolf Péternek, a PARANCSRA TETTEM és az EMBER ÉS AZ ÁRNYÉKA című filmekben nyújtott alakításáért

  Közönségdíj: KONCERT (Hofi Géza műsora) / Rendező Horváth Ádám

KRÍZIS – tévéjáték / Rendező Málnay Levente

 

 

Miskolc/ XXVI

 

A MESTER – portréfilm / Rendező Pásztory János, szerkesztő Kopper Judit, operatőr Marlen Urutjan / SZOT-fődíj

VELÜNK ÉLŐ TÖRTÉNELEM – VÁLSÁG ÉS KIBONTAKOZÁS /szerkesztő Berecz János, Radványi Dezső, Sárdi Anna, rendező Mátray Mihály, operatőr Kocsis Sándor/Miskolc város díja

A HOLTPONT /szerkesztő-riporter Chrudinák Alajos, rendező Janovitz Attila, operatőr Nagy Tibor/kategória díj

KÖLYKÖD VOLTAM/ szerkesztő-riporter rendező Róbert László, operatőr Mihók Barna, Czabarka Péter,Nemes Tibor, Bucsi János

ALAPÍTTATOTT 1868 /szerkesztő Olajos Csongor, író-rendező Szakály István, operatőr Kiss Róbert /Mafilm díja

ÉHE A KENYÉRNEK /Borsod megye díja

BALÓ GYÖRGY /MTV díja

HŰSÉGESEK/a Reflektor kiadó díja

KÁLI MEDENCE/ Hazafias Népfront díja

A JAPÁN /kategória díj

QARTETT /kategória díj

ROLITRON SZTORI /kategória díj

INDIA- INDULATOK ERŐPRÓBÁK /kategória díj

MÁTRAY MIHÁLY /rendezői díj

NEUMANN LÁSZLÓ /operatőri díjl

HÉTVÉGE-PIAC /MUOSZ díja

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR NYOMÁBAN /közönség díj

 

 

 

Espositó (Portugália):

 

A TV-beli Fiatal Művészek Stúdiójának két sikere a rövidilmfesztiválon

Kisfaludy András Az idő semmit játszik, című filmje, kategória­díjat nyert

A Véga magyar sci-fi egyesület Meteor-díjjal tünteti ki az Izzó planéták című balett videováltozatát. (Rendező: Jászi Dezső.)

 

 

Plovdiv

 

KRÍZIS – tévéfilm / Székely Júlia novellája alapján írta és rendezte Málnay Levente és Szalay Györgyi, dramaturg Mezei Emőke, operatőr Gulyás Buda

A legjobb női alakítás díja Eliska Balzerova

Arany Prága Fesztivál

Vészi Endre: EMBER ÉS ÁRNYÉK Arany Prága-díj a legjobb operatőri munkáért megosztva:

Szalai András, Kende János között / rendező Gábor Pál, dramaturg Szántó Erika, zene

Selmeczi György/

 

Pamporovo

 

A fiatal televíziós alkotók bulgáriai (pamporovói) fesztiválján rendezői díjat nyer Martinidesz László Nyomda c. filmje.

 

 

Montreux

 

A város különdíját kapta a Magyar Televízió, a Nemzetközi Tv-fesztiválon. A legszellemesebb műsorokért járó különdíjat Bednai Nándor, „Mennyei hangok” című alkotása. Közölte ezen a napon az Afp/Reuter hírügynökség.

 

 

Budapest

 

VÁLTOZATOK A SAKKOZÁSRA – sportfilm / Mahrer Emil, Gyulai István, Kovácsi László / Ezüstgerely-díj

 

Odaítélik a televízió kritikusok 1985. évi díjait. Díjat kap Békés András rendező az Angelica nővér című tévé­operáért,

Erdőss Pál Hazárdjáték című munkájáért,

Baló György szerkesztő-riporteri munkájáért,

Orosz István, az Ah, Amerika című animációs dokumentumfilmért,

Zentai László az Optimisták című film fényképezéséért,

Tolnay Klári a Bevégezetlen ragozás című tévéjátékban, Koltai János a II. József című tévéjátékban, Fodor Tamás a Lenkey tábornok című filmben nyújtott színészi teljesítményéért.

 

Ezt követően a tévékritikusok 1986-os díjazottjai

       Gaál István: Isten teremtményei

       Molnár György: Örökkön örökké

       Sára Sándor: Bábolna

       Mester Ákos Hírháttér

 

 

 

Január

 

Műsorszerkezeti újdonságok: Immár hetenként jelentkezik a "szol­gáltató" funkciót betöltő Ablak, a nyugdíjasok megkapják a pén­tek délelőttöt (általában erősödnek a délelőttök!), vasárnap este a 2. műsorban megismétlik A HÉT c. politikai magazint, vasárnap délutánonként megismétlik az elmúlt évek legsikeresebb tévémű­sorait. Tájkép címmel megindul a televízió környezetvédelmi ma­gazinja, Ötletek címmel havonta barkácsolási magazin jelentke­zik. Hetenként az Agrárvilág és az Iparvilág c. műsor váltja egy­mást.

Újra indul - ezúttal biológiából és történelemből - a Ki miben tudós? című középiskolás-vetélkedő. (És újra indul a TV-Basic távoktató számítástechnikai tanfolyam.)

 

A párizsi „Liberation" cikket közölt a magyar­országi kábeltelevíziókról, a gazdagréti (Buda­pest) adások ürügyén. ,,A párt először nemet mondott rá, majd nagy óvatosan engedett egy kí­sérletet, s azóta már ott tartunk, hogy a gazdag­réti kábel-tv-ben vallatóra fogták a polgármes­tert" — írja a szerző.

 

 

Január l-től 8-ig Budapesten - a Váci utcai új nemzetközi kereskedelmi központban - tanácskoznak az OIRT - országok rádió- és televízió-szervezeteinek vezetői. (A tanácskozások idején magyar-szovjet, magyar-bolgár és magyar-kambodzsai együtt­működési megegyezéseket és munkaterveket írnak alá.)

 

Január 1. Ünnepnap lévén nem volt Híradó, csak Hírek.

 

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából január 1-én:

- Az MSZMP Baranya Megyei Bizott­sága kikérésére áthelyezéssel, tanári beosztás­ba, az Oktatási Igazgatóság állományába került Sóvári Gizella.

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: -

- Megérkezett Pécsre az a Betacam - rendszerű elektronikus képfelvevő és rögzítő be­rendezés, mely az immár hatvanperces körzeti adások hétről hétre való elkészítésének előfelté­tele volt. A berendezés egy vállról is üzemeltethető ka­merából, ellenőrző monitorból, valamint komplett montírozó egységből állt.

 

 

Január 1. 12.10 Újévi koncert Bécsből. Vezényelt: Lorin Mazel, műsorvezető: Sebestyén János, szerkesztő: Hámos Veronika.

 

21.25 A Dal színésznője. Császár Angela estje. Forgatókönyv: Siklós Olga, és Császár Angela. Operatőr: Vecsernyés János, Fejér Gábor,vezető – operatőr: Zentay László, szerkesztő – rendező: Fekete Katalin.

 

Január 2. Január 2. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy   az M2 és M3 metrón új jegykezelő rendszert vezettek be. Szerkesztő –riporter, Moldoványi Ákos, az operatőr Zih Béla volt, - valamint beszámolt a szerkesztőség élén történt főszerkesztő váltásról. Az Elnökhelyettesi értekezlet Január 6.-i jegyzőkönyve: „Az elmúlt hét műsorairól: „(…) A TVH szombaton igen szépen (ízlésesen) oldotta meg a főszerkesztőváltás bejelentését” - Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9. 94 doboz MTV iratok.

Aczél Endre a /TV/ Híradó új főszerkesztője. A műsor címe is megváltozott, TV - Híradó helyett egyszerűn ettől kezdve: Híradó.

 

Sipos Pál írta: A vég kezdete (I. rész) című könyvében a rendszerváltozás után, a korabeli politikai változásokra utalva:

„Azt, hogy a nyolcvanas évek közepén a politikai életben megindult valamifajta változás, többek közt egy személycsere is jelezte a Magyar Televízióban. A TV Híradó közel harminc éven át volt főszerkesztője, Matúz Józsefné helyébe új ember, Aczél Endre lépett. A magyar sajtó - és politikatörténet egyaránt adós e váltás elemzésével, de nem lehet eléggé hangsúlyozni: nemcsak a Kádár-korszak tájékoztatási rendszerében, hanem egész Európában példátlan volt, hogy valaki 1957 májusától 1985. december 31-ig, azaz 28 évig legyen egyhuzamban egy országos sajtóorgánum vezetője. A főszerkesztőváltás jól mutatta: az évtizedes monolit hatalomgyakorlásnak vége. Az MSZMP-ben több irányvonal van jelen, úgyhogy Matúzné ment, Aczél jött, a TV Híradóból Híradó lett.

Az új főszerkesztő támogatója az MSZMP fiatalabb generációjába tartozott, és a megújult hírműsor, valamint a pár évvel később szintén Aczél fennhatósága alá kerülő heti közéleti háttérműsor, A hét egyértelműen kiállt a lassan meginduló – az MSZMP vezette – változások mellett. Az „új fiúk” azonban sokan voltak – hogy csak a legismertebbeket említsük: Grósz Károly, Berecz János, Németh Miklós, Fejti György, Maróthy László, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás –, és mindegyikük más és más túlélési taktikát választott, mindegyikük más és más szövetségest keresett, illetve talált. Ráadásul az „egypárt” vezette modernizáció és átalakulás egyre inkább kicsúszott az „egypárt” kezéből, mások is bele akartak szólni a változásokba. Csak hívószavakat említve: Írószövetség, monori találkozó, Fordulat és reform, Társadalmi szerződés, lakitelki találkozó, az új, ellenzéki szervezetek megalakulása.

A nyilvánosságra hirtelen mindenkinek nagy szüksége lett, hiszen mindenki el akarta juttatni az üzeneteit az emberekhez. És televízió segítségével az egész országot meg lehetett szólítani, hiszen például 1989-ben „a Híradó átlagosan 6 millió, a Panoráma és az Ablak 3 millió nézőt vonzott”.  (http://mek.niif.hu/02100/02185/html/516.html#519).

Azt, hogy a régi és a formálódó új politikai elit is fontosnak tartotta az elektronikus tömegtájékoztatást, több dolog is jelzi. Ekkoriban (1987–88) alakul meg a Magyar Televízió úgynevezett művészeti tanácsa, olyan „megbízható”, de nem ortodox tagokkal, mint Bereczky Loránd művészettörténész, Boldizsár Iván író, Czine Mihály irodalomtörténész, Glatz Ferenc történész, Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója, Kállai Ferenc színművész, Petrovics Emil zeneszerző és Szabó István filmrendező. (A létrejövő testület feltehetően egyszerre volt hivatva szolgálni és védeni: ellenőrzi az egyre önállóbbá váló intézményt, de egyben védőernyőt is jelent a konzervatívabb és hithűbb MSZMP-vezetőkkel szemben.) Az a Pozsgay Imre, aki 1987-ben még egy a Magyar Nemzetben megjelenő interjúban ad hírt (nem kevés konfliktust vállalva elvtársaival) az addig a hivatalos tájékoztatásban elhallgatott lakitelki találkozóról, 1989. január 28-án már a Magyar Rádió sok százezres nyilvánosságát használja annak bejelentésére, hogy 1956 népfelkelés volt, nem ellenforradalom. Az alternatív szervezetek pedig 1989. március 15-én a „nép nevében” jelképesen lefoglalták a Magyar Televíziót. A dolog valóban jelképes volt, hiszen addigra az MTV január elsejétől gazdálkodásában és műsorszerkesztésében is független kettes csatornáján késő esténként jelentkező Napzárta című műsor állandó megszólalási lehetőséget biztosított a létrejövő új politikai szervezetek képviselőinek.(…)”

 

Nézzük, hogy az illetékes az új főszerkesztő, hogy emlékezett 1990-ben az 1986-os váltásra, (forrás: Aczél Endre: Híradó – puccs, Mai Nap Kiadó Rt. 1990):

 

Aczél Endre: „Élet a Híradónál. Annak, aki Angliából érkezett, nehéz volt megbarátkoznia a magyar híradózás szabványaival, kivált, ha tudta róluk, hogy makacsul ellenáll­nak mindenfajta változtatási kísérletnek. Tudtam, hogy sürgősen változtatnom kell egy egész sor dolgon. Korlátozott reformjaimhoz felhatalmazást és támogatást kaptam a TV vezetőitől, akik-vélem most-a politikai élet illetékeseihez hasonlóan felismerték a változtatás szükségességét, legalábbis ami az áru von­zóbb csomagolását illeti.

Ezt sem szabad lebecsülni. Bármilyen különösen hangzik is, megint csak a Kádár-korszak viszonylagos értékei mellett szól az a tény, hogy a változatlanságot és a folytonosságot eszményítő brezsnyevi légkör­ben módosítani lehetett egy olyan, nemzeti jelkép értékű, huszonéve érvényes szimbólumon, mint a TV - Híradó főcíme. Azon a bizonyos „befelé forduló kamerán", amely sok ezer napon át ugyanazzal az operatőrrel (aki egyébként a valóságban nem volt operatőr) jelent meg. Akiknek (még) hajlamuk van a tárgyilagosságra, azért ne bagatellizálják a régi főcím eltüntetését, mert Csehszlovákiában egy Husáknak kellett távoznia, Moszkvában egy Gorbacsovnak kellett hatalomra kerülnie ahhoz, hogy a Híradó (illetve az annak megfelelő Vremja) szimbólumai megváltozzanak. A legortodoxabb szemléletű agit-proposok, a csehek például - fogadok - a rendszerváltozás, de legalábbis a gyengülés ördögét vélhették látni abban, ha valamely tévés előállt volna a Híradó főcím áramvonalasításának ötletével. Ha azt mondta volna, hogy 1989-ben már korszerűtlen pirosló arcú, zászlókat lengető felvonulókat meg boldog aratókat és munkaversenyben helytálló dolgozókat kolportálni a Híradó emblémájában. Nem. Ezek az arcok a forradalmi fordulatig ott villogtak a csehszlovák TV képernyőjén, folyamatosan bőszítve a népet. Igaz, ottani kollégám sem volt (azóta már leváltották) a változások harcos híve.

Egyszóval a főcím. Eltüntettük a kamerát, mögötte a csillagos TV-székházzal, jött az aranygömb, rajta a Híradó felirattal. És 1986 tava­szán megszabadultunk attól a bizonyos, ugyancsak évtizedek óta meg­szokott főcímzenétől is, amelynek hangjaira a kamera befordult, s amely a közönségnek úgy csenghetett már, mint az a bizonyos harci kürtszó a ménnek. Eléggé avantgárd módon jártunk el az új zenével, mivelhogy megírására nem egy dalárdaprogramokban illetékes komponistát kér­tünk fel, hanem az egyik legjobb magyar rockzenészt, Presser Gábort. S ha nevekről van szó, hadd emlékezzek arra is, hogy az aranygömböt - pontosabban az aranygömböt forgató animációs filmet - Kozma Péter készítette. Ő ma Kozmo néven az egyik legsikeresebb maszek reklám­stúdiót működteti. Annak idején úgy gondoltuk, hogy kétévenként vál­toztatunk majd emblémát és zenét: ezt a szándékunkat a főcímmel megvalósítottuk. A mai Híradó-embléma immár nem animációs film, hanem elektronikus trükk - egy pasztellszínekre árnyalt, több szeletből álló stilizált, ki-beforduló gömb - szellemében már a korszerűbb európai mintákat idézi.

Mint új főszerkesztőnek, nekem és gyakorlatilag velem együtt kezdő helyetteseimnek (Sándor Istvánnak, aki A Héttől jött át, valamint a régi híradós Elek Jánosnak, aki a Népszabadság külpolitikai rovatvezetőjé­nek tisztét adta föl) nem annyira és nem elsősorban a Híradó-emblé­mával volt gondunk, hanem a műsor rettenetesen lassú tempójával, a sok beszéddel és a kevés képpel, az örökös kommentárokkal és az arcnélküli műsorvezetéssel. Végképp nem kedveltem azt, hogy a Hír­adók mindig a külpolitika, a nemzetközi élet híreivel kezdődnek - hacsak nem volt KB-ülés vagy valami más, az akkori protokoll által fontosnak ítélt esemény -, és az ország belső élete több-kevesebb tudatossággal háttérbe van szorítva.

Ez az utóbbi jelenség azonban - ha fonák módon is, de - visszatük­rözte a magyar (tágabb értelemben: szocialista) valóság egy jellegze­tes, magában a rendszerben gyökerező válságtünetét. Azt ugyanis, hogy a szó korszerű, európai értelmében nálunk nem volt belpolitika. Vagyis hogy annak csak a legkevésbé érdekes része: a végrehajtás játszódott le a szemünk előtt. A politikacsinálás, a döntéshozatal, a körülötte zajló viták olyan szűk körben, olyan kamarillaszerűen folytak le, hogy azokból a külvilág - mármint a magyar társadalom - szinte semmit sem érzékelt. Nem is érzékelhetett, mert kizárták belőle. (…)

(…) A Híradó „belpolitizálását" véghez lehetett vinni, de ma már súlyos kétségeim vannak afelől, hogy tartalmi értelemben mekkorát léptünk előre. Egyáltalán: előreléptünk-e abban a mértékben, ahogyan ez szük­séges volt?

Csitíthatnám magamat azzal, hogy a Híradót továbbra is éber szemek őrizték; hogy bölcsebb dolognak látszott nagyon óvatosan tágítani, puhítani a körénk vont korlátokat, de inkább elismerem: teoretikus értelemben bátrabb voltam, mint a kézzel fogható dolgok világában.

Nyilatkoztam például a Filmvilágnak arról, hogy a sajtó ne a hatalom szócsöve, hanem az ugyané hatalom fölött gyakorolt társadalmi ellen­őrzés eszköze legyen. Azt hiszem a „nem annyira, mint inkább" szava­kat használtam tompítólag, de ezért is kaptam dorgálást. Lakatos Ernő, az agit-prop. osztály vezetője, előragadván nyilatkozatom sűrűn aláhu­zigált fotókópiáját, behívott magához és letolt, Berecz János, az akkori KB-titkár viszont, aki a dolgokat hajlamosabb volt „dialektikusan" szem­lélni, csak helyreigazított. Azt mondta, igenis legyen a sajtó szócső, de ezzel egyidejűleg gyakoroljon társadalmi kontrollt is.

A közönség a külpolitikai hírek háttérbe szorítását, ha kissé kedvet­lenül bár, de tudomásul vette. A kedvetlenség oka - a levelekből ítélhetően - maga a változás volt. Ezzel megint egyszer bebizonyoso­dott az, hogy a Híradó nem műsor, hanem életforma, amely nehezen viseli el a kéretlennek tűnő beavatkozást.

E fordulattal egy időben megszüntettem a bel- és külpolitikai kom­mentár intézményét, és nem kértük fel közreműködésre azokat a - jobbára külsős, tehát nem híradós, esetenként nem televíziós - kollé­gákat, akik műsorvezetőként vagy/és kommentátorként dolgoztak a Híradónál. Úgy láttam jónak, hogy az így felszabaduló időt információk­kal és másfél perces riportokkal töltjük ki.

Ezt a változást a közönség már jól fogadta: úgy látszik, találkozott az ízlésünk abban, hogy á Híradónak peregnie kell, és - ami fontosabb -nem feltétlenül szükséges mindent megmagyarázni a magyar dolgozó népnek. Inkább hagyni kell, hogy ítéletalkotó képességét maga érvényesítse, illetve fejlessze.

Itt közbe kell szúrnom, hogy soha nem voltam a kommentárműfaj ellensége. De igen határozott véleményem volt arról, hogy egy híradó ­ műsor csak alkalmanként, nagyon indokolt esetben adhat helyet kom­mentároknak; tudniillik nem oda való. Analitikus és kritikai kifejtés dolgában illetékesebbek a magazinműsorok - már ami a televíziót illeti - és alkalmasabb rá a jóval több idővel gazdálkodó rádió, meg termé­szetesen a napisajtó.

Meg kell mondanom azt is, hogy a híradós kommentárok színvonalát nem tartottam európainak. Különösen bosszantott a többes szám első személy felszólító vagy tiltó használata („lássuk be, hogy...", „ne gon­doljunk arra, hogy..." meg ilyenek), ugyanis folyvást az járt az eszem­ben, hogy milyen jogon tart igényt a televízió - benne a Híradó, ebben meg a kommentátor - a nép hangjának a szerepére, miért biztat szüntelenül azonosulásra? Hátha a nép másként gondolja...

Ritkítani kellett a stúdióképet is. A bevett európai szokásokhoz képest abszurdumnak tűnt, hogy kül- és belpolitikai kommentátor, két hírolvasó bemondó, sportszakember ül félkaréjban, majdnem mint egy dzsembo­rin. Azt gondoltam, hogy a műsorvezető és a közönség között intim kapcsolat szükségeltetik, és ehhez a nézőnek éreznie kell, hogy a műsornak egyetlen gazdája van. Az az ember, akivel estéről estére találkozik.

Az eszményi megoldás az lett volna, ha a nagy televíziókban honos gyakorlat szerint hosszú időn - akár több éven - át egyetlen műsorvezető „vezényli le" a híradókat, hírolvasó bemondó nélkül, egyszemélyes produkcióként. Ilyen fokú szakítást azonban nem lehetett elképzelni a hagyománnyal. Engedményeket kellett tennünk. Már csak azért is, mert - ellentétben a nyugati példákkal - minálunk elég sok fel- és beolvasnivaló maradt: kommünikék, amelyeket nem engedtek lerövidíteni, nek­rológok, hosszabb, képpel nem illusztrálható hivatalos közlemények. Maradt tehát a hírolvasó bemondó (nagyobbrészt rádiós meghívottak) intézménye és maradt a sportos is, mert úgy döntöttünk, hogy a magyar közönséget nem lehet megfosztani a - valljuk meg, nem igazán politikai műsorba való - képes sportkrónikától.

Sokszereplős helyett háromszereplős maradt a Híradó, azt azonban sikerült keresztülvinni, hogy a műsorvezető valóban vezesse a mű­sort; hogy felvezesse az egymásra következő riportokat, s rövid, ám magvas gondolatokat adjon közre az elhangzottak vagy az elhangozni készülő tudósítások ürügyén.

Az első - tehát félnyolcas - kiadás műsorvezetői létszámának zsu­gorítása volt számomra a legfájóbb művelet, amelyet az általunk megfogalmazott új koncepció jegyében végre kellett hajtanom. Néhány ismert belpolitikai riporterről óhatatlanul le kellett mondanunk, és ugyan­erre a sorsa jutottak az olyan szerkesztők is, akik gondolatgazdagság­ban vagy megjelenésben kevesebbet nyújtottak a megmaradóknál.

Azoknak, akik a televíziónál dolgoznak, a képernyő a minden. Tisz­tában voltam vele, hogy nem átmenetileg, hanem egy életre szerzek magamnak ellenségeket azzal, ha valakit megfosztok a félnyolcas megjelenés jogától, előjogától. Mégis így kellett tennem, mert ezt a minőségi szelekciót a Híradó egyszerűen nem takaríthatta meg magá­nak, így végül a híradós törzsállományból csak Moldoványi Ákos, Káplár F. József és Bayer Ilona kapott lehetőséget műsorvezetésre az egyes­ben - mások (Vajek Jutka, Tóth György, Gál Jolán) riporterként dol­goztak csak, megint mások a 2. és 3. kiadásban működtek tovább műsorvezetőként is. A történethez tartozik, hogy mind a mai napig nem vagyok meggyő­ződve felőle: az egy- vagy a kétszemélyes műsorvezetés-e a jobb? (…) „

 

Az Schmidt Péter szerkesztette MTV 1957 – 1997 című könyvben Aczél Endrét arról is megkérdezték, hogy milyen „csapatot” vett át Matúznétól, erre így válaszolt (1997-ben):

 

„(…) Akkor úgy éreztem, hogy egy jó társaságot, amelyiknek csak ki kell adni a jel­szót: minden szabad, ami eddig tilos volt. A „minden" értelemszerűen nem vonatko­zott a politikai tilalomfákra, de nagyon sok minden egyébre igen. Végül is nekem más kedvenceim lettek, de mindent egybevéve, elégedett voltam a társasággal. A vezetőket a saját ízlésem szerint választottam ki. A két helyettesem Elek János és Sándor István lett, a belpolitikai rovat élére Tardos Júlia került, a gazdaságpolitikai rovatot Kapuvári Gábor vezette. Amikor A Hét a Híradóhoz került, Rangos Katalin lett a felelős szerkesztője. Bár nem mindenki jött, akit hívtam, de nagyon rövid időn belül olyan csapat állt össze, aminél jobbat - és ezt ma is így gondolom - nem tudtam volna felállítani. Elég drasztikusan lecsökkentettem a műsorvezetők számát. Nem napi, hanem heti váltás volt. Összesen négyen vezettek műsort: Káplár F. József, Elek János, Moldoványi Ákos és Bayer Ilona. Többeket alkalmatlannak találtam arra, hogy a képernyőn szerepeljenek és megint másokat arra, hogy megszólaljanak az első kiadásban. A lehető leggyorsabban a kommentár, a jegyzet intézményét szüntettem meg.

- A sértődöttség nem osztotta meg a csapatot?

- Nem hiszem. Például Vajek Jutka, aki Matúzné egyik kedvenceként nagyon sokat szerepelt, mint műsorvezető vagy kommentátor, tudomásul vette a változást. Való­színűleg fogcsikorgatva, de kitűnően alkalmazkodott az elvárásaimhoz: nagyon jó riportokat csinált. Emberi nagyságra vall, hogy nem adta fel, hanem kipróbálta magát. Pedig már nem volt abban a korban, amikor az ember ezt könnyedén megteszi. (…) „

 

Január 2.  2. program – 20.30 Vendégségben: Kolozsvári Grandpierre Emilnél. Szerkesztő: sediánszky János, operatőr: Lukin sándor, rendezte: Iván Pál.

 

Január 3. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy bezárt a Rudabányai vasércbánya. Szerkesztő –riporter  Lódi György  az operatőr Végh László, miskolci tudósítók voltak.

 

 

Január 4. 15.50 Utazz Velünk Magyarországon. Az Alpok lábánál.  Írta: Dr. Juhász Árpád, szerkesztő: Szellő Rózsa, operatőr: Kollányi gyula, rendezte: Beregszászi Mária.

 

16.25 Sensei – karate. Írta – rendezte: Böjte József, operatőr: Gurbán Miklós. A film a négy danos karate mesterről Furkó Kálmánról szólt, aki a Néphadsereg őrnagya.

 

Január 5. 15.20 Ember a tengeren. A Natura szerkesztőség filmje. Szerkesztő – rendező: Pásztor Ferenc, operatőr: Kátai Balázs és ifj. Pásztor Ferenc.

 

20.05. Molnár Ferenc: Liliolm, színmű közvetítése a kaposvári Csiky Gergely Színházból, felvételről.

A kulturális elnökhelyettesi ülés Január 6.-i jegyzőkönyvéből: „ Az elmúlt hét pozitívumai közé tartozik: a Liliom kaposvári előadásának vasárnapi főműsorként történt közvetítése. „  - Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9-a  94. doboz

 

 

Január 6. elnök-helyettesi értekezlet jegyzőkönyve: A Hírháttér - ben belpolitikai életünk egyik legizgalmasabb témája, a vállalati tanács sokkal felkészültebb riporteri teljesítményt igényelt volna. „ - Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9. 94 doboz MTV iratok

 

Január 7. 19.30  A Híradó beszámolt Kardos György (Magvető) temetéséről, Szerkesztő –riporter Moldoványi Ákos, az operatőr Butskó György és Baranyi István volt. A ugyancsak Híradó beszámolt arról, hogy Budapesten tanácskoztak a szocialista ország tv-elnökei.  Szerkesztő –riporter  Bokodi Béla, az operatőr Vecsei Marietta volt.

 

Január 7. Két évre szóló együttműködési megállapodást kötött a Szovjetunió Állami Televízió és Rádió Bizottsága a Magyar Televízióval; és., a Magyar Rádióval. A munkatervet; Leonéid Kravcsenko, a szovjet bizottság első elnökhelyettese, illetve Kornidesz Mihály az; MTV elnöke, valamint Hárs István az MR elnöke írta alá.

