1986.II.féléve

 

Dunavölgyi Péter:

 

 

Folytatása  A Magyar televíziózás története XXX. 1. 1986. részének.

 

 

Külföldön történt:

 

Az év borzalmas szenzációja az ukrajnai Csernobilban történt reaktor-katasztrófa volt. Ha Csernobil volt az év tragédiája, akkor az amerikai Challenger űrsikló katasztrófája az év videója. Sok millió amerikai tévénéző látta élőben, egyenesben, hogy alig egy perccel az indítás után a hét embert - közöttük egy tanárnőt - szállító űrhajó darabjaira szakad a levegőben. Aznap este Reagan elnök lemondta szokásos évértékelő beszédét és inkább az áldozatok emléke előtt hajtott fejet a televízióban.

Reagan és Gorbacsov reyjkjaviki csúcstalálkozója volt.

A szovjetek mindenbe belementek volna, egy feltétellel: ha Reagan lemond a csillagháborúról. Minthogy erre az amerikai elnök nem volt hajlandó, Gorbacsov azt mondta neki, viszlát. De a dialógus fennmaradt.

Amerikában októberben, meghalt Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar Nobel-díjas, aki itthoni teljesítményért kapta a legnagyobb tudományos elismerést.

 

 

Magyarországon történt:

 

Megszületett a szocialista világ első csődtörvénye.

1986 novemberében a nyugati fogyasztói társadalom újabb hadállást tudott kiépíteni Magyarországon, McDonalds Betört hazánkba a legismertebb amerikai gyorséttermi hálózat, a magyarnak már nem kellett Bécsbe utaznia, hogy egy Big Mac-et fogyasszon.

A nyáron Danubius néven megindult az ország első kereskedelmi rádiója.

Az autósport királynőjéről, a Forma 1-ről sem akartunk lemaradni. Mogyoródon megépült a Hungaroring, amelyet Bernie Eccleston, a verseny tulajdonosa, a világ legjobb Forma 1-es pályájának minősített. Az első versenyt, 86 nyarán, az újdonságnak is szóló frenetikus érdeklődés és izgalom kísérte, hogy aztán a győztest, egészen szokatlan módon, maga Lázár György miniszterelnök köszöntse.

A páratlan veszteségek éve volt Magyarországon, egyszerre halt meg Ruttkai Éva, Páger Antal és Major Tamás. Elment Fényes Szabolcs, a slágerkirály, az operett pótolhatatlan bajnoka is, meg Kellér Dezső, a finom hangú, ugyancsak az operettírásban jeleskedő konferanszié. Velük aztán meg is szűnt a Nagymező utca az lenni, ami volt egyaránt meghalt népszerű humorista, Mikes György. Kidőlt a két legnagyobb könyvkiadó, a Magvető és a Szépirodalmi vezetője, Kardos György illetve Illés Endre.

A magyar labdarúgásnak volt egy gyönyörű tavasza, amikor a Népstadionban 3:0-ra megvertük a brazilokat és komoly világbajnoki reményekkel utaztunk el Mexikóba. A VB-én azonban már az első meccsen beütött a katasztrófa, példátlan 6:0-ás vereséget szenvedtünk a Szovjetuniótól, s hamarosan csomagolhattunk is.

Queen eljött jön Magyarországra. A világ akkor talán legjobban futó pop-együttese nem csak a Népstadionban koncertezett, hanem Zsombolyai János irányításával tizenhat kamera rögzítette filmre legfrissebb lemezük anyagát. Így aztán a világ első és utolsó, egész estét betöltő Queen-filmje Budapesten született, - némi városreklámmal vegyítve...

 

Az MTV-ben történt:

 

Gelencsér Ferenc elvtársat az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya politikai munkatársát felmenti beosztása alól, hozzájárul, hogy Gelencsér Ferenc elvtársat a Magyar Televízió általános elnökhelyettesévé nevezzék ki. Az MSZMP KB Titkárság hozzájárul, hogy dr Murai György elvtársat az MSZMP VI. kerületi Párbizottságának első titkárát a Magyar Televízió elnök-helyettesévé nevezzék ki. Hozzáhárul, hogy Szinetár Miklós elvtársat a Magyar Televízió elnök-helyettesét beosztásának meghagyásával a Televízió főrendezőjévé kívánják kinevezni.

Elhunyt dr. Forgó Mihály, a Magyar Televízió műszaki-fejlesztési igazgatója és a rádióban-tévében. Május 7-én, hosszan tartó, súlyos betegség után 64 éves korában elhunyt Kukk György, a TV – Híradó külpolitikai szerkesztőségének (rovatának) vezetője.

Horváth J. Ferencet a híradó korábbi főszerkesztő helyettesét és Sándor Györgyöt, volt műsorigazgatót Lakatos Ernő, kitüntette.

A nézők tábora igazi tévészemélyiséget gyászol: a szép magyar beszédre oktató - fiatalon, tragikus baleset nyomán elhunyt - Montágh Imrét. S elhunyt Dobos István, is a dramaturgia, majd a külügyi osztály volt vezetője, később a filmfőosztály egyik vezetője alakja, valamint Fodor Imréné.

 

 

 

 

 

(Folytatása  A Magyar televíziózás története XXX. 1. 1986. részének.)

 

 

 

Július

 

 

 

Egy kis műsor statisztika: a heti műsor átlagosan 95 óra (1. prog­ram 68, 2. program 32 óra). A saját gyártású és a vásárolt műso­rok aránya: 62-38%.

 

A mexikói labdarúgó-világbajnokság mérkőzései közül itthon legtöbben a magyar-francia összecsapást nézték - a Tömegkom­munikációs Kutatóközpont felmérése szerint több mint 5 és fél

milliónyian. (Ugyanennek a mérkőzésnek a legalacsonyabb tetszési indexe: 41 pont - nyilván a magyar vereséggel össze­függésben... A legjobban - 91 pont - a brazil-francia mérkőzés tetszett.)

 

Július 1. 19.30  A Híradó beszámolt arról, hogy elhunyt Lékai László bíboros, a szerkesztő – riporter Juszt László, az operatőr Huber Pál volt.

Egy héten át az esti Híradó előtt 2 perces "miniműsor" a nap közlekedési tragédiáit mutatja be. A műsor "munkacíme" is a cél­kitűzésre utal: "Sokkoló"... a sorozatot Juszt László készítette Huber Pállal. 

„ Ha csak tehettem messzire ke­rültem az elmúlt hét Hiradó-előhangját; azt a.naponkénti, két­perces kis filmjelentést, amely a közúti balesetek válogatott szörnyűségeivel óhajtotta fegyel­mezett autóvezetésre szoktatni a nagyközönséget. Elég volt azon­ban néhány képvillanás is ahhoz, hogy - méltóan az utólag adományozott címhez - szinte sokkos állapotban, remegve, szo­rongva induljak el útjainkon. Min­den szembejövő jármű vezetőjé­ben azt a vadembert véltem föl­fedezni, aki az előző este bemu­tatott baleset okozója volt Má­sok is hasonló ,,tünetekről" pa­naszkodtak. Nyilvánvaló persze, hogy azok a . televíziósok, akik vértől, haláltól nem borzadva, az •illetéktelenség tudatát is leküzdve forgattak mentőautók ajtainál ,hullaszállítók bádogedényeinél  fájdalmaikat elfojtani nem tudó hozzátartozók közelében, a nézők elbizonytalanításáért, hanem éppen ellenkezőleg , biztonságos mindennapjainkkért dolgoztak. (…) „- írta Lőcsei Gabriella, Magyar Nemzet, 198. július 23.

 

 

 

Az MSZMP Politikai Bizottsága 1986. július 1-i határozatának végrehajtására Dr. Kornidesz Mihály elnök és Kígyós Sándor az MSZMP MTV Pártbizottsága titkára Intézkedési tervet készített.  Ebben többek között megfogalmazták a következőket:

 

„(…) A Politikai Bizottság határozatában megfogalmazott feladatok színvonalasabb, átgondoltabb és fegyelmezettebb   munkát követelnek az intézmény minden dolgozójától.

1./  A politikai adások területén a műsorok színvonalának növelése érdekében fokozni kell a belpolitikai műsorok nyíltságát, őszinteségét, aktualitását. A lakosság hangulatának, közérzetének javítását szolgálja, ha idejében, gyorsan választ kap kérdéseire.

A, Gazdaságpolitikai műsoraink színvonalának emelése érdekében, erősíteni kell a szerkesztőgárdát gazdaságpolitikában jártas tehetséges fiatalokkal, tapasztalt újságírókkal.

B, Mivel műsorainknak közvéleményt formáló és tükröző, nyilvánosságszervező feladata van, szaporítanunk kell a közönség bevonásával készülő helyszíni közvetítéseket, a demokratikus közéletet erősítő, az új jelenségeket elemző műsorokat. (…)

H, Szükséges az önálló külföldi tudósítói hálózat bővítése, az eddiginél szélesebbkörű rendszeres együttműködés kialakítása a magyar sajtó egészével és szorosabb kapcsolat kiépítése az MTI tudósító hálózatával.

Felelős: Gerencsér Ferenc Határidő: 1987 januárjától, folyamatos.

 

2. A művészeti szerkesztőségek fontos feladata, hogy az elmúlt periódushoz képest, több a magyar valóságot, a kortárs élet drámáit tükröző művet is teremtsenek.  (…) Több zenei, irodalmi műsort, több hazai tv-játékot és színházi közvetítést kell sugározni.  (…)

Felelős : Murai György

 

(…) A Magyar Televízió pártszervezete szervezzen találkozót, közös aktívaülést az Írószövetség pártszervezetével a mai magyar drámák, tv-játékok alkotásáról, feladatairól. Felelős: Kígyós Sándor

 

(…)    A hétfői adásnapok szerény számát megtartva, növeljük a II. program műsoridejét, elsősorban szombat és vasárnap délelőtt. „ - Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A-9-a,   182. doboz (MTV Pártbizottsági iratok)

 

 

Július 1. Befejeződött a Budapestről Pécsre te­lepített színes filmbontó berendezések szerelése. Pálfy István operatőr főoperatőri kinevezést ka­pott. Elkészült Stúdió klimatizáló beren­dezése! Az év eleje óta - a stúdiótérben folyó nagyará­nyú építkezések miatt - minden műsorunkat az alig 18 m2-es könyvtárhelyiségből voltunk kény­telenek sugározni.

 

 

Egyórás helyszíni élő közvetítés a körzeti adások keretében Keszthelyről. Az adást az SZ-2-es követítőkocsival valósítottuk meg, amely immár Stúdiónk tulajdona.

 

Július 3. 18.25 Cimboraság, látogatóban Borsos Miklósnál. Szerkesztő – riporter: É. Szabó Márta, operatőr: Gyulay Gaál Krisztián, rendezte: Kardos ferenc.

 

 

20.05  Méhes György: 33 névtelen levél, -tv – játék. Dramaturg: Kocsis István, vezető – operatőr: Kaziczky László, rendezte: Radó Gyula. Szereplők: Sunyovszky Szilvia, Bács Ferenc, Tanay Bella, Biluska Annamária, Borbáth Ottilia, Kun Vilmos,  Horváth Sándor, Zsíros Ágnes fh., Paudits Béla, Nagy Zoltán, Jáky Béla, Szabó Imre, Orbán Károly.

 

Július 4. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy elkezdte működését az első japán – magyar vegyes-vállalat                      Berecz Anna szerkesztő- riporter ,  operatőr Butskó György volt.

 

Július 5.  19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy hiánycikk a sör!   Berecz Anna szerkesztő - riporter ,  operatőr Nagy Béla    volt.

 

 

20.05 Budapest titkai. Tabán.  Szerkesztő: Kuczka Judit, operatőr: Czabarka Péter, rendező: Szakály István.

 

 

20.25. Baden-Baden – Balaton, zenés találkozás a Balatonnál és a Fekete –erdőben. AZ MTV és a Südwestfunk közös műsora. Vendéglátók: Beate Granzow (Felföldi Anikó) és Kovács József . szerkesztő: Lengyefi Miklós, Christoph Winter, vezető – operatőr: Szalay Z. László, és Detlef Ruge, rendezte: Tánczos Gábor.

 

 

Július 5. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:

Fényképes hírben számolt be a Film Színház Muzsika „Valóságos legenda és legen­dás valóság" című koprodukciós műsorunkról. A műsort, mely Mátyás királyról szól, a Ljublja­nai Televízióval közösen készítjük. (Forgatókönyvíró-rendező: dr. Jósfay György.) Mátyás király szerepében a frissen diplomázott Baráth Attila. Partnernője a szlovén Majda Korosa. Bonfini szerepében Nagy Attila.

 

Július 6. 11.25 Parti party,  avagy hogyan látják a városlakók, a tanácselnökök, a művészek, Vác, Esztergom, Szentendre, visegrád múltját, jelenét, jövőjét. Műsorvezető: Rapcsányi László, operatőr: Bodó János, rendezte: Soós Árpád.

 

19.30 A Híradó beszámolt a Budaőrsi Repülőnapról, a  szerkesztő- riporter  és az  operatőr Edelényi Gábor volt.

 

 

Július 8.  Mi forog az agyak körül? – dokumentumfilm. Szerkesztő: Müller Magda, rendezte:Pál Klára, operatőr: Molnár Péter, Miszlay Gyula, Marlen Urutjan.

 

Július 8. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy  eltemették Esztergomban Lékai László bíborost. A szerkesztő- riporter , Murányi László, az  operatőr Török Vidor és Nagy Béla volt.

 

Július 9. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy  a MUOSZ-ban Pálfy József jelentette be, hogy az újságíró iskola felvette a Bálint György nevet,szerkesztő- riporter Tarjányi  Ingrid,  az  operatőr  Horváth István volt.

 

 

Július 10. 21.05 Panoráma – mv: Baló György

 

Július 8. 21.00 Stúdió’86  mv: Petrányi Judit

 

Július 14. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy   Gorbacsov találkozott a Moszkvában tartózkodó Nemzetközi Tudóskonferencia résztvevőivel, a szerkesztő- riporter Hardy Mihály, moszkvai tudósító volt.

 

Július 14.  elnök -helytettesi értekezlet jegyzőkönyvéből:

3. AZ MTV tulajdonát képező helikopter igénybevételét Aczél E. elvtárs engedélyezi. Edelényi Gábor csoportvezető irányításával állandó stáb kezdi meg működését a gépen. Lehetőség szerint U-Matic law-band felszerelésről gondoskodni kell. Felelős: Hurbán et. - Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-a-9. 94 doboz MTV iratok. 

„Merre köröz aTv helikoptere? A helikoptert, KA—26-os típusút kapott a Magvar Televízió a néphadseregtől.

Mire használják majd? - kérdeztük ma delelőt A repülő operatőrtől Edelényi Gábortól.

- Különleges feladatok megoldásához szállunk fől, kis stábbal, négyen. Nem­csak a nagy - távolságokat rövidítjük le ily módon, egyébként nehezen megközelíthető helyekre szeretnénk eljutni. Elrepülhetünk a géppel például egy tanyá­ra. Riportot csinálhatunk, miként élnek ott az embe­rek. Persze egy-egy eseményről Buda­pestre küldésére is segítség a gép, amely főleg a Tv-híradónak dolgozok majd.

- Ki vezeti a helikoptert, hol lesz. a bázisa?

- Budaörs a repterünk. A MÉM-mel -kötöttünk szerződést, a pilótákat ok adják.

- A honvédségnek kö­szönhető a helikopter,   ám még lajstromoztatni kell. Ezekben a napokban fo­lyik az ügyintézés.

- A légügyi hatóság kedvünkért egyéni' lajst­romjelet adott: HAYTV. Szeretnénk, ha a mentőhe­likopterekhez hasonlóan a későbbiek folyamán mi is rugalmas repülési enge­délyhez" jutnánk. 

- Mi lesz a- Tv-helikopter első feladata?

- Vasárnap Budaörsön, a repülőnapon debütál.  – írta  (b. sz. p.) – Esti Hírlap, 1986.  július 5.

 

Július 15. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy az OTP a számlák költségeiről döntött Juszt László  szerkesztő- riporter , Huber Pál  operatőr  volt

 

Július 15. 21.00 Stúdió’86  mv: Szegvári Katalin

 

Július 16. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy elkészült határidő előtt a Hotel Club Tihany. Tarjányi Ingrid szerkesztő- riporter,operatőr Zih Béla  volt.

 

Július 17. 20.05  Remenyik Zsigmond: Kard és kocka,  tv-film. Szereplők: Dörner György, Rumbold Ödön, Hartmann Teréz, Zsíros Ágnes fh., Raksányi Gellért, Lukácsi József, Ujlaky Dénes, Kézdy György, Bagó Bertalan fh., Epres Attila fh., Győri Péter, Kiss Erika fh.  Dramaturg: Bernát László, operatőr Mestyán Tibor, rendezte: Félix László.

 

 

Július 17. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy a cannes-i nemzetközi reklámfilm-fesztiválon első díjat nyert a Ma­gyar Televízió Pillanatragasztó c. reklámfilmje. A filmet az MTV Kereskedelmi Igazgatósága készítette, az alkotók: Szegedi András, Kaminszky Valadimir, Király Péter voltak. A díjazásról a Híradó is beszámolt aznap.

 

 

Július 18. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy  Csernobil melletti két faluba visszaköltöznek az emberek,                    szerkesztő- riporter Hardy Mihály moszkvai tudósító volt. Vajek Judit  szerkesztő- riporter , Burza Árpád kritikai riportban kereste a választ arra, hogy miért nem lehet féltartós tejet kapni.

 

Július 19. 17.30  Teleráma – téma a Veszprémi TV - találkozó. Szerkesztő - műsorvezető: Vitray Tamás

 

 

Július 19. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy milyen a forgalom a hétvégi utakon Edelényi Gábor folyamatosan a helikopterről követte a forgalom alakulását. A gyorsabb és korszerűbb tájékoztatási formák és képi megol­dások kialakításának elősegítésére a Honvédelmi Minisztérium egy helikoptert (!) ad át a Magyar Televíziónak. (Operatőre a repülés szerelmese: Edelényi Gábor.)

A Híradóban Wojciech Jaruzelski tábornok nyilatkozatát is közölték.

 

„A lengyel nemzeti ünnep estéjén a magyar televízió inter­jút sugárzott Wojciech Jaruzelski tábornokkal, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A három magyar újságíró nyílt, célratörő kérdéseire a vezető lengyel politikus őszinte, elemző értékű válaszokat adott. A figyelmes néző előtt a beszélgetés végére plasztikusan rajzo­lódott ki a mai Lengyelország képe, s a történelmi évszázadok éppen úgy, mint a legutóbbi nehéz esztendők. Nem célunk ezúttal az interjú részletes felidézése, néhány emlékezetes gondolatra azonban szeretnénk ismételten ráirá­nyítani a figyelmet. Még mindig „a hegyre felfelé gurítjuk a nehéz követ" - vázolta a helyzetet az első titkár, - „Arra kell törekednünk, hogy a kő egyre könnyebb legyen, s mind gyor­sabban haladjunk felfelé." Aztán egy újabb kép: „Mi most lábadozunk, s nyíltan, őszintén beszélünk erről a betegségről, a tünetekről. Mindenesetre a páciens gyógyul, a terápia hatá­sos volt, tehát folytatni kell." Szó esett a Lengyelországban annyira fontos kérdésről: az állam és az egyház viszonyáról, majd a pluralizmus értelme­zéséről. Nem adminisztratív intézkedésekkel kell legyőzni a más nézeteket - hangsúlyozta Wojciech Jaruzelski. - „Vi­lágossá, érthetővé kell tennünk marxista világnézetünket. Ideológiánk legyen vonzóbb, erősebb, hatásosabb, mint má­soké." Mindig visszatérő téma volt a politikus, a vezető kötelező szerénysége, az ember szolgálatának elsődlegessége. A Kádár Jánostól tanultakra utalva - akinek személyiségét, politikai mentalitását rendkívül nagyra becsülte az első titkár - külön hangsúllyal' említette a tömegek bizalmának megnyerését és megőrzésének fontosságát. Felhasználva az alkalmat, köszönetet mondott a szocialis­ta országoknak, elsősorban a Szovjetuniónak azért a segítsé­gért, amelyben a nehéz időkben, s  ma is részesítik hazáját. „A kétoldalú kapcsolatokat, a magyar—lengyel együttmű­ködést jól alapozzák meg a közös múlt- emlékei; s azok a ta­pasztalatok, amelyeket a szocialista építés éveiben, évtizedei­ben szereztünk, s amelyek — mint a nyilatkozó rámutatott — kölcsönösen hasznosíthatók ma is. A kedden este sugárzott interjú' jó bepillantást adott Len­gyelország mai életébe, s hozzájárult ahhoz is, hogy a szo­cialista közösség életéről, együttműködéséről új ismereteket szerezzünk” (-írta (t) )- Népszava, 1986. július 24.

 

Július 22. 21.00 Stúdió ’86 mv: Érdi Sándor

 

Július 13. 11.25   Zenebutik. Szerkesztő-műsorvezető: Juhász Előd, rendezte: Soós Árpád, operatőr: Turi Tibor.

 

Július 26.              3X3  riporter- műsorvezető: Vágó István, rendezte: Bodnár István, operatőr: B. Marton Frigyes

 

Július 13.  Vendégjáték Stúdióban. 3. szereplők: Mészöly Katalin, Horváth Bálint, műsorvezető: Antal Imre, szerkesztő: Váradi Ágnes, operatőr: Káplár Ferenc, rendezte: Horváth Zoltán.

 

 

Július 19 - 22. ülőröplabda-világbajnokság Pécsett. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Vasárnap és kedden húsz-húsz perces össze­foglalóval jelentkeztünk a Telesport keretében, 22-én pedig - a körzeti adás részeként —, több­ször is kapcsoltuk a világbajnokság helyszínét. A versenyeknek helyet adó Nevelési Központhoz mindkét közvetítőkocsink kivonult, az akcióban résztvevő munkatársaink száma 44 fő volt.

