Dunavölgyi Péter:
A Magyar televíziózás története XXX./1. 1986.
Külföldön történt:
Az év
borzalmas szenzációja az ukrajnai Csernobilban történt reaktor-katasztrófa
volt. Ha Csernobil volt az év tragédiája, akkor az amerikai Challenger űrsikló
katasztrófája az év videója. Sok millió amerikai tévénéző látta élőben,
egyenesben, hogy alig egy perccel az indítás után a hét embert - közöttük egy
tanárnőt - szállító űrhajó darabjaira szakad a levegőben. Aznap este Reagan
elnök lemondta szokásos évértékelő beszédét és inkább az áldozatok emléke előtt
hajtott fejet a televízióban.
Reagan
és Gorbacsov reyjkjaviki csúcstalálkozója volt.
A
szovjetek mindenbe belementek volna, egy feltétellel: ha Reagan lemond a
csillagháborúról. Minthogy erre az amerikai elnök nem volt hajlandó, Gorbacsov
azt mondta neki, viszlát. De a dialógus fennmaradt.
Amerikában
októberben, meghalt Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar Nobel-díjas, aki
itthoni teljesítményért, a C-vitamin felfedezéséért kapta a legnagyobb
tudományos elismerést.
Magyarországon
történt:
Megszületett
a szocialista világ első csődtörvénye.
1986
novemberében a nyugati fogyasztói társadalom újabb hadállást tudott kiépíteni
Magyarországon, McDonalds Betört hazánkba a legismertebb amerikai gyorséttermi
hálózat, a magyarnak már nem kellett Bécsbe utaznia, hogy egy Big Mac-et
fogyasszon.
A
nyáron Danubius néven megindult az ország első kereskedelmi rádiója.
Az
autósport királynőjéről, a Forma 1-ről sem akartunk lemaradni. Mogyoródon
megépült a Hungaroring, amelyet Bernie Eccleston, a verseny tulajdonosa, a
világ legjobb Forma 1-es pályájának minősített. Az első versenyt, 86 nyarán, az
újdonságnak is szóló frenetikus érdeklődés és izgalom kísérte, hogy aztán a
győztest, egészen szokatlan módon, maga Lázár György miniszterelnök köszöntse.
A
páratlan veszteségek éve volt Magyarországon, egyszerre halt meg Ruttkai Éva,
Páger Antal és Major Tamás. Elment Fényes Szabolcs, a slágerkirály, az operett
pótolhatatlan bajnoka is, meg Kellér Dezső, a finom hangú, ugyancsak az
operettírásban jeleskedő konferanszié. Velük aztán meg is szűnt a Nagymező utca
az lenni, ami volt egyaránt meghalt népszerű humorista, Mikes György. Kidőlt a
két legnagyobb könyvkiadó, a Magvető és a Szépirodalmi vezetője, Kardos György
illetve Illés Endre.
A
magyar labdarúgásnak volt egy gyönyörű tavasza, amikor a Népstadionban 3:0-ra
megvertük a brazilokat és komoly világbajnoki reményekkel utaztunk el Mexikóba.
A vébén azonban már az első meccsen beütött a katasztrófa, példátlan 6:0-ás
vereséget szenvedtünk a Szovjetuniótól, s hamarosan csomagolhattunk is.
Queen
eljött jön Magyarországra. A világ akkor talán legjobban futó pop-együttese nem
csak a Népstadionban koncertezett, hanem Zsombolyai János irányításával
tizenhat kamera rögzítette filmre legfrissebb lemezük anyagát. Így aztán a
világ első és utolsó, egész estét betöltő Queen-filmje Budapesten született, -
némi városreklámmal vegyítve...
Az
MTV-ben történt:
Gelencsér
Ferenc elvtársat az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya politikai
munkatársát felmenti beosztása alól, hozzájárul, hogy Gelencsér Ferenc
elvtársat a Magyar Televízió általános elnökhelyettesévé nevezzék ki. Az MSZMP
KB Titkárság hozzájárul, hogy dr Murai
György elvtársat az MSZMP VI. kerületi Párbizottságának első titkárát a Magyar
Televízió elnök-helyettesévé nevezzék ki. Hozzáhárul, hogy Szinetár Miklós
elvtársat a Magyar Televízió elnök-helyettesét beosztásának meghagyásával a
Televízió főrendezőjévé kívánják kinevezni.
Elhunyt dr. Forgó Mihály, a Magyar Televízió
műszaki-fejlesztési igazgatója és a rádióban-tévében. Május 7-én, hosszan
tartó, súlyos betegség után 64 éves korában elhunyt Kukk György, a TV – Híradó
külpolitikai szerkesztőségének (rovatának) vezetője.
Horváth
J. Ferencet a híradó korábbi főszerkesztő helyettesét és Sándor Györgyöt, volt
műsorigazgatót Lakatos Ernő, kitüntette.
Fesztivál díjak:
Veszprém
Fődíj
(drámai kategória): Örkény István: BEVÉGEZETLEN RAGOZÁS – tévéjáték / Rendező
Esztergályos Károly, operatőr Biró Miklós, dramaturg Deák Krisztina
Fődíj
(szórakoztató kategória): TELEPOHÁR – kabaréműsor / Rendező Verebes István,
operatőr Marczali László, szerkesztő Farkasházy Tivadar
Veszprém
város díja: EGYSÉGBEN AZ ERŐ – tévéjáték / Rendező Mihályfi Imre, forgatókönyv
Marosi Gyula, operatőr Illés János, dramaturg Liszkay Tamás
A
Budapesti Tavaszi Fesztivál díja: A MENNYEI HANG – burleszk /
Forgatókönyvíró-rendező Bednai Nándor, operatőr Zádori Ferenc, dramaturg Kállai
István
A
zsűri különdíja:
Kellér Dezsőnek, a NÉHA, NÉHA
VISSZATÉREK című szórakoztató műsoráért (rendező Kalmár Tibor)
Hofi Gézának, a KONCERT című
tévéprodukcióban nyújtott kiemelkedő teljesítményéért
Márk Ivánnak, a LEVIATHAN című
tévéfilm operatőri munkájáért
Bócz Marának, a KONCERT című
tévéprodukció maszkmesteri munkájáért
Szatmári Piroskának, a LEVIATHAN című
tévéfilm vágói munkájáért
Ruttkai Évának és Garas Dezsőnek, A
BEVÉGEZETLEN RAGOZÁS című tévéfilmben nyújtott színészi alakításáért
Szakácsi Sándornak, a PARANCSRA TETTEM
című tévéfilmben nyújtott színészi teljesítményéért (rendező Hajdufy
Miklós)
Koltai Jánosnak, a II. JÓZSEF című
tévéfilmben nyújtott színészi alakításáért. (rendező Ádám Ottó)
Bánsági Ildikónak, a HIRDETÉS című
tévéfilmben nyújtott alakításáért. (rendező Horváth Tibor)
Rudolf Péternek, a PARANCSRA TETTEM és
az EMBER ÉS AZ ÁRNYÉKA című filmekben nyújtott alakításáért
Közönségdíj: KONCERT (Hofi Géza műsora) /
Rendező Horváth Ádám
KRÍZIS – tévéjáték / Rendező Málnay
Levente
Miskolc/
XXVI
A
MESTER – portréfilm / Rendező Pásztory János, szerkesztő Kopper Judit, operatőr
Marlen Urutjan / SZOT-fődíj
VELÜNK
ÉLŐ TÖRTÉNELEM – VÁLSÁG ÉS KIBONTAKOZÁS /szerkesztő Berecz János, Radványi
Dezső, Sárdi Anna, rendező Mátray Mihály, operatőr Kocsis Sándor/Miskolc város
díja
A
HOLTPONT /szerkesztő-riporter Chrudinák Alajos, rendező Janovitz Attila,
operatőr Nagy Tibor/kategória díj
KÖLYKÖD
VOLTAM/ szerkesztő-riporter rendező Róbert László, operatőr Mihók Barna,
Czabarka Péter,Nemes Tibor, Bucsi János
ALAPÍTTATOTT
1868 /szerkesztő Olajos Csongor, író-rendező Szakály István, operatőr Kiss
Róbert /Mafilm díja
ÉHE A
KENYÉRNEK /Borsod megye díja
BALÓ
GYÖRGY /MTV díja
HŰSÉGESEK/a
Reflektor kiadó díja
KÁLI
MEDENCE/ Hazafias Népfront díja
A
JAPÁN /kategória díj
QARTETT
/kategória díj
ROLITRON
SZTORI /kategória díj
INDIA-
INDULATOK ERŐPRÓBÁK /kategória díj
MÁTRAY
MIHÁLY /rendezői díj
NEUMANN
LÁSZLÓ /operatőri díjl
HÉTVÉGE-PIAC
/MUOSZ díja
KŐRÖSI
CSOMA SÁNDOR NYOMÁBAN /közönség díj
Espositó
(Portugália):
A
TV-beli Fiatal Művészek Stúdiójának két sikere a rövidilmfesztiválon
Kisfaludy
András Az idő semmit játszik, című filmje, kategóriadíjat nyert
A
Véga magyar sci-fi egyesület Meteor-díjjal tünteti ki az Izzó planéták című
balett videováltozatát. (Rendező: Jászi Dezső.)
Plovdiv
KRÍZIS
– tévéfilm / Székely Júlia novellája alapján írta és rendezte Málnay Levente és
Szalay Györgyi, dramaturg Mezei Emőke, operatőr Gulyás Buda
A
legjobb női alakítás díja Eliska Balzerova
Arany
Prága Fesztivál
Vészi
Endre: EMBER ÉS ÁRNYÉK Arany Prága-díj a legjobb operatőri munkáért megosztva:
Szalai
András, Kende János között / rendező Gábor Pál, dramaturg Szántó Erika, zene
Selmeczi
György/
Pamporovo
A
fiatal televíziós alkotók bulgáriai (pamporovói) fesztiválján rendezői díjat
nyer Martinidesz László Nyomda c. filmje.
Montreux
A
város különdíját kapta a Magyar Televízió, a Nemzetközi Tv-fesztiválon. A
legszellemesebb műsorokért járó különdíjat Bednai Nándor, „Mennyei hangok” című
alkotása. Közölte ezen a napon az Afp/Reuter hírügynökség.
Budapest
VÁLTOZATOK
A SAKKOZÁSRA – sportfilm / Mahrer Emil, Gyulai István, Kovácsi László /
Ezüstgerely-díj
Odaítélik
a televízió kritikusok 1985. évi díjait. Díjat kap Békés András rendező az
Angelica nővér című tévéoperáért,
Erdőss
Pál Hazárdjáték című munkájáért,
Baló
György szerkesztő-riporteri munkájáért,
Orosz
István, az Ah, Amerika című animációs dokumentumfilmért,
Zentai
László az Optimisták című film fényképezéséért,
Tolnay
Klári a Bevégezetlen ragozás című tévéjátékban, Koltai János a II. József című
tévéjátékban, Fodor Tamás a Lenkey tábornok című filmben nyújtott színészi
teljesítményéért.
Ezt
követően a tévékritikusok 1986-os díjazottjai
Gaál
István: Isten teremtményei
Molnár
György: Örökkön örökké
Sára
Sándor: Bábolna
Mester
Ákos Hírháttér
Január
Műsorszerkezeti
újdonságok: Immár hetenként jelentkezik a "szolgáltató" funkciót
betöltő Ablak, a nyugdíjasok megkapják a péntek délelőttöt (általában
erősödnek a délelőttök!), vasárnap este a 2. műsorban megismétlik A HÉT c.
politikai magazint, vasárnap délutánonként megismétlik az elmúlt évek
legsikeresebb tévéműsorait. Tájkép címmel megindul a televízió
környezetvédelmi magazinja, Ötletek címmel havonta barkácsolási magazin
jelentkezik. Hetenként az Agrárvilág és az Iparvilág c. műsor váltja egymást.
Újra
indul - ezúttal biológiából és történelemből - a Ki miben tudós? című
középiskolás-vetélkedő. (És újra indul a TV-Basic távoktató számítástechnikai
tanfolyam.)
A
párizsi „Liberation" cikket közölt a magyarországi kábeltelevíziókról, a
gazdagréti (Budapest) adások ürügyén. ,,A párt először nemet mondott rá, majd
nagy óvatosan engedett egy kísérletet, s azóta már ott tartunk, hogy a gazdagréti
kábel-tv-ben vallatóra fogták a polgármestert" — írja a szerző.
Január
l-től 8-ig Budapesten - a Váci utcai új nemzetközi kereskedelmi központban -
tanácskoznak az OIRT - országok rádió- és televízió-szervezeteinek vezetői. (A
tanácskozások idején magyar-szovjet, magyar-bolgár és magyar-kambodzsai együttműködési
megegyezéseket és munkaterveket írnak alá.)
Január
1. Ünnepnap lévén nem volt Híradó, csak Hírek.
Békés
Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából január 1-én:
- Az
MSZMP Baranya Megyei Bizottsága kikérésére áthelyezéssel, tanári beosztásba,
az Oktatási Igazgatóság állományába került Sóvári Gizella.
Békés
Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: -
-
Megérkezett Pécsre az a Betacam - rendszerű elektronikus képfelvevő és rögzítő
berendezés, mely az immár hatvanperces körzeti adások hétről hétre való
elkészítésének előfeltétele volt. A berendezés egy vállról is üzemeltethető kamerából,
ellenőrző monitorból, valamint komplett montírozó egységből állt.
Január 1. 12.10 Újévi koncert Bécsből. Vezényelt: Lorin
Mazel, műsorvezető: Sebestyén János, szerkesztő: Hámos Veronika.
Január
2. Január 2. 19.30 A Híradó beszámolt
arról, hogy az M2 és M3 metrón új
jegykezelő rendszert vezettek be. Szerkesztő –riporter, Moldoványi Ákos, az
operatőr Zih Béla volt, - valamint beszámolt a szerkesztőség élén történt
főszerkesztő váltásról. Az Elnökhelyettesi értekezlet Január 6.-i jegyzőkönyve:
„Az elmúlt hét műsorairól: „(…) A TVH szombaton igen szépen (ízlésesen) oldotta
meg a főszerkesztőváltás bejelentését” - Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9. 94
doboz MTV iratok.
Aczél
Endre a /TV/ Híradó új főszerkesztője. A műsor címe is megváltozott, TV -
Híradó helyett egyszerűn ettől kezdve: Híradó.
Sipos
Pál írta: A vég kezdete (I. rész) című könyvében a rendszerváltozás után, a
korabeli politikai változásokra utalva:
„Azt,
hogy a nyolcvanas évek közepén a politikai életben megindult valamifajta
változás, többek közt egy személycsere is jelezte a Magyar Televízióban. A TV
Híradó közel harminc éven át volt főszerkesztője, Matúz Józsefné helyébe új
ember, Aczél Endre lépett. A magyar sajtó - és politikatörténet egyaránt adós e
váltás elemzésével, de nem lehet eléggé hangsúlyozni: nemcsak a Kádár-korszak
tájékoztatási rendszerében, hanem egész Európában példátlan volt, hogy valaki
1957 májusától 1985. december 31-ig, azaz 28 évig legyen egyhuzamban egy
országos sajtóorgánum vezetője. A főszerkesztőváltás jól mutatta: az évtizedes
monolit hatalomgyakorlásnak vége. Az MSZMP-ben több irányvonal van jelen,
úgyhogy Matúzné ment, Aczél jött, a TV Híradóból Híradó lett.
Az új
főszerkesztő támogatója az MSZMP fiatalabb generációjába tartozott, és a
megújult hírműsor, valamint a pár évvel később szintén Aczél fennhatósága alá
kerülő heti közéleti háttérműsor, A hét egyértelműen kiállt a lassan
meginduló – az MSZMP vezette – változások mellett. Az „új fiúk” azonban sokan
voltak – hogy csak a legismertebbeket említsük: Grósz Károly, Berecz János,
Németh Miklós, Fejti György, Maróthy László, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás –, és
mindegyikük más és más túlélési taktikát választott, mindegyikük más és más
szövetségest keresett, illetve talált. Ráadásul az „egypárt” vezette
modernizáció és átalakulás egyre inkább kicsúszott az „egypárt” kezéből, mások is
bele akartak szólni a változásokba. Csak hívószavakat említve: Írószövetség,
monori találkozó, Fordulat és reform, Társadalmi szerződés, lakitelki
találkozó, az új, ellenzéki szervezetek megalakulása.
A
nyilvánosságra hirtelen mindenkinek nagy szüksége lett, hiszen mindenki el
akarta juttatni az üzeneteit az emberekhez. És televízió segítségével az egész
országot meg lehetett szólítani, hiszen például 1989-ben „a Híradó
átlagosan 6 millió, a Panoráma és az Ablak 3 millió nézőt vonzott”. (http://mek.niif.hu/02100/02185/html/516.html#519).
Azt,
hogy a régi és a formálódó új politikai elit is fontosnak tartotta az
elektronikus tömegtájékoztatást, több dolog is jelzi. Ekkoriban (1987–88)
alakul meg a Magyar Televízió úgynevezett művészeti tanácsa, olyan
„megbízható”, de nem ortodox tagokkal, mint Bereczky Loránd művészettörténész,
Boldizsár Iván író, Czine Mihály irodalomtörténész, Glatz Ferenc történész,
Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója, Kállai Ferenc
színművész, Petrovics Emil zeneszerző és Szabó István filmrendező. (A létrejövő
testület feltehetően egyszerre volt hivatva szolgálni és védeni: ellenőrzi az
egyre önállóbbá váló intézményt, de egyben védőernyőt is jelent a
konzervatívabb és hithűbb MSZMP-vezetőkkel szemben.) Az a Pozsgay Imre, aki
1987-ben még egy a Magyar Nemzetben megjelenő interjúban ad hírt (nem kevés
konfliktust vállalva elvtársaival) az addig a hivatalos tájékoztatásban
elhallgatott lakitelki találkozóról, 1989. január 28-án már a Magyar Rádió sok
százezres nyilvánosságát használja annak bejelentésére, hogy 1956 népfelkelés
volt, nem ellenforradalom. Az alternatív szervezetek pedig 1989. március 15-én
a „nép nevében” jelképesen lefoglalták a Magyar Televíziót. A dolog valóban
jelképes volt, hiszen addigra az MTV január elsejétől gazdálkodásában és
műsorszerkesztésében is független kettes csatornáján késő esténként
jelentkező Napzárta című műsor állandó megszólalási lehetőséget
biztosított a létrejövő új politikai szervezetek képviselőinek.(…)”
Nézzük,
hogy az illetékes az új főszerkesztő, hogy emlékezett 1990-ben az 1986-os
váltásra, (forrás: Aczél Endre: Híradó – puccs, Mai Nap Kiadó Rt. 1990):
Aczél
Endre: „Élet a Híradónál. Annak, aki Angliából érkezett, nehéz volt
megbarátkoznia a magyar híradózás szabványaival, kivált, ha tudta róluk, hogy
makacsul ellenállnak mindenfajta változtatási kísérletnek. Tudtam, hogy
sürgősen változtatnom kell egy egész sor dolgon. Korlátozott reformjaimhoz
felhatalmazást és támogatást kaptam a TV vezetőitől, akik-vélem most-a
politikai élet illetékeseihez hasonlóan felismerték a változtatás
szükségességét, legalábbis ami az áru vonzóbb csomagolását illeti.
Ezt
sem szabad lebecsülni. Bármilyen különösen hangzik is, megint csak a Kádár-korszak
viszonylagos értékei mellett szól az a tény, hogy a változatlanságot és a
folytonosságot eszményítő brezsnyevi légkörben módosítani lehetett egy olyan,
nemzeti jelkép értékű, huszonéve érvényes szimbólumon, mint a TV - Híradó
főcíme. Azon a bizonyos „befelé forduló kamerán", amely sok ezer napon át
ugyanazzal az operatőrrel (aki egyébként a valóságban nem volt operatőr) jelent
meg. Akiknek (még) hajlamuk van a tárgyilagosságra, azért ne bagatellizálják a
régi főcím eltüntetését, mert Csehszlovákiában egy Husáknak kellett távoznia,
Moszkvában egy Gorbacsovnak kellett hatalomra kerülnie ahhoz, hogy a Híradó
(illetve az annak megfelelő Vremja) szimbólumai megváltozzanak. A legortodoxabb
szemléletű agit-proposok, a csehek például - fogadok - a rendszerváltozás, de
legalábbis a gyengülés ördögét vélhették látni abban, ha valamely tévés előállt
volna a Híradó főcím áramvonalasításának ötletével. Ha azt mondta volna, hogy
1989-ben már korszerűtlen pirosló arcú, zászlókat lengető felvonulókat meg
boldog aratókat és munkaversenyben helytálló dolgozókat kolportálni a Híradó
emblémájában. Nem. Ezek az arcok a forradalmi fordulatig ott villogtak a
csehszlovák TV képernyőjén, folyamatosan bőszítve a népet. Igaz, ottani
kollégám sem volt (azóta már leváltották) a változások harcos híve.
Egyszóval
a főcím. Eltüntettük a kamerát, mögötte a csillagos TV-székházzal, jött az
aranygömb, rajta a Híradó felirattal. És 1986 tavaszán megszabadultunk attól a
bizonyos, ugyancsak évtizedek óta megszokott főcímzenétől is, amelynek
hangjaira a kamera befordult, s amely a közönségnek úgy csenghetett már, mint
az a bizonyos harci kürtszó a ménnek. Eléggé avantgárd módon jártunk el az új
zenével, mivelhogy megírására nem egy dalárdaprogramokban illetékes komponistát
kértünk fel, hanem az egyik legjobb magyar rockzenészt, Presser Gábort. S ha
nevekről van szó, hadd emlékezzek arra is, hogy az aranygömböt - pontosabban az
aranygömböt forgató animációs filmet - Kozma Péter készítette. Ő ma Kozmo néven
az egyik legsikeresebb maszek reklámstúdiót működteti. Annak idején úgy
gondoltuk, hogy kétévenként változtatunk majd emblémát és zenét: ezt a
szándékunkat a főcímmel megvalósítottuk. A mai Híradó-embléma immár nem
animációs film, hanem elektronikus trükk - egy pasztellszínekre árnyalt, több
szeletből álló stilizált, ki-beforduló gömb - szellemében már a korszerűbb
európai mintákat idézi.
Mint
új főszerkesztőnek, nekem és gyakorlatilag velem együtt kezdő helyetteseimnek
(Sándor Istvánnak, aki A Héttől jött át, valamint a régi híradós Elek Jánosnak,
aki a Népszabadság külpolitikai rovatvezetőjének tisztét adta föl) nem annyira
és nem elsősorban a Híradó-emblémával volt gondunk, hanem a műsor rettenetesen
lassú tempójával, a sok beszéddel és a kevés képpel, az örökös kommentárokkal
és az arcnélküli műsorvezetéssel. Végképp nem kedveltem azt, hogy a Híradók
mindig a külpolitika, a nemzetközi élet híreivel kezdődnek - hacsak nem volt
KB-ülés vagy valami más, az akkori protokoll által fontosnak ítélt esemény -,
és az ország belső élete több-kevesebb tudatossággal háttérbe van szorítva.
Ez
az utóbbi jelenség azonban - ha fonák módon is, de - visszatükrözte a magyar
(tágabb értelemben: szocialista) valóság egy jellegzetes, magában a
rendszerben gyökerező válságtünetét. Azt ugyanis, hogy a szó korszerű, európai
értelmében nálunk nem volt belpolitika. Vagyis hogy annak csak a legkevésbé
érdekes része: a végrehajtás játszódott le a szemünk előtt. A politikacsinálás,
a döntéshozatal, a körülötte zajló viták olyan szűk körben, olyan
kamarillaszerűen folytak le, hogy azokból a külvilág - mármint a magyar
társadalom - szinte semmit sem érzékelt. Nem is érzékelhetett, mert kizárták
belőle. (…)
(…)
A Híradó „belpolitizálását" véghez lehetett vinni, de ma már súlyos
kétségeim vannak afelől, hogy tartalmi értelemben mekkorát léptünk előre.
Egyáltalán: előreléptünk-e abban a mértékben, ahogyan ez szükséges volt?
Csitíthatnám
magamat azzal, hogy a Híradót továbbra is éber szemek őrizték; hogy bölcsebb
dolognak látszott nagyon óvatosan tágítani, puhítani a körénk vont korlátokat,
de inkább elismerem: teoretikus értelemben bátrabb voltam, mint a kézzel
fogható dolgok világában.
Nyilatkoztam
például a Filmvilágnak arról, hogy a sajtó ne a hatalom szócsöve, hanem az
ugyané hatalom fölött gyakorolt társadalmi ellenőrzés eszköze legyen. Azt
hiszem a „nem annyira, mint inkább" szavakat használtam tompítólag, de
ezért is kaptam dorgálást. Lakatos Ernő, az agit-prop. osztály vezetője,
előragadván nyilatkozatom sűrűn aláhuzigált fotókópiáját, behívott magához és
letolt, Berecz János, az akkori KB-titkár viszont, aki a dolgokat hajlamosabb
volt „dialektikusan" szemlélni, csak helyreigazított. Azt mondta, igenis
legyen a sajtó szócső, de ezzel egyidejűleg gyakoroljon társadalmi kontrollt
is.
A
közönség a külpolitikai hírek háttérbe szorítását, ha kissé kedvetlenül bár,
de tudomásul vette. A kedvetlenség oka - a levelekből ítélhetően - maga a
változás volt. Ezzel megint egyszer bebizonyosodott az, hogy a Híradó nem
műsor, hanem életforma, amely nehezen viseli el a kéretlennek tűnő
beavatkozást.
E
fordulattal egy időben megszüntettem a bel- és külpolitikai kommentár
intézményét, és nem kértük fel közreműködésre azokat a - jobbára külsős, tehát
nem híradós, esetenként nem televíziós - kollégákat, akik műsorvezetőként vagy/és
kommentátorként dolgoztak a Híradónál. Úgy láttam jónak, hogy az így
felszabaduló időt információkkal és másfél perces riportokkal töltjük ki.
Ezt
a változást a közönség már jól fogadta: úgy látszik, találkozott az ízlésünk
abban, hogy á Híradónak peregnie kell, és - ami fontosabb -nem feltétlenül
szükséges mindent megmagyarázni a magyar dolgozó népnek. Inkább hagyni kell,
hogy ítéletalkotó képességét maga érvényesítse, illetve fejlessze.
Itt
közbe kell szúrnom, hogy soha nem voltam a kommentárműfaj ellensége. De igen
határozott véleményem volt arról, hogy egy híradó műsor csak alkalmanként,
nagyon indokolt esetben adhat helyet kommentároknak; tudniillik nem oda való.
Analitikus és kritikai kifejtés dolgában illetékesebbek a magazinműsorok - már
ami a televíziót illeti - és alkalmasabb rá a jóval több idővel gazdálkodó
rádió, meg természetesen a napisajtó.
Meg
kell mondanom azt is, hogy a híradós kommentárok színvonalát nem tartottam
európainak. Különösen bosszantott a többes szám első személy felszólító vagy
tiltó használata („lássuk be, hogy...", „ne gondoljunk arra,
hogy..." meg ilyenek), ugyanis folyvást az járt az eszemben, hogy milyen
jogon tart igényt a televízió - benne a Híradó, ebben meg a kommentátor - a nép
hangjának a szerepére, miért biztat szüntelenül azonosulásra? Hátha a nép
másként gondolja...
Ritkítani
kellett a stúdióképet is. A bevett európai szokásokhoz képest abszurdumnak
tűnt, hogy kül- és belpolitikai kommentátor, két hírolvasó bemondó,
sportszakember ül félkaréjban, majdnem mint egy dzsemborin. Azt gondoltam,
hogy a műsorvezető és a közönség között intim kapcsolat szükségeltetik, és
ehhez a nézőnek éreznie kell, hogy a műsornak egyetlen gazdája van. Az az
ember, akivel estéről estére találkozik.
Az
eszményi megoldás az lett volna, ha a nagy televíziókban honos gyakorlat
szerint hosszú időn - akár több éven - át egyetlen műsorvezető „vezényli
le" a híradókat, hírolvasó bemondó nélkül, egyszemélyes produkcióként.
Ilyen fokú szakítást azonban nem lehetett elképzelni a hagyománnyal.
Engedményeket kellett tennünk. Már csak azért is, mert - ellentétben a nyugati
példákkal - minálunk elég sok fel- és beolvasnivaló maradt: kommünikék,
amelyeket nem engedtek lerövidíteni, nekrológok, hosszabb, képpel nem
illusztrálható hivatalos közlemények. Maradt tehát a hírolvasó bemondó
(nagyobbrészt rádiós meghívottak) intézménye és maradt a sportos is, mert úgy
döntöttünk, hogy a magyar közönséget nem lehet megfosztani a - valljuk meg, nem
igazán politikai műsorba való - képes sportkrónikától.
Sokszereplős
helyett háromszereplős maradt a Híradó, azt azonban sikerült keresztülvinni,
hogy a műsorvezető valóban vezesse a műsort; hogy felvezesse az egymásra
következő riportokat, s rövid, ám magvas gondolatokat adjon közre az
elhangzottak vagy az elhangozni készülő tudósítások ürügyén.