 

 

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Mától egyórás a körzeti adás! Hatvanperces információs magazinunk műsor­vezetője Müller István. A műsor középpontjában az új esztendőben életbe lépő új rendeletek áll­nak. Elgondolásunk szerint az egyórás körzeti adásoknak négy típusa lesz. Minden hónap első jelentkezése az adott hónap és az ak­tualitások jegyében zajlik majd. A második és harmadik héten az információs blokkok mellett riport- és dokumentumfilmek, illetve művészeti műsorok váltják majd egymást. A negyedik hét a fórumok, helyszíni közvetítések hete. Nemzetisé­geink nyelvén kéthetenként jelentkezünk tíz-tíz percben. Körzeti hatvan perceink összefoglaló cí­me egyébként mától ismét: „Pannon krónika".

 

 

Január 10.Nemes Péter műsorigazgatója mondta Népszava, 1986. január 10. számában: (…) fo­kozatosan bővítik az adásidőt, új műsorokat indítanak. Heti két-három órával meg­növekszik a műsoridő, s 1986-ban 15 alkalommal su­gároz hétfőn is műsort a Magyar Televízió. A regioná­lis programokat is bővítik ezeken az adásnapokon. A program ilyenkor mindig egy-két aktuális társadalmi, k politikai eseményhez, művé­szeti évfordulóhoz, kulturális rendezvényhez, sporteseményekhez kapcsolódik. Bővül a szolgáltatta jellegű, élő információs műsorok száma; januártól hetenként jelentkezik az Ablak, szerdán dél­előttönként a gyesen lévő kis­mamák, pénteken délelőtt a nyugdíjasok számára állítanak össze szórakoztató isme­retterjesztő műsort. Lényeges változás: az esz­tendő második negyedévétől már délután 5 óra tájban láthatják a nézők a délutáni tv-híradót, amely az esti ki­adásoktól eltérő szerkezetben foglalja össze a nap addigi eseményeit, az aktuális híre­ket. Jellegzetesebbé kívánják tenni a késő délutáni;- koraesti műsorsávokat, kedd dél­után színes magazinokkal, szerdán 18 órától filmekkel és sportműsorokkal, csütörtö­kön délután sorozatismétlé­sekkel és változatos, szóra­koztató műsorokkal, szomba­ton és vasárnap délutánon­ként családi jellegű prog­rammal találkozhatnak a né­zők.

 

Egy nappal korábban Nemes az MTI-t tájékoztatta a várható változásokról, ott bővebben beszélt az I-II program profil tisztításáról: 

„(…) A tervek szerint egyértelműbb lesz az I-es és II-es program profilja, mindkettőn egyaránt lesz ugyan tájékoztató, szórakoztató, ismeretterjesztő és szolgáltató jellegű műsor; a különbség elsősorban a témák megközelítési és feldolgozási módjában lesz. továbbra is az I-es programon sugározzák a tömegek tájékoztatására szolgáló bel- és külpolitikai műsorokat, a közérdeklődésre számottartó színvonalas, értékes művészi alkotásokat, míg a II-es csatornán a nagyobb figyelmet igénylő, az egyes rétegek, foglalkozások és korosztályok érdeklődését kielégítő és igényeinek megfelelő, s a választás lehetőségéi bővítő tájékoztató, szolgáltat összeállítások kapnak helyet. Ugyanakkor gazdagodik is a II-es program: szombat délutánonkánt itt ismétlik az elmúlt évek legsikeresebb szórakoztató műsorait, vasárnap délelőttönként összeállítást sugároznak az előző hát közérdekű kulturális ás politikai műsoraiból, délutánonként pedig a filmtörténet legjavából vetítenek színvonalas filmeket, ugyancsak vasárnap, késő este - azoknak, akik az estét nem a képernyő előtt töltötték - megismétlik az aznapi hét műsorát,” /mti/  kp/ka/-ár 11 le 00.10. 090186 1175

 

 

 

Indul az Utazás Quizlandba címmel többrészes külpolitikai vetélkedőt rendez a Televízió és a Magyarország című hetilap. Hasonlíthatjuk a televíziós ve­télkedők meghirdetőit,lebo­nyolításuk rendszerét egyszer ugyanis a legmagasabb étékek sávjában ugrándoznak e muta­tók, másszor meg a hőemelkedés vonalkáját  sem érik el, oly keveset láthatunk belőlük. Mostanában inkább az utóbbi tünetek kedvetlenítik el azo­kat, akik esküsznek a különböző Ki mit tud?-ok általános sikerére. Be lehet ugyan kap­csolódni ebbe a kérdezz-felelekbe, meg amabba is, de amolyan országosan mozgósító agy tornát bizony már,  régen láttunk.  Nos, végre-valahára ennek az ideje is elérkezett, hiszen a múlt szerdán kezdetét vette a Magyarország című hetilap és a Magyar Televízió közös ve­télkedője, az Utazás Quiz landba. Aki végigizgulta, vé­gigtippelte e háromrészes soro­zat első jelentkezését, bíztos  lehet benne, hogy ez a java részt külpolitikai témaköröket feszegető nyilvános vizsga általános sikert fog aratni. Egy­szerűen azért, mert nagyon közérdekű és nagyon képer­nyőre illik! (…) –írta Akácz László , Pest megyei Hírlap, 1986. január 13.

 

 

Január 13. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy  a televízióban is fejlődik a számítástechnika, erről tanácskoztak Budapesten az OIRT vezetői. A riportban megszólalt dr. Quittner Pál a tv számítástechnika vezetője, valamit Menczel Jánosné a Híradó archívumának vezetője, ahol megkezdődött a számítástechnikai nyilvántartás bevezetése.   Szerkesztő –riporter Tóth György,  az operatőr Butskó György volt..

A Híradóban Vass István Zoltán ugyancsak beszámolt arról, hogy    Taróczy Balázs és Heinz Gunthard a Royal Albert Hall-ban első lett.  

 

Január 13. Lusitania elsűlyesztése 1. rész.  Szerkesztő: Grósz E. András, operatőr – rendező: Fehér György, írta Simon Colin. 

 

 

Január 14. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Első ízben jelentkezett tízperces szerb-horvát blokkunk az immár hatvan percre növekedett körzeti adáson belül. A délszláv és a német szekció a jövőben két­hetente rendszeresen jelentkezik tíz - tíz perces önálló blokkjával.

 

 

Január 14.-én Aczél Endre szerkesztőségi szobájában Hajdú János, Chrudinák Alajos, Medveczky László, Szalacsi T. Albert, Sattler Györgyi és Aczél Endre megbeszélést tartottak, a Híradó és az MTV külföldi tudósítói hálózatának bővítéséről. Erről Emlékeztető készült, ebben olvashatók, hogy az érintettek nem értenek egyet Kornidesz Mihály 1985. november 5-i kezdeményezésével, amit megküldött Lakatos Ernőnek az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda osztályának vezetőjének.

Ebben Berlin, Prága és Belgrádi tudósítói állomáshelyek tervét veti fel és kéri ennek jóváhagyását. Lakatos Ernő november 12-én kérte Kornidesz Mihályt a részletes költségvetési tervek elkészítésére a döntéshez. Aczél szobájában a megbeszélésen részt vevők nem értettek egyet az Elnök terveivel. Aczél szerint az MTI tudósítók mellé kellene operatőrt telepíteni, ill a nyugat európai országokba operatőrt akkreditálni aki azonnal az éppen fontos helyszíneken dolgozna tudna az ottani MTI tudósítóval. A térségben Londont, Bonnt és Párizst tartotta kiemelten kezelendő posztoknak. A szocialista országok közül pedig Varsót.  Pekingben a kínai tv operatőre szolgáltatásként megoldás lehetne az MTI tudóstóval, erre az MTV – Kínai Tv szerződése lehetőséget is adna, Delhiben is hasonlót kéne kötni. -   - Magyar Nemzeti Levéltár,  XXVI-A-9.  98. doboz MTV iratok

 

 

Január 15. 19.30  A Híradó beszámolt Márkus László temetéséről, Szerkesztő –riporter Bayer Ilona,   az operatőr Nagy Béla és Edelényi Gábor volt.  A Híradó ugyancsak beszámolt arról, hogy Kádár János a Tungsramba látogatott. Szerkesztő –riporter Moldoványi Ákos, az operatőr Butskó György volt.

 

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:  önálló film- és videóarchívum fel­állítását határoztuk el.

Műsorainkat eddig az MTV központi archívu­ma vételezte be, illetve tárolta, a körzeti adások azonban megkövetelik, hogy bármikor és azonnal hozzáférhetőek legyenek korábbi műsoraink. A film- és videóarchívum kezelője Tímár Lajosné.

 

Január 16. 20.05 Krízis, tv- film. Szereplők: Szilágyi Tibor, Eliska Balzenova, Végvári Tamás, Farkas Zsuzsa, Mécs Károly, Márkus László, Konrád Antal, Velenczey István, Szersény Gyula, Patkós Irma, Voght Károly, Bod Teréz, Dávid Ági, Barabás Rita, Hollósi Frigyes, Kádár Flóa, és sokan mások … Dramaturg: Mezei Emőke, vezető - operatőr : Gulyás Buda, rendezte: Málnay Levente.

 

Január 18. 19.30  A Híradó kritikai riportban beszámolt arról, hogy  a fővárosban igen sok felvonó nem működik.   Szerkesztő –riporter Vajek Judit, az operatőr Burza Árpád volt. A Híradó ugyancsak beszámolt a Nemzeti Színház, Trójai nők bemutatójáról. Szerkesztő –riporter Bogyay Katalin az operatőr Baranyi István volt.

 

Január 20. MSZMP KB Titkárság ülése jegyzőkönyvéből:

„Tájékoztató a Magyar Televízió belső irányításának egyes kérdéseiről. Előadó: Berecz János elvtárs. Hozzászóltak: Maróthy László, Szűrös Mátyás, Óvári Miklós, Lakatos Ernő, Kornidesz Mihály, Horváth István, Németh Károly.

A Titkárság támogatja a Magyar Televízió belső irányítási rendszerének módosítására vonatkozó elképzeléseket.

Az előterjesztést az ülésen elhangzottak szerint pontosítsák, ezt Óvári Miklós és Berecz János elvtársak hagyják jóvá.

A Titkárság a Magyar Televízió vezető tisztségeinek betöltésére előterjesztett javaslatokból az alábbiak szerint határoz: Gelencsér Ferenc elvtársat a KB Agitációs és Propaganda Osztálya politikai munkatársát felmenti beosztása alól, hozzájárul, hogy Gelencsér Ferenc elvtársat a Magyar Televízió általános elnökhelyettesévé nevezzék ki.

A Titkárság hozzájárul, hogy dr Murai György elvtársat az MSZMP VI. kerületi Párbizottságának első titkárát a Magyar Televízió elnök-helyettesévé nevezzék ki.

Hozzáhárul, hogy Szinetár Miklós elvtársat a Magyar Televízió elnök-helyettesét beosztásának meghagyásával a Televízió főrendezőjévé kívánják kinevezni.  – Magyar Nemzeti Levéltár 288f 7/738 öe. MSZMP KB Titkárság.

 

A hónap folyam indul : „Hazai viszonyok kö­zött úttörő vállalkozás volt A Lusitaniá elsüllyesztésé című hatrészes dokumen­tumfilm. Aki a lehetetlen ídőpontok ellenére végigézte mind a hat részt, az a . következőket' tapasztalatta. A sorozat úgy in­dult, mint egy ismeretter­jesztő /film nevezetesen a minden lényeges és érde­kes részletre kiterjedő ala­posságot, a világos, jól át­tekinthető szerkezetei, a mondanivaló okos tagolá­sát, a legfontosabb adatok és - mozzanatok időnkénti „visszalapozását", no és az ügyes illusztrálást. A film a soha nem látott archív felvételeke úgy; használta, olyan ritmusban vágta a narrátor szöveg mellé, hogy a látvány és a szöveg „stafétájának"- szerepe fo­kozatosan megváltozott. És itt jutunk el oda, amitől úttörőnek érzem Fehér György és munkatársai produkcióját. Az ismeret­terjesztő film ugyanis fokozatosan drámai művé bomlott ki, drámai magas­ságokra emelkedett, Hogy milyen rendkívüli drámai érzékkel használta fel a rendező azt a nagyon kettős láttató eszközt, amiből végül erőteljes filmdrámát csinált, azt  Lusitáma tragédiájának ismertetése bizonyítja. Ebben az ötödik részben nem szerepelt már egyetlen archív felvétel sem, megtorpedózott elsüllyedő hajókról. De az elő­ző négy részben vagy másfél^ tucat tragikus ese­mény szemtanújává tett a film. Ez az élmény idéző­dött fel minden képi elő-hívás nélkül akkor, ami­kor a Lusitánia süllyedésé­ről volt szó. Ennek leírá­sára Fehér György a lehe­tő legpuritánabb módszert választotta. A puszta nar­rátorszöveget. Antal Imre egyre gyorsuló kijelentő-mondatai, a visszafelé ug­ráló számok az utolsó per­cek érzékeltetésére, majd utána hosszú ideig csak a kihalt tenger képe - tö­kéletes hatás. Igazi drámai csúcspont. Nos, a semmi­ből is meg lehet csinálni a legtöbbet. Fehér György ismét olyasmit mutatott be a képernyőn, ami meg­változtatja ismereteinket a televíziós hatáseszközök le­hetőségeiről; akárcsak a sok évvel ezelőtti, de máig mércének számító munká­ja, a III.-írta (hé) – Esti Hírlap, 1986. január 20.

A Január 21.-i Kultúrális elnök-helyettesi értekezlet jegyzőkönyvéből: 1. „ A Lusitania elsüllyesztése c. sorozat, újszerű, izgalmas feldolgozású vállalkozás, elhelyezése is jól sikerül” -- Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9-a  94. doboz

 

 

Január 21. 2.program 18.30 Körzeti adások,

Budapest -

 

Szeged- Ismét jelentkezik a televízió regionális adása, mely több közéleti kérdéssel foglalkozik. Az egyórás műsorban szó volt Csongrád megye hetedik ötéves tervéről, s benne többek között a lakosságot közvetlenül érintő fejlesztési és munkaerő-gazdálkodási kérdésekről. Pályaválasztás előtt állóknak kíván segítséget nyújtani egy riport, majd a szol­noki és kecskeméti színházi bemutatókról tudósít a műsor. Végül a nézők megismerkedhettek a  műszaki átadás alatt álló Szegedi Nemzeti Színház jelenlegi helyzetével. Műsorvezető: Pavlovics Miklós.

 

Pécs - Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: A körzeti adásokban rendszeressé kívánjuk tenni a fórumműsorokat. Miután - meg­győződésünk szerint - nézőink jelentős része idős ember, az első hatvanperces fórumot a nyugdí­jasoknak szenteljük. A helyszín a mohácsi könyv­tár, a szerkesztő-riporter: Rózsavölgyi Erzsébet.

 

 

Január 22. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Ötéves a „Sorstársak" című maga­zinunk. Ebből az alkalomból interjút készített a Dunántúli Napló Füzes Jánossal, a sorozat fele­lős szerkesztőjével, aki elmondta, hogy öt év alatt hatvannégyszer jelentkezett ez a műsorunk. Az' átlagos nézőszám egymillió körül van, a tetszési index pedig minden esetben nyolcvan pont fölöt­ti. A műsor gyakorlati szolgáltatásokat is végez: csupán 1985-ben ezerkétszáz gyógyászati segéd­eszközt közvetített az arra rászorulók között.

 

Január 23. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy tavaszi kabát hiány várható, az okokat Vajek Judit szerkesztő –riporter Burza Árpád próbálta felderíteni.

 

 

Január 24. 2. műsor 20.00 Festői, természetfilmekből A magyar puszta, A megsebzett bolygó, című so­rozatokból ismerjük meg a televízió   Natúra   szerkesztőségét. A környezetvéde­lem egyre sokrétűbb, mind égetőbb gondokat felvető kérdéseivel   új vállalkozásuk,  a  Tájkép  című  kör­nyezetvédelmi magazin foglalkozik  ettől kezdve.

„„Tájkép - ez a címe a tele­vízió második csatornáján ma este 20 órakor induló környe­zetvédelmi műsornak. Jól is­mertek környezetünk romlásá­nak jelei, sorolhatunk jó né­hány példát, nem csoda hát, ha ezt á tájképet sokan óhatatla­nul eleve sötét színekkel fes­tik. Következésképpen valóban csatára számíthatnak a műsor szerkesztői, s a „hivatalos környezetvédők egyaránt.

Hogy miért hívjuk fel e ha­sábokon erre a témára az olvasók figyelmét?

Mert lép­ten-nyomon tapasztalható, hogy a tanácsoknak milyen szerények a lehetőségei a környezetvéde­lem előremozdítására.

(…) Az új műsor szerkesztőinek célja az, hogy tényeit - a táj­kép mellé tény képeket - mu­tassalak szakembernek, illeté­kesnek és a. illetéktelen nézőnek egyaránt. Közös a fele­lőssége és a csatát együtt kell megvívni. A műsor felelős szerkesztője Rácz Gábor, rendezője Babiczky László, műsorvezetője pedig Csillag Sándor.” – írta (sz)  Magyar Hírlap, 1986. január 24.

 

Január 26.  (??) Éva, portréfilm, szerkesztő: Sárdi Anna, rendezte: Fehéri Tamás, operatőr: Surányi Z. András.

 

Január 27. Elnök-helytettesi értekezlet jegyzőkönyvéből: 

- Helyes volt kihagyni a Faruk Kaddumi-val készült riportot a Panorámából, t.i. a bécsi merénylet hatása még élénken jelen van a közvéleményünkben.

- Hiba volt pénteken 20 órakor , a Házasodjunk össze című szovjet filmet mivel a magyar néző  reagálását figyelembe vevő, ahhoz nem igazodó tartalmú és kivitelű szovjet film bemutatásával nem teszünk jó szolgálatot (hatásmechanizmus!). A szovjet filmek kiválasztásának körülményeiről, a helyzet javítását szolgáló intézkedésekről készüljön előterjesztés. Felelős: Szinetár elvtárs, Bayer elvtár csütörtökön s, határidő: február 13.

 

 

Január 28. 20.55 Stúdió’86. Érdi Sándor nyilatkozott Erdős Mártának a Somogyi Néplapban a a műsorról és a műsor terveiről, 1986. január 30-án:

„Fél évtizedet haladott már túl a televízió műsora, Stúdió, ezért mérlegkészítés-re kértem Érdi Sándor , fő­szerkesztőt. A beszélgetés kezdetén azonnal kiderült, hogy ez az interjú jubileumi lesz: február 11-én lesz a Stúdió 250, adása. Hogyan is kezdődött? A televíziónak természetesen, már addig is voltak külön­féle kulturális műsorai, a becslések szerint mintegy há­romnegyed millió nézővel. Felmerült olyan televíziós ,hetilap, , magazín műsor szükségessége, amely sokszínűségével, rövid, kedvcsináló, igényfelkeltő riportjaival szélesebb közönséghez szól­hat Így kapott az egyetem kezdete óta népműiveléssel foglalkozó Érdi Sándor lehe­tőséget, hogy kitalálja, lét­rehozza a most jubiláló Stú­diót, ö akkor tervezetében milliós nézőszámról beszélt.

 

- Hogyan fogadták a ter­vezetet?

- Hitetlenkedve - hang­zik a válasz. - Hiszen a kultúra nem lakás vagy ke­nyér, ami milliókat érdekel - mondták. Talán elég annyi, hogy műsorunk nézőszáma 2-3 millió, némelykor több is, S bármilyen fontos mutató a nézettség, nem az .egyetlen mérce. Fontos, hogy ilyen értékeket közvetít és hogyan. Természetesen az, hogy ki mit tekint érték­nek, külömböző. Mi úgy érez­zük, hogy bár az adósok színvonala nem egyenletes, nincs mit szégyellnünk. Hogy nemcsak klasszikus zenével, drámáik, filmek előadásaiul, irodalmi művekkel foglalko­zunk? Mi azt valljuk, hogy minden műfajiban vannak, le­hetnek értékek. Ezért nem engedünk a műfaji előítéle­teknek, az arisztokratizmus­nak. Egy kulturális maga­zinban helye van, mindennek, ami sok embert érdekel.

- Nem tartanak tőle, hogy előtérbe nyomulnak a nép-szerű művek, műfajok?

- Nem, mert főleg jelen­ségekkel, nem egyes művek elemzésével, kritikájával fog­lalkozunk. Beszéltünk giccs­ről, sci-firől, egyebekről. Ezekkel lehet milliókhoz kap­csolódni, s mert léteznek, be­szélni kell róluk, Persze, igyekszünk az érdeklődést a kulturális értékek felé terel­ni, de ez nem jelenti azt, hogy nem tévedhetünk.

- Most, több mint öt év és 250 adás után, miben szándékoznak változtatni?

- Alapfeladatainkat vál­tozatlanoknak tartom. De ja­vítani, frissíteni mindig kell. Például a tájékoztatást. Job­ban akaróink kapcsolódni az aktualitásokhoz. Mi történt a héten, mi várható a közeli napokban ? A nagy néző­szám azt mutatja, hogy igénylik ezt. Az ismeretter­jesztés is fontos feladatunk. Vannak, akik száj bar ágasnak érzik. Lehet, hogy néha ezen is a lehetőség szerint javí­tani kell. Mi mégis valljuk, hogy egy kulturális tömeg­műsor nalk sok mindenben az alapokból kell kiindulnia. To­vábbá a Stúdió nem kriti­kai műsor. Mégis sokan vár­ják, és mi is nagyon fon­tosnak érezzük, hogy egy-egy adásiban véleményt mondjunk a kulturális élet bizonyos jelenségeiről'. Nem egy-egy színházi vagy film­bemutatóra, megnyíló kiállí­tásra gondolok, de olyan je­lenséglékről, rmjnt például a könyvbezúzás, beszélni kell. Ezt a publicisztikai szálat erősíteni szeretnénk.

A kultúrakép tágabb értel­mezésére is törekszünk. Van­nak elhanyagolt műfajok, atánc, a fotóművészet, a báb stb. Helyet kell kapniuk a Stúdióban. De beszélni sze­retnénk az oktatásról, a vi­selkedéskultúráról, a hétköz­napok kultúrájáról is.

Végül, de nem utolsósor­ban: állandóan figyelnünk kell, mi történik a világban, önmagunkat nemcsak önma­gunkhoz, hanem a világhoz is kell mérnünk. Ha csak azt nézzük, hogy honnan indul­tunk, a kép túl szépre sike­rül. Ha csak azt vizsgáljuk, meddig jutottunk, esetleg nem vagyunk elégedettek. Objektív képet akkor ka­punk, ha tudjuk, mi van a világiban. Ennek a törekvé­sünknek persze határt szab­nak a lehetőségek. Viszonylag keveset tudunk utazni, ós kulturális eseményekről külföldről sem kapunk elegen­dő anyagot.

- És a konkrét tervek?

- A kezdet óta van egy vágyam. Amikor a Stúdiót csak terveztem, egy háttér-, műsor- tervét is kidolgoztam, még nevet is adtam neki: Nézőpont. A Stúdió felveti a kérdéseket, a Nézőpont pe­dig a 2-es programban ki­bontaná. Tematikus adások lehetnének, a kulturális élet egy-egy területét tekinthet­nék át az adott pillanatban, mondjuk havonta egyezer. Ez már rétegműsor, azoknak, akiket érdekel. Gondolom, így elesne a felületesség vád­ja is, amivel nemegyszer il­letnek bennünket.

A másik vágy: fél- vagy negyedévenként, szintén a 2-es programban egy műsor. Közvetítőkocsik mennének, mondjuk, három vidéki ze­nés színházba, amelyeket bekapcsolnánk nézőkkel, kritikusokkal. Másik alka­lommal három vidéki folyó­irattal tehetnénk, aztán kép­zőművészeti táborokkal stb. Élő adások lehetnének, be­szélgetésekkel, telefonálókkal. Ez mozgalmas, érdekes, iga­zán tévészerű lenne.

Nagyjából ezek a terveink. Kis csapatunk jól együtt van, és reméljük, telik erőnkből a megvalósításukra is. Hogy meddig maradunk így, nem tudom; változhat a főszer­kesztő személye is. De hogy ilyen műsorra szükség van, az nem változik. Mint ahogy az sem, hogy jómagam a Stúdió főszerkesztőjeként is népművelőnek tartom ma­gam. „- Erdős Márta.

 

Január  28.

21.55  „…és vonultak az úton.” - dokumentumfilm. Alig lépett a hitleri hadsereg Lengyelország területére, egy különleges SS alakulat azt vizsgálta, hogy a sziléziai Öswiecim környékén a város Sola folyón túli területén hogyan lehetne egy koncentrációs tábort felépíteni. A műsorban Pilinszky János verseit Törőcsik Mari mondta el. Szerkesztő- rendező: Szakály István, operatőr: Czabarka Péter.

 

22.15. Doktorrá fogadom… Mi a garancia? – dokumentumfilm. Szerkesztő – rendező: Gém György és

Moldova Ágnes.

 

2.program – 18.30 – 19. 30 Körzeti adások

Budapest- Állami telkek tartós használatba vétele, - Hogyan lehet alapítványt tenni a Fővárosban?, - Alkalmas e a tűzzománc a lakótelepek színesebbé tételére? – Szívbetegség meghelőző program a XVII. kerületben. Műsorvezető: Wisinger István, szerkesztő: Varga László, rendezte: Fazekas Lajos.

 

Pécs –  Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:  Körzeti adásunk helyszíne a Pécsi Munkás Sport Club új klubháza. A Dunántúli Naplóval közös rendezvény kere­tében köszöntöttük a „Baranya legjobb sportoló­ja" címet elnyert versenyzőket. A Dunántúli Napló főszerkesztőjével egyetértésben úgy határoztunk, hogy a jövő évtől regio­nális szinten is meghirdetjük ezt a versenyt.

 

Szeged - 

 

Január 28-30. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Stúdiónk vendége Fehér Gyula műsorigazgató vezetésével, az Újvidéki Televízió (NSTV) delegációja. Két közös műsor elkészítését határoztuk el. Az egyik a magyar-jugoszláv gazdasági együttmű­ködéséről szól (szerkesztő-riporterek: Pánics György és Popovics István), a másik az első ma­gyarországi szerb-horvát nyelvű tv-játék lesz. ,,Megfelezettek" címmel. (Forgatókönyvíró: Predrag Stepanovic)

 

Január 29.

21.15. Színházról néhány percben- Főszerep – epizódszerep,: Szoboszlai Sándor. Szerkesztő: Virág Katalin, operarőr: Bánhegyi István, rendezte: Török Ilona.

 

2.pogram – 21.20 A végtelenek párhuzamosban találkoznak. – tv-film. Írta és rendezte: Esztergályos Károly, dramaturg: prekopp Gabriella, operatőr: Márk iván, szereplők: T. Katona Ágnes, Zsótér Sándor, Molnár Ildikó, Dörner György, Balázsovits Lajos, Bánki zsuzsa, Győry Ilona, Kovács arisztid, Oláh Zita.

 

Január 29. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: A Hallássérültek Országos Szövet­sége levélben kereste meg dr. Kornidesz Mihályt, az MTV elnökét, újabb televíziós szolgáltatáso­kat kérve. (Külön műsor, feliratozás stb.) Stúdiónk vállalta, hogy 1987. januárjától évi négy alkalommal a „Sorstársak" mellékleteként, hallássérült nézőink számára. Külön műsort ké­szít.

 

 

Január 30-án 9 órakor rendkívüli elnökségi ülés lesz, és 9,30 kor kibővítet PB – és főszerkesztői értekezlet lesz, amelyen Berecz elvtárs ismerteti a KB titkárságának döntését az MTV vezetésében bekövetkező személyi változásokról. - Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9-a  94. doboz.

 

19.30  A Híradó beszámolt a Madách színház – Sűtő András Egy lócsiszár virágvasárnapja darabjának bemutatójáról. Szerkesztő –riporter Bayer Ilona az operatőr Nagy Béla volt.