 

 

Július 18 - 28. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Forgatás Szlovéniában. „Feléb­redt Mátyás király" címmel közölt fényképes tu­dósítást a ljubljanai Rádió és Televízió Újság koprodukciós műsorunk forgatásáról melynek szlovéniai helyszínei Celje, Maribor, Trogir, Kam-niski Bistrica, Sibenik, Dubrovnik, valamint a Peca hegy és a

 

Július 21. Véget ért az Interpop műsor a kettes adón három nap után. „Véget ért az Interforom '86.    Idejött 18 éves, majdnem gyerek olasz lány, Giorgia FT és összenyert mindent, ami csak lehetséges. Persze cseppet  sem   érdemtelen vitte  Siófokról   Itáliába külföldi előadói nagydíjat, a csütörtöki  és  szombati közönségdíjakat, egyértel­műen ő volt a legjobb, órák  alatt   vált   mindenki kedvencévé. Nincsenek sztárallűrjei, közvetlen, ked­ves, hiszem: sokat hallunk még róla.  Hangja egyéni, előadásmódja drámai, s bár á rockstílus állna közelebb hozzá, mégis lassú számot mutatott be. A háromnapos popmegéretést alapos előkészü­let után rendezték meg. Szükség is volt a körülte­kintésre, hiszen nemzetkö­zi) találkozónak először adott otthont Magyaror­szág, és két évtizede nem volt táncdalfesztivál. Az esemény életre hívói: az Országos Rendező Iroda, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, a Magyar Televí­zió, a Magyar Rádió-és az lnterkoncert. A szabályok, szerint névvel nem lehe­tett, az elöadókat nevezni, felkérték a fellépésre őket. A külföldieket feltehetően nem volt könnyű megnyerni a rész­vételre, igen nehéz az ilyes­mi megszervezése, de meg­győződhettünk róla: a ki­választás jól történt. A már említett olasz kislány mel­lett kiváló benyomást kel­tett például a bolgár Ciorgia Sztancsev. a svájci Christine Jaccard és a döntőbe nem került angol Megg Nicol.

A magyarok? Semmi kü­lönös, a berobbanásra a je­lek szerint még nem érke­zett el az idő. A műfaj belsö törvényeit ismerve: hiába adatik meg a kiug­rási lehetőség, ha kevés a jó hangú énekes, hiányoz­nak az egyéniségek. Ha nincs mondanivaló, ha nap­jaink zenekarai rosszabbak, semmitmondóbbak, mint az elődök. Így a várakozás el­lenére nem mozdult meg az állóvíz.  (…)- írta (z- za) Esti Hírlap, a1986. július 21. 

 

Részben a Magyar Televízió és a Magyar Rádió szervezésé­ben zajlott az első siófoki "Interpopfesztivál". (Győztese az olasz Giorgia Fiorio és a magyar Napóleon BLD együttes.)

 

„A nemzetközi zsűri a bemutatott    produkciók után meghozta döntését, s miután kiosztott 13 djat, majdnem mindenkinek ju­tott az elismerésből. A ma­gyar előadói nagydíjat nem érdemtelenül kapta a Na­póleon BLD (a BLD a Boulevard rövidítése), az első helyezett pedig Balogh Ferenc lett, a Máté Péter­ről szóló kitűnő kompozí­cióval. A műsorvezető. Bogyai Katalin is így búcsú­zott, Viszlát, talán 1987-ben. Az Interpop fesztivál életre hívása helyes kezde­ményezés, reméljük, a jö­vőben találkozunk olyan előadóval, mint az első számú kedvenc; Giorgia. S talán egyszer majd a ma­gyar előadókról is többet, jobbat írhatunk.

(—za)

 

„Idejött 18 éves, majdnem gyermek olasz lány, Giorgia FT és összenyert mindent, arra csak lelhetséges. Persze cseppet  sem   érdemtelen vitte  Siófokról   Itáliába külföldi előadói nagydíjat, a    csütörtöki  és  szombati közönségdíjakat,    egyértel­műen ő volt    a    legjobb, órák  alatt   vált   mindenki kedvencévé. Nincsenek sztárallűrjei, közvetlen, ked­ves, hiszem: sokat hallunk még róla.  Hangja  egyéni, előadásmódja drámai, s bár á rockslílus állna közelebb hozzá, mégis lassú számot mutatott be.

A háromnapos popmeg­méretést alapos előkészü­let után rendezték meg. Szükség is volt a körülte­kintésre, hiszen a nemzetkö­zi) találkozónak először adott otthont Magyaror­szág, és két évtizede nem volt  táncdalfesztivál. Az esemény életre hívói: az Országos Rendező Iroda, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, a Magyar Televí­zió, a .Magyar Rádió-és lnterkoncert. Volt. A szabályok, szerint neveiéi nem lehe­tett, az elöadóként felkérték a fellépésre. A kütföldieket feltehetően nem volt könnyű megnyerni a rész­vételre, igen nehéz az ilyes­mi megszervezése, de meg­győződhettünk róla: a ki­választás jól történt. A már említett olasz kislány mel­lett kiváló benyomást kel­tett például a bolgár Georgi Sztancsev. a svájci Christine Jaccard és a döntőbe nem került angol Megg Nicol.

A  magyarok? Semmi kü­lönös, a berobbanásra a je­lek szerint még nem érke­zett el az idő. A műfaj b?lsö törvényeit ismerve: hiúba adatik meg a kiug­rási lehetőség, ha kevés a jó hangú énekes, hiányoz­nak cz egyéniségt}^;. ha nincs mondanivaló, ha nap­jaink zenekarai rosszabbak, semmitmondóbbak, mint az elődök. Így a várakozás el­lenére nem mozdult meg az

A nemzetközi zsűri a bemutatott     produkciók után meghozta döntését, s miután kiosztott 13 díjat, majdnem mindenkinek ju­tott az elismerésből. A ma­gyar előadói nagydijat nem érdemtelenül kapta a Na­póleon BLD (a BLD a Boulevard rövidítése), az első helyezett pedig Balogh Ferenc lett, a Máté Péter­ről szóló kitűnő kompozí­cióval. A műsorvezető. Bogyai Katalin is így búcsú­zott, Viszlát, talán 19S7-ben. Az Interpop fesztivál életre hívása helyes kezde­ményezés, reméljük, a jö­vőben találkozunk olyan előadóval, mint az első számú kedvenc; Giorgia. S talán egyszer majd a ma­gyar előadókról is többet, jobbat írhatunk. „ – írta (z-za).  Esti Hírlap, 1986. július 21. „

 

Július 21. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Hatoldalas képes összeállításban számol be az ,,Ez a divat" arról az akcióról, mely­nek keretében munkatársaink egy csoportját „át­változtatták" a Magyar Divatintézet szakemberei. A képernyőn való még kellemesebb megjelenés érdekében Hárságyi Margit, Körmöczi Zsuzsa, Rózsavölgyi Erzsébet, Füzes János és Kurucz Gyu­la vettek részt az ,,Ez a divat" szerkesztősége és Stúdiónk közös akciójában.

 

 

Július 22. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy elhunyt Illés Endre a  szerkesztő- riporter Bayer Ilona, az operatőr Hornyai Sándor volt.

 

Július 24.  Nicodomi Dario: Hajnalban, délben, este – tv-játék. Szereplők: Ráczkevei Anna, Szakácsi Sándor, vezető-operatőr: Czabarka György, dramaturg: Litványi Károly, rendezte: Horváth Tibor.

 

 

 

 

Július 22-24. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:

Az Újvidéki Televízió delegációja Pécsett. Predrag Stepanovic „Megfelezettek" cí­mű tv-játékának forgatókönyvét véglegesítettük. Az első magyarországi szerb-horvát nyelvű tv-já­tékot a két televízió koprodukciójaként még eb­ben az esztendőben rögzíteni kívánjuk. A delegáció kíséretében búcsúlátogatásra Stú­diónkba érkezett Fehér Gyula, az NSTV volt mű­sorigazgatója, író, az Újvidék és Pécs közötti te­levíziós kapcsolatok lelkes támogatója, aki a Vaj­dasági Autonóm Tartomány kormányának tagja­ként 1986. október 1-től kulturális titkár (minisz­ter) lesz.

 

Július 24. 19.30 A Híradó beszámolt Kádár János Nógrád – megyei látogatásáról a  szerkesztő- riporter Tardos Júlia és Moldoványi Ákos, volt.

 

 

Július 24. 19.30 A Híradó beszámolt Kádár János Nógrád – megyei látogatásáról a  szerkesztő- riporter Tardos Júlia és Moldoványi Ákos, volt.

 

 

Július 25. 19.30 A Híradó beszámolt a Queen Együttes fogadásáról, a szerkesztő- riporter Aczél Endre, dévai Kovács Gyula az  operatőr   Hornyai Sándor volt.

 

Július 25.  Örkény István – Nemeskürty István: Holtak hallgatása, - tv-játék.  Szereplők: Dózsa László, Gábor Miklós, Gonda György, Heley László, Horváth Sándor, Kautzky József, Kertész Péter, Lőte Attila, Makai Sándor, Mádi Szabó Gábor, Mensáros László, Sárosi Gábor, Somhegyi György, Szabó Kálmán, Szoboszlay Ottó, Usztics Mátyás, Végvári Tamás,. Dramaturg: Szántó Erika, vezető – operatőr: Márk Iván, rendezte: Hajdufy Miklós. 

„ 1973 óta csak J3 esztendő telt el, de a tör­ténelemben és a művészet­történetben néha ez elég nagy idő. Akkor mutatták be ugyanis a Pesti Szín­házban Örkény István és - Nemeskürty István Holtak hallgatása, Requiem egy hadseregért című pódium-játékát. Nem sokkal előtte jelent meg Nemeskürty könyve, amely valójában az elsők között foglalkozott, sajátos, történészek által vitatott, de mégiscsak so­kat megmutató szemszögből, a második magyar hadsereg doni katasztrófá­jával. Azóta egyebek kö­zött, a képernyőn láthat­tuk Sára Sándor e témá­ban készült dokumentum­sorozatát, ahol a szereplők maguk mondták el hiteles történeteiket, s ugyancsak a képernyőn láthattuk Bokor Péter Századunk sorozatá­nak sok részletét, amelyben ugyancsak szó esett a doni katasztrofális visszavonu­lás körülményeiről. Ráadásul maga ez a műfaj is, mármint a színpadi pó­diumjáték, kicsit kiment a divatból. Elég nehéz dologra vállalkozott hát Hájdufy Miklós rendező, aki most a forgatókönyvet is írta, hogy alig több- mint egy óra alatt képernyőre viszi Örkény és Nemeskürty drámai anyagát,  ráadásul azzal  is próbálkozott, hogy adott  pillanatokban    felhasználja, azokat az eredeti híradó anyagokat és hanganyagokat,  amelyek a rendelkezésére álltak. Ugyancsak Banprich Ta­más díszletei között civíl –ruhás narrátorok; egyenru­hás szereplők mozogtak egy jelenet  közeliben. (…)  Látványnak ugyan megnyerő volt mindaz, ami Márk Iván  kamerája elé került, de ez a fajta stilizáció, alighanem eltávolít­ja a nézőt attól az él­ménytől, amelynek éppen megrázó erejével kellene hatnia,. Így azok maradtak a legmeggyőzőbb részletek, amelyekben egy-egy való­ságos személy hiteles sza­vai szembesültek a szerzők által tolmácsolt utókor véleményével. Különösen Jány Gusztáv megjelenítés volt erőteljes, ahogy öt Gábor Miklós megformálta. (…) „ – írta  - bel - , Esti Hírlap, 1986. június 26.

 

 

Július 26. 19.30 A Híradó beszámolt Queen Együttes készülő koncertjéről,  a szerkesztő- riporter Dömsödi Gábor, az   operatőr  Huber Pál  volt.

 

Július 27. 19.30 A Híradó beszámolt a balatonfüredi Anna bálról, a szerkesztő- riporter  Halassy Gábor, az  operatőr   Zóka Gyula a Híradó zalaegerszegi tudósítói voltak.

 

Július 28.  21.10 Hatvanhat – vendég: dr Ábrahám Kálmán államtitkár, Műsorvezető- szerkesztő: Bán János, vezető – operatőr: Mezei István, rendezte: Téglásy Ferenc.

 

 

Július 29.  20.05 Oppenheimer (VII/1) angol tv-filmsorozat indult.

 

21.10 9-es stúdió. A Szovjet Televízió külpolitikai vitaműsora. Műsorvezető: Valentyin Zorin.

 

 

2. műsor –  18.30 Körzeti Adások

Budapest : -

 

Pécs: -  Nagybereki csoda – Közvetítés a Nagybereki Állami Gazdaságból – Negyvenéves a forint.. Egy órás közvetítés volt a körzeti adás keretében a nagybereki Állami Gazdaságból - egyebek mellett a 40 éves forintot köszöntve. (Riporter: Hidvégi József, Pánics György, rendező: Litauszki János, főszerkesztő: Békés Sándor operatőr: Kókányi Zoltán.)

 

Szeged: - Jézus Krisztus Szupersztár – Egy jelkép metamorfózisa – Rákszűrő autóbusz – Kőrkép a Szegedi Ifjúsági Napokról, Főszerkesztő: Tandi Lajos, rendezte: Tóth – Szöllős András.

 

 

20.00 Zenés nyári esték – Rimszkij-Korszakov: Mozart. És Salieri, opera. Szereplők: Márk László, Polgár László, dramaturg: Ruitner Sándor, vezető – operatőr: Sík Igor, rendezte: Ádám Ottó.

 

Július 30.

19.30 A Híradó beszámolt Illés Endre temetéséről, a  szerkesztő- riporter Juszt László, az operatőr Huber Pál volt.

 

 20.05 „Pest mégis szebb” – Korda György Kanadában. Operatőr: Gyulay Gaál Krisztián, rendezte: Tánczos Gábor. Az augusztus 4-i  elnök - helytettesi értekezlet jegyzőkönyvéből:

 

„ Szerdán főműsoridőben ment Korda György kanadai szerepléséről szóló műsor, Pest mégis szebb, címmel. A műsorral több probléma volt, nem főműsoridőben kellett volna adni a szerk. bizottsági ülésen nem derült ki, hogy milyen műsorról volt szó,  a feldolgozás stílusa idegen tőlünk. Murai et.  A következő értekezletig tisztázza, hogy ki készítette a műsort és hogy kerülhetett ebben a formában képernyőre. - Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-a-9. 94 doboz MTV iratok.

 

„Tegnap este az l-es csatornán főműsoridőben láthattuk a : Pest mégis szebb című összeállítást, amelynek alcíme ez volt: Korda György Kanadában. Az első percekben kifejezetten zavart, hogy feltehetően nem tisztították meg kellően az optikát és foltok éktelenkedtek a felvételen. Végül túlságosan is hagyományos összeállítást kaptunk: play back technika, tátogás itt és olt, néhány elkoptatott képi megoldás: Niagara-vízesés, suhanó sirályok, vizet borzoló motorcsónak, szállodai környezet. Az egyetlen igazi ötlet: a hátterbén feltehetően utcai breakesek színesítenek egy számot... Korda persze szépen énekelt, méltó társa Balázs Klári, s a nálunk eddig is meretlen Jean Sem ion énekesnő. A műsor készítői - Gyulai Gaál Krisztián, Kovács Károly, Tánczos Gábor -, azt hiszem, eleve rossz irányban tapogatóztak. Mert például, milyen érdekes félórát lehetett volna összeállítani arról, hogy a hónapokig Kanadában élő énekes házaspár hol lép fel. Milyen ott a fogadtatás? Szeretik-e? - amit csinálnak? Milyen a nagy víz túlsó partján, a nálunk olykor méltatlanul lekezelt vendéglátás, a szó­rakoztató ipar? Milyen az effajta művészet színvona­la ... és így tovább ….-  írta (z-za).  Esti Hírlap, 1986.  július 31.

 

„Pest mégis szebb címmel vetítették - a lehető legjobb műsoridőben,! - azt a, zenés­énekes  riportfilmet, mely Korda György kanadai, tur­néjának bemutatását ígérte. A kitűnő, közkedvelt elő­adóművészben ezúttal sem csalódtunk, mert erényeit és értékeit a távoli városokban s tájakon is megőrizte s fel­ragyogtatta. Rokonszenves és vonzó partnernője, Balázs Klári szintén új színekkel gazdagította produkcióját. Persze, jó lenne tudni, hogy e műsorból valójában mi; az, amit ott, a helyszínen vettek föl?! Annyi bizonyos, hogy érdekesebb és meggyőzőbb lett volna ez a műsor, ha Korda Györgyöt és partnerét az ottani közönsége körében mutatja be. Kanadában sok magyar él. Legutóbb a tévében, is, láthattuk az ott élő, mester­kurzusra meghívott világhí­rű hegedűművészt, Fenyves Lorándot... örülnénk, ha Korda György és természetesen még mások, a jövőben majd azokról is, beszámol­nának, akik őket meghívják, s a mai Magyarország kultúrája iránt megbecsüléssel és szeretettel érdeklődnek. Higgyék el, hogy a hazai művészek és az ottani, kö­zönség találkozása izgalma­sabb és drámaibb látványt nyújthat, mint bármily fel­hőkarcoló, parádés swim-ming pool, vagy száguldó motorcsónak. „ – írta Illés Lajos, Népszava, 1986. augusztus 5.

 

 

 

20.45 Gyöngyössy Imre – Kabai Barna : Jób lázadása – tv-film. Szereplők: Temessy Hédi, Zenthe Ferenc, Fehér Gábor, Henry Gregor, Leticia Cano, Rudolf Péter, Gálffi László. Operatőr: Szabó Gábor. A MAFILM  Társulás Stúdió – az MTV és a ZDF koprodukciója.

 

 

2. műsor –  20.00 Az Airto and Flora Band – a Pri Jazz 1985 fesztiválon. Szerkesztő: Módos Péter, operatőr: Zentay László, rendezte: Kárpáti György.

 

 

A Magyar, a Bolgár és a Csehszlovák Televízió "3x3" című közös szórakoztató műsora a hó utolsó napjaiban Budapestről jelentkezik.

 

Július 31.  (??) Bolgár kertészek, ismeretterjesztő film, szerkesztő: Ifj. Novobátsky Sándor,

 

 

Július 31. 21.05 Hírháttér. A belpolitikai szerkesztőség műsora. A szerkesztőség: Erdős Ákos, Györffy Miklós, Kígyós Sándor, Mester Ákos, Murányi Mihály, Román Péter, Vértes Csaba.

 

„ A Hírháttér legutóbbi   adása elénk visszhangot váltott ki nem­csak a nézők körében, hanem a nyomtatott sajtóban is. Több laptársunk elemezte a műsorban felvetett témákat: a szabad or­vosválasztást,   bizonyos   egész­ségügyi szolgáltatások megfize­tését,Az egészségügyben is nélkülözhetetlen     gazdálkodási szemlélet érvényesítését, a társadalombiztosítás    költségérzékenységét, s-a humánus köte­lességen túl - az orvos anyag érdekeltségét a gyógyításiban. Nem egybehangzóak ezek a elemzések, és a köznapi beszélgetésekben    lecsapódó viták sem. Sokan megkérdőjelezték, miért esik szó az ilyen magas nézőszámú és mindig közérdek­elődést kiváltó műsorban olyan kérdésekről, amelyek még csak az elképzelésekben élnek, de a megvalósulásukhoz még hosszú út vezet? Ilyen például a szabad orvosválasztás, vagy az egész­ségügyi szolgáltatások térítésének kérdése. A jószándékú aggályokat ért­ve, nem mellőzhetők az „altéra pars", a másik oldal érvei, ne­vezetesen, hogy arról, ami körü­löttünk történik, vagy ami az embereket, szakmai közössége­ket, az elméleti szakembereket foglalkoztatja, orról érdemes és helyes beszélni. Természetesen avatotton, felelősséggel - egy­szóval közös gondolkodásra késztetően. Tény, hogy nem értek még meg a feltételek hazánkban a szabad  orvosválasztása. Még sok a tisztázatlan kérdés, de ez nem  zárja   ki,  hogy tanulmányozzuk a lehetséges alternatí­vákat, a lehető legjobb megol­dás előkészítéséhez. A döntést ugyanis - kivált ilyen nagy faj­súlyú, sokakat érintő témákban - nyilván  kimunkált tanulmányok, javaslatoknak, nézetek ütköztetésének kell megelőzniük.

Minden, ami az egészségügyben történik, legközvetlenebbül az állampolgárt, a beteget érin­ti. Ezért kell tudnia (mindarról, ami őérte folyik, akkor is, ha még csak a megoldási lehető­sségek, kérdésnél  tartanak az az egészségügyi ellátás gazdái. Nem hinnénk,hogy  az ilyen,még nem kiforrott elképzelések csak  zavart és  kételyeket tá­masztanak az emberekben, és tovább rontják az orvos - beteg kapcsolatot. Inkább annak len­ne ilyen negatív hatása, ha ezek a viták a kulisszák mögött folynának, a csak a  kiszivárgó féligazságok  és féléresértesülések jutnának el a lakossághoz. „  -írta Légrády Eszter, Magyar Hírlap, 1986. augusztus 6.

 

 

„TÚLJÁTSZOTTAK A GONDOLATTAL (?). A Hírháttér, mint neve utal rá, azt akarja feltárni, ami a hírek mögött van. Az elveket, történéseket, véleményeket, amelyek a hírben jelzett eseményt előidézték, megérlelték. Úgy tetszik, Mester Ákos, még mielőtt rendes évi szabadsá­gát megkezdte volna, a hír elé ment. A csütörtöki Hírhát-tér a hír előterét világította meg. S legalábbis kétséges, hogy sikeresen.

Arról volt szó, ami már szóba került, de amelyről sokak szerint szó sem lehet! Az egészségügyi ellátás hatékonyságának megjavításáról. Magyarán arról, hogyan lehetne az egészségügyi ellátás egyre növekvő költségeit csökkenteni, kevesebb ráfordítással eredményesebben gyógyítani. A kér­déskörnek, mint a műsorban többé-kevésbé kiderült, a ra­cionális magja az, hogyan kellene a "társadalmat, az embe­reket^ megtanítani, hogy többet törődjenek egészségükkel, hogy egészségesen éljenek. Ez ma - kétségtelenül - tár­sadalom alapvető gondja! A legszebb korokban levő fér­fiak aggasztóan megnövekedett halálozási aránya, a táppén­zen töltött napok növekvő száma, a balesetek megszaporo­dása stb egyaránt bizonyítja, hogy életveszélyesen élünk, nem: Vigyázunk magunkra, herdáljuk egészségünket. Aztán elvárjuk ,hogy az egészségügyi szolgálat gyógyítson meg bennünket. Állítsa vissza munkaképességünket, erőn­ket. Ez kétségtelenül rossz sorrend. Mindenekelőtt saját magunknak érdekünk és kötelességünk saját egészségünk védelme. S erre az alapvető érdekre valamiképpen rá kell ébreszteni a társadalom minden tagját!