Az
első - tehát félnyolcas - kiadás műsorvezetői létszámának zsugorítása volt
számomra a legfájóbb művelet, amelyet az általunk megfogalmazott új koncepció
jegyében végre kellett hajtanom. Néhány ismert belpolitikai riporterről
óhatatlanul le kellett mondanunk, és ugyanerre a sorsa jutottak az olyan
szerkesztők is, akik gondolatgazdagságban vagy megjelenésben kevesebbet
nyújtottak a megmaradóknál.
Azoknak,
akik a televíziónál dolgoznak, a képernyő a minden. Tisztában voltam vele,
hogy nem átmenetileg, hanem egy életre szerzek magamnak ellenségeket azzal, ha
valakit megfosztok a félnyolcas megjelenés jogától, előjogától. Mégis így
kellett tennem, mert ezt a minőségi szelekciót a Híradó egyszerűen nem
takaríthatta meg magának, így végül a híradós törzsállományból csak Moldoványi
Ákos, Káplár F. József és Bayer Ilona kapott lehetőséget műsorvezetésre az
egyesben - mások (Vajek Jutka, Tóth György, Gál Jolán) riporterként dolgoztak
csak, megint mások a 2. és 3. kiadásban működtek tovább műsorvezetőként is. A
történethez tartozik, hogy mind a mai napig nem vagyok meggyőződve felőle: az
egy- vagy a kétszemélyes műsorvezetés-e a jobb? (…) „
Az
Schmidt Péter szerkesztette MTV 1957 – 1997 című könyvben Aczél Endrét arról is
megkérdezték, hogy milyen „csapatot” vett át Matúznétól, erre így válaszolt
(1997-ben):
„(…)
Akkor úgy éreztem, hogy egy jó társaságot, amelyiknek csak ki kell adni a jelszót:
minden szabad, ami eddig tilos volt. A „minden" értelemszerűen nem vonatkozott
a politikai tilalomfákra, de nagyon sok minden egyébre igen. Végül is nekem más
kedvenceim lettek, de mindent egybevéve, elégedett voltam a társasággal. A
vezetőket a saját ízlésem szerint választottam ki. A két helyettesem Elek János
és Sándor István lett, a belpolitikai rovat élére Tardos Júlia került, a
gazdaságpolitikai rovatot Kapuvári Gábor vezette. Amikor A Hét a Híradóhoz
került, Rangos Katalin lett a felelős szerkesztője. Bár nem mindenki jött, akit
hívtam, de nagyon rövid időn belül olyan csapat állt össze, aminél jobbat - és
ezt ma is így gondolom - nem tudtam volna felállítani. Elég drasztikusan
lecsökkentettem a műsorvezetők számát. Nem napi, hanem heti váltás volt.
Összesen négyen vezettek műsort: Káplár F. József, Elek János, Moldoványi Ákos
és Bayer Ilona. Többeket alkalmatlannak találtam arra, hogy a képernyőn
szerepeljenek és megint másokat arra, hogy megszólaljanak az első kiadásban. A
lehető leggyorsabban a kommentár, a jegyzet intézményét szüntettem meg.
-
A sértődöttség nem osztotta meg a csapatot?
-
Nem hiszem. Például Vajek Jutka, aki Matúzné egyik kedvenceként nagyon sokat
szerepelt, mint műsorvezető vagy kommentátor, tudomásul vette a változást. Valószínűleg
fogcsikorgatva, de kitűnően alkalmazkodott az elvárásaimhoz: nagyon jó
riportokat csinált. Emberi nagyságra vall, hogy nem adta fel, hanem kipróbálta
magát. Pedig már nem volt abban a korban, amikor az ember ezt könnyedén
megteszi. (…) „
Január 2.
2. program – 20.30 Vendégségben: Kolozsvári Grandpierre Emilnél.
Szerkesztő: sediánszky János, operatőr: Lukin sándor, rendezte: Iván Pál.
Január 3. 19.30
A Híradó beszámolt arról, hogy bezárt a Rudabányai vasércbánya.
Szerkesztő –riporter Lódi György az operatőr Végh László, miskolci tudósítók
voltak.
Január 4. 15.50 Utazz Velünk Magyarországon. Az
Alpok lábánál. Írta: Dr. Juhász Árpád,
szerkesztő: Szellő Rózsa, operatőr: Kollányi gyula, rendezte: Beregszászi
Mária.
16.25 Sensei – karate. Írta – rendezte: Böjte József,
operatőr: Gurbán Miklós. A film a négy danos karate mesterről Furkó Kálmánról
szólt, aki a Néphadsereg őrnagya.
Január 5. 15.20 Ember a tengeren. A Natura
szerkesztőség filmje. Szerkesztő – rendező: Pásztor Ferenc, operatőr: Kátai
Balázs és ifj. Pásztor Ferenc.
20.05. Molnár Ferenc: Liliolm, színmű közvetítése
a kaposvári Csiky Gergely Színházból, felvételről.
A kulturális
elnökhelyettesi ülés Január 6.-i jegyzőkönyvéből: „ Az elmúlt hét pozitívumai
közé tartozik: a Liliom kaposvári előadásának vasárnapi főműsorként történt
közvetítése. „ - Magyar Nemzeti Levéltár
– XXVI-A-9-a 94. doboz
Január
6. elnök-helyettesi értekezlet jegyzőkönyve: A Hírháttér - ben belpolitikai
életünk egyik legizgalmasabb témája, a vállalati tanács sokkal felkészültebb riporteri
teljesítményt igényelt volna. „ - Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9. 94 doboz
MTV iratok
Január 7. 19.30
A Híradó beszámolt Kardos György (Magvető) temetéséről, Szerkesztő
–riporter Moldoványi Ákos, az operatőr Butskó György és Baranyi István volt. A
ugyancsak Híradó beszámolt arról, hogy Budapesten tanácskoztak a szocialista
ország tv-elnökei. Szerkesztő
–riporter Bokodi Béla, az operatőr
Vecsei Marietta volt.
Január 7. Két évre szóló együttműködési
megállapodást kötött a Szovjetunió Állami Televízió és Rádió Bizottsága a
Magyar Televízióval; és., a Magyar Rádióval. A munkatervet; Leonéid Kravcsenko,
a szovjet bizottság első elnökhelyettese, illetve Kornidesz Mihály az; MTV
elnöke, valamint Hárs István az MR elnöke írta alá.
Békés
Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Mától egyórás a
körzeti adás! Hatvanperces információs magazinunk műsorvezetője Müller István.
A műsor középpontjában az új esztendőben életbe lépő új rendeletek állnak.
Elgondolásunk szerint az egyórás körzeti adásoknak négy típusa lesz. Minden
hónap első jelentkezése az adott hónap és az aktualitások jegyében zajlik
majd. A második és harmadik héten az információs blokkok mellett riport- és
dokumentumfilmek, illetve művészeti műsorok váltják majd egymást. A negyedik
hét a fórumok, helyszíni közvetítések hete. Nemzetiségeink nyelvén
kéthetenként jelentkezünk tíz-tíz percben. Körzeti hatvan perceink összefoglaló
címe egyébként mától ismét: „Pannon krónika".
Január 10.Nemes Péter műsorigazgatója mondta Népszava,
1986. január 10. számában: (…) fokozatosan bővítik az adásidőt, új műsorokat
indítanak. Heti két-három órával megnövekszik a műsoridő, s 1986-ban 15
alkalommal sugároz hétfőn is műsort a Magyar Televízió. A regionális
programokat is bővítik ezeken az adásnapokon. A program ilyenkor mindig egy-két
aktuális társadalmi, k politikai eseményhez, művészeti évfordulóhoz,
kulturális rendezvényhez, sporteseményekhez kapcsolódik. Bővül a szolgáltatta
jellegű, élő információs műsorok száma; januártól hetenként jelentkezik az
Ablak, szerdán délelőttönként a gyesen lévő kismamák, pénteken délelőtt a
nyugdíjasok számára állítanak össze szórakoztató ismeretterjesztő műsort.
Lényeges változás: az esztendő második negyedévétől már délután 5 óra tájban
láthatják a nézők a délutáni tv-híradót, amely az esti kiadásoktól eltérő
szerkezetben foglalja össze a nap addigi eseményeit, az aktuális híreket.
Jellegzetesebbé kívánják tenni a késő délutáni;- koraesti műsorsávokat, kedd
délután színes magazinokkal, szerdán 18 órától filmekkel és sportműsorokkal,
csütörtökön délután sorozatismétlésekkel és változatos, szórakoztató
műsorokkal, szombaton és vasárnap délutánonként családi jellegű programmal
találkozhatnak a nézők.
Egy nappal korábban Nemes az MTI-t tájékoztatta a
várható változásokról, ott bővebben beszélt az I-II program profil tisztításáról:
„(…) A tervek szerint egyértelműbb lesz az I-es és
II-es program profilja, mindkettőn egyaránt lesz ugyan tájékoztató,
szórakoztató, ismeretterjesztő és szolgáltató jellegű műsor; a különbség
elsősorban a témák megközelítési és feldolgozási módjában lesz. továbbra is az
I-es programon sugározzák a tömegek tájékoztatására szolgáló bel- és
külpolitikai műsorokat, a közérdeklődésre számottartó színvonalas, értékes
művészi alkotásokat, míg a II-es csatornán a nagyobb figyelmet igénylő, az
egyes rétegek, foglalkozások és korosztályok érdeklődését kielégítő és
igényeinek megfelelő, s a választás lehetőségéi bővítő tájékoztató, szolgáltat
összeállítások kapnak helyet. Ugyanakkor gazdagodik is a II-es program: szombat
délutánonkánt itt ismétlik az elmúlt évek legsikeresebb szórakoztató műsorait,
vasárnap délelőttönként összeállítást sugároznak az előző hát közérdekű
kulturális ás politikai műsoraiból, délutánonként pedig a filmtörténet
legjavából vetítenek színvonalas filmeket, ugyancsak vasárnap, késő este -
azoknak, akik az estét nem a képernyő előtt töltötték - megismétlik az aznapi
hét műsorát,” /mti/ kp/ka/-ár 11 le 00.10.
090186 1175
Indul az Utazás Quizlandba címmel többrészes
külpolitikai vetélkedőt rendez a Televízió és a Magyarország című hetilap. Hasonlíthatjuk
a televíziós vetélkedők meghirdetőit,lebonyolításuk rendszerét egyszer
ugyanis a legmagasabb étékek sávjában ugrándoznak e mutatók, másszor meg a
hőemelkedés vonalkáját sem érik el, oly
keveset láthatunk belőlük. Mostanában inkább az utóbbi tünetek kedvetlenítik el
azokat, akik esküsznek a különböző Ki mit tud?-ok általános sikerére. Be lehet
ugyan kapcsolódni ebbe a kérdezz-felelekbe, meg amabba is, de amolyan
országosan mozgósító agy tornát bizony már,
régen láttunk. Nos,
végre-valahára ennek az ideje is elérkezett, hiszen a múlt szerdán kezdetét
vette a Magyarország című hetilap és a Magyar Televízió közös vetélkedője, az
Utazás Quiz landba. Aki végigizgulta, végigtippelte e háromrészes sorozat
első jelentkezését, bíztos lehet benne,
hogy ez a java részt külpolitikai témaköröket feszegető nyilvános vizsga
általános sikert fog aratni. Egyszerűen azért, mert nagyon közérdekű és nagyon
képernyőre illik! (…) –írta Akácz László , Pest megyei Hírlap, 1986. január
13.
Január 13. 19.30
A Híradó beszámolt arról, hogy a
televízióban is fejlődik a számítástechnika, erről tanácskoztak Budapesten az
OIRT vezetői. A riportban megszólalt dr. Quittner Pál a tv számítástechnika
vezetője, valamit Menczel Jánosné a Híradó archívumának vezetője, ahol
megkezdődött a számítástechnikai nyilvántartás bevezetése. Szerkesztő –riporter Tóth György, az operatőr Butskó György volt..
A Híradóban Vass István Zoltán ugyancsak beszámolt
arról, hogy Taróczy Balázs és Heinz Gunthard
a Royal Albert Hall-ban első lett.
Január 13. Lusitania elsűlyesztése 1. rész. Szerkesztő: Grósz E. András, operatőr –
rendező: Fehér György, írta Simon Colin.
Január
14. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Első ízben
jelentkezett tízperces szerb-horvát blokkunk az immár hatvan percre növekedett
körzeti adáson belül. A délszláv és a német szekció a jövőben kéthetente
rendszeresen jelentkezik tíz - tíz perces önálló blokkjával.
Január
14.-én Aczél Endre szerkesztőségi szobájában Hajdú János, Chrudinák Alajos,
Medveczky László, Szalacsi T. Albert, Sattler Györgyi és Aczél Endre
megbeszélést tartottak, a Híradó és az MTV külföldi tudósítói hálózatának
bővítéséről. Erről Emlékeztető készült, ebben olvashatók, hogy az érintettek
nem értenek egyet Kornidesz Mihály 1985. november 5-i kezdeményezésével, amit
megküldött Lakatos Ernőnek az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda
osztályának vezetőjének.
Ebben
Berlin, Prága és Belgrádi tudósítói állomáshelyek tervét veti fel és kéri ennek
jóváhagyását. Lakatos Ernő november 12-én kérte Kornidesz Mihályt a részletes
költségvetési tervek elkészítésére a döntéshez. Aczél szobájában a
megbeszélésen részt vevők nem értettek egyet az Elnök terveivel. Aczél szerint
az MTI tudósítók mellé kellene operatőrt telepíteni, ill a nyugat európai
országokba operatőrt akkreditálni aki azonnal az éppen fontos helyszíneken
dolgozna tudna az ottani MTI tudósítóval. A térségben Londont, Bonnt és Párizst
tartotta kiemelten kezelendő posztoknak. A szocialista országok közül pedig
Varsót. Pekingben a kínai tv operatőre
szolgáltatásként megoldás lehetne az MTI tudóstóval, erre az MTV – Kínai Tv
szerződése lehetőséget is adna, Delhiben is hasonlót kéne kötni. - - Magyar Nemzeti Levéltár, XXVI-A-9.
98. doboz MTV iratok
Január 15. 19.30
A Híradó beszámolt Márkus László temetéséről, Szerkesztő –riporter Bayer
Ilona, az operatőr Nagy Béla és
Edelényi Gábor volt. A Híradó ugyancsak
beszámolt arról, hogy Kádár János a Tungsramba látogatott. Szerkesztő –riporter
Moldoványi Ákos, az operatőr Butskó György volt.
Békés
Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: önálló film- és videóarchívum felállítását
határoztuk el.
Műsorainkat
eddig az MTV központi archívuma vételezte be, illetve tárolta, a körzeti
adások azonban megkövetelik, hogy bármikor és azonnal hozzáférhetőek legyenek
korábbi műsoraink. A film- és videóarchívum kezelője Tímár Lajosné.
Január
16. 20.05 Krízis, tv- film. Szereplők: Szilágyi Tibor, Eliska Balzenova,
Végvári Tamás, Farkas Zsuzsa, Mécs Károly, Márkus László, Konrád Antal,
Velenczey István, Szersény Gyula, Patkós Irma, Voght Károly, Bod Teréz, Dávid
Ági, Barabás Rita, Hollósi Frigyes, Kádár Flóa, és sokan mások … Dramaturg:
Mezei Emőke, vezető - operatőr : Gulyás Buda, rendezte: Málnay Levente.
Január 18. 19.30
A Híradó kritikai riportban beszámolt arról, hogy a fővárosban igen sok felvonó nem
működik. Szerkesztő –riporter Vajek
Judit, az operatőr Burza Árpád volt. A Híradó ugyancsak beszámolt a Nemzeti
Színház, Trójai nők bemutatójáról. Szerkesztő –riporter Bogyay Katalin az
operatőr Baranyi István volt.
Január
20. MSZMP KB Titkárság ülése jegyzőkönyvéből:
„Tájékoztató
a Magyar Televízió belső irányításának egyes kérdéseiről. Előadó: Berecz János
elvtárs. Hozzászóltak: Maróthy László, Szűrös Mátyás, Óvári Miklós, Lakatos
Ernő, Kornidesz Mihály, Horváth István, Németh Károly.
A
Titkárság támogatja a Magyar Televízió belső irányítási rendszerének
módosítására vonatkozó elképzeléseket.
Az
előterjesztést az ülésen elhangzottak szerint pontosítsák, ezt Óvári Miklós és
Berecz János elvtársak hagyják jóvá.
A
Titkárság a Magyar Televízió vezető tisztségeinek betöltésére előterjesztett
javaslatokból az alábbiak szerint határoz: Gelencsér Ferenc elvtársat a KB
Agitációs és Propaganda Osztálya politikai munkatársát felmenti beosztása alól,
hozzájárul, hogy Gelencsér Ferenc elvtársat a Magyar Televízió általános
elnökhelyettesévé nevezzék ki.
A Titkárság
hozzájárul, hogy dr Murai György elvtársat az MSZMP VI. kerületi
Párbizottságának első titkárát a Magyar Televízió elnök-helyettesévé nevezzék
ki.
Hozzáhárul,
hogy Szinetár Miklós elvtársat a Magyar Televízió elnök-helyettesét
beosztásának meghagyásával a Televízió főrendezőjévé kívánják kinevezni. – Magyar Nemzeti Levéltár
A
hónap folyam indul : „Hazai viszonyok között úttörő vállalkozás volt A
Lusitaniá elsüllyesztésé című hatrészes dokumentumfilm. Aki a lehetetlen ídőpontok
ellenére végigézte mind a hat részt, az a . következőket' tapasztalatta. A
sorozat úgy indult, mint egy ismeretterjesztő /film nevezetesen a minden
lényeges és érdekes részletre kiterjedő alaposságot, a világos, jól áttekinthető
szerkezetei, a mondanivaló okos tagolását, a legfontosabb adatok és -
mozzanatok időnkénti „visszalapozását", no és az ügyes illusztrálást. A
film a soha nem látott archív felvételeke úgy; használta, olyan ritmusban vágta
a narrátor szöveg mellé, hogy a látvány és a szöveg „stafétájának"- szerepe
fokozatosan megváltozott. És itt jutunk el oda, amitől úttörőnek érzem Fehér
György és munkatársai produkcióját. Az ismeretterjesztő film ugyanis
fokozatosan drámai művé bomlott ki, drámai magasságokra emelkedett, Hogy
milyen rendkívüli drámai érzékkel használta fel a rendező azt a nagyon kettős
láttató eszközt, amiből végül erőteljes filmdrámát csinált, azt Lusitáma tragédiájának ismertetése
bizonyítja. Ebben az ötödik részben nem szerepelt már egyetlen archív felvétel
sem, megtorpedózott elsüllyedő hajókról. De az előző négy részben vagy másfél^
tucat tragikus esemény szemtanújává tett a film. Ez az élmény idéződött fel
minden képi elő-hívás nélkül akkor, amikor a Lusitánia süllyedéséről volt
szó. Ennek leírására Fehér György a lehető legpuritánabb módszert
választotta. A puszta narrátorszöveget. Antal Imre egyre gyorsuló
kijelentő-mondatai, a visszafelé ugráló számok az utolsó percek
érzékeltetésére, majd utána hosszú ideig csak a kihalt tenger képe - tökéletes
hatás. Igazi drámai csúcspont. Nos, a semmiből is meg lehet csinálni a
legtöbbet. Fehér György ismét olyasmit mutatott be a képernyőn, ami megváltoztatja
ismereteinket a televíziós hatáseszközök lehetőségeiről; akárcsak a sok évvel
ezelőtti, de máig mércének számító munkája, a III.-írta (hé) – Esti Hírlap,
1986. január 20.
A Január
21.-i Kultúrális elnök-helyettesi értekezlet jegyzőkönyvéből: 1. „ A Lusitania
elsüllyesztése c. sorozat, újszerű, izgalmas feldolgozású vállalkozás,
elhelyezése is jól sikerül” -- Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9-a 94. doboz
Január
21. 2.program 18.30 Körzeti adások,
Budapest
-
Szeged-
Ismét jelentkezik a televízió regionális adása, mely több közéleti kérdéssel
foglalkozik. Az egyórás műsorban szó volt Csongrád megye hetedik ötéves
tervéről, s benne többek között a lakosságot közvetlenül érintő fejlesztési és
munkaerő-gazdálkodási kérdésekről. Pályaválasztás előtt állóknak kíván
segítséget nyújtani egy riport, majd a szolnoki és kecskeméti színházi
bemutatókról tudósít a műsor. Végül a nézők megismerkedhettek a műszaki átadás alatt álló Szegedi Nemzeti
Színház jelenlegi helyzetével. Műsorvezető: Pavlovics Miklós.
Pécs
- Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: A körzeti
adásokban rendszeressé kívánjuk tenni a fórumműsorokat. Miután - meggyőződésünk
szerint - nézőink jelentős része idős ember, az első hatvanperces fórumot a
nyugdíjasoknak szenteljük. A helyszín a mohácsi könyvtár, a
szerkesztő-riporter: Rózsavölgyi Erzsébet.
Január
22. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Ötéves a
„Sorstársak" című magazinunk. Ebből az alkalomból interjút készített a
Dunántúli Napló Füzes Jánossal, a sorozat felelős szerkesztőjével, aki
elmondta, hogy öt év alatt hatvannégyszer jelentkezett ez a műsorunk. Az'
átlagos nézőszám egymillió körül van, a tetszési index pedig minden esetben
nyolcvan pont fölötti. A műsor gyakorlati szolgáltatásokat is végez: csupán
1985-ben ezerkétszáz gyógyászati segédeszközt közvetített az arra rászorulók
között.
Január 23. 19.30
A Híradó beszámolt arról, hogy tavaszi kabát hiány várható, az okokat
Vajek Judit szerkesztő –riporter Burza Árpád próbálta felderíteni.
Január
24. 2. műsor 20.00 Festői, természetfilmekből A magyar puszta, A megsebzett
bolygó, című sorozatokból ismerjük meg a televízió Natúra
szerkesztőségét. A környezetvédelem egyre sokrétűbb, mind égetőbb
gondokat felvető kérdéseivel új
vállalkozásuk, a Tájkép
című környezetvédelmi magazin
foglalkozik ettől kezdve.
„„Tájkép
- ez a címe a televízió második csatornáján ma este 20 órakor induló környezetvédelmi
műsornak. Jól ismertek környezetünk romlásának jelei, sorolhatunk jó néhány
példát, nem csoda hát, ha ezt á tájképet sokan óhatatlanul eleve sötét
színekkel festik. Következésképpen valóban csatára számíthatnak a műsor
szerkesztői, s a „hivatalos környezetvédők egyaránt.
Hogy
miért hívjuk fel e hasábokon erre a témára az olvasók figyelmét?
Mert
lépten-nyomon tapasztalható, hogy a tanácsoknak milyen szerények a lehetőségei
a környezetvédelem előremozdítására.
(…)
Az új műsor szerkesztőinek célja az, hogy tényeit - a tájkép mellé tény
képeket - mutassalak szakembernek, illetékesnek és a. illetéktelen nézőnek
egyaránt. Közös a felelőssége és a csatát együtt kell megvívni. A műsor felelős
szerkesztője Rácz Gábor, rendezője Babiczky László, műsorvezetője pedig Csillag
Sándor.” – írta (sz) Magyar Hírlap,
1986. január 24.
Január
26. (??) Éva, portréfilm, szerkesztő:
Sárdi Anna, rendezte: Fehéri Tamás, operatőr: Surányi Z. András.
Január
27. Elnök-helytettesi értekezlet jegyzőkönyvéből:
-
Helyes volt kihagyni a Faruk Kaddumi-val készült riportot a Panorámából, t.i. a
bécsi merénylet hatása még élénken jelen van a közvéleményünkben.
-
Hiba volt pénteken 20 órakor , a Házasodjunk össze című szovjet filmet mivel a
magyar néző reagálását figyelembe vevő,
ahhoz nem igazodó tartalmú és kivitelű szovjet film bemutatásával nem teszünk
jó szolgálatot (hatásmechanizmus!). A szovjet filmek kiválasztásának körülményeiről,
a helyzet javítását szolgáló intézkedésekről készüljön előterjesztés. Felelős:
Szinetár elvtárs, Bayer elvtár csütörtökön s, határidő: február 13.
Január
28. 20.55 Stúdió’86. Érdi Sándor nyilatkozott Erdős Mártának a Somogyi
Néplapban a a műsorról és a műsor terveiről, 1986. január 30-án:
„Fél
évtizedet haladott már túl a televízió műsora, Stúdió, ezért mérlegkészítés-re
kértem Érdi Sándor , főszerkesztőt. A beszélgetés kezdetén azonnal kiderült,
hogy ez az interjú jubileumi lesz: február 11-én lesz a Stúdió 250, adása. Hogyan
is kezdődött? A televíziónak természetesen, már addig is voltak különféle
kulturális műsorai, a becslések szerint mintegy háromnegyed millió nézővel.
Felmerült olyan televíziós ,hetilap, , magazín műsor szükségessége, amely
sokszínűségével, rövid, kedvcsináló, igényfelkeltő riportjaival szélesebb
közönséghez szólhat Így kapott az egyetem kezdete óta népműiveléssel
foglalkozó Érdi Sándor lehetőséget, hogy kitalálja, létrehozza a most
jubiláló Stúdiót, ö akkor tervezetében milliós nézőszámról beszélt.
- Hogyan
fogadták a tervezetet?
- Hitetlenkedve
- hangzik a válasz. - Hiszen a kultúra nem lakás vagy kenyér, ami milliókat
érdekel - mondták. Talán elég annyi, hogy műsorunk nézőszáma 2-3 millió,
némelykor több is, S bármilyen fontos mutató a nézettség, nem az .egyetlen
mérce. Fontos, hogy ilyen értékeket közvetít és hogyan. Természetesen az, hogy
ki mit tekint értéknek, külömböző. Mi úgy érezzük, hogy bár az adósok
színvonala nem egyenletes, nincs mit szégyellnünk. Hogy nemcsak klasszikus
zenével, drámáik, filmek előadásaiul, irodalmi művekkel foglalkozunk? Mi azt valljuk,
hogy minden műfajiban vannak, lehetnek értékek. Ezért nem engedünk a műfaji
előítéleteknek, az arisztokratizmusnak. Egy kulturális magazinban helye van,
mindennek, ami sok embert érdekel.
- Nem tartanak tőle, hogy előtérbe
nyomulnak a nép-szerű művek, műfajok?
- Nem, mert főleg jelenségekkel, nem
egyes művek elemzésével, kritikájával foglalkozunk. Beszéltünk giccsről,
sci-firől, egyebekről. Ezekkel lehet milliókhoz kapcsolódni, s mert léteznek,
beszélni kell róluk, Persze, igyekszünk az érdeklődést a kulturális értékek
felé terelni, de ez nem jelenti azt, hogy nem tévedhetünk.
- Most, több mint öt év és 250 adás
után, miben szándékoznak változtatni?
- Alapfeladatainkat változatlanoknak
tartom. De javítani, frissíteni mindig kell. Például a tájékoztatást. Jobban
akaróink kapcsolódni az aktualitásokhoz. Mi történt a héten, mi várható a
közeli napokban ? A nagy nézőszám azt mutatja, hogy igénylik ezt. Az
ismeretterjesztés is fontos feladatunk. Vannak, akik száj bar ágasnak érzik.
Lehet, hogy néha ezen is a lehetőség szerint javítani kell. Mi mégis valljuk,
hogy egy kulturális tömegműsor nalk sok mindenben az alapokból kell
kiindulnia. Továbbá a Stúdió nem kritikai műsor. Mégis sokan várják, és mi
is nagyon fontosnak érezzük, hogy egy-egy adásiban véleményt mondjunk a
kulturális élet bizonyos jelenségeiről'. Nem egy-egy színházi vagy filmbemutatóra,
megnyíló kiállításra gondolok, de olyan jelenséglékről, rmjnt például a
könyvbezúzás, beszélni kell. Ezt a publicisztikai szálat erősíteni szeretnénk.
A kultúrakép tágabb értelmezésére is
törekszünk. Vannak elhanyagolt műfajok, atánc, a fotóművészet, a báb stb.
Helyet kell kapniuk a Stúdióban. De beszélni szeretnénk az oktatásról, a viselkedéskultúráról,
a hétköznapok kultúrájáról is.
Végül, de nem utolsósorban: állandóan
figyelnünk kell, mi történik a világban, önmagunkat nemcsak önmagunkhoz, hanem
a világhoz is kell mérnünk. Ha csak azt nézzük, hogy honnan indultunk, a kép
túl szépre sikerül. Ha csak azt vizsgáljuk, meddig jutottunk, esetleg nem
vagyunk elégedettek. Objektív képet akkor kapunk, ha tudjuk, mi van a
világiban. Ennek a törekvésünknek persze határt szabnak a lehetőségek.
Viszonylag keveset tudunk utazni, ós kulturális eseményekről külföldről sem
kapunk elegendő anyagot.