 

2. program – 22.15 Kicsoda Ön, Méliusz József? Írta – rendezte: Bokor Péter, operatőr: Aldemann Alfréd, szerkesztő: Mag Péter és Behyna Károly.

 

Január 31. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy  kiosztották  a Film és TV-kritikusok (1985) díjait. Szerkesztő –riporter Bogyay Katalin, az operatőr Baranyi István volt.  A Híradó bemutatta a Tollasbál című lap ezévi számát. Szerkesztő –riporter Juszt László, az operatőr Kiss Péter volt.

Az elnök-helytettesi értekezlet Február 03. jegyzőkönyvéből: - A TV Híradó arculata hétről – hétre jobb. Dicsérhető P. Szabó József műsorvezetői tevékenysége, megemlítésre érdemes, hogy Juszt László egyre javuló munkája. Megjegyzendő azonban, hogy túlzottan törekszik az érdekességre.  A „Tollasbál” című kiadvánnyal kapcsolatban a meztelen képek közlése nem volt szerencsés.- Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-a-9. 94 doboz MTV iratok.

 

21.35 Mexico’86  Beszélgetés Mezey Görgy szövetségi kapitánnyal. Szerkesztő – riporter: Knézy Jenő, rendezte: Gábor Tamás.

 

2.program – 20.50 „Valami csoda ült benne …”  Dénes Zsófia – Mozartról. Szerkesztő: Juhász előd, operatőr: Boldizsár Károly, rendezte: Soós Árpád.

 

 

 

Február

 

 

A Rádió- és Televízió Újság a csehszlovák és jugoszláv műso­rok után elkezdi a szovjet tévéműsor közlését is. (Formai változás a nyomtatott műsorközlésben: X-szel jelölik mindazon fizetett műsorokat, amelyek különböző állami vállalatok és szövetkeze­tek támogatásával készülnek.)

 

A Magyar Televízió általános elnökhelyettesévé nevezik ki Ge­rencsér Ferencet, elnökhelyettessé pedig dr. Murai Györgyöt és Nemes Pétert. Főrendező: Szinetár Miklós.

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Február 1. Gerencsér Ferencet a Miniszterta­nács a Magyar Televízió elnökhelyettesévé nevez­te ki. Ebben a minőségében az úgynevezett po­litikai műsorok — köztük Stúdiónk tevékenységé­nek -, felügyeletét látja el a jövőben.

 

A tragikus események után elsőként a Magyar Televízió for­gatócsoportja jár a belső viszálytól sújtott Dél-Jemenben. (Chrudinák Alajos riportját számos külföldi televízió átveszi.) Ugyan­csak magyar forgatócsoport jár Nigériában, Indiában és a forron­gó Fülöp-szigeteken.

 

 

Február

 

 

Február 1. 14.40 Ki miben tudós? Biológia – döntő. Műsorvezető: Juhász Árpád, szerkesztő: Székely Róbertné, rendezte: Pásztory János.

 

2. program- 20.35 Shakespeare: IV: Henrik, dráma közvetítése a Nemzeti Színházból, felvételről.

 

Február 2. 19.00 A HÉT –ben a hazai sörgyártás helyzetével Léderer Pál és Kovalik András riportja foglalkozott. Az elnök-helytettesi értekezlet Február 03. jegyzőkönyvéből: - A HÉT-ben telitalálat volt a sörgyári költségracionalizálásról szóló riport. Poór Klára viszont bírálatot kapott az értekezleten: Poór Klára túlságosan és zavaróan „kemény” volt a moszkvai kerületi első titkárral szemben, a szovjet pártfunkcionárius helyett a riporter fogalmazta meg az új követelményeket!.- Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-a-9. 94 doboz MTV iratok.

 

Február 2 – 6.

19.30  A Híradó beszámolt napokon keresztül a Kubai Kommunista Párt kongresszusáról, a helyszínről Seres Attila tudósította a Híradót.

 

A Híradó ugyancsak beszámolt Challangrer katasztrófájáról. Az amerikai Challenger űrsikló katasztrófája az év videója. Sok millió amerikai tévénéző látta élőben, egyenesben, hogy alig egy perccel az indítás után a hét embert - közöttük egy tanárnőt - szállító űrhajó darabjaira szakad a levegőben. Aznap este Reagan elnök lemondta szokásos évértékelő beszédét és inkább az áldozatok emléke előtt hajtott fejet a televízióban.

 

Február 3.

A vállalati siker kulcsa VI/1. rész. MTI: sb0011 4 160 mtib1011. Gazdaságpolitikai sorozat a televízióban. 1986. január 31. - ötrészes gazdaságpolitikai sorozat kezdődik a televízióban február 3-án, hétfőn, a vállalati siker kulcsa című ciklus azokat az előadásokat és hozzászólásokat adja közre, amelyek tavaly a Győrött megrendezett országos propaganda-tanácskozáson hangzottak el. ahol politikusok, hazai vállalatok és szövetkezetek vezetői aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről, a vállalati gyakorlatban felmerülő tennivalókról folytattak eszmecserét. A filmbejátszásokkal is kiegészített műsor megismerteti a nézőket a tanácskozáson résztvevő vállalatok tevékenységével is, s példákkal mutatja be, hogyan sikerült kiváló eredményeiket - a nehéz feltételek között is - elérni. Az első rész témája a gazdaságpolitika és a vállalati magatartás, Lakatos Ernőnek. az MSZMP KB Agitációs és propaganda osztálya vezetőjének megnyitó előadása után több - vállalat - így a Budaflax lenfonó- és szövőipari vállalat, a Hungarocamion, és az Alba Regia építőipari vállalat - vezetője mondja el, hogyan alkalmazkodnak a szabályzók Változásaihoz, s milyen módszerekkel valósítják meg a gazdaságpolitika céljait, a második adás a vállalati stratégiai tervezés kérdéseivel, a harmadik rész az emberi tényezők megnövekedett szerepével, a negyedik fejezet az ésszerű műszaki fejlesztés problémáival foglalkozik, az ötödik műsor cime: érdekeltség és ösztönzés a vállalati gyakorlatban. az első adást követően a sorozat egyes részeit február 5-én. 9-án. 12-án és 13-án láthatják a nézők a második programban, /mti/

 

Február 3.

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Megállapodtunk az „Express" című, hirdetéseket közlő lap szerkesztőségével, hogy a jövőben rendszeresen közlik „Sorstársak" című műsorunk „Képújság"- híreit.

 

Február 4. 20.55  – Stúdió ’86 műsorvezető: Szegvári Katalin

Érdi Sándor főszerkesztő nyilatkozott E.M-nek a Kisalföld 1986. február 6-i számában. A cikk címe: Szorosabb kapcsolat a „vidékkel”? –volt.

„(… )  Talán elég annyi, hogy műsoruk nézőszáma 2-  3 millió, némelykor több is. S ^milyen fontos mutató a nézettség, nem az egyetlen mérce.

- Hanem mi még?

- Hogy milyen értékeket közvetít és hogyan. Termé­szetesen az, hogy ki mit te­kint értéknek, különböző. Mi úgy érezzük, hogy bár az adások színvonala nem egyenletes, nincs mit szé­gyellnünk. Hogy nemcsak klasszikus zenével, drámák, filmek előadásaival, irodal­mi művekkel foglalkozunk? Mi azt valljuk, hogy minden «műfajban vannak, lehetnek értékek. Ezért nem enge­dünk a műfaji előítéletek­nek, az arisztokratizmusnak. Egy kulturális magazinban helye van mindennek, ami fiók embert érdekel.

-Nem tartanak tőle, hogy előtérbe nyomulnak a nép­szerű művek,  műfajok?

-Nem, mert mi főleg je­lenségekkel, nem egyes mű­vek elemzésével, kritikájá­val foglalkozunk. Beszéltünk giccsről, sci-firől, egyebek­ről. Ezekkel lehet milliókhoz kapcsolódni, s mert léteznek, beszélni kell róluk. Persze, igyekszünk az érdeklődést a kulturális értékek felé terel­ni, de ez nem jelenti azt, hogy nem tévedhetünk.

- Most, több mint öt év és 250 adás után, miben szándékoznak változtatni?

- Alapfeladatainkat válto­zatlanoknak tartom. De ja­vítani, frissíteni, mindig kell. Például a tájékoztatást. Jobban akarunk kapcsolódni az aktualitásokhoz. Mi tör­tént a héten, mi várható a közeli napokban ? A nagy nézőszám azt mutatja, hogy igénylik ezt. Az ismeretter­jesztés is fontos felada­tunk. Vannak, akik szájba­rágósnak érzik. Lehet, hogy néha ezen is a lehetőség szerint javítani kell. Mi még­is valljuk, hogy egy kulturá­lis tömegműsornak sok min­denben az alapokból ken ki­indulnia. Továbbá a Stúdió nem kritikai műsor. Mégis sokan várják, és mi is na­gyon fontosnak érezzük, hogy egy-egy adásban véle­ményt mondjunk a kulturá­lis élet bizonyos jelenségei­ről. Nem egy-egy   színházi például a könyvbezúzás, be­szélni kell. Ezt a publiciszti­kai szálat erősíteni szeret­nénk.

A kultúrakép tágabb értel­mezésére is törekszünk. Van­nak elhanyagolt műfajok, a tánc, a fotóművészet, a báb stb. Helyet kell kapniuk a Stúdióban. De beszélni sze­retnénk az oktatásról, a vi­selkedéskultúráról, a hétköz­napok  kultúrájáról  te. Végül, de nem utolsósorban: állandóan figyelnünk kell, mi történik a világban: önmagunkat nemcsak önmagunkhoz, hanem a világhoz is kell mérnünk. Ha csak azt
nézzük, hogyan indultunk, a kép túl szépre sikerül. Hacsak azt vizsgáljuk, meddig jutottunk, esetleg nem voltunk elégedettek. Objektív
képet akkor kapunk, ha tudjuk, mi van a világban. Ennek a törekvésünknek persze határt szabnak a lehetőségek. Viszonylag keveset tudunk utazni, és kulturális eseményekről külföldről sem kapunk elegendő anya­got.

- És a konkrét tervek?

- A kezdet óta van egy vágyam. Amikor a Stúdiót csak terveztem, egy háttér-műsor tervét is kidolgoztam, még nevet is adtam neki: Nézőpont. A Stúdió fél veti a kérdéseket, a Nézőpont pe­dig a 2-es programban ki­bontaná. Tematikus adások lehetnének, a kulturális élet egy-egy területét tekinthet­nék át az adott pillanatban, mondjuk havonta egyszer.* Ez már rétegműsor, azoknak, akiket érdekel. Gondolom, így elesne a felületesség vád­ja is, amivel nemegyszer il­letnek bennünket

A másik vágy: fél- vagy negyedévenként, szintén a 2-es programban egy műsor. Közvetítőkocsik mennének, mondjuk, három vidéki zenés színházba, amelyeket össze­kapcsolnánk nézőkkel, képzőművészeti táborokkal stb.  Élő adások lehetnének, be­szélgetésekkel, telefonállókkal. Ez mozgalmas, érdekes, igazán  tévészerű lenne.

Nagyjából ezek a terveinjt. Kis csapatunk jól együtt van,'j és reméljük, telik erőnkből It/'j megvalósításukra is. Hogy*, meddig maradunk így, nem tudom; változhat a főszer­kesztő személye is ... „

 

Február 4. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Szabadszentkirályról jelentkezett körzeti adásunk. Az élő közvetítést a Budapestről kölcsön kapott Sz-2-es üzemjelű közvetítőkocsival valósítottuk meg. Szabadszentkirályról még sohasem közvetített a televízió egyenes adást, igazi népünnepély így hát jelenlétünk. (Szerkesztő-riporter:: Eszterhai Katalin, a ren­dező: Bucsky Csilla.)

 

Február 5. 11.55 "Szia, Mami" címmel havonta jelentkező műsor kezdődik kis­mamáknál.

„Ismét újabb sorozatot indított el, újabb közügy kollektív felkarolására, körüljárására - a saját eszközeivel természetesen - vállalkozik- a televízió. Szerdán délben, pontosabban 11.55-kor jelentkezett először - és havonta egyszer látható majd - a belpolitikai főszerkesztőség Szia, Mami! című műsora. Családias, családi magazin, tere-fere, ügyes, hasznos ismeret- és segítségnyújtás kismamáknak. Az adás
ugyanis nekik szól, a leendő és gyakorló édesanyáknak, feleségeknek, nőknek. Bár igazán akkor lenne értelme az adásnak, ha nem csak a kismamák figyelnének rá, fogadnák meg és hasznosítanák jótanácsait, hanem az apukák, férjek, nagy testvérek is, vagyis az egész család. Mert a család, legszentebb magánügyünk, egyre inkább közügy. (…) A gyermekgondozás, -nevelés, a család, a háztartás szám­talan feladatot, döntést,rengeteg - lelki, szellemi, fizikai energiát igényel és emészt fel. Anyaként, nőként helytállni olykor nem csupa öröm.. A műsor szerkesztői, a kismama­szerepben, a kismamakezekben a jövő nemzedékének, tu­lajdonképpen nemzetünknek sorsát látják. E felelősség sú­lyát ismerték fel és igyekeznek valódi támaszt nyújtani or­vosok, pedagógusok- pszichológusok, kozmetikusok, divat­tanácsadók segítségével. De a legérintettebbek, maguk a kismamák is szót - kapnak,. elmondhatják véleményüket. A műsor készítői számítalak tapasztalataikra, ötleteikre,^ csakúgy, mint őszinte kérdéseikre, gondjaik feltárására. A1 két házigazda Oravecz Éva és Győrffy Miklós.” Írta – Nidzielsky Katalin, Békés megyei Népújság, 1986. február 11.

 

Február 5. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Stúdiónk vendége dr. Enyedi György akadémikus, az MTA Regionális Kutatások Köz­pontjának igazgatója. Megállapodásunk értelmében évi három-négy alkalommal jelentkező sorozatot indítunk a dél­-dunántúli tudomány kiemelkedő személyiségei­nek bemutatása céljából. Dr. Enyedi György a ri­porteri teendők ellátást is vállalta.

Megbeszélést tartottunk,  Horányi Özsébbel, a JPTE taná­rával, az egyetem kommunikációs szemináriuma vezetőjével. Megállapodunk: Stúdiónk a kommunikációs szeminárium hallgatóinak egyik gyakorlati bázisa lesz.

 

Február 6. 17.55 Az Új Reflektor Magazin különkiadása.

A különkiadás a magyar szakszervezetek jövő héten kezdődő, XXV. kongresszusa jegyében fogant. Felidézi az alapszervezeti és  középszer­vi választások, a megyei kül­döttértekezletek és az ága­zati-iparági kongresszusok kritikus véleménycseréjét, az országos méretű párbeszédet leghétköznapibb gondjairól, társadalmi-gazdasági feszültségekről, konfliktusokról, érdekütközésekről. A stúdió vendége: Baranyai Tibor a SZOT főtit­kára. A beszélgetés témáihoz a magazin, munkatársai vé­leményéket gyűjtöttek a tag­ság köréből vállalatoknál, gazdálkodó  szervezeteknél, intézményeknél. A műsorban szóba került a munkás­sá válás gondjai; a megúju­lásra szoruló brigádmozga­lom és a munkaverseny kér­dései. A legérzékenyebb és legkritikusabb terület: az érdekvédelem és az érdek­képviselet. A tagság harco­sabb és következetesebb szol­gálatot vár minden szinten azoktól, akiknek bizalmát kölcsönözte. Az ár- és bej-politika, az életszínvonal-po­litika és a .szociálpolitika égető gondjai kapcsán meg­fogalmazódik az a kérdés is: hol húzható meg a szocializ­musban a piaci törvények ér­vényesülésének határa? Ho­gyan lehetne visszaadni a tisztességes munka rangját és becsületét?

 

Február 6. 21.00 Panoráma, műsorvezető: Baló György.

 

Február 8. 19.30  A Híradó beszámolt a Filmszemle megnyitásáról. Szerkesztő –riporter Moldoványi Ákos, a következő napokban Bogyay Katalin  szerkesztő – riporter és Baranyi István operatőr jelentkezett a Híradóban, az eseményről.

 

Február 9.  Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: A JRT híradójában ma sugározták a „Nas ekran" által forgatott, mohácsi maszkfara­góról készült riportunkat.

 

Február 9. 21.40  – Mestersége színész: Páger Antal. Szerkesztő: Virág Katalin, riporter: Molnár Gál Péter, vezető – operatőr: Marczali László, rendezte: Marton László.

„E televíziós sorozat - kí­sérletezések, útkeresések, eredmények, próbátételek közepette - egyre életerő­sebbé alakul és fokozatosan, szinte észrevétlenül megte­remti a mai magyar szín­művészet arcképcsarnokát. Aligha túlzunk, ha megálla­pítjuk: a különböző esztéti­kai, erkölcsi, emberi problé­mák, az alkotószemélyiséggé fejlődés, az egyéniség kibon­takozás folyamatai, konflik­tusai olyan sokszínűen vál­nak itt láthatóvá és érzékel­hetővé, hogy páratlan „for­rásanyag" birtokába jutunk. Talán azért tud e sorozat ilyen jellegű és értékű él­ményt nyújtani - az egyéni emlékezések, megnyilatkozá­sok, vallomások fénytörésében -, mert egy sajátos, kü­lönleges, ihlető és informatív helyzetet teremt. (…) „- írta Illés Lajos, Népszava, 1986. február 11.

 

„(…) A 87 éves Páger An­tal a Mestersége: szín ész so­rozatban vasárnap este ta­lán akkor volt a legérdeke­sebb, amikor az alkotó szí­nészről beszélt s arról, a - lehet, csak számomra külö­nös-érdekes - módszerről, ahogyan szerepet tanul, többször leírja a szöveget kézzel is, géppel is, nem ta­nulja tehát, hanem magáévá teszi, „újraírja", szinte el­játszva a szöveg megalkotásának írói folyamatát. így eggyéválva az eljátszandó figurával aztán már lehet „eszköztelen", mely titulus tényleg a „színikritikusi mar­haságok legcsillogóbbika", mint a beszélgetést vezető Molnár Gál Péter megje­gyezte. Mert nincs eszközte­len művészet, legföljebb esz­közöket, fogásokat oda nem illően használó, rossz művé­szet, és jó, mely az adekvát eszközök gazdagságával, az­zal, hogy nem lehet őket ész­revenni, lehet „eszköztelen". Csak úgy néz ki, hogy nem csinálok semmit, mondja Páger (egyik cigarettáról gyújtva a másikra, s egyre nehezebben lélegezve ugyan­akkor), csakhogy ezért az egyszerűségért meg kell kín­lódni. Noha élvezetesen, összetéveszthetetlenül beszélt pályája egyes szakaszairól, csak sajnálni lehet, hogy a mesterségről való elmélke­désre nem juthatott még en­nél is több ideje. Hisz ami a művészetet és a művészt igazán demitizálhatja, közel hozhatja a befogadóhoz, az épp ez, a mesterségről való egyszerű, világos beszéd. „ – írta Parti Nagy Lajos, Dunántúli Napló, 1986.február 11.

 

 

Február 10. 19.30  A Híradó naponta többször országos kőr-képekben számol be több, mint egy hétig tartó országos hó-helyzetről.

 

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Piti Zoltán elnök vezetésével Pécs megyei Város Tanácsának tisztségviselői Stú­diónkban. Együttműködési szerződés aláírását határoztuk el.

 

Február 13. 19.30  A Híradó beszámolt Sebes Gusztáv temetéséről. Szerkesztő –riporter Bánó András, az operatőr Kiss Péter volt.

 

Február 13. 20.00 Ember és árnyék, tv-film. Szereplők: Rudolf Péter, Hetényi Pál, Lippai László, Horváth Jenő, Kováts Adél, Bars József, Bán Zoltán, Bencze Ferenc, Dávid Ágnes, Kádár Flóra, Lontay Margit, Makay Sándor, Marton Kati, Máté Erzsi, Pásztor Erzsi, Rubold Ödön, Szabó Éva, Szabó Imre, Szőke Pál, Usztics Mátyás, Valló Péter. Dramaturg: Szántó Erika, operatőr: Kende János és Szalai András, rendezte: Gábor Pál.   

 

 

Február 14. 19.30  A Híradó több napon keresztül beszámolt a SZOT kongresszusának  eseményeiről, Szerkesztő –riporter Zádor László, Murányi László,  az operatőr Kiss Péter volt.

 

Február 14. SZKP Kongresszus

„A televízió nem topoghat egy helyben" - mond­ta tegnap este Sugár And­rás mikrofonjába az egyik interjúalany, s aligha kétséges, hogy megállapítása nemcsak a tévésekre vo­natkozott. A mai szovjet társadalom hatalmas vál­tozás kezdetén van. En­nek első jelei máris na­gyon érdekesek. Az egész világ szeme láttára, s még is sokakban kérdéseket is élesztve készül az SZKP XXVII. kongresszusára a Szovjetunió, s a valóban szenzációs témáról remek műsort készített az MTV Külpolitikai szerkesztőségé­nek stábja. A Moszkvai jelentésben bátran, őszintén válaszoltak utcai járókelők, „a vezetés közelé­ben levő" szakértők, üzemek dolgozói és a „kakaódisz--kók mulatózó huszonévesei. A több mint egyórás, ri­portfilmen látszott, hogy a szerkesztő remekül ismeri a témát, szó sem volt ad hoc beszélgetésekről, sok­kal inkább alaposan kivá­logatott színhelyeken, kö­rültekintően előkészített in­terjúkról. A friss gondola­tok, az új erők igénye egészen váratlan hevesség­gel tört felszínre Mihail Gorbacsov tavaly áprilisi megválasztása óta és a műsor legnagyobb erénye, hogy kiválóan adta vissza ezt a megváltozott légkört. Még a rögtönzött, piaci, vagy utcai felvételek is különböztek az eddig meg­szokottól: a megszólítottak olyan aktívan, önálló vé­leménnyel, nyíltan beszél­tek, hogy néha valóban csak csodálkozni lehetett a változás gyorsaságán, min­denre kiterjedő méretein. A Pravda leveleivel ismerkedő magyar riporter látványa éppoly váratlan volt, mint a főtitkárral va­ló közvetlen kapcsolatra történt hivatkozások, , a kollektív  - a családi és a ma­gánvállalkozásra, a gazda­sági törvényekre való köz­vetlen utalások. Az utób­bi évtizedek legnagyobb levéláradatát környezetvé­delmi kérdések váltották ki, de ez nem jelenti azt, hogy társadalmi-gazda­sági folyamatok új voná­sait nem érzékelik, nem dolgozzák- föl magukban a különböző társadalmi ré­tegek. A „Moszkvai jelentés az utóbbi hónapok egyik legizgalmasabb műsora volt. Annak a kongresszusnak az előkészítésébe pillantott be, amely köz­vetlenül befolyásolja majd a szovjet emberek életét.” – írta Horváth Gábor, Esti Hírlap, 1986. február 15.

 

„Nem akármilyen feladatra vállalkoztak a péntek este vetített „Moszkvai jelentés" című műsor készítői. A kül­politikai szerkesztőség forgatócsoportja az SZKP XXVII. kongresszusa előtt igyekezett megragadni a ,,Gorbacsov-korszak" első évének új vonásait. Az első képsorokban készséggel válaszoltak az utcai járókelők Sugár András kérdéseire, hogy ki, mit vár a kongresszustól, s * hogy mennyire elégedettek az új vezetéssel?   .

Egy újság szerkesztőségének levelezése mindig sokat el­árul az adott országról, a társadalomról, az emberek köz­érzetéről. Jól tudták ezt a műsor készítői is, bizonyára ezért látogattak el többek között a Pravda szerkesztőségé­be, hogy válogatást adjanak az oda beérkezett észrevételek­ből, véleményekből. A szovjet televízió munkájába, hét­köznapjaiba is betekinthettünk. Az újdonságokról „érdek­lődtek a műsorkészítői: „Több a "pozitív, bírálat" — fog­lalta össze új - törekvéseiket az egyik- neves szerkesztő. Ha már a mindenkit érdeklő kérdéseknél tartunk . .. Szó esett a több mint egyórás, műsorban a környezetvéde­lemről, arról* a mozgalomról, mélyet a közelmúltban indí­tottak e nemes cél érdekében. S beszéltek az új brigádvál­lalkozási rendszerről, a túlzott alkoholfogyasztás elleni küzdelemről, és így tovább, és így tovább .. . . S hogy kik szóltak minderről? Nos, ez az összetétel is igen széles ská­lájú, kellően átfogó. Elmondták gondolataikat neves köz­életi emberek, írók, Zaszlovszkaja akadémikus, a reform­gondolat vezető szakértője, de a riportfilm helyet adott a diszkóban szórakozó fiatalok, a munkások, a piaci vásárlók és árusok véleményének is. Tizenegy nappal a kongresz-szus előtt e dokumentumfilm ezzel zárult: „A Szovjetunió újabb fölemelkedésre, újabb fejvirágzásra vár, érte dol­gozik..." A látottak, hallottak meggyőztek minket e cél­kitűzés realitásáról. „ – Írta N.A. Békés megyei Népújság, 1986. február 18.

 

 

Február 15 – 17 SZOT KONGRESSZUS 

„ Összefoglaló a magyar szak­szervezetek XXV. kongresszusáról -  ezzel a címmel jelentkezett három napon ke­resztül összesen 130 percben a televízió az építők székhá­zából. Ám több volt ez a 130 perc az eddig (megszokott, szabványos összefoglalónál. Igazi, aktuális, politikai műsor kerekedett belőle; érde­kes, magvas riportokkal, szí­nes küldöttportrékkal, jól vá­logatott felszólalásokkal. A műsorvezető Ilkei Csaba volt, ő készítette a helyszíni ripor­tokat is. Valós tükröt tárt a televízió a néző elé, egy vitá­zó, kritikus kongresszusról, nem hallgatva el a tagságot leginkább foglalkoztató kér­déseket, melyeiket a küldöt­tek is képviseltek, hol a szónoki emelvényen, hol a mikrofon előtt.

Újszerű megoldás volt például az, hogy miután szombaton közvetítették Szabó Dezsőnének, az ÉGIS Gyógy­szergyár főbizalmi-helyettesének felszólalását az ingye­nesnek nem mondható egész­ségügyi ellátásról, vasárnap kamera elé kérték Szabónét (most már mint a SZOT frissen megválasztott új tag­ját és folytatták a gondola­tot a nagy visszhangot kivál­tott felszólalás témájáról, megemlítve az egyet nem ér­tők reagálását is. A Horváth Edével készí­tett riport olyan vitatott kongresszusi témákra reagált nyomban, mint a vállalati ta­nácsok és az egyszemélyi fe­lelős vezető viszonya, vagy a szakszervezetek szerepének változása az új vállalati irá­nyítási formák bevezetésé­vel. Szőllősi Istvánné ka­posvári pedagógus 1 perc alatt a saját pályájával és életútjával támasztottja alá kongresszusi javaslatának lé­nyegét - az ország  nyilvánossága előtt. Szokatlan volt, de milyen jó, hogy elhangzott: mit tesz az a Komárom megyei közalkalmazott, aki tíz évig volt a SZOT tagja, de most kimaradt az új testületből. Igen emberi és konstruktív volt Kárpáti Edit válasza, úgy­hogy a néző előtt nyilvánvalóvá vált: a megújulás természetes folyamat, és nem a névleges funkció, hanem az j elvégzett munka minősít a ; mozgalomban a jövőben is. 

És amire úgyszintén nem­igen volt példa: „egyenesben közvetítették a vitát, a módosító indítványokat, az egyet nem értők és a tartózkodók: szavazását. Azzal a nyílt igényes tájékoztatással erősítették a nézők bizalmát, amit épp a tévékamerák előtt sürgetett Sali Ferenc, a HVDSZ főtitkára. „ –írta (fl) Népszava, 1986. február 18.

 

Február 16. 19.00 A HÉT adása. A Február 24.-i elnökhelyettesi értekezlet jegyzőkönyvéből:

- A HÉT a közepes számok egyike volt (annak ellenére, hogy Kondor Katalin mint műsorvezető a legjobb formáját futotta).” - Magyar Nemzeti  Levéltár – XXVI-A-9. 94 doboz MTV iratok

 

22.20 Pódium – Lukács Sándor műsora. Szerkesztő: Farkas Katalin, operatőrök: Marczali László, Gyulay Gaál Krisztián, Réz Dániel, rendezte: Babiczky László.