Nos, félő, hogy ez a racionális mag úgy került szóba a Hírháttérben, hogy abból a megértés helyett félreértés lett. (…) –írta Hári Sándor, Zalai megyei Hírlap, 1986. augusztus 5.

 

 

 

 

 

 

Augusztus

 

 

A nézők tábora igazi tévészemélyiséget gyászol: a szép magyar beszédre oktató - fiatalon, tragikus baleset nyomán elhun) - Montágh Imrét. S elhunyt egy régi érdemes TV-munkatárs is Dobos István, a dramaturgia, majd a külügyi osztály volt vezető je, később a filmfőosztály egyik vezetője.

 

Újszerű módon, hirdetés ill. pályázat útján keres szerkesztő­-riportereket győri, ill. szolnoki tudósítóirodájába a Híradó-főszer­kesztőség.

 

 

"In memóriám Lékai László" címmel műsor emlékezik az el­hunyt esztergomi bíborosra. Szerkesztő – riporter Halák László, oparatőr: Deák Pál, rendező: Bohó Róbert.

 

Augusztus 1. 2 . műsor  19.45. Dosztojevszkij: Sztyepancsikovó falu és lakói, tv-játék.  Dramaturg: Marosi Gyula, rendezte: Mihályfy Sándor. Szereplők: Gyurcsek Sándor, Tomanek Gábor, Gálfy László, Barbinek Péter, Bessenyei Emma, Dénes Piroska, Gálfy Bence, Hodu József, Kalapos László, Szentirmai Éva, Daridai Róbert, Felkai Eszter, Hidvégi Márta, Jancsik Ferenc, Szabó Zsuzsa, Széplaki Endre, Vajda Márta.

 

Az augusztus  1 - i elnök-helyettesi értekezlet jegyzőkönyve szerint:  „Kornidesz et. Határozottan utasította a műsorigazgatóságot, hogy a Politikai Bizottság vonatkozó határozatát a jövőben maradéktalanul tartsák be, azokon a hétfői napokon, amikor sportot adunk, azon felül csak híradó, reklám és esti mese adható!” „Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9. 94 doboz MTV iratok

 

Augusztus 1.  19.45  Dosztojevszkij: Sztyepancsikovó falu és lakói. – tv – játék. Dramaturg: Marosi Gyula,  rendezte:Mihályfy Sándor. Szereplők: Gyurcsek Sándor, Tomanek Gábor, Gálfy László, Barbinek Péter, Besennyei Emma, Dénes Piroska, Gálfy Bence, Hudú József, Kalapos László,  Szetirmai Éva, Daridari Róbert, Felkai eszter,  Hidvégi Márta, Janicsek Ferenc,  Szabó Zsuzsa, Széplaki Endre, Vajda Márta.

 

Augusztus 2. 

16.20  A történet hőse V/1. dokumentum-filmsorozat. Szerkesztő: Rick Nóra, rendezte: Dobay György. A filmsorozat a budapesti VIII. kerületi Vörösmarty Gimnázium I/a. osztályát követi nyomon.

 

17.15    3X3 – Szófiából. A Bolgár, a Csehszlovák és a Magyar Televízió közös szórakoztató műsora. A magyar csapat: Kánya Kata, Gulyás László, Köllő Miklós.  Szerkesztő – riporter: Vágó István, rendezte: Bodnár István.

 

2. műsor – 18.00  Böngészde  (összeállítás ) V/1. rész. Szerkesztő: Szilágyi András, műsorvezető: Kudlik Júlia. Az összeállítás rendezője: Szemes Katalin.

 

20.05 Goldoni: Mirandolina, vígjáték közvetítése a Katona József Színházból, felvételről.

 

Augusztus 3.  17.25  Ördög bújt a vonóba … , cigányzenészek találkozója Óbudán.  Műsorvezető: Kovács P. József, szerkesztő: Lengyelfi Miklós, vezető – operatőr: B. Marton Frigyes, rendezte: Koltay Beáta.

 

2. műsor 20.35 Zenés nyári esték – Delibes – Harangozó : Coppélia, balett tv-változata. Dramaturg: Hámos Veronika, vezető – operatőr_ Darvas Máté, rendezte: Bednai Nándor. Szereplők: Barkóczy Sándor, Éhn Éva,  Csarnáy Katalin, Dózsa Imre, Sipeki Levente, Sebestyén Katalin, Nagy Zoltán, Pongor Ildikó, Edélyi Sándor, Tauz István, Anda Margit, Urbán Ferenc, Pethő László, Szilágyi Mihály.

 

Augusztus 5. Diagnózis 86/8. Szerkesztő- műsorvezető: Csurgay Judit. Rendezze: Törköly Róbert, operatőr: Marlen Urutjan és Szalay Z. László.

 

Augusztus 5. 18.00 Regionálisok a 2. programon

                 

Augusztus 5.  21.00 Stúdió’86 műsorvezető: Vinkó József

 

Augusztus 6. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy  Pásztor Ferenc  szerkesztő- riporter és ifj Pásztor Ferenc operatőr      Vietnamban forgat a Dél-kínai tengeren.

 

Augusztus 7. 19.30 A Híradó beszámolt arról, Cziffra György mesterkurzust tart  a Festetich kastélyban a szerkesztő- riporter Halassy Gábor az operatőr  Zóka Gyula, a Híradó zalaegerszegi tudósítói voltak.

 

Augusztus 07. 21.05 Panoráma – műsorvezető: Kalmár György

 

Augusztus 8. 20.05 Kisfaludy Károly: Kérők,  tv-játék. Szereplők: Agárdy Gábor, Gyabronka József, Hirling István, Kézdy György, Mácsai Pál, Mikó István, Patkós Irma, Szabó Gyula, Székhelyi József, Tahi – Tóth László, Tábori Nóra, Tóth Enikő, Udvaros Dorottya, Farkas Antal, Jáki Béla, Mezei Lajos, Sárosi Gábor, Szabó Imre. Dramaturg: Fáy László, vezető – operatőr: Illés János, rendezte: Bohák György.

           

Augusztus 9.  09.17  Kardok és iskolák.  Közvetítés a Kőszegi nyári színházból, felvételről.

 

Magyarországon a hatvanas évek közepe – vége felé indult el nagyobb fejlődés a hazai motor és autós sportban, Mester István, Ferjáncz Attila, Kiss Dezső jóvoltából. Dávid Sándor volt az szerkesztő, aki megpróbálta a motor sportot a televíziós közvetítések részévé tenni. Ahogy emlékszik még az is nehézséges volt, hogy kiutazzon, kiutazzanak Ausztriába Forma 1 –es versenyt megnézni, mint turisták.  No nem lehetett csak úgy kiutazni, állítólag az Autóklub által szervezett társas utakat kellett figyelni, aki ügyes szemfüles volt és időben jelentkezett bejuthatott a kis csoportba.

 

Dávid Sándor, a Schmindt Péter szerkesztette MTV 1957-1997 című könyvben így emlékezett vissza a Forma 1 közvetítések indulására és az első magyarországi verseny létrejöttére H.I-nek adott interjújában:

„(…) Én ilyen úton-módon már két-három versenyt lát­tam hetvennégy-hetvenötben, tudtam, hogyan s mit kell figyelni, és 1976. január else­jén a Televízióhoz kerültem.

-  Hívásra?

- Hívtak, igen, ismertek már, hatvanhárom óta dolgoztam a tévének külsősként, én ültem Vitray Tamás mellett a vívásközvetítéseken, az öttusán, a lovagláson... de én közvetítettem a hetvenkettes olimpiáról is a vívást. Radnai Jancsi odahívott tehát a sportosztályra januárban, és márciusban egyszer kijött a szobájából az Eurovízió le­velével, pontosabban telexét, hogy ezzel most mit csináljunk? - és olvasta föl, hogy a Forma-1 meghívója. Mindenki nézett, mint a kukák, Radnai fordult volna Jenőhöz Knézyhez - aki addig csinálta a motoros dolgokat, de én közbeszóltam, hogy Jancsi, hát közvetítsük!

- Miért?

- Mert ez egy jó dolog! - Fölajánlottam, hogy elmegyek a saját autómmal, saját benzinnel, és Radnai Jancsi végül kettőnket küldött ki Knézy Jenővel, biztos, ami biztos, de erre pénzt akkor nem lehetett kapni. Az volt a Magyar Televízió nagy szerencséje, hogy Ecclestone akkor ingyen ajánlotta fel a közvetítési jogot...

- Hogyan lehetséges ez?

- Volt esze. Akkor ingyen adta mindenkinek, mára eljutott oda, hogy nyolcszáz­ezer dollárt kér érte.

- De ha ingyen volt is a közvetítési jog, magát a közvetítést csak meg kellett ' oldani...

- Kaptunk napidíjat, a Magyar Televízió rendesen bejelentkezett, de nem kaptunk útiköltségre pénzt.

- Tehát 1976-ban volt az első magyar Forma-1 közvetítés...

- Az Österreichringről közvetített az MTV élő, egyenes adásban, esett az eső, és egyszer el kellett halasztani a rajtot. Emiatt a verseny kicsúszott a rendes közvetítési időből. Szegény Pallós Klári volt a turnusvezető, én voltam a soros közvetítő, vagyis éppen én beszéltem, amikor Klári fülembe szólt, írd és mondd öt perccel a verseny vége előtt, hogy legyen szíves, búcsúzzon el! Mit tehettem, elköszöntem a nézőktől pár körrel a futam vége előtt. Ez volt a televíziós Forma-1 közvetítés nagy szeren­cséje, mert ettől „fölrobbant" az ország. Kiderült, hogy ez mindenkit érdekel - az újságírók teleírták mérges glosszákkal a lapokat, de a teljes nézőtábor igencsak föl volt háborodva. Ettől kezdve a televízióban - és ez Radnainak is köszönhető, aki az újtól nem zárkózott el - sima útja lett a Forma-l-nek. Következő lépcső az volt, amikor a Philip Morris, vagyis a Marlboro beszállt az Egri Dohánygyárba. Össze­barátkoztam az egyik vezetővel, Félix Schulzbergerrel, aki - miután én sokat segítet­tem neki a magyar sportban való tájékozódásban -, felajánlotta, hogy szponzorálják a magyar Forma-l-es közvetítéseket.

- És hogyan lett magyar pálya, magyar verseny?

- 1983-ban egy magyar hazánkfia Rio de Janeiróból az ottani követségen keresztül hazatelexezett - akkor még nem volt fax -, hogy Ecclestone úr érdeklődik a Forma-1 keleti lehetőségei iránt. A külügyből minket hívtak föl elsőnek, hogy szerintük mit lehet ezzel a Forma-1-gyei tenni, mi hárman indítottuk az egész magyarországi Forma-1-et, Nádasdy János, a Magyar Autó- és Motorsport Szövetség főtitkára, Hámori Tamás, az OTSH külügyi osztályának helyettes vezetője és én mint szak­újságíró - utána Balogh Tibort, az Autóklub vezetőjét is bevontuk. Mi tárgyaltunk Bernié Ecclestone-nal, aki azt hitte, egyszerű az élet, itthagyta a szerződéstervezetet és várta a választ. Három hónap múlva visszajött, és tajtékot hányt, mert a tárgyaló­partnerei mind kicserélődtek. Nagyon sokan drukkoltak, hogy ne „jöjjön össze" a magyar Forma-1.

- Miért?

- Mindenkinek volt baja vele.

 -A politikának?

 - A politika először elzárkózott attól, hogy bármiféle állami segítséget adjon. De Hámori Tamás együtt teniszezett Bartha Ferenccel, az ismert bankárral, aki akkor a miniszterelnök-helyettes személyi titkára volt, de ismerte a közlekedési miniszter helyettesét is. Ez a miniszterhelyettes építette a Nyugati pályaudvar előtti felüljárót, azt éppen befejezték, nem volt munkája. Szeretett volna valamit csinálni, és meghal­lotta Bartha Feritől, hogy létezik az Ecclestone-féle ajánlat. Kiszignáltatta magának a miniszterelnökségtől a feladatot, és „pillanatok alatt" megépítette a mogyoródi pályát. Ez a pillanat három évet jelent, mert '83-ban jött Ecclestone és '86-ban nyi­tották meg a pályát. Összecsapták, de meglett, így lett magyar pálya.

- Mennyi üzleti engedményt adott Ecclestone ?

- Bernié nagyon akart egy „vörös futamot", mert be kellett dobni valami újat a világnak. Először Pekingben szerette volna, mert akkor kínai volt a felesége, de ott nem álltak vele szóba. Aztán Moszkvába szeretett volna menni, de ez sem jött össze, mert akkor halt meg Brezsnyev. Jugoszlávia jöhetett még számításba, de az meg nem volt elég vörös. Rohonyi Tamással volt Ecclestone Moszkvában tárgyalni - ő az a hazánkfia, aki az említett riói telexet küldte - elrepültek Magyarország fölött, és Tamás fölemlítette, miért nem rendezed Magyarországon a futamodat? - Az hol van? - Most repülünk fölötte. Jó, ez gyönyörű hely, itt kell rendezni a versenyt. A televí­ziónak váratlan nagy lehetősége lett a magyar Forma-1, mert külföldről csak a leg­nagyobb erőfeszítések árán tudta közvetíteni mindig is; soha nem volt meg hozzá az a fölszereltsége, ami kellett volna. Emiatt a nemzetközi szakmai életben óriási, tisztelet övezte a magyar tévéseket, ideértve elsősorban Mahrer Emil rendezőt. A Magyar Televízió, amelyet itthon sem becsültek és szerintem a mai napig nem be­csülnek eléggé, azon a nemzetközi porondon bizonyított, ahol nagy nyugati társasá­gok is elbuktak már. Nem egyszer a magyar közvetítés volt a tizenhat-tizenhét közül a legjobb. Az, hogy magyar Forma-1 van, a Magyar Televíziónak is valódi sikere.”

 

Tehát 1986-ban az autósport királynőjéről, a Forma 1-ről sem akartunk lemaradni. Mogyoródon megépült a Hungaroring, amelyet Bernie Eccleston, a verseny tulajdonosa, a világ legjobb Forma 1-es pályájának minősített. Az első versenyt, 86 nyarán, az újdonságnak is szóló frenetikus érdeklődés és izgalom kísérte, hogy aztán a győztest, egészen szokatlan módon, maga Lázár György miniszterelnök köszöntse

 

36 tévéállomás 90 munkatársa mintegy 1 milliárd (!) néző számra közvetíti az MTV, az első magyarországi Forma-l-es autóverseny eseményeit a mogyoródi "Hungaroring"-ről.

 

Augusztus 10. 19.30 A Híradó beszámolt a mogyoródi Forma 1 –es futamról, amit a TV élőben közvetített a futamoktól ( 8-10 között) a versenyig. Fontos szerepet töltött be a közvetítésekben az Edelényi Gábor irányította helikopter is.  

 

Augusztus 11. Karvalics László az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya helyettes vezetőjének, 1986. július 29.-én Gerencsér Ferenctől az MTV elnök-helyettesétől:

„(…) Kérjük szíves támogatásotokat ahhoz, hogy 1986. augusztus 11.-én hétfőn csökkentett (mindössze 4 órás) mértékű adásnapot szerkeszthessünk. Ezen a napon a Budapest Nagydíj atlétikai versenyt sugároznánk, melyet 10 ország vesz át. (…)Az iraton készírással: Engedélyezték! 1989.08.04 KM. - Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A- 9-a/97. doboz MTV iratok

 

 

Augusztus 11. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Megbeszélés a Szegedi Körzeti Stúdióval  a  jubileumi műsorral  kapcsolatban. Ügy döntöttünk, hogy a két stúdió egységesen szerkesztett, közös műsorban ad számot az elmúlt évtizedről.

 

Augusztus 12. Kalendárium – különkiadása,  a Magyarok a világ műszaki és természetudományos haladásában című konferencia kapcsán. Szerkesztő – műsorvezető: Juhász  Árpád, rendezte: B. Révész László, operatőr: Abonyi Albert.

 

Augusztus 12. 21.15  Krampampuli – zenés diáktalálkozó. Szerkesztő: Nemlaha György, rendezte: Ledniczky Márton, operatőr: Szalay Z. László.

 

Augusztus 12. 21.10 Szülőföldem – Bemutatja Borsos Miklós. Szerkesztő: major Sándor, rendezte: Wiedermann Károly, operatőr: Neumann László.

 

Augusztus 13. 19.30 A Híradó beszámolt a Jézus Krisztus Szupersztár Margit szigeti  bemutatójáról, az  operatőr Zih Béla     volt.

 

Augusztus 14. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy felavatták Békásmegyeren az új Veres Péter gimnáziumot, a szerkesztő- riporter Bánki Árpád az operatőr Csák István volt.

 

Augusztus 15. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy   Kapolyi László és Katusev Moszkvában magyar – szovjet atomenergia egyezményt írt alá. A szerkesztő- riporter  Hardy Mihály, moszkvai tudósító volt. Valamint Gábor Zsazsa legújabb házásságáról.

 

Augusztus 15. 11.30 Zenebutik – különkiadása. – Nyári vásár. Szerkesztő- Műsorvezető: Juhász Árpád, rendezte: Soós Árpád.

 

Augusztus 15. 20.10 Televarieté – a Kongresszusi Központból, szerkesztő – műsorvezető: Rózsa György,

„Szombat esti szórakoztatásunkra Televarielét közvetítettek a Budapest Kongresszusi Központból. Rózsa György vezette a másfél órás esztrád műsort,  amelynek egyes számai ellen külön-külön aligha lehetett volna kifo­gást emelni. Eötvös Gábor vérbeli bohócszáma a leghíresebb régi clownok emlékeit idéző kiváló mutat­vány volt. Gregor József olyan szépen, őszinte bele­érzéssel énekelte az Old Man Hivert, ahogyan azt Paul Robeson óta senkitől nem hallottam. Galambos Erzsi változatlanul tüzesen táncol és énekel, Koós Já­nos meg Joszif Kobzon hangjának s előadókészsé­gének továbbra is előfizetője vagyok. Gálvölgyi Já­nos idős kertészként és if­jú spanyol lovagként egy­aránt megnevettet - tulajdonképpen mi a panaszom? Az, hogy együttvé­ve az egész meglehetősen haloványra és kissé sótlanra sikeredett, hogy. a tré­fásnak szánt vetélkedők eröltetettsége és együgyűsége már versenyre kell egyes amerikai tévéadók : vetélkedőjének nívójával. A Televarietének kellene dinamikusabban,  színvonalasabban,  ötletesebben folytatódnia. -  írta (barabás), Esti Hírlap, 1986. augusztus 18.

 

Augusztus 17. Családi vasárnap 6. Milyen  a mi csalásunk? Szerkesztő – műsorvezető: Vágó István, szerkesztő: László Jánosné, rendezte: Bodnár István.

 

2. műsor 20.10 Gondolkozó. Műsorvezető: Pálfy István, szerkesztő: Kővári Péter, rendezte: Berlefy György, rendezte: Bucsi János.

Az  augusztus 18 -i elnök-helyettesi értekezlet jegyzőkönyve: „Gondolkodó c. műsorban tudósítást láthattak a nézők arról a nemzetközi konferenciáról, amely a magyarok szerepét mutatta be a világ természettudományos és műszaki haladásában. A riportalanyok kiválasztása jó volt, hiba volt viszont benne hagyni az Amerika Hangjára mint szellemi gyűjtőhelyre való hivatkozást” -Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9. 94 doboz MTV iratok

 

Augusztus 19 . Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:  Az Alkotmány ünnepe alkalmá­ból, a Baranya Megyei Tanács Művelődési Osztá­lyának felterjesztésére Darabos Máriát, dr. Jósfay Györgyöt és Pánics Györgyöt „Szocialista Kultúráért" kitüntetésben részesítette a művelő­dési miniszter. Balázs Mihály kiváló munkáért ki­tüntetést kapott.

 

 

Augusztus 19. 21.00 Stúdió ’86 műsorvezető: Baló György

.

Augusztus 20. 20.05 Zsolt Béla:  Tizenöt ezer pengő jutalom, - tv játék. Szereplők: Garas Dezső, Almási Éva, Kern András, Kozák András, Dunai Tamás, Buss Gyula, Márkus László, Miklósy György, Benkő Gyula, Bakó Márta, Bars József, Beessenyi Emma, Romhányi Rudolf, Mácsai Pál,  Lukácsy Kati, Pádua Ildikó, Pogány Margit, Szilágyi István, Tyll Attila. Dramaturg: Lehel Judit, vezető – operatőr: Lukács Lóránt, rendezte: Zsurzs Éva.

„Zsolt Bélát, a Nyugat második nemzedékének jeles tagját saját korában jobban megbecsülték, mint mostanában. Mert a har­mincas években, a íaji kérdések előretörése idején is olyan írók méltatták munkásságát, mint például Schöpflin Aladár, Né­meth László, Török Sophie, Vajthó László, és még korábban Kosztolányi Dezső, Ignotus. Ne­ve az újabb időkben is föltűnt Illés Endre, Kardos László, Bó­ka László egyik-másik írásában, de munkássága inkább baloldali, polgári radikális,, újságíróként vonult be a köztudatba, semmint versek,drámák,- regények míves szerzőjeként, Emlékét Kazimir Károly próbálta fölfedezni,  amikor  jó tíz, évvel ezelőtt a Tháliában benmutatta az  Erzsébetváros című darabját, és most Vinkó Józsefé az ér­dem, amiért kéziratban maradt vígjátékából, a Tizenötezer pengő jutalomból tévéjátékot készí­tett. A tájékoztatás szerint nem tudni, mi volt a szándéka az örökösöktől most megszerzett művel Zsolt Bélának. Annyi bi­zonyos, hogy bemutatására a harmincas évek vége felé kevés reménye lehetett. Nemcsak azért, mert az író akkor már persona non grata volt a magyar közéletben, hanem mert mondani­valóján is fennakadt volna az ítészi szem. (…) A kézirat ismerete nélkül nem tudható, mennyi szerepe volt a mű színrevitelében a szerző­nek, és mennyi Vinkó Józsefnek, illetve a dramaturgnak. Lehel Juditnak. Annyi bizonyos, hogy jó irányi, kellemesen "mozgalmáé .munka kerekedett-ki az augusztus 20-án-este vetített tévéjátékból, ami nem- utolsósorban Zsurzs Éva rendezésének, illetve a gondos színészválogatásának köszönhető. Zsurzs Éva remek szituációkat vázolt föl néhány tömör vonással, és kitűnően raj­zolta meg a harmincas évek lég­körét. Legföljebb csak a befe­jezést nem tudta kellőképpen megoldani, és olykor nem eléggé ügyelt arra, hogy a szereplők mindig nagyjából egy stílusban játsszanak. (….) – írta (gábor) Magyar Nemzet, 1986. augusztus 27.