- És a konkrét tervek?
- A kezdet óta van egy vágyam. Amikor
a Stúdiót csak terveztem, egy háttér-, műsor- tervét is kidolgoztam, még nevet
is adtam neki: Nézőpont. A Stúdió felveti a kérdéseket, a Nézőpont pedig a
2-es programban kibontaná. Tematikus adások lehetnének, a kulturális élet
egy-egy területét tekinthetnék át az adott pillanatban, mondjuk havonta egyezer.
Ez már rétegműsor, azoknak, akiket érdekel. Gondolom, így elesne a felületesség
vádja is, amivel nemegyszer illetnek bennünket.
A másik vágy: fél- vagy
negyedévenként, szintén a 2-es programban egy műsor. Közvetítőkocsik mennének,
mondjuk, három vidéki zenés színházba, amelyeket bekapcsolnánk nézőkkel,
kritikusokkal. Másik alkalommal három vidéki folyóirattal tehetnénk, aztán
képzőművészeti táborokkal stb. Élő adások lehetnének, beszélgetésekkel,
telefonálókkal. Ez mozgalmas, érdekes, igazán tévészerű lenne.
Nagyjából ezek a terveink. Kis
csapatunk jól együtt van, és reméljük, telik erőnkből a megvalósításukra is.
Hogy meddig maradunk így, nem tudom; változhat a főszerkesztő személye is. De
hogy ilyen műsorra szükség van, az nem változik. Mint ahogy az sem, hogy
jómagam a Stúdió főszerkesztőjeként is népművelőnek tartom magam. „- Erdős
Márta.
Január 28.
21.55 „…és
vonultak az úton.” - dokumentumfilm. Alig lépett a hitleri hadsereg
Lengyelország területére, egy különleges SS alakulat azt vizsgálta, hogy a
sziléziai Öswiecim környékén a város Sola folyón túli területén hogyan lehetne
egy koncentrációs tábort felépíteni. A műsorban Pilinszky János verseit
Törőcsik Mari mondta el. Szerkesztő- rendező: Szakály István, operatőr:
Czabarka Péter.
22.15. Doktorrá fogadom… Mi a garancia? –
dokumentumfilm. Szerkesztő – rendező: Gém György és
Moldova Ágnes.
2.program – 18.30 – 19. 30 Körzeti adások
Budapest- Állami telkek tartós használatba vétele,
- Hogyan lehet alapítványt tenni a Fővárosban?, - Alkalmas e a tűzzománc a
lakótelepek színesebbé tételére? – Szívbetegség meghelőző program a XVII.
kerületben. Műsorvezető: Wisinger István, szerkesztő: Varga László, rendezte:
Fazekas Lajos.
Pécs
– Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti
Stúdió vezetőjének naplójából: Körzeti
adásunk helyszíne a Pécsi Munkás Sport Club új klubháza. A Dunántúli Naplóval
közös rendezvény keretében köszöntöttük a „Baranya legjobb sportolója"
címet elnyert versenyzőket. A Dunántúli Napló főszerkesztőjével egyetértésben
úgy határoztunk, hogy a jövő évtől regionális szinten is meghirdetjük ezt a
versenyt.
Szeged -
Január
28-30. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Stúdiónk
vendége Fehér Gyula műsorigazgató vezetésével, az Újvidéki Televízió (NSTV)
delegációja. Két közös műsor elkészítését határoztuk el. Az egyik a
magyar-jugoszláv gazdasági együttműködéséről szól (szerkesztő-riporterek:
Pánics György és Popovics István), a másik az első magyarországi szerb-horvát
nyelvű tv-játék lesz. ,,Megfelezettek" címmel. (Forgatókönyvíró: Predrag
Stepanovic)
Január
29.
21.15. Színházról néhány percben- Főszerep –
epizódszerep,: Szoboszlai Sándor. Szerkesztő: Virág Katalin, operarőr: Bánhegyi
István, rendezte: Török Ilona.
2.pogram –
Január
29. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: A
Hallássérültek Országos Szövetsége levélben kereste meg dr. Kornidesz Mihályt,
az MTV elnökét, újabb televíziós szolgáltatásokat kérve. (Külön műsor,
feliratozás stb.) Stúdiónk vállalta, hogy 1987. januárjától évi négy alkalommal
a „Sorstársak" mellékleteként, hallássérült nézőink számára. Külön műsort
készít.
Január
30-án 9 órakor rendkívüli elnökségi ülés lesz, és 9,30 kor kibővítet PB – és
főszerkesztői értekezlet lesz, amelyen Berecz elvtárs ismerteti a KB
titkárságának döntését az MTV vezetésében bekövetkező személyi változásokról. -
Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9-a 94.
doboz.
19.30 A
Híradó beszámolt a Madách színház – Sűtő András Egy lócsiszár virágvasárnapja
darabjának bemutatójáról. Szerkesztő –riporter Bayer Ilona az operatőr Nagy
Béla volt.
2. program – 22.15 Kicsoda Ön, Méliusz József?
Írta – rendezte: Bokor Péter, operatőr: Aldemann Alfréd, szerkesztő: Mag Péter
és Behyna Károly.
Január 31. 19.30
A Híradó beszámolt arról, hogy
kiosztották a Film és
TV-kritikusok (1985) díjait. Szerkesztő –riporter Bogyay Katalin, az operatőr
Baranyi István volt. A Híradó bemutatta
a Tollasbál című lap ezévi számát. Szerkesztő –riporter Juszt László, az
operatőr Kiss Péter volt.
Az
elnök-helytettesi értekezlet Február 03. jegyzőkönyvéből: - A TV Híradó
arculata hétről – hétre jobb. Dicsérhető P. Szabó József műsorvezetői
tevékenysége, megemlítésre érdemes, hogy Juszt László egyre javuló munkája.
Megjegyzendő azonban, hogy túlzottan törekszik az érdekességre. A „Tollasbál” című kiadvánnyal kapcsolatban a
meztelen képek közlése nem volt szerencsés.- Magyar Nemzeti Levéltár –
XXVI-a-9. 94 doboz MTV iratok.
21.35 Mexico’86
Beszélgetés Mezey Görgy szövetségi kapitánnyal. Szerkesztő – riporter:
Knézy Jenő, rendezte: Gábor Tamás.
2.program – 20.50 „Valami csoda ült benne …” Dénes Zsófia – Mozartról. Szerkesztő: Juhász
előd, operatőr: Boldizsár Károly, rendezte: Soós Árpád.
Február
A
Rádió- és Televízió Újság a csehszlovák és jugoszláv műsorok után elkezdi a
szovjet tévéműsor közlését is. (Formai változás a nyomtatott műsorközlésben:
X-szel jelölik mindazon fizetett műsorokat, amelyek különböző állami vállalatok
és szövetkezetek támogatásával készülnek.)
A
Magyar Televízió általános elnökhelyettesévé nevezik ki Gerencsér Ferencet,
elnökhelyettessé pedig dr. Murai Györgyöt és Nemes Pétert. Főrendező: Szinetár
Miklós.
Békés
Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Február 1. Gerencsér
Ferencet a Minisztertanács a Magyar Televízió elnökhelyettesévé nevezte ki.
Ebben a minőségében az úgynevezett politikai műsorok — köztük Stúdiónk
tevékenységének -, felügyeletét látja el a jövőben.
A
tragikus események után elsőként a Magyar Televízió forgatócsoportja jár a
belső viszálytól sújtott Dél-Jemenben. (Chrudinák Alajos riportját számos
külföldi televízió átveszi.) Ugyancsak magyar forgatócsoport jár Nigériában,
Indiában és a forrongó Fülöp-szigeteken.
Február
Február
1. 14.40 Ki miben tudós? Biológia – döntő. Műsorvezető: Juhász Árpád,
szerkesztő: Székely Róbertné, rendezte: Pásztory János.
2. program- 20.35 Shakespeare: IV: Henrik, dráma
közvetítése a Nemzeti Színházból, felvételről.
Február
2.
Február 2 – 6.
19.30 A
Híradó beszámolt napokon keresztül a Kubai Kommunista Párt kongresszusáról, a
helyszínről Seres Attila tudósította a Híradót.
A
Híradó ugyancsak beszámolt Challangrer katasztrófájáról. Az amerikai Challenger
űrsikló katasztrófája az év videója. Sok millió amerikai tévénéző látta élőben,
egyenesben, hogy alig egy perccel az indítás után a hét embert - közöttük egy
tanárnőt - szállító űrhajó darabjaira szakad a levegőben. Aznap este Reagan
elnök lemondta szokásos évértékelő beszédét és inkább az áldozatok emléke előtt
hajtott fejet a televízióban.
Február
3.
A
vállalati siker kulcsa VI/1. rész. MTI: sb0011 4 160 mtib1011.
Gazdaságpolitikai sorozat a televízióban. 1986. január 31. - ötrészes
gazdaságpolitikai sorozat kezdődik a televízióban február 3-án, hétfőn, a
vállalati siker kulcsa című ciklus azokat az előadásokat és hozzászólásokat
adja közre, amelyek tavaly a Győrött megrendezett országos
propaganda-tanácskozáson hangzottak el. ahol politikusok, hazai vállalatok és
szövetkezetek vezetői aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről, a vállalati
gyakorlatban felmerülő tennivalókról folytattak eszmecserét. A
filmbejátszásokkal is kiegészített műsor megismerteti a nézőket a tanácskozáson
résztvevő vállalatok tevékenységével is, s példákkal mutatja be, hogyan
sikerült kiváló eredményeiket - a nehéz feltételek között is - elérni. Az első
rész témája a gazdaságpolitika és a vállalati magatartás, Lakatos Ernőnek. az
MSZMP KB Agitációs és propaganda osztálya vezetőjének megnyitó előadása után
több - vállalat - így a Budaflax lenfonó- és szövőipari vállalat, a
Hungarocamion, és az Alba Regia építőipari vállalat - vezetője mondja el,
hogyan alkalmazkodnak a szabályzók Változásaihoz, s milyen módszerekkel
valósítják meg a gazdaságpolitika céljait, a második adás a vállalati
stratégiai tervezés kérdéseivel, a harmadik rész az emberi tényezők
megnövekedett szerepével, a negyedik fejezet az ésszerű műszaki fejlesztés
problémáival foglalkozik, az ötödik műsor cime: érdekeltség és ösztönzés a
vállalati gyakorlatban. az első adást követően a sorozat egyes részeit február
5-én. 9-án. 12-án és 13-án láthatják a nézők a második programban, /mti/
Február
3.
Békés
Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Megállapodtunk az
„Express" című, hirdetéseket közlő lap szerkesztőségével, hogy a jövőben
rendszeresen közlik „Sorstársak" című műsorunk „Képújság"- híreit.
Február
4. 20.55 – Stúdió ’86 műsorvezető:
Szegvári Katalin
Érdi
Sándor főszerkesztő nyilatkozott E.M-nek a Kisalföld 1986. február 6-i
számában. A cikk címe: Szorosabb kapcsolat a „vidékkel”? –volt.
„(…
) Talán elég annyi, hogy műsoruk
nézőszáma 2- 3 millió, némelykor több
is. S ^milyen fontos mutató a nézettség, nem az egyetlen mérce.
-
Hanem mi még?
-
Hogy milyen értékeket közvetít és hogyan. Természetesen az, hogy ki mit tekint
értéknek, különböző. Mi úgy érezzük, hogy bár az adások színvonala nem
egyenletes, nincs mit szégyellnünk. Hogy nemcsak klasszikus zenével, drámák,
filmek előadásaival, irodalmi művekkel foglalkozunk? Mi azt valljuk, hogy
minden «műfajban vannak, lehetnek értékek. Ezért nem engedünk a műfaji
előítéleteknek, az arisztokratizmusnak. Egy kulturális magazinban helye van
mindennek, ami fiók embert érdekel.
-Nem
tartanak tőle, hogy előtérbe nyomulnak a népszerű művek, műfajok?
-Nem,
mert mi főleg jelenségekkel, nem egyes művek elemzésével, kritikájával
foglalkozunk. Beszéltünk giccsről, sci-firől, egyebekről. Ezekkel lehet
milliókhoz kapcsolódni, s mert léteznek, beszélni kell róluk. Persze,
igyekszünk az érdeklődést a kulturális értékek felé terelni, de ez nem jelenti
azt, hogy nem tévedhetünk.
-
Most, több mint öt év és 250 adás után, miben szándékoznak változtatni?
-
Alapfeladatainkat változatlanoknak tartom. De javítani, frissíteni, mindig
kell. Például a tájékoztatást. Jobban akarunk kapcsolódni az aktualitásokhoz.
Mi történt a héten, mi várható a közeli napokban ? A nagy nézőszám azt
mutatja, hogy igénylik ezt. Az ismeretterjesztés is fontos feladatunk.
Vannak, akik szájbarágósnak érzik. Lehet, hogy néha ezen is a lehetőség
szerint javítani kell. Mi mégis valljuk, hogy egy kulturális tömegműsornak
sok mindenben az alapokból ken kiindulnia. Továbbá a Stúdió nem kritikai
műsor. Mégis sokan várják, és mi is nagyon fontosnak érezzük, hogy egy-egy
adásban véleményt mondjunk a kulturális élet bizonyos jelenségeiről. Nem
egy-egy színházi például a
könyvbezúzás, beszélni kell. Ezt a publicisztikai szálat erősíteni szeretnénk.
A
kultúrakép tágabb értelmezésére is törekszünk. Vannak elhanyagolt műfajok, a
tánc, a fotóművészet, a báb stb. Helyet kell kapniuk a Stúdióban. De beszélni
szeretnénk az oktatásról, a viselkedéskultúráról, a hétköznapok kultúrájáról
te. Végül, de nem utolsósorban: állandóan figyelnünk kell, mi történik a
világban: önmagunkat nemcsak önmagunkhoz, hanem a világhoz is kell mérnünk. Ha
csak azt
nézzük, hogyan indultunk, a kép túl szépre sikerül. Hacsak azt vizsgáljuk,
meddig jutottunk, esetleg nem voltunk elégedettek. Objektív
képet akkor kapunk, ha tudjuk, mi van a világban. Ennek a törekvésünknek persze
határt szabnak a lehetőségek. Viszonylag keveset tudunk utazni, és kulturális
eseményekről külföldről sem kapunk elegendő anyagot.
- És
a konkrét tervek?
- A
kezdet óta van egy vágyam. Amikor a Stúdiót csak terveztem, egy háttér-műsor
tervét is kidolgoztam, még nevet is adtam neki: Nézőpont. A Stúdió fél veti a
kérdéseket, a Nézőpont pedig a 2-es programban kibontaná. Tematikus adások
lehetnének, a kulturális élet egy-egy területét tekinthetnék át az adott
pillanatban, mondjuk havonta egyszer.* Ez már rétegműsor, azoknak, akiket
érdekel. Gondolom, így elesne a felületesség vádja is, amivel nemegyszer illetnek
bennünket
A
másik vágy: fél- vagy negyedévenként, szintén a 2-es programban egy műsor.
Közvetítőkocsik mennének, mondjuk, három vidéki zenés színházba, amelyeket
összekapcsolnánk nézőkkel, képzőművészeti táborokkal stb. Élő adások lehetnének, beszélgetésekkel,
telefonállókkal. Ez mozgalmas, érdekes, igazán
tévészerű lenne.
Nagyjából
ezek a terveinjt. Kis csapatunk jól együtt van,'j és reméljük, telik erőnkből
It/'j megvalósításukra is. Hogy*, meddig maradunk így, nem tudom; változhat a
főszerkesztő személye is ... „
Február
4. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:
Szabadszentkirályról jelentkezett körzeti adásunk. Az élő közvetítést a
Budapestről kölcsön kapott Sz-2-es üzemjelű közvetítőkocsival valósítottuk meg.
Szabadszentkirályról még sohasem közvetített a televízió egyenes adást, igazi
népünnepély így hát jelenlétünk. (Szerkesztő-riporter:: Eszterhai Katalin, a
rendező: Bucsky Csilla.)
Február
5. 11.55 "Szia, Mami" címmel havonta jelentkező műsor kezdődik kismamáknál.
„Ismét
újabb sorozatot indított el, újabb közügy kollektív felkarolására,
körüljárására - a saját eszközeivel természetesen - vállalkozik- a televízió.
Szerdán délben, pontosabban 11.55-kor jelentkezett először - és havonta egyszer
látható majd - a belpolitikai főszerkesztőség Szia, Mami! című műsora.
Családias, családi magazin, tere-fere, ügyes, hasznos ismeret- és
segítségnyújtás kismamáknak. Az adás
ugyanis nekik szól, a leendő és gyakorló édesanyáknak, feleségeknek, nőknek.
Bár igazán akkor lenne értelme az adásnak, ha nem csak a kismamák figyelnének
rá, fogadnák meg és hasznosítanák jótanácsait, hanem az apukák, férjek, nagy
testvérek is, vagyis az egész család. Mert a család, legszentebb magánügyünk,
egyre inkább közügy. (…) A gyermekgondozás, -nevelés, a család, a háztartás
számtalan feladatot, döntést,rengeteg - lelki, szellemi, fizikai energiát
igényel és emészt fel. Anyaként, nőként helytállni olykor nem csupa öröm.. A
műsor szerkesztői, a kismamaszerepben, a kismamakezekben a jövő nemzedékének,
tulajdonképpen nemzetünknek sorsát látják. E felelősség súlyát ismerték fel
és igyekeznek valódi támaszt nyújtani orvosok, pedagógusok- pszichológusok,
kozmetikusok, divattanácsadók segítségével. De a legérintettebbek, maguk a
kismamák is szót - kapnak,. elmondhatják véleményüket. A műsor készítői
számítalak tapasztalataikra, ötleteikre,^ csakúgy, mint őszinte kérdéseikre,
gondjaik feltárására. A1 két házigazda Oravecz Éva és Győrffy Miklós.” Írta –
Nidzielsky Katalin, Békés megyei Népújság, 1986. február 11.
Február
5. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Stúdiónk
vendége dr. Enyedi György akadémikus, az MTA Regionális Kutatások Központjának
igazgatója. Megállapodásunk értelmében évi három-négy alkalommal jelentkező
sorozatot indítunk a dél-dunántúli tudomány kiemelkedő személyiségeinek
bemutatása céljából. Dr. Enyedi György a riporteri teendők ellátást is
vállalta.
Megbeszélést
tartottunk, Horányi Özsébbel, a JPTE
tanárával, az egyetem kommunikációs szemináriuma vezetőjével. Megállapodunk:
Stúdiónk a kommunikációs szeminárium hallgatóinak egyik gyakorlati bázisa lesz.
Február
6. 17.55 Az Új Reflektor Magazin különkiadása.
A
különkiadás a magyar szakszervezetek jövő héten kezdődő, XXV. kongresszusa
jegyében fogant. Felidézi az alapszervezeti és
középszervi választások, a megyei küldöttértekezletek és az ágazati-iparági
kongresszusok kritikus véleménycseréjét, az országos méretű párbeszédet
leghétköznapibb gondjairól, társadalmi-gazdasági feszültségekről,
konfliktusokról, érdekütközésekről. A stúdió vendége: Baranyai Tibor a SZOT
főtitkára. A beszélgetés témáihoz a magazin, munkatársai véleményéket
gyűjtöttek a tagság köréből vállalatoknál, gazdálkodó szervezeteknél, intézményeknél. A műsorban
szóba került a munkássá válás gondjai; a megújulásra szoruló brigádmozgalom
és a munkaverseny kérdései. A legérzékenyebb és legkritikusabb terület: az
érdekvédelem és az érdekképviselet. A tagság harcosabb és következetesebb szolgálatot
vár minden szinten azoktól, akiknek bizalmát kölcsönözte. Az ár- és
bej-politika, az életszínvonal-politika és a .szociálpolitika égető gondjai
kapcsán megfogalmazódik az a kérdés is: hol húzható meg a szocializmusban a
piaci törvények érvényesülésének határa? Hogyan lehetne visszaadni a
tisztességes munka rangját és becsületét?
Február
6. 21.00 Panoráma, műsorvezető: Baló György.
Február 8. 19.30
A Híradó beszámolt a Filmszemle megnyitásáról. Szerkesztő –riporter
Moldoványi Ákos, a következő napokban Bogyay Katalin szerkesztő – riporter és Baranyi István
operatőr jelentkezett a Híradóban, az eseményről.
Február
9. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti
Stúdió vezetőjének naplójából: A JRT híradójában ma sugározták a „Nas
ekran" által forgatott, mohácsi maszkfaragóról készült riportunkat.
Február
9. 21.40 – Mestersége színész: Páger
Antal. Szerkesztő: Virág Katalin, riporter: Molnár Gál Péter, vezető –
operatőr: Marczali László, rendezte: Marton László.
„E
televíziós sorozat - kísérletezések, útkeresések, eredmények, próbátételek
közepette - egyre életerősebbé alakul és fokozatosan, szinte észrevétlenül
megteremti a mai magyar színművészet arcképcsarnokát. Aligha túlzunk, ha
megállapítjuk: a különböző esztétikai, erkölcsi, emberi problémák, az
alkotószemélyiséggé fejlődés, az egyéniség kibontakozás folyamatai, konfliktusai
olyan sokszínűen válnak itt láthatóvá és érzékelhetővé, hogy páratlan „forrásanyag"
birtokába jutunk. Talán azért tud e sorozat ilyen jellegű és értékű élményt
nyújtani - az egyéni emlékezések, megnyilatkozások, vallomások fénytörésében
-, mert egy sajátos, különleges, ihlető és informatív helyzetet teremt. (…) „-
írta Illés Lajos, Népszava, 1986. február 11.
„(…)
A 87 éves Páger Antal a Mestersége: szín ész sorozatban vasárnap este talán
akkor volt a legérdekesebb, amikor az alkotó színészről beszélt s arról, a -
lehet, csak számomra különös-érdekes - módszerről, ahogyan szerepet tanul,
többször leírja a szöveget kézzel is, géppel is, nem tanulja tehát, hanem
magáévá teszi, „újraírja", szinte eljátszva a szöveg megalkotásának írói
folyamatát. így eggyéválva az eljátszandó figurával aztán már lehet
„eszköztelen", mely titulus tényleg a „színikritikusi marhaságok
legcsillogóbbika", mint a beszélgetést vezető Molnár Gál Péter megjegyezte.
Mert nincs eszköztelen művészet, legföljebb eszközöket, fogásokat oda nem
illően használó, rossz művészet, és jó, mely az adekvát eszközök
gazdagságával, azzal, hogy nem lehet őket észrevenni, lehet
„eszköztelen". Csak úgy néz ki, hogy nem csinálok semmit, mondja Páger
(egyik cigarettáról gyújtva a másikra, s egyre nehezebben lélegezve ugyanakkor),
csakhogy ezért az egyszerűségért meg kell kínlódni. Noha élvezetesen,
összetéveszthetetlenül beszélt pályája egyes szakaszairól, csak sajnálni lehet,
hogy a mesterségről való elmélkedésre nem juthatott még ennél is több ideje.
Hisz ami a művészetet és a művészt igazán demitizálhatja, közel hozhatja a
befogadóhoz, az épp ez, a mesterségről való egyszerű, világos beszéd. „ – írta
Parti Nagy Lajos, Dunántúli Napló, 1986.február 11.
Február 10. 19.30
A Híradó naponta többször országos kőr-képekben számol be több, mint egy
hétig tartó országos hó-helyzetről.
Békés
Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Piti Zoltán elnök
vezetésével Pécs megyei Város Tanácsának tisztségviselői Stúdiónkban.
Együttműködési szerződés aláírását határoztuk el.
Február 13. 19.30
A Híradó beszámolt Sebes Gusztáv temetéséről. Szerkesztő –riporter Bánó
András, az operatőr Kiss Péter volt.
Február 13. 20.00 Ember és árnyék, tv-film.
Szereplők: Rudolf Péter, Hetényi Pál, Lippai László, Horváth Jenő, Kováts Adél,
Bars József, Bán Zoltán, Bencze Ferenc, Dávid Ágnes, Kádár Flóra, Lontay
Margit, Makay Sándor, Marton Kati, Máté Erzsi, Pásztor Erzsi, Rubold Ödön,
Szabó Éva, Szabó Imre, Szőke Pál, Usztics Mátyás, Valló Péter. Dramaturg:
Szántó Erika, operatőr: Kende János és Szalai András, rendezte: Gábor Pál.
Február 14. 19.30
A Híradó több napon keresztül beszámolt a SZOT kongresszusának eseményeiről, Szerkesztő –riporter Zádor
László, Murányi László, az operatőr Kiss
Péter volt.
Február
14. SZKP Kongresszus
„A
televízió nem topoghat egy helyben" - mondta tegnap este Sugár András
mikrofonjába az egyik interjúalany, s aligha kétséges, hogy megállapítása
nemcsak a tévésekre vonatkozott. A mai szovjet társadalom hatalmas változás
kezdetén van. Ennek első jelei máris nagyon érdekesek. Az egész világ szeme
láttára, s még is sokakban kérdéseket is élesztve készül az SZKP XXVII.
kongresszusára a Szovjetunió, s a valóban szenzációs témáról remek műsort
készített az MTV Külpolitikai szerkesztőségének stábja. A Moszkvai jelentésben
bátran, őszintén válaszoltak utcai járókelők, „a vezetés közelében levő"
szakértők, üzemek dolgozói és a „kakaódisz--kók mulatózó huszonévesei. A több
mint egyórás, riportfilmen látszott, hogy a szerkesztő remekül ismeri a témát,
szó sem volt ad hoc beszélgetésekről, sokkal inkább alaposan kiválogatott
színhelyeken, körültekintően előkészített interjúkról. A friss gondolatok,
az új erők igénye egészen váratlan hevességgel tört felszínre Mihail Gorbacsov
tavaly áprilisi megválasztása óta és a műsor legnagyobb erénye, hogy kiválóan
adta vissza ezt a megváltozott légkört. Még a rögtönzött, piaci, vagy utcai
felvételek is különböztek az eddig megszokottól: a megszólítottak olyan
aktívan, önálló véleménnyel, nyíltan beszéltek, hogy néha valóban csak
csodálkozni lehetett a változás gyorsaságán, mindenre kiterjedő méretein. A
Pravda leveleivel ismerkedő magyar riporter látványa éppoly váratlan volt, mint
a főtitkárral való közvetlen kapcsolatra történt hivatkozások, , a
kollektív - a családi és a magánvállalkozásra,
a gazdasági törvényekre való közvetlen utalások. Az utóbbi évtizedek
legnagyobb levéláradatát környezetvédelmi kérdések váltották ki, de ez nem
jelenti azt, hogy társadalmi-gazdasági folyamatok új vonásait nem érzékelik,
nem dolgozzák- föl magukban a különböző társadalmi rétegek. A „Moszkvai
jelentés az utóbbi hónapok egyik legizgalmasabb műsora volt. Annak a
kongresszusnak az előkészítésébe pillantott be, amely közvetlenül befolyásolja
majd a szovjet emberek életét.” – írta Horváth Gábor, Esti Hírlap, 1986.
február 15.
„Nem
akármilyen feladatra vállalkoztak a péntek este vetített „Moszkvai
jelentés" című műsor készítői. A külpolitikai szerkesztőség
forgatócsoportja az SZKP XXVII. kongresszusa előtt igyekezett megragadni a
,,Gorbacsov-korszak" első évének új vonásait. Az első képsorokban
készséggel válaszoltak az utcai járókelők Sugár András kérdéseire, hogy ki, mit
vár a kongresszustól, s * hogy mennyire elégedettek az új vezetéssel? .
Egy
újság szerkesztőségének levelezése mindig sokat elárul az adott országról, a
társadalomról, az emberek közérzetéről. Jól tudták ezt a műsor készítői is,
bizonyára ezért látogattak el többek között a Pravda szerkesztőségébe, hogy
válogatást adjanak az oda beérkezett észrevételekből, véleményekből. A szovjet
televízió munkájába, hétköznapjaiba is betekinthettünk. Az újdonságokról
„érdeklődtek a műsorkészítői: „Több a "pozitív, bírálat" — foglalta
össze új - törekvéseiket az egyik- neves szerkesztő. Ha már a mindenkit érdeklő
kérdéseknél tartunk . .. Szó esett a több mint egyórás, műsorban a
környezetvédelemről, arról* a mozgalomról, mélyet a közelmúltban indítottak e
nemes cél érdekében. S beszéltek az új brigádvállalkozási rendszerről, a
túlzott alkoholfogyasztás elleni küzdelemről, és így tovább, és így tovább .. .
. S hogy kik szóltak minderről? Nos, ez az összetétel is igen széles skálájú,
kellően átfogó. Elmondták gondolataikat neves közéleti emberek, írók,
Zaszlovszkaja akadémikus, a reformgondolat vezető szakértője, de a riportfilm
helyet adott a diszkóban szórakozó fiatalok, a munkások, a piaci vásárlók és
árusok véleményének is. Tizenegy nappal a kongresz-szus előtt e dokumentumfilm
ezzel zárult: „A Szovjetunió újabb fölemelkedésre, újabb fejvirágzásra vár,
érte dolgozik..." A látottak, hallottak meggyőztek minket e célkitűzés
realitásáról. „ – Írta N.A. Békés megyei Népújság, 1986. február 18.