 

 

Február 17. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Megbeszélés Pécs város vezető építészeivel. Elhatároztuk, hogy a körzeti adásokban ezen­túl rendszeresen bemutatjuk a kiemelkedő jelen­tőségű új épületeket: meghonosítjuk az építésze­ti kritikát.

 

Február 18. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy  Párágában tanácskoztak a Nemzetközi Rádió – és Televízió Tömegkommunikációs szervezeteinek vezetői. A Február 17 - i elnök-helytettesi értekezlet jegyzőkönyvéből: A TV Híradó megújulásának kedvező jegyei továbbra is jól láthatók, kényesebb témákat is nagy hozzáértéssel visznek a képernyőre (pl. kémcsere, Walesa stb.), gondot okoz viszont, hogy egy – egy adásban túl sok anyaggal dolgoznak (esetenként 20-25 témával), ilyen körülmények között hiányzik a lélegzetvételnyi szünet (esetleg kommentár). Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-a-9. 94 doboz MTV iratok.

 

Február 19. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy omlás történt Vasason a bányába, több halott is van. Szerkesztő –riporter  Berkics János, Kovács Sándor, operatőr. Tömeges halállal járó bányaka­tasztrófa Vasason. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Berkics János, a Tv-híradó pécsi szerkesztője Stúdiónkból - élő bejelentkezés formájában - tudósította az országot a legfrissebb események­ről. A szerencsétlenség hírét egyébként az ország­ban elsőként mi közöltük, február 18-án 19 óra 18 perckor, az éppen zajló regionális adás kere­tében.

 

21.05 Panoráma. Szerkesztő: Chrudinák Alajos, műsorvezető: Sugár András, a műsorban több mint 30 perces riport mutatta be, hogy Glasznoszty hogyan változott, változik a Szovjet Televízió műsorkészítési gyakorlata. Riporter: Sugár András, operatőr: Deimanik Tamás.

 

Február 20. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy elindult a Győri Városi Televízió Szerkesztő –riporter  Dákány András,  az operatőr Katona Miklós, a híradó győri tudósítói.

 

Február 21 - 22. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: . Nemzetközi sajtótájékoztató a szlovéniai Dabranokon és Szentgothárdon a „Két nyelven szólva" című magyar - szlovén koprodukciós műsor elkészülte alkalmából.

 

Február 22 (??) – Kun Béla

„Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nevét is alig hallották, történelmi szerepéről pedig mit sem tudtak Hosszú időn át a Kommunisták Magyarországi Párt­jának megalakulásáról, a Magyar Tanácsköztársaságra úgy beszéltek, mintha Kun Béla nem is lett volna, pe­dig később is fontos tisztségeket viselt a Kominternben. Élete legnagyobb tette a 133 nap dicsőséggel teljéi történelme, azt pedig többek között Illyés Gyulától tudjuk, hogy moszkvai emigrációjában is milyen értő figyelemmel kísérte a magyar irodalom alakulását, felismerte Kosztolányi Édes Annájának jelentőségét, i azon is túl tudta tenni magát, hogy Kosztolányi némi iróniával ábrázolta alakját.

Vele kapcsolatban ma is elhangzik időnként, hogy ellentmondásos egyéniség volt, de nem szabad elfelej­teni, hogy olyan történelmi szituációban kellett helyt állnia, aminek nem gólt „modellje", nem voltak olyan előzményei, 'hogy átvehetett volna korábbi tapasztala­tokat, tanulságokat. Ma már sokkal világosabban áll előttünk Kun Béla életútja, széppé, mint korábban. Bírjuk özvegyének visszaemlékezéseit, a történelemtudomány is sokat tett azért, hogy alakját, szerepét mind árnyaltabban lát­hassuk.

A századik évforduló alkalmat adott a tévének is arra, hogy felidézze. Varga Zsuzsa és Radó Gyula jól kamatoztatta azt a keveset, amit meghagyott az idő, s az egykori filmfelvételek mellett fontos szerepet kaptak a családtagok, harcostársak emlékezései, amiket tör­ténészek egészítettek ki. Az egész életutat nem lehet nyomon követni, a film így is hatásos képet rajzolt Kun Béláról, s hozzájárult ahhoz, hogy elfoglalhassa méltó helyét a magyar történelemben.” –írta Cs.L. Tolnai Népújság, 1986. február 25.

 

 

Február 23. 20.20 – Székely János: Dózsa. Főszereplő: Madaras József, operatőrök: Káplár Ferenc, Kerekes Sándor, Kollányi Gyula, rendezte: Sára Sándor.

„Székely János Dózsája az a dráma, amely alighanem csak olvasva él igazán. Gondolati íve és igaza megtörik és vitathatóvá válik, ha színészre bízzák a szö­veget színpadon, filmen és televí­zióban. (…) Sára Sándor mégis tévéjátékot rendezett a Dózsából: Dózsa megszemélyesítőjének Madaras Jó­zsefet "tette meg,” az ő kunos arc­vonásai lettek a történelmi hite­lességnek is, Székely .lános gondolatiságának is a hirdetői. A történelmi hitelről nincs sok ér­telme vitázni. Lehet, hogy olyan volt Dózsa; mint amilyennek Ma­daras József külsőleg ábrázolta, lehet, hogy másmilyen. Mint az eszményképpé magasodott törté­nelmi személyekkel általában, Dózsával is mindig, megtörténik a metamorfózis: ahány kor, ahány emlékező, annyiféle alakban je­lenik meg. Sára Sándor Madaras József alakjában véli legjobban fölidézhetőnek a parasztvezért; e sorok írója viszont a tévéjáték bemutatója alkalmával gyászolta el legszomorúbban Latinovits Zoltánt, aki nem tudta megvárni békességben, erősségben, míg a „néki író” elérkeztek hozzánk. Ügy hiszem, ha ő olvashatta volna föl a Dó­zsa-drámát, annak gondolati hi­teléről sem lehetne vitázni. Most azonban vitázni kell. Madaras József ugyanis patto­gásaival a szenvedelemnek mind­járt a játék kezdetén a legnagyobb hőfokával borított el mindent, és ily módon méltóságától  és töprengő nagyságától fosztotta meg Székely János gondolat-Dózsáját. Valóságos, hús-vér Dózsát igyekezett formálni Madaras, a naturalizmusnak olykor riasztó életszerűségével A szavaknak szinte mindenütt a felszínén ver­gődött. Háládatlan feladat volt az övé, nem vitás. Egy órán ke­resztül eljátszani egy szöveget mely játékra alig-alig teremt le­hetőséget, és ha mégis: az eljátszhatatlan játékok lehetőségét (párviadalt „játszani" nem látha­tó ellenféllel; lassú tűzhalált „ját­szani" szárnyaló gondolatiság­gal), ugyan ki az a talentum, aki erre képes? Madaras József vité­zül küszködött. Nem az 6 hibája, hogy az a Dózsa, akit fölmutatott, nem az a Dózsa, akire Szé­kely János írása alapján figyel­meznünk kell. A hiba azoknak a számlájára írandó, akik elfeled­keztek róla, hogy a drámairodalomnak még ma is él – és láthható virágzik is -egy olyan jelentős vonulata, amelyik nem a játéktereken hódít, hanem könyv alakban” -írta Lőcsei Gabriella, Magyar Nemzet,  1986. február 26

 

 

Február 24. 17.05.   Testvér – show. A Magyar televízió és az Országos Rendező Iroda közös műsora a székesfehérvári Vörösmarty Színházból. Közreműködtek: Medveczky András, Medveczky Ádám, Ötvös Csilla, Ötvös Csaba, Ötvös Huba, Váradi Magdolna, Váradi Viktória. Szerkesztő – műsorvezető: László Zsuzsa, vezető –operatőr: Marczali László, rendezte: Seregi László.

 

19.30  A Híradó naponta beszámolt az SZKP Kongresszusáról, benne Kádár programjáról, felszólalásáról is.  Szerkesztő –riporter Hardy Mihály az operatőr Hadházy László, a híradó moszkvai tudósítói  voltak. A kongresszus első napjának eseményeit élő adásban láthatják a nézők, a többi napon (a híradókon kívül). Az SZKP XXVII. kongresszusáról je­lentjük címmel olyan adás készül, amely az információkon túl vé­leményeknek is hangot ad

 

20.00 Fórum a Szovjetunióról. Az SZKP XXVII Kongresszusának előestéjén vezető moszkvai szakemberek vállalkoztak raa, hogy a lpolitikai szerkesztőség műsorában elemezzék a szovjet és a nemzetközi élet különböző jelenségeit. Akik válaszoltak a műsorban: Oleg Bogomolov akadémikus, Valerij Kugyinov Konsztantyin Mihajlov, Tamasz Kolesznyicsenko, Lev Voznyeszenszkij. Műsorvezető: Sugár András, szerkesztő: Benda László, rendezte: Born Ádám.

 

21.30 Közvetítés az Erkel Színházból. Puccini: Bohémélet Szereplők: Luciano Pvarotti, Póka Balázs, Sólyom – Nagy Sándor, Polgár László, Kincses Veronika, Kárpáti Ernő. Vezényelt: Rico Sacconi, rendezte: Nádasdy Kálmán és Mikó András.

 

Február 24.-i elnökhelyettesi értekezlet jegyzőkönyvéből:

- „ A színházi közvetítések az utóbbi években nagymértékben megritkultak. A helyzetet értékelni kell, a témában előterjesztést kell készíteni, melyben  javaslatot kell tenni a jövőben folytatandó gyakorlatra. Felelős: Murai et. – „- Magyar Nemzeti  Levéltár – XXVI-A-9. 94 doboz MTV iratok

.

Február 25. 20. 55 - minden nap,  a héten – - Az SZKP XXVII. Kongresszusáról jelentjük! – a TV -híradó különkiadása.

2. műsor: 18.30 Körzeti adások

Budapest-  :  Itt a Budapestiek beszélnek ….

A budapesti körzeti szerkesztőség és az Esti Hírlap közös riportműsora.

„Eddig kevésbé járt úton haladva próbálkozik a műsor a nyomtatott és az elektronikus sajtó eszközeinek egyidejű felhasználására” Szerkesztő – műsorvezető: Wisinger István, rendező: B. Révész László.

 

Pécs -  Szerkesztő: Füzes János, Stangl Márta, Békés Sándor.

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Körzeti adásunk indító anyagaként Belénessy Csaba és Hárságyi Margit összeállítá­sában még egyszer felidéztük a vasasi szeren­csétlenség legdrámaibb mozzanatait. Az ötödik szinti fejtésomlás nyolc magyar és hét lengyel bá­nyászt temetett maga alá, közülük tizenegyen éle­tüket vesztették. A vasasi temetőben adásunk napján kísérték utolsó útjára Szanda László csa­patvezető vájárt, így az ő temetésének alkalmá­ból vettünk búcsút a szerencsétlenség áldozatai­tól. A lengyel hősi halottaktól Hárságy Margit anyanyelvükön búcsúzott.

 

Szeged :    - Dél_alföld hírei, Parányi lézer – Tűz az orosházi Síküvegyárban – Családsegítő központok – Színházi bemutatók. Főszerkesztő: Regős Sándor, felelős szerkesztő: Olajos Csongor , rendező: tóth – Szöllős András

 

Február 26.  17.25 Az év lakóháza. A Pécsi Körzeti Stúdió műsora. Szerkesztő – riporter: Hárságyi Margíit, operatőr: Pálfy istván, rendezte: Bükkösdi László

 

 

Február 27 20.00 Krúdy Gyula : Primadonna, - zenés játék. Szereplők: Pitti Katalin, Bács Ferenc, Haumann Péter, Vajda László, Oszvald Marika, Benedek Miklós, Bende Zsolt, Lehoczky Éva, László margit, Bralay Zsuzsa, Tordai Éva, Hirtling István, Szolnoki tibor, Mácsai Pál, Szerednyei Béla, Raksányi Gellért, Nádas Tibor, Sárosi Gábor, Detre Annamária, Darvas Magda, Szabó Imre, Mezei Lajos, Dárday Andor, Schwimmer János. Dramaturg: Bánki László, vezető – operatőr: Kocsis Sándor, rendezte: Bohák György.

 

Február 28. 19.30  A Híradó beszámolt a Palme elleni gyilkosságról.

 

 

 

Március

 

 

 

 

Három új átjátszóadó kezdi meg működését - az egyik az új budapesti őrmezei és gazdagréti lakónegyedben javítja az 1 mű­sor vételét, két adó pedig vidéken épült: Debrecenben az 1., Ko­maromban pedig a 2. műsor vételének javítására.

 

Meghirdetik az 1986 őszén kezdődő Liszt műveltségi versenyt. Témája: az irodalom és a képzőművészet ihletése a Liszt-életmű­ben. Liszt Ferenc a képernyőn címmel háromnapos nemzetközi televíziós tanácskozásra kerül sor Budapesten. Húsz tévétársaság egy-egy Liszt-produkcióját is vetítik - köztük a Magyar Televízió Szent Erzsébet legendája és Faust-szimfónia c. filmjét.

 

Előterjesztés készült a Minisztertanács számára 3142/184 Mt. Számon, határozat megvalósításáról és a Magyar Televízió fejlesztésének feltételeiről  3/10/87 iktatószámmal. Idézetek a dokumentumból:

„(…)  A VI. ötéves terv a Magyar Televízió számára beruházásra 1.440 millió forintot irányzott elő. A központilag elrendelt csökkentések miatt a teljesítés 1.110 millió forint lett. Az elmaradás 23%-os, reálértékben azonban  több.

(…) Felmerül, azonban az a kérdés, hogy a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetben, valamint a hírközlési technika nemzetközi fejlődése mellett vállalható–e, hogy az MTV megtorpan  egy 10 évvel ezelőtti színvonalon, amely már akkor is a közepes nemzetközi teljesítményekkel volt azonos. (…) „   - Magyar Nemzeti Levéltár  XXVI-a-9-a -  106 doboz MTV iratai

 

Március 1.  16.05 Ki miben tudós? Történelem – döntő. Műsorvezető: Györffy Miklós, szerkesztő: Poós Ansrás, vezető – operatőr: Abonyi Antal, rendezte: Pásztory János.

 

19.30  A Híradó beszámolt a Szingapúri Magyar Napokról, helyszínről Sebes György tudósított.

„(Új Híradó).A Tv-híradót eddig is az egész ország nézte. Nem azért, mert szórakozni, hanem mert infor­málódni akart. Mostanában - főleg azóta, hogy a Magyar Táv­irati Iroda Londoniból hazatért tudósítóját, Aczél Endrét nevez­ték ki főszerkesztővé - a Híradó látványosabban informál. (Már-már úgy írtam: szórakoztatva. Sajnos, a témák miatt ez nem il­lő kifejezés). Az első képsorok fölcsigázzák az érdeklődést, s jut meglepetés az utolsó pillanatra is bizonyítva, hogy ugyanabban a harminc percben,  nagyjából ugyanarról a világról, ugyanan­nak a világnak 24 órájáról színesen is lehet tájékoztatni. Eddig -       például - a We are the world című dalt kizárólag popösszeállításiban hallhattuk, noha napnál virágosabb a politikai tartalma. A múlt héten ezzel a világsiker­rel fejeződött be az egyik Híradó - mert aktualitása volt, mert Lionel Richie szerzeménye ran­gos díjakat nyert - és az ember ugyan tudta, hogy a Híradót lát­ja, de az volt   az   érzése, hogy mégsem. Valahogy így csinálják , a politikai magazinműsorokat.  (…) „ –írta Ballai József Petőfi Népe, 1986. március 3.

„Alaposan átalakult a Té­véhíradó, az esti fél nyolcas, Szembetűnő jó néhány válto­zás, mégis, egy apróság talán a legjellegzetesebb. Egy kis fi­gyelmesség, ennyi az egész. Mert igaz, hogy feszesebb lett ez a félóra, szemlátomást több eseményről és érdekességről tudósít megnyerően,  röviden, versen. Igazán érdekes és vá­rakozást felkeltő az előzetes tartalomjegyzék. Rövidebbek és lényegretörőbbek a  kom­mentárok és hírmagyarázatok, változatosabbak a témák, akár hazai, akár külföldi történet kerül a képernyőre. Szóval: érezhető, hogy más elgondolá­sokkal, szisztémával készül, más a szerkesztés módja, meg-oVJása, koncepciója. De az a bizonyos apróság . .. Korábban a műsor végén „bevágták" az idő járásjelentést, aztán a mun­katársak egymás felé fordul­tak, meglazították nyakkendői­ket és ellazították magukat, csevegtek, míg eltűntek a képernyőről. Ez volt egyv ideig furcsa, de a nézők megszok­ták. Ezért figyeltek fel az apróságra a  műsorvezetők el­köszönnek” . írta (szabó) Esti harlap, 1986. március 5.

 

 

20.15 Az annak idején még fekete-fehérben igen jól fogadott tévéjáté­kot, Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem c. művét ismét elké­szítik - színesben. A darab újra nagy sikert arat.

Hubay Miklós: Ők  tudják mi a szerelem – tv-játék. Dramaturg: Mészöly Miklós, vezető – operatőr – Sík Igor, rendezte: Horváth Ádám. Szereplők: Tolnay Klári, Sinkovits Imre, Schütz Ila, Haumann Péter, Hüvösvölgyi Ildikó, Békés Itala.

 

21.15. Koósshow – jubileumi koncert az Operett Színházban. Szerkesztő: Módos Péter, vezető – operatőr: Szalay Z. László, rendező: Verebes István.

 

 

Március 2 – 15. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Gerner Éva tizennégy napos tanulmányúton vett részt az NSZK-ban, a Friedrich Ebért Stiftung meghívása alapján.

 

 

Március 3. 18.15  – Teleráma

Elnök-helytettesi értekezlet Március 17. jegyzőkönyvéből:” - A Teleráma a MUOSZ helyi közgyűlésének bemutatásával kettős hibát követett el, egy belső gondnak adott országos nyilvánosságot (határozatképtelenség), és az MTV illetékes vezetői tudta nélkül készített felvételeket. Korábbi adások tapasztalatai  (pl. nyilatkozat koprodukciós politikánkról ) is arra ösztönöznek, hogy az MTV működéséről ismeretet terjesztő e műsorunk egyes számainak elfogadását konkrétan szabályozzuk. Felelős: Nemes et. Határidő: április 01. Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-a-9. 94 doboz MTV iratok.

Március 6. 19.30  A Híradó beszámolt arról, Horváth J. Ferencet a híradó korábbi főszerkesztő helyettesét és Sándor Györgyöt, volt műsorigazgatót   Lakatos Ernő, kitüntette. Az operatőr Zih Béla volt.

 

Március 9. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: A magyar-szlovén televíziós együtt­működés történetében először került sor egy koprodukciós műsor egyidejű sugárzására Magyarországon, illetve Szlovéniában. ,,Kétnyelven szólva" című műsorunk az MTV és az LRTV hálózatában vasárnap délután ugyanabban az időpontban került képernyőre. (A műsorról a Dunántúli Nap­ló március 11-i számában Gállos Orsolya, a Kri­tika áprilisi számában pedig C. Szálai Ágnes írt a vállalkozás politikai jelentőségét méltató is­mertetést.)

 

Március 10. Elnök-helytettesi értekezlet jegyzőkönyvéből: 7. A Magyar Televízióban a portréműsorok előzetes egyeztetéssel készíthető. Az egyeztetést Nemes et végzi. Az erre vonatkozó körlevelket ki kell adni. Felelős: Nemes et. Határidő: március 24. Magyar nemzeti Levéltár – XXVI-a-9. 94 doboz MTV iratok.

 

Március 11. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Megbeszélés Sóvári Gizellával, aki az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága tanáraként is folytatni kívánja szociográfiai ihletésű dokumentumfilm-sorozatát. Elsőként Sióut népszerű tanítójáról, Róka Gyu­láról, illetve az ő életén, tevékenységén keresztül a falusi közösségek belső életéről, a nemrégiben megszervezett közművelődési kísérletekről, nép­főiskoláról készít műsort.

 

Március 15. 21.35 – Mécsfény  tv- játék, Szereplők: Geréb Attila, Farkas István, szerkesztő: Bulla Károly, operatőr: Kléner György, rendezte: Szabó József és Horváth Ádám.

„Ahogy az eddigiekből ki­derül, az idei Március 15-re értékes, új művek készűltek, melyhez kapcsolódtak aktuá­lis híradások, műsorok is. Például elismeréssel kell szólnunk a TV-Híradó széles körképet nyújtó., sok embert - köztük neves írókat, tu­dósokat, művészeket: Jókai Annát, Fekete Sándort, Glatz Ferencet és másokat megszó­laltató különkiadásáról. A hagyományokat méltóképpen ébresztő törekvések ezúttal elismerésre méltó módon nyilvánultak meg. Bárcsak mindj láthatnánk "ennek a tanújeleit.Különösen örülnénk olyan szívet-lelket. gyönyörködtető alkotásoknak, mint amilyen a Mécsfény volt. Petőfi és Arany levelezéséből készült színpadi mű (Szabó József) tévéváltozata (rendező: Horváth Ádám) szerzett nagy él­ményt. A két magyar költő­óriás emberi, költői és harcostársi kapcsolatának sok­színűsége, drámai telítettsé­ge, hol játékosságba, hol szenvedélyes önkifejezésbe, s kritikába, majd végül tragé­diába csapó jellege nemcsak róluk, hanem korukról, a tör­ténelmi események hatásai­ról is képet adott. Arany Já­nost alakító Geréb Attila és a Petőfi Sándort megszemé­lyesítő Fazekas István elmé­lyült emberábrázolásával ma­gával ragadta a nézőt.” Írta –Illés Lajos, Népszava 1986. március 18.

 

Március 17. 19.30  A Híradó beszámolt arról, Cziffra Györgyöt kitüntették, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével. Az operatőr volt Butskó György volt.

 

Március  16. – Zenebutik

„Juhász Előd műsora abban kü­lönbözik sok más, periodikusan jelentkező tévéadástól, hogy ami­kor már semmi újat nem vár tőle a néző, akkor is képes meg­lepetéseket kelteni. Néhány éve, amidőn már senkinek sem tet­szett, sem a könnyűzene, sem a komolyzene híveinek, hirtelen megújult és megerősödött a Ze­nebutik, ügyes hírnöke lett a zenei. élet mindennapi esemé­nyeinek. No, a dicsőség nem tar­tott sokáig. Bakikkal és tévedésekkel, szerkesztési balfogá­sokkal vonta magára eztán a Zenebutik á közönség érdeklő­dését. Nem az „újdonságaiért", „régiségeiért'* és „különlegessé­geiért" várta időről időre a jelentkezését az ember, hanem azért, hogy megláthassa, mit tud még szóban, képben és hangban elrontani szerkesztő, rendező és műsorvezető? Ez a fajta (go­noszkodó?) kíváncsiság se tartott túl sokáig. Gálvölgyi János pa­ródiája után ki-ki belenyugodott, a Zenebutik olyan, amilyen. Ku­szaszerkezetű, kuszanyelvű és ku­szaszemű. Legfrissebb adása azon­ban   saját régi adottságait,   és

Gálvölgyit is fölülmúlta. Szóté­vesztések és sutaságok, az érthetetlenségig agyonbeszélt ripor­tok,. önismétlések, fölösleges szó-szapontások és modorosságok, modorosságok - ez volt a ta­vaszi fesztivál zenei hírmondó­ja. Juhász Előd rendre lefordít­ja, ha riportalanya vagy ő maga idegen nyelven köszön, de hall­gat, ha fontos közlendők (mű­vek címe, előadói, tervek stb.) hangzanak el. Tréfálkozik, ami­kor nincs helye a tréfának (Liszt szülőházának udvarán, egy állí­tólagos gémeskút láttán példá­ul), és „rámenősködik", amikor a tisztelettudó tartózkodásnak volna ott az ideje. (Például a Cziffra Györggyel készített in­terjú alkalmával). El lehetne tű­nődni azon, hogy a műsor zenei betétei kárpótolják-e az embert azokért a szenvedésekért, ame­lyeket a műsorkeret és az össze­kötő szöveg kelt. El lehetne tű­nődni, ha egyszer a kínos kom­mentárok nélkül hallgathatná végig a publikum e műsort. Butik nélkül végre a zenét! „ – írta L. O. Magyar Nemzet, 1986. március 19.

 

Március közepén, 17-én rendkívüli elnökhelyettesi értekezleten tárgyalták meg Aczél Endre új híradó koncepcióját. Melyet előzetesen véleményezésre Gerencsér Ferenc elnökhelyettes megküldött: Varga Lászlónak, Márványi Györgynek, Léderer Pálnak, Chrudinák Alajosnak, és Medveczky Lászlónak. Az Országos Nemzeti Levéltárban megtalálható dokumentumok szerint Chrudinák és Medveczky a területük elleni támadásnak ítélte az előterjesztés egyes részeit.

Részlet Chrudinák kézzel írt véleményéből: „(…) Ez a legpimaszabb hatalomátvételi kísérlet! Nem kell többé Hírháttér, Panoráma, Stúdió stb …(…)”

Medveczky László írta: „(…) magam is minden elvi és gyakorlati segítséget szívesen megadok mindaddig: (…) amíg a TVH vezetősége nem vindikálja magának a jogot arra, hogy a belpolitikai főszerkesztőség jelenlegi műsorfeladataira igényt tart, /ld. 3. oldal alapján!/. (…)”

Márványi főleg a  a új szombat délutáni „0” kiadás indítását tartotta elgondolkodtatónak és a 40 napi magazint viszont ellenezte a /Hírháttér, Panoráma, Kék fény stb/ rovására menne szerinte, a néző nem bír  el ennyi politikai műsort esténként. - Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-a-9. 94 doboz MTV iratok.

 

Március 18. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Március 18. Ma került képernyőre a kaposvári Ifjúsági Házban rögzített hatvanperces összeállí­tásunk. A körzeti adások keretében az idei esztendő­ben még további három művelődési házból je­lentkezünk: Dombóvárról, Nagykanizsáról és Komlóról.

 

Március 23-án az International Herald Tribune- újságban jelent Jackson Deiel cikke a Magyar Televízióról. A cikket az MTI „Bizalmas” április 2-i számában közölte,”csak belső használatra, tájékoztatásra”. A Bizalmas kiadványt a Híradó szerkesztőségében is csak a kijelölt munkatársak voltak jogosultak olvasni.

„ A magyar televízió műsorában, szorult helyzetbe kerülve, egy szakszer­vezeti vezető a minap elismerte, hogy előfordulnak munkabeszüntetések a gyá­rakban,   bár   hivatalosan tiltják a sztrájkokat. Ugyancsak a tévéműsorban tapasztalt nyomás alatt az Országos Taka­rékpénztár ügyvivő igazgatója felhagyott a kísérletekkel, amelyekkel igazol­ni próbálta az átutalási betétszámlákra fizetett alacsony kamatot.

Ám a Hatvanhat című, népszerű műsor vezetője, Bán János arra emlékszik vissza a legszívesebben,  amikor a kormányzat egy munkaügyi tisztségviselője azt a határozott tanácsot kapta,   hogy le kell mondani végre a szocializmus­ban a teljes foglalkoztatás elvéről.

"Valami ilyesmit válaszolt: 'Tudja maga, mit mond?'" - idézi fel Bán János ezt a pillanatot. A magyar televízióban korántsem szakemberek provokatív kérdései fajul­tak idáig, hanem az egyszerű magyar állampolgárok által gyakorolt nyomás éreztette hatását. A műsor keretében, amelyet Bán János vezet, 66-66 állam­polgárt hívnak meg rendszeresen, s ezek a résztvevők kemény próbának vetik alá belpolitikai ügyek kapcsán a magas rangú tisztségviselőket, majd szavaz­nak arról, elfogadják-e a kapott válaszokat. Az egyik leginkább figyelemreméltó példája ez annak, miként változtat­ta meg a magyar televíziót a fokozatos politikai liberalizálódás a szovjet tömb e légreformistább országában. Miközben a kommunista hatóságok árgus szemekkel figyelnek, a televízió az átlagemberek aggodalmait és a hivatalos­tól eltérő nézeteit szellőzteti, olyan mértékben, amely a legtöbb kelet­európai országban elképzelhetetlen lenne.