 

 

 

Az alkotmányünnep alkalmából nagy vállalkozást visz végbe a nyíregyházi városi televízió: összefogva Debrecen, Leninváros és Miskolc hasonló stúdióival, 11 órás műsorban követi nyomon a nap eseményeit.

Augusztus 20. 19.30 A Híradó beszámolt Ronald Reagan nyilatkozatáról, amit az amerikai – szovjet kapcsolatokban  mondott. .

 

Augusztus 20. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Pálfy István operatőr, az MTV Külpolitikai Osztályának szervezésében Benda Lászlóval Afganisztánba utazott. Kéthetes útjuk során az afganisztáni konszolidációs folyamat új tendenciáiról, eredményeiről készítenek műsort.

 

Augusztus 20. 21.30  Kapcsoltam – jubileumi adása. Szerkesztő – műsorvezetők: Vitray Tamás és Rózsa György. Operatőr: Sík Igor, rendezte: Hajdufy Miklós.

 

 

Augusztus 21-én az MTI hosszabb tudósításban számolt be arról, hogy a Magyar Televízió, Iskolatelevízió programja megújul szeptembertől.

„ s'o0001 h 130 nftib1001 Megújul az iskolatelevízió. 1986. augusztus 21. - a korszerű oktatástechnika követelményeinek és a szélesebb értelemben vett közművelődés feladatainak megfelelő műsorkínálat és - szerkezet megvalósítására törekszik az új tanévtől az iskolatelevízió, mint azt Kelemen András, az itv vezetője az mti munkatársinak elmondta: a profílváltozást hamarosan nevében is jelző tv-pedagógiai szerkesztősig - az iskola legjobb hagyományainak megtartásával - elsősorban a permanens művelődést, a felnőttoktatást ás az iskolai tanulást kiegészítő ismeretterjesztést kívánja szolgálni.

Az iskolai képmagnók számának növekedése, a vidó-technika elterjedése új kihívást jelent e szerkesztőség számára is, ezért ősztől megindítják a vídófelvételre ajánljuk című sorozatot, ebben a hét minden napján, délelőttönként - olyan felvételeket sugároznak, amelyeket a legértékesebb tantárgyi sorozatokból, régi műsorokból válogattak ki, s amelyek az alsó tagozatban az esztétika, irodalmi ás nyelvi, valamint környezetismereti oktatást, a felső tagozatban pedig az új tantervhez kapcsolódó ismeretek feldolgozását segítik és egészítik ki. az október 7-én induló ciklushoz kiadnak egy jegyzéket is, hogy az iskolák időben felkészülhessenek a műsorok felvételére.

Délutánként külön blokkot sugároznak majd a napközisek számára, amelyben szórakoztatóbb, oldottabb, kevésbé didaktikus műsorokat láthatnak a diákok, a jövő évtől délután olyan magazinok is jelentkeznek a képernyőn, amelyek nemcsak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is hasznos ismereteket nyújtanak, ilyen lesz az iskolán ínnen - iskolán túl cű  összeállítás is, amelyben - hetente két alkalommal - értékes hazai ás külföldi ismeretterejesztő filmeket  mutatnak be.

A  felnőtteknek szőlő művelődési-oktatási programok között újdonság lesz a nagysikerű számítógépes-sorozat folytatása, amely számítástechnika alkalmazásával ismerteti meg az érdeklő tv-basíc-hoz hasonló uj tanfolyam neves szakemberek irárnyításával külföldi ás hazai példákon mutatja be a számítógép ipari, mezőgazdasági ás közigazgatási alkalmazási területeit és módjai,  20 részes diglt-alk-o könyv, feladatlap és video-kazetta is kiegészíti.

 

Tovább bővülnek a jövőben a szerkesztőség nemzetközi Kapcsolatai, ezt jelzi az 1937-ben induló uj spanyol nyelvlecke-sorozat - amely a holland felnőttoktatási taleviziós szervezet produkciója -, valamint a tánc itt ás másutt című zenepedagógiai sorozat, amelyet a hamburgi iskolatelevízióval, koprodukcióban vesznek fel. Az első rész a hamburgi, a második a budapesti balettintézet munkáját mutatja be..

A tervek közeött szerepel a híres egyetemek Európában című soroz az első epizódot a moszkvai Lomonoszov egyetemen forgatják, hamarosan elkészül az íntervízió oktatási műsorainak katalógus;-: a tovább gazdagíthatja ás bővítheti az értékes adások cseréjét átvételét. Anti/. kp/mz/kö kj sl. 00.10   21088Ó 0339

 

Augusztus 21. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „„Kábeli zűrzavar" címmel több­oldalas összeállításban foglalkozik a kábel (vá­rosi) televíziókkal az Ötlet. A lap szerint 22 városunkban működik ma már városi televízió. A ká­belrendszerekre „felfűzött" lakások száma 162 ezer. A legtöbb lakást - 20 ezret - Dunaújváros­ban látnak el a közösségi televízió műsorával. (Pécsett, a lap szerint 16 ezer lakásban láthatják a VTV műsorát.) Az összeállítás kiindulópontja Pécs, a mi egykori kísérletünk. A mai helyzet, az új eredmények ismertetésekor azonban már egy szó sem esik városunkról.

 

A Magyar Rádió bécsi tudósítójának, Heltai Andrásnak veze­tésével, "Egy hétvége Bécsben" címmel szórakoztató műsor készült az osztrák főváros kulturális életéről.

„A jó kapcsolatok leg­újabb jeleként rögzítették az Egy hétvége Bécsben című kedélyességét a hajdani csá­szárvárosban. Nem akart ez a bő egy órányi - amúgy Heltai Andrásnak, az MTI bé­csi tudósítójának és Ferkai Tamásnak, a magyar szárma­zású, Ausztriában működő színházi rendezőnek a vezér­letével megejtett - ballagás, kukucskálás, csevely sokat markolni. Inkább csak afféle mosolyos anzikszkártyaként jelezte: milyen manapság az a sokat emlegetett bécsi ke­dély. Így .aztán nem ülik fel­hánytorgatni a postázóknak, hogy' olykor nagyon hosszúra szabták az egyes traktusokat; hogy itt-ott rémisztően szel­lemtelen humorizálások tanúi lehettünk; s hogy amúgy, egé­szében sem sziporkázott vala­mi fényesen a nagy rutinnal elsütögetett poénok sora. Iga­zán frappáns ötlet a belügy­miniszter viccmondatása volt, de ha már sor kerülhetett er­re a szerkesztői telitalálatra, hát egy csattanósabb adomát szívesebben nyugtáztunk vol­na.” – írta Akácz László, Pest megyei Hírlap, 1986. augusztus 25.

„Egy hétvége Bécsben"- Még mindig a könnyű műfajnál maradva. Péntek este szórakoztató magazint láthattunk" a televízió l-es műsorában, Egy hétvége Bécsben címmel. A két műsorvezető, Heltai András — akinek é műsorban új arcát ismerhettük meg — és Ferkai Tamás az osztrák fővároson kalauzolt végig minket. „A műsor azt kívánja érzékeltetni, min, ho! és hogyan szórakoznak a bécsiek" - ígérte a rádióújság, ám ennél többet kaptunk. Láthattuk, hogy a mi szerzőink, előadóművészeink is részt vesznek e szórakoztatásban, s többet kaptunk azzal is, hogy magunk is kellemes perceket szerezhettünk e műsor megtekintésével ..: Az előző észrevétel, mármint a „mieink" sikere büszkeséggel töltött el, az viszont elgondolkoztatott másnap, A látta-e már Budapestet... című műsor közben: manapság miért nem születnek hasonló slágerek? Elavult lenne a téma? Remélem, nem erről van szó!” –írta          N. A. Békés megyei Népújság. 1986. augusztus 26.

 

 

Augusztus 23. 20.05 Vers mindenkinek – Benjámin László: Emberi csönd,  szereplő: Vajda László, rendezte: Varga Géza, operatőr: Gurbán Miklós.

 

Augusztus 23. Látta e már Budapestet, - zenés randevú a Fővárossal. Szerkesztő: Nemlaha György, rendezte: Csenterics Ágnes, operatőr: Darvas Máté.

 

 

Augusztus 24, 11.30  Zenebutik – szerkesztő - műsorvezető: Juhász Előd, rendezte: Apró Attila, operatőr: Dubovitz Péter

 

 

Augusztus 24. 19.30 A Híradó a HÉT-ben beszámolt a pakisztáni zavargásokról.

 

Augusztus 25 - 27. A „Megfelezettek" című tv- játék rendezői terepszemléje Pécsett. Az Újvidéki Televízió Branislav Mitic rendező, Dusán Nedelj-kovic operatőr és Sredjan Ilié főgyártásvezető sze­mélyében véglegesítette a koprodukcióban részt­vevő jugoszláv csoport vezetőit. A produkció szer­kesztője stúdiónk képviseletében Popovics István, a magyar gyártásvezető Németh István.

 

Augusztus 27-30. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:A sikeres pécsi - nemzetkö­zi - terepszemlét követően az újvidéki kollégák­kal a vajdasági székvárosba utaztunk a koprodukciós szerződés aláírása céljából. A szerződés szerint a forgatás 1986. október 7-én kezdődik Pécsett. Időtartama 16 nap. Az Újvidéki Televízió 4 színészt szerződtetett a produkcióhoz. Szerepet kapott a tv-játékban Matoricz József, a Pécsi Nemzeti Színház tagja is. Megállapodásunk ér­telmében a tv-játék vágási és egyéb utómunká­latai Újvidéken zajlanak majd, s legkésőbb de­cember végéig be is fejeződnek.

 

Augusztus 30. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:

Balázs Mihály szerkesztő-riporter vezetésével forgatócsoport utazott a jugoszláviai Brodanciba, a népi játékok olimpiájára. Ez a ren­dezvény a szigetvári Muszola-játékok partner­rendezvénye és egyben mintája.

 

Augusztus 26. 19.30 A Híradó beszámolt az SPD kongresszusáról, Nürnbergből.

 

Augusztus 26. „.. hogy alkothassak”  - szociográfiai film szerkesztő: Halák László, rendező – operatőr: Knoll István.

 

Augusztus 28. 20.05  Surányi Miklós: A hallhatatlan ember,  tv-játék.  Szereplők: Kováts Adél, Darvas Iván, Almási Éva, Hegedűs D. Géza, Benkő Gyula, Dunai Tamás, Pásztor Erzsi, Kalocsay Miklós, Baranyi László, Makai sándor, Fenyő Iván, Gonda György, Botár Endre, Pataki Jenő. Szerkesztő-dramaturg: Prekop Gabriella, vezető – operatőr: Szalay András, rendezte: Hajdufy Miklós. 

21.30  Hírháttér – vendég: Deák Gábor államtitkár, az új Állami Ifjúsági és Sporthivatal vezetője. Műsorvezető – riporter: Vitray Tamás.

„ Igenen, aggódom Deák Gá­borért. Deák Gábor államtitkár, az új Állami Ifjúsági és Sporthivatal vezetője csü­törtökön este fél 10-től, a Hírháttér vendégeként a Ma­gyar Televízió első számú személyiségével beszélgetett. Ezen idö - egy óra - alatt szemmelláthatóan teljesen meghódította azt a Vitray Tamást, aki köztünk (és finoman) szólva van olyan régi, dörzsölt motoros,hogy az ambiciózus fiatalemberre szép és lelkes indítószólamai aligha veszik le csak úgy ,a lábáról. Deák Gábor a  Hírhattér-ben nagyrészt a mexikói világbajnokság  magyar kudar­cáról beszélt, az én értelme­zésemben ennek ürügyén ege­szén másról. A titkolózás­nál, a nyíltság szinte teljes hiányának (szépítés nélkül  - ezt hazudozásnak nevezni? egyszer és mindenkorra történő felszámolásáról. Arról hogy a sport és az ifjúság tisztaságának vagy tisztáta­lanságának ügye végső soron egy és ugyanaz. Hogy a fut­ball-világbajnokságon tör­téntek körül, sajnos, még csak titkok sincsenek. Deák Gábor szerény volt és magabiztos, felkészült és a közvélemény előtt megle­hetős intelligenciával ismeri egyszerre okosan és közértI hetően, embertömegeket becsülően és morális felelős­ségtudattal)  megszólaló em­ber benyomását keltette. Vitraynak nemcsak partnere volt; élvezetszámba ment megfigyelni, hogyan kerül­nek mindjobban egymás sze­mélyiségének hatása alá, s ebből a rendkívül esztétikus, mert mélyen emberséges párbajból egy emlékezete tévés beszélgetés kerekedett Vitray esetében föltehetően, már az ikszedik számú, ám Deák Gábor aligha csak, a vi­tán felüli legjobb magyar tévériporterre gyakorolhatott mély benyomást. (…) „ – írta -  Domokos László, Dél – Magyarország, 1986. szeptember 2. 

 

 

Augusztus 27.  20.05  Balogh Zsolt – Palotai Éva – Melis Pálma:  Vásár,   tv-film. Szereplők: Básti Juli, Szakácsi Sándor, Gera Zoltán, Szoboszlai Éva, Komlós Juci,  Szegedi Erika, Tordai Teri, Frajt edit, Preitzer Fruzsina, Szabó Tünde, Bartal Zsuzsa, Kati Györgyi, Várkonyi Szilvia, Hársing Hilda, Végvári Tamás, Görgey Gábor, Riz Laura, Szántó Ildikó, Tóth János, Vértes Ági, Détár Enikő fh.,  Szabó Iván, Szecskó Gabriella, Vancsik Mária, Ágh Boulatina, Fábián Éva, Fenyő ervin, Némethy Ferenc,  Balla Mária, Balogh Mária, Benedek Gyula, Both Béla, Fekete Gizi, Komlós Istvánm, Lejtényi Éva, Móricz Tamás. Operatőr: B. Marton Frigyes, rendezte: Balogh Zsolt. 

 

 

Augusztus 29.  A zongoránál – Körmendi Vilmos. Műsorvezető: Antal Imre, szerkesztő: Lengyelfi Miklós, rendezte: Mérei Anna, operatőr: Szalay Z. László.

 

 

Augusztus 30. 20.00 Csernobil – dráma a labirintusban, dokumentumfilm.  Szerkesztő: Kisignátz Ferenc, rendezte: Tanos Tamás.

 

 

Augusztus 31. 19.30 A Híradó beszámolt Urho Kekkonen volt finn elnök haláláról.

 

 

 

 

 

 

Szeptember

 

 

 

Életének 55 évében elhunyt Fodor Imréné. A nézők szinte naponta találkozhattak a nevével, a könnyűzenei filmműsorok, cirkusz és bűvészfilmek és egyéb szórakoztató műsorok szerkesztőjeként.

 

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „ Hárságyi Margit, aki az MTV Drámai Főosztálya felkérésére Radó Gyula ren­dezővel a „Lengyel színházi körkép" újabb epi­zódját forgatta Krakkóban és Varsóban, interjút készített Andrzej Wajdával és Tadeus Kantorral.

 

Buda visszafoglalásának 300. évfordulója alkalmából a Budavári Palotában vendégszerepelt az osztrák televízió "Café Central" c. műsora.

 

Kibővül a tévétorna. Hetente négy alkalommal nyugdíjasok részére is van már adás, szombat-vasárnap pedig gyermekek részére is.

 

 

Szeptember 1.  20.30 Buda, 1686. Történész: Szakály Ferenc.  Operatőr: Czabarka György, rendezte: Szakály István.

 

 

 

Szeptember 1. 19.30 A Híradó.

A szeptember 1- i elnökhelyettesi értekezlet jegyzőkönyvéből: „ A Híradóban szereplő Vas István Zoltánnak a megjelenését és stílusát az értekezlet résztvevői kifogásolták. A Híradó vezetői fordítsanak nagyobb figyelmet Vas István Zoltán megjelenésére. - Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9. 94 doboz MTV iratok

 

Szeptember 1.  20.30 Buda, 1686. Történész: Szakály Ferenc.  Operatőr: Czabarka György, rendezte: Szakály István.

 

Szeptember 2.

 

Szeptember 2. 2. - műsor .- 18.00 Körzeti adások

Budapest –

 

Pécs – Pannon Krónika. Műsorvezető: Gerner Éva, rendező: Bucsky Csilla, főszerkesztő: Békés Sándor.

 

Pécs- Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Szeptember 1. adás természetesen a rendőrségi közlemény be­olvasásával indult, sőt a műsor közepe táján a Vízművek és a KÖJÁL szakembereit is sikerült le­ültetni a kamerák elé.

Ez a drámai este - mely végülis komolyabb kö­vetkezmények nélkül zárult -, ismét bizonyította: a gyors, őszinte és pontos helyi tájékoztatás éle­tünk nélkülözhetetlen része, sőt előfeltétele.

A műsor rendezője Bükkösdi László volt. Műsor­vezetők Pánics György és Belénessy Csaba. Mű­szaki vezető Horváth László, aki szintén kórházba került, s így helyét Kordik Ferenc vette át.

 

Szeged – „ - Ma, kedden este fél -7 órakor ísmét jelentkezik a televfzió kettes csatornáján a szegedi körzeti stúdió adása. A műsor – amelyet. Tandi Lajos szerkesztett - beszámol a Bécsben, ezekben q napokban zajló hungarológiai konferenciáról, amelyre szegedi tudósok is meghívást kaptak. Világhírű rákkutatók is megszólalnak az adásban,  valamint a biológiai vándorgyűlés munkájáról is tudósítanak a műsor készítői. A szegedi stúdió munkatársai ott vol­tak a hét végén Békéscsa­bán megrendezett agrárifjú­sági találkozón és a szolgál­tatásban dolgozó fiatalok országos találkozójának sze­gedi programjairól is be­számolnak. A nézők meg­tudhatják, hogy tanítókép­zés indul Békéscsabán, val lamint a hétvégén Makón megrendezett autócross-verseny néhány futamát is lát­hatják a  képernyőn. A nézők kérdéseiket délután 5 órától az adás végéig - fél 8 óráig - tehetik fel a 12-715-ös telefon. számon. – írta Domokos László, Dél – Magyarország, 1986. szeptember 2.        »

 

 

 

2.- műsor – 20.00 Gondolkodó – a 14. Nemzetközi Onkológus Konferenciáról. Riporter – mV: Pálfy István, szerkesztő: Kővári Péter, rendezte: Bárfai György, vezető – operatőr: Miszlay Gyula és Abonyi Antal.

 

 

Szeptember 2. 21.00 Stúdió’86 műsorvezető: Szegvári Katalin

 

Szeptember 3.  20.05 Külpolitikai Fórum.  Szerkesztő – műsorvezető: Chrudinák Alajos. Közreműködtek: Aczél endre, Avar János, Gömöri Endre, Hajdú János, Kis Csaba, (Washingtonból) Pálfy József, Réti Ervin, Sugár andrás (Moszkvából). Rendezte: Kígyós Sándor.

 

 

Szeptember 3. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy Hustonban megnyílt az első AIDS kórház.

 

2. műsor – 19.30 Beethoven: I. szimfónia.  Előadta a holland XVIII. Század zenekara, vezényelt: Frans Brüggen. 

 

2. műsor – 21.55  Szondi Lipót,  beszélgetés az emberi sors természetéről, a januárban elhunyt 93 éves gondolkodóval.   Szerkesztő: B. Révész László,producer – riporter: Mátyás Gödrös (Cascade Film, Zürich), operatőr: Joder Mahaz, rendező – riporter: Forgács Péter.

 

 

 

Szeptember 4. 17.55 Új Reflektor Magazin. Szerkesztő – műsorvezető: Ilkei Csaba, riporter: Baranyi Ferenc, Deák andrás, Komlósi Gábor, Novák Henriette, Zelényi Miklós. Operatőr: Varga Tibor, rendezte: Szélyes Zoltán.

 

Szeptember 4. 17.55 Új Reflektor Magazin. Szerkesztő – műsorvezető: Ilkei Csaba, riporter: Baranyi Ferenc, Deák András, Komlósi Gábor, Novák Henriette, Zelényi Miklós. Operatőr: Varga Tibor, rendezte: Szélyes Zoltán.

 

 

Szeptember 4. 19.30 A Híradó beszámolt Bogár Richárd temetéséről, a  szerkesztő- riporter Bogyay Katalin, az operatőr      Baranyi István volt.

 

Szeptember 4. 21.00 Hírháttér.  A szerkesztőség: Györffy Miklós, Kígyós Sándor, Murányi Mihály, Román Péter, Vértes Csaba, Mester Ákos.

 

2. műsor . 20.30 Veresnygyőzetesek a pódiumon , részletek, riportok a szocialista országok versenygyőztes fiatal művészeinek 1985. november 6-i a Vigadóban tartott koncertje.  Műsorvezető: Antal Imre, rendezte? Mérei Anna, szerkesztő: Sándor Katalin, rendezte: Tanos Tamás.

 

 

 

Szeptember 5.  21.40 Hogy kik vannak…. Érdekes ember játéka. Vendég: Agárdy Gábor, Kincses Veronika, Lakatos Gabriella. Szerkesztő – műsorvezető: Vágó István, operatőr: Gyulay Gaál Krisztián, rendezte: Somogy G. György.

MEzei István, Marczali László.

 

Szeptember 5. 10.00 Nyugdíjasok délelőttje

Szerkesztő – műsorvezető: Agárdi Tamás, szerkesztő: Farkas Éva, rendező: Knoll István.

 

Szeptember 5.  21.40 Hogy kik vannak…. Érdekes ember játéka. Vendég: Agárdy Gábor, Kincses Veronika, Lakatos Gabriella. Szerkesztő – műsorvezető: Vágó István, operatőr: Gyulay Gaál Krisztián, rendezte: Somogy G. György

 

 

2. Műsor 21.35 Egy este a New York-i Fészekben.  A New Yorki Fészek klub réges régen az Egyesült Államokban élő magyarok „köldökzsinórja”  a hazához. Szerkesztő- riporter: Vitray tamás, operatőr: B. Marton Frigyes,

 

 

Szeptember 6. 2. program – 20.10 Isszak Babel: Nagyét.   A Zalaegerszegi Heves Sándor Színház és az MTV koprodukciója.