Február
15 – 17 SZOT KONGRESSZUS
„
Összefoglaló a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusáról - ezzel a címmel jelentkezett három napon keresztül
összesen 130 percben a televízió az építők székházából. Ám több volt ez a 130
perc az eddig (megszokott, szabványos összefoglalónál. Igazi, aktuális,
politikai műsor kerekedett belőle; érdekes, magvas riportokkal, színes
küldöttportrékkal, jól válogatott felszólalásokkal. A műsorvezető Ilkei Csaba
volt, ő készítette a helyszíni riportokat is. Valós tükröt tárt a televízió a
néző elé, egy vitázó, kritikus kongresszusról, nem hallgatva el a tagságot
leginkább foglalkoztató kérdéseket, melyeiket a küldöttek is képviseltek, hol
a szónoki emelvényen, hol a mikrofon előtt.
Újszerű
megoldás volt például az, hogy miután szombaton közvetítették Szabó Dezsőnének,
az ÉGIS Gyógyszergyár főbizalmi-helyettesének felszólalását az ingyenesnek
nem mondható egészségügyi ellátásról, vasárnap kamera elé kérték Szabónét
(most már mint a SZOT frissen megválasztott új tagját és folytatták a gondolatot
a nagy visszhangot kiváltott felszólalás témájáról, megemlítve az egyet nem értők
reagálását is. A Horváth Edével készített riport olyan vitatott kongresszusi
témákra reagált nyomban, mint a vállalati tanácsok és az egyszemélyi felelős
vezető viszonya, vagy a szakszervezetek szerepének változása az új vállalati
irányítási formák bevezetésével. Szőllősi Istvánné kaposvári pedagógus 1
perc alatt a saját pályájával és életútjával támasztottja alá kongresszusi
javaslatának lényegét - az ország
nyilvánossága előtt. Szokatlan volt, de milyen jó, hogy elhangzott: mit
tesz az a Komárom megyei közalkalmazott, aki tíz évig volt a SZOT tagja, de
most kimaradt az új testületből. Igen emberi és konstruktív volt Kárpáti Edit
válasza, úgyhogy a néző előtt nyilvánvalóvá vált: a megújulás természetes
folyamat, és nem a névleges funkció, hanem az j elvégzett munka minősít a ;
mozgalomban a jövőben is.
És
amire úgyszintén nemigen volt példa: „egyenesben közvetítették a vitát, a
módosító indítványokat, az egyet nem értők és a tartózkodók: szavazását. Azzal
a nyílt igényes tájékoztatással erősítették a nézők bizalmát, amit épp a
tévékamerák előtt sürgetett Sali Ferenc, a HVDSZ főtitkára. „ –írta (fl)
Népszava, 1986. február 18.
Február
16.
- A
HÉT a közepes számok egyike volt (annak ellenére, hogy Kondor Katalin mint
műsorvezető a legjobb formáját futotta).” - Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9. 94 doboz MTV iratok
22.20
Pódium – Lukács Sándor műsora. Szerkesztő: Farkas Katalin, operatőrök: Marczali
László, Gyulay Gaál Krisztián, Réz Dániel, rendezte: Babiczky László.
Február
17. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Megbeszélés
Pécs város vezető építészeivel. Elhatároztuk, hogy a körzeti adásokban ezentúl
rendszeresen bemutatjuk a kiemelkedő jelentőségű új épületeket: meghonosítjuk
az építészeti kritikát.
Február
18. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy Párágában tanácskoztak a Nemzetközi Rádió –
és Televízió Tömegkommunikációs szervezeteinek vezetői. A Február 17 - i
elnök-helytettesi értekezlet jegyzőkönyvéből: A TV Híradó megújulásának kedvező
jegyei továbbra is jól láthatók, kényesebb témákat is nagy hozzáértéssel
visznek a képernyőre (pl. kémcsere, Walesa stb.), gondot okoz viszont, hogy egy
– egy adásban túl sok anyaggal dolgoznak (esetenként 20-25 témával), ilyen
körülmények között hiányzik a lélegzetvételnyi szünet (esetleg kommentár). Magyar
Nemzeti Levéltár – XXVI-a-9. 94 doboz MTV iratok.
Február 19. 19.30
A Híradó beszámolt arról, hogy omlás történt Vasason a bányába, több
halott is van. Szerkesztő –riporter
Berkics János, Kovács Sándor, operatőr. Tömeges halállal járó bányakatasztrófa
Vasason. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Berkics
János, a Tv-híradó pécsi szerkesztője Stúdiónkból - élő bejelentkezés
formájában - tudósította az országot a legfrissebb eseményekről. A
szerencsétlenség hírét egyébként az országban elsőként mi közöltük, február
18-án 19 óra 18 perckor, az éppen zajló regionális adás keretében.
21.05 Panoráma. Szerkesztő: Chrudinák Alajos,
műsorvezető: Sugár András, a műsorban több mint 30 perces riport mutatta be,
hogy Glasznoszty hogyan változott, változik a Szovjet Televízió műsorkészítési
gyakorlata. Riporter: Sugár András, operatőr: Deimanik Tamás.
Február 20. 19.30
A Híradó beszámolt arról, hogy elindult a Győri Városi Televízió
Szerkesztő –riporter Dákány András, az operatőr Katona Miklós, a híradó győri
tudósítói.
Február
21 - 22. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: .
Nemzetközi sajtótájékoztató a szlovéniai Dabranokon és Szentgothárdon a „Két
nyelven szólva" című magyar - szlovén koprodukciós műsor elkészülte
alkalmából.
Február
22 (??) – Kun Béla
„Nemzedékek
nőttek fel úgy, hogy nevét is alig hallották, történelmi szerepéről pedig mit
sem tudtak Hosszú időn át a Kommunisták Magyarországi Pártjának
megalakulásáról, a Magyar Tanácsköztársaságra úgy beszéltek, mintha Kun Béla
nem is lett volna, pedig később is fontos tisztségeket viselt a Kominternben.
Élete legnagyobb tette a 133 nap dicsőséggel teljéi történelme, azt pedig
többek között Illyés Gyulától tudjuk, hogy moszkvai emigrációjában is milyen
értő figyelemmel kísérte a magyar irodalom alakulását, felismerte Kosztolányi
Édes Annájának jelentőségét, i azon is túl tudta tenni magát, hogy Kosztolányi
némi iróniával ábrázolta alakját.
Vele
kapcsolatban ma is elhangzik időnként, hogy ellentmondásos egyéniség volt, de
nem szabad elfelejteni, hogy olyan történelmi szituációban kellett helyt
állnia, aminek nem gólt „modellje", nem voltak olyan előzményei, 'hogy
átvehetett volna korábbi tapasztalatokat, tanulságokat. Ma már sokkal
világosabban áll előttünk Kun Béla életútja, széppé, mint korábban. Bírjuk
özvegyének visszaemlékezéseit, a történelemtudomány is sokat tett azért, hogy
alakját, szerepét mind árnyaltabban láthassuk.
A
századik évforduló alkalmat adott a tévének is arra, hogy felidézze. Varga
Zsuzsa és Radó Gyula jól kamatoztatta azt a keveset, amit meghagyott az idő, s
az egykori filmfelvételek mellett fontos szerepet kaptak a családtagok,
harcostársak emlékezései, amiket történészek egészítettek ki. Az egész
életutat nem lehet nyomon követni, a film így is hatásos képet rajzolt Kun
Béláról, s hozzájárult ahhoz, hogy elfoglalhassa méltó helyét a magyar
történelemben.” –írta Cs.L. Tolnai Népújság, 1986. február 25.
Február
23. 20.20 – Székely János: Dózsa. Főszereplő: Madaras József, operatőrök:
Káplár Ferenc, Kerekes Sándor, Kollányi Gyula, rendezte: Sára Sándor.
„Székely
János Dózsája az a dráma, amely alighanem csak olvasva él igazán. Gondolati íve
és igaza megtörik és vitathatóvá válik, ha színészre bízzák a szöveget
színpadon, filmen és televízióban. (…) Sára Sándor mégis tévéjátékot rendezett
a Dózsából: Dózsa megszemélyesítőjének Madaras Józsefet "tette meg,” az ő
kunos arcvonásai lettek a történelmi hitelességnek is, Székely .lános
gondolatiságának is a hirdetői. A történelmi hitelről nincs sok értelme
vitázni. Lehet, hogy olyan volt Dózsa; mint amilyennek Madaras József külsőleg
ábrázolta, lehet, hogy másmilyen. Mint az eszményképpé magasodott történelmi
személyekkel általában, Dózsával is mindig, megtörténik a metamorfózis: ahány
kor, ahány emlékező, annyiféle alakban jelenik meg. Sára Sándor Madaras József
alakjában véli legjobban fölidézhetőnek a parasztvezért; e sorok írója viszont
a tévéjáték bemutatója alkalmával gyászolta el legszomorúbban Latinovits
Zoltánt, aki nem tudta megvárni békességben, erősségben, míg a „néki író”
elérkeztek hozzánk. Ügy hiszem, ha ő olvashatta volna föl a Dózsa-drámát,
annak gondolati hiteléről sem lehetne vitázni. Most azonban vitázni kell.
Madaras József ugyanis pattogásaival a szenvedelemnek mindjárt a játék
kezdetén a legnagyobb hőfokával borított el mindent, és ily módon
méltóságától és töprengő nagyságától
fosztotta meg Székely János gondolat-Dózsáját. Valóságos, hús-vér Dózsát
igyekezett formálni Madaras, a naturalizmusnak olykor riasztó életszerűségével
A szavaknak szinte mindenütt a felszínén vergődött. Háládatlan feladat volt az
övé, nem vitás. Egy órán keresztül eljátszani egy szöveget mely játékra
alig-alig teremt lehetőséget, és ha mégis: az eljátszhatatlan játékok
lehetőségét (párviadalt „játszani" nem látható ellenféllel; lassú
tűzhalált „játszani" szárnyaló gondolatisággal), ugyan ki az a talentum,
aki erre képes? Madaras József vitézül küszködött. Nem az 6 hibája, hogy az a
Dózsa, akit fölmutatott, nem az a Dózsa, akire Székely János írása alapján
figyelmeznünk kell. A hiba azoknak a számlájára írandó, akik elfeledkeztek
róla, hogy a drámairodalomnak még ma is él – és láthható virágzik is -egy olyan
jelentős vonulata, amelyik nem a játéktereken hódít, hanem könyv alakban” -írta
Lőcsei Gabriella, Magyar Nemzet, 1986.
február 26
Február 24. 17.05. Testvér – show. A Magyar televízió és az
Országos Rendező Iroda közös műsora a székesfehérvári Vörösmarty Színházból.
Közreműködtek: Medveczky András, Medveczky Ádám, Ötvös Csilla, Ötvös Csaba,
Ötvös Huba, Váradi Magdolna, Váradi Viktória. Szerkesztő – műsorvezető: László
Zsuzsa, vezető –operatőr: Marczali László, rendezte: Seregi László.
19.30 A
Híradó naponta beszámolt az SZKP Kongresszusáról, benne Kádár programjáról,
felszólalásáról is. Szerkesztő –riporter
Hardy Mihály az operatőr Hadházy László, a híradó moszkvai tudósítói voltak. A kongresszus első napjának
eseményeit élő adásban láthatják a nézők, a többi napon (a híradókon kívül). Az
SZKP XXVII. kongresszusáról jelentjük címmel olyan adás készül, amely az
információkon túl véleményeknek is hangot ad
20.00 Fórum a Szovjetunióról. Az SZKP XXVII
Kongresszusának előestéjén vezető moszkvai szakemberek vállalkoztak raa, hogy a
lpolitikai szerkesztőség műsorában elemezzék a szovjet és a nemzetközi élet
különböző jelenségeit. Akik válaszoltak a műsorban: Oleg Bogomolov akadémikus,
Valerij Kugyinov Konsztantyin Mihajlov, Tamasz Kolesznyicsenko, Lev
Voznyeszenszkij. Műsorvezető: Sugár András, szerkesztő: Benda László, rendezte:
Born Ádám.
21.30 Közvetítés az Erkel Színházból. Puccini:
Bohémélet Szereplők: Luciano Pvarotti, Póka Balázs, Sólyom – Nagy Sándor,
Polgár László, Kincses Veronika, Kárpáti Ernő. Vezényelt: Rico Sacconi,
rendezte: Nádasdy Kálmán és Mikó András.
Február
24.-i elnökhelyettesi értekezlet jegyzőkönyvéből:
- „ A
színházi közvetítések az utóbbi években nagymértékben megritkultak. A helyzetet
értékelni kell, a témában előterjesztést kell készíteni, melyben javaslatot kell tenni a jövőben folytatandó gyakorlatra.
Felelős: Murai et. – „- Magyar Nemzeti
Levéltár – XXVI-A-9. 94 doboz MTV iratok
.
Február 25. 20. 55 - minden nap, a héten – - Az SZKP XXVII. Kongresszusáról
jelentjük! – a TV -híradó különkiadása.
2. műsor: 18.30 Körzeti adások
Budapest- : Itt a
Budapestiek beszélnek ….
A budapesti körzeti szerkesztőség és az Esti
Hírlap közös riportműsora.
„Eddig kevésbé járt úton haladva próbálkozik a
műsor a nyomtatott és az elektronikus sajtó eszközeinek egyidejű
felhasználására” Szerkesztő – műsorvezető: Wisinger István, rendező: B. Révész
László.
Pécs -
Szerkesztő: Füzes János, Stangl Márta, Békés Sándor.
Békés
Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Körzeti adásunk
indító anyagaként Belénessy Csaba és Hárságyi Margit összeállításában még
egyszer felidéztük a vasasi szerencsétlenség legdrámaibb mozzanatait. Az
ötödik szinti fejtésomlás nyolc magyar és hét lengyel bányászt temetett maga
alá, közülük tizenegyen életüket vesztették. A vasasi temetőben adásunk napján
kísérték utolsó útjára Szanda László csapatvezető vájárt, így az ő temetésének
alkalmából vettünk búcsút a szerencsétlenség áldozataitól. A lengyel hősi
halottaktól Hárságy Margit anyanyelvükön búcsúzott.
Szeged : -
Dél_alföld hírei, Parányi lézer – Tűz az orosházi Síküvegyárban – Családsegítő
központok – Színházi bemutatók. Főszerkesztő: Regős Sándor, felelős szerkesztő:
Olajos Csongor , rendező: tóth – Szöllős András
Február 26.
17.25 Az év lakóháza. A Pécsi Körzeti Stúdió műsora. Szerkesztő –
riporter: Hárságyi Margíit, operatőr: Pálfy istván, rendezte: Bükkösdi László
Február 27 20.00 Krúdy Gyula : Primadonna, - zenés
játék. Szereplők: Pitti Katalin, Bács Ferenc, Haumann Péter, Vajda László,
Oszvald Marika, Benedek Miklós, Bende Zsolt, Lehoczky Éva, László margit,
Bralay Zsuzsa, Tordai Éva, Hirtling István, Szolnoki tibor, Mácsai Pál,
Szerednyei Béla, Raksányi Gellért, Nádas Tibor, Sárosi Gábor, Detre Annamária,
Darvas Magda, Szabó Imre, Mezei Lajos, Dárday Andor, Schwimmer János.
Dramaturg: Bánki László, vezető – operatőr: Kocsis Sándor, rendezte: Bohák
György.
Február 28. 19.30
A Híradó beszámolt a Palme elleni gyilkosságról.
Március
Három
új átjátszóadó kezdi meg működését - az egyik az új budapesti őrmezei és
gazdagréti lakónegyedben javítja az 1 műsor vételét, két adó pedig vidéken
épült: Debrecenben az 1., Komaromban pedig a 2. műsor vételének javítására.
Meghirdetik
az 1986 őszén kezdődő Liszt műveltségi versenyt. Témája: az irodalom és a
képzőművészet ihletése a Liszt-életműben. Liszt Ferenc a képernyőn címmel
háromnapos nemzetközi televíziós tanácskozásra kerül sor Budapesten. Húsz
tévétársaság egy-egy Liszt-produkcióját is vetítik - köztük a Magyar Televízió
Szent Erzsébet legendája és Faust-szimfónia c. filmjét.
Előterjesztés
készült a Minisztertanács számára 3142/184 Mt. Számon, határozat
megvalósításáról és a Magyar Televízió fejlesztésének feltételeiről 3/10/87 iktatószámmal. Idézetek a
dokumentumból:
„(…) A VI. ötéves terv a Magyar Televízió számára
beruházásra 1.440 millió forintot irányzott elő. A központilag elrendelt
csökkentések miatt a teljesítés 1.110 millió forint lett. Az elmaradás 23%-os,
reálértékben azonban több.
(…)
Felmerül, azonban az a kérdés, hogy a jelenlegi politikai és gazdasági
helyzetben, valamint a hírközlési technika nemzetközi fejlődése mellett
vállalható–e, hogy az MTV megtorpan egy
10 évvel ezelőtti színvonalon, amely már akkor is a közepes nemzetközi
teljesítményekkel volt azonos. (…) „ -
Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-a-9-a
- 106 doboz MTV iratai
Március 1. 16.05 Ki miben tudós? Történelem – döntő.
Műsorvezető: Györffy Miklós, szerkesztő: Poós Ansrás, vezető – operatőr: Abonyi
Antal, rendezte: Pásztory János.
19.30 A Híradó beszámolt a Szingapúri Magyar
Napokról, helyszínről Sebes György tudósított.
„(Új
Híradó).A Tv-híradót eddig is az egész ország nézte. Nem azért, mert
szórakozni, hanem mert informálódni akart. Mostanában - főleg azóta, hogy a
Magyar Távirati Iroda Londoniból hazatért tudósítóját, Aczél Endrét nevezték
ki főszerkesztővé - a Híradó látványosabban informál. (Már-már úgy írtam:
szórakoztatva. Sajnos, a témák miatt ez nem illő kifejezés). Az első képsorok
fölcsigázzák az érdeklődést, s jut meglepetés az utolsó pillanatra is
bizonyítva, hogy ugyanabban a harminc percben,
nagyjából ugyanarról a világról, ugyanannak a világnak 24 órájáról színesen
is lehet tájékoztatni. Eddig - például
- a We are the world című dalt kizárólag popösszeállításiban hallhattuk, noha
napnál virágosabb a politikai tartalma. A múlt héten ezzel a világsikerrel
fejeződött be az egyik Híradó - mert aktualitása volt, mert Lionel Richie
szerzeménye rangos díjakat nyert - és az ember ugyan tudta, hogy a Híradót látja,
de az volt az érzése, hogy mégsem. Valahogy így csinálják
, a politikai magazinműsorokat. (…) „
–írta Ballai József Petőfi Népe, 1986. március 3.
„Alaposan
átalakult a Tévéhíradó, az esti fél nyolcas, Szembetűnő jó néhány változás,
mégis, egy apróság talán a legjellegzetesebb. Egy kis figyelmesség, ennyi az
egész. Mert igaz, hogy feszesebb lett ez a félóra, szemlátomást több eseményről
és érdekességről tudósít megnyerően,
röviden, versen. Igazán érdekes és várakozást felkeltő az előzetes
tartalomjegyzék. Rövidebbek és lényegretörőbbek a kommentárok és hírmagyarázatok,
változatosabbak a témák, akár hazai, akár külföldi történet kerül a képernyőre.
Szóval: érezhető, hogy más elgondolásokkal, szisztémával készül, más a
szerkesztés módja, meg-oVJása, koncepciója. De az a bizonyos apróság . ..
Korábban a műsor végén „bevágták" az idő járásjelentést, aztán a munkatársak
egymás felé fordultak, meglazították nyakkendőiket és ellazították magukat,
csevegtek, míg eltűntek a képernyőről. Ez volt egyv ideig furcsa, de a nézők
megszokták. Ezért figyeltek fel az apróságra a műsorvezetők elköszönnek” . írta (szabó) Esti
harlap, 1986. március 5.
20.15
Az annak idején még fekete-fehérben igen jól fogadott tévéjátékot, Hubay
Miklós Ők tudják, mi a szerelem c. művét ismét elkészítik - színesben. A darab
újra nagy sikert arat.
Hubay
Miklós: Ők tudják mi a szerelem –
tv-játék. Dramaturg: Mészöly Miklós, vezető – operatőr – Sík Igor, rendezte:
Horváth Ádám. Szereplők: Tolnay Klári, Sinkovits Imre, Schütz Ila, Haumann
Péter, Hüvösvölgyi Ildikó, Békés Itala.
21.15. Koósshow – jubileumi koncert az Operett
Színházban. Szerkesztő: Módos Péter, vezető – operatőr: Szalay Z. László,
rendező: Verebes István.
Március
2 – 15. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Gerner
Éva tizennégy napos tanulmányúton vett részt az NSZK-ban, a Friedrich Ebért
Stiftung meghívása alapján.
Március
3. 18.15 – Teleráma
Elnök-helytettesi
értekezlet Március 17. jegyzőkönyvéből:” - A Teleráma a MUOSZ helyi
közgyűlésének bemutatásával kettős hibát követett el, egy belső gondnak adott
országos nyilvánosságot (határozatképtelenség), és az MTV illetékes vezetői
tudta nélkül készített felvételeket. Korábbi adások tapasztalatai (pl. nyilatkozat koprodukciós politikánkról )
is arra ösztönöznek, hogy az MTV működéséről ismeretet terjesztő e műsorunk
egyes számainak elfogadását konkrétan szabályozzuk. Felelős: Nemes et.
Határidő: április 01. Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-a-9. 94 doboz MTV iratok.
Március 6. 19.30
A Híradó beszámolt arról, Horváth J. Ferencet a híradó korábbi
főszerkesztő helyettesét és Sándor Györgyöt, volt műsorigazgatót Lakatos Ernő, kitüntette. Az operatőr Zih
Béla volt.
Március
9. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: A
magyar-szlovén televíziós együttműködés történetében először került sor egy
koprodukciós műsor egyidejű sugárzására Magyarországon, illetve Szlovéniában.
,,Kétnyelven szólva" című műsorunk az MTV és az LRTV hálózatában vasárnap
délután ugyanabban az időpontban került képernyőre. (A műsorról a Dunántúli Napló
március 11-i számában Gállos Orsolya, a Kritika áprilisi számában pedig C.
Szálai Ágnes írt a vállalkozás politikai jelentőségét méltató ismertetést.)
Március
10. Elnök-helytettesi értekezlet jegyzőkönyvéből:
Március
11. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Megbeszélés
Sóvári Gizellával, aki az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága
tanáraként is folytatni kívánja szociográfiai ihletésű
dokumentumfilm-sorozatát. Elsőként Sióut népszerű tanítójáról, Róka Gyuláról,
illetve az ő életén, tevékenységén keresztül a falusi közösségek belső
életéről, a nemrégiben megszervezett közművelődési kísérletekről, népfőiskoláról
készít műsort.
Március
15. 21.35 – Mécsfény tv- játék,
Szereplők: Geréb Attila, Farkas István, szerkesztő: Bulla Károly, operatőr:
Kléner György, rendezte: Szabó József és Horváth Ádám.
„Ahogy
az eddigiekből kiderül, az idei Március 15-re értékes, új művek készűltek,
melyhez kapcsolódtak aktuális híradások, műsorok is. Például elismeréssel kell
szólnunk a TV-Híradó széles körképet nyújtó., sok embert - köztük neves írókat,
tudósokat, művészeket: Jókai Annát, Fekete Sándort, Glatz Ferencet és másokat
megszólaltató különkiadásáról. A hagyományokat méltóképpen ébresztő törekvések
ezúttal elismerésre méltó módon nyilvánultak meg. Bárcsak mindj láthatnánk
"ennek a tanújeleit.Különösen örülnénk olyan szívet-lelket. gyönyörködtető
alkotásoknak, mint amilyen a Mécsfény volt. Petőfi és Arany levelezéséből
készült színpadi mű (Szabó József) tévéváltozata (rendező: Horváth Ádám)
szerzett nagy élményt. A két magyar költőóriás emberi, költői és harcostársi
kapcsolatának sokszínűsége, drámai telítettsége, hol játékosságba, hol
szenvedélyes önkifejezésbe, s kritikába, majd végül tragédiába csapó jellege
nemcsak róluk, hanem korukról, a történelmi események hatásairól is képet
adott. Arany Jánost alakító Geréb Attila és a Petőfi Sándort megszemélyesítő
Fazekas István elmélyült emberábrázolásával magával ragadta a nézőt.” Írta
–Illés Lajos, Népszava 1986. március 18.
Március
17. 19.30 A Híradó beszámolt arról,
Cziffra Györgyöt kitüntették, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével. Az
operatőr volt Butskó György volt.
Március 16. – Zenebutik
„Juhász
Előd műsora abban különbözik sok más, periodikusan jelentkező tévéadástól,
hogy amikor már semmi újat nem vár tőle a néző, akkor is képes meglepetéseket
kelteni. Néhány éve, amidőn már senkinek sem tetszett, sem a könnyűzene, sem a
komolyzene híveinek, hirtelen megújult és megerősödött a Zenebutik, ügyes
hírnöke lett a zenei. élet mindennapi eseményeinek. No, a dicsőség nem tartott
sokáig. Bakikkal és tévedésekkel, szerkesztési balfogásokkal vonta magára
eztán a Zenebutik á közönség érdeklődését. Nem az „újdonságaiért",
„régiségeiért'* és „különlegességeiért" várta időről időre a jelentkezését
az ember, hanem azért, hogy megláthassa, mit tud még szóban, képben és hangban
elrontani szerkesztő, rendező és műsorvezető? Ez a fajta (gonoszkodó?)
kíváncsiság se tartott túl sokáig. Gálvölgyi János paródiája után ki-ki
belenyugodott, a Zenebutik olyan, amilyen. Kuszaszerkezetű, kuszanyelvű és kuszaszemű.
Legfrissebb adása azonban saját régi
adottságait, és
Gálvölgyit is fölülmúlta. Szótévesztések
és sutaságok, az érthetetlenségig agyonbeszélt riportok,. önismétlések,
fölösleges szó-szapontások és modorosságok, modorosságok - ez volt a tavaszi
fesztivál zenei hírmondója. Juhász Előd rendre lefordítja, ha riportalanya
vagy ő maga idegen nyelven köszön, de hallgat, ha fontos közlendők (művek
címe, előadói, tervek stb.) hangzanak el. Tréfálkozik, amikor nincs helye a
tréfának (Liszt szülőházának udvarán, egy állítólagos gémeskút láttán például),
és „rámenősködik", amikor a tisztelettudó tartózkodásnak volna ott az
ideje. (Például a Cziffra Györggyel készített interjú alkalmával). El lehetne
tűnődni azon, hogy a műsor zenei betétei kárpótolják-e az embert azokért a
szenvedésekért, amelyeket a műsorkeret és az összekötő szöveg kelt. El
lehetne tűnődni, ha egyszer a kínos kommentárok nélkül hallgathatná végig a
publikum e műsort. Butik nélkül végre a zenét! „ – írta L. O. Magyar Nemzet,
1986. március 19.
Március
közepén, 17-én rendkívüli elnökhelyettesi értekezleten tárgyalták meg Aczél
Endre új híradó koncepcióját. Melyet előzetesen véleményezésre Gerencsér Ferenc
elnökhelyettes megküldött: Varga Lászlónak, Márványi Györgynek, Léderer Pálnak,
Chrudinák Alajosnak, és Medveczky Lászlónak. Az Országos Nemzeti Levéltárban
megtalálható dokumentumok szerint Chrudinák és Medveczky a területük elleni
támadásnak ítélte az előterjesztés egyes részeit.
Részlet
Chrudinák kézzel írt véleményéből: „(…) Ez a legpimaszabb hatalomátvételi
kísérlet! Nem kell többé Hírháttér, Panoráma, Stúdió stb …(…)”
Medveczky
László írta: „(…) magam is minden elvi és gyakorlati segítséget szívesen
megadok mindaddig: (…) amíg a TVH vezetősége nem vindikálja magának a jogot
arra, hogy a belpolitikai főszerkesztőség jelenlegi műsorfeladataira igényt
tart, /ld. 3. oldal alapján!/. (…)”
Márványi
főleg a a új szombat délutáni „0” kiadás
indítását tartotta elgondolkodtatónak és a 40 napi magazint viszont ellenezte a
/Hírháttér, Panoráma, Kék fény stb/ rovására menne szerinte, a néző nem
bír el ennyi politikai műsort esténként.
- Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-a-9. 94 doboz MTV iratok.
Március
18. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Március 18.
Ma került képernyőre a kaposvári Ifjúsági Házban rögzített hatvanperces
összeállításunk. A körzeti adások keretében az idei esztendőben még további
három művelődési házból jelentkezünk: Dombóvárról, Nagykanizsáról és Komlóról.