"Egyszerű a magyarázat: nem hiszem, hogy vannak olyan kérdések, amelyekre a televízióban nem lehet válaszolni - mondja Bán János az immár négy esztendeje újra meg újra jelentkező műsorról, melynek ihletője a nézők részvételére alapozott amerikai show-műsor. Az én programomban  a magas rangú tisztviselők rákényszerülnek arra, hogy vitakozzanak a közönséggel. Ha változásokra van szükség,, kénytelenek vázolni a megoldásokat.  

 

Bán János műsora,  amelyet régebben igen merésznek ítéltek, már már csak egy a kormányzatot számadásra késztető magyar tévéprogramok közül. A közel­múltban alindított Ablak című müsor a különféle termékekre és állami szolgáltatásokra vonatkozó fogyasztói panaszokat vizsgálja. A televízió irányítói úgy vélik, az uj programok, noha végső soron hűségesek maradnak a szocialista rendszerhez, sajátos eszközt nyújtanak a magyaroknak a kormány befolyásolására, nyomás gyakorlására. 

"Egyfajta fórumot jelentenek ezek a műsorok, ahol az emberek hangot ad­hatnak saját véleményüknek - mondja egy televíziós vezető. - Ugyanakkor a kormány e programok segítségével értesüléseket szerezhet arról^ milyen prob­lémákkal küszködnek az emberek,  milyen intézkedéseket kellene hozni."

Mindez beilleszkedik a magyar vezetők általánosabb törekvésének kerekeibe, amely arra Irányul, hogy  bővítsék a részvétel és a vélefnénynyilvánitás szabadság határait, a közélet alapvető ellenőrzésének megszüntetése nélkül.'

"A hatóságok már nem próbálják előírni a kulturális megnyilvánulásokat, inkább azzal törődnek, hogy kijelöljék ezek határait - állítja Haraszti Mik­lós másként gondolkodó író. - Széles körben elterjedt nézet, hogy e határo­kat lassanként bővíteni lehet, bár igazi alternatívák kibontatkozására nincs mód."

A közelmúltban, az uj sajtótörvény előkészítésekor fény derült e poli­tika kettős céljára. Számos újságíró dicsérőleg nyilatkozott a törvényter­vezetnek arról a szakaszáról, amely megköveteli, hogy minden kormányzati tisztségviselő adjon felvilágosítást a sajtónak, módot nyújtva igy a "kényes témákkal" összefüggésben is a bővebb tájékoztatásra.

Ugyanakkor egyes tisztségviselők hangsúlyozták, hogy az uj törvény szi­lárd törvényes alapot teremt majd a leszámolásra a magyarországi "szamizdattal", az illegális sajtóval, amelyhez jelenleg fél tucat földalatti politi­kai folyóirat és ugyanennyi könyvkiadó tartozik.

Bár kevés megfigyelő számit arra, hogy a kormányzat a közeljövőben meg­semmisíti a független kulturális tevékenységet, kétségtelen, hogy a hatósá­gok eddig sikerrel tartották a hivatalos korlátok között a magyar művészek és értelmiségiek túlnyomó többségét. Más kelet-európai kormányok e téren nemigen dicsekedhetnek hasonló eredményekkel.

Lengyelországban sokkal inkább elterjedt az illegális lap- és könyv­kiadási, illetve független művészeti tevékenység. A hivatalosan engedélye­zett és támogatott, meglehetősen sovány varsói kulturális termést, noha a lengyel rendszer sokszor hivatkozik saját liberalizmusára, a toleranciát csendben gyakorló magyarok számos területen túlszárnyalták.

A televízió műsora az egyik legszembeötlőbb tanújele ennek a fejlődés­nek, hiszen a tévé az a tömegtájékoztatási eszköz, amelyet a szovjet tömb országaiban a hatalom a legféltékenyebben őriz. Még az 1970-es években is, amikor Magyarország javában folytatta nagy figyelmet keltő reformprogramját - a gazdaság központi ellenőrzésének fellazítását -, a televíziót az unal­mas, "nevelő szándékú" műsorkészítés és a közvélemény-központú hírszolgálta­tás módszere uralta.

Az elmúlt néhány évben sok régi műsort megszüntettek, népszerű szórakoztató ^műsorokkal váltottak fel, s a belpolitikai tájékoztatás jelentősen megjavult. A minap, két évtizede élőször, az esti tévéhíradót is átszervezték. Az új, fiatal" szerkesztők felváltották a merev hírolvasási módszert egy nyugatiasabb, pergő ritmusú, filmriportokra alapozott tájékoztatási eljárással.

Úgy tűnik, Bán János műsora a közönség kívánságainak figyelembevételét* Ötvözi a közügyekre vonatkozó véleménynyilvánítás robbanásszerű fejlődésé­vel, fi témák kiválasztása után Bán más műsorokban felbukkanva szólítja fel a nézőket arra, hogy küldjenek levelet, melyben saját véleményüket foglalják össze. Ezt követően Bán János és munkatársai átnézik a leveleket, amelyek­ből néha 20 ezer is érkezik, s a levélírók közül hívnak meg 66 személyt a műsorban való szereplésre. A vendégként megjelenő kormányzati tisztségvise­lőknek először Bán János tesz fel kérdéseket, kényes természetű témákról. Ezután a közönség kér választ saját kérdéseire. Minden válasz esetében a meghívottak gombnyomással szavaznak arról, kielégítőnek ítélik-e a magyará­zatot. Amennyiben a többség másként gondolja, a vendégül látott személyiség­nek tovább kell érvelni, vagy meg kell változtatnia álláspontját.”- /Ford.: Konok István/ - /Diehl, J. : In Hungary, Upbeat Television Even Serves as a Channel for Complaints = International Herald Tribüné,  1986. március 22-23.,  1.  oldal/

 

 

A hétfői rendkívüli adásnapon műsorra tűzték Tolsztoj: Élő holttest című művéből Havas Péter rendező még 1984-ben készült tv-játékát.  Dramaturg: Fáy Lászó, operatőrök: Szalay László, Gombos Tamás, Pénzes István, Urbanics Lajos voltak.

„ Megint beiktat­tak egy rendkívüli adásnapot és megint nagyot vétett önmaga ellen a Szabadság téri törzsintézmény. Ezen a márciusi hétfőn ugyanis egymás után kétszer késztette homlok-ráncolásra a készülék tulajdonosokat. Először akkor   berzenked­hettünk, amikor a tízesztendős Skála került egy erősen rek­lámízű aiándékműsor   közép­pontjába. Másodszor pedig ak­kor, .amikor Tolsztoj Élő holt­test című fámájának feldol­gozásihoz ez után a hozsannázás után követelték .volna : még majd éjféltájig" tartó türelmet. Amiképpen a híradó utáni másfél óra folyvást za­vart a kétségkívül jeles cég magakelletésével, ugyanúgy mértéktelenül   nagy erőfeszítésbe tellett Fegyának,   Lizanak, Karenyinnek meg a többieknek    a felsőfokon előadott kínjait, keserveit, végigfigyelni. Ehhez a Havas Péter rendezte, mértéktartóan és ízlésesen romantikus históriához összeszedettebb percek kellenek – nem pedig ilyen bagolyhuhogásos idő. …” – írta Akácz László, Pest megyei Hírlap, 1986. március 20.

 

Március 25. 19.30 Híradó

„Szombaton este láttuk-hallottuk utoljára a tv-híradó 1959 óta megszokott főcímét és szignálját. Holnap már Presser Gábor, Kiss István ^által hang­szerelt zenéjére a Kozma Péter grafikus tervezte új főcímet lát­hatjuk és a műsorvezető a Kéz-dy Lóránt tervezte korszerű stú­diódíszletben jelenik meg. Bú­csút mondhatunk a harsány égkék háttérnek, a blue boxnak; a műsorvezető háta mögött megjelenő vetített képeknek is.

De annak, hogy a tv-híradó-nak nem csupán á külsőségei változnak meg, már hetek óta tanúi vagyunk. Azóta, hogy új csapat vette át a fontos, min­dennapi politikai információkat szállító műsor irányítását: Aczél Endre főszerkesztő, Elek János és Sándor István főszer­kesztő-helyettesekkel.

 

Heten, hetenként

 

A korszerűsítésnek ugyancsak itt volt már az ideje. De beszél­jünk inkább a jövőről. Sándor István tájékoztatta lapunkat az új tv-híradóról. Megtudtuk tőle, hogy külföldön bevált pél­dára ezentúl egy hétig ugyan­azt a „házigazda'*. műsorveze-1 tőt láthatjuk a híradó első ki­adásában, aki munkatársakkal, állandó szerkesztői teammel dolgozik, és az adott nap ese­ményeinek ismeretében dönti el, hogy kiket hív meg az esti műsorba, egy-egy hír kommen­tálására, így feltehetőleg min­dig minden hírről attól az új­ságírótól, szakértőtől hallunk majd, aki a legtájékozottabb, a leginkább ért hozzá.

Gyarapodnak a helyszíni kapcsolások, telefoninterjúk, nemcsak külföldről belföldről is. Sporttémában hírek helyett ezentúl riportokat láthatunk, nem az eredményeket közli' a híradó - hiszen ezt előbb és részletesen megteszi a rádió -, hanem az eredmények körülmé­nyeiről, a háttérről informál. Megnő a meteorológiára szánt idő, de ezentúl kevesebb szó esik arról, ami az időjárásban volt, ám több arról, ami vár­ható.  

 

Távolabbi tervek A műsorvezetők — egyelőre negyedévig — heten váltják egymást. A tv-híradó stábjá­ból Elek Jánost. Sándor Ist­vánt, Káplár F. Józsefet, Moldoványi Ákost, külső munka­társaik közül Pálfy Józsefet, P. , Szabó Józsefet és Sugár And­rást, látjuk ebben a szerepkör-,, böpy Májustól a második és ft harmadik kiadást is újságírók vezetik, ekkor - naponkénti váltásban - újra találkozha­tunk műsorvezetőként is régi híradósokkal. Ugyancsak má­justól jelentkezik először szom­batonként 15^ percben a „nul­ladik" kiadás, a műsorkezdés­kor. A távolabbi tervekről is érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy egy éven belül - a harmadik kiadás helyén – 35 - 40 perces magazinnál szeretnének jelent­kezni, amelyben a nap hírei mel­lett helyet kapnak majd érde­kes témákat feldolgozó, hosszabb riportok is. Ebben a ma­gazinműsorban lesz majd iga­zán szerepe a tv-híradóban most megalakuló kultúrpolitikai rovatnak is.

 

 Kétszer annyi hír

 

Ami a hosszúságot illeti: az új tv-híradó kerülni szeretné a túlbeszélést, az unalmat, ki­oktatást, nevelést. Készítői a gyors, pontos informálás hívei. És aki kételkedik abban, hogy a másfajta munkatempóhoz és szerkesztői szemlélethez szo­kott régi stáb alkalmas erre az új híradóstílusra is, azoknak el­mondjuk, hogy a hírek szerint nagy munkakedvvel, aktívan vesznek részt az átállásban. A tempó felgyorsulására a közönség figyelmét külön nem is kell fölhívni. Észrevehettük, hogy mostanában a félórányi műsoridőbe kétszer annyi hír fér el, mint korábban.

A szelektálás legyen a néző dolga. „ – írta V.F.É. Magyar Hírlap, 1986. március 24.

 

„Űj szignállal, új főcím­mel, valamint új tartalmi és formai törekvésekkel je­lentkezett a tv-híradó tegnap este. Sebtiben vég­zett és igen szerény „merí­tésű'' közvéleménykutatásom szerint egyelőre még sok bennünk, nézőkben a kötődés a régihez - hiába, nagy úr a megszokás! -, de már az első jelentkezés­ből is érzékeltük az újdonságokat.

Az új híradó lényegében „jól van kitalálva", de mint a tegnapi felelős szerkesztő mondta munkatársainak az adás előtti utolsó óra lázas tevékeny­sége közepette: „Tele va­gyunk apró guzmikkal, még minden szokatlan. Valóban, maguknak az al­kotóknak is bele kell még szokniuk az újba, s a mun­ka mindennapi gyakorlatá­ban bizonnyal el fognak tűnni azok a szakmai zsargonnal „guzmiknak" . nevezett zavarok, tisztázat­lanságok,  amelyekből né­hány a tegnapi „kész ter­mékbe'' is becsúszott, noha ezeket jobbára csak ma­guk a híradó készítői vet­ték észre.

De hogyan jutott az előbb idézett mondat az Esti Hírlap munkatársá­nak fülébe? Egyszerűen úgy, hogy módja volt jelen lenni tegnap a híradót ké­szítő munka utolsó órájá­ban," s hogy az adást a stúdió közvetlen szomszéd­ságából, a technikai helyi­ségből nézte végig.

Kollegialitás ide, kolle­gialitás oda - nem volt valami szívesen látott vendég. Ámde ezt igencsak megértette, hiszen eleve tudta, hogy csak „bajnak jön". A műsorkészítés be­fejező szakaszában még egy szürke hétköznapon sem hiányzik egy törődést igénylő idegen, hát még egy új műsor bemutatkozá­sának napján.

A „betolakodó", a tapin­tatlan tudósító helyet fog­lalt tehát a számára muta­tott széken, és figyelőállás­ba helyezkedett. Ekképp jegyezte le a fent olvas­ható mondatot is.

 

REGGELI RAJT

 

A helyiség, amelyben a munka folyik, lambériával borított. A falakon térké­pek és egy tábla: Tilos a dohányzás! Az asztalok úgy vannak egymáshoz tol­va, hogy egy I betű raj­zolatát adják, de vannak még más asztalok is. Isme­rős arcokat látunk. Elek János szerkesztőt, Sándor István műsorvezetőt, Bánó András sporttudósítót, Bozai József bemondót. És ismeretleneket, azokét, akik nem jelennek meg előt­tünk, de munkájuk ugyan­olyan fontos része tájékoz­tatásunknak, mint azoké, akiket szinte családtagként üdvözlünk estéről estére. A láthatatlanok közül Müller László rendező áll az élen, de rajta kívül még legalább tucatnyian szor­goskodnak a szobában.

Este fél 7-kor - tehát pontosan egy órával az adás kezdete előtt -, ami­kor megérkeztem, már fél óra híján fél napja folyt a munka. Mint Sándor István foszerkesztő-helyettestől - már a híradó be­fejezése után -" megtud­tam: a rajt reggel 9 óra­kor van, amikor is a gyár­tásvezető jelenti a felelős szerkesztőnek, hogy mikor­ra várható az első belpo­litikai anyagok beérkezése. Az információáradat bel­földről körülbelül tízkor, külföldről dél körül indul. S közben - főszerkesztő­től a titkárnőn át a gép­kocsivezetőig - pontosan 146. ember dolgozik azért; hogy a nézők milliói este képet kapjanak arról, mi történt kis hazánkban és a nagyvilágban.

Folyik az anyagok kivá­logatása, s közben a mű­sorvezető írja az összekö­tőszöveget. Az utolsó óra a végső tisztázásé. A szerkesztő –rendező - műsorveze­tő triumvirátus veszi át a teljhatalmat. Másodperce­ket egyeztetnek, végszavak röpködnek a levegőben. Mondhatnám: ők végsza­vakból is megértik egy­mást. A kívülállónak néha percekig kell törnie a fejét, hogy megértse, miről is van szó. A hangulat jó, bár - természetesen nem mentes námi ideges­ségtől. „Itt már csak a Pista marad" - mondja Müller László, arra utalva, hogy ki látható a képer­nyőn az adott másodperc­ben. „Meg a majré!" — te­szi hozzá ön ironikusan Sándor István. Bizony a legslágfertigebb tévé-, személyiségben is van fe­szült-jég ilyenkor.

 

GYALOGSZERREL

 

Negyed nyolckor indu­lunk lefelé a stúdióba. A házi szabályzat előírja, hogy a műsor „élcsapatá­nak" gyalog, a lépcsőn kell lemennie. Mert mi van, ha a lift elakad, és a stáb bennreked egy negyedórá­ra?

Lesétáltunk tehát. És a  többit látta a kedves olvasó” – írta Morvay István, 1986. március 36.

 

Március 27. (20.00) Színházi világnap

„ Egy este, "három színház címmel” három- különböző színházból ad egyenes közvetítést a televízió. Úgy emlékszem:
a tavalyi színházi világnapon négy helyről közvetítettek.

Erre maga és sokan mások tévesen emlékeznek mondja Virág Katalin, a mai monstre műsor szerkesztője -, tavaly ugyanis csakugyan volt hasonló és valóban négy különböző színhelyről megszólaló műsorunk, de nem a színházi – világnapon, hanem attól független, közönséges hétköznapon. Azaz: nem is volt az olyan közönséges este.
(…) - És ma este?

- A tavalyi, hasonló adásunkhoz képest lénye­ges különbség, hogy most az első csatornán jelentke­zünk, s a túlzsúfoltság elkerülése érdekében - nem négy, csak három helyről a . budapesti stúdión kívül. Egyébként, mint ama ta­valyi adást, a mait is Wisinger István vezeti a stú­dióból, ahol kívüle ott ül. majd Pándi András, a Mű­velődési Minisztérium mű­vészeti főosztályának- veze­tője, Balázs József író és Lendvay Ferenc, a kecske­méti Katona József Szín­ház új igazgatója Lendvay talán a legtapasztaltabb vi­déki színházi „specialista" ma az országban, oly sok helyen volt igazgató vagy művészeti vezető. S mint­hogy a budapesti Radnóti Miklós Színpadon kívül két vidéki színházból közvetí­tünk, feltehetően nagy hangsúlyt kap majd a be­szélgetésekben a vidéki színházi lét és életforma, a helyi igények és elvárások találkozása azzal, amit a művészek nyújtani tudnak nekik, elsősorban ezért hív­tuk meg ennek specialistá­jaként Lendvayt.

- Miért éppen a „neve­zett három színházra esett  a "választásuk?

-  A Radnótira azért, mert az évad eleje óta új vezetése van, következés­képp arculata éppen válto­zó, meg aztán hadd kerüljön egyszer végre egy kis nézőterű kamaraszínház is reflektorfénybe. A zala­egerszegi Hevesi Sándor, és a nyíregyházi Móricz Zsig­mond Színházra pedig azért, mert ők a magyar színházi- világ benjaminjai, mindkettő az utóbbi fél év­tizedben nyitott kaput. (…) „ –írta Barabás Tamás, Esti Hírlap, 1986. március 27.

 

 

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Március 28-án Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyék szakszervezeti vezetői stúdiónkba látogattak.

 

Március  31.   20.35 Jó estét, Mikroszkóp! – politikai kabaré. Szerkesztő: Szilágyi András és Selmeczi Tibor, vezető – operatőr: Marcali László, technikai rendező: Dékány György. Szereplők: Halász László, Heller Tamás, Koós János, Markos György, Markos Zoltán, Nádas György, Rácz Mihály, Sas József, és Selmeczi Tibor.

 

Ismét jelentkezik, a teljes víkendet átfogó Hétvége c. adás. (Műsor-vezető: Horvát János, "háziasszony": Endrei Judit.)

 

Az Országos Béketanács és a Magyar Televízió közös nemzetközi gyermekrajzpályázatára 5 kontinens 62 országából 7420 gyermek 8687 pályamunkája érkezik. Rangsorolás nélkül 30 rajzot díjaznak - köztük 6 magyart is.

 

 

 

 

 

Április

 

 

Április negyedike alkalmából kiváló művész címet kapott Dömölky János tévérendező, érdemes művész címet Fehér György rendező és Kocsis Sándor operatőr, a filmművészek Balázs Béla-díját Sza­bó Attila és Witz Éva, az újságírók Rózsa Ferenc-díját Sándor Ist­ván vehette át. 

 

Április 1. 22.00 Rekviem egy hídért, - dokumentumfilm. 1944. december 17-én Hidasnémetiben a visszavonuló német csapatok minden hidat felrobbantottak, kívéve a vasbeton közúti hidat. A filmet készítették: Balogh Rudolf, Forray Tibor, Grocza György, dr. Halák László, Juhász Zsuzsa, Szűcs László, és Téry Tibor.

 

2. műsor –  18.30 Körzeti adások

 

Budapest - : PB-BRFK gazdasági rendészetének egyik vezetője. Pavilonok a főváros utcáin – Budapest köztéri szobrai – a csepeli szolgáltatóház kálváriája, Rendhagyó közbeszólás a VII. kerületi Tanács ülésén- Üzérkedés, árdrágítás, a stúdió vendége a BRFK gazdasági rendészetének egyik vezetője. Műsorvezető: Györffy Miklós, szerkesztő: Varga László, rendezte: Fazekas Lajos.

Pécs  : -

Szerkesztő: Kurucz Gyula.

Szeged: -  Hírek, információk a Dél _ Alföldről, Közműgondok Szegeden – A hétvége sportja – Áprilisi bolondságok. Főszerkesztő: Regős Sándor, szerkesztő: Király Zoltán,

 

 

 

Április 2. 19.30 Híradó

A Híradó beszámolt a Bolgár Kommunista Párt Komgresszusáról, és Zsivkov beszédéről, a szerkesztő –riporter Kaplár F. József volt.

A Híradó beszámolt arról, hogy 125 éves a Déli-vasút.  Szerkesztő –riporter Murányi László,  az operatőr Burza Árpád volt.

„Mondják, hogy negyedszázada olyan a híradó, amilyen egészen a legutóbbi időkig volt. Persze formájában, meg­jelenésében. A bevezető képsor, a díszletek, a szerkezet. Azt is mondják, éppen ideje érkezett, hogy megújítsák, hogy felhasználják az elektronikus technika vívmányait abban a bizonyos „bevezető képsorban", amíg eljut a néző odáig, hogy megjelenik a képernyőn az éppen soros hír­adóvezető, aki (az új koncepció szerint) nagyobb szerepet kap. mint eddig volt szerepe annak, aki beköszönt, hogy jó estét kívánok.

Már kedden a premiert árgus szemekkel figyeltem. Nem hiszem, hogy akadna kivetnivaló az új „felvezetésben", az elektronikus képjáték érdekes, figyelemkeltő, habár a meg­jelenő Sándor István mögött az a mozdulatlan, Híradó feliratú földgömb sokszor, a futball-labda képzetét keltette bennem. Bizonyos, hogy ez a képzet csak annak a terméke, hogy még nem szoktam meg a híradó új ruháját, és az sem "jelent semmit, hogy" a kedd óta eltelt napok sem hoztak-ebben lényeges változása. A továbbiakban azt éreztem, hogy a híradó a Hétre hasonlít, de az is lehet, Hogy a Hét hasonlít a híradóra, ami nem is "meglepő, hiszen* Sándor István a Hét nevezetes egyénisége, nem bújhat ki a saját bőréből. A „hírolvasó kolléga" felkérése viszont nem ide való, és az sem, hogy (legalábbis szerdán) nem döntötték el, milyen távolságból lássam én, a néző, ezt a kollégát. Kicsit messzire vitték tő­lem, és sok volt körülötte az indifferens tér, az egész kissé szürkére és szegényesre sikerült. A híradó anyagának felosztása, tehát a híradó szerkeze­te, belső ritmusa, azt hiszem, megfelel a követelmények­nek. Világosan egy célt szolgál: eljuttatni a nézőhöz a vi­lág és hazánk legfrissebb híreit. A gyors és pontos tájékoz­tatás, <,(sajtótörvény!) a televízió híradójára is vonatkozik, több millió néző várja (és igényli!) ezt.

A régit pedig szépen temessük. Nagy korszakokat   élt meg, ismert zeneszignálja este fél 8-kor felerősödve hallat­szott a városi lépcsőházakban, falusi utcákon. Az új zene­szignál, az új Presser-mű? Majd huszonöt év múlva ki­derül. Egyelőre eléggé jellegtelen. Végül pedig: minden jót az új híradónak, főleg sok iga­zán jó hírt, közös örömünkre. „ –írta Sass Ervin, Békés megyei Népújság, 1986. április 2.

 

„Új seprű jól seper - tartja a népi bölcsesség, s ez illik a Tv-híradó új vezetőire is. Mind köztudott: Aczél Endre, az MTI volt londoni tudósítója vette át három hónapja a híradó irányítását Matúz Józsefnétöl. A váltás számos po­zitív jelét véltük felfedezni a képernyőn az év eleje óta. Gondolunk például a zenei aláfestéssel kísért „felvezetés­re", a pergőbb műsorvezetésre, vagy a színesebb tudósítá­sokra. A tartalmi megújulást a múlt hét óta megváltozott formai jegyek is kísérik. Az ezzel kapcsolatos első benyo­másaink vegyesek. A behízelgő, hívogató jellegű zenei szig­nál talán jobb az előzőnél, a háttérként használt földgömbös megoldás is elfogadható bizonyos esetekben. Komiku­san hat viszont úgy, hogy előtte mindig ott van egy másik „gömb", a műsorvezető feje. Kicsit sok volt egy héten ke­resztül Sándor Istvánból, mint ahogyan úgy lesz ez valószí­nűleg ezen a héten egy másik, éppen soronkövetkező mű­sorvezetőből. „ –írta M. J. Zala megyei Hirlap, 1986. április 2.

 

 

Aczél Endrével beszélgetett a RTV Újság 13. számában Párkány László részlet a riportból:

„(…) A megújulás biztos jele a dinamizmus, a protokoll – közlések számának csökkenése, a feszesebb, egyszersmint élvezetesebb, hangulatosabb riportok egész sora. Az SZKP XXVII. Kongresszusát közvetítő és értelmező különkiadás pedig a televízió eddigi változatos történelmében is meglepetés számba ment: a jelentős politikai eseményt – vonzó feldolgozása révén – országos érdeklődésű üggyé avatta.

- A Tv –Híradó idő és műfaji korlátai között miként helyezhető el megalapozott, jó ügyet szolgáló bírálat?

- Tájékoztatáspolitikai alapelv, hogy a jó ügyet szolgáló bírálatnak helyet kell adni. Ehhez azonban lábjegyzetek kívánkoznak. A Híradó jelezze, amennyire tudja – és elsősorban képi eszközökkel – a problematikus ügyeket, a visszásságokat és szólaltasson meg minden érdekeltet, ha úgy tetszik: soha ne feledkezzék meg a „másik fél” meghallgatásáról. Végül de nem utolsó sorban, az információs műsorok nem kritikai pódiumok, mert  a jogosítványuk nem erre szól. (…)

- Gyakran vitatták a híradó kérdezési etikáját. A riporterek – maguk mögött érezve az intézmény súlyát és tekintélyét – nemritkán lehengerlőek, kérdéseiknek inkviziós éle van. A riportokból az világlik ki, hogy egyes riporterek nem meggyőzni, hanem legyőzni szeretnék a vitapartnereiket.

- Van ilyen. Hogy mi a véleményem róla? Ugyan az, mint amit a kérdés negatív éle sugall. Egyébként a riporternek nincs jogosítványa arra, hogy beszélgetőpartnerét meggyőzze. Adásban semmiképp. Ha a forgatás előtt ezt meg tudja tenni – érdeméül jegyezzük fel. (…)”

 

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából (április 2).  : „Aczél György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja Stúdiónkba látogatott. Elisme­réssel szólt stúdiófejlesztési eredményeinkről. Minden eddiginél nagyobb érdeklődést tanúsí­tott a helyi televíziózással kapcsolatos tapaszta­lataink iránt.”

 

Április 2.   17.55 Történelem felülnézetben. Fejezetek a magyar reepülés történetéből III/1.rész, Szárnyas huszárok – 1909 – 1919. Szerkesztő – műsorvezető : erdei Grünwald Mihály, vezető – operatőr: Abonyi Antal, rendezte: Dr. Kárpáti György.

 

21.20 Bíró Lajos: Molitor ház, tv-film. Dramaturg: Szántó erika, operatőr: Szalai András, a forgatókönyvet írta és rendezte: Kardos Ferenc.

Szereplők: Gálffi László, Eszenyi Enikő, Hetényi Pál, Végvári Tamás, Temessy Hédi, Tolnay Miklós, Bács Ferenc, Fehér Anna, Both Béla, Pataki Jenő, Újlaky Dénes, Sörös Sándor, Bodor tibor, Horenyi László, Hlács Andrea, Dávid Ágnes.