 

Szeptember 6. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy az EDDA koncert volt a Lenin Kohászati Művekben, az  operatőr – tudósító Végh László volt.

 

 

Szeptember 6. 2. program – 20.10 Isszak Babel: Nagyét.   A Zalaegerszegi Heves Sándor Színház és az MTV koprodukciója.

 

 

Szeptember 7.  2. műsor – 17.30 Közvetítés a Forma -1 olasz nagydíjáról, Mozából, riporter: Dávid Sándor.

 

Szeptember 7. 19.30 A Híradó beszámolt arról, Urho Kekkonen helsinki –i temetéséről, a szerkesztő- riporter – tudósító Nemes Gábor volt..

 

 

Szeptember 7. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:A nagy rendezvények napja! Pé­csett minden eddiginél gazdagabb programmal zajlott a Bányásznapi Randevú. A Dunántúli Nap­ló, a Pécsi Rádió és stúdiónk mellett pavilont állí­tott a „Sajtó utcában" a Népszabadság is, sőt politikai fórumot is rendezett. A fórum vendégei - Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, Laka­tos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője, Borbély Gábor, a Népszabadság főszerkesztője, Lukács János, a Baranya Megyei Pártbizottság első titká­ra, Hajdú János, az „A HÉT" főszerkesztője és Ki­rály Ferenc, a Népsport főszerkesztője - tartal­mas, nyílt hangvételű politikai show keretében válaszoltak a közönség kérdéseire. A fórum prog­ramját Bárány György rendezésében, egy későbbi műsor számára rögzítettük. Nagy siker volt az „öné a pódium" elnevezésű tehetségkutató ak­ciónk is, melyet ismét a Dunántúli Naplóval kö­zösen rendeztünk. A vállalkozó kedvű amatőrök produkcióit dr. Jósfay György rendezte és rögzí­tette.

 

Balázs Mihály vezetésével a szigetvári Muszo-la-játékokon is forgattunk. A negyedik stábunk — Kovács Sándor operatőr-rendező vezetésével, a szigetvári vár hősi védelme 420. évfordulója al­kalmából rendezett esti ünnpeséget örökítette meg. Ezeknek az ünnepségeknek hagyományos eseménye a városi tanács által adományozott ki­tüntetések átadása. Stúdiónk képviseletében a „Szigetvárért" Zrínyi-emlékplakettet vehettem át.

 

 

 

Szeptember 9.

 

21.00 Stúdió’86 mv: Érdi Sándor

 

21.40 Hírháttér – Fauer András és Mester Ákos vezette, téma: Az új házadó rendeletről. Szerkesztő: Murányi Mihály, operatőrök: Kecskés László és Onik Denamerian.

 

 

Szeptember 10. Hegyek és piramisok, Sáfrány József filmje Mexicoról. Szerkesztő- operatőr – rendező: Sáfrány József.

 

 

Szeptember 10. 19.30 A Híradó beszámolt Schell kancellár utolsó bundestagi beszédéről, a szerkesztő- riporter – tudósító Sándor István volt.

 

Szeptember 10. Az Odessa hadművelet, - dokumentumfilm. A MAFILM Híradó és dokumentumfilm Stúdiója és az MTV Dokumentumfilm Szerkesztősége koprodukciós dokumentumfilmje. Szerkesztő: Radványi Dezső, rendezte: Székely Ferenc,  dramaturg: Bokor László, operatőr: Ónody G. György.  

 

„Tudósítónktól. Az izgalmas dokumentumfilmek kedvelőinek érdemes lesz ma este későn a készülékük előtt maradni. Radványi Dezső és Székely Ferenc Odessa-művelet című filmje egy hí­res film nyomán indult oknyomozásra. Frederic Forsyth - a híres A Sakál szerzője - ugyanis Odessa dosszáé címmel a volt SS tagjainak illegális szerve­zetéről - azaz az Odessáről szóló könyvvel és filmmel je­lentkezett. Az Odessa célja: a felelősségre vonás alól kimen­teni a háborús bűnösöket, a rablott pénzekből új egziszten­ciákat .teremteni - főleg Dél-Amerikában. Ma már tudnivaló, hogy haj­dan Eíhchmman, Bormann, sőt, Mengele is az odessa, „patkány ösvényein" szívódott fel, amely itáliai kolostorok, magánjachtok embercsempészek és irat­hamisító műhelyek szövevényé­bőd állt össze. (….) foly­tatják-e ott is korábbi tevékenységüket, mint a „rendcsi­nálás", kínvallatás és a féken­tartás mechanizmusának ava­tott mesterei? A hatvanperces dokumen­tumfilm voltaképpen négy szakemberrel folytatott beszél­getésre épül. Először is Frede­ric Forsytihtal, majd Simon Wiesemthallal, a bécsi Dokumentumcentrumban, azután Caracasban dr. Elmer Szabó kriminológussal, végül L egy teológus professzorral. (…) „- írta  g – Magyar Hírlap, 1986. szeptember 10.

 

 

 

Szeptember 11. Családi kör 135. adása.  Budapesti Krétakör címmel. Szerkesztő: László Jánosné, rendezte: András Ferec, operatőr: Kende János.

 

Szeptember 12. 2- műsor -  Péntek esti randevú 100. adása. Szerkesztő- riporter: Nagy György, rendezte: Kovács Gabriella.

 

 

 

Szeptember 13. 19.30 A Híradó beszámolt Végh Antal új könyvéről, a „Gyógyit6atlan” címet viselte, a                    szerkesztő- riporter  Juszt László, az operatőr Huber Pál  volt.

 

Szeptember 14. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy először szállt le Concorde típusú repülőgép Ferihegyen,                     szerkesztő- riporter és   operatőr  Edelényi Gábor volt.

 

Szeptember 15.Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:

„Hosszabb nyári szünet után új­ra műsort sugároz a Pécsi Városi Televízió. Kato­na Ágnes felelős szerkesztő úgy nyilatkozott, hogy a VTV a jövőben is kéthetente jelentkezik majd adásaival. Tervezik szórakoztató programok - já­tékfilmek sugárzását is. A kábeltelevíziót irányító társadalmi szerkesztőbizottságnak - stúdiónk képviseletében - tagja Füzes János, aki egyben műsorszerkesztési szaktanácsadó is. Az adások technikai megvalósításában, munkatársaink kö­zül Berdó László fővilágosító, Ternecz Péter tech­nikus és Bucsky Csilla adásrendező vesz részt.

 

A MUOSZ és a Friedrich - Elbert Alapítvány megállapodása alapján három tagú NSZK-beli újságíró-delegáció tartózkodott hazánkban szep­tember 16-23. között. A német kollégák: Ernst Hebeker (Südkurier)s Wolfram Pabel (ZDF) és Ru­dolf Schwinn (PP) látogatást tettek stúdiónk nem­zetiségi szerkesztőségében.

 

 

Szeptember 16. 2. műsor – 18.00 Körzeti adások

 

Budapest-

 

Pécs - Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Körzeti adásunkban helyet ka­pott - és nézőink körében figyelemre méltó sikert aratott - a nemzetiségi szerkesztőség német szek­ciójának 30 perces, szinkronizált összeállítása. Ezzel az adással visszatértünk a régi ,,Pannon krónika" gyakorlatához, aholis a 13. szám minden éven ilyen, szinkronizált nemzetiségi anyagokból állt. Magyar nyelvű nemzetiségi blokkunkat Stangl Márta szerkesztette- az adás műsorvezetője Ger­ner Éva és Müller István volt.

 

 

Szeged -

 

 

Szeptember 16 19.30 és másnap a  Híradó beszámolt Losonczi Pál szíriai tárgyalásairól, a  szerkesztő- riporter Losonczi Livia, az operatőr:  Butskó György volt. Másik riportban Vámos László nyilatkozott a színháza és az MTV közötti vitáról, ami a 12 dühös ember miatt bontakozott ki.

 

„Több millió tévénéző bosszankodott szombat este, hogy a Tizenkét dühös em­ber vetítése helyett felül­tették őket „A domb"-ra. Nem mintha a Sidney Lűmet munkásságát bemu­tató sorozat indítófilm­jeként, sugárzott alkotás, A domb,, értéktelen da­rab lett. volna, ellenke­zőleg. Csak hát nem az, amire számítottunk, nem az, amit a nyilatkozatok hónapokkal előbb, a mű­sorújság jó tíz napja ho­zott tudomásunkra. Ezért kérdeztük meg az illetéke­seket, mi áll a hirtelen jött műsorváltozás hátteré­ben? 

- Miután a friss mű­sorújság közölte a tévé programját, csomagostól hozták vissza a jegyeket - mondja Vámos László,, a Nemzeti Színház művészeti vezetője.

- A színház nem tudott a sorozat indulásáról?

- Nem tudtam róla, mint ahogy a színház ve­zetésének sem volt tudo­mása erről.

- Miért jelentett volna gondot a sugárzás? Au­gusztus 20-án például az István, a királyt adta a tévé, ami a tapasztalatok szerint inkább vonzza a közönséget a színházi elő­adás után.

- Annak közvetítését valóban nem kifogásoltuk. Mint ahogy az évek során összeegyeztethető volt Az ember tragédiájának több­szöri ismétlése is a tévé saját változatában, vagy a zalaegerszegi színház elő­adásában. Folytathatom a sort a BBC Shakespeare-sorozatával, amely időn­ként más színházak műso­rát is keresztezi, mégsem kértük a közvetítés mellő­zését.

- Akkor most miért lép­tek?

- Ezek a darabok a vi­lágirodalom klasszikusai, ahány feldolgozás, annyi­féle előadás. A feldolgozá­sok érdekessé teszik egy­mást, vonzóbbá a darabot. A Tizenkét dühös ember­nél viszont másról van szó. A néző, mint a krimit, úgy izgulja végig az elő­adást. Ha ilyen produkciót lead a tévé, akár gyenge, akár kiváló filmen, mint Sidney Lumeté, a közön­ség nem kíváncsi rá niég egyszer. S ne felejtse el, ötmillió ember, szombaton este, főműsoridőben lát­hatta volna az előadást. Ezek után a színház kény­telen lett volna levenni a darabot a műsoráról az érdeklődés hiánya miatt.

- De a színházban ma­gyar színészek közreműkö­désével mást kap a közön­ség, mint a tévében ...

-Más műveknél igen, de ennél azonban meggyő­ződésem szerint aligha. Mi éppen egy éve mutattuk be a drámát, azóta is nagy siker. Emelt helyárral, ál­landóan zsúfolt ház előtt játsszuk. Ha szerényen szá­molunk - két évig ötven előadásban várhatóan még lemegy - két és fél mil­lió forint bevételkiesést okozna. S mert nem ma­gánszínházról van szó, az állam zsebéből vettünk volna ki ennyi pénzt.

-        Miért nem egyeztet­tek korábban? Egyáltalán: létezik-e műsoregyeztetés a színházak és a televízió kö­zött?      

 

- Miután a tévé tudta, hogy a Nemzeti Színház műsorában szerepel Reginald Rose műve, nem lett volna szabad megvenni a  sugárzás jogát. A színház ­nem kötelez. A jóérzés, a kultúra tisztelete, . az együttműködési készség vezérelt bennünket, "ami­kor megkerestük a színhá­zakat műsorterv ünkkel, egyeztettük az elképzelése­ket.

 

A Tizenkét dühös embernél viszont nem tet­ték meg. 

 

Vannak dolgok, ami­kor konzultálni kell, de ez volt az. a pillanat, amikor úgy éreztem, nincs rá szükség. Általános elv, ha nem kommersz darabról van szó, hanem klasszikus­ról, mehet párhuzamosan színházban, tévében. A Ti­zenkét dühös ember a te­levíziózás történetének egyik klasszikusa, alap­munkája. A film eredetileg tévéjátéknak készült, a rendező pályafutásának "is meghatározó alkotása lett. Többször bemutatták ná­lunk is, a törtenetet sokan ismerik. Már a szink­ronja is klasszikusnak számít. Én tehát nem lo­bi etem le a poént, a meg­oldás közismert. Nyugodt tan adhatjuk, gondoltam. Végül is több millió em­bert nem lehet néhány ezer kedvéért megfosztani ettől az élménytől. S bizo­nyos: a filmet megnézők nagy része elment volna a Nemzetibe. A színház ve­zetése azonban fenntartotta „

 

A másik érintett  a  Ma­gyar .Televízió. Horvát Já­nost, a filmosztály vezető­jét kérdezem:

- Van-e egyeztetési programúk a színházak­kal?

- Kellene, hogy legyén? Közölhetem, - van ilyen programunk, noha ennek elkészítésére  jogszabály

- Tehát nem ártott volna mégsem az előzetes konzultáció:

- Lehet,'de terveinkből nem csináltunk-titkot. Hó­napokkal ezelőtt hírül ad­tuk a sorozat indulását a sajtóban. Észrevételt "tenni hamarabb is lehetett vol­ná.

- Menyibe került a film?

-   A jogdíj és más költ­ségek együttesen körülbe­lül 300 ezer forintot tesz­nek ki. Ezért 1987 végéig van jogunk sugározni a filmet, utána újra ki kell fizetni az összeget.

- A Nemzeti - azonban még 1988-ban is játszani akarja, akkor ...

-Akkor ez felesle­gesen elköltött, kidobott pénz.

- Az Equus, a Sirály szintén szerepel a prog­ramban, hogy a Lumet-sorozaton kívüli produkciók­ról ne is beszéljünk. Ha a színházak ezek ellen is tiltakoznak, akkor mi lesz?

- A Hamlet vagy a Bánk bán esetében fel sem merül ilyen gohéb* Az István, a király, a Száll a kakukk fészkére televí­ziós és filmbemutató­ja csak hasznára vált a színházaknak. Remé­lem, nem keletkeznek újabb ütközőpontok, hisz ezzel a milliókhoz eljutó kultúra ügye szenvedne csorbát. Ami senkinek sem lehet érdeke. A vesztesé­gek növekedéséről nem is beszélve, amelyet* szintén nem saját zsebből kell ki­fizetni ...

- írta Horváth K. József, Esti Hírlap, 1986. szeptember 1.

 

 

21.05 Stúdió ’86   mv: Petrányi judit

 

Szeptember 16. Magyar sajtó, rádió és televízió a tengerentúlon,- dokumentumfilm. Szerkesztő: Radványi Dezső, operatőr: Butskó György, rendezte: Kígyós Sándor.

 

 

Szeptember 17. 19.30 A Híradó beszámolt Kóródy András haláláról,, a szerkesztő- riporter Tardos Júlia  Bogyay Katalin , az Burza Árpád volt. Valamint beszámolt arról, Gorbacsov Krasznodarszki látogatásáról, a  szerkesztő- riporter – tudósító Hardy Mihály volt.

 

 

Szeptember 17. 19.30 A Híradó beszámolt arról, leomlott egy lakás egy része az V. kerületben, a szerkesztő- riporter Vajek Jutka, az operatőr Burza Árpád volt. A  szeptember 22-i  elnök-helytettesi értekezlet jegyzőkönyvéből:

„Vajek Jutka elfogadhatatlan „ügyészkedő” riporteri stílusától a híradó vezetői korábban elhatárolták magukat. Az V.ker. bérház  emelet leszakadásáról  készült riport – függetlenül, hogy kinek volt igaza – stílusában ugyan olyan kifogásolható volt, mint a korábban említettek, de ezt mégis vállalták a vezetők. A híradó mai stílusától idegennek tűnt ez a riport. - Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-a-9. 94 doboz MTV iratok.

 

Szeptember 17. Folytatódik a Linda I. sorozata a 7. résszel. Szereplők: Görbe Nóra, Szerednyei Béla, Vayer Tamás, Bodrogi Gyula, Pécsi Ildikó, Balázs Péter, Bánffy György, Ronyecz Mária, Tábori Nóra, Both Teréz, Béres Itala,  Sárosi Gábor,  …és sokan mások. Dramaturg: Kállai István,  rendezte: Gát György és Andor Péter, operatőr: Novák Emil.

 

 

Szeptember 18. Alexander Berta: Gyémántpiramis – tv játék. Szerkesztő – dramaturg: Jánosi Antal, rendezte: Rajnai András, operatőr: Bónis Gyula.

A Szeptember  29-i elnökhelyettesi értekezlet jegyzőkönyvéből:„ A Gyémántpiramis” kudarcak tekinthető,  az értekezlet nem tarja indokoltnak, hogy a Videó Innovácios Szerkesztőség  önálló szervezettel dolgozzon, valamelyik kulturális főszerkesztőség szervezetébe célszerű foglalkoztatni.” - Magyar Nemzeti Levéltár – XXVI-A-9. 94 doboz MTV iratok

 

 

 

 

 

Szeptember 20 – 21. Újra Hétvége /5./

 televíziós Hétvégének vasárnap délután Csehák Judit miniszterelnök-helyettes volt a vendége. Maga sem tagadja, hogy szerteága­zó munkaterületén az egészségügy, a szociál­politika, és a társadalombiztosítás áll talán a legközelebb hozzá, ezért érthető, hogy a kér­dések is e témák köré csoportosultak. A stúdióban és a kapcsolások helyszínein - Keszthelyen, Szolnokon és a BNV-n -nemcsak sok, hanem sokféle kérdést tettek fel a miniszterelnök-helyettesnek, az egyéniektől a legátfogóbbakig. Szó esett a hátrányos helyzetűek, a cigány
!családok támogatásától a szociális otthonok térítési díjaiig, az értelmi fogyatékos fiatalok munkába állításától az egy gyermeket nevelők családi pótlékáig.

(…) Csehát Judit elmondta hogy a cigány csa­ládok támogatásának egyik közvetett és igen jól bevált módja az aszonyok számára te­remtett munkalehetőség, hogy  az idős emberek gondozását gondozását, az apró falvakban sokszor jobban oldják megy mint a nagyvárosban, mert az egymás gondjait ismerő szomszédok magától értetődően vállaljak: magukra az el­látás egyészt  Szólt arról, hogy a családi­pótlékrendszer fejlesztésekor a jövőben gon­dolnak az egygyermekesekre is, mert sok fia­tal családiban olyan súlyos gondok jelentkez­nek az első gyermek megszületése után, hogy ezek miatt már a másodikra sem vállalkoz­nak.

Beszélt egy rugalmasabb - ugyancsak ter­vezett - nyugdíjkorhatárról, amely a mun­káltatónak és a dolgozónak, tehát mindkét félnek lehetőséget teremt a mérlegelésre. El­mondotta, hogy az állam a legidősebb embe­rekkel szemben van a leginkább eladósodva, s az ő gondjaikat az áremelkedés mértékével növekvő nyugdíj sem oldja meg, akkora az elmaradásuk. Ezek a nyugdíjak jelenleg nem igazolják vissza egy élet munkáját. (….) – írta Varga Zsuzsa, Népszava, 1986. szeptember 22.

 

 

 

Szeptember 18. 19.30 A Híradó beszámolt Simándy József kitüntetéséről 70. születésnapja alkalmából,                      szerkesztő - riporter Dömsödi Gábor az operatőr Török Vidor volt.

 

Szeptember 18. 21.05 Panoráma  mv: Kalmár György

 

 

Szeptember 18. TTT (Tizen túliak társasága) 194. adása. Szerekesztő – riporter: Jónás Rita., szerkesztő: Gregorich András, rendezte: Zákányi Balázs, operatőr: Mihók Barna. 

 

Szeptember 19. 18.00 Tájak – városok – emberek – Fél évvel a Palma gyilkosság után Svédország. Szerkesztő – riporter: Poór Klára, operatőr – rendező: Kazincky László.  

 

 

 

Szeptember 19. 21.20 Parabola újabb adása – műsorvezető: Árkus József.

 

Erős Márta a Vas Népe 1986. augusztus 15-i számában beszélgetett Árkus Józseffel, a Paraboláról. Részletek az interjúból:

 

„(...) Senki sem tudja megmondani, mióta létezik a Parabola. Árkus József sem pedig ő igazán mérv­adó. Az „őskor" megsem­misült - mondja -, kise­lejtezték. De van már vagy 18 éves. Ő majdnem az elejétől dolgozik benne.

Kezdetben - három szerzőpáros írta felvált­va, az egyiknek én is tág­ja voltam. De a néző ezzel nem sokat törődött. A nézőnek a Parabola a Varga műsora volt, ő magyarázta el  szövegeinket. Őt  dicsérték, ha    tetszett, őt szidták, ha nem. Aztán Chrudinák Alajos 1975-ben megkérdezte:  elvállalnám -e,    hogy nemcsak írom, hanem el is    mondom a szöveget. Felváltva Komlós Jánossal.

- Hízelgett a hiúságom-ínak -  folytatja a visszaemlékezést.

- De meg is ijedtem.    Komlósnak nagy neve volt, ismert szemé­lyiség Mellette én porszememnek    éreztem magamat.   Gondolkozási időt kértem, aztán igent mondtam. Hogy Varga miért hagyta abba, azt ma sem tudom. A konkurenciától nem sokáig kellett félnem, Komlós    nem akarta csi­nálni, én egyedül marad­tam annak előnyével és hátrányával.

A nézők elemi erővel kö­vetelték vissza szegény Varga Jószikát. Hónapokig úgy éreztem: nem csiná­lom tovább. Aztán meg­szoktam, engem is meg­szoktak.

Kérdésemre elmondja, hogy a 30 perces műsor­hoz áldásonként 50 - 60 filmbejátszást használnak fél, és ezt irdatlan mennyiégű anyagból kell ki­választani. Még szeren­cse, hogy a televízió archívumában mindig ele­gendő friss anyag talál­ható.  (…) Tiszta külpolitilkai műsornak indult főleg a nyugattal    foglalkozott, csipkelődve. Én belpolitikus vagyok, megpróbál­tam - hát ezen változtatni. Az volt a véleményem, és ezt a beérkező levelek megerősítették, hogy a\ Parabola egyoldalú, hitel­telen. Az arány ma már kb. 60 - 40 százalék a saját dolgaink javára. Sajáton nemcsak a magyar, hanem a szocialista országok éle­tét érintő dolgokat értem.

- Sokak véleménye szerint a Parabola kicsit - hogy is mondjam?    - „ sikamlós.