Március
23-án az International Herald Tribune- újságban jelent Jackson Deiel cikke a
Magyar Televízióról. A cikket az MTI „Bizalmas” április 2-i számában közölte,”csak
belső használatra, tájékoztatásra”. A Bizalmas kiadványt a Híradó szerkesztőségében
is csak a kijelölt munkatársak voltak jogosultak olvasni.
„ A magyar televízió műsorában, szorult helyzetbe
kerülve, egy szakszervezeti vezető a minap elismerte, hogy előfordulnak
munkabeszüntetések a gyárakban,
bár hivatalosan tiltják a
sztrájkokat. Ugyancsak a tévéműsorban tapasztalt nyomás alatt az Országos Takarékpénztár
ügyvivő igazgatója felhagyott a kísérletekkel, amelyekkel igazolni próbálta az
átutalási betétszámlákra fizetett alacsony kamatot.
Ám a Hatvanhat című, népszerű műsor vezetője, Bán
János arra emlékszik vissza a legszívesebben,
amikor a kormányzat egy munkaügyi tisztségviselője azt a határozott
tanácsot kapta, hogy le kell mondani
végre a szocializmusban a teljes foglalkoztatás elvéről.
"Valami ilyesmit válaszolt: 'Tudja maga, mit
mond?'" - idézi fel Bán János ezt a pillanatot. A magyar televízióban
korántsem szakemberek provokatív kérdései fajultak idáig, hanem az egyszerű
magyar állampolgárok által gyakorolt nyomás éreztette hatását. A műsor
keretében, amelyet Bán János vezet, 66-66 állampolgárt hívnak meg
rendszeresen, s ezek a résztvevők kemény próbának vetik alá belpolitikai ügyek
kapcsán a magas rangú tisztségviselőket, majd szavaznak arról, elfogadják-e a
kapott válaszokat. Az egyik leginkább figyelemreméltó példája ez annak, miként
változtatta meg a magyar televíziót a fokozatos politikai liberalizálódás a
szovjet tömb e légreformistább országában. Miközben a kommunista hatóságok
árgus szemekkel figyelnek, a televízió az átlagemberek aggodalmait és a
hivatalostól eltérő nézeteit szellőzteti, olyan mértékben, amely a legtöbb
keleteurópai országban elképzelhetetlen lenne.
"Egyszerű a magyarázat: nem hiszem, hogy
vannak olyan kérdések, amelyekre a televízióban nem lehet válaszolni - mondja
Bán János az immár négy esztendeje újra meg újra jelentkező műsorról, melynek
ihletője a nézők részvételére alapozott amerikai show-műsor. Az én
programomban a magas rangú tisztviselők
rákényszerülnek arra, hogy vitakozzanak a közönséggel. Ha változásokra van
szükség,, kénytelenek vázolni a megoldásokat.
Bán János műsora, amelyet régebben igen merésznek ítéltek, már
már csak egy a kormányzatot számadásra késztető magyar tévéprogramok közül. A
közelmúltban alindított Ablak című müsor a különféle termékekre és állami
szolgáltatásokra vonatkozó fogyasztói panaszokat vizsgálja. A televízió irányítói
úgy vélik, az uj programok, noha végső soron hűségesek maradnak a szocialista
rendszerhez, sajátos eszközt nyújtanak a magyaroknak a kormány befolyásolására,
nyomás gyakorlására.
"Egyfajta fórumot jelentenek ezek a műsorok,
ahol az emberek hangot adhatnak saját véleményüknek - mondja egy televíziós
vezető. - Ugyanakkor a kormány e programok segítségével értesüléseket szerezhet
arról^ milyen problémákkal küszködnek az emberek, milyen intézkedéseket kellene hozni."
Mindez beilleszkedik a magyar vezetők általánosabb
törekvésének kerekeibe, amely arra Irányul, hogy bővítsék a részvétel és a vélefnénynyilvánitás
szabadság határait, a közélet alapvető ellenőrzésének megszüntetése nélkül.'
"A hatóságok már nem próbálják előírni a
kulturális megnyilvánulásokat, inkább azzal törődnek, hogy kijelöljék ezek
határait - állítja Haraszti Miklós másként gondolkodó író. - Széles körben
elterjedt nézet, hogy e határokat lassanként bővíteni lehet, bár igazi
alternatívák kibontatkozására nincs mód."
A közelmúltban, az uj sajtótörvény előkészítésekor
fény derült e politika kettős céljára. Számos újságíró dicsérőleg nyilatkozott
a törvénytervezetnek arról a szakaszáról, amely megköveteli, hogy minden
kormányzati tisztségviselő adjon felvilágosítást a sajtónak, módot nyújtva igy
a "kényes témákkal" összefüggésben is a bővebb tájékoztatásra.
Ugyanakkor egyes tisztségviselők hangsúlyozták,
hogy az uj törvény szilárd törvényes alapot teremt majd a leszámolásra a
magyarországi "szamizdattal", az illegális sajtóval, amelyhez
jelenleg fél tucat földalatti politikai folyóirat és ugyanennyi könyvkiadó
tartozik.
Bár kevés megfigyelő számit arra, hogy a
kormányzat a közeljövőben megsemmisíti a független kulturális tevékenységet,
kétségtelen, hogy a hatóságok eddig sikerrel tartották a hivatalos korlátok
között a magyar művészek és értelmiségiek túlnyomó többségét. Más kelet-európai
kormányok e téren nemigen dicsekedhetnek hasonló eredményekkel.
Lengyelországban sokkal inkább elterjedt az
illegális lap- és könyvkiadási, illetve független művészeti tevékenység. A
hivatalosan engedélyezett és támogatott, meglehetősen sovány varsói kulturális
termést, noha a lengyel rendszer sokszor hivatkozik saját liberalizmusára, a
toleranciát csendben gyakorló magyarok számos területen túlszárnyalták.
A televízió műsora az egyik legszembeötlőbb
tanújele ennek a fejlődésnek, hiszen a tévé az a tömegtájékoztatási eszköz,
amelyet a szovjet tömb országaiban a hatalom a legféltékenyebben őriz. Még az
1970-es években is, amikor Magyarország javában folytatta nagy figyelmet keltő
reformprogramját - a gazdaság központi ellenőrzésének fellazítását -, a
televíziót az unalmas, "nevelő szándékú" műsorkészítés és a közvélemény-központú
hírszolgáltatás módszere uralta.
Az elmúlt néhány évben sok régi műsort
megszüntettek, népszerű szórakoztató ^műsorokkal váltottak fel, s a
belpolitikai tájékoztatás jelentősen megjavult. A minap, két évtizede élőször,
az esti tévéhíradót is átszervezték. Az új, fiatal" szerkesztők
felváltották a merev hírolvasási módszert egy nyugatiasabb, pergő ritmusú, filmriportokra
alapozott tájékoztatási eljárással.
Úgy tűnik, Bán János műsora a közönség
kívánságainak figyelembevételét* Ötvözi a közügyekre vonatkozó
véleménynyilvánítás robbanásszerű fejlődésével, fi témák kiválasztása után Bán
más műsorokban felbukkanva szólítja fel a nézőket arra, hogy küldjenek levelet,
melyben saját véleményüket foglalják össze. Ezt követően Bán János és
munkatársai átnézik a leveleket, amelyekből néha 20 ezer is érkezik, s a
levélírók közül hívnak meg 66 személyt a műsorban való szereplésre. A
vendégként megjelenő kormányzati tisztségviselőknek először Bán János tesz fel
kérdéseket, kényes természetű témákról. Ezután a közönség kér választ saját
kérdéseire. Minden válasz esetében a meghívottak gombnyomással szavaznak arról,
kielégítőnek ítélik-e a magyarázatot. Amennyiben a többség másként gondolja, a
vendégül látott személyiségnek tovább kell érvelni, vagy meg kell változtatnia
álláspontját.”- /Ford.: Konok István/ - /Diehl, J. : In Hungary, Upbeat
Television Even Serves as a Channel for Complaints = International Herald
Tribüné, 1986. március 22-23., 1.
oldal/
A hétfői rendkívüli adásnapon műsorra tűzték Tolsztoj:
Élő holttest című művéből Havas Péter rendező még 1984-ben készült
tv-játékát. Dramaturg: Fáy Lászó,
operatőrök: Szalay László, Gombos Tamás, Pénzes István, Urbanics Lajos voltak.
„ Megint beiktattak egy rendkívüli adásnapot és
megint nagyot vétett önmaga ellen a Szabadság téri törzsintézmény. Ezen a márciusi
hétfőn ugyanis egymás után kétszer késztette homlok-ráncolásra a készülék tulajdonosokat.
Először akkor berzenkedhettünk, amikor
a tízesztendős Skála került egy erősen reklámízű aiándékműsor középpontjába. Másodszor pedig akkor,
.amikor Tolsztoj Élő holttest című fámájának feldolgozásihoz ez után a hozsannázás
után követelték .volna : még majd éjféltájig" tartó türelmet. Amiképpen a
híradó utáni másfél óra folyvást zavart a kétségkívül jeles cég
magakelletésével, ugyanúgy mértéktelenül
nagy erőfeszítésbe tellett Fegyának,
Lizanak, Karenyinnek meg a többieknek
a felsőfokon előadott kínjait, keserveit, végigfigyelni. Ehhez a Havas
Péter rendezte, mértéktartóan és ízlésesen romantikus históriához
összeszedettebb percek kellenek – nem pedig ilyen bagolyhuhogásos idő. …” –
írta Akácz László, Pest megyei Hírlap, 1986. március 20.
Március 25. 19.30 Híradó
„Szombaton este láttuk-hallottuk utoljára a
tv-híradó 1959 óta megszokott főcímét és szignálját. Holnap már Presser Gábor,
Kiss István ^által hangszerelt zenéjére a Kozma Péter grafikus tervezte új
főcímet láthatjuk és a műsorvezető a Kéz-dy Lóránt tervezte korszerű stúdiódíszletben
jelenik meg. Búcsút mondhatunk a harsány égkék háttérnek, a blue boxnak; a
műsorvezető háta mögött megjelenő vetített képeknek is.
De annak, hogy a tv-híradó-nak nem csupán á
külsőségei változnak meg, már hetek óta tanúi vagyunk. Azóta, hogy új csapat
vette át a fontos, mindennapi politikai információkat szállító műsor
irányítását: Aczél Endre főszerkesztő, Elek János és Sándor István főszerkesztő-helyettesekkel.
Heten, hetenként
A korszerűsítésnek ugyancsak itt volt már az
ideje. De beszéljünk inkább a jövőről. Sándor István tájékoztatta lapunkat az
új tv-híradóról. Megtudtuk tőle, hogy külföldön bevált példára ezentúl egy
hétig ugyanazt a „házigazda'*. műsorveze-1 tőt láthatjuk a híradó első kiadásában,
aki munkatársakkal, állandó szerkesztői teammel dolgozik, és az adott nap eseményeinek
ismeretében dönti el, hogy kiket hív meg az esti műsorba, egy-egy hír kommentálására,
így feltehetőleg mindig minden hírről attól az újságírótól, szakértőtől
hallunk majd, aki a legtájékozottabb, a leginkább ért hozzá.
Gyarapodnak a helyszíni kapcsolások, telefoninterjúk,
nemcsak külföldről belföldről is. Sporttémában hírek helyett ezentúl riportokat
láthatunk, nem az eredményeket közli' a híradó - hiszen ezt előbb és
részletesen megteszi a rádió -, hanem az eredmények körülményeiről, a
háttérről informál. Megnő a meteorológiára szánt idő, de ezentúl kevesebb szó
esik arról, ami az időjárásban volt, ám több arról, ami várható.
Távolabbi tervek A műsorvezetők — egyelőre
negyedévig — heten váltják egymást. A tv-híradó stábjából Elek Jánost. Sándor
Istvánt, Káplár F. Józsefet, Moldoványi Ákost, külső munkatársaik közül Pálfy
Józsefet, P. , Szabó Józsefet és Sugár Andrást, látjuk ebben a szerepkör-,,
böpy Májustól a második és ft harmadik kiadást is újságírók vezetik, ekkor -
naponkénti váltásban - újra találkozhatunk műsorvezetőként is régi
híradósokkal. Ugyancsak májustól jelentkezik először szombatonként 15^
percben a „nulladik" kiadás, a műsorkezdéskor. A távolabbi tervekről is
érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy egy éven belül - a harmadik kiadás helyén – 35 -
40 perces magazinnál szeretnének jelentkezni, amelyben a nap hírei mellett
helyet kapnak majd érdekes témákat feldolgozó, hosszabb riportok is. Ebben a
magazinműsorban lesz majd igazán szerepe a tv-híradóban most megalakuló
kultúrpolitikai rovatnak is.
Kétszer
annyi hír
Ami a hosszúságot illeti: az új tv-híradó kerülni
szeretné a túlbeszélést, az unalmat, kioktatást, nevelést. Készítői a gyors,
pontos informálás hívei. És aki kételkedik abban, hogy a másfajta munkatempóhoz
és szerkesztői szemlélethez szokott régi stáb alkalmas erre az új
híradóstílusra is, azoknak elmondjuk, hogy a hírek szerint nagy munkakedvvel,
aktívan vesznek részt az átállásban. A tempó felgyorsulására a közönség
figyelmét külön nem is kell fölhívni. Észrevehettük, hogy mostanában a
félórányi műsoridőbe kétszer annyi hír fér el, mint korábban.
A szelektálás legyen a néző dolga. „ – írta V.F.É.
Magyar Hírlap, 1986. március 24.
„Űj szignállal, új főcímmel, valamint új tartalmi
és formai törekvésekkel jelentkezett a tv-híradó tegnap este. Sebtiben végzett
és igen szerény „merítésű'' közvéleménykutatásom szerint egyelőre még sok
bennünk, nézőkben a kötődés a régihez - hiába, nagy úr a megszokás! -, de már
az első jelentkezésből is érzékeltük az újdonságokat.
Az új híradó lényegében „jól van kitalálva",
de mint a tegnapi felelős szerkesztő mondta munkatársainak az adás előtti
utolsó óra lázas tevékenysége közepette: „Tele vagyunk apró guzmikkal, még
minden szokatlan. Valóban, maguknak az alkotóknak is bele kell még szokniuk az
újba, s a munka mindennapi gyakorlatában bizonnyal el fognak tűnni azok a
szakmai zsargonnal „guzmiknak" . nevezett zavarok, tisztázatlanságok, amelyekből néhány a tegnapi „kész termékbe''
is becsúszott, noha ezeket jobbára csak maguk a híradó készítői vették észre.
De hogyan jutott az előbb idézett mondat az Esti
Hírlap munkatársának fülébe? Egyszerűen úgy, hogy módja volt jelen lenni
tegnap a híradót készítő munka utolsó órájában," s hogy az adást a
stúdió közvetlen szomszédságából, a technikai helyiségből nézte végig.
Kollegialitás ide, kollegialitás oda - nem volt
valami szívesen látott vendég. Ámde ezt igencsak megértette, hiszen eleve
tudta, hogy csak „bajnak jön". A műsorkészítés befejező szakaszában még
egy szürke hétköznapon sem hiányzik egy törődést igénylő idegen, hát még egy új
műsor bemutatkozásának napján.
A „betolakodó", a tapintatlan tudósító
helyet foglalt tehát a számára mutatott széken, és figyelőállásba
helyezkedett. Ekképp jegyezte le a fent olvasható mondatot is.
REGGELI RAJT
A helyiség, amelyben a munka folyik, lambériával
borított. A falakon térképek és egy tábla: Tilos a dohányzás! Az asztalok úgy
vannak egymáshoz tolva, hogy egy I betű rajzolatát adják, de vannak még más
asztalok is. Ismerős arcokat látunk. Elek János szerkesztőt, Sándor István
műsorvezetőt, Bánó András sporttudósítót, Bozai József bemondót. És
ismeretleneket, azokét, akik nem jelennek meg előttünk, de munkájuk ugyanolyan
fontos része tájékoztatásunknak, mint azoké, akiket szinte családtagként
üdvözlünk estéről estére. A láthatatlanok közül Müller László rendező áll az
élen, de rajta kívül még legalább tucatnyian szorgoskodnak a szobában.
Este fél 7-kor - tehát pontosan egy órával az adás
kezdete előtt -, amikor megérkeztem, már fél óra híján fél napja folyt a
munka. Mint Sándor István foszerkesztő-helyettestől - már a híradó befejezése
után -" megtudtam: a rajt reggel 9 órakor van, amikor is a gyártásvezető
jelenti a felelős szerkesztőnek, hogy mikorra várható az első belpolitikai
anyagok beérkezése. Az információáradat belföldről körülbelül tízkor,
külföldről dél körül indul. S közben - főszerkesztőtől a titkárnőn át a gépkocsivezetőig
- pontosan 146. ember dolgozik azért; hogy a nézők milliói este képet kapjanak
arról, mi történt kis hazánkban és a nagyvilágban.
Folyik az anyagok kiválogatása, s közben a műsorvezető
írja az összekötőszöveget. Az utolsó óra a végső tisztázásé. A szerkesztő
–rendező - műsorvezető triumvirátus veszi át a teljhatalmat. Másodperceket
egyeztetnek, végszavak röpködnek a levegőben. Mondhatnám: ők végszavakból is
megértik egymást. A kívülállónak néha percekig kell törnie a fejét, hogy
megértse, miről is van szó. A hangulat jó, bár - természetesen nem mentes námi
idegességtől. „Itt már csak a Pista marad" - mondja Müller László, arra
utalva, hogy ki látható a képernyőn az adott másodpercben. „Meg a
majré!" — teszi hozzá ön ironikusan Sándor István. Bizony a
legslágfertigebb tévé-, személyiségben is van feszült-jég ilyenkor.
GYALOGSZERREL
Negyed nyolckor indulunk lefelé a stúdióba. A
házi szabályzat előírja, hogy a műsor „élcsapatának" gyalog, a lépcsőn
kell lemennie. Mert mi van, ha a lift elakad, és a stáb bennreked egy negyedórára?
Lesétáltunk tehát. És a többit látta a kedves olvasó” – írta Morvay
István, 1986. március 36.
Március 27. (20.00) Színházi világnap
„ Egy este, "három színház
címmel” három- különböző színházból ad egyenes közvetítést a televízió. Úgy
emlékszem:
a tavalyi színházi világnapon négy helyről közvetítettek.
Erre maga és sokan mások
tévesen emlékeznek mondja Virág Katalin, a mai monstre műsor szerkesztője -,
tavaly ugyanis csakugyan volt hasonló és valóban négy különböző színhelyről
megszólaló műsorunk, de nem a színházi – világnapon, hanem attól független,
közönséges hétköznapon. Azaz: nem is volt az olyan közönséges este.
(…) - És ma este?
- A tavalyi, hasonló adásunkhoz
képest lényeges különbség, hogy most az első csatornán jelentkezünk, s a
túlzsúfoltság elkerülése érdekében - nem négy, csak három helyről a . budapesti
stúdión kívül. Egyébként, mint ama tavalyi adást, a mait is Wisinger István
vezeti a stúdióból, ahol kívüle ott ül. majd Pándi András, a Művelődési
Minisztérium művészeti főosztályának- vezetője, Balázs József író és Lendvay
Ferenc, a kecskeméti Katona József Színház új igazgatója Lendvay talán a
legtapasztaltabb vidéki színházi „specialista" ma az országban, oly sok
helyen volt igazgató vagy művészeti vezető. S minthogy a budapesti Radnóti
Miklós Színpadon kívül két vidéki színházból közvetítünk, feltehetően nagy
hangsúlyt kap majd a beszélgetésekben a vidéki színházi lét és életforma, a
helyi igények és elvárások találkozása azzal, amit a művészek nyújtani tudnak
nekik, elsősorban ezért hívtuk meg ennek specialistájaként Lendvayt.
- Miért éppen a „nevezett
három színházra esett a
"választásuk?
- A Radnótira azért, mert az évad eleje óta új
vezetése van, következésképp arculata éppen változó, meg aztán hadd kerüljön
egyszer végre egy kis nézőterű kamaraszínház is reflektorfénybe. A zalaegerszegi
Hevesi Sándor, és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházra pedig azért, mert ők
a magyar színházi- világ benjaminjai, mindkettő az utóbbi fél évtizedben
nyitott kaput. (…) „ –írta Barabás Tamás, Esti Hírlap, 1986. március 27.
Békés
Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Március 28-án Baranya,
Tolna, Somogy és Zala megyék szakszervezeti vezetői stúdiónkba látogattak.
Március
31. 20.35 Jó estét, Mikroszkóp!
– politikai kabaré. Szerkesztő: Szilágyi András és Selmeczi Tibor, vezető –
operatőr: Marcali László, technikai rendező: Dékány György. Szereplők: Halász
László, Heller Tamás, Koós János, Markos György, Markos Zoltán, Nádas György,
Rácz Mihály, Sas József, és Selmeczi Tibor.
Ismét
jelentkezik, a teljes víkendet átfogó Hétvége c. adás. (Műsor-vezető: Horvát
János, "háziasszony": Endrei Judit.)
Az
Országos Béketanács és a Magyar Televízió közös nemzetközi
gyermekrajzpályázatára 5 kontinens 62 országából 7420 gyermek 8687 pályamunkája
érkezik. Rangsorolás nélkül 30 rajzot díjaznak - köztük 6 magyart is.
Április
Április
negyedike alkalmából kiváló művész címet kapott Dömölky János tévérendező,
érdemes művész címet Fehér György rendező és Kocsis Sándor operatőr, a
filmművészek Balázs Béla-díját Szabó Attila és Witz Éva, az újságírók Rózsa
Ferenc-díját Sándor István vehette át.
Április 1. 22.00 Rekviem egy hídért, -
dokumentumfilm. 1944. december 17-én Hidasnémetiben a visszavonuló német
csapatok minden hidat felrobbantottak, kívéve a vasbeton közúti hidat. A filmet
készítették: Balogh Rudolf, Forray Tibor, Grocza György, dr. Halák László,
Juhász Zsuzsa, Szűcs László, és Téry Tibor.
2. műsor –
18.30 Körzeti adások
Budapest - : PB-BRFK gazdasági rendészetének egyik
vezetője. Pavilonok a főváros utcáin – Budapest köztéri szobrai – a csepeli
szolgáltatóház kálváriája, Rendhagyó közbeszólás a VII. kerületi Tanács ülésén-
Üzérkedés, árdrágítás, a stúdió vendége a BRFK gazdasági rendészetének egyik
vezetője. Műsorvezető: Györffy Miklós, szerkesztő: Varga László, rendezte:
Fazekas Lajos.
Pécs : -
Szerkesztő: Kurucz Gyula.
Szeged: -
Hírek, információk a Dél _ Alföldről, Közműgondok Szegeden – A hétvége
sportja – Áprilisi bolondságok. Főszerkesztő: Regős Sándor, szerkesztő: Király
Zoltán,
Április
2. 19.30 Híradó
A Híradó beszámolt a Bolgár Kommunista Párt
Komgresszusáról, és Zsivkov beszédéről, a szerkesztő –riporter Kaplár F. József
volt.
A Híradó beszámolt arról, hogy 125 éves a
Déli-vasút. Szerkesztő –riporter Murányi
László, az operatőr Burza Árpád volt.
„Mondják,
hogy negyedszázada olyan a híradó, amilyen egészen a legutóbbi időkig volt.
Persze formájában, megjelenésében. A bevezető képsor, a díszletek, a
szerkezet. Azt is mondják, éppen ideje érkezett, hogy megújítsák, hogy
felhasználják az elektronikus technika vívmányait abban a bizonyos „bevezető
képsorban", amíg eljut a néző odáig, hogy megjelenik a képernyőn az éppen
soros híradóvezető, aki (az új koncepció szerint) nagyobb szerepet kap. mint
eddig volt szerepe annak, aki beköszönt, hogy jó estét kívánok.
Már
kedden a premiert árgus szemekkel figyeltem. Nem hiszem, hogy akadna
kivetnivaló az új „felvezetésben", az elektronikus képjáték érdekes,
figyelemkeltő, habár a megjelenő Sándor István mögött az a mozdulatlan, Híradó
feliratú földgömb sokszor, a futball-labda képzetét keltette bennem. Bizonyos,
hogy ez a képzet csak annak a terméke, hogy még nem szoktam meg a híradó új
ruháját, és az sem "jelent semmit, hogy" a kedd óta eltelt napok sem
hoztak-ebben lényeges változása. A továbbiakban azt éreztem, hogy a híradó a
Hétre hasonlít, de az is lehet, Hogy a Hét hasonlít a híradóra, ami nem is
"meglepő, hiszen* Sándor István a Hét nevezetes egyénisége, nem bújhat ki
a saját bőréből. A „hírolvasó kolléga" felkérése viszont nem ide való, és
az sem, hogy (legalábbis szerdán) nem döntötték el, milyen távolságból lássam
én, a néző, ezt a kollégát. Kicsit messzire vitték tőlem, és sok volt
körülötte az indifferens tér, az egész kissé szürkére és szegényesre sikerült. A
híradó anyagának felosztása, tehát a híradó szerkezete, belső ritmusa, azt
hiszem, megfelel a követelményeknek. Világosan egy célt szolgál: eljuttatni a
nézőhöz a világ és hazánk legfrissebb híreit. A gyors és pontos tájékoztatás,
<,(sajtótörvény!) a televízió híradójára is vonatkozik, több millió néző
várja (és igényli!) ezt.
A
régit pedig szépen temessük. Nagy korszakokat
élt meg, ismert zeneszignálja este fél 8-kor felerősödve hallatszott a
városi lépcsőházakban, falusi utcákon. Az új zeneszignál, az új Presser-mű? Majd
huszonöt év múlva kiderül. Egyelőre eléggé jellegtelen. Végül pedig: minden
jót az új híradónak, főleg sok igazán jó hírt, közös örömünkre. „ –írta Sass
Ervin, Békés megyei Népújság, 1986. április 2.
„Új
seprű jól seper - tartja a népi bölcsesség, s ez illik a Tv-híradó új vezetőire
is. Mind köztudott: Aczél Endre, az MTI volt londoni tudósítója vette át három
hónapja a híradó irányítását Matúz Józsefnétöl. A váltás számos pozitív jelét
véltük felfedezni a képernyőn az év eleje óta. Gondolunk például a zenei
aláfestéssel kísért „felvezetésre", a pergőbb műsorvezetésre, vagy a
színesebb tudósításokra. A tartalmi megújulást a múlt hét óta megváltozott
formai jegyek is kísérik. Az ezzel kapcsolatos első benyomásaink vegyesek. A
behízelgő, hívogató jellegű zenei szignál talán jobb az előzőnél, a háttérként
használt földgömbös megoldás is elfogadható bizonyos esetekben. Komikusan hat
viszont úgy, hogy előtte mindig ott van egy másik „gömb", a műsorvezető
feje. Kicsit sok volt egy héten keresztül Sándor Istvánból, mint ahogyan úgy
lesz ez valószínűleg ezen a héten egy másik, éppen soronkövetkező műsorvezetőből.
„ –írta M. J. Zala megyei Hirlap, 1986. április 2.
Aczél Endrével beszélgetett a RTV Újság 13.
számában Párkány László részlet a riportból:
„(…) A megújulás biztos jele a dinamizmus, a
protokoll – közlések számának csökkenése, a feszesebb, egyszersmint
élvezetesebb, hangulatosabb riportok egész sora. Az SZKP XXVII. Kongresszusát
közvetítő és értelmező különkiadás pedig a televízió eddigi változatos
történelmében is meglepetés számba ment: a jelentős politikai eseményt – vonzó
feldolgozása révén – országos érdeklődésű üggyé avatta.
- A Tv –Híradó idő és műfaji korlátai között
miként helyezhető el megalapozott, jó ügyet szolgáló bírálat?
- Tájékoztatáspolitikai alapelv, hogy a jó ügyet
szolgáló bírálatnak helyet kell adni. Ehhez azonban lábjegyzetek kívánkoznak. A
Híradó jelezze, amennyire tudja – és elsősorban képi eszközökkel – a
problematikus ügyeket, a visszásságokat és szólaltasson meg minden érdekeltet,
ha úgy tetszik: soha ne feledkezzék meg a „másik fél” meghallgatásáról. Végül
de nem utolsó sorban, az információs műsorok nem kritikai pódiumok, mert a jogosítványuk nem erre szól. (…)
- Gyakran vitatták a híradó kérdezési etikáját. A
riporterek – maguk mögött érezve az intézmény súlyát és tekintélyét – nemritkán
lehengerlőek, kérdéseiknek inkviziós éle van. A riportokból az világlik ki,
hogy egyes riporterek nem meggyőzni, hanem legyőzni szeretnék a
vitapartnereiket.
- Van ilyen. Hogy mi a véleményem róla? Ugyan az,
mint amit a kérdés negatív éle sugall. Egyébként a riporternek nincs
jogosítványa arra, hogy beszélgetőpartnerét meggyőzze. Adásban semmiképp. Ha a
forgatás előtt ezt meg tudja tenni – érdeméül jegyezzük fel. (…)”
Békés
Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából (április 2). : „Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának
tagja Stúdiónkba látogatott. Elismeréssel szólt stúdiófejlesztési
eredményeinkről. Minden eddiginél nagyobb érdeklődést tanúsított a helyi
televíziózással kapcsolatos tapasztalataink iránt.”