 

Április 3. 20.00  Csiky Gergely : A nagymama , tv –játék. Dramaturg: Prekop Gabriella, vezető – operatőr: Bíró Miklós, rendezte: Horváth Z. Gergely.  Szereplők: Dayka Margit, Varga Mária, Eperjes Károly, Bessenyei Ferenc, Spindler Béla,  Götz Anna, Gobbi Hilda, Törőcsik Mari, Koltai Róbert, Csákányi László, Kiss Bazsa, Ambrus Asma, Détár Enikő, Hadjikostova Gabriella, Horváth Éva, Makay Ágnes, Réti Andrea, Zentai Lilla.

 

Április 4. 10.50 Forradalmi Ífjúsági Napok 1986. Közvetítés a Petőfi – Csarnokból, a budapesti fiatalok április 4-i ünnepi megemlékezéséről. Szerkesztő – riporter: Nagy György, vezető – operatőr: Füredi Vilmos, rendezte: Téglásy Ferenc..

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Április 4. Székelyhídi Attila főosztályvezető-he­lyettes, a műszaki osztály vezetője „Szocialista kultúráért" kitüntetést kapott.

 

Április 4  -5 Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: A délszláv amatőr színpadok I. ta­lálkozóján Pécsett, a „Nas ekran" különdíját (tv-felvétel) a pomázi szerb klub amatőr színpada kapta.

 

 

Április 5. 16.55 Mestersége színész: Mádi Szabó Gábor. Riporter: Tóth Gabriella, szerkesztő: Virág Katalin, operatőr: Bánhegyi István, rendezte: Török Ilona.

 

 

21.45 TELESPORT Teniszbemutató Taróczy, Günthardt –Westphall, Slozil márközés. Közvetítés a Budapest Ssportcsanokból, felvételről. Riporter: Gyulai István, rendező: Gábor Tamás.

 

Április 6. 21.25  Solti György Budapesten. Műsorvezető – riporter: Czigány György, szerkesztő: Várbíró Judit, operatőr: Gulyás Buda, rendezte: Mérei Anna.

 

2. műsor-  20.00  Kapcsoljuk az Erkel Színázat. Puccini: Turandot (opera II. felvonása). Címszerepben Marton Éva, szereplők: Barta Alfonz, Polgár László, Molnár András, Pitti Katalin, Patricio Mendez, Kormáros Péter, Rozsos István, Király Miklós. Szerkesztő: Romhányi Ágnes, vezető – operatőr: Mestyán Tibor, rendező: Mikó András, bevezetőt mondott: Baranyi Ferenc.

 

Április 7. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Mikrohullámú rádió adó-vevőt telepí­tett Stúdiónkba a Pannon Volán Vállalat, mely­nek segítségével részt vehetünk a taxik rádió­forgalmában. Azt reméljük, hogy ezen az úton minden rendkívüli eseményről azonnal értesülhe­tünk.

 

Április 10. 19.30  A Híradó beszámolt Andics Erzsébet temetéséről. Szerkesztő –riporter Tarjányi Ingrid,  az operatőr Hornyai Sándor volt.

 

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Április 14-én együttműködési szerződést írtunk alá a Pannon Volán Vállalattal. A megállapodás célja a vállalat tevékenységével kapcsolatos kö­zönségszolgálati munka javítása.

 

Április 15. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy    meghalt Major Tamás  a megemlékezés szerkesztő –riportere: Bogyay Katalin volt.

 

Április ( a nyilvánratásból a pontos adás időpont nem derül ki)  Csapda – tv játék, Szereplők: Bodnár Erika, Eperjes Károly. Forgatókönyv – és szerkesztő: El Eini Sonia, operatőr: Haraszti Zsolt, rendezte: Kenyeres Gábor.

„ A Fiatal Művészek Stúdiója adott lehetőséget Kenyeres Gá­bornak arra, hogy Egon Wolff Papírvirágok című művének tévé-változatát

- El Eini Sonia forgatóköínyvírói átalakítói közre­működésével elkészíthesse. Ezt csupán azért  kell megemlíteni a  Csabda című tévéjátékról szól­ván, mert érettebb, kiforrottabb és egyénibb rendezést, mint Ke­nyeres .Gáboré, a Fiatal Művé­szek Stúdiójának tagjáé, nem túl gyakran láthatni a képernyőn. Feszültséggel, izgalommal, és új­ra meg újra megújuló érdeklő­déssel figyelhetni benne két em­bernek, a kétes múltú csavargó­nak és a konszolidált körülmé­nyei közül kimozdult középkorú nőnek a párharcát. Izgalommal, noha már szinte a kezdet kez­detén tudhatni, mi lesz a harc vége. A játék harmadik „szerep­lője", a balta megjelenik a kép­ben, és semmi kétségünk nem marad, előbb-utóbb ez a szereplő is beleavatkozik a játékba. Min­denekelőtt a színészváltásért és; színészvezetésért illeti elismerés a rendezőt. Úgy tűnt föl, mintha egyenesen Eperjes Károlynak és Bodnár Erikának írták volna messzire tőlünk ezt a rólunk is szóló, kamaradarabot, ök ketten páratlan részletességgel és hite-> lességgel tudták érzékeltetni a modern ember szeretetéhséggel elegyített bizalmatlanságát, elme­bajig fokozódó félelmét a másik  embertől, aki nélkül azonban a félelmek és bizalmatlanságok el-, lenére sem érdemes élni. „ –írta Lőcsei Gabriella, Magyar Nemzet, 1986. április 16.

 

 

Április 20. 19. 00  -   Híradó A HÉT-ben.

„ Lám A HÉT is ismét újított:    mini-híradót   iktatott műsorába; ezentúl a tartalmas riportok, érdekes interjúk sorát a nap hírei, eseményei zárják csokorba szedve. .
tömör  tálalásiban.    Tehát ezentúl Híradó -A HÉT-ben is! Kicsit szokatlan még, de korántsem haszontalan megoldás.  Miként azon is fennakadhattak egyesek,
amikor Híradó  változott. Főképp az egy hétig ugyanazon műsorveze­tő ötlete váltott ki némi két­kedést. Nem is véletlen, hogy a HÉT - től  a Híradóba átrán­duló Sándor István láttán, aki elsőként vezette a formá­jában és tartalmában is meg­újuló Híradót, jelentkezését frissiben humoros megjegy­zések kísérték, mondván „fél nyomkor, fél hét", ami a  Híradó új formájának a HÉT-re emlékeztető feltűnő tulaj­donságát kívánta jelezni. Az­óta már ezen is túl vagyunk. Mindenesetre jó jel, hogy a televízió két jeles politikai programjának alkotói között valóban alkotói kapcsolat bontakozik ki. A Híradó fő­szerkesztőjének. Aczél End­rének HÉT-beni jelentkezé­sét talán Hajdú János Híradó-beli szereplése is követ­heti, aki bizonyára ugyan­csak friss színt hozhatna a napi események krónikájá­ba. Bár megjegyzem Hajdú János feltűnő modorossága az utóbbi időben, még ha ez vállalt modorosság is, kis­sé „keresztezi" gondolatai­nak zavartalan útját á né­zőhöz.” –írta V.M. Szolnok megyei Népújság, 1986. április 23.

 

 

Április 18. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: ünnepi filmbemutató keretében ta­lálkoztunk a ,,Hajóra magyar" című filmünk sze­replőivel, segítőivel, a MAHART Balatoni Hajó­zási Leányvállalatánál. (Rendező-operatőr: Ko­vács Sándor).

 

 

Április 20. 20.10 Hunyady Sándor:  Aranyifjú, tv-játék. Dramaturg: Prekop Gabriella, operatőr: Gulyás Buda, rendezte: Málnay Levente. Szereplők:  Ernyei Béla, Kristóf Tibor, Kutvölgyi erzsébet, Ráczkevei Anna, Szersén Gyula, Szilágyi Tibor, Horváth László, Fazekas Zsuzsa, Bács Ferenc, Benkő Gyula,  Nyertes  Zsuzsa, Velenczey István, Rák Kati, Dárday Andor, Dengyel István, Fazekas Tibor, Galambos György, Hadi Győző, Herczeg Csilla, Hegyi Péter, Horesnyi László, Horkai János, Körmendi János, Latczkovits Béla, Leszek Tibor, Miszlay István, Némethy Ferenc, Oláh Vilmos, Örkényi Éva, Pusztaszeri Kornél, Raksányi Gellért, Sárosi Gábor, Surányi Imre, Szatmári Liza, Tarsoly Elemér, Vereczkey Zoltán, Vitéz László.     

„Szinte nem akartunk hin­ni a szemünknek, mert annyira fordulatos, érdekes és mozgalmas, új, magyar, bűn­ügyi tévéfilmet láthattunk vasárnap este. Igaz, hogy Hunyady Sándor neve, aki­nek a művei alapján készült, már eleve bizalmat keltett bennünk. Az alapnovellát: az Aranyifjú-t az író barát­ja, kritikusa, szerkesztője: Illés Endre, Hunyady tíz legjobb műve közé sorolja, mely „világirodalmi ranggal" illeszkedik be a magyar no­vellakincsbe. Köztük talál­juk az emlékezetes Bakaruhában-t is. E könnyed, ér­dekes elbeszéléseket még az is jellemzi, hogy rendkívül gazdag, szinte csak jelzett élet- és valóságanyag zsúfo­lódik beléjük. Málnay Levente, e tévéfilm, írója és rendezője szerencsés módon és eredményesen ak­názta ki e lehetőségeket, s kitűnő ötletekkel s részle­tekkel gazdagította az alap­anyagot a képi megformálás során. így valt az „aranyif­jú", a nőket vonzó, s azokat kihasználó gróf botrányos bűnügybe keveredése, majd lecsúszása krupiévá nemcsak élvezetes és szórakoztató, ha­nem társadalom- s erkölcs-kritikai értékű' tévéfilm - his­tóriává. Ernyei Béla, Szilágyi Ti-bor és több külföldi szín­művész nyújtott értékes alakítást. Kissé lehangolt, amikor megláttuk, hogy ez koprodukciós munka, s nem­csak a saját erőnkből ké­szült (NSZK, USA). Miért nem közli ezt a tényt a Rá­dió és Televízió Üjság – „ – írta Illés Lajos, Népszava, 1986.április 22.

 

Április 21.   18. 10  – Reflektor Magazin.

„ Első évfolyam, első szám,: pénteken 18.10-kor.Bemutatkozik a tv szakszervezeti folyóirata, a Reflektor Magazin.  A televízió különleges tö­megkommunikációs hatá­sa elvitathatatlan. Estéh­ként milliók kísérik figye­lemmel a képernyőn a ha­zai és a világpolitikai ese­ményeket. Informálódá­sunk, véleményalkotásunk egyik legfőbb forrása a televízió. Nagy a felelős­sége annak a szerkesztő­ségnél amely új műsor­ral lép ki, s azzal az igén­nyel, hogy műsorára a nézők legszélesebb köré­ből vár rendszeres vissz­hangot. Sőt, azt fogalmaz­za még programjában, hogy a rendszeresen je­lentkező műsor következő adásait zömmel e jelzé­sek alapján kívánja elké­szíteni. A televízió Reflek­tor-szerkesztőségének vál­lalkozása ilyen, amelynek most induló Magazin­műsora első ízben pénte­ken 18.10-kor jelentkezik az l-es programban. A kezdeményezés céljáról, törekvéseiről beszélget­tünk Regős István szer­kesztővel.

- A műsor címe Reflek­tor Magazin. Sokféle elkép­zelés fölé lehetne odaírni. Mi az a sajátos tartalom, amit ez a műsor vállal fel?

- A szakszervezeti moz­galmat, tehát több mint négymillió szervezett dolgo­zó (mindennapi életének, munkájának örömeit és gondjait. De szólni akarunk ahhoz a több mint kétmillió idős emberhez is, akik nyug­díjasán megérdemelt pihenő­idejüket töltik, s akiknek helyzete indokolja az irán­tuk tanúsított megkülönböz­tetett figyelmet. Mint ahogy a szakszervezeti mozgalom is - érdekvédelmi felada­taiból adódóan - érzéke­nyen figyel életkörülmé­nyeikre.

- Tehát új politikai ma­gazin születik?

- Szándékunk szerint tö­megpolitikai - magazin, abból adódóan, hogy a szakszerve­zet a legnagyobb tömeg­szervezet, s a Reflektor Ma­gazin munkatársainak célja á szakszervezeti mozgalom televíziós folyóiratává lenni.

- Nem túl komoly kife­jezés a magazin mellé a fo­lyóirat szó?

-  A mondanivaló, amit átadni szeretnénk természe­tesen komoly, piszén az alap­kérdés, amiivei témáinkhoz közelítünk: a miből és ho­gyan élünk? De nem vala­miféle mozgalmi híradót akarunk, hanem olyan szí­nes, eleven műsorsorozatot, amely a maga sokoldalúsá­gában mutatja az életet, szá­mol be sikereiről, kisebb-nagyobb konfliktusairól. S azt alkarjuk, hogy ez a mű­sor folyamatos párbeszéd le­gyen a műsor készítői, a ké­szítőket segítő szakszerveze­ti mozgalom és a nézők kö­zött. Ezért kérjük, várjuk ötleteiket, javaslataikat, ezért tervezünk a szakszervezeti napokhoz hasonló nyílt Ref­lektor Magazin-napokat, ahol mindarra a mondanivalóra fórumot akarunk teremteni, ami  nem fér bele egy-egy adás 60 percébe, de segíti naprakésszé, elevenné tenni ezeket a 60 perceket.

- A Reflektor szerkesztő­sége nem nagy stáb. Egy ek­kora vállalkozás viszont szé­les információs és együttmű­ködő hátteret feltételez.

- Már az indulásihoz megvan ez a háttér és ,ez a segítség. Elsősorban is a szakszervezeti mozgalmi ve­zetőktől és nem utolsósorban a Népszava szerkesztőségé­től, amelynek nemcsak ta­pasztalataira építünk, de együttműködünk a legközérdekűbb témák kiválasztá­sában és feldolgozásában. Csak egy példát erre: állan­dó levelezési rovatuntóban dr. Szegő Tamás, a Népsza­va levelezési rovatának ve­zetője válaszol a nézők kér­déseire, munkajogi és más problémáira.

- Mivel indul az első év­folyam első száma?

- Fodor László főszer­kesztő és Jandek Géza, a Népszava  igazgatója beszél a műsorkészítők konzultációja a szakszervezeti sajtó törekvéseiről, mai helyzetéről, szerepéről, bemutatjuk üdü­lési szokásaink változásait, munkások mondanak véle­ményt a munkaruhák minő­ségéről, autóbuszvezetőket kérdezünk meg arról, hogy sérti-e őket, ha munkába lé­pés előtt elébük tartják az alkoholszondát.

- Rövid stáblista.

- Szerkesztők: Katona Sándor, Krasznai Gábor, Nóvák Henriett, Oravecz Éva, Szörényi Zita és jóma­gam. Riporterek: Gál Jolán, Sütő Péter, Tarkányi Ad­rienn, rendező: Szűcs László. 

- Első évfolyam,  első szám április -21-én, 18 óra 10 perckor az egyes progra­mon.” – írta D.L. Népszava, 1986. április 20.

 

 

Április 23. Pillanatkép Simándy Józsefről. Szerkesztő – riporter: Juhász Előd, operatőr: Király Péter, rendezte: Soós Árpád.

„Példamutató emberi, hazafiúi és művészi magatartás su­gárzásába került az, aki szerdán este megnézte a Pillanat­kép Simándy Józsefről című műsort. Juhász Előd beszélge­tett az ősz tenorístával, aki a nézőktől érkezett kérdésekre is válaszolt. Bánk bán felülmúlhatatlan megformálója - a Hazám, hazám... ária az ő, összetéveszthetetlen hangszí­nén vonult be a magyar nép legismertebb dalai közé -, már régóta nem énekel az Operában, de fellép előadóeste­ken, a rádióban, a televízióban. Aligha van nálánál népszerűbb operista. A vele folytatott beszélgetés azt igazolta, hogy azok a tulajdonságok, amelyeket hősi szerepei nyor mán óhatatlanul is hozzákapcsolunk, a valóságban is saját­jai, vagy legalább is közel állnak hozzá. A közönség persze mindig szereti kedvenceit idealizálni. A színészt, akit szerepeiben megszeretett, tiszteletre méltónak tart, hasonlónak szeretné látni az életben is. Gyakran családik. Sőt, újabban a rácáfolás egyenesen divattá vált, s ez az elhanyagolt öl­tözködéstől kezdve, a különcködő viselkedésen át, az eről­tetetten spleenes, nihilista megnyilvánulásokig sok mindenben megmutatkozik. Simándy mert egyszerű és közvetlen emberek, lángolóan  hazaszerető magyarnak. és elhivatott művésznek mutatkozni á műsorban. Tudott nemét mondani a buta kérdésre (valaki azt kérdezte tőle, sorolja fel eré­nyeit és nevezze meg hibáit), merte azt mondani, hogy ő mindennél jobban szereti ezt a hazát, ezt az országot, ezt a népet (valaki azt kérdezte tőle miért nem ment külföld­re), a szereppé való átlényegülés, mint alapvető művészi feladat fontosságáról beszélt. Azt mondotta, szerepei közül Bánk bán volt az egyetlen, amelyhez nem kellett átalakul­nia. Bánk bán lényegét, magyarságát ugyanis magában hordozza. Ez talán túlzás, de túlzásában is rokonszenves és példamutató hitvallás valamennyiünk számára. A beszélgetést illendően és méltóan egészítették ki a művész nagyobb szerepeiből vett filmbetétek.”  -írta Hári Sándor, Zala megyei Hírlap, 1986. április 22.

 

„Szerdán egy élő stúdióműsor­ban Simándy Józseftől kérdez­hettünk, életéről, pályájáról, bármiről. Annyi bizonyos, hogy nem vagyunk mesterei a kérde­zésnek. Ha ilyen alkalmunk nyí­lik, legtöbbször aprópénzre vált­juk a lehetőséget, s mindenféle nem fontos dologgal hozakodunk elő. Simándy pedig jó alanynak bizonyult, nem ját­szott szerepet, természetes önmagát adta, a legügyetlenebb kérdéseikre is válaszolt. Nem tudtunk meg róla semmivel sem többet, mint amennyi eedig alkalmunk volt megtudnunk. Ta­lán a zeneművek  kiválasztása sem mondható* szerencsésnek: Különösen nem a befejező Ha­zám, hazám kezdetű ária, amely - igaz - jellemző Simándy pályájára, meghatározó népszerűségében, ám egyben agyon­koptatott   a " kívánságműsoraiban. „ – írta I.M. szabad Föld, 1986. április 26.

 

Április 23. 19.30  A Híradó beszámolt Major Tamás temetéséről. Szerkesztő –riporter Bogyay Katalin, az operatőr Baranyi István volt.

 

Április 24. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Befejeződött a Stúdió 20/100-as te­lefonközpontjának szerelése.

 

 

Április 28. 19.30  A Híradó először számolt be a Csernobili atomkatasztrófáról.

Aczél Endre írta később a Köztévé sorozatában: „Az év borzalmas szenzációja az ukrajnai Csernobilban történt reaktor-katasztrófa volt. Április 28-án a svéd atomerőművek munkásai érzékeltek először nyugtalanító villongásokat a képernyőnkön, ám Moszkva hallgatott. Sok órával később is csak arról nyilatkoztak az ottani illetékesek, hogy baleset történt Csernobilban, az egyik reaktor megsérült. Ezenközben Ukrajna legbékésebb mezőinek kellős közepén zavartalanul lángolt egy atomerőmű. A reaktor nem megsérült, hanem egy grafittűzben a szó szoros értelmében elolvadt. A sugárzó anyagok gátlástalanul ömölhettek ki a levegőbe, szét a földekre és a szelek szárnyán ki Európába.

A szovjetek heteken át lapítottak, bagatellizálták a történteket, Gorbacsov sértett hangú tévébeszédben jelentette be, hogy, idézem, a legrosszabbat sikerült elhárítani, de nem volt tudható, mi a legrosszabb. Három és fél hónapba tellett - akkorra már kábé betonsírba ágyazták a még mindig sugárzó reaktort -, hogy a szovjet hatóságok őszintén feltárják: milyen emberi mulasztás idézte elő a XX. század legnagyobb erőmű katasztrófáját.
Fél Európában pánik volt természetesen, ilyenképp idehaza is. Óvintézkedéseket tettünk esetleg sugárfertőzött gyümölcsökkel, zöldségekkel kapcsolatban; mértük a sugárzást nap mint nap, itt meg ott, de végül is minden izgalom elült. Nyugtázható, hogy Csernobil szelei nem érték el Magyarországot.

A katasztrófának volt egy egészen pozitív hozadéka. A nyilván lelkiismereti gondokkal küszködő Gorbacsov a szó szoros értelmében rászabadította a szovjet írott és elektronikus sajtó munkatársait Csernobilra. A láncaikat elvető újságírók napokon belül feltárták a hozzá nem értésnek, a gondatlanságnak, a hazudozásnak, a titkolózásnak azt a hálóját, ami a tragédiát körülvette. Körülbelül innentől datálódik a glasznoszty.”

 

Április 28.   20.00 Együttélés, dokumemtumfilm. Írta: Bereményi Géza, operatőr: Pap Ferenc, rendezte: Gyarmathy Livia.

 

Április 30.  16.30 Aki mer, az nyer! Matematika –vetélkedő az általános iskolások 5 – 6 osztályos tanulói részére. Műsorvezető: Antal Imre, szerkesztő: Hegyi István, rendező: Nagy György.

 

2. műsor - 17.55 Vasas – Ferencváros, MNK – döntő labdarúgó mérkőzés közvetítése a Népstadionból, riporter: Vitray Tamás, rendező: Gábor Tamás.

 

 

 

 

 

Május

 

 

Immár két színes közvetítőkocsija van Stúdiónk­nak! Az MTV elnökének döntése értelmében a sze­gedi és a pécsi stúdió is átvett az MTV központi állományából egy-egy négykamerás színes köz­vetítőkocsit. A Pécsre települt kocsi az SZ-2-es üzemjelet viseli.

 

 

Elindul a szombat délutáni - hangvételében a hétvégéhez igazodó - Híradó. (MíveTéste íátható az 1., a 2. és a 3. kiadás - a házi szlengben ezt "Ö-dik" kiadásként emlegetik...)

 

 

Május 1.  07.55 Kapcsoljuk Moszkvát, közvetítés a Vörös térről, a dolgozók felvonulásáról. Rioporter: Földvári Géza és Hardy Mihály

 

09.50 Itt van május elseje …. Kapcsoljuk a budapesti Felvonulási teret és a Munkásmozgalmi Múzeumot, valamint Makót, Pécset és Győrt, Debrecent, Kecskemétet, Miskolcot, Nyíregyházát, Székesfehérvárt, az ottani ünnepségeket.

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Május 1. ünnepi körkapcsolásos élő adás. A mi helyszínünk Pécsett, a Tettyén van. Megpró­báljuk felidézni a valamikori tettyei munkásünne­pek hangulatát. (Szerkesztő-riporter: Pánics György)

 

 

16.55  20 a csúcson, a Televízió slágerlistája. Felelős szerkesztő: Gát György, Műsorvezetők: Kováts Ágnes, B. tóth László, Nagy Gábor, vezető – operatőr: Zentay László, rendezte: M. Lukács Ágnes.

 

19.30 Híradó - Május 5.- i  Elnök-helytettesi értekezlet jegyzőkönyvéből:

- A Híradóban a hét jelentős eseményei (Kádár János angyalföldi látogatása, május 1-.i események, Csernobil jelentőségüknek megfelelően kerültek  a képernyőre, a csernobili katasztrófa és annak hatása  gondosan előkészített riportokban és híradásokban kerültek a nézők elé (a témában Juszt László  riportja sikerült különösen „emberközeli” megközelítéssel.  Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-a-9. 94 doboz MTV iratok.

 

 

20.00 Felvonulók kérték, kívánságműsor. Szerkesztő: Búzáné, Fábri Éva, műsorvezető: Szegvári Katalin, riporterek: Bogyay Katalin, Dám lászló, Feledy Péter, Olajos Csongor, Papp Endre, Pánics György, Práger György.  Vezető – operatőr: Szalai András, rendező: Bánki Iván és M. Lukács Ágnes.

 

2. műsor –  22.10 A szereposztástól a bemutatóig. Molcsanov – Vasziljev: Machbet. Szerkesztő: Hámos Veronika, vezető – operatőr: Darvas Máté, rendezte: Csenterics Ágnes.

 

Május 2. 20.10  Atletico Madrid – Dinamo Kijev , labdarúgó KEK – döntő közvetítése Lyonból, riporter: Gulyás László.

 

Május 3.  21.00 Eurovízió dalfesztivál közvetítése a norvégiai Bergenből.

 

2.program  18.10 Mestersége színész: Képessy József. Riporter: Szatmári István, szerkesztő: virág Katalin, operatőr: Bánhegyi István, rendezte: Török Ilona.

 

Május 4. 17.50 -19.00 Anyák napja

17.50 Mennyezetig érő ffa, a Pécsi Körzeti Stúdió műsora. Szerkesztő: Füzes János, riporter: Müller István, operatőr: Háda Sándor, rendező: Bucsky Csilla.

18.20 Szeretfészek. Szerkesztő: Sebeő ágnes, operatőr: Mihók Barna, rendezte: B. révész László.

 

Május 4. 21.35 – Utas és holdvilág. Szerkesztő: Kuczka Judit, operatőr: Kocsis Sándor, rendezte: Kutvölgyi Katalin.

„ Megrendítően, szép, fájdalmas lírával áthatott és szűrte a görög sorstragédiák ke­gyetlen és könyörtelen végzetszerűségét hordozó mű­sort láttunk Szerb Antalról. A két világháború közti kor kiemelkedő irodalomtudósának életét, művét s tragikus, halálát idézte felesége, Szerb Antalné, Kolozsvári Grandpierre Emil,, Szedő László, Szilágyi János György és a vasárnap elhunyt festőmű­vész, Bálint Endre. Tevé­kenységét méltatta Poszler György irodalomtörténész, az monográfusa. Műveiből jeles színművészeink olvasnak fel, illetve adtnik elő részleteket. (Gábor Miklós, Huszti Péter, Bálint András és mások.) E hagyományos módszerek­kel és eszközökkel készült műsornak talán, a; legmeg-rendítőbb részét a nemzedék haláltudatáról, Szerb Antal hazaszeretetéről és a ma­gyar irodalomhoz vadó kötő­déséről tett vallomás alkotta. (Ezért nem fogadta el az amerikai Columbia Egyetem meghívását a harmincas évek végén!) Az író emberi nagy­ságát mutatta fel Kolozsvári Grandpierre Emil könnyekbe fúló emlékezése, az utolsó le­vél felolvasása. Szerb Antalt ki akarták szabadítani, de ő inkább a halált választotta, mert nem akarta otthagyni Sárközi Györgyöt és Halász Gábort, — íróbarátait. (Ren­dezte: Kútvölgyi Katalin.) „ –írta Illés Lajos, Népszava, 1986. május 6.

 

Május 5. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Megy a gőzös" című koncertfilmünk ősbemutatója Pécsett, a Vasutas Művelődési Ott­honban.

 

Május 6. (??) – Hogy kik vannak? Szerkesztő- műsorvezető: Vágó István, operatőr: Darvas Máté, rendezte: Somogyi G. György.

„ Vágó István játéka a Hogy kik vannak! Vetélkedő – formában bújtatva arra szolgál, hogy már ismert "embereket új oldalukról mutasson be, a számunkra eddig ismereteinkről pedig kiderítse:  azért ők is érdekesek. A műsor igazi felfedezéseket akkor tenne, ha  ez utóbbiak közül egyik-másik izgalmabbnak mutatkoznék, mini országos, vagy világhírű versenyzőtársai. Ez nem lehetetlen (hiszen a sorozat elején tartunk még), és a műsort belengő,csöndes unalomban egy-kettőre kiugorhat egy-egy valódi egyéniség, legyen az akár kintornás, akár akadémikus. Itt mindenki tudja, hogy a pontok és a kérdések csak ürügyül szolgálnak, hogy a meghívott művészeket, például gyerekkori csínyjeikkel szembesítsük. A szerepjáték, a szókirakósdi csak amolyan kellékek. Pedig ez is lehetne izgalmas, főleg, ha a vetélkedőkellékeken (sivár berendezés, pontozótábla, közönség) kívül valami izgalmat, hevet is észrevennénk a versenyzőkön, így a játék elején, csak arra biztathatjuk a kis hátránnyal induló civileket , előre, hátra ők lesznek az „igazi érdekesek”. – írta (mol -) Esti Hírlap, 1986. május 10.