- Igen, szélmalomhar­cot kezdtünk a prüdéria ellen. Pillanatnyilag visszavonulóban vagyunk, valószínűleg kissé vehe­mens volt a harcunk. Úgy látszik, a nézők job­ban elviselik a politikai, mint a vizuális pikantéri­át. (…) „

 

 

Szeptember 19.

KISZ filmstúdió új filmjeiből.

„ Hány foga van egy nyomdásznak? Aki nézte tegnap este a tele­vízióban a KISZ-Síúdió film­jeit, az a címben feltett izgal­mas kérdésre ismeri a választ. Aki azonban Linda  legújabb vérpezsdítő kalandjainak áldo­zott, az továbbra is kétségek között fog vergődni. Félretéve a tréfát: nem valószínű, hogy túl sokan lennének, akiket izgalomba hoz ennek a ritkán jelentkező műsorblokknak a címe. Pedig a fiataloktól, a pályakezdőktől - a pálya peemén állóktól - mindig érheti „meglepetés az embert, és miért lenne ezalól éppen a televíziózás kivétel?  

Ezért lehetünk kíváncsiak, ha a műsorfolyamban nagy néha felbukkan a KISZ-Stúdió vagy a Fiatal Művészek Stúdiója gy-egy műsorral. A kíváncsiság - időnként - el is nyeri jutalmát. Ha remekbe sikerült produkciókat nem is, de olyano­kat, amelyek föltétlenül újat, máshogyan akarnak mondani, eltérve a megszokottól, gyakran szállítanak ezek a műhelyek. Kí­sérletezőkedv nélkül pedig nincs megújulás, előrelépés.

Az FMS-tagoktól mindez ter­mészetes is - a szándék, a fi­gyelemre méltó eredmények is -, hiszen ez a stúdió a televí­zió fiatal alkotóinak első műhelye, vitafóruma.

Különlegesebb eset a KISZ-Stúdió. Itt ugyanis a televízió­ban dolgozó bármelyik ifjabb évjáratú munkatárs, beosztásá­ra és munkakörére való tekin­tet nélkül készíthet filmet. Ki­csit úgy tevékenykednek ezek a stúdiótagok, mint az amatőr­filmesek. Csak éppen nagyobb a tét: aki rendezéshez jut, ka­merát kap a kezébe, reményke­dik az előrelépésben is. (Nyílt titok, hogy a televízió - és á filmgyár - műszakija, segéd­személyzete nagyobb részt re­ménybeli szerkesztőkből, ren­dezőkből és operatőrökből áll.

A bátrabbak és tehetségeseb­bek „nagyot dobnak", mégha a cél mellé is találnak. A taktikusabbak igyekeznek biztonságos talajon maradni, olyan filmIlyesmit ugyan a való élet­ben talán még soha, egyetlen TV-osztályvezető nem mondott KISZ-Stúdiós film láttán, de azért a „biztos-ami-tutti" szárnypróbálgatások erőtelje­sen nyomakszanak. Úgy látszik, a televízió KISZ-esei is vénül­nek (a lelkükben) nem harcol­nak forgatási lehetőségért, ha világmegváltó ötletük lenne, csak akkor igyekeznek, ha va­lami eladhatót ajánlhatnak föl. Emlékszem a most is két film­mel szereplő Varga Rudolf leg­utóbbi munkájára, egy kissé za­varos történetű kisjátékfilmre. Elég kevés érdeme akadt, de éaz feltétlenül annak számított, hogy egy fiatalember nagyra­törését dokumentálta. A Gu­tenberg utódai és a Közösségi ház című riport, illetve doku­mentumfilm, a tegnapi műsor­ban, ahhoz a régvolt filmhez ké­pest maga a mértékletes keveset-akarás. Nagyratörés helyett „kicsiretörés". A harmadik mű, Kalmár Gab­riella filmje, amely szándéka szerint Somogyi Tibor táncpe­dagógus és koreográfus portré­vázlata, ugyancsak képernyő­képesen, feltűnésmentesen felü­letes, kisigényű munka.

Mindhárom film kínálná ma­gát .az írónikus  bírálatra. Leginkább a miskolci nyomdászokról szóló bombasz­tikus hangvételű riport, s a benne közreműködő helybéli újságíró. Nyilván roppant je­lentőséget tulajdonított ennek az egyszeri lehetőségnek, felfű-töttsége munkált elképesztő hasonlataiban meg az olyan -» citromdíjas - kérdésben, amely arra irányult, hogy a je­lenlevő nyomdászok közül ki­nek, hány foga van ...

Régi bölcselem szerint az em­ber fiatal korában kétfélekép­pen viselkedik. Vágy utánozni igyekszik az idősebbeket, vagy körömszakadtáig különbözni akar tőlük. Előbbi a praktiku­sabb, célravezetőbb, utóbbi a nehezebb, keservesebb. Csak­hogy igazi értékek, tiszta siker.  (…) „ írta VIRÁG F: Éva Magyar Hírlap, 1986. szeptember 20. 

 

 

 

 

Szeptember 20. Indul a Kiváncsi fáncsi 13/1 rajzfilmsorozat. Írta: Tardon Ákos, rendezte: Richly Zsolt, operatőr: Bacsó Zoltán.

 

Szeptember 20. 20.00 Vers mindenkinek – Tóth Árpád: Őszi kérdés, elmondta: Lukács Margit, szerkesztő: Nyulász Klára, operatőr: Kaplony Miklós, rendezte: Varga Géza.

 

 

Szeptember 20 – 21 Újra jelentkezik a "Hétvége" - a szombat-vasárnapi egész mű­sort átszövő helyszíni közvetítésekkel, riportokkal, beszélgetések­kel. Helyszínei: Nógrád, Szolnok és Zala megye, illetve a Buda­pesti Nemzetközi Vásár.

 

Szeptember 20.

Sütő András Advent a Hargitán c. drámájának a próbáktól az előadásig vezető útját mutatják be a magyar dráma napján, szep­tember 20-án.

„ A magyar dráma napját csak akkor ünnepelhettük volna mél­tóbban, ha az Advent a Har­gitán „próba-hosszmetszete" íjtón magát a költői játékot is sugározta volna a Magyar Te­levízió. Kár, hogy nem így tör­tént. Milliók szembesülhettek volna Sütő András csodálatos középkelet-európai üzenetével - a jeget is megolvasztó szeretetérzés forróságával, a megváltást várók konok hitével, a kiáltás jogától megfosztottak hangtalan jajongósával. A méltó alkalom elszalasztá­sának alighanem a Nemzeti Színház praktikus szemléletű művészeti vezetése az oka. Feltételezésünket a „Tizenkét dühös ember" című amerikai film esete támasztja alá. Az igazgatóság kérésére levették a televízió meghirdetett prog­ramjáról, mert színpadi válto­zatát műsoron szándékoznak tartani. Csak hót Budapest nem Magyarország. Még kevésbé a televízió határon tűiig terje­dő hatásmezője. Különben sem hiszem, hogy akinek a televízióban tetszett, az ne igyekezne mielőbb élőben is megnézni. (Az egyik' ismerősöm látta a Nemzetiben az Advent a Hargitánt, mégis megkért, hogy próbáljak protekciós je­gyet szerezni, mert még egyszer kíván szembesülni a példátlan élménnyel.) Jó. lenne, ha a Nemzeti vezetői nemzetben, nemcsak színházban - gondol­koznának. Az igazi siker -  meggyőződésem  - anyagilag sem fizetnének rá.  Sajnos kénytelenek voltunk megelégedni az ötvenöt perces kedvcsináló riportfilmmel, amely a próbafolyamat kulisszatitkaiba engedett betekin­tést. Törölt Ilona rendező és Virág Katalin szerkesztő vál­lalkozása dicséretesen úttörő jellegű. A színház iránt mé­lyebben érdeklődők bizonyára szívesen ismerkednek az alko­tási folyamat kínjaival!, örömei­vel. (Persze a végeredménnyel is, magával az előadással.)  (….) – írta Horváthy György , Veszprémi Napló, 1986. szeptember 23.

 

 

Szeptember 21. 10.40 Zenebutik – szerkesztő – műsorvezető: Juhász Előd, rendezte: Soós Árpád, operatőr: Káplár Ferenc.

 

 

Szeptember 23. 2-műsor 18.00

Regionális adások

 

Budapest –

 

Pécs – Szeptember 23. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: A Népszabadság bányásznapi fórumát sugároztuk körzeti adásunkban.

 

 

Szeged –

 

 

21.10 Stúdió’ 86  mv: Vinkó József

 

 

 

Szeptember 24. 19.30 A Híradó beszámolt arról, elhunyt Kellér Dezső, a  szerkesztő- riporter Bayer Ilona volt.

 

 

Szeptember 25.  2- műsor 20.05 A BHZ nyitóhangvesenyének közvetítése. Riporter – műsorvezető: Antal Imre, szerkesztő: Várbíró Judit,  rendezte: Apró Attila, vezető – operatőr: Dubovitz Péter.

 

 

Szeptember 26. 20.05 Szerelmek – tv –játék, rendezte Hajdufy Miklós.  Szereplők: Igó Éva, Csernák János, Koltay János, Sinkó László, Bordán Irén, Horváth László, Incze József, Kun Vilmos. Ambrus András, Babiczky Ferenc, Fodor Tamás, Gáspár Tibor,  Soós lászló, Szilágyi István, Szarszán Tibor, Hegyi Barbara. Írta – rendezte: Hajdufy Miklós, dramaturg: Lendvai György, vezető – operatőr: Bíró Miklós.   

 

 

Szeptember 26. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:”A Magyar Újságírók Szövetsé­ge vendégeként 3 fős nyugat-német újságíró-de­legáció tett látogatást stúdiónkban. Vendégeink voltak: Joachim Angerer (Bajor Rádió), Thomas Leif (Südwestfunk, Mainz) és Helmut Lorscheid (München).

 

Baján, a Honvéd Helyőrség klubjában találkoz­tunk a Szegedi Stúdió vezetőivel - Regős Sándor főszerkesztővel és helyettesével Tandi Lajossal -, hogy részleteiben is tisztázzuk közös, jubileumi műsorunk felépítését, illetve tartalmát.

Műsoridő: 70 perc. Adás: 1986. november 16., vasárnap. A műsor gerincét korábbi - jellemző és sikeres — műsoraink részletei képezik majd. összeállításunk középpontjában ez a kérdés áll majd: változott-e és miképpen a vidék értéke, ér­tékelése - és: önbecsülése? A bajai megbeszé­lésen mindhárom szerkesztőségünk vezetője jelen volt.

 

 

Szeptember 27.-én 19.30 A Híradó beszámolt arról, elhunyt Ruttkai Éva, a  szerkesztő- riporter  Bayer Ilona volt, a Vígszínházbeli gyászról tudósított aznap Bayer Ilona szerkesztő - riporter,  az operatőr  Butskó György volt.

 

Szeptember 30. 2. műsor – 18.30  Körzeti adások

Budapest –

 

Pécs – Pannon Krónika, Új színház született: A Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, Dél – Dunántúl őszi, téli kulturális ajánlata,  riporter: Eszterhai Katalin, szerkesztő: Belényesi Csaba, rendezte: Bükkösdi László, főszerkesztő: Békés Sándor.

 

Szeged -  Mennyi ér az uborka (termelő) ? Szolgáltatás a peremkerületekben – Évadnyitás a Kecskeméti Katona József Színházban, Avarok kincsei – Összefoglaló a Magyarország -  NSZK válogatott tornász viadalról. Felelős szerkesztő: Király Zoltán, rendeztő: Varga Zsuzsa, főszerkesztő: Tandi Lajos.  

 

 

 

Szeptember 30. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „ Körzeti adásunk helyszíne az új pécsi kamaraszínház. Az élő adást közvetlenül megelőző órákat drámai esemény tette emléke­zetessé: méreg került a városi vízvezetékrend­szerbe!

A Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság 17 óra 20 perckor az alábbi közleményt adta ki:

„Pécsett a déli órákban gondatlanul végzett munka következtében mérgező anyag került a ve­zetékes vízrendszerbe... A rendszert délután a Pécsi Vízmű szakemberei lezárták, a rendszer át-öblítését megkezdték. Kérjük a lakosságot, hogy ellenkező intézkedésig a vizet semmilyen formá­ban ne fogyassza. (. . .) figyeljék a hírközlő rend­szerek adásait, mert az eseményekről folyamatos tájékoztatást adunk."

Mint kiderült: a méreg éppen a kamaraszín­házból került a vízvezetékrendszerbe, ahol a cső­szerelők a klímaberendezés feltöltését végezték. Az adás megkezdéséig 30 színészt szállítottak kór­házba, köztük jó néhányat azok közül is, akik mű­sorunk tervezett szereplői voltak . . .

 

 

Szeptember 30. 19.30 A Híradó beszámolt arról,  hogy  Karlovy Vary-ban a Nemzetközi Idegenforgalmi Filmfesztiválon                 László Zsuzsa és Ragályi Elemér „Magyarország” című filmje első díjat kapott. A Híradó beszámolt arról, Lázár György, Belgiumban tárgyalt a szerkesztő- riporter Elek János az ,  operatőr   Edelényi Gábor volt. Kellér Dezső temetéséről Varga Sándor Márton szerkesztő-riporter és Butskó György operatőr tudósított.

 

OLVASÓLÁMPA - Első ízben jelentkezik a költők, írók műhelyébe látogató kéthavonkénti folyóirat, az Olvasólámpa. (Szerkesztő: Czigány György, műsorvezető: Baranyi Ferenc. Vezető – operatőr: Dubovitz Péter, rendezte: Iván Pál.

 

„Végre-végre oly sok kísér­let, kezdeményezés és vállal­kozás után (Nyitott könyv, Szép szó, Szó, zene, kép stb.), örömmel állapíthatjuk meg, hogy az irodalom új, remé­nyekre feljogosító és távlato­kat nyitó formában kapott helyet a tévé műsorában. Ol­vasólámpa címmel, kétha­vonta megjelenő folyóirat (Baranyi Ferenc műsorvezető szavaival: „folyónézet") első számát láthattuk a képer­nyőn. Az ötvenes és hatvanas évek fordulóján színre lépő nemzedék jeles egyéniségei: Buda Ferenc, Csukás Ist­ván, Kiss Dénes, Orbán Ottó és Ratkó József jelentek és szólaltak meg előttünk életük és pályájuk azonos pontján: 50. évüket elérve és tettek ránk személyiségükkel, val­lomásaikkal és műveikkel mély benyomást. Szívből kívánjuk, hogy az Olvasólámpa c. irodalmi fo­lyóirat szép és ígéretes első számát ehhez hasonlóan ér­dekesek, színvonalasak és igényesek, egész irodalmunk­ban gondolkodók és emléke­zetes megnyilatkozásokra késztetők-ösztönzők kövessék. (Szerkesztő: Czigány György. Rendező: Iván Pál)” – írta Illés Lajos, Népszava, 1986. szeptember 30.i

 

 

 

 

Szeptember 30. Békenapok. Az OBT és az MTV koprodukciós műsora. Riporter Szegvári Katalin, Földvári Éva, rendezte: szerkesztő: Medveczky László, 

 

 

 

 

 

 

 

 

Október 

 

"Bűncselekmény hiányában" felmentik a Zsákutca c. - 1985-ben bemutatott - tévéfilm íróját, akit egy megyei kórház főorvosa azzal vádolt, hogy róla mintázta darabjának negatív orvosfiguráját.  

„Jogerős  ítélet született a Pécsi Bíróságon,  másodfokon is felmentette a rágalmazás vádja alól a Zsákutca cí­mű tévéjáték szerzőjét, dr. Sárosi István orvos-írót. Az 1985 augusztusában bemutatott film egy kórházban játszódik, s or­vosok közötti szakmai és emberi konfliktust ábrázol irodalmi eszkö­zökkel. Dr. Bohenszky György, a Ba­ranya Megyei Kórház főorvosa a szerző megbüntetését kérte a bíró­ságtól arra hivatkozva, hogy a szer­ző őróla mintázta meg a Sinkovits Imre által megszemélyesített nega­tív hőst. (Dr. Sárosi István a tévéjá­ték alapját képező novella megírá­sakor beosztottja volt dr. Bohenszky Györgynek.) A védelem arra hivatkozott, hogy a mű általános emberi vonásokat kí­vánt megjeleníteni, olyan magatar­tásformákat  és  olyan jelenségeket. amelyek az egészségügyben másutt is fellelhetők, sőt: az élet különböző területein ismertek az ilyen és ha­sonló esetek. Ennek alátámasztására megemlítette azt is. hogy az ország más kórházainak főorvosai közül is többen tiltakoztak, mert úgy vélték: róluk készült a film. A Baranya Megyei Bíróságon ho­zott jogerős felmentő ítélet szerint az írónak műveiben joga van él­ményeit, emlékeit és benyomásait szabadon felhasználni. Az irodalmi műben ábrázolt személy csak akkor tarthat igényt büntetőjogi védelem­re, ha a reá egyedül jellemző szemé­lyiségvonásokat mutatják be. Mi­után az alkotók - köztük a vádlott - soha nem állították, hogy a film­ben szereplő alakok a valóságban lé­teznek, az általuk létrehozott műal­kotással bűncselekményt nem követ­tek el. (MTI)” – forrás: Népszabadság, 1986. október 14.

 

 

 

 

 

 

Budapesten tartja tanácskozását az Interszputnyik űrtávközlési szervezet. Egerben - immár hagyományosan - ismét megrendezik a televíziózás és az oktatás kérdéseit elemző nemzetközi szeminá­riumot.

 

Október 1.  17.05 Televíziós beszélgetések Egerben.  Az MTV szervezésében kétévenként rendezték meg  a televíziós tágan értelmezett oktatás kérdéseit elemező konferenciát. Szerkesztő: Lóránd Gábor, operatőr: Kocsis Jenő, rendezte: Béres János.

 

 

Október 2. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy Liao Hun – seng vezette kínai delegációt fogadta Losonczi Pál,   a szerkesztő-riporter Gál Jolán ,  az  operatőr   Hornyai Sándor volt.A Híradó beszámolt arról, hogy újraindították a Csernobili 1. blokkot. Tudósító: Hardy Mihály volt. Beszámolt arról, hogy    Egerben megkezdődött az Oktatási konferencia,  a szerkesztő-riporter Lódi György,  az  operatőr Végh László volt.

 

 

Október 2. Nemz televíziós oktatási szeminárium kezdődött.

 

sb0004 4 160 mtib1004- Nemzetközi Oktatótelevíziós szeminárium

1986. augusztus 26. - nemzetközi oktatótelevíziós szemináriumot rendeznek októberben egérben, az október 2-án kezdődő egyhetes tanácskozáson több mint 100 hazai és külföldi szakember, köztük nemzetközi televíziós szervezetek és külföldi televíziók munkatársai, pedagógusok, kutatók, szociológusok, pszichológusok vs kritikusok vesznek részt, hogy kicseréljék gondolataikat a művelődést, az oktatást szolgáló műsorok készítéséről, az oktatótelevizió legújabb elméleti és módszertani kérdéseiről.

Immár másfél évtizede ad kétévenként otthont eger e Találkozónak, a mostani tanácskozás egyik központi kérdése, miként segítheti a televizíó a békére nevelés ügyét, elsősorban olyan, oedagógiai célzattal készült műsorokat mutatnak be, amelyek gyermekeknek és fiataloknál' szólnak, s amelyek közvetve vagy közvetlenül szolgálhatják a népek közötti megértést, egymás értékeinek megismerését, s a nemzetek közötti együttműködést, a szeminárium másikát témájában azt vizsgálják, mit tehet a xelevizió az uj kommunikációs és információs eszközök megismertetéséért, s hogyan szolgálhatja a televízió minél eredményesebben a felnőttoktatást,

A plenáris üléseket követően - amelyeknek az egri oktatás! Igazgatóság ad otthont - a résztvevők filmvetítéseken tekinthetik meg a hazai és a külföldi televíziók egyes műsorait, és szekcióüléseken folytathatnak eszmecserét egy-egy szociális témáról a találkozó nemcsak az új elméleti eredmények és módszerek megvitatására ad Lehetőséget, hanem a már meglévő produkciók széles körű megismertetésére, cseréiére, átvételére is, /mti/

kp/Ll/oc/il ott 00.12        260886 1645

 

 

17.30 Kínaiak énekelnek.  Műsorvezető: Antal Imre. Szerkesztő: Bánki Árpád, vezető – operatőr: Scheibner Károly, rendezte: Gedeon Judit.

 

21.00 Végvári históriák – Várjátékok, honismereti vetélkedő. Gyula – Sárospatak – Eger . Felelős szerkesztő: Liska Dénes, műsorvezetők: Bereczky Lórád és Héder Barna.  Vezető – operatőr: Mestyán Tibor, rendezte: Bodnár István.

 

2. műsor – 21.30 Az Intervízió ünnepi hangversenye a zene világnapján, átvétel Szófiából.        

 

 

 

Október 2. 17.55 Új Reflektor Magazin. Felelős – szerkesztő – műsorvezető: Ilkei Csaba, riporter: Baranyi Ferenc, Deák András, Komlosi Gábor, Novák Henriette, operatőr: Király Ottó, Káplár Ferenc, rendezte: Szentmiklósi Valéria.

Ez nem iskolareform! Szénbnyászat! – Foci gmk – Gubancos garancia – A mi gondunk  nem az ő gondja.

 

 

 

Október 2. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy Liao Hun – seng vezette kínai delegációt fogadta Losonczi Pál,   a szerkesztő-riporter Gál Jolán ,  az  operatőr   Hornyai Sándor volt.A Híradó beszámolt arról, hogy újraindították a Csernobili 1. blokkot. Tudósító: Hardy Mihály volt. Beszámolt arról, hogy    Egerben megkezdődött az Oktatási konferencia,  a szerkesztő-riporter Lódi György,  az  operatőr Végh László volt.

 

 

17.30 Kínaiak énekelnek.  Műsorvezető: Antal Imre. Szerkesztő: Bánki Árpád, vezető – operatőr: Scheibner Károly, rendezte: Gedeon Judit.

 

21.00 Végvári históriák – Várjátékok, honismereti vetélkedő. Gyula – Sárospatak – Eger . Felelős szerkesztő: Liska Dénes, műsorvezetők: Bereczky Lórád és Héder Barna.  Vezető – operatőr: Mestyán Tibor, rendezte: Bodnár István.