Április 2.
17.55 Történelem felülnézetben. Fejezetek a magyar reepülés történetéből
III/1.rész, Szárnyas huszárok – 1909 – 1919. Szerkesztő – műsorvezető : erdei
Grünwald Mihály, vezető – operatőr: Abonyi Antal, rendezte: Dr. Kárpáti György.
21.20 Bíró Lajos: Molitor ház, tv-film. Dramaturg:
Szántó erika, operatőr: Szalai András, a forgatókönyvet írta és rendezte:
Kardos Ferenc.
Szereplők: Gálffi László, Eszenyi Enikő, Hetényi
Pál, Végvári Tamás, Temessy Hédi, Tolnay Miklós, Bács Ferenc, Fehér Anna, Both
Béla, Pataki Jenő, Újlaky Dénes, Sörös Sándor, Bodor tibor, Horenyi László,
Hlács Andrea, Dávid Ágnes.
Április 3. 20.00
Csiky Gergely : A nagymama , tv –játék. Dramaturg: Prekop Gabriella,
vezető – operatőr: Bíró Miklós, rendezte: Horváth Z. Gergely. Szereplők: Dayka Margit, Varga Mária, Eperjes
Károly, Bessenyei Ferenc, Spindler Béla,
Götz Anna, Gobbi Hilda, Törőcsik Mari, Koltai Róbert, Csákányi László,
Kiss Bazsa, Ambrus Asma, Détár Enikő, Hadjikostova Gabriella, Horváth Éva,
Makay Ágnes, Réti Andrea, Zentai Lilla.
Április 4. 10.50 Forradalmi Ífjúsági Napok 1986.
Közvetítés a Petőfi – Csarnokból, a budapesti fiatalok április 4-i ünnepi
megemlékezéséről. Szerkesztő – riporter: Nagy György, vezető – operatőr: Füredi
Vilmos, rendezte: Téglásy Ferenc..
Békés
Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Április 4.
Székelyhídi Attila főosztályvezető-helyettes, a műszaki osztály vezetője
„Szocialista kultúráért" kitüntetést kapott.
Április
4 -5 Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti
Stúdió vezetőjének naplójából: A délszláv amatőr színpadok I. találkozóján
Pécsett, a „Nas ekran" különdíját (tv-felvétel) a pomázi szerb klub amatőr
színpada kapta.
Április 5. 16.55 Mestersége színész: Mádi Szabó
Gábor. Riporter: Tóth Gabriella, szerkesztő: Virág Katalin, operatőr: Bánhegyi
István, rendezte: Török Ilona.
21.45 TELESPORT Teniszbemutató Taróczy, Günthardt
–Westphall, Slozil márközés. Közvetítés a Budapest Ssportcsanokból,
felvételről. Riporter: Gyulai István, rendező: Gábor Tamás.
Április 6. 21.25
Solti György Budapesten. Műsorvezető – riporter: Czigány György,
szerkesztő: Várbíró Judit, operatőr: Gulyás Buda, rendezte: Mérei Anna.
2. műsor-
20.00 Kapcsoljuk az Erkel
Színázat. Puccini: Turandot (opera II. felvonása). Címszerepben Marton Éva,
szereplők: Barta Alfonz, Polgár László, Molnár András, Pitti Katalin, Patricio
Mendez, Kormáros Péter, Rozsos István, Király Miklós. Szerkesztő: Romhányi
Ágnes, vezető – operatőr: Mestyán Tibor, rendező: Mikó András, bevezetőt
mondott: Baranyi Ferenc.
Április
7. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Mikrohullámú
rádió adó-vevőt telepített Stúdiónkba a Pannon Volán Vállalat, melynek
segítségével részt vehetünk a taxik rádióforgalmában. Azt reméljük, hogy ezen
az úton minden rendkívüli eseményről azonnal értesülhetünk.
Április 10. 19.30
A Híradó beszámolt Andics Erzsébet temetéséről. Szerkesztő –riporter
Tarjányi Ingrid, az operatőr Hornyai
Sándor volt.
Békés
Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Április 14-én együttműködési
szerződést írtunk alá a Pannon Volán Vállalattal. A megállapodás célja a
vállalat tevékenységével kapcsolatos közönségszolgálati munka javítása.
Április 15. 19.30
A Híradó beszámolt arról, hogy
meghalt Major Tamás a
megemlékezés szerkesztő –riportere: Bogyay Katalin volt.
Április
( a nyilvánratásból a pontos adás időpont nem derül ki) Csapda – tv játék, Szereplők: Bodnár Erika,
Eperjes Károly. Forgatókönyv – és szerkesztő: El Eini Sonia, operatőr: Haraszti
Zsolt, rendezte: Kenyeres Gábor.
„ A Fiatal Művészek Stúdiója adott lehetőséget
Kenyeres Gábornak arra, hogy Egon Wolff Papírvirágok című művének
tévé-változatát
- El Eini Sonia forgatóköínyvírói átalakítói közreműködésével
elkészíthesse. Ezt csupán azért kell
megemlíteni a Csabda című tévéjátékról
szólván, mert érettebb, kiforrottabb és egyénibb rendezést, mint Kenyeres
.Gáboré, a Fiatal Művészek Stúdiójának tagjáé, nem túl gyakran láthatni a
képernyőn. Feszültséggel, izgalommal, és újra meg újra megújuló érdeklődéssel
figyelhetni benne két embernek, a kétes múltú csavargónak és a konszolidált
körülményei közül kimozdult középkorú nőnek a párharcát. Izgalommal, noha már
szinte a kezdet kezdetén tudhatni, mi lesz a harc vége. A játék harmadik
„szereplője", a balta megjelenik a képben, és semmi kétségünk nem marad,
előbb-utóbb ez a szereplő is beleavatkozik a játékba. Mindenekelőtt a
színészváltásért és; színészvezetésért illeti elismerés a rendezőt. Úgy tűnt
föl, mintha egyenesen Eperjes Károlynak és Bodnár Erikának írták volna messzire
tőlünk ezt a rólunk is szóló, kamaradarabot, ök ketten páratlan részletességgel
és hite-> lességgel tudták érzékeltetni a modern ember szeretetéhséggel
elegyített bizalmatlanságát, elmebajig fokozódó félelmét a másik embertől, aki nélkül azonban a félelmek és
bizalmatlanságok el-, lenére sem érdemes élni. „ –írta Lőcsei Gabriella, Magyar
Nemzet, 1986. április 16.
Április
20. 19. 00 - Híradó A HÉT-ben.
„
Lám A HÉT is ismét újított:
mini-híradót iktatott műsorába;
ezentúl a tartalmas riportok, érdekes interjúk sorát a nap hírei, eseményei
zárják csokorba szedve. .
tömör tálalásiban. Tehát ezentúl Híradó -A HÉT-ben is! Kicsit
szokatlan még, de korántsem haszontalan megoldás. Miként azon is fennakadhattak egyesek,
amikor Híradó változott. Főképp az egy
hétig ugyanazon műsorvezető ötlete váltott ki némi kétkedést. Nem is
véletlen, hogy a HÉT - től a Híradóba
átránduló Sándor István láttán, aki elsőként vezette a formájában és
tartalmában is megújuló Híradót, jelentkezését frissiben humoros megjegyzések
kísérték, mondván „fél nyomkor, fél hét", ami a Híradó új formájának a HÉT-re emlékeztető
feltűnő tulajdonságát kívánta jelezni. Azóta már ezen is túl vagyunk. Mindenesetre
jó jel, hogy a televízió két jeles politikai programjának alkotói között
valóban alkotói kapcsolat bontakozik ki. A Híradó főszerkesztőjének. Aczél Endrének
HÉT-beni jelentkezését talán Hajdú János Híradó-beli szereplése is követheti,
aki bizonyára ugyancsak friss színt hozhatna a napi események krónikájába.
Bár megjegyzem Hajdú János feltűnő modorossága az utóbbi időben, még ha ez
vállalt modorosság is, kissé „keresztezi" gondolatainak zavartalan útját
á nézőhöz.” –írta V.M. Szolnok megyei Népújság, 1986. április 23.
Április
18. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: ünnepi
filmbemutató keretében találkoztunk a ,,Hajóra magyar" című filmünk szereplőivel,
segítőivel, a MAHART Balatoni Hajózási Leányvállalatánál. (Rendező-operatőr:
Kovács Sándor).
Április
20. 20.10 Hunyady Sándor: Aranyifjú,
tv-játék. Dramaturg: Prekop Gabriella, operatőr: Gulyás Buda, rendezte: Málnay
Levente. Szereplők: Ernyei Béla, Kristóf
Tibor, Kutvölgyi erzsébet, Ráczkevei Anna, Szersén Gyula, Szilágyi Tibor,
Horváth László, Fazekas Zsuzsa, Bács Ferenc, Benkő Gyula, Nyertes
Zsuzsa, Velenczey István, Rák Kati, Dárday Andor, Dengyel István,
Fazekas Tibor, Galambos György, Hadi Győző, Herczeg Csilla, Hegyi Péter,
Horesnyi László, Horkai János, Körmendi János, Latczkovits Béla, Leszek Tibor,
Miszlay István, Némethy Ferenc, Oláh Vilmos, Örkényi Éva, Pusztaszeri Kornél,
Raksányi Gellért, Sárosi Gábor, Surányi Imre, Szatmári Liza, Tarsoly Elemér,
Vereczkey Zoltán, Vitéz László.
„Szinte nem akartunk hinni a
szemünknek, mert annyira fordulatos, érdekes és mozgalmas, új, magyar, bűnügyi
tévéfilmet láthattunk vasárnap este. Igaz, hogy Hunyady Sándor neve, akinek a
művei alapján készült, már eleve bizalmat keltett bennünk. Az alapnovellát: az
Aranyifjú-t az író barátja, kritikusa, szerkesztője: Illés Endre, Hunyady tíz
legjobb műve közé sorolja, mely „világirodalmi ranggal" illeszkedik be a
magyar novellakincsbe. Köztük találjuk az emlékezetes Bakaruhában-t is. E
könnyed, érdekes elbeszéléseket még az is jellemzi, hogy rendkívül gazdag,
szinte csak jelzett élet- és valóságanyag zsúfolódik beléjük. Málnay Levente,
e tévéfilm, írója és rendezője szerencsés módon és eredményesen aknázta ki e
lehetőségeket, s kitűnő ötletekkel s részletekkel gazdagította az alapanyagot
a képi megformálás során. így valt az „aranyifjú", a nőket vonzó, s
azokat kihasználó gróf botrányos bűnügybe keveredése, majd lecsúszása krupiévá
nemcsak élvezetes és szórakoztató, hanem társadalom- s erkölcs-kritikai értékű'
tévéfilm - históriává. Ernyei Béla, Szilágyi Ti-bor és több külföldi színművész
nyújtott értékes alakítást. Kissé lehangolt, amikor megláttuk, hogy ez
koprodukciós munka, s nemcsak a saját erőnkből készült (NSZK, USA). Miért nem
közli ezt a tényt a Rádió és Televízió Üjság – „ – írta Illés Lajos, Népszava,
1986.április 22.
Április
21. 18. 10 – Reflektor Magazin.
„
Első évfolyam, első szám,: pénteken 18.10-kor.Bemutatkozik a tv szakszervezeti
folyóirata, a Reflektor Magazin. A
televízió különleges tömegkommunikációs hatása elvitathatatlan. Estéhként
milliók kísérik figyelemmel a képernyőn a hazai és a világpolitikai eseményeket.
Informálódásunk, véleményalkotásunk egyik legfőbb forrása a televízió. Nagy a
felelőssége annak a szerkesztőségnél amely új műsorral lép ki, s azzal az
igénnyel, hogy műsorára a nézők legszélesebb köréből vár rendszeres visszhangot.
Sőt, azt fogalmazza még programjában, hogy a rendszeresen jelentkező műsor
következő adásait zömmel e jelzések alapján kívánja elkészíteni. A televízió
Reflektor-szerkesztőségének vállalkozása ilyen, amelynek most induló Magazinműsora
első ízben pénteken 18.10-kor jelentkezik az l-es programban. A kezdeményezés
céljáról, törekvéseiről beszélgettünk Regős István szerkesztővel.
- A műsor címe Reflektor Magazin. Sokféle elképzelés
fölé lehetne odaírni. Mi az a sajátos tartalom, amit ez a műsor vállal fel?
- A szakszervezeti mozgalmat, tehát több mint
négymillió szervezett dolgozó (mindennapi életének, munkájának örömeit és
gondjait. De szólni akarunk ahhoz a több mint kétmillió idős emberhez is, akik
nyugdíjasán megérdemelt pihenőidejüket töltik, s akiknek helyzete indokolja
az irántuk tanúsított megkülönböztetett figyelmet. Mint ahogy a
szakszervezeti mozgalom is - érdekvédelmi feladataiból adódóan - érzékenyen
figyel életkörülményeikre.
- Tehát új politikai magazin születik?
- Szándékunk szerint tömegpolitikai - magazin,
abból adódóan, hogy a szakszervezet a legnagyobb tömegszervezet, s a
Reflektor Magazin munkatársainak célja á szakszervezeti mozgalom televíziós
folyóiratává lenni.
- Nem túl komoly kifejezés a magazin mellé a folyóirat
szó?
- A
mondanivaló, amit átadni szeretnénk természetesen komoly, piszén az alapkérdés,
amiivei témáinkhoz közelítünk: a miből és hogyan élünk? De nem valamiféle
mozgalmi híradót akarunk, hanem olyan színes, eleven műsorsorozatot, amely a
maga sokoldalúságában mutatja az életet, számol be sikereiről, kisebb-nagyobb
konfliktusairól. S azt alkarjuk, hogy ez a műsor folyamatos párbeszéd legyen
a műsor készítői, a készítőket segítő szakszervezeti mozgalom és a nézők között.
Ezért kérjük, várjuk ötleteiket, javaslataikat, ezért tervezünk a
szakszervezeti napokhoz hasonló nyílt Reflektor Magazin-napokat, ahol mindarra
a mondanivalóra fórumot akarunk teremteni, ami
nem fér bele egy-egy adás 60 percébe, de segíti naprakésszé, elevenné
tenni ezeket a 60 perceket.
- A Reflektor szerkesztősége nem nagy stáb. Egy
ekkora vállalkozás viszont széles információs és együttműködő hátteret
feltételez.
- Már az indulásihoz megvan ez a háttér és ,ez a
segítség. Elsősorban is a szakszervezeti mozgalmi vezetőktől és nem
utolsósorban a Népszava szerkesztőségétől, amelynek nemcsak tapasztalataira
építünk, de együttműködünk a legközérdekűbb témák kiválasztásában és
feldolgozásában. Csak egy példát erre: állandó levelezési rovatuntóban dr.
Szegő Tamás, a Népszava levelezési rovatának vezetője válaszol a nézők kérdéseire,
munkajogi és más problémáira.
- Mivel indul az első évfolyam első száma?
- Fodor László főszerkesztő és Jandek Géza, a
Népszava igazgatója beszél a
műsorkészítők konzultációja a szakszervezeti sajtó törekvéseiről, mai
helyzetéről, szerepéről, bemutatjuk üdülési szokásaink változásait, munkások
mondanak véleményt a munkaruhák minőségéről, autóbuszvezetőket kérdezünk meg
arról, hogy sérti-e őket, ha munkába lépés előtt elébük tartják az
alkoholszondát.
- Rövid stáblista.
- Szerkesztők: Katona Sándor, Krasznai Gábor,
Nóvák Henriett, Oravecz Éva, Szörényi Zita és jómagam. Riporterek: Gál Jolán,
Sütő Péter, Tarkányi Adrienn, rendező: Szűcs László.
- Első évfolyam,
első szám április -21-én, 18 óra 10 perckor az egyes programon.” – írta
D.L. Népszava, 1986. április 20.
Április
23. Pillanatkép Simándy Józsefről. Szerkesztő – riporter: Juhász Előd,
operatőr: Király Péter, rendezte: Soós Árpád.
„Példamutató
emberi, hazafiúi és művészi magatartás sugárzásába került az, aki szerdán este
megnézte a Pillanatkép Simándy Józsefről című műsort. Juhász Előd beszélgetett
az ősz tenorístával, aki a nézőktől érkezett kérdésekre is válaszolt. Bánk bán
felülmúlhatatlan megformálója - a Hazám, hazám... ária az ő,
összetéveszthetetlen hangszínén vonult be a magyar nép legismertebb dalai közé
-, már régóta nem énekel az Operában, de fellép előadóesteken, a rádióban, a
televízióban. Aligha van nálánál népszerűbb operista. A vele folytatott
beszélgetés azt igazolta, hogy azok a tulajdonságok, amelyeket hősi szerepei
nyor mán óhatatlanul is hozzákapcsolunk, a valóságban is sajátjai, vagy
legalább is közel állnak hozzá. A közönség persze mindig szereti kedvenceit
idealizálni. A színészt, akit szerepeiben megszeretett, tiszteletre méltónak
tart, hasonlónak szeretné látni az életben is. Gyakran családik. Sőt, újabban a
rácáfolás egyenesen divattá vált, s ez az elhanyagolt öltözködéstől kezdve, a
különcködő viselkedésen át, az erőltetetten spleenes, nihilista
megnyilvánulásokig sok mindenben megmutatkozik. Simándy mert egyszerű és
közvetlen emberek, lángolóan hazaszerető
magyarnak. és elhivatott művésznek mutatkozni á műsorban. Tudott nemét mondani
a buta kérdésre (valaki azt kérdezte tőle, sorolja fel erényeit és nevezze meg
hibáit), merte azt mondani, hogy ő mindennél jobban szereti ezt a hazát, ezt az
országot, ezt a népet (valaki azt kérdezte tőle miért nem ment külföldre), a
szereppé való átlényegülés, mint alapvető művészi feladat fontosságáról
beszélt. Azt mondotta, szerepei közül Bánk bán volt az egyetlen, amelyhez nem
kellett átalakulnia. Bánk bán lényegét, magyarságát ugyanis magában hordozza.
Ez talán túlzás, de túlzásában is rokonszenves és példamutató hitvallás
valamennyiünk számára. A beszélgetést illendően és méltóan egészítették ki a
művész nagyobb szerepeiből vett filmbetétek.”
-írta Hári Sándor, Zala megyei Hírlap, 1986. április 22.
„Szerdán
egy élő stúdióműsorban Simándy Józseftől kérdezhettünk, életéről, pályájáról,
bármiről. Annyi bizonyos, hogy nem vagyunk mesterei a kérdezésnek. Ha ilyen
alkalmunk nyílik, legtöbbször aprópénzre váltjuk a lehetőséget, s mindenféle
nem fontos dologgal hozakodunk elő. Simándy pedig jó alanynak bizonyult, nem
játszott szerepet, természetes önmagát adta, a legügyetlenebb kérdéseikre is
válaszolt. Nem tudtunk meg róla semmivel sem többet, mint amennyi eedig
alkalmunk volt megtudnunk. Talán a zeneművek
kiválasztása sem mondható* szerencsésnek: Különösen nem a befejező Hazám,
hazám kezdetű ária, amely - igaz - jellemző Simándy pályájára, meghatározó
népszerűségében, ám egyben agyonkoptatott
a " kívánságműsoraiban. „ – írta I.M. szabad Föld, 1986. április
26.
Április 23. 19.30
A Híradó beszámolt Major Tamás temetéséről. Szerkesztő –riporter Bogyay
Katalin, az operatőr Baranyi István volt.
Április
24. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Befejeződött
a Stúdió 20/100-as telefonközpontjának szerelése.
Április 28. 19.30
A Híradó először számolt be a Csernobili atomkatasztrófáról.
Aczél Endre írta később a Köztévé sorozatában: „Az
év borzalmas szenzációja az ukrajnai Csernobilban történt reaktor-katasztrófa
volt. Április 28-án a svéd atomerőművek munkásai érzékeltek először
nyugtalanító villongásokat a képernyőnkön, ám Moszkva hallgatott. Sok órával
később is csak arról nyilatkoztak az ottani illetékesek, hogy baleset történt
Csernobilban, az egyik reaktor megsérült. Ezenközben Ukrajna legbékésebb
mezőinek kellős közepén zavartalanul lángolt egy atomerőmű. A reaktor nem
megsérült, hanem egy grafittűzben a szó szoros értelmében elolvadt. A sugárzó
anyagok gátlástalanul ömölhettek ki a levegőbe, szét a földekre és a szelek
szárnyán ki Európába.
A
szovjetek heteken át lapítottak, bagatellizálták a történteket, Gorbacsov
sértett hangú tévébeszédben jelentette be, hogy, idézem, a legrosszabbat
sikerült elhárítani, de nem volt tudható, mi a legrosszabb. Három és fél
hónapba tellett - akkorra már kábé betonsírba ágyazták a még mindig sugárzó
reaktort -, hogy a szovjet hatóságok őszintén feltárják: milyen emberi
mulasztás idézte elő a XX. század legnagyobb erőmű katasztrófáját.
Fél Európában pánik volt természetesen, ilyenképp idehaza is. Óvintézkedéseket
tettünk esetleg sugárfertőzött gyümölcsökkel, zöldségekkel kapcsolatban; mértük
a sugárzást nap mint nap, itt meg ott, de végül is minden izgalom elült.
Nyugtázható, hogy Csernobil szelei nem érték el Magyarországot.
A
katasztrófának volt egy egészen pozitív hozadéka. A nyilván lelkiismereti
gondokkal küszködő Gorbacsov a szó szoros értelmében rászabadította a szovjet
írott és elektronikus sajtó munkatársait Csernobilra. A láncaikat elvető
újságírók napokon belül feltárták a hozzá nem értésnek, a gondatlanságnak, a
hazudozásnak, a titkolózásnak azt a hálóját, ami a tragédiát körülvette.
Körülbelül innentől datálódik a glasznoszty.”
Április 28.
20.00 Együttélés, dokumemtumfilm. Írta: Bereményi Géza, operatőr: Pap
Ferenc, rendezte: Gyarmathy Livia.
Április 30.
16.30 Aki mer, az nyer! Matematika –vetélkedő az általános iskolások 5 –
6 osztályos tanulói részére. Műsorvezető: Antal Imre, szerkesztő: Hegyi István,
rendező: Nagy György.
2. műsor - 17.55 Vasas – Ferencváros, MNK – döntő
labdarúgó mérkőzés közvetítése a Népstadionból, riporter: Vitray Tamás,
rendező: Gábor Tamás.
Május
Immár
két színes közvetítőkocsija van Stúdiónknak! Az MTV elnökének döntése
értelmében a szegedi és a pécsi stúdió is átvett az MTV központi állományából
egy-egy négykamerás színes közvetítőkocsit. A Pécsre települt kocsi az SZ-2-es
üzemjelet viseli.
Elindul
a szombat délutáni - hangvételében a hétvégéhez igazodó - Híradó. (MíveTéste
íátható az 1., a 2. és a 3. kiadás - a házi szlengben ezt "Ö-dik"
kiadásként emlegetik...)
Május 1.
07.55 Kapcsoljuk Moszkvát, közvetítés a Vörös térről, a dolgozók
felvonulásáról. Rioporter: Földvári Géza és Hardy Mihály
09.50 Itt van május elseje …. Kapcsoljuk a
budapesti Felvonulási teret és a Munkásmozgalmi Múzeumot, valamint Makót,
Pécset és Győrt, Debrecent, Kecskemétet, Miskolcot, Nyíregyházát,
Székesfehérvárt, az ottani ünnepségeket.
Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió
vezetőjének naplójából: Május 1. ünnepi körkapcsolásos élő adás. A mi
helyszínünk Pécsett, a Tettyén van. Megpróbáljuk felidézni a valamikori
tettyei munkásünnepek hangulatát. (Szerkesztő-riporter: Pánics György)
16.55
19.30
Híradó - Május 5.- i Elnök-helytettesi
értekezlet jegyzőkönyvéből:
- A Híradóban a hét jelentős eseményei
(Kádár János angyalföldi látogatása, május 1-.i események, Csernobil
jelentőségüknek megfelelően kerültek a
képernyőre, a csernobili katasztrófa és annak hatása gondosan előkészített riportokban és
híradásokban kerültek a nézők elé (a témában Juszt László riportja sikerült különösen „emberközeli”
megközelítéssel. Magyar Nemzeti Levéltár
– XXVI-a-9. 94 doboz MTV iratok.
20.00 Felvonulók kérték, kívánságműsor.
Szerkesztő: Búzáné, Fábri Éva, műsorvezető: Szegvári Katalin, riporterek:
Bogyay Katalin, Dám lászló, Feledy Péter, Olajos Csongor, Papp Endre, Pánics
György, Práger György. Vezető –
operatőr: Szalai András, rendező: Bánki Iván és M. Lukács Ágnes.
2. műsor –
Május 2. 20.10
Atletico Madrid – Dinamo Kijev , labdarúgó KEK – döntő közvetítése
Lyonból, riporter: Gulyás László.
Május 3.
21.00 Eurovízió dalfesztivál közvetítése a norvégiai Bergenből.
2.program
18.10 Mestersége színész: Képessy József. Riporter: Szatmári István,
szerkesztő: virág Katalin, operatőr: Bánhegyi István, rendezte: Török Ilona.
Május 4. 17.50 -19.00 Anyák napja
17.50 Mennyezetig érő ffa, a Pécsi Körzeti Stúdió
műsora. Szerkesztő: Füzes János, riporter: Müller István, operatőr: Háda
Sándor, rendező: Bucsky Csilla.
18.20 Szeretfészek. Szerkesztő: Sebeő ágnes,
operatőr: Mihók Barna, rendezte: B. révész László.
Május
4. 21.35 – Utas és holdvilág. Szerkesztő: Kuczka Judit, operatőr: Kocsis
Sándor, rendezte: Kutvölgyi Katalin.
„
Megrendítően, szép, fájdalmas lírával áthatott és szűrte a görög sorstragédiák
kegyetlen és könyörtelen végzetszerűségét hordozó műsort láttunk Szerb
Antalról. A két világháború közti kor kiemelkedő irodalomtudósának életét,
művét s tragikus, halálát idézte felesége, Szerb Antalné, Kolozsvári
Grandpierre Emil,, Szedő László, Szilágyi János György és a vasárnap elhunyt
festőművész, Bálint Endre. Tevékenységét méltatta Poszler György
irodalomtörténész, az monográfusa. Műveiből jeles színművészeink olvasnak fel,
illetve adtnik elő részleteket. (Gábor Miklós, Huszti Péter, Bálint András és
mások.) E hagyományos módszerekkel és eszközökkel készült műsornak talán, a;
legmeg-rendítőbb részét a nemzedék haláltudatáról, Szerb Antal hazaszeretetéről
és a magyar irodalomhoz vadó kötődéséről tett vallomás alkotta. (Ezért nem
fogadta el az amerikai Columbia Egyetem meghívását a harmincas évek végén!) Az
író emberi nagyságát mutatta fel Kolozsvári Grandpierre Emil könnyekbe fúló
emlékezése, az utolsó levél felolvasása. Szerb Antalt ki akarták szabadítani,
de ő inkább a halált választotta, mert nem akarta otthagyni Sárközi Györgyöt és
Halász Gábort, — íróbarátait. (Rendezte: Kútvölgyi Katalin.) „ –írta Illés
Lajos, Népszava, 1986. május 6.
Május
5. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Megy a
gőzös" című koncertfilmünk ősbemutatója Pécsett, a Vasutas Művelődési Otthonban.
Május
6. (??) – Hogy kik vannak? Szerkesztő- műsorvezető: Vágó István, operatőr:
Darvas Máté, rendezte: Somogyi G. György.
„
Vágó István játéka a Hogy kik vannak! Vetélkedő – formában bújtatva arra
szolgál, hogy már ismert "embereket új oldalukról mutasson be, a számunkra
eddig ismereteinkről pedig kiderítse:
azért ők is érdekesek. A műsor igazi felfedezéseket akkor tenne, ha ez utóbbiak közül egyik-másik izgalmabbnak
mutatkoznék, mini országos, vagy világhírű versenyzőtársai. Ez nem lehetetlen
(hiszen a sorozat elején tartunk még), és a műsort belengő,csöndes unalomban
egy-kettőre kiugorhat egy-egy valódi egyéniség, legyen az akár kintornás, akár
akadémikus. Itt mindenki tudja, hogy a pontok és a kérdések csak ürügyül
szolgálnak, hogy a meghívott művészeket, például gyerekkori csínyjeikkel
szembesítsük. A szerepjáték, a szókirakósdi csak amolyan kellékek. Pedig ez is
lehetne izgalmas, főleg, ha a vetélkedőkellékeken (sivár berendezés,
pontozótábla, közönség) kívül valami izgalmat, hevet is észrevennénk a
versenyzőkön, így a játék elején, csak arra biztathatjuk a kis hátránnyal
induló civileket , előre, hátra ők lesznek az „igazi érdekesek”. – írta (mol -)
Esti Hírlap, 1986. május 10.