 

Május 6. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy Moszkvában milyen döntéseket hozott a Kormánybizottság, Csernobillal kapcsolatban.              Szerkesztő –riporter  Hardy Mihály  az operatőr Hadházy László, a  híradó moszkvai tudósítói.

 

Május 7. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy    a Polgári Védelem és Sugárbiológia Intézet vezetői tájékoztattak arról, hogy a hazai zöldségeket nem érte veszélyes sugárszennyezés. Szerkesztő –riporter Juszt László, az operatőr Huber Pál volt.

 

Május 7-én, hosszan tartó, súlyos betegség után 64 éves korában elhunyt Kukk György, a TV – Híradó külpolitikai szerkesztőségének (rovatának) vezetője. 1962-től aktív résztvevője kialakításának és fejlődésének. Kukk György: újságíró, szerkesztő. Szatmárnémeti, 1922. augusztus 19. – 1986. május 7. Tanulmányai:  Kárpitos (1940), SZKP történeti szakosító képzés. Munkahelyei:  Kispesti Textilgyár (1949-1951), Külügyminisztérium (1951-1954), Országos Kisiparos Szakszervezet (1954-1955), Szikra Könyvkiadó (1955-1956), Magyar Rádió, majd Magyar Televízió (1957-1986)Kukk György 1957 szeptemberében kezdett szerkesztőként dolgozni a Magyar Rádió és Televízió Aktuális Főosztályán, 1961-től rovatvezetőként. 1962-ben került a Televízió Agitációs és Propaganda Osztályára, rovatvezetői beosztásba. 1964-től a Híradó Osztály hír-és külpolitikai rovatvezetője. 1983-tól a Híradó Főszerkesztőség, Külpolitikai Szerkesztőségének vezetője lett. Majdnem húsz éven keresztül irányította a TV Híradó külpolitikai rovatának, majd szerkesztőségének a munkáját. A Híradó 2. kiadásának állandó adásszerkesztője is volt.
Tagja volt a MUOSZ-nak.. Díjak, kitüntetések: Szocialista Hazáért Érdemérem, Haza Szolgálatáért Érdemérem (arany)
Szocialista Munkáért, Forrás: Dunavölgyi Péter, Kukk Irma

 

Május 5. 11. 16.40  Te kérted, én teljesítem, Riporter: Kolosi Béla, szerkesztő: Buzáné, Fábri Éva, operatőr: Abonyi Albert.

„Te kérted, én teljesítem . Buzáné Fábri Éva, a televíziós szórakoztató mű­sorok egyik kedvelt szerkesz­tője találta ki. Két dolog jutott eszembe a címről. Ha az első részét hangsúlyozzuk, szabadkozunk is egyben: te kérted, s olyat kapsz, amire vágytál. Ha nem tetszik, ma­gadat okold! És úgy is értel­mezhető, hogy a szívesség csendüljön ki belőle. Majd­nem így: kérésed számomra parancs. Az Önök kérték ... című népszerű - többnyire ünne­pi - műsorok szerkesztőjé­ről, Buzáné Fábri Éváról ké­szített portréfilmet mutatott be a Televízió vasárnap dél­után. Nem tudom, kik az elégedettebbek a kívánságműsorral: azok –e,  akik vala­mi jeles cselekedettel kiérde­melték, hogy kérésüket tel­jesítsék vagy, az a több millió néző, aki szereti ezt a sajátos műfaja-egyveleget. Azt viszont már tudom, hogy'a műsor, amelyet látunk, kí­vánságműsor ugyan, ám összetételét erősen meghatározza Buzáné Fabri Éva személyisége, igényessége. Volt kitől tanulnia: Ko­dály Zoltán, Kadosa Pál és hasonló pedagógusnagyságok foglalkoztak vele a Zene­akadémián. Buzáné Fábri Éva ugyanis zongorázni ta­nult, felsőfokon. A rádióhoz sodorta az ötvenes évek sze­le, amikor zongoristára nem, de zenéhez értő szerkesztőre volt szükség. Életútjának sok állomását villantotta föl a portréfilmben, megannyi munkakapcsolatából igaz barátságok szövődtek. Köz­ben a szerkesztő kérésére összeállított műsorban meg­jelentek azok a művészek, akik különösen közel állnak hozzá. (…)” – írta Horányi Barna, somogy megyei Néplap, 1986. május 13.

 

Május 8 -14. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Tv-filmfesztivál Miskolcon. Az „Égig érő fa" (szerkesztő-riporter: Müller István, rendező: Bucsky Csilla) és a „Hűségesek" (szerkesztő: Sóvári Gizella, riporter: Gombár Já­nos, rendező: Litauszki János) a versenyfilmek kö­zött. A „Hűségesek" című film elnyerte a Reflektor Kiadó díját.

 

 

Május 9. 19.30  A Híradó beszámolt Lázár György prágai látogatásáról, szerkesztő –riporter  Moldoványi Ákos volt.

 

Május 10. 17.00 Híradó

Az MTI Jelentése:

„sbcoiO 4 130 mtibioio” a tv-hiradó új kiadása. 1986. május 5. - új kiadással bővül május 10-től a televízió Híradója, a szombat délutánonként - a kezdő hírek helyén, általában 17 óra kürül - jelentkező műsor tartalmában és formájában is eltér az esti kiadásoktól. A nagyvilág és hazánk legfrissebb eseményeinek összefoglalása mellett a tervek szerint kötetlenebb és közvetlenebb hangon szolgáltató jellegű, közérdekű információkat is közöl majd. Igazodva  az adás időpontjához több szó esik benne a hétvége országos érdeklődésre számot tar tó eseményeiről, a különböző szabadidős programokról, és fontos helyet kap a mindenkori közlekedési helyzetkép, s a hétvégi időjárás - előrejelzés. számítanak a nézők ötleteire, javaslataira is: az érdekesebb események helyszínéről él közvetítésben számolnak be. a tervek szerint a híradó gazdag archívuma segítségével hétről-hétre visszapillantanak majd arra is, hogy milyen fontosabb események történtek a 10-20 évvel azelőtti napokon. A szombat délutánit híradó állandó szerkesztője Tardos julia, idei műsorvezetője Juszt László lesz. /mti/. kp/cl km olt 00.15   050586 1094.

 

„Új kiadással bővül mától a te­levízió Híradója. A szombat dél­utánonként - a kezdő hírek he­lyén, általában 17 óra körül - ; jelentkező műsor tartalmában és formájában is eltér az esti kiadásoktól.

A nagyvilág és hazánk leg­frissebb eseményeinek összefog­lalása mellett a tervek szerint kötetlenebb és közvetlenebb hangon szolgáltató jellegű, közérdekű információkat is közöl majd. Igazodva az adás időpont­jához több szó esik benne a hét-vége országos érdeklődésre szá­mot tartó eseményeiről, a külön­böző szabadidős programokról, és fontos helyet kap a mindenkori-közlekedési helyzetkép, s a hét­végi időjárás-előrejelzés. Számí­tanak a nézők ötleteire, javasla­taira is: az érdekesebb esemé­nyek helyszínéről élő közvetítés­ben számolnak be. A tervek sze­rint a Híradó gazdag archívuma segítségével - hétről hétre vissza­pillantanak majd arra is, hogy milyen fontosabb események tör­téntek a 10 - 20 évvel azelőtt napokon. A szombat délutáni híradó szerkesztője Tardos Júlia, műsorvezetője Juszt László lesz. „ – írta a Magyar Nemzet, 1986. május 10-én ( aláírás nélküli cikkében).

 

Május 10 – 19. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Az MTV Szórakoztató Főosztálya „Pécs-Llubljana" címmel koprodukciós műsort készít az LRTV-vel.

 

A Szórakoztató Főosztály felkérésre a műsor „Leg-leg-leg"-blokkjának szerkesztését Füzes Já­nos végzi.

Május 13.

 

19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy  Lakatos Ernő kitüntette Sugár András riportert a Magyar Népköztársaság zászlórendjével. Szerkesztő –riporter  Pálfy István, az operatőr Kiss Péter volt.

 

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Fórum a kisiparról. Körzeti adásunk helyszíne a pécsi Mozgalmi Ház. Témája a kisipar, a kiskereskedelem, a kis­iparosok közérzete, illetve megítélése. A megyei lapokban közzétett felhívásunk nyo­mán több száz kérdés érkezett. (A műsorvezető: Rózsavölgyi Erzsébet.)

 

Május 14. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy Halász Judit ÚJ LEMEZE, Aranylemez lett. Szerkesztő –riporter  Bayer Ilona,  az operatőr Zih Béla volt.

 

Május 13 – 15 Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Vereczkey Valéria szerkesztő, Vicsek Károly rendező, Csala János gyártásvezető - az újvidéki televízió munkatársai - műsorcsere céljából Stúdiónkba látogattak. A két szerkesztő­ség (a pécsi nemzetiségi és a novi sadi szórakoz­tató) körülbelül százhúsz percnyi műsort cserélt.

 

Május 15. Montreux-ban a város különdíját kapta a Magyar Televízió, a szerdán végetért, Nemzetközi Tv-fesztiválon. A legszellemesebb műsorokért járó különdíjat Bednai Nándor, „Mennyei hangok” című alkotása. Közölte ezen a napon az Afp/Reuter hírügynökség.

 

Május 16. Békés  Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Május 16. Az újvidéki Magyar Szó beszámolt az Újvidéki Televízió és Stúdiónk együttműködé­séről, külön kiemelve, hogy a két televízió közösen készíti el - szerb-horvát nyelven -, Pregrad Stepanovic ,,Megfelezettek" című tv-játékát.

 

Május 18.  21.10 Hatvanhat – vendég: dr. Szikszai Béla államtitkár, műsorvezető- szerkesztő: Bán János, vezető – operatőr: Mezei István, rendezte: Téglásy Ferenc. „Nem hinném, hogy sokan iri­gyelték volna, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal el­nökét hétfőn késő este, a Hatvanhat kamerái előtt, hi­szen Magyarországon ma ke­vés kényesebb, a közvéle­ményt jobban ingerlő téma van, mint az árak alakulása, pontosabban emelkedése. Még azt sem túlzás mon­dani, hogy ebben a kérdés­ben az emberek nagy részét gyanakvóvá tette a tapaszta­lat; nehezen akarják elhin­ni, hogy amit 5 százaléknak, mondanak, az tényleg csak annyi. A szavazásban részt vett 66 néző közül "több, mint hatvan szerint a valóságban több, illetve lényegesen több az árszínvonal valóságos növekedése.  (…) Csak néhány, a milliókban felvetődő kérdések közül. Az Árhivatal elnökének alapo­san össze kellett szednie az érveit. Elmagyarázni, hogy mi minden van az árakra ha­tással. Hogy az anyagok, a technika drágulása, a legkor­szerűbb termékekben; testet Öltő;/ kutatások , költségei, és nem utolsósorban? ígaz emel­kedő" munkabérek is növelik az árakat. Amihez még hoz­zájön a magyar valóság: a korszerűtlen termelési szer­kezet, a nem kielégítő terme­lékenység, az alacsony haté­konyság, s mind az a felesle­ges kiadás, amibe a szervezetlen munka kerül.    (…) „ – írta F.t. Népszava, 1986. május 21.

 

Május 14. 20.50 – Svejk: Rafinált bűnösök tv-játék. Dramaturg: Kállai István, operatőr: Halász Mihály, Zádori Ferenc, rendezte: Molnár György. Szereplők: Koltay Róbert, Fillár István, Törőcsik Mari, Vajda László, Dégi István, Kállai Ilona, Pásztor Erzsi, Bodnár Erika, Sándor Böske, Sinkó László, Szirtes Ági, Tábori Nóra, Szombathy Gyula, Iglódi István, Agárdi Gábor, Szilágyi Tibor, Bencze Ferenc, Kern András, Szacsvay László, Benedek Tibor, Soproni Ági, Füsti Molnár Éva, Simorjai Emese, Szatmáry István, Bősze Péter, Harkányi Ödön, Hunyadkürty István, Szolnoky Tibor, Vándor József, Velenczey István.

„ (…) A ren­dező Molnár György, Szilágyi Andrással közösen írta Hasek novelláiból a szerda esti Ra­finált, bűnösök forgatókönyvét, s mindebből kellemes, jól néz­hető, a televíziós szórakoztatás színvonalát magasan megha­ladó tévéfilm született. Milyen hát a Dekameron novelláiból az alkotók által kiolvasható világ? Bocsánatosán pitiáner, monarchikusán közép-európai, játszódhatna Bécsben éppúgy,, mint Budapesten. Kocsmák, kutyakereskedők, tolvajok, kis­tisztviselők, mosónők, rendőr-t hivatalndkok, egy gondosan, kedélyesen bejáratott világ kicsi fogaskerekei s csak tud­ható, csak sejlik, hogy_ az egész gépezet lejárt és működésképtelen, s a háttér olvatag aranyragyogása rideg és idétlen kaisergelb csupán

A tévéfilm kisemberei élnek, ahogy lehet, szállodába viszik a kisasszonyokat, lopják a bi­ciklit, rafinált bűneik kicsi stik­lik, kópéságok inkább. Mint­hogy a Dekameron-kötetf száz írása minden erőszakoltság nélkül, folyamatosan olvasható regényként is, a történetek, mint a Svejk epizódjai, termé­szetesen illeszkednek egymás­hoz, a forgatókönyv íróinak in­kább kellemes, mint nehéz le­hetett a dolguk. A „csinálás" gyönyörűsége, a felfedezés öröme egyébként is érződik az egész filmen, lazán, erőlkö­dés és erőltetett aktualizálás nélkül elevenedik meg ama „Prága", melyben talán a ját­szó személyek, a színészek ér­zik a legjobban magukat. Aki leginkább „él", s aki ezt a Haseket (s gyaníthatóan azt a lidérces „másikat” is) legin­kább érzi, az a játékmester, Koltai Róbert. A nagyszerű operatőr Halász Mihály már jóideje halott. Ebből és csak ebből következtethetünk a film keletkezési idejére. Ki érti, mi­ért kellett ennyi ideig várni a bemutatással? „ – írta Parti Nagy Lajos, Dunántúli Napló, 1986. május 22.

 

Május 20. 19.30  A Híradó beszámolt Losonczi Pál tárgyalásairól, Helsinkiből. Szerkesztő –riporter  Kaplár F. József  az operatőr Csák István volt. A szerkesztőség vendége volt aznap,  Walter Cronkie, az esti adásban Sándor István beszélgetett a vendéggel.

„ Kedden este Sándor István mutatta be a magyar kö­zönségnek Walter Cronkite-ot, a nagy amerikai televíziós társaság, a CBS híradójának volt műsorvezetőjét, öt tartják a hírszakma legjobbjának a világon, tehát az, hogy „bejött" a híradóba, még ma az utolsó percben is, bizonyíték lehet: jófelé keresik a megújulás útját a híradó szerkesztői. Gyors reagálás, látvány, információbőség, jó tempóban, szakszerű előadásban -  láthatóan ezek a fő követelmények. Nem kevés, de elég-e?

Frissebben pereg a híradó. Több  hír, a kép, gazdagabbak a színek, felszabadultabbak az operatőrök. Keve­sebb a képernyőn az ünnepség, az értekezlet, az indulás, az érkezés, azaz a milliók számára untató, s csak tízez­rek számára érdekes „protokoll". Korszerűbb, „áramvo­nalasabb" lett a magyar Tévéhíradó. Hogy egészében jobb lett-e, azt mindenki maga döntse el. Cronkite-ról nekem az jutott az eszembe, hogy Ame­rikában a műsorvezetőig megválasztásánál ; a fő kritérium a „hitelképesség". Nálunk most a műsorvezetők száma hétre csökkenjt, s őket is felmentették a mindentudás kí­nos kötelezettsége alól. Ez valamit javított a korábbi hely­zeten, amikor naponta új ügyeletes „müezzinek" néztek ránk a képernyőről, de nem sokat. Elvárható-e a néző­től, hogy másfél havonta egv hétre fenntartás nélkül el­fogadja mindegyiküket a 'hiteles tájékoztatás hordozói­ként? Márpedig ez itt a kérdések kérdése. Mert Walter-Cronkite nem attól volt húsz éven át a legfontosabb amerikai televíziós személyiség, mert jó megjelenésű, mert nagytudású, jó újságíró. Ezek alapkövetelmények mind a hétszáz amerikai televíziós állomásnál. Cronkite mágikus ereje abból ered, hogy hosszú évek kemény munkájával (mindenek előtt a vietnami háború valóságos természetét leleplező riportjaival, -sikerült  elgodtatnia magát minden amerikai házban olyan újságíróként, aki az Igazat mondja. Egyszóval  Cronkite  nagysága abban foglaltatik, hogy hisznek neki.”  - írta (Br.) Magyar Hírlap, 1986. május 22.

 

Május 22. 19.30  A Híradó beszámolt Losonczi Pál Lappföldi látogatásáról. Szerkesztő –riporter  Kaplár F. József, az operatőr Csák István volt.

 

Május 23 – 25. 19.30  A Híradó naponta beszámolt a KISZ Kongresszusáról, szerkesztő –riporter Práger György, Bayer Ilona, az operatőr Nagy Béla volt.

 

Május 24. 19.30  A Híradó beszámolt a Bécsi Magyar Napokról,szerkesztő –riporter Juszt László, az operatőr Hornyai Sándor volt.

 

Május 25. Elek János a Híradó főszerkesztő-helyettese elkészítette a „Megjegyzések egy esetleges új műsorstruktúrához” című szakmai vitairatát, az Elnökség számára.

 

„Megjegyzések egy esetleges uj műsorstruktúrához;

1.  A kiindulópont a TV vezetőinek elgondolása, mely szerint

a./  Híradó első kiadása  45  percben lesz.

b./a „0” lép fokozatosan a jelenlegi II. kiadás helyébe.

c./ a jalenlegi III. kiadás  - más néven  kibővül  esetleg 30 - 40 percre

d./ háromszor egy héten 30 percben elkészül egy "Ma" munkacímű műsor amelynek "politikai kosarába" több  szerkesztőség hordja bele anyagait

e./  vasárnap reggel egy új Híradó jelentkezik.

 

2. A terv egyes pontjait külön – külön kell elemezni, és felőlük dönteni,, az elemzés azonban számoljon a kommulatív hatással, valamint azzal, hogy az elkészítéshez szükséges  feltételek  nem egyszerűen egymásshoz adódó mennyiségeket, hanem összeszerződő igényeket jelentenek.  Már itt érdemes megjegyezni, hogy egy ilyen új műsorstruktúra egy új műsorkészítő struktúrát kíván, illetve annak szükségességét valószínűsíti.

3. 45 perces első kiadás

Két lehetséges időpont: 19.15 – 20.00,  vagy 19. 30 - 20.15  Mindkét variáció csinálható, de eltérő belső szerkezetet kivián. Az első vál­tozót évtizedes életmód-szokásokat borit fel, mivel mostanára nem csak az igaz, hogy "ha fél nyolc, okkor Hiradó", hanem, az is, hogy " ha Híradó  akkor fél nyolc.

A,/-  19.15 - 20.00.

A Híradó főcímmel indulna, a jelenlegitől eltérő szerkezettel. Elején étlap, egyperces hírösszefoglaló, bőséges meteorológia -/élő előveze­tésben/, esetleg regionális hírek csokra,  ideértve a "regionális" budapesti eseményeket is, továbbá 19.28-tól két perc reklám. Mindez elvinne 19.30 -ig, amikortól többé -kevésbbé a jelenlegi forma élne, azzal a különbséggel, hogy a megnövekedett idő így már lehetőséget  adna egy , esetleg két téma megvizsgálására, kommentárra, beszélgetésre, stb.  Ez a műsorrész még elbírna egy újabb reklámjelentkezést is.

B./ 19.30 20.15

Ez a változat bolygatná  legkevésbé a szokásokat., következésképpen a belső struktúrát is,  a korábban felsorolt műsorélemek itt is elférnének, a kommentár, a beszélgetés és a reklám azonban "blokkokra osztaná" a  4 5 percet, felgyorsítaná  illetve lelassítaná a tempót a szerkesztői  szándéknak, megfelelően .
C./  a változatok részlates terve nélkül is elmondható, hogy egy ilyen átalalkitás nem csak mennyiségi növekedést jelentene . A megnövekedő minőségi-tartalmi igénynek a jelenlegi eszközök nem felelnek  meg. Nem a  meglévő emberi-technikai  háttér kiegészítésére , hanem egy  nagyságrenddel  több eszközre és pénzre lenne szűkség, becslésem szerint a jelenlegi szellemi, technikai és pénzügyi források 70%-os  tehát ugrásszerű növelése nélkül a változtatás nem csak irreális, he nem káros is lenne. Egy "újnál is ujabb  Hiradó indításához felelősen dolgozó műhelyekre, rovatokra van szükség,.  Amellyel a Híradó  kilép a jelenlegi manufakturális keretekből és iparszerűen képes magas színvonalon dolgozni. Szükség van korábbi tervezetünknél is komolyabb létszámú belpolitikai rovatra . Ide új szerkesztő-riporterek beállítása szük­séges, heg kell  szervezni a gazdaságpolitikai  rovatot ,  ahol jelenleg  se vezető, se helyettes. A külpolitika i rovat élére kerüljön nagytekintélyű újságíró, szerkesztői gárdájában- a jelenlegi hírszerkesztőkön kívül -valódi külpolitikusok dolgozzanak. Ugyanide tartozzék  legalább  3 – 4  külföldi tudósítói iroda , melyek megnyitása szintén feltétel, de egyben évtizedes mulasztás pótlása is. Ki. Kell építeni a kultúrpolitikai és sportrovatot is,   jelenleg egyik sem létezik, mindezeket támogatná egy jelentősen kibővített   ,és újjászervezett gyártás, egy megnövelt operatőri és vágócsoport. A  kútató -háttér rovat és a kiépítendő új archív umrendszer  szintén elengedhetetlen, mindezen műhelyek elhelyezését, elemi munkafeltételeinek  biztosítá­sát meg kell teremteni. Hasonlóképpen érthető és jelentés igények jelentkeznek a    stúdiófelvételek  biztosításira . Érdemes végiggondol ni  egy új igényekre szabott  stúdió építésének tervét is., amely esetleg  -  nagyobb költséggel járna, mint  a jelenlegi állandó toldozás – foltozás,

A minden nap jelentkező „O” kiadás  kérdését az előbb vázoltak teljességgel biztosítják.

Ugyan ez áll a kibővített késő esti kiadásra is., amennyiben ennek igényeit az átalakításnál figyelembe vesszük., és már a terveket is ennek megfelelően „méretezzük”

 

A „MA” című esetleges műsor dolgában mindenek előtt elvi döntésekre van  szükség.  Csak  legfontosabb kérdések, amelyeket még a tervezés előtt meg kell válaszolni:

Mi legyen a tartalma, azaz miben különbözzék a megnövelt terjedelmű és analitikus feladatokat is ellátó első kiadástól?  

Miben különbözzék a nap témáit feldolgozó, speciálisabb igényeket is kielégítő késő esti kiadástól?

Ki és hol szerkessze?

 Ki biztosítsa a gyártási kapacitásokat?

Kié a műsorkészítési felelősség?

Egy új szerkesztőség létrehozásáról van-e szó, vagy egy elhatározott hierarchia szerint a jelenlegi műhelyek raknák össze? Ha igen, ki végzi az összehangolást?
Ezek csak a legelemibb kérdések, de a válaszok nélkül még tervezni sem lehet.      

 

Vasárnap reggeli "Híradó"

A  hétvége hírszegénységét figyelembe véve meglehetősen nehéz vállalkozás­nak tűnik, de megvalósíthatónak tartom.  A hajnali munkakezdést és a vasár­nap jellegét tekintve nagyon pénz-igényes. Ha összehangolható a vidéki irodák technikai fejlesztésével /elektronika, feljátszás/, továbbá a kül­földi irodák indításúval, akkor tartalmi gazdagsága biztositható   előfutá­ra lehet egy majdani reggeli Híradónak. Jelenlegi eszközeink az indításhoz nem elégségesek.

Összefoglalva: A növekvő politikai és nézői igények jelentkezése és a direktsugárzó műhold belépése jogossá és sürgetővé  teszi a változást. A struktúra átalakításával új minőség létrehozására van lehetőség.  A terv kapjon prioritást, megvalósítását jellemezze az előretekintő nagyvonalúság. A szellemi,  anyagi, technikai bázis kérdését nem szabad "szükséges rosszként" kezelni, mivel nélküle az egész elképzelés kártyavár. Most először szakítani kell a megszokott sémával, és előbb kell biztosítani a feltételeket és utóbb   elkezdeni a műsorszolgáltatást. Indokolja ezt az is, hogy a terv megvalósulása az egész magyartájékoztatási rendszert megújítja, a televízió szerepét az őt megillető helyre teszi és - ami a legfontosabb - igen-igen komoly társadalmi hatással jár.

Javaslatom: a Magyar Televízió vezetése a legfelsőbb politikai egyetértés mellé szerezze meg a legfelsőbb gazdasági támogatást is. Ennek függvényében lehet  majd eldönteni a változtatások egy­idejűségét vagy lépcsőzetességét is.

A műholdas kihívás közel van, az idő rövid. E terv elbírálása ne a hiányok pótlására,  sokkal inkább a közeljövőben ugrásszerűen bs jelentkező új igények kielégítésére biztosítson járható utat. „ Budapest, 1986. május 25. Elek János. (A tervezetből ma márt csak egy példányt találtam a saját archívumomban, sajnos nem találtam nyomát a témáról készült vitaanyagnak a Levéltárban sem). 

 

 

Május 26. 19.30  A Híradó beszámolt arról, elhunyt Dayka Margit, az összeállítást Varga Sándor Márton szerkesztő –riporter készítette.

 

 

Május 26. 20.00 Kapcsoljuk a Magyar Állami Operaházat. A Magyar Televízió V. nemzetközi karmesterversenye. In memoriam Ferencsik János. Ünnepélyes díjkiosztó és gálaest. Szerkesztő: Várbíró Judit, társszerkesztők: Ránki Júlia és Kecskés G. László,  műsorvezető: Ránki Júlia és Antal Imre, vezető – operatőr: Dubovitz Péter, rendező: Apró Attila.

 

 

Május 27.  18.15 Iparvilág, a belpolitikai főszerkesztőség műsora. Felelős szerkesztő: Gyökér András, szerkesztő – műsorvezető: Hortobágyi judit, operatőr: Deák Pál és Kiráéy Ottó, rendezte: Schatz Aranka.

 

18.50 A TIT Jelenti sorozat 1. Szerkesztő:  Gregorich András, műsorvezető: Jónás Rita, operatőr: Molnár Miklós, rendezte: Lovass Ferenc, Zákányi Balázs.

 

22.05. Dokrorrá fogadom … Sárga házak, sötét gondok. Látogatás Magyarország néhány ideg – és elmegyógyintézetében. Forgazókönyvíró – szerkesztő- rendező: Gém György és Moldova Ágnes.

 

 

2. műsor – 18.30 Körzeti adások

Budapest: -

Pécs : - Véméd bemutatkozik, 40 éves az Úttörőmozgalom, Pedagógusnap – Pécsi Egyetem II.- Sárközi szőttes. Főszeresztő: Békés Sándor, felelős szerkesztő: Füzes János.