 

2. műsor – 21.30 Az Intervízió ünnepi hangversenye a zene világnapján, átvétel Szófiából.        

 

 

 

Október 3.

19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy   Gorbacsov Moszkvában fogadta Ercich Honekkert és együtt avatták fel Thelmann moszkvai emlékművét, a szerkesztő-riporter tudósító Hardy Mihály volt.

 

20.05.  Mestersége színész – Bodrogi Gyula. Riporter: Vitray Tamás, szerkesztő: Virág Katalin, operatőr: Bánhegyi István, rendezte: Török Ilona.

 

20.50 Budapesti Művészeti Hetek – Müller Péter: Szomorú vasárnap, tv –játék. Dramaturg: Vinkó József, Fáy László, operatőr: Márk Iván, televízióra alkalmazta és rendezte: Sándor Pál. Szereplők: Bodrogi Gyula – Seress Rezső, Helén a felesége – Voith Ági, pincér – Horváth Gyula.

„Megnéztem pénteken este a televízió Mestersége: szí­nész sorozatában Bodrogi Gyulát, és azóta gondolko­dom azon, miért is tűnt (mutatta magát) másnak Bodrogi, mint amilyennek hittem öt eddig, szerepei alapján. Az igazi választ nem találom, csak találga­tok. Bodrogi ugyan jelenlegi státusában elsősorban szín­házi direktor (legalábbis ez derült ki a beszélgetésből), de a közönség színészként ismerte, szerette meg, s a néző szemében máig színész maradt. így kerülünk vele közvetlen kapcsolatba, di-rektorsaga jórészt inkább színházára vonatkozik. Hogy miért sikkadt el a műsorban a színész? És miért az em­ber? Miért csak a pozíció nyilatkozott meg? Nem tu­dom. Tartok tőle, a kérde­ző, Vitray Tamás sem ké­szült abbói a Bodrogiból, akit színpadon, filmekben, tévéjátékokban szeretünk íátni. Így aztán a sorozat ezen darabja sajnos legfel­jebb csak a szúk szakmának (esetleg a Vidám    Színpadtagjainak) mondott valami érdemlegeset. Arról például, hogy miért szükséges az előfüggöny, hogyan bővítse a színész eszköztárát „tele­szemmel" és így tovább. Pe­dig mi minden érdekes do­logról lehetett volna kérdez­ni Bodrogi Gyulát! Talán válaszolt is volna, több ter­mészetességgel, őszintébben és érdekesebben.

Az elmulasztott lehetősé­gért szerencsére kárpótolt a színész: Seress Rezsőt alakí­totta a Szomorú vasárnap című tévéjátékban.

A kis Seressröl nem ír so­kat a lexikon: zeneszerző, zongoraművész, az iskola helyett a magánúton való tanulást választotta. szóra­kozóhelyeken zongorázott, népszerűvé vált dalokat komponált, öngyilkos lett. A Sándor Pál rendezte té­véjáték (írója Müller Péter) ennél sokkal többet megmu­tatott a férfideálnak nem mondható külsejű, de való­ban igen népszerű    kompo­nistáról. Nemcsak róla, ha­nem a korról is, melyben élt, melyben a siker mellett osztályrésze volt a megaláz­tatás is. Érdekes a film szerkezete, hangulata. A sejtelmes kör­nyezet nem véletlen, ugyan­is Seress a túlvilágról tér vissza, hogy - felesége se­gítségével - utólag tisztáz­za életét. Közben természetesen gyakran felcsendülnek dalai, köztük a cimadó. a halálos dal. amely itthon és külföldön sokakban keltette azt az érzést, hogy nincs miért tovább élni. Tetszett a tévéjáték. Tetszett finomsága, a főszereplőhöz illő hangulata, a mértéktartó ízlésessége. S a három szereplő — Bodrogi, Voith Ági, Horváth Gyula, - játéka. Sándor Pál nem tagadta meg önmagát, sajátos rendezői jegyei jól érvényesültek. Fáy László dísz-
lettervező ügyes munkát végzett. Szerencsére a péntek esti ,, Bodrogi-parádéból" ezzel a filmmel maradt kellemes élmény is a nézőben” – írta H.K. Csonfrád megyei Hírlap, 1986. október 7.

 

22.40 Hogy kik vannak, érdekes emberek játéka.

Vendégek: Kazimir Károly, Pécsi Ildikó, Sas József, és három különleges foglalkozású játékos. Szerkesztő – műsorvezető: Vágó István, vezető – operatőr: Gurbán Miklós, rendezte: Somogyi G. György.

 

 

A SZOT Elnöksége 1986. október 3-i ülésén elmarasztalta a Magyar Televíziót, mert nem megfelelően tájékoztatott az SZVSZ berlini kongresszusáról. A SZOT és az MTV vezetői a rendezvény előtt megállapodtak, hogy a TV Híradó 2 – 3 alkalommal tudósít az eseményről, majd annak vége után Gáspár Sándor ad egy 10 -12 perces interjút A HÉT műsorának. A SZOT elnöksége ez utóbbit hiányát tekintette „nem megfelelő „ tájékoztatásnak.  Dr. Kornidesz Mihály ezután két oldalas levélben magyarázta  Baranyi Tibornak a SZOT Főtitkárának,  hogy az MTV nem követett el hibát, hiszen A HÉT interjút maga Gáspár Sándor mondta le adás előtt 36 órával.  A dolog úgy látszik elég súlyos megítélésű volt, hiszen Dr. Kornidesz Mihály a Baranyai Ferencnek küldött levél másolatát október 7.-én megküldte Berecz Jánosnak az MSZMP KB titkárának , Lakatos Ernőnek az MSZMP KB Agitációs és propaganda Osztálya vezetőjének , és magának Gáspár Sándornak a SZOT elnökének is. - Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A- 9-a/97. doboz MTV iratok.

 

Október 3. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából:”Október 3. Stúdiónkba látogatott Stein Savik, a norvég ,,Aftenposten" című lap Ausztriába és Magyarországra akreditált állandó tudósítója. A magyarországi nemzetiségekről írandó cikkével kapcsolatban ,,Nas ekran" és ,,Unser Bildschirm" című műsorainkkal ismerkedett.”

 

 

Október 4. 20.00 Vers mindenkinek – Arany János: Szondi két apródja. Elmondta: Bánffy György, szerkesztő: Nyulász Klára, operatőr: gombos tamás, rendezte: Varga Géza.

 

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „A hazai nemzetiségek nemzeti tu­data és társadalmi beiileszkedése" címmel tartott szigetvári - országos - konferencia résztvevői, a TIT szervezésében megtekintették stúdiónk több, nemzetiségi témájú dokumentumfilmjét. A konfe­rencia résztvevőit Popovics István vezető-szerkesz­tő tájékoztatta nemzetiségi műsorainkról. A látot­tak és hallottak hatására a Janus Pannonius Tu­dományegyetem képviselői felkérték nemzetiségi szerkesztőségünk munkatársait, hogy vegyenek részt a nemzetiségek tudatának alakulását vizs­gáló egyetemi kutatásokban.”

 

 

Október 5. 10.30  Kapcsoljuk az NDK fővárosát! Zenebutik Berlinből. Az MTV és a DDRF közös műsora. Szerkesztő – műsorvezető: Juhász Előd, szerkesztőtárs: Georg F. Mielke, vezető – operatőr: Király Péter, rendezte: Soós Árpád.

 

15.40 Würburg rózsája. Negyedszer jelentkezett öt ország közös zenés szerakoztató műsora. A jugoszláviai Portotorozs, az ausztriai Velden, a magyarországi Szentendre, és idén először az NSZK Würzburg városából.  Műsorvezető: Gyulai István.

 

 

Október 5. 17.10 Batthyány Lajos vértanúsága.  Szerkesztő: Behyna Károly, vezető – operatőr: Marczali László, rendezte: Babiczky László..

 

 

Október 4. 14.25 Lányok – fiúk. Szerkesztő: Rick Nóra, operatőr: Bogdán László, rendezte: Oláh Gábor.

 

15.10 Módi’86 Szerkesztő – műsorvezető. Novák Henriette.

 

15.40 Fegyvesres fiatalok országos találkozója. Operatőr: Füredi Vilmos, rendezte: Bartha Attila, riporter: Horváth Péter.

 

 

18.25. Legszemélyesebb közügyeim. Ki is Angyal Ádám? Szerkesztő- riporter: Hortobágyi Éva, operatőr: Sík Igor, rendező: Horváth Ádám.

 

19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy felavatták az újépített Szegedi Nemzeti Színházat. A szerkesztő-riporter Jurányi Anna,  az  operatőr  Fodor Balázs   volt.

 

 

22.10 Pódium. Hegedűs D. Géza műsora. Szerkesztő: Farkas Katalin,  vezető – operatőr: Becsy Zoltán, rendezte: Iván Pál.

„ Ki voltunk téve a kísértés­nek. A rádió szombati, Megszó­lal a Magyar Hírlap című mű­sora lehetőséget kínált rá, hogy kipróbáljunk egy sokszor hiá­nyolt és Ugyanannyiszor eluta­sított módszert. A tévéműsorok előre való megbírálásáról van szó - azaz lett volna, ha az időszűke miatt Hegedűs D. Gé­za Pódium-műsorának előzetes kritikája ki nem marad a rá­dióműsorból. Szerencsére vagy sajnos - még a szerzőnek is nehéz eldönteni.

De hadd beszéljünk ebből az alkalomból egy keveset szak­mai kérdésekről. Az olvasók - és a műsorkészítők is - számon kérik a napilapoktól a televí­ziós eseményekre való friss reagálást. Ez azonban a mai nyomdaviszonyok között fiem is olyan egyszerű. Az esti műsorról hiába írnánk azon mele­gében kritikát, már nem lenne belőle nyomdai szedet és más­napi cikk. Ezt csak úgy oldhat­juk meg, ha a kiválasztott és erre alkalmas - vagyis előre felvett - műsort napokkal ko­rábban nézzük meg. De ha a szervezésen és a külön vetíté­sen túl vagyunk, nekünk már tulajdonképpen mindegy lenne, hogy a tévénapló az adás nap­ján jelenne meg, és nem várná

meg a másnapot.

(…) A nálunk ural­kodó tévénézési szokások a ké­szülék előtt felejtik az embert még olyankor is, amikor a leg­súlyosabb érv, saját ellenszenve küldhetné a képernyő elől tovább. 'Utóbbi tény ismerete menthetett volna föl a lelkiismeretfurdalás alól, ha több mindent .
kifogásoltam volna előre Hegedűs D. Géza műsorából. Ez a háromnegyed órás, gyorsan pergő verses-zenés összeállítás akár remek, színvonalas szórakozás is lehetett volna, sokan ilyen formájában is bizonyára élvezték. Hiszen Hegedűs D. Géza jó külsejű, szép
hangú színművész, teli ambícióval. Tehetségéről pedig éppen legutóbbi színházi szerepe, az ördögök Satovja bizonyíték. Mindez - gondolhatnánk - már elég a siker feléhez. A másik felet a bemutatott művek szállíthatják. Itt is izgalmat ígér a válogatás: Bereményi
Géza és Arthur Rimbaud, Kosztolányi Dezső és Örkény István, Karinthy Frigyes és Nádas Péter, a dalok Cseh Tamás, Bródy János és az LGT repertoárjából.

Csakhogy a dolog mégsem , ilyen egyszerű. A külön-külön remek prózarészleteknek, ver­seknek és daloknak egymással is meg kell férniük, sőt, együtt kell új minőséget alkotniuk. Erre a szintézisre nem késztet­heti őket önmagában a legoko­sabb szerkesztő sem, a színmű­vész megfelelő közreműködése nélkül. O, az előadó az, aki sa­ját világába építi és'úgy adja tovább a mások remekeit. Tud­ván, hogy így kerülhet sor a saját remeklésére. A színmű­vész sokszor nem boldogul az efféle feladattal egymaga, se­gíteni kell, hogy a szintézis lét­rejöhessen benne, és akkor már képes akár csodát is terem­teni. Lehet, hogy legfőképpen ezért találták ki a rendezőt, és nem azért, hogy megmondja, jobbról vagy balról kell a szí­nésznek bejönnie. Hegedűs D. Géza rengeteg instrukciót kaphatott: mikor, hol jöjjön be, hogyan mozog­jon a díszletben, miként visel­je a legkülönfélébb öltözékeket és maszkokat. De azt aligha beszélte meg vele valaki is, hogy összeállítása, az alap­anyag, milyen életérzést fejez ki, miről szól - így együtt - a sokféle szöveg. Nem kénysze­rítették rá, hogy ironikus is tudjon lenni és akár vonzó kül­leme ellen is őszinte. Kár, mert Hegedűs D. Géza ezzel  Pódiummal képes lett volna többre is, mint hogy szaporítsa a szerelmeslevelet író rajongók táborát. Igaz, ebben segítségre szorult volna. Nem­csak az ő balszerencséje, hogy nem kapta meg.” –írta

Virág r. Eva, Magyar Hírlap, 1986. október 6.

 

 

2. –műsor – 20.00 Színházavató. Ünnepi műsor a Szegedi Nemzeti Színház újjáépítésének tiszteletére. Ünnepi köszöntőt ,mondott Pál Lénárt az MSZMP Központi Bizottsága titkára. A műsort összeállította: Görgey Gábor, vezető – operatőr: Kléner György, rendezte: Kun Zsuzsa.

 

 

Október 5. 10.30  Kapcsoljuk az NDK fővárosát! Zenebutik Berlinből. Az MTV és a DDRF közös műsora. Szerkesztő – műsorvezető: Juhász Előd, szerkesztőtárs: Georg F. Mielke, vezető – operatőr: Király Péter, rendezte: Soós Árpád.

 

Október 5. 17.10 Batthyány Lajos vértanúsága.  Szerkesztő: Behyna Károly, vezető – operatőr: Marczali László, rendezte: Babiczky László..

 

15.40 Würburg rózsája. Negyedszer jelentkezett öt ország közös zenés szerakoztató műsora. A jugoszláviai Portotorozs, az ausztriai Velden, a magyarországi Szentendre, és idén először az NSZK Würzburg városából.  Műsorvezető: Gyulai István.

 

 

Október 6 – 18. között A Híradó szerkesztő- riportere Tóth György, operatőre: Butskó György , és gyártásvezetője Dunavölgyi Péter Kínában forgatott. A riportok novemberben kerültek adásba.

A kínai forgatásról.  1985 májusában Magyarországon jár Li Peng, kínai miniszterelnök-helyettes. Tóth Gyuri, aki az egyik vezető gazdasági riportere volt a híradónak, készít vele egy vagy két interjút is. Gyuriról tudni kell, hogy nem volt olyan ember, politikus, magánember, gyerek, akivel két perc alatt ne lett volna pertu viszonyban, és mindenkivel kiváló, úgymond „haveri” hangulatot tudott teremteni. Azt mondja a riport után Li Pengnek, hogy ő elmenne Kínába riportot csinálni. Mire Li Peng azt mondja, jöjjön! Tudni kell, hogy nem sokkal vagyunk a kulturális forradalom után. Mindenki szeretett volna Kínába menni riportokat csinálni, de hát ebben az időben ez még  nehezen akart összejönni. Egyszer csak Tóth Gyuri azzal állt elő ’86-ban, hogy itt van három cég, aki fizetné Kínába az utat, és őneki van egy ígérvénye Li Peng-től, hogy lesz beutazási engedély és lehet riportot csinálni. Mindenki mosolyog rajta. Egyszer csak hozott egy papírt, hogy Li Peng közbenjárására megkaptuk a forgatási engedélyt. Úgyhogy el is utaztunk, négy városban forgattunk. Részben Pekingben, ahol országos gazdasági témákról készült interjú. Forgattunk Lanzhouban, ami a Góbi sivatag széle, tehát ez Közép-Kína, a Sárga folyó szeli ketté a várost. Nagyon érdekes, mert egyik partján laknak a miáltalunk kínaiaknak nevezett kínaiak, a másik parton pedig a muzulmán kínaiak. Borzasztó érdekes város. Ekkor Pekingben, ha nagyon ritkán is, de már lehetett látni nem egyenruhába, nem Mao-ruhába öltözött embereket. Már látszott valami nyugati ruha, ha nem is többségben, de látszott. Ahogy elrepültünk ide Lanzhouba, mintha tíz évet repültünk volna vissza a történelemben. Itt a tolmácslányon kívül, aki a magyar vállalatnak tolmácsolt – őneki volt egy farmerje –, az egész városban nem volt más, csak egyenruha. A tolmácslány angolra fordított. Angolra. Kínai-angol, angol-kínai. A gyárnak tolmácsolt. Ugyanis az Egyesült Izzó szerelt föl ott egy üzemet. Az Egyesült Izzó abban az időben csúcstechnikát képviselt. Egy csúcstechnika színvonalú berendezést telepítenek Lanzhouba, és már háromnegyed éve csúszik az átadás! Illetve dolgoznak próbaüzemben, de nagyon nehezen lendül a dolog. Az emberek betanultak, ezzel nem volt gond. Az volt a gond, hogy senki nem gondolt arra, hogy a wolframszálat nem tudják olyan vékonyra megcsinálni Kínában, mint itthon. A berendezések amúgy kiválóan üzemeltek, de amit bele kellett rakni, a wolframszálat, azt nem tudták úgy megcsinálni, és emiatt rengeteg gond volt, ment az idő. De volt egy másik történet is. Dalianban, a város Észak-Kínában egy félszigetnek a csücskén van, Ikarus buszokkal kooperáltak. Alvázakat szállítottak oda Csepelről, hogy ott építsék rájuk a járműveket. És voltak olyan snittjeink, hogy fák nőttek ki az alvázak közül. Voltunk egy másik, szintén elektromos gyárban, Sicsiacsuangban, ami kétszáz kilométerre van Pekingtől lefelé délre. Nem sokkal korábban ott még javában dúlt a kulturális forradalom.

 

 

 

Október 7. Diagnózis 86/10. Szerkesztő – riporter: Csurgay Judit, vendég: Dr. Czeizel Endre, rendezte: Török Róbert, operatőrök: Bodó János és Molnár Miklós.

 

 

Október 7. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy ezekben a napokban Budapesten Holland Kulturális Napokat tartottak ezen este a Beatrix holland királynő részt vett a budapesti Operaházban Hollandi Királyi Balett díszelőadásán. A  szerkesztő-riporter, Rangos Katalin,   az  operatőr  Nagy Béla volt.

 

Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Október 7. Elcsattant az első csapó: megkezdő­dött az Újvidéki Televízióval közös tv-filmünk for­gatása.A mintegy 50 tagú nemzetközi stáb vállalkozá­sa minden kétséget kizáróan kultúrtörténeti jelen­tőségű, hisz az első magyarországi szerb-horvát nyelvű tv-film realizálását kezdték meg. „

 

Október 8.  Azok bontották le , akik felépítették, dokumentumfilm, a pusztai olvasókörökről. Szerkesztő- riporter: Olajos Csongor, operatőr: Virág Pál, rendezte: Szakály István.

 

 

Október  8 – 9 – 10. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy  Budapesten rendezték meg a Marxisták és a Katolikusok dialógusát. A szerkesztő-riporter, Gál Jolán,   az  operatőr   Hornyai Sándor volt. Október   8. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy élő vitaestet rendeztek Reyjavikban amerikai és szovjet tudósok részvételével.

 

Október 9.  Modern Magyar Képtár – Pécs. Ismeretterjesztő film. Szerkesztő: Ézsiás Anikó, rendező: Radó Gyula, operatőr: Káplár Ferenc.

„A pécsi példa.

1952-ben mindössze 152 tétellel szerepelt a Képtár a pécsi múzeumok gyűjteményében, s amikor 1955-ben megindult a módszeres gyűjtés  tulajdonképpen erre  a szerény anyagra kellett támaszkodni, melynek egy része másodlagos, inkább szociális indíttatású helyi vásárlás volt. Pécs azóta, az elmúlt három évtized alatt európai viszonylatban is jelentős múzeum-város lett, példát adva a tervszerű gyűjtésre, korszerű múzeumok kialakítására. A mai Modern Magyar Képtár alapját dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus ajándéka vetette meg, aki előbb feleségének, Forgács Hann Erzsébetnek 44 szobrát, majd rajzait ajánlotta fel, később ezt gazdagította a modern magyar művészet számos mesterművével. Egry, Derkovits, Gulácsy, Rippl-Rónai művek kerültek a .müzeumba, ezt gazdagította dr. Tompa Kálmán híres magángyűjteménye, melyben Rippl-Rónai, Csontváry, Ferenczy, Réti alkotások voltak. Az ajándékozások mellett egyre jelentősebb lett a vásárlásokra fordítható összeg, ugyanis múzeumot létrehozni, ki­zárólag ajándékozásra számítva, nem lehet. Ugyanakkor azt is figyelembe kell ven­ni, hogy Pécs kivételesen szerencsés helyzetben volt, mert itt élt, évtizedeken át, a század képzőművészetének egyik vezető egyénisége, Martyn Ferenc, akinek több alkotását megvásárolták, kőztük a Vázlatok a kuruc korról című 35 képből álló soro­zatot, a művész pedig - egyebek között - Petőfi-sorozatát, 103 festményét, 20 szobrát ajándékozta a múzeumnak, ami független az 1978-ban létrehozott s a napokban nyilvános múzeummá lett Martyn-gyüjtemény anyagától. A televízió hatásos filmet készített a Pécsi Modern Képtárról, kevés szöveggel, mindig a képekre helyezve a hangsúlyt. Szép film volt, de több is ennél, tanulságos, bemutatva egy európai színvonalú gyűjtemény fokozatos kialakulását. A szekszárdi múzeum most kezdi megalapozni képtárát, amihez mindenek előtt az igen jelentős régi képanyagot kellett kiszabadítani a méltatlan fél-feledettségből, a restaurálás pedig olyan pénzeket visz el, amelyeket vásárlásra lehetett volna fordítani. A korábbi vásárlásokból kevés a múzeumhoz méltó munka, így elsősorban a régi anyagra kell támaszkodni, s ezután kezdődhet a tervszerű gyűjtés: Szekszárd valószínűleg soha nem tud olyan múzeum-együttest kialakítani, mint Pécs, de a megkezdett munka arra enged következtetni, hogy gazdag és remélhe­tőleg gazdagodó gyűjteménye szervesen illeszkedik a hazai képtárak sorába. Eh­hez a pécsi példa is segítséget nyújthat.” –írta Csányi László, Tolna megyei Népújság, 1986. október 14.

 

 

Október 9. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy Somogyi Jenőt választották a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökévé, a szerkesztő-riporter  Knézy Jenő, ,  az  operatőr Fülöp Tibor volt. 19.30 A Híradó beszámolt Ruttkai Éva temetésről is a szerkesztő-riporter,  Bogyay Katalin az  operatőr Baranyi István volt.

 

 

Október 10. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy   felavatták Pécsett az új Kamara Színházat, az avatón részt vett Aczél György. A szerkesztő-riporter, Berkics János és Pálfy István volt.

 

Október 10. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Stúdiónk vendége volt Szilágyi Já­nos, a pécsi Apáczai Nevelési Központ igazgató­ja, aki egyben a Pécsi Városi Televízió főszerkesz­tője is. Megbeszélésünk témája: miképpen kap­csolódhatna be stúdiónk ismét a VTV munká­jába?

Megállapodásaink: 1. 1987. első negyedévében közös riportertanfolyamot szervezünk. 2. 1987. ja­nuárjától a VTV rendszeresen megismétli stúdiónk 60 perces információs magazinját. A VTV-nek eze­ken az adásnapjain az egyik műsorvezető a mi munkatársunk lesz. 3. A Pécsi Városi Televízió a jövőben rendszeresen felhasználhatja stúdiónk Pécsről készített riport-, illetve dokumentumfilm­jeit.

Az új alapokra helyezett együttműködés lehe­tővé teszi, hogy a Nevelési Központ televíziós stábja a jövőben nagyobb figyelmet fordítson a lakótelepi élet eseményeire, jelenségeire és fel­adataira, az úgynevezett várospolitikai funkciók jelentős részét ugyanis a mi magazinunk ellátja.”

 

 

Október 10. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy   felavatták Pécsett az új Kamara Színházat, az avatón részt vett Aczél György. A szerkesztő-riporter, Berkics János és Pálfy István volt.

 

 

Október 11. – 12.

19.30 A Híradó beszámolt  részletesen Gorbacsov és Reagan Reykjavik-i tárgyalásairól.

 

 

Október 11. – 12.

19.30 A Híradó beszámolt  részletesen Gorbacsov és Reagan Reykjavik-i tárgyalásairól.

 

Október 13.  Tollbamondás 5/1. -  A vadóc, tv-film. Szerkesztő: Gyulay Zsuzsa, írta: Jean Cosmos, rendezte: Vass János.

 

Október 14. 19.30 A Híradó beszámolt a Színházművészeti Szövetség Közgyűléséről, az operatőr  Szurok János volt.

 

Október  14. Ruttkai temetése előtti este Dürrenmatt Öreg hölgy látogatását vetítették

Műsorváltozás !- A színházban élt és a színháznak. Márkétéves korában színpadra lépett, Lakner bácsi gyerekszínházának egyik sztárja volt, s nem is lett hűtlen soha a színházhoz, miként a színházat sem lehetett elképzelni Ruttkai Éva nélkül. Tudtuk, hogy beteg, amikor utoljára Szekszárdon járt, a Márffy-kiállitás megnyitóján, mozdulatain is érezni lehetett a betegséget, de a színházhoz ekkor sem lett hűtlen, s Dürrenmatt ma már klasszikusnak számító darabjával, Az öreg hölgy látogatásával búcsúzott.

Dürrenmatt a darab végéhez csatolt utószavában azt mondja a színészeknek, „játsszatok jól a cselekményt, amit én a színpad előterében ábrázolok, s a háttér majd magától kiformálódik". Ruttkai Éva a kevesek közé tartozott, akik nemcsak jól játszották a szerepet, hanem a titkot is tudta, amitől valóban „kiformálódik" a lényeg, mint egyik első nagy szerepében, O'Neill Amerikai Elektrájának Laviniájában, mely­nek Orestes-Orinja Latinovits Zoltán volt.

Claire Zachanassian szerepével búcsúzott. Betegen, fájdalmakul, s maga is tudta, hogy ez valóban a búcsú. Az előadásra éppenséggel lehetne megjegyzést tenni, a befejezés például nem egészen Dürrenmatt szellemében történt, s ilyen mértékben kár is beavatkozni a szerző szándékába, de most csak Ruttkai volt fon­tos, aki utolsó erőfeszítésével állta a végső próbát, a szellem ereiével győzve le a test esendőségét, min tegy a végzettel is dacolva. Temetése előtti napon vetítették a Vígszínház előadásáról készült felvételt. A mű­sorváltozás, tisztelgés volt emberi és művészi nagysága előtt.” –írta Csányi László, Tolna megyei Népújság, 1986. október 14.

 

 

Október 14. 21.10 Stúdió’86 Szerkesztő – műsorvezető: Szegvári Katalin. A műsor kiemelten foglalkozott a budapesti Holland Kulturális Napokkal,  de bemutatta Spíró György – Csirkefej bemutatóját, valamin Ördög Szilveszter új könyvét is. Rendezte: Lengyel Zsolt, operatőr: Bogdán László.

 

Október 15. Békés Sándor naplójából: „Véglegesítettük a Szegedi Stúdióval közös jubileumi műsorunk stábját és gyártási menetrendjét. Felelős szerkesztők Tandi Lajos (Szeged) és Békés Sándor (Pécs). Vezető-rende­ző: Kun Zsuzsa (Szeged). A pécsi stáb vezető munkatársai: műsorvezetők: Pánics György és Gerner Éva, vezető-operatőr: Pálfy István, rende­ző Bükkösdi László. A műsor élőszerű rögzítésére november 5-én, a két stúdió mikrohullámú össze­köttetésével kerül sor.

 

Gerner Éva - mint a KISZ KB tagja - az ifjú­sági szövetség hivatalos delegációjának tagja­ként öt napra Dániába utazott.

 

Dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetsé­gi Köztársaság államfője, hivatalos magyarorszá­gi látogatása keretében Pécsre, illetve Baranyá­ba látogatott. Forgatócsoportunk - Reil József szerkesztő-riporter, Lajtai György operatőr, Tóth Károly technikus és Berdó László fővilágosító —, a délutáni órákban Bóly-Békáspusztán rövid in­terjút készített a magas rangú vendéggel. Ez volt stúdiónk történetében az első államfői nyilat­kozat.”

 

 

Október 15. Litváni Illés: Szélkötő Kalamona. Szerkesztő: Békés József, rendezte: Vadkerty Tibor, vezető – operatőr: Szabados Tamás.

 

Október 15. 21.05 Panoráma  szerkesztő – riporter: Chrudinák Alajos, a műsorban Chrudinák Iránról szóló filmje is szerepelt.

 

Október 16 tól  20.05  Újra indult a velünk élő történelem, újabb epizódokkal.

 A velünk élő történelem sorozat- A fordulat című epizódja. „Október 30-án a fővárosban működő elleforradalmár csoportok összefogtak és ostromot indítottak a budapesti Pártbizottság ellen „ írta a műsorajánló. Főszerkesztő: Berecz János és Radványi Dezső, rendező – operatőr: Mátray Mihály.

1956 és a rákövetkező korszak eseményeit tekinti át - a 30. évfor­duló alkalmából - "A velünk élő történelem" c. dokumentumsoro­zat. (Szerkesztő: Berecz János és Radványi Dezső.)

 „Újra indult tegnap a korábbi részeivel is rend­kívül tanulságos és sikeres, A velünk élő    történelem című sorozat, mégpedig az éppen harminc esztendeje lezajlott események felele­venítésével. Az első rész - Aki  magyar,   velünk  tart címmel - október 23-a for­ró napját próbálta felidéz­ni a forgósad    közepébe került Magyar   Rádió mű­sorkezdésétől műsorzárásá­ig. Űj dokumentumot   ke­veset láttunk, egy-egy hír­adóképsor például a böl­csészek felvonulása - már visszaköszön, ennél   fontosabb azonban, hogy újszerű a sorozat szemlélete. Az alkotók - főszerkesztő Berecz János és   Radványi _ Dezső, rendező- operatőr Mátray Mihály - arra tö­rekedtek, hogy a   korábbinál   árnyaltabb   s   éppen ezért hitelesebb képet ad­janak a történelmi   jelen­tőségű időszakról. Ezt az­zal érték el, hogy nemcsak az akkori idö vezető em­bereit - tegnap   a   többi között Benke Valériát, Ma­rosán Györgyöt,    Hegedűs Andrást,    Földes    Lászlót, Apró Antalt és Piros Lász­lót ültették a kamerák, il­letve mikrofonok elé,   ha­nem azokat i«   megszólal­tatták, akik » másik olda­lon álltak. Rendkívül érde­kes   dolgokat   hallhattunk például Erdős Pétertől, aki Nagy Imre kegyetlen  kör­nyezetéhez  tartozott vagy Bohó Róbertig aki Petőfi Kör   egyik   irányítója volt. Szót kapott a   rádió-őrség egyik    tagja és „az utca embere" is.   A szer­kesztés rendkívül ügyesen bánt az anyaggal. (….) –írta (morvay) Esti Hírp, 1986. október 17.

 

„ VILÁGOSAN, érthetően  1956-RÓL. Egy emberöltő telt el 1956 ősze, a magyarországi ellen­forradalmi lázadás és leverése óta. Hazánk felnőtt lakos­ságának nagy része számára a 30 év előtti események ugyanolyan távoliak, mint a két világháború történései. Csupán a történelemkönyvek lapjai, vagy szüleik, nagyszü­leik emlékezései idézik fel számukra. Ezek a rétegek az idő múlásával egyre nőnek, viszont egyre csökken azok száma, akik közvetlen élményként és életre szóló tanulságként őr­zik a tragikus ősz emlékeit. Nyilvánvaló, hogy az évfordu­lós megemlékezések akkor érik el a céljukat, ha segítenek az élményeket és tanulságokat átörökíteni a fiatalok nem­zedékére. Azokra, akik egyre közelebb jutnak ahhoz, hogy elődeiktől átvegyék az ország sorsának intézését. Bizonyos, hogy aki nem őrzi idegeiben, mint a megégett idegvégző­dések borzongató emlékét 1956-ot, annak a számára nem jelentheti ugyanazt az az ősz. Annak a szervezetében spon­tán módon nem fejlődhetett ki az ellenanyag, amely- életre szólóan megvédené akár attól, hogy valósághelyzettén az ellenforradalom táborába sodródjon, akár attól, hogy a sze­mélyi hatalom megtűrője legyen. Az azóta felnőtt nemze­déket tehát éppen az ország jövendője érdekében minderre figyelmeztetni kell s ehhez a legjobb módszer, ha  tisztán, világosan, érthetően, takargatás nélkül 'mutatjuk meg számukra, mi is történt-1956" őszén, hogyan vált a job­bító szándék az ellenség aknamunkája következtében a szo­cializmus és az ország sorsát végveszélybe sodró ellenfor­radalommá. A velünk élő történelem csütörtökön kezdődött újabb so­rozata, az első „Aki magyar, velünk tart" részből ítélve minden eddigi televíziós feldolgozásnál jobban közelíti meg azt az igényt. Kortanúk, az események cselekvő részesei kapnak szót, köztük nemcsak azok, akiket igazolt a törté­nelem, hanem azok is, akik akarva-akaratlan negatív sze­repet töltöttek be a gyászos tizenkét nap eseményeit közülük talán legemlékezetesebb, az események kérlelhetetlen logikáját legjobban megragadó Bohó Róbert emléke­zése volt. A szándék és a következmény komor ellentmon­dása szemléletesen tárult fel elbeszélésében. A Petőfi-kör jelszavainak hangoztatásával állt hangszórós kocsijával ok­tóber 23-án a tüntető fiatalok közé, s mire a menet Budára ért, már egy más tömeg vette körül, amely semmibe vette őt és elsöpörte jelszavait. Jól tükrözik a visszaemlékezők azt a tanácstalanságot és zűrzavart is, amely a párt egy­sége híján az ország vezetésében eluralkodott. Berecz János és Radványi Dezső sorozata e hét csütör­tökjén az „Akié a fegyver, azé a hatalom" című résszel folytatódik. „ – írta Hári Sándor. Zala megyei Hírlap, 1986. októbere 21.

Október 17. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Miután a Magyar Televízió elnöke október 8-án jóváhagyta az MTV 1987. évi mű­sorstruktúráját, stúdiónkban is megkezdődött az új esztendő műsor-előkészítése. Az új struktúra legfőbb újdonsága, hogy 1987. januárjától az ed­dig keddi napokon sugárzott körzeti műsorok csü­törtökönként jelentkeznek - az országos sugár­zás keretében. Csütörtökön 18-tól 19-ig minden héten a M-es programon országos jelleggel adjuk tehát a Pannon krónikát! Havonta egyszer a Pan­non krónika 60 percéhez egy további 30 perces műsorhely járul. Nemzetiségi műsoraink és a Sorstársak című magazin gyakorlatilag változat­lan helyen és módon jelentkeznek. Újdonság Ugyanakkor, hogy a Sorstársak évi négy, úgyne­vezett mellékletet készít a hallássérültek számára.

 

Jovan Komsic igazgató vezetésével Pécsre lá­togatott az Újvidéki Televízió három fős delegá­ciója. Látogatásuk célja a „Megfelezettek" című koprodukciós produkció munkálatainak megte­kintése, a tapasztalatok értékelése. A filmfelvéte­lek utolsó előtti napján elégedetten állapíthattuk meg, hogy programunk percnyi pontossággal megvalósult, a forgatások kitűnő légkörben, ma­gas szakmai igényességgel zajlottak.”

 

Október 18.  Folytatódik a Linda I./8 sorozata A panoptikum című epizóddal.

 

Október 19.  20.05 Szendi Gábor: Örökkön örökké, tv-játék.  Szereplők: Agárdy Gábor, Kun Vilmos, Faludi László, Makay Sándor, Nagy István, Sándor Böske, Kenderessy Tibor, Kollányi Ágoston, Kovács Mária, Külyesi György, Lontai Margit, Madaras Vilma, Olsawszy Éva, Pogány Margit, Turay Ida, Bata János, Bódis Irén, Dávid Kiss Ferenc, Detre Annamária, Dobránszky Zoltán,  Faluhelyi Magda,  Nagy Károly, Gyürki István, Holl Zsuzsa, Hollósi Frigyes, Horváth Péter, Huszár László, Kádár Flóra, Korcsmáros György, Kovács Gyula, Mohr Ágnes, Román Judit fh., Romhányi udolf,  Szabados Zsuzsa, Várhegyi Szilvia, Várhegyi Teréz, Zsíros Ágne Mezey Dani, Győri Sanyi. Dramaturg: El Eini Sonja, forgatókönyv  és rendező: Molnár György, operatőr: Szabó Gábor.

 

Október 18.  Folytatódik a Linda I./8 sorozata A panoptikum című epizóddal.

 

Október 18. Periszkóp- katonapolitikai műsor. Az SDI megítélése Reykjavik után. Szerkesztő – műsorvezető: Kisignácz Ferenc, vezető – operatőr: Miszlay Gyula, rendezte: Tanos Miklós.

 

Október 19.  20.05 Szendi Gábor: Örökkön örökké, tv-játék.  Szereplők: Agárdy Gábor, Kun Vilmos, Faludi László, Makay Sándor, Nagy István, Sándor Böske, Kenderessy Tibor, Kollányi Ágoston, Kovács Mária, Külyesi György, Lontai Margit, Madaras Vilma, Olsawszy Éva, Pogány Margit, Turay Ida, Bata János, Bódis Irén, Dávid Kiss Ferenc, Detre Annamária, Dobránszky Zoltán,  Faluhelyi Magda,  Nagy Károly, Gyürki István, Holl Zsuzsa, Hollósi Frigyes, Horváth Péter, Huszár László, Kádár Flóra, Korcsmáros György, Kovács Gyula, Mohr Ágnes, Román Judit fh., Romhányi udolf,  Szabados Zsuzsa, Várhegyi Szilvia, Várhegyi Teréz, Zsíros Ágne Mezey Dani, Győri Sanyi. Dramaturg: El Eini Sonja, forgatókönyv  és rendező: Molnár György, operatőr: Szabó Gábor.

 

Október 20. 2. műsor – TV Zenei Klubja: Liszt: Les Preludes,  szerkesztő: Várbíró Judit, operatőr: Sík Igor, rendezte: Horváth Ádám.

 

Október 20. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Október 20. Négynapos belgiumi tanulmány­útra utaztam dr. Jósfay Györggyel Brüsszelbe, aholis az RTBF regionális stúdióinak munkáját ta­nulmányozhattuk. Az RTBF és az MTV körzeti mo­dellje meglepően hasonlít egymásra. Ott is há­rom körzeti stúdió van: Brüsszelben, Liegeben és Charlerioban. A brüsszeli regionális stúdió a fő­városi agglomerációval kapcsolatos információs munka mellett gyakorlatilag az RTBF művelődési szerkesztőségének feladatát látja el. Liegeben gazdaság- és kultúrpolitikai magazinok, valamint könnyű- és komolyzenei szórakoztató  műsorok egészítik ki az információs munkát. Chaleroiban ugyancsak rendszeresen készülnek a gazdaság­os kultúrpolitikai magazinok mellett a helyi mű­vészeket foglalkoztató produkciók, és itt - éppen látogatásunk időpontjában —, indították útjára a belga televízió rehabilitációs szolgáltató műso­rát, mely a mi Sorstársak című magazinunk ottani megfelelője.

A belgiumi körzeti televíziók műsorait is orszá­gosan sugározzák. Legérdekesebb vállalkozásuk a ,,Ce Soir" című információs magazin, mely hét­főtől péntekig jelentkezik, a nemzeti tv-híradót megelőzően 19 órától 19.30-ig. Ezt a magazint a három körzeti stúdió állítja össze — s amolyan elő-híradónak tekintendő. A műsort Charleroiban szerkesztik, s innen is sugározzák! A ,,Ce Soir" a legnépszerűbb információs mű­sorok egyike, hisz az úgynevezett „kis esemé­nyek", a vidéki történések fóruma.

 

Október 21. Iparvilág’20, szerkesztő – műsorvezető: Hortobágyi Éva, rendezte: Schatz Aranka, operatőrök: Bucsi István, Varga Tibor.

 

Október 22. 21.10 Hírháttér – Öregkoriak területi gondozása – atomerőművek szerepe, volt a téma, műsorvezető: Feauer András, Mester Ákos, szerkesztő: Murányi Mihály, vezető – operatőr: Mezei István. 

 

Október 23 20.05 Velünk élő történelem 2. sorozat „Akié a fegyver azé a hatalom” – Szerkesztő: Berecz János és Radványi Dezső, rendező – operatőr: Mátray Mihály.

 

Az NDK Televíziójának Köz­ponti Üzemi Szakszervezeti Ve­zetősége október 24-25-én rendezte meg a szocialista országok televízióinak maszk­mester versenyét, amelyen a házigazdákon kívül a csehszlo­vák, a bolgár és a magyar küldöttség vett részt. A Magyar Televíziót most a következő küldöttség képvi­selte: Káttay Márta fodrász, Maszlayné Aradi Ildikó fodrász, Várnai Gabriella fodrász, Berekné Haraszti Lívia csoportvezető. A maszkmester versenyek 1983-tól, csehszlovák-magyar kezdeményezésre jöttek létre. Pozsonyban és Budapesten még csak a csehszlovákok és a ma­gyarok, Prágában ezen kívül már az NDK-beliek és most Ber­linben új résztvevőként  a bolgárok is összemérték tudásukat. Az első berlini versenynapon egy történelmi maszk (korhű frizura és arc sminkelés) elké­szítése, a második versenynapon egy modern fantáziamaszk kivi­telezése volt a feladat. A zsűri pontozással naponta értékelte a versenyzők teljesítményét, az összesített pontszám alapján ítélték oda az egyéni első három helyezett és a csapat-győztes díjakat. A verseny ma­gyar győzelmet hozott, mivel mindkét versenynapon elért első helyezésével az egyéni versenyt Maszlayné Aradi Ildikó nyerte meg, és megszereztük a csapat­győzelmet is. A versenyen jelen voltak a napisajtó képviselői, az NDK televízió pedig több műsorában foglalkozott a ver­seny eseményeivel.   Telehír – 1987/1.

 

Október 24. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy   Budapesten ülésezett a Palme – bizottság. A szerkesztő-riporter, Sebes György,   az  operatőr  Fülöp Tibor  volt.

 

Október 25. 19.30 A Híradó beszámolt Szent-Györgyi Albert haláláról. A szerkesztő-riporter, Gál Jolán volt..

A Híradó beszámolt a Film és TV Művészek Szövetségéről, a szerkesztő- riporter maga főszerkesztő Aczél Endre ,  az operatőr  Hornyai Sándor volt.

 

„Október 25-én tartott közgyűlést a Film és Televízió Művészek Szövetsége.  A rendezvényen a szövetség televíziós tagjai is szép szám­mal voltak jelen, többen mint az ezt megelőző szak­osztályi üléseken. Előzmények: a televízió átszervezés után, 1983 - 86 között vezetői kicseré­lődtek. A filmszakma -átszervezés előtt van, a MAFILM vezetője 1986. nyarán lemondott. A köz­gyűlés első meglepetése -  a filmgyári felszólalók közt Dárdai István ( kivételével) nem volt játékfilm rendező. A magyarázat alkalmasint az, hogy a filmes tagozat többhónapos eszmecsere so­rozata alatt, s a közgyű­lést közvetlenül megelőző ülésen a játékfilmesek ala­posan kivitatkozták magu­kat. A közgyűlés másik meglepetése: a filmszakma nagy kérdései, a társadalmi környezettel, a „fogyasztók­kal" -, azaz a moziné­zőkkel való kapcsolat, a filmszakma válságának nem­zetközi összefüggései, a film és a tévé kapcsolata - mindenekelőtt a miniszter Köpeczi Béla,  a kritikus Gyetyán Ervin és a Tv elnöke Kornidesz Mihály felszólalásában kaptak he­lyet. Érdekesek voltak Lugossy László főtitkár és Mihályfi Imre  a szövet­ség alelnökének referátumai. Egy idézet az utóbbiból: „Szólni kell az itt jelen­lévő két szakma viszonyá­ról is . . . Együttműkö­désünk kapcsán, ha való­ban eredményeket akarunk elérni, akkor beszélnünk kell azokról a különböző problémákról, melyek nem az alkotók, hanem a két intézmény között feszülnek. A MAFILM