Május 6. 19.30
A Híradó beszámolt arról, hogy Moszkvában milyen döntéseket hozott a
Kormánybizottság, Csernobillal kapcsolatban. Szerkesztő –riporter Hardy Mihály
az operatőr Hadházy László, a
híradó moszkvai tudósítói.
Május 7. 19.30
A Híradó beszámolt arról, hogy
a Polgári Védelem és Sugárbiológia Intézet vezetői tájékoztattak arról,
hogy a hazai zöldségeket nem érte veszélyes sugárszennyezés. Szerkesztő
–riporter Juszt László, az operatőr Huber Pál volt.
Május 7-én, hosszan tartó, súlyos betegség után 64
éves korában elhunyt Kukk György, a TV – Híradó külpolitikai szerkesztőségének
(rovatának) vezetője. 1962-től aktív résztvevője kialakításának és
fejlődésének. Kukk György: újságíró, szerkesztő. Szatmárnémeti, 1922. augusztus
19. – 1986. május 7. Tanulmányai: Kárpitos (1940), SZKP történeti
szakosító képzés. Munkahelyei: Kispesti Textilgyár (1949-1951),
Külügyminisztérium (1951-1954), Országos Kisiparos Szakszervezet
(1954-1955), Szikra Könyvkiadó (1955-1956), Magyar Rádió, majd Magyar
Televízió (1957-1986)Kukk György 1957 szeptemberében kezdett
szerkesztőként dolgozni a Magyar Rádió és Televízió Aktuális Főosztályán,
1961-től rovatvezetőként. 1962-ben került a Televízió Agitációs és Propaganda
Osztályára, rovatvezetői beosztásba. 1964-től a Híradó Osztály hír-és
külpolitikai rovatvezetője. 1983-tól a Híradó Főszerkesztőség, Külpolitikai
Szerkesztőségének vezetője lett. Majdnem húsz éven keresztül irányította a TV
Híradó külpolitikai rovatának, majd szerkesztőségének a munkáját. A Híradó 2.
kiadásának állandó adásszerkesztője is volt.
Tagja volt a MUOSZ-nak.. Díjak, kitüntetések: Szocialista Hazáért Érdemérem,
Haza Szolgálatáért Érdemérem (arany)
Szocialista Munkáért, Forrás: Dunavölgyi Péter, Kukk Irma
Május
5. 11. 16.40 Te kérted, én teljesítem,
Riporter: Kolosi Béla, szerkesztő: Buzáné, Fábri Éva, operatőr: Abonyi Albert.
„Te kérted, én teljesítem . Buzáné Fábri Éva, a
televíziós szórakoztató műsorok egyik kedvelt szerkesztője találta ki. Két
dolog jutott eszembe a címről. Ha az első részét hangsúlyozzuk, szabadkozunk is
egyben: te kérted, s olyat kapsz, amire vágytál. Ha nem tetszik, magadat
okold! És úgy is értelmezhető, hogy a szívesség csendüljön ki belőle. Majdnem
így: kérésed számomra parancs. Az Önök kérték ... című népszerű - többnyire
ünnepi - műsorok szerkesztőjéről, Buzáné Fábri Éváról készített portréfilmet
mutatott be a Televízió vasárnap délután. Nem tudom, kik az elégedettebbek a
kívánságműsorral: azok –e, akik valami
jeles cselekedettel kiérdemelték, hogy kérésüket teljesítsék vagy, az a több
millió néző, aki szereti ezt a sajátos műfaja-egyveleget. Azt viszont már
tudom, hogy'a műsor, amelyet látunk, kívánságműsor ugyan, ám összetételét
erősen meghatározza Buzáné Fabri Éva személyisége, igényessége. Volt kitől
tanulnia: Kodály Zoltán, Kadosa Pál és hasonló pedagógusnagyságok foglalkoztak
vele a Zeneakadémián. Buzáné Fábri Éva ugyanis zongorázni tanult, felsőfokon.
A rádióhoz sodorta az ötvenes évek szele, amikor zongoristára nem, de zenéhez
értő szerkesztőre volt szükség. Életútjának sok állomását villantotta föl a
portréfilmben, megannyi munkakapcsolatából igaz barátságok szövődtek. Közben a
szerkesztő kérésére összeállított műsorban megjelentek azok a művészek, akik
különösen közel állnak hozzá. (…)” – írta Horányi Barna, somogy megyei Néplap,
1986. május 13.
Május
8 -14. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:
Tv-filmfesztivál Miskolcon. Az „Égig érő fa" (szerkesztő-riporter: Müller
István, rendező: Bucsky Csilla) és a „Hűségesek" (szerkesztő: Sóvári
Gizella, riporter: Gombár János, rendező: Litauszki János) a versenyfilmek között.
A „Hűségesek" című film elnyerte a Reflektor Kiadó díját.
Május 9. 19.30
A Híradó beszámolt Lázár György prágai látogatásáról, szerkesztő
–riporter Moldoványi Ákos volt.
Május
10. 17.00 Híradó
Az
MTI Jelentése:
„sbcoiO
4 130 mtibioio” a tv-hiradó új kiadása. 1986. május 5. - új kiadással bővül
május 10-től a televízió Híradója, a szombat délutánonként - a kezdő hírek
helyén, általában 17 óra kürül - jelentkező műsor tartalmában és formájában is
eltér az esti kiadásoktól. A nagyvilág és hazánk legfrissebb eseményeinek
összefoglalása mellett a tervek szerint kötetlenebb és közvetlenebb hangon
szolgáltató jellegű, közérdekű információkat is közöl majd. Igazodva az adás időpontjához több szó esik benne a
hétvége országos érdeklődésre számot tar tó eseményeiről, a különböző
szabadidős programokról, és fontos helyet kap a mindenkori közlekedési
helyzetkép, s a hétvégi időjárás - előrejelzés. számítanak a nézők ötleteire,
javaslataira is: az érdekesebb események helyszínéről él közvetítésben
számolnak be. a tervek szerint a híradó gazdag archívuma segítségével hétről-hétre
visszapillantanak majd arra is, hogy milyen fontosabb események történtek a
10-20 évvel azelőtti napokon. A szombat délutánit híradó állandó szerkesztője
Tardos julia, idei műsorvezetője Juszt László lesz. /mti/. kp/cl km olt 00.15 050586 1094.
„Új
kiadással bővül mától a televízió Híradója. A szombat délutánonként - a kezdő
hírek helyén, általában 17 óra körül - ; jelentkező műsor tartalmában és
formájában is eltér az esti kiadásoktól.
A
nagyvilág és hazánk legfrissebb eseményeinek összefoglalása mellett a tervek
szerint kötetlenebb és közvetlenebb hangon szolgáltató jellegű, közérdekű
információkat is közöl majd. Igazodva az adás időpontjához több szó esik benne
a hét-vége országos érdeklődésre számot tartó eseményeiről, a különböző
szabadidős programokról, és fontos helyet kap a mindenkori-közlekedési
helyzetkép, s a hétvégi időjárás-előrejelzés. Számítanak a nézők ötleteire,
javaslataira is: az érdekesebb események helyszínéről élő közvetítésben
számolnak be. A tervek szerint a Híradó gazdag archívuma segítségével - hétről
hétre visszapillantanak majd arra is, hogy milyen fontosabb események történtek
a 10 - 20 évvel azelőtt napokon. A szombat délutáni híradó szerkesztője Tardos
Júlia, műsorvezetője Juszt László lesz. „ – írta a Magyar Nemzet, 1986. május
10-én ( aláírás nélküli cikkében).
Május
10 – 19. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Az MTV
Szórakoztató Főosztálya „Pécs-Llubljana" címmel koprodukciós műsort készít
az LRTV-vel.
A
Szórakoztató Főosztály felkérésre a műsor „Leg-leg-leg"-blokkjának
szerkesztését Füzes János végzi.
Május
13.
19.30 A
Híradó beszámolt arról, hogy Lakatos
Ernő kitüntette Sugár András riportert a Magyar Népköztársaság zászlórendjével.
Szerkesztő –riporter Pálfy István, az
operatőr Kiss Péter volt.
Békés
Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Fórum a kisiparról. Körzeti
adásunk helyszíne a pécsi Mozgalmi Ház. Témája a kisipar, a kiskereskedelem, a
kisiparosok közérzete, illetve megítélése. A megyei lapokban közzétett
felhívásunk nyomán több száz kérdés érkezett. (A műsorvezető: Rózsavölgyi
Erzsébet.)
Május 14. 19.30
A Híradó beszámolt arról, hogy Halász Judit ÚJ LEMEZE, Aranylemez lett.
Szerkesztő –riporter Bayer Ilona, az operatőr Zih Béla volt.
Május
13 – 15 Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Vereczkey
Valéria szerkesztő, Vicsek Károly rendező, Csala János gyártásvezető - az
újvidéki televízió munkatársai - műsorcsere céljából Stúdiónkba látogattak. A
két szerkesztőség (a pécsi nemzetiségi és a novi sadi szórakoztató)
körülbelül százhúsz percnyi műsort cserélt.
Május
15. Montreux-ban a város különdíját kapta a Magyar Televízió, a szerdán
végetért, Nemzetközi Tv-fesztiválon. A legszellemesebb műsorokért járó
különdíjat Bednai Nándor, „Mennyei hangok” című alkotása. Közölte ezen a napon
az Afp/Reuter hírügynökség.
Május
16. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti
Stúdió vezetőjének naplójából: Május 16. Az újvidéki Magyar Szó beszámolt az
Újvidéki Televízió és Stúdiónk együttműködéséről, külön kiemelve, hogy a két
televízió közösen készíti el - szerb-horvát nyelven -, Pregrad Stepanovic
,,Megfelezettek" című tv-játékát.
Május 18.
21.10 Hatvanhat – vendég: dr. Szikszai Béla államtitkár, műsorvezető-
szerkesztő: Bán János, vezető – operatőr: Mezei István, rendezte: Téglásy
Ferenc. „Nem hinném, hogy sokan irigyelték volna, az Országos Anyag- és
Árhivatal elnökét hétfőn késő este, a Hatvanhat kamerái előtt, hiszen
Magyarországon ma kevés kényesebb, a közvéleményt jobban ingerlő téma van,
mint az árak alakulása, pontosabban emelkedése. Még azt sem túlzás mondani,
hogy ebben a kérdésben az emberek nagy részét gyanakvóvá tette a tapasztalat;
nehezen akarják elhinni, hogy amit 5 százaléknak, mondanak, az tényleg csak annyi.
A szavazásban részt vett 66 néző közül "több, mint hatvan szerint a
valóságban több, illetve lényegesen több az árszínvonal valóságos növekedése. (…) Csak néhány, a milliókban felvetődő
kérdések közül. Az Árhivatal elnökének alaposan össze kellett szednie az érveit.
Elmagyarázni, hogy mi minden van az árakra hatással. Hogy az anyagok, a technika
drágulása, a legkorszerűbb termékekben; testet Öltő;/ kutatások , költségei,
és nem utolsósorban? ígaz emelkedő" munkabérek is növelik az árakat.
Amihez még hozzájön a magyar valóság: a korszerűtlen termelési szerkezet, a
nem kielégítő termelékenység, az alacsony hatékonyság, s mind az a felesleges
kiadás, amibe a szervezetlen munka kerül.
(…) „ – írta F.t. Népszava, 1986.
május 21.
Május
14. 20.50 – Svejk: Rafinált bűnösök tv-játék. Dramaturg: Kállai István,
operatőr: Halász Mihály, Zádori Ferenc, rendezte: Molnár György. Szereplők:
Koltay Róbert, Fillár István, Törőcsik Mari, Vajda László, Dégi István, Kállai
Ilona, Pásztor Erzsi, Bodnár Erika, Sándor Böske, Sinkó László, Szirtes Ági,
Tábori Nóra, Szombathy Gyula, Iglódi István, Agárdi Gábor, Szilágyi Tibor,
Bencze Ferenc, Kern András, Szacsvay László, Benedek Tibor, Soproni Ági, Füsti
Molnár Éva, Simorjai Emese, Szatmáry István, Bősze Péter, Harkányi Ödön, Hunyadkürty
István, Szolnoky Tibor, Vándor József, Velenczey István.
„ (…)
A rendező Molnár György, Szilágyi Andrással közösen írta Hasek novelláiból a
szerda esti Rafinált, bűnösök forgatókönyvét, s mindebből kellemes, jól nézhető,
a televíziós szórakoztatás színvonalát magasan meghaladó tévéfilm született.
Milyen hát a Dekameron novelláiból az alkotók által kiolvasható világ?
Bocsánatosán pitiáner, monarchikusán közép-európai, játszódhatna Bécsben
éppúgy,, mint Budapesten. Kocsmák, kutyakereskedők, tolvajok, kistisztviselők,
mosónők, rendőr-t hivatalndkok, egy gondosan, kedélyesen bejáratott világ kicsi
fogaskerekei s csak tudható, csak sejlik, hogy_ az egész gépezet lejárt és
működésképtelen, s a háttér olvatag aranyragyogása rideg és idétlen kaisergelb
csupán
A
tévéfilm kisemberei élnek, ahogy lehet, szállodába viszik a kisasszonyokat,
lopják a biciklit, rafinált bűneik kicsi stiklik, kópéságok inkább. Minthogy
a Dekameron-kötetf száz írása minden erőszakoltság nélkül, folyamatosan
olvasható regényként is, a történetek, mint a Svejk epizódjai, természetesen
illeszkednek egymáshoz, a forgatókönyv íróinak inkább kellemes, mint nehéz lehetett
a dolguk. A „csinálás" gyönyörűsége, a felfedezés öröme egyébként is
érződik az egész filmen, lazán, erőlködés és erőltetett aktualizálás nélkül
elevenedik meg ama „Prága", melyben talán a játszó személyek, a színészek
érzik a legjobban magukat. Aki leginkább „él", s aki ezt a Haseket (s
gyaníthatóan azt a lidérces „másikat” is) leginkább érzi, az a játékmester,
Koltai Róbert. A nagyszerű operatőr Halász Mihály már jóideje halott. Ebből és
csak ebből következtethetünk a film keletkezési idejére. Ki érti, miért
kellett ennyi ideig várni a bemutatással? „ – írta Parti Nagy Lajos, Dunántúli
Napló, 1986. május 22.
Május 20. 19.30
A Híradó beszámolt Losonczi Pál tárgyalásairól, Helsinkiből. Szerkesztő
–riporter Kaplár F. József az operatőr Csák István volt. A szerkesztőség
vendége volt aznap, Walter Cronkie, az
esti adásban Sándor István beszélgetett a vendéggel.
„ Kedden este Sándor István
mutatta be a magyar közönségnek Walter Cronkite-ot, a nagy amerikai televíziós
társaság, a CBS híradójának volt műsorvezetőjét, öt tartják a hírszakma
legjobbjának a világon, tehát az, hogy „bejött" a híradóba, még ma az
utolsó percben is, bizonyíték lehet: jófelé keresik a megújulás útját a híradó
szerkesztői. Gyors reagálás, látvány, információbőség, jó tempóban, szakszerű
előadásban - láthatóan ezek a fő követelmények.
Nem kevés, de elég-e?
Frissebben
pereg a híradó. Több hír, a kép,
gazdagabbak a színek, felszabadultabbak az operatőrök. Kevesebb a képernyőn az
ünnepség, az értekezlet, az indulás, az érkezés, azaz a milliók számára untató,
s csak tízezrek számára érdekes „protokoll". Korszerűbb, „áramvonalasabb"
lett a magyar Tévéhíradó. Hogy egészében jobb lett-e, azt mindenki maga döntse
el. Cronkite-ról nekem az jutott az eszembe, hogy Amerikában a műsorvezetőig
megválasztásánál ; a fő kritérium a „hitelképesség". Nálunk most a
műsorvezetők száma hétre csökkenjt, s őket is felmentették a mindentudás kínos
kötelezettsége alól. Ez valamit javított a korábbi helyzeten, amikor naponta
új ügyeletes „müezzinek" néztek ránk a képernyőről, de nem sokat.
Elvárható-e a nézőtől, hogy másfél havonta egv hétre fenntartás nélkül elfogadja
mindegyiküket a 'hiteles tájékoztatás hordozóiként? Márpedig ez itt a kérdések
kérdése. Mert Walter-Cronkite nem attól volt húsz éven át a legfontosabb
amerikai televíziós személyiség, mert jó megjelenésű, mert nagytudású, jó
újságíró. Ezek alapkövetelmények mind a hétszáz amerikai televíziós állomásnál.
Cronkite mágikus ereje abból ered, hogy hosszú évek kemény munkájával (mindenek
előtt a vietnami háború valóságos természetét leleplező riportjaival, -sikerült elgodtatnia magát minden amerikai házban
olyan újságíróként, aki az Igazat mondja. Egyszóval Cronkite
nagysága abban foglaltatik, hogy hisznek neki.” - írta (Br.) Magyar Hírlap, 1986. május 22.
Május 22. 19.30
A Híradó beszámolt Losonczi Pál Lappföldi látogatásáról. Szerkesztő
–riporter Kaplár F. József, az operatőr
Csák István volt.
Május 23 – 25. 19.30 A Híradó naponta beszámolt a KISZ
Kongresszusáról, szerkesztő –riporter Práger György, Bayer Ilona, az operatőr
Nagy Béla volt.
Május 24. 19.30
A Híradó beszámolt a Bécsi Magyar Napokról,szerkesztő –riporter Juszt
László, az operatőr Hornyai Sándor volt.
Május 25. Elek János a Híradó
főszerkesztő-helyettese elkészítette a „Megjegyzések egy esetleges új
műsorstruktúrához” című szakmai vitairatát, az Elnökség számára.
„Megjegyzések
egy esetleges uj műsorstruktúrához;
1. A kiindulópont a TV vezetőinek elgondolása,
mely szerint
a./ Híradó első kiadása 45 percben
lesz.
b./a
„0” lép fokozatosan a jelenlegi II. kiadás helyébe.
c./
a jalenlegi III. kiadás - más néven kibővül
esetleg 30 - 40 percre
d./
háromszor egy héten 30 percben elkészül egy "Ma" munkacímű műsor
amelynek "politikai kosarába" több szerkesztőség hordja bele anyagait
e./ vasárnap reggel egy új Híradó jelentkezik.
3.
45 perces első kiadás
Két
lehetséges időpont: 19.15 – 20.00, vagy
19. 30 - 20.15 Mindkét variáció csinálható,
de eltérő belső szerkezetet kivián. Az első változót évtizedes
életmód-szokásokat borit fel, mivel mostanára nem csak az igaz, hogy "ha
fél nyolc, okkor Hiradó", hanem, az is, hogy " ha Híradó akkor fél nyolc.
A,/-
19.15 - 20.00.
A
Híradó főcímmel indulna, a jelenlegitől eltérő szerkezettel. Elején étlap,
egyperces hírösszefoglaló, bőséges meteorológia -/élő elővezetésben/, esetleg
regionális hírek csokra, ideértve a
"regionális" budapesti eseményeket is, továbbá 19.28-tól két perc
reklám. Mindez elvinne 19.30 -ig, amikortól többé -kevésbbé a jelenlegi forma
élne, azzal a különbséggel, hogy a megnövekedett idő így már lehetőséget adna egy , esetleg két téma megvizsgálására,
kommentárra, beszélgetésre, stb. Ez a
műsorrész még elbírna egy újabb reklámjelentkezést is.
B./
19.30 20.15
Ez
a változat bolygatná legkevésbé a
szokásokat., következésképpen a belső struktúrát is, a korábban felsorolt műsorélemek itt is elférnének,
a kommentár, a beszélgetés és a reklám azonban "blokkokra osztaná" a 4 5 percet, felgyorsítaná illetve lelassítaná a tempót a
szerkesztői szándéknak, megfelelően .
C./ a változatok részlates terve nélkül
is elmondható, hogy egy ilyen átalalkitás nem csak mennyiségi növekedést
jelentene . A megnövekedő minőségi-tartalmi igénynek a jelenlegi eszközök nem
felelnek meg. Nem a meglévő emberi-technikai háttér kiegészítésére , hanem egy nagyságrenddel több eszközre és pénzre lenne szűkség, becslésem
szerint a jelenlegi szellemi, technikai és pénzügyi források 70%-os tehát ugrásszerű növelése nélkül a
változtatás nem csak irreális, he nem káros is lenne. Egy "újnál is ujabb Hiradó indításához felelősen dolgozó műhelyekre,
rovatokra van szükség,. Amellyel a
Híradó kilép a jelenlegi manufakturális
keretekből és iparszerűen képes magas színvonalon dolgozni. Szükség van korábbi
tervezetünknél is komolyabb létszámú belpolitikai rovatra . Ide új
szerkesztő-riporterek beállítása szükséges, heg kell szervezni a gazdaságpolitikai rovatot ,
ahol jelenleg se vezető, se
helyettes. A külpolitika i rovat élére kerüljön nagytekintélyű újságíró,
szerkesztői gárdájában- a jelenlegi hírszerkesztőkön kívül -valódi
külpolitikusok dolgozzanak. Ugyanide tartozzék
legalább 3 – 4 külföldi tudósítói iroda , melyek megnyitása
szintén feltétel, de egyben évtizedes mulasztás pótlása is. Ki. Kell építeni a
kultúrpolitikai és sportrovatot is, jelenleg egyik sem létezik, mindezeket
támogatná egy jelentősen kibővített ,és
újjászervezett gyártás, egy megnövelt operatőri és vágócsoport. A kútató -háttér rovat és a kiépítendő új archív
umrendszer szintén elengedhetetlen,
mindezen műhelyek elhelyezését, elemi munkafeltételeinek biztosítását meg kell teremteni.
Hasonlóképpen érthető és jelentés igények jelentkeznek a stúdiófelvételek biztosításira . Érdemes végiggondol ni egy új igényekre szabott stúdió építésének tervét is., amely
esetleg - nagyobb költséggel járna, mint a jelenlegi állandó toldozás – foltozás,
A
minden nap jelentkező „O” kiadás
kérdését az előbb vázoltak teljességgel biztosítják.
Ugyan
ez áll a kibővített késő esti kiadásra is., amennyiben ennek igényeit az
átalakításnál figyelembe vesszük., és már a terveket is ennek megfelelően
„méretezzük”
A
„MA” című esetleges műsor dolgában mindenek előtt elvi döntésekre van szükség.
Csak legfontosabb kérdések,
amelyeket még a tervezés előtt meg kell válaszolni:
Mi legyen
a tartalma, azaz miben különbözzék a megnövelt terjedelmű és analitikus
feladatokat is ellátó első kiadástól?
Miben
különbözzék a nap témáit feldolgozó, speciálisabb igényeket is kielégítő késő
esti kiadástól?
Ki és
hol szerkessze?
Ki biztosítsa a gyártási kapacitásokat?
Kié a
műsorkészítési felelősség?
Egy új
szerkesztőség létrehozásáról van-e szó, vagy egy elhatározott hierarchia
szerint a jelenlegi műhelyek raknák össze? Ha igen, ki végzi az összehangolást?
Ezek csak a legelemibb kérdések, de a válaszok nélkül még tervezni sem lehet.
Vasárnap reggeli
"Híradó"
A hétvége hírszegénységét figyelembe véve
meglehetősen nehéz vállalkozásnak tűnik, de megvalósíthatónak tartom. A hajnali munkakezdést és a vasárnap
jellegét tekintve nagyon pénz-igényes. Ha összehangolható a vidéki irodák
technikai fejlesztésével /elektronika, feljátszás/, továbbá a külföldi irodák
indításúval, akkor tartalmi gazdagsága biztositható előfutára lehet egy majdani reggeli
Híradónak. Jelenlegi eszközeink az indításhoz nem elégségesek.
Összefoglalva:
A növekvő politikai és nézői igények jelentkezése és a direktsugárzó műhold
belépése jogossá és sürgetővé teszi a
változást. A struktúra átalakításával új minőség létrehozására van
lehetőség. A terv kapjon prioritást,
megvalósítását jellemezze az előretekintő nagyvonalúság. A szellemi, anyagi, technikai bázis kérdését nem szabad
"szükséges rosszként" kezelni, mivel nélküle az egész elképzelés
kártyavár. Most először szakítani kell a megszokott sémával, és előbb kell
biztosítani a feltételeket és utóbb
elkezdeni a műsorszolgáltatást. Indokolja ezt az is, hogy a terv
megvalósulása az egész magyartájékoztatási rendszert megújítja, a televízió
szerepét az őt megillető helyre teszi és - ami a legfontosabb - igen-igen
komoly társadalmi hatással jár.
Javaslatom:
a Magyar Televízió vezetése a legfelsőbb politikai egyetértés mellé szerezze
meg a legfelsőbb gazdasági támogatást is. Ennek függvényében lehet majd eldönteni a változtatások egyidejűségét
vagy lépcsőzetességét is.
A
műholdas kihívás közel van, az idő rövid. E terv elbírálása ne a hiányok
pótlására, sokkal inkább a közeljövőben
ugrásszerűen bs jelentkező új igények kielégítésére biztosítson járható utat. „
Budapest, 1986. május 25. Elek János. (A tervezetből ma márt csak egy példányt
találtam a saját archívumomban, sajnos nem találtam nyomát a témáról készült
vitaanyagnak a Levéltárban sem).
Május 26. 19.30
A Híradó beszámolt arról, elhunyt Dayka Margit, az összeállítást Varga
Sándor Márton szerkesztő –riporter készítette.
Május 26. 20.00 Kapcsoljuk a Magyar Állami
Operaházat. A Magyar Televízió V. nemzetközi karmesterversenye. In memoriam
Ferencsik János. Ünnepélyes díjkiosztó és gálaest. Szerkesztő: Várbíró Judit,
társszerkesztők: Ránki Júlia és Kecskés G. László, műsorvezető: Ránki Júlia és Antal Imre,
vezető – operatőr: Dubovitz Péter, rendező: Apró Attila.
Május 27.
18.15 Iparvilág, a belpolitikai főszerkesztőség műsora. Felelős
szerkesztő: Gyökér András, szerkesztő – műsorvezető: Hortobágyi judit,
operatőr: Deák Pál és Kiráéy Ottó, rendezte: Schatz Aranka.
22.05. Dokrorrá fogadom … Sárga házak, sötét
gondok. Látogatás Magyarország néhány ideg – és elmegyógyintézetében.
Forgazókönyvíró – szerkesztő- rendező: Gém György és Moldova Ágnes.
2. műsor – 18.30 Körzeti adások
Budapest: -
Pécs : - Véméd bemutatkozik, 40 éves az
Úttörőmozgalom, Pedagógusnap – Pécsi Egyetem II.- Sárközi szőttes. Főszeresztő:
Békés Sándor, felelős szerkesztő: Füzes János.
Szeged: -
Május
28. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy
elhunyt dr. Forgó Mihály, a Magyar Televízió műszaki-fejlesztési igazgatója
fejlesztő mérnök, (Budapest, 1933. március 22. – 1986. május 28. )
Tanulmányai: Budapest, József Attila
Gimnázium (1951), Budapesti Műszaki Egyetem, villamosmérnök (1956), Budapesti
Műszaki Egyetem, doktorált (1969),
MÚOSZ Újságíró Iskola diploma (1970),BME Továbbképző Intézet, szakvizsga „A
képinformáció digitális feldolgozása” című tantárgyból (1979) .
Munkahelye: Magyar Televízió (1955-1986), fejlesztő- és karbantartó
mérnök, csoportvezető, osztályvezető, főosztályvezető, műszaki igazgató.
Szakmai pályafutása: 1955-1956-ban az egyetemi tanulmányok alatt félállásban
már dolgozott a Magyar Televízió Vállalatnál, 1956-ban a Fejlesztési Osztályon,
majd ennek átszervezése után a Magyar Rádió Televíziós Főosztályán fejlesztő
mérnökként dolgozott. 1957-1958 között az MTV első helyszíni közvetítő kocsi
műszaki parancsnoka. 1958-1984 között a televíziós műszaki berendezések
karbantartásának, az úgynevezett üzemfenntartásnak a vezetője, csoportvezető,
osztályvezetői, majd főosztályvezetői szinten. 1986-ig, haláláig, az MTV
műszaki igazgatója. Egyéb tevékenységei: 1963-1969-ig a BME Villamérnöki
Karának Elektroncső és Félvezető Tanszékén mérési gyakorlatok vezetője.
1970-től a Rádiótechnikai és Elektronikai Ipari Állandó Kormánybizottság 5.
szekció (vákuumtechnikai eszközök) albizottsága színes képcső szakértői
csoportjának tagja. 1977-től a TV–szemle, majd a Jel - Kép folyóirat
szerkesztőbizottságának tagja Az MTV-MAFILM Technikai Értesítő című folyóirat
indulása óta a szerkesztőbizottság tagja. 1959-től a MÚOSZ Oktatási Központban,
a műsorszerkesztők számára, technikai alapismeretek oktatója. 1963-tól a
TV-technika tantárgyat oktatja a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, annak
1971-től haláláig adjunktusa, majd docense. 1966-tól az MTV gyártásvezetői
tanfolyamain a tévés műszaki alapismeretek tanára. 1966-ban a BME
Villamosmérnöki Karának Televízió Szakmérnöki szakán a „Televíziós jelkeltés”,
majd az 1977-1980-ig, a „Színes jelforrások” tárgyának előadója. 1982-1983-as
tanévben a MTV belső továbbképzésének keretében a műszaki angol nyelvet
tanította. Találmányai: - Automatikus Feszültségérzékelő és vezérlő -
Eljárás és berendezés a szemcsés struktúrák szemcseméret – szórásának önműködő
elektronikus vizsgálata (TA 1312), - Integrált áramkörös képbontó (HI-301), -
Színes képek rögzítése fekete-fehér film és mágnesszalag segítségével. Szakmai,
tudományos, ismeretterjesztő publikációiból: /- folyóiratcikkek- /: - A
budapesti televíziólánc átviteli jellemzőinek mérése (társszerzőként) /Magyar
Híradástechnika, 1961. aug. XII. évf. 4. sz./, - Trükk-technika a Televízióban
/Kép és Hangtechnika, 1969. febr. XV. évf. 1. sz./
- Színes TV –Stúdiók /Technika, 1973. márc. XVII. évf. 3. sz./, - A
kábeltelevíziók fejlődése (tanulmány). /Műszaki - Gazdasági Tájékoztató, 1981.
4. sz./
- Közvetlen sugárzású műholdak /TV-mozi, 1982. 4. sz./, - A videotechnika
fejlődésének legújabb eredményei és a tömegkommunikáció /Jel-Kép, 1985. I. sz./
- Oktatás és elektronika /Jel-Kép, 1985. II. sz./, - Digitális tévétechnika
/Jel-Kép1986/3./.
A halála után megjelent cikk előtt a következő bevezető olvasható:
”A fájdalmasan korán elhunyt szerző (a Televízió műszaki fejlesztési
igazgatója, szerkesztőbizottságunk tagja) utolsó írását is annak az ügynek
szentelte, amelyért egész életében munkálkodott: műszaki haladásunk, a világ
élvonalához való felzárkózásunk ügyének.” .
/-könyve-/: Képcsövek és eltérítő áramkörök. /Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1968./ .
Díjak, kitüntetések: Virág – Pollák-díj (1961), Munka Érdemrend bronz fokozata
(1977), Szocialista Televízióért érdemérem (1982), Magyar Televízió Posztumusz
Örökös Tagja. Forrás: Családi adatszolgáltatás
Május 29.
20.05 Jan Oscenásek: Rómeo, Júlia és a sötétség, tv-játék. Dramaturg:
lehel Judit, vezető – operatőr: Lukács Lóránt, rendezte: Zsurzs Éva. Szereplők:
pap Vera, Mácsai Pál, Szoboszlai Sándor, Pásztor erzsi, Kun Vilmos, Fonyó
istván, Beszterczei Pál, Dzsupin Ibolya, Gonda György, Győry Ilona, Hatfalidi
István, Horváth Pál, Mezei Lajos, Sárosi Gábor, Sós László, Szabó Imre, Szalai
Imre, S. Tóth József.
Május
30. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Terjedelmes,
fényképes tudósításban számol be „Őszintén, nyíltan kell beszélnünk" című
összeállításában a Magyar Ifjúság Gerner Éva felszólalásáról, melyre a KISZ XI.
kongresszusán került sor. Gerner Évát, Stúdiónk KlSZ-titkárát a kongresszus a
KISZ KB tagjává választotta.
Május 31. 16.25
Könyvek a kamera előtt.
Könyvhét’86. Szerkesztő: Behyna Károly, riporter: pálfy István, operatőr:
Boldizsár Károly, rendezte: Soós Árpád.
2. műsor –
19.00 Labdarúgó Világbajnokság, a megnyító ünnepség közvetítése
Mexicovárosból, riporter: Vitray Tamás.
Közvetítések
sora zajlik a Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusáról.
A 26.
miskolci tévéfesztiválon - a televíziós riport- és dokumentumfilmek versenyén
- a Szakszervezetek Országos Tanácsának fődíját Kopper Judit A mester c.
filmje, Borsod megye nagydíját Chrudinák Alajos egyik alkotása,
Miskolc
város nagydíját Radványi Dezső - Berecz János 1956-ra emlékező Válság és kibontakozás
c. filmje nyeri. (
Néhány
téma a fesztivált kísérő vitákból: "A közönségtisztelő televízió",
"A televízió a művészetek megismertetésében és terjesztésében",
"Mit szeret a néző?...")
Június
Az
érintett hetek műsorára alaposan rányomta bélyegét a mexikói
labdarúgó-világbajnokság. Az esti főidőben és legtöbbször éjszaka is közvetítetek
egy-egy mérkőzést, délután pedig l-l 1/2 órás összefoglalókat adtak.
A
sporttémájú művészeti alkotásokra kiírt "Ezüstgerely" díjat a
televíziós kategóriában a Változatok a sakkozásra c. film nyeri. (Készítői:
Gyulai István, Kovácsi László, Mahrer Emil.)
Békés
Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Eltemettük Stúdiónk
első halottját, Fehér János nyugalmazott rendőr őrnagyot, a rendészeti csoport
munkatársát.
Az
MTI jelentette: 1986,,06.02. Magyar tévéfilmek Olaszországban. Róma, 1986
június 2./mti/ - a Magyar Televízió volt az idén a Telecronfonto című
nemzetközi televíziós filmfesztivál vendége. A most véget ért egyhetes
rendezvénysorozat keretében az olasz résztvevők számos magyar
tévéfilmprodukciót ismerhettek meg, olyanokat, amelyek a magyar tévénézők
körében is sikert arattak, bemutatták például a Linda cimű filmet, a Liszt Ferenc életéről szőlő sorozatot, a családi
kör egyik adását, a Déry Tibor Felelet című regényéből készült filmprodukciót,
néhány (Mesefilmet, a fesztiválon a magyar delegációt Szinetár Miklós, a Magyar
Televízió főrendezője vezette.” ---tt-gf/hi ék pl. 20 .'44 0 20686 1 853.
Június 1
16.20 Pedagógusok kérték ….
Riporter: Bogyay Katalin, Csurgay Judit, Feledy Péter, szerkesztő: Búzáné Fábri Éva, operatőr: Szalay
Z. László, rendezte: M. Lukács Ágnes.
22.00 „Édes hazának akartam szolgálni …” Domokos
Pál Péter portréja. Bszélgetőtárs: Pálfy István, szerkesztő: Bokor Péter, rendező: Hanák
Gábor.
2. műsor 18.00 – Körzeti Adások
Budapest : - szerkesztő – műsorvezető: Wisinger
István, rendező: B. Révész László
Pécs : - műsorvezető: Kurucz Gyula, rendező:
Bárány György, főszerkesztő: Békés Sándor
Szeged: -
Június
2. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy
elindult a Balaton Rádió, szerkesztő –riporter Murányi László, az operatőr Török Vidor volt.
Június
2. Elnök-helytettesi értekezlet jegyzőkönyvéből:
Az
MTI jelentette: 1986,,06.02. Magyar tévéfilmek Olaszországban. Róma, 1986 június /mti/ - a Magyar Televízió volt
az idén a Teleconfronto című nemzetközi
televíziós filmfesztivál vendége. A most
véget ért egyhetes rendezvénysorozat keretében az olasz résztvevők számos
magyar tévéfilmprodukciót ismerhettek meg, olyanokat, amelyek a magyar
tévénézők körében is sikert arattak, bemutatták például a Linda cimű filmet, a
Liszt Ferenc életéről szőlő sorozatot, a
családi kör egyik adását, a Déry Tibor felelet cűmü regényéből készült filmprodukciót,
néhány (Mesefilmet, a fesztiválon a magyar delegációt SZINETÁR MIKLÓS, a Magyar
Televízió főrendezője vezette. tt-gf/hi ék pl, 20 .'44 0 20686 1 853
Június
03. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy
itton az utca embere mit szólt a mexicói 6:0 vereséghez? A szerkesztő
–riporter Juszt László, az operatőr Huber Pál volt.
Június
4.
A
Híradó beszámolt arról, hogy felavatták aznap a budavári Siklót, a szerkesztő
–riporter Moldoványi Ákos, az operatőr Csák István volt.
Június
5. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Rehabilitációs
pályázatot hirdetett a Baranya Megyei Tanács V. B. Egészségügyi Osztálya, a
MOTESZ Szociál-rehabilitációs Szövetsége és Stúdiónk. A pályázat célja, hogy a
rehabilitációs gyakorlatban szerzett jó tapasztalatokat, illetve a lehetséges
új rehabilitációs modelleket népszerűsítse, kidolgoztassa.
Június
6. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy
felavatták Bajcsy . Zsilinszky Endre szobrát Budapesten, a szerkesztő –riporter
Moldoványi Ákos, az operatőr Csák István
volt.
Június
6. Moszkvában egyeztető tárgyalásra
került sor a Szovjet Postaügyi Minisztérium és Hírközlési Minisztérium
képviselői és a Magyar Posta delegációja között (melyben helyet kapott Vozák
László az MTV Távlati Fejlesztési és
Innováviós Öá. Osztály vezetője is). Téma a szovjet televíziós műsor
magyarországi terjesztési problémáinak orvoslása volt. Magyar – Szovjet
kormányközi megállapodás alapján Magyarországon kisebb körzetekben, helyi
adókon a Moszkva 1. programot sugározták a Magyarországon tartózkodó
szovjet hadsereg egységei számára. Az
adók száma, amit a szovjetek telepítettek már 28-ra emelkedett, és helyenként
már zavarták a magyar adókat. Ezért a Magyar Posta felajánlotta, hogy az V. –
ös sávban inkább központi sugárzást valósít meg az MTV 3 tervezett sávjában. -
(…)” - Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A-9.
130. doboz MTV iratok.
Június
7. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy
Raissza Gorbacsova (Gorbacsov felesége) Gazdagrétre látogatott, a szerkesztő
–riporter Bayer Ilona, az operatőr Csák
istván és Nagy Béla volt.
A
Híradó beszámolt Mihail Gorbacsov aznapi magyarországi programjairól szerkesztő – riporter: Tardos Júlia, és Berecz Anna, volt.
Június
9. 19.30 A Híradó beszámolt arról,
Gorbacsov Csepelen vett részt nagygyűlésen, ahol beszédet is mondott, az
esemény összefoglalóját Elek János készítette el.
A
Híradó részletesen beszámolt arról, Mihail Gorbacsov, és felesége Raissza
Gorbacsova, Kádár János és felesége kíséretében sétát tett a budapesti
belvárosban. A szerkesztő –riporter Berecz Anna, az operatőr
Edelényi Gábor volt.
A
Gorbacsov látogatásról, később Aczél Endre így írt, - és mondta el – a
véleményét a Köztévé című tv műsor - sorozatában:
„Nem
sikerült jól az ekkor már idehaza is népszerű Gorbacsov és bájos felesége,
Raisza magyarországi látogatása.
Igaz, a spontán rokonszenv-nyilvánításból volt elég. Csepelen például, de
különösen a pesti Váci utcai fesztelen sétán. A szovjet vezető ekkor már
médiasztárnak számított, mindenki kíváncsi volt rá.
Gorbacsov
nem volt a protokoll embere. Budapesti látogatására azt találta ki, hogy leül a
teljes magyar pártvezetéssel, és aféle agytornát tart velük a szocialista
építés feszítő gondjairól. Kádár azonban megtiltotta vezetőtársainak, hogy
megszólaljanak. Gorbacsov félórás agitálása sem hatott. A magyar főtitkár azt
szokta meg, hogy ha valamit el kell intézni, azt az első emberek intézik el
egymás között. A pártközponti találkozó ilyenformán teljes kudarcba fulladt
A
fáma szerint Kádár a végén még meg is szégyenítette Gorbacsovot, amikor
konyakot hozatott be, s azt mondta, javaslom, igyunk azokra az időkre, amikor
még együtt ihattunk.
Június
9. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Június 9. Az
1987. évi műsorterv előzetes egyeztetése Budapesten. A tervek szerint
januártól a budapesti, a szegedi és a pécsi körzeti adások különböző
időpontokban jelentkeznek és országos sugárzásban kerülnek képernyőre. Ez nem
jelenti azt, hogy a szerkesztési elveken változtatni kell, a változás célja:
költségnövelés nélkül bővíteni az MTV műsoridejét, illetve tovább erősíteni a
vidék jelenlétét az MTV képernyőjén.
Június
10. 19.30 A Híradó beszámolt a Varsói
Szerződés budapesti Politikai Tanácsadó Testületének - csúcstalálkozó -
eseményeiről, Moldoványi Ákos, szerkesztő –riporter Edelényi Gábor és Baranyi
István voltak az operatőrök.
A
Híradó beszámolt arról, hogy Raissza Gorbacsova Kecskemétre látogatott,
szerkesztő –riporter, Bayer Ilona, az operatőr Nagy Béla volt, ugyancsak
beszámoltak Raissza dabasi programjáról, ahol Práger György volt a szerkesztő –
riporter, Csák István az operatőr.
Június
11. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy
Raissza Gorbacsova Szentendrére látogatott, a szerkesztő –riporter Bayer Ilona,
az Csák István operatőr volt.
A
Híradó adásban Bánó András készített telefoninterjút Szepesi Györggyel, a
mexicói kudarc okairól
Június
12. 19.30 A Híradó beszámolt Dayka
Margit temetéséről, a szerkesztő –riporter Bogyay Katalin, az operatőr Baranyi István volt.
Június
13. 19.30 A Híradóban Heltai andrás
bécsi tudósító beszámolt az új osztrák kancellár Vraniczky első sajtótáékoztatójáról.
Június
11.- Búcsú
„Végre június 11-ér a
képernyőn, legalább telefonon megszólalt Szepesi György is. Aki ugyan fontos
nemzetközi szakmai helyszínén
tartózkodott. De annyian mások, akik a csoportmérkőzések során s a mexikói
„tapasztalatszerző" tanulmányút alkalmából és a (magyar—brazil nyomán oly
sokat hallatták a hangjukat, most hallgattak. Honi csapatunk körül mintha hírzárlat
rendeltetett volna el. De nevezzük nevén a dolgokat. Ha egy rossz szánházi
előadás nyomán rendező és színész néven neveztetik, úgyan miért vagyunk olyan
tapintatosak avval a hivatalnoki " gárdával," amelynek kötelessége a
csapat felkészítésének a magyar
labdarúgás szakmai - morális állapotának biztosítása. Két héttel ezelőtt e
helyütt- azt írtuk: szomorú palackposta - üzenettel búcsúzott Mezey. Akkor,
vagy még előbb, miért nem lehetett közzétenni,
amit most Szepesi említett: megromlott- a viszony Csáki és a szövetségi
kapitány között? „Megaláztak", így mondta akkor Mezey, s ennél mélyebb
szomorúsággal nem is köszönhetett el. Már csak azon csodálkoztunk, hogy a
protokoll - búcsúztatás joviális közhelyáradatát oly nyugodtan volt ereje
végigcelebrálni.(…) „ –írta Ablonczy László, Magyar Ifjúság, 1986. június 27.
A
Hírháttér is foglalkozott a kérdéssel.
„Két
kérdése volt a legutóbbi Hír háttérben Mentes Ákosnak. Miért kaptunk,ki
hat-nullára? -ra,:ez volt az egyik. Maradnak-e a vállalati gazdasági munka-
közösségek, egy tollvonással
megszüntetik-e őket netán, vagy lassú sorvadásra ítélik-e? — ez volt a
másik.
Az első kérdésre eleve tudtam
a választ, a másik kérdésre most sem tudom. Azért kaptunk ki, mert az ellenfél
jobb volt. Aki látta, háttérmagyarázat nélkül is tudta ezt, aki nem látta,
ugyanerre a következtetésre juthat: két fél párviadalában a gyengébb szokta
húzni a rövidebbet. A kérdés mégsem volt fölösleges. A kérdés indítéka ugyanis
nem sportszakmai volt - sejtésem szerint, hanem -; ha úgy tetszik - nemzetlélektani. Miért hittük,
hogy győzünk, és miért csalódtunk
akkorát hitünkben? A szakértő, a kamera előtt, alkalmasnak látszott a
töprengtető kérdésre, hiszen azonnal előhúzta a közösségi lélektan bűvészpaklijából
a megfelelő, kártyát: azért hittünk és azért csalódtunk akkorát, mert érzelmileg
túlmotíválták voltunk. Hátradőltem a fotelban, most végre megtudok valamit.
Mert persze melyik nemzet sportrajongói nincsenek érzelmileg túlmotiválva? Egyáltalán: létezik
nemzeti érzés, túlmotíváltság nélkül? (Csak szeretnénk ha
létezne, de nem létezik.) Mégis: mi
és mennyi volt ebben a nemspeciálisan a
magyar módian speciális? A történelmi
színezet? A belőle sarjadó
magyarságmentalitás? Jelen bajaink közt a kiébszélgetésünk a siker
élményre? A sokat emlegetett magyar kisebbségtudat, amelyet kivagyisággal kompenzálunk?; Itt kezdődött volna a
hírháttér. De a kezdésig sem jutott el. A magyar csapat gyengébb, mi pedig túl
voltunk motiválva - ez nem hírmagyarázat. Még hírértéke sincs. Az elmúlt
csütörtöki műsor első negyedórája
a maga műfajának szakmai minimumát
sem teljesítette. (…) „ –írta Faragó Vilmos, Élet és irodalom, 1986. június 13.
Június 13. 19.30 A Híradó beszámolt a mogyoródi Forma 1 pályán
lévő első edzésről, a szerkesztő –riporter
Bánó András, az operatőr Edelényi Gábor és Török Vidor volt.
Június 14. 19.30 A Híradó beszámolt a magyarországi Forma 1
pályaavatójáról, a szerkesztő –riporter
Bánó András volt. A híradó beszámolt Benny Goodmann halálhíréről is.
Június 16
Flóri
az úttörő
„Vasárnap
délelőtt az úttörőmozgalomról készült dokumentumműsorban, mikor már túl
voltunk a csillebérci vasúton, a szorgos vasgyűjtésen és a negyvenéves
szövetség fejlődését illusztráló
korabeli filmkockákon, mint
derült égből a villámcsapás, egyszer csak megjelent a képernyőn Albert s Flórián
aranylabdás futbalista és emlékezni kezdett. Az stadion kellős közepén állt és
arra emlékezett, hogy ő volt úttörő, és hogy az úttörőélet rendkívüli élménnyel
ajándékozta meg: játszott az Űttörőstadion gyepén. Ez meghökkentett.
Szeretem a mozgalmi emlékezéseket, de még ennél is jobban Albert Flóriánt.
Pályafutása minden állomását figyelemmel kísértem, tudom, hány gólt lőtt, hol
született, hányas lába van, és minek köszönhető, hogy azzá lett, ami lett,
erre az , úttörő-históriára azonban valahogy nem emlékszem. Persze most nem is
Albert Flórián az érdekes. Az ő szerepe csak annyira rúgott, hogy érzékeltesse,
miként volt annak idején, az úttörőélet hogyan gazdagította, repítette előre
pályafutásában - ahogy az ilyen esetekben szokás. Teljesen világos műsorkészítési
szándék, mégis bele-bele-zavarodtam a nézésbe. , (…) „ írta Megyesi Gusztáv,
1986. június, Élet és Irodalom, 1986/23.
Június 21. 21.25
Színházról néhány percben. A Játékszín Hyppolit a lakáj 100. előadása.
Szerkesztő: Virág Katalin, rendezte: Bujtás János.
2. műsor – 20.00 Mestersége: a színház. Both Béla.
Riporter: Dalos László, szerkesztő: Virág Katalin, operatőr: Bánhegyi István,
rendezte: Török Ilona.
21.40. Szavak sötétben. Kompozició Ladányi Mihály
verseiből. Szerkesztő: Nyulász Klára és Farkas Katalin, vezető – operatőr:
Hollós Olivér, rendezte: Babiczky László.
Június
21. Az AFP hírgyünökség, Budapestről keltezett jelentését „A magyar tv: sajátos
színfolt Keleten”. /1986.június 21./ az MTI heti „C” Bizalmas újságban közölte.
„A Magyar Televízió
központjában, a volt budapesti
tőzsdepalota pasztellszínű épületében,
amely még az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből maradt itt, a Panoráma című külpolitikai műsor
főszerkesztője épp az utolsó simításokat végzi az utolsó riportokat
tanulmányozza.
"A professzionalizmus és a
tájékoztatási szándék, akárcsak önöknél
Nyugaton, a magyar tévés újságíróknak is
elsőszámú célja" - jelenti ki a szerkesztőség egyik illetékese. A
külpolitikai szerkesztőség, amely igen
sok műsort készít - havonta 16-ot a tévé két programja számára -, olyan műsorokkal büszkélkedhet,, mint a
közgazdasági fórum (Kockázat), a
legkülönbözőbb személyiségekről (így
Kadhafiról, Nixonról, Simon Pereszről vagy Araíatról) készült
portrék (Szemtől szembe), valamint a
szemtelenségéről nevezetes szatirikus műsor
(Parabola).
A belpolitikai szerkesztőség,
amely mind létszámát (180 fő), mind
pedig műsorainak időtartamát tekintve a
legjelentősebb, a programok széles
skáláját kínálja. Az egyik legnépszerűbb - a Hatvanhat - egyesíti a technikát
és az információt: 66 vendég kérdéseket
tesz föl a magyar politikai vagy szakszervezeti élet valamelyik
személyiségének, majd a meghívottak egy-egy
gomb megnyomásával jelzik, hogy
elégedettek-e a válasszal vagy nem. Ha
nem, akkor az interjúalanynak további
magyarázatot kell adnia, mint az például
a közelmúltban elrendelt áremelkedésekről
szóló, nagyon élénk vitában
történt.
lÉz effajta műsorok - jóllehet
Magyarországon nem vernek fel nagy port, hiszen vagy tíz éve léteznek -
elképzelhetetlenek a többi keleti országban, így Csehszlovákiában, ahol a
tévénézőknek csak arra van módjuk, hogy
valamelyik folytatásos történet lehetséges befejezései közül válasszanak.
Az MTV egy másik népszerű
adása, a Hírháttér azon melegében elemzi
az időszerű kérdéseket: felszólítják a
tévénézőket, hogy tegyenek föl kérdéseket
megadott telefonszámokon. így például a
magyaroknak lehetőségük volt felkérni egy magyar sportilletékest, hogy adjon
magyarázatot a labdarúgó válogatottnak a Szovjetuniótól elszenvedett
megsemmisítő vereségére.
Egyesek, mint például Chrudinák
Alajos, a külpolitikai
főszerkesztő, még tovább kívánnak
menni, azt szeretnék, ha a nézők egyenes
adásban is beleszólhatnának a műsorba.
"Telefonálni, szavazni, ez mind nagyon jó - mondja -, csakhogy az emberek már hozzászoktak ehhez. Mi már 1968-ban rendeztünk nemzetközi fórumot
a csehszlovák válságról. Az emberek valósággal megrohamozták a telefonokat és
mind azt kérdezték, hogy miért buktatták meg Dubceket." Kelet-Európa többi
országában a felvételről sugárzott műsor az általános; Magyarországon ellenben éppen az SZKP XXVII.
kongresszusa előtt 100 tévénézőt hívtak meg, hogy vegyenek részt a
Szovjetunióról szóló - egyenes adásban közvetített - fórumon.
"A kérdések nagyon
közvetlenek voltak. Miért nem lehet szabadon utazni a Szovjetunióban? Miért
vannak zárt városok a Szovjetunióban? És a meghívott szovjet vendégek
kénytelenek voltak magyarázatot adni - mondja Chrudinák, majd hozzáteszi: Abból az elvből indulunk ki, hogy nincsenek olyan
kérdések, amelyekre ne lehetne választ adni."
A magyar újságírók - tudatában
annak, hogy valamiféle elithez tartoznak - szívesen mutatkoznak leereszkedniük
kelet -európai kollégáik irányában. Ez
utóbbiak "többsége kénytelen megmaradni a kerekasztal-beszélgetések
szintjén,, ahol mindenki csak a párt álláspontját ismételgetheti" -
vélekedett az egyikük.
A Parabola című - a tipikusan
magyar humort tükröző - szatirikus műsor,
még a többinél is provokatívabbnak és felforgatóbbnak számítana más
kelet-európai országokban.
"Manapság már senkit sem botránkoztatunk meg, hacsak nem mutatunk
meztelen nőket" - mondja nevetve a műsor egyik szerkesztője.
A "szocialista
testvériség" nem akadályozza meg a magyarokat abban, hogy kigúnyolják
román szomszédaikat,az országukban dúló személyi kultuszt. A Parabola szellemi
atyja. Árkus József, a közelmúltban
felolvasott egy üzenetet, amelyet egy
bukaresti futballcsapat küldött Ceausescu elnöknek: "A nép szeretett fiának, a nemzet nagy hősének" köszönetet
mondtak a spanyol csapat felett aratott győzelemért.
Miközben a többi szocialista
ország tömegtájékoztatási eszközei nagy óvatossággal szóltak a csernobili
katasztrófa nyomán megnövekedett radioaktivitásról. Árkus József ironikus hangnemben kommentálta
a magyar kormányközleményt, amely
szerint a radioaktivitás szintje
"nagymértékben csökkent" az országban, azután, hogy
"enyhe emelkedésről" számoltak be.
A magyar tévés újságírók azt
állítják, hogy semmiféle nem köti meg a kezüket: a műsorok kialakítása
kizárólag a főszerkesztőtől függ.”
Június
23 – 28. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: A XVI.
veszprémi tv-szemlén, információs vetítés keretében, a ,,Megy a gőzös", a
„Hét kívánság" és a „Bauhaus" című filmeket mutattuk be.
Először
szerepeltek pécsi műsorok a veszprémi tv-szemle keretében zajló filmvásáron. A
nemzetiségi szerkesztőség német szekciója által készített „Hartai festett
bútorok", „Kékfestők Magyarországon", „Nagynyárádi búcsú" és
„Orbán-napi ünnep Hajóson" című műsoraink iránt a vártnál is nagyobb volt
a német nyelvű tv-állomások képviselőinek érdeklődése.
Június
27. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy
Budapesten AIDS labor nyílt. A
szerkesztő –riporter Bánki Árpád, az
operatőr Török Vidor volt.
Június
30. Az MTI jelentette ezen a napon:
SD0043 4 130 ntib1046 helikoptert kapott a Magyar Televízió. 1986. június
30 -A közvélemény gyorsabb és korszerűbb
tájékoztatásának,, illetve újszerű közvetítési, formák megoldások
kialakításának elősegítésére a Honvédelmi Minisztérium egy felújított Ka--26 típusú helikoptert
adott át a Magyar Televíziónak az erről szóló megállapodást Horváth István
altábornagy politikai főcsoportfőnök, honvédelmi miniszter és Gerencsér Ferenc
a Magyar Televízió általános elnöke –helyettese hétfőn írta alá. /mti/ -
gn/li/km/il olt 15714 300686 0525
A
Hétvége c. műsor nagy érdeklődést keltő góltotót rendezett. A nyeremények:
színes tévé, számítógép, s a fő-fő nyeremény egy Dacia gépkocsi voltak.
Dunaújvárosban
tanácskoznak az ország immár 21 kábeltelevíziójának szakemberei. (A közösségi
televízió mintegy 162 ezer lakást érint - a magyar tévénézőknek kb. 5
százalékát.)
Tizenhatodik
alkalommal rendezték meg a művészi jellegű televíziós alkotások veszprémi
találkozóját. Az elmúlt évben képernyőre került tévéfilmek és tévéjátékok
közül 21 alkotás ("drámai" és "szórakoztató" csoportban)
versenyez a Huszár Tibor akadémikus vezetésével működő szakmai zsűri, ill. a
Veszprém lakóiból verbuválódott közönség zsűri előtt. A versenyműveket a 2.
programon a közönség is láthatja - a kora délutáni programot azonban csupán a
Kab-hegyi adó továbbítja. A fesztivál vitatémájába televízió művészeti
műsorainak társadalmi hatása. A drámai kategória fődíját a Bevégezetlen ragozás
c. film nyeri (forgatókönyv - Örkény István műveiből - és rendezés:
Esztergályos Károly). A szórakoztató kategória fődíja Farkasházy Tivadar -
Verebes István Telepohár c. kabaréműsora. Veszprém város díját kapja az
Egységben az erő (rendező: Marosi Gyula), a Tavaszi Fesztivál díját Bednai
Nándor - Tabi László-ötletekből írt - Mennyei hang c. filmje. Közönségdíj:
Krízis (Málnay Levente), illetve Hofi Géza Koncert című produkciója (rendező:
Horváth Ádám).
Lezárva,
2018-08-02
Folytatása következik rövidesen, A Magyar
televíziózás története XXX. 2. 1986. részben.
A
témához tartozó filmográfia szokás szerint a 2. rész végén lesz olvasható.