Szeged: -

 

Május 28. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy elhunyt dr. Forgó Mihály, a Magyar Televízió műszaki-fejlesztési igazgatója fejlesztő mérnök, (Budapest, 1933. március 22. – 1986. május 28. ) Tanulmányai:  Budapest, József Attila Gimnázium (1951), Budapesti Műszaki Egyetem, villamosmérnök (1956), Budapesti Műszaki Egyetem, doktorált (1969),
MÚOSZ Újságíró Iskola diploma (1970),BME Továbbképző Intézet, szakvizsga „A képinformáció digitális feldolgozása” című tantárgyból (1979) . Munkahelye: Magyar Televízió (1955-1986), fejlesztő- és karbantartó mérnök, csoportvezető, osztályvezető, főosztályvezető, műszaki igazgató. Szakmai pályafutása: 1955-1956-ban az egyetemi tanulmányok alatt félállásban már dolgozott a Magyar Televízió Vállalatnál, 1956-ban a Fejlesztési Osztályon, majd ennek átszervezése után a Magyar Rádió Televíziós Főosztályán fejlesztő mérnökként dolgozott. 1957-1958 között az MTV első helyszíni közvetítő kocsi műszaki parancsnoka. 1958-1984 között a televíziós műszaki berendezések karbantartásának, az úgynevezett üzemfenntartásnak a vezetője, csoportvezető, osztályvezetői, majd főosztályvezetői szinten. 1986-ig, haláláig, az MTV műszaki igazgatója.  Egyéb tevékenységei: 1963-1969-ig a BME Villamérnöki Karának Elektroncső és Félvezető Tanszékén mérési gyakorlatok vezetője. 1970-től a Rádiótechnikai és Elektronikai Ipari Állandó Kormánybizottság 5. szekció (vákuumtechnikai eszközök) albizottsága színes képcső szakértői csoportjának tagja. 1977-től a TV–szemle, majd a Jel - Kép folyóirat szerkesztőbizottságának tagja Az MTV-MAFILM Technikai Értesítő című folyóirat indulása óta a szerkesztőbizottság tagja. 1959-től a MÚOSZ Oktatási Központban, a műsorszerkesztők számára, technikai alapismeretek oktatója. 1963-tól a TV-technika tantárgyat oktatja a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, annak 1971-től haláláig adjunktusa, majd docense. 1966-tól az MTV gyártásvezetői tanfolyamain a tévés műszaki alapismeretek tanára. 1966-ban a BME Villamosmérnöki Karának Televízió Szakmérnöki szakán a „Televíziós jelkeltés”, majd az 1977-1980-ig, a „Színes jelforrások” tárgyának előadója. 1982-1983-as tanévben a MTV belső továbbképzésének keretében a műszaki angol nyelvet tanította.  Találmányai: - Automatikus Feszültségérzékelő és vezérlő - Eljárás és berendezés a szemcsés struktúrák szemcseméret – szórásának önműködő elektronikus vizsgálata (TA 1312), - Integrált áramkörös képbontó (HI-301), - Színes képek rögzítése fekete-fehér film és mágnesszalag segítségével. Szakmai, tudományos, ismeretterjesztő publikációiból: /- folyóiratcikkek- /: - A budapesti televíziólánc átviteli jellemzőinek mérése (társszerzőként) /Magyar Híradástechnika, 1961. aug. XII. évf. 4. sz./, - Trükk-technika a Televízióban /Kép és Hangtechnika, 1969. febr. XV. évf. 1. sz./
- Színes TV –Stúdiók /Technika, 1973. márc. XVII. évf. 3. sz./, - A kábeltelevíziók fejlődése (tanulmány). /Műszaki - Gazdasági Tájékoztató, 1981. 4. sz./
- Közvetlen sugárzású műholdak /TV-mozi, 1982. 4. sz./, - A videotechnika fejlődésének legújabb eredményei és a tömegkommunikáció /Jel-Kép, 1985. I. sz./
- Oktatás és elektronika /Jel-Kép, 1985. II. sz./, - Digitális tévétechnika /Jel-Kép1986/3./.
A halála után megjelent cikk előtt a következő bevezető olvasható:
”A fájdalmasan korán elhunyt szerző (a Televízió műszaki fejlesztési igazgatója, szerkesztőbizottságunk tagja) utolsó írását is annak az ügynek szentelte, amelyért egész életében munkálkodott: műszaki haladásunk, a világ élvonalához való felzárkózásunk ügyének.”  .
/-könyve-/: Képcsövek és eltérítő áramkörök. /Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1968./ . Díjak, kitüntetések: Virág – Pollák-díj (1961), Munka Érdemrend bronz fokozata (1977), Szocialista Televízióért érdemérem (1982), Magyar Televízió Posztumusz Örökös Tagja. Forrás: Családi adatszolgáltatás

Május 29.  20.05 Jan Oscenásek: Rómeo, Júlia és a sötétség, tv-játék. Dramaturg: lehel Judit, vezető – operatőr: Lukács Lóránt, rendezte: Zsurzs Éva. Szereplők: pap Vera, Mácsai Pál, Szoboszlai Sándor, Pásztor erzsi, Kun Vilmos, Fonyó istván, Beszterczei Pál, Dzsupin Ibolya, Gonda György, Győry Ilona, Hatfalidi István, Horváth Pál, Mezei Lajos, Sárosi Gábor, Sós László, Szabó Imre, Szalai Imre, S. Tóth József.

 

Május 30. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Terjedelmes, fényképes tudósításban számol be „Őszintén, nyíltan kell beszélnünk" cí­mű összeállításában a Magyar Ifjúság Gerner Éva felszólalásáról, melyre a KISZ XI. kongresszu­sán került sor. Gerner Évát, Stúdiónk KlSZ-titkárát a kongresszus a KISZ KB tagjává választotta. 

 

Május 31. 16.25  Könyvek  a kamera előtt. Könyvhét’86. Szerkesztő: Behyna Károly, riporter: pálfy István, operatőr: Boldizsár Károly, rendezte: Soós Árpád.

 

2. műsor –  19.00 Labdarúgó Világbajnokság, a megnyító ünnepség közvetítése Mexicovárosból, riporter: Vitray Tamás.

 

Közvetítések sora zajlik a Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusáról.

 

A 26. miskolci tévéfesztiválon - a televíziós riport- és doku­mentumfilmek versenyén - a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak fődíját Kopper Judit A mester c. filmje, Borsod megye nagy­díját Chrudinák Alajos egyik alkotása,

Miskolc város nagydíját Radványi Dezső - Berecz János 1956-ra emlékező Válság és ki­bontakozás c. filmje nyeri. (

Néhány téma a fesztivált kísérő viták­ból: "A közönségtisztelő televízió", "A televízió a művészetek megismertetésében és terjesztésében", "Mit szeret a néző?...")

 

 

 

 

 

 

 

Június

 

 

Az érintett hetek műsorára alaposan rányomta bélyegét a mexikói labdarúgó-világbajnokság. Az esti főidőben és legtöbbször éjszaka is közvetítetek egy-egy mérkőzést, délután pedig l-l 1/2 órás összefoglalókat adtak.

 

A sporttémájú művészeti alkotásokra kiírt "Ezüstgerely" díjat a televíziós kategóriában a Változatok a sakkozásra c. film nyeri. (Készítői: Gyulai István, Kovácsi László, Mahrer Emil.)

 

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Eltemettük Stúdiónk első halottját, Fehér János nyugalmazott rendőr őrnagyot, a rendészeti csoport munkatársát.

 

 

Az MTI jelentette: 1986,,06.02. Magyar tévéfilmek Olaszországban. Róma, 1986 június 2./mti/ - a Magyar Televízió volt az idén a Telecronfonto című nemzetközi televíziós filmfesztivál vendége. A most véget ért egyhetes rendezvénysorozat keretében az olasz résztvevők számos magyar tévéfilmprodukciót ismerhettek meg, olyanokat, amelyek a magyar tévénézők körében is sikert arattak, bemutatták például a Linda cimű filmet, a Liszt  Ferenc életéről szőlő sorozatot, a családi kör egyik adását, a Déry Tibor Felelet című regényéből készült filmprodukciót, néhány (Mesefilmet, a fesztiválon a magyar delegációt Szinetár Miklós, a Magyar Televízió főrendezője vezette.” ---tt-gf/hi ék pl. 20 .'44 0 20686 1 853.

 

 

Június 1  16.20   Pedagógusok kérték …. Riporter: Bogyay Katalin, Csurgay Judit, Feledy Péter,  szerkesztő: Búzáné Fábri Éva, operatőr: Szalay Z. László, rendezte: M. Lukács Ágnes.

 

22.00 „Édes hazának akartam szolgálni …” Domokos Pál Péter portréja. Bszélgetőtárs: Pálfy István,  szerkesztő: Bokor Péter, rendező: Hanák Gábor.

 

2. műsor 18.00 – Körzeti Adások

 

Budapest : - szerkesztő – műsorvezető: Wisinger István, rendező: B. Révész László

Pécs : - műsorvezető: Kurucz Gyula, rendező: Bárány György, főszerkesztő: Békés Sándor

Szeged: -

 

Június 2. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy elindult a Balaton Rádió, szerkesztő –riporter Murányi László,  az operatőr Török Vidor volt.

 

Június 2. Elnök-helytettesi értekezlet jegyzőkönyvéből: 4. A Csernobilról szóló műsorok készítésében részt vevők közül 4 főt kitüntetésben részesítenek /Aczél Endre ., Murányi Mihály,  Kígyós Sándor, Juszt László./ - Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-a-9. 94 doboz MTV iratok.

 

Az MTI jelentette: 1986,,06.02. Magyar tévéfilmek Olaszországban. Róma,  1986 június /mti/ - a Magyar Televízió volt az idén a  Teleconfronto című nemzetközi televíziós filmfesztivál vendége. A  most véget ért egyhetes rendezvénysorozat keretében az olasz résztvevők számos magyar tévéfilmprodukciót ismerhettek meg, olyanokat, amelyek a magyar tévénézők körében is sikert arattak, bemutatták például a Linda cimű filmet, a Liszt  Ferenc életéről szőlő sorozatot, a családi kör egyik adását, a Déry Tibor felelet cűmü regényéből készült filmprodukciót, néhány (Mesefilmet, a fesztiválon a magyar delegációt SZINETÁR MIKLÓS, a Magyar Televízió főrendezője vezette. tt-gf/hi ék pl, 20 .'44        0 20686 1 853

 

Június 03. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy itton az utca embere mit szólt a mexicói 6:0 vereséghez? A szerkesztő –riporter  Juszt László,  az operatőr Huber Pál volt.

 

Június 4. 19.30 a Híradóban Berecz Anna szerkesztő – riporter és Vecsi Marietta operatőr számolt be arról a sajtótáékoztatóról, ahogy bejelentették, hogy július 1.-vel elindul a Danubius Rádió sugárzása. Megindult az ország első kereskedelmi rádiója., elvileg németajkú turisták nyári kiszolgálására hozták létre, önmagában fontos momentum volt,  az, hogy a szigorúan őrzött elektronikus tömegtájékoztatásba betörhetett az üzlet.

A Híradó beszámolt arról, hogy felavatták aznap a budavári Siklót, a szerkesztő –riporter   Moldoványi Ákos,  az operatőr Csák István volt.

 

Június 5. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Rehabilitációs pályázatot hirdetett a Baranya Megyei Tanács V. B. Egészségügyi Osz­tálya, a MOTESZ Szociál-rehabilitációs Szövet­sége és Stúdiónk. A pályázat célja, hogy a reha­bilitációs gyakorlatban szerzett jó tapasztalato­kat, illetve a lehetséges új rehabilitációs model­leket népszerűsítse, kidolgoztassa.

 

Június 6. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy felavatták Bajcsy . Zsilinszky Endre szobrát Budapesten, a szerkesztő –riporter Moldoványi Ákos,  az operatőr Csák István volt.

 

Június 6.  Moszkvában egyeztető tárgyalásra került sor a Szovjet Postaügyi Minisztérium és Hírközlési Minisztérium képviselői és a Magyar Posta delegációja között (melyben helyet kapott Vozák László  az MTV Távlati Fejlesztési és Innováviós Öá. Osztály vezetője is). Téma a szovjet televíziós műsor magyarországi terjesztési problémáinak orvoslása volt. Magyar – Szovjet kormányközi megállapodás alapján Magyarországon kisebb körzetekben, helyi adókon a Moszkva 1. programot sugározták a Magyarországon tartózkodó szovjet  hadsereg egységei számára. Az adók száma, amit a szovjetek telepítettek már 28-ra emelkedett, és helyenként már zavarták a magyar adókat. Ezért a Magyar Posta felajánlotta, hogy az V. – ös sávban inkább központi sugárzást valósít meg az MTV 3 tervezett sávjában. - (…)” - Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A-9.  130. doboz MTV iratok.

 

Június 7. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy Raissza Gorbacsova (Gorbacsov felesége) Gazdagrétre látogatott, a szerkesztő –riporter Bayer Ilona,  az operatőr Csák istván és Nagy Béla volt.

A Híradó beszámolt Mihail Gorbacsov aznapi magyarországi programjairól  szerkesztő – riporter: Tardos Júlia,  és Berecz Anna,   volt.

 

Június 9. 19.30  A Híradó beszámolt arról, Gorbacsov Csepelen vett részt nagygyűlésen, ahol beszédet is mondott, az esemény összefoglalóját Elek János készítette el.

A Híradó részletesen beszámolt arról, Mihail Gorbacsov, és felesége Raissza Gorbacsova, Kádár János és felesége kíséretében sétát tett a budapesti belvárosban. A szerkesztő –riporter Berecz Anna,   az operatőr  Edelényi Gábor volt.

A Gorbacsov látogatásról, később Aczél Endre így írt, - és mondta el – a véleményét a Köztévé című tv műsor - sorozatában:

„Nem sikerült jól az ekkor már idehaza is népszerű Gorbacsov és bájos felesége, Raisza magyarországi látogatása.
Igaz, a spontán rokonszenv-nyilvánításból volt elég. Csepelen például, de különösen a pesti Váci utcai fesztelen sétán. A szovjet vezető ekkor már médiasztárnak számított, mindenki kíváncsi volt rá.

Gorbacsov nem volt a protokoll embere. Budapesti látogatására azt találta ki, hogy leül a teljes magyar pártvezetéssel, és aféle agytornát tart velük a szocialista építés feszítő gondjairól. Kádár azonban megtiltotta vezetőtársainak, hogy megszólaljanak. Gorbacsov félórás agitálása sem hatott. A magyar főtitkár azt szokta meg, hogy ha valamit el kell intézni, azt az első emberek intézik el egymás között. A pártközponti találkozó ilyenformán teljes kudarcba fulladt

A fáma szerint Kádár a végén még meg is szégyenítette Gorbacsovot, amikor konyakot hozatott be, s azt mondta, javaslom, igyunk azokra az időkre, amikor még együtt ihattunk.

 

Június 9. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Június 9. Az 1987. évi műsorterv előzetes egyez­tetése Budapesten. A tervek szerint januártól a budapesti, a szegedi és a pécsi körzeti adások különböző időpontokban jelentkeznek és orszá­gos sugárzásban kerülnek képernyőre. Ez nem je­lenti azt, hogy a szerkesztési elveken változtatni kell, a változás célja: költségnövelés nélkül bőví­teni az MTV műsoridejét, illetve tovább erősíteni a vidék jelenlétét az MTV képernyőjén.

 

Június 10. 19.30  A Híradó beszámolt a Varsói Szerződés budapesti Politikai Tanácsadó Testületének - csúcstalálkozó - eseményeiről, Moldoványi Ákos, szerkesztő –riporter Edelényi Gábor és Baranyi István voltak  az operatőrök.

A Híradó beszámolt arról, hogy Raissza Gorbacsova Kecskemétre látogatott, szerkesztő –riporter, Bayer Ilona, az operatőr Nagy Béla volt, ugyancsak beszámoltak Raissza dabasi programjáról, ahol Práger György volt a szerkesztő – riporter, Csák István az operatőr.

 

Június 11. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy Raissza Gorbacsova Szentendrére látogatott, a szerkesztő –riporter Bayer Ilona, az Csák István operatőr volt.

A Híradó adásban Bánó András készített telefoninterjút Szepesi Györggyel, a mexicói kudarc okairól

 

Június 12. 19.30  A Híradó beszámolt Dayka Margit temetéséről, a szerkesztő –riporter Bogyay Katalin, az operatőr  Baranyi István volt.

 

Június 13. 19.30  A Híradóban Heltai andrás bécsi tudósító beszámolt az új osztrák kancellár Vraniczky első sajtótáékoztatójáról.

 

Június 11.- Búcsú 

„Végre június 11-ér a képernyőn, leg­alább telefonon megszólalt Szepe­si György is. Aki ugyan fontos nem­zetközi   szakmai helyszínén tartózkodott. De annyian mások, akik a csoport­mérkőzések során s a mexikói „tapasztalatszerző" tanulmányút alkalmából és a (magyar—brazil nyomán oly sokat hallatták a hangjukat, most hallgattak. Ho­ni csapatunk körül mintha hír­zárlat rendeltetett volna el. De nevezzük nevén a dolgokat. Ha egy rossz szánházi előadás nyomán rendező és színész néven neveztetik, úgyan miért vagyunk olyan tapintatosak avval a hivatalnoki " gárdával," amely­nek kötelessége a csapat felkészítésének  a magyar labdarúgás szakmai - morális állapotának biztosítása. Két héttel ezelőtt e helyütt- azt írtuk: szomorú pa­lackposta - üzenettel búcsúzott Mezey. Akkor, vagy még előbb, miért nem lehetett közzétenni,  amit most Szepesi említett: meg­romlott- a viszony Csáki és a szö­vetségi kapitány között? „Meg­aláztak", így mondta akkor Me­zey, s ennél mélyebb szomorú­sággal nem is köszönhetett el. Már csak azon csodálkoztunk, hogy a protokoll - búcsúztatás joviális közhelyáradatát oly nyu­godtan volt ereje végigceleb­rálni.(…) „ –írta Ablonczy László, Magyar Ifjúság, 1986. június 27.

A Hírháttér is foglalkozott a kérdéssel.

„Két kérdése volt a legutóbbi Hír háttérben Mentes Ákosnak. Miért kaptunk,ki hat-nullára? -ra,:ez volt az egyik. Maradnak-e a vállalati gazdasági munka- közösségek, egy tollvonással  megszüntetik-e őket netán, vagy lassú sorvadásra ítélik-e? — ez volt a másik.

Az első kérdésre eleve tud­tam a választ, a másik kérdés­re most sem tudom. Azért kaptunk ki, mert az ellenfél jobb volt. Aki látta, hát­térmagyarázat nélkül is tudta ezt, aki nem látta, ugyanerre a következtetésre juthat: két fél párviadalában a gyengébb szok­ta húzni a rövidebbet. A kér­dés mégsem volt fölösleges. A kérdés indítéka  ugyanis    nem sportszakmai volt - sejtésem sze­rint, hanem -; ha úgy   tetszik - nemzetlélektani. Miért hit­tük, hogy győzünk, és  miért csalódtunk akkorát hitünkben? A szakértő, a kamera előtt, al­kalmasnak látszott a töprengtető kérdésre, hiszen azonnal elő­húzta a közösségi lélektan bű­vészpaklijából a megfelelő, kár­tyát: azért hittünk és azért csa­lódtunk akkorát, mert érzelmi­leg túlmotíválták voltunk. Hát­radőltem a fotelban, most végre megtudok valamit. Mert persze melyik nemzet sportrajongói nincsenek érzelmileg  túlmotiválva? Egyáltalán: létezik nemzeti  érzés,   túlmotíváltság nélkül? (Csak szeretnénk ha létezne, de nem létezik.)    Mégis:    mi   és mennyi volt ebben   a nemspe­ciálisan   a   magyar   módian speciális? A   történelmi   színe­zet? A belőle sarjadó  magyar­ságmentalitás?   Jelen  bajaink közt a kiébszélgetésünk a siker élményre? A sokat emlegetett magyar kisebbségtudat, amelyet kivagyisággal    kompenzálunk?; Itt kezdődött volna a hírháttér. De a kezdésig sem jutott el. A magyar csapat gyengébb, mi pe­dig túl voltunk motiválva - ez nem hírmagyarázat. Még hírér­téke sincs. Az elmúlt csütörtö­ki  műsor első  negyedórája  a maga műfajának szakmai   mi­nimumát sem teljesítette. (…) „ –írta Faragó Vilmos, Élet és irodalom, 1986. június 13.

 

Június 13. 19.30  A Híradó beszámolt a mogyoródi Forma 1 pályán lévő első edzésről, a szerkesztő –riporter   Bánó András, az operatőr Edelényi Gábor és Török Vidor volt.

 

Június 14. 19.30  A Híradó beszámolt a magyarországi Forma 1 pályaavatójáról, a  szerkesztő –riporter Bánó András volt. A híradó beszámolt Benny Goodmann halálhíréről is.

 

Június 16 19.30 a Híradóban Heltai András bécsi tudósító beszámolt Vraniczky kancellár beiktatásáról.

 

 

Flóri az úttörő

„Vasárnap délelőtt az úttörő­mozgalomról készült dokumen­tumműsorban, mikor már túl voltunk a csillebérci vasúton, a szorgos vasgyűjtésen és a negy­venéves szövetség fejlődését il­lusztráló   korabeli   filmkocká­kon, mint derült égből a vil­lámcsapás, egyszer csak megje­lent a képernyőn Albert s Fló­rián aranylabdás futbalista és emlékezni kezdett. Az stadion kellős közepén állt és arra emlékezett, hogy ő volt úttörő, és hogy az úttörőélet rendkívüli  élménnyel   ajándékozta meg: játszott az Űttörőstadion gyepén. Ez meghökkentett. Szeretem a mozgalmi emlékezéseket, de még ennél is jobban Albert Flóriánt. Pályafutása minden állomását figyelemmel kísértem, tudom, hány gólt lőtt, hol szü­letett, hányas lába van, és mi­nek köszönhető, hogy azzá lett, ami lett, erre az , úttörő-históriára azonban valahogy nem emlékszem. Persze most nem is Albert Flórián az érdekes. Az ő szerepe csak annyira rúgott, hogy érzékeltesse, miként volt annak idején, az úttörőélet hogyan gazdagította, repítette elő­re pályafutásában - ahogy az ilyen esetekben szokás. Teljesen világos műsorkészí­tési szándék, mégis bele-bele-zavarodtam a nézésbe. , (…) „ írta Megyesi Gusztáv, 1986. június, Élet és Irodalom, 1986/23.

 

Június 21. 21.25  Színházról néhány percben. A Játékszín Hyppolit a lakáj 100. előadása. Szerkesztő: Virág Katalin, rendezte: Bujtás János.

 

2. műsor – 20.00 Mestersége: a színház. Both Béla. Riporter: Dalos László, szerkesztő: Virág Katalin, operatőr: Bánhegyi István, rendezte: Török Ilona.

 

21.40. Szavak sötétben. Kompozició Ladányi Mihály verseiből. Szerkesztő: Nyulász Klára és Farkas Katalin, vezető – operatőr: Hollós Olivér, rendezte: Babiczky László.

 

Június 21. Az AFP hírgyünökség, Budapestről keltezett jelentését „A magyar tv: sajátos színfolt Keleten”. /1986.június 21./ az MTI heti „C” Bizalmas újságban közölte.

 

„A Magyar Televízió központjában,  a volt budapesti tőzsdepalota pasztellszínű épületében,  amely még az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből maradt itt,  a Panoráma című külpolitikai műsor főszerkesztője épp az utolsó simításokat végzi az utolsó riportokat tanulmányozza.

"A professzionalizmus és a tájékoztatási szándék,  akárcsak önöknél Nyugaton,  a magyar tévés újságíróknak is elsőszámú célja" - jelenti ki a szerkesztőség egyik illetékese. A külpolitikai szerkesztőség,  amely igen sok műsort készít - havonta 16-ot a tévé két programja számára -,  olyan műsorokkal büszkélkedhet,, mint a közgazdasági fórum (Kockázat),  a legkülönbözőbb személyiségekről  (így Kadhafiról,  Nixonról,  Simon Pereszről vagy Araíatról) készült portrék (Szemtől szembe),  valamint a szemtelenségéről nevezetes szatirikus műsor  (Parabola).

A belpolitikai szerkesztőség, amely mind létszámát  (180 fő), mind pedig műsorainak  időtartamát tekintve a legjelentősebb,  a programok széles skáláját kínálja. Az egyik legnépszerűbb - a Hatvanhat - egyesíti a technikát és az információt:  66 vendég kérdéseket tesz föl a magyar politikai vagy szakszervezeti élet valamelyik személyiségének,  majd a meghívottak egy-egy gomb megnyomásával  jelzik, hogy elégedettek-e a válasszal vagy nem.  Ha nem,  akkor az interjúalanynak további magyarázatot kell adnia,  mint az például a közelmúltban elrendelt áremelkedésekről  szóló,  nagyon élénk vitában történt.

lÉz effajta műsorok - jóllehet Magyarországon nem vernek fel nagy port, hiszen vagy tíz éve léteznek - elképzelhetetlenek a többi keleti országban, így Csehszlovákiában, ahol a tévénézőknek csak arra van módjuk,  hogy valamelyik folytatásos történet lehetséges befejezései közül válasszanak.

Az MTV egy másik népszerű adása,  a Hírháttér azon melegében elemzi az időszerű kérdéseket:  felszólítják a tévénézőket,  hogy tegyenek föl kérdéseket megadott telefonszámokon.   így például a magyaroknak lehetőségük volt felkérni egy magyar sportilletékest, hogy adjon magyarázatot a labdarúgó válogatottnak a Szovjetuniótól elszenvedett megsemmisítő vereségére.

Egyesek, mint például Chrudinák Alajos,  a külpolitikai főszerkesztő,  még tovább kívánnak menni,  azt szeretnék, ha a nézők egyenes adásban is beleszólhatnának a műsorba.   "Telefonálni, szavazni, ez mind nagyon jó - mondja -,  csakhogy az emberek már hozzászoktak ehhez.  Mi már 1968-ban rendeztünk nemzetközi fórumot a csehszlovák válságról. Az emberek valósággal megrohamozták a telefonokat és mind azt kérdezték, hogy miért buktatták meg Dubceket." Kelet-Európa többi országában a felvételről sugárzott műsor az általános;  Magyarországon ellenben éppen az SZKP XXVII. kongresszusa előtt 100 tévénézőt hívtak meg, hogy vegyenek részt a Szovjetunióról szóló - egyenes adásban közvetített - fórumon.

"A kérdések nagyon közvetlenek voltak. Miért nem lehet szabadon utazni a Szovjetunióban? Miért vannak zárt városok a Szovjetunióban? És a meghívott szovjet vendégek kénytelenek voltak magyarázatot adni - mondja Chrudinák, majd hozzáteszi:  Abból az elvből  indulunk ki, hogy nincsenek olyan kérdések,  amelyekre ne lehetne választ adni."

 

A magyar újságírók - tudatában annak, hogy valamiféle elithez tartoznak - szívesen mutatkoznak leereszkedniük kelet -európai kollégáik irányában.  Ez utóbbiak "többsége kénytelen megmaradni a kerekasztal-beszélgetések szintjén,, ahol mindenki csak a párt álláspontját ismételgetheti" - vélekedett az egyikük.

A Parabola című - a tipikusan magyar humort tükröző - szatirikus műsor,  még a többinél is provokatívabbnak és felforgatóbbnak számítana más kelet-európai országokban.   "Manapság már senkit sem botránkoztatunk meg, hacsak nem mutatunk meztelen nőket" - mondja nevetve a műsor egyik szerkesztője.

A "szocialista testvériség" nem akadályozza meg a magyarokat abban, hogy kigúnyolják román szomszédaikat,az országukban dúló személyi kultuszt. A Parabola szellemi atyja.  Árkus József, a közelmúltban felolvasott egy üzenetet,  amelyet egy bukaresti futballcsapat küldött Ceausescu elnöknek:   "A nép szeretett fiának,  a nemzet nagy hősének" köszönetet mondtak a spanyol csapat felett aratott győzelemért.

Miközben a többi szocialista ország tömegtájékoztatási eszközei nagy óvatossággal szóltak a csernobili katasztrófa nyomán megnövekedett radioaktivitásról.  Árkus József ironikus hangnemben kommentálta a magyar kormányközleményt,  amely szerint a radioaktivitás szintje  "nagymértékben csökkent" az országban, azután, hogy "enyhe emelkedésről" számoltak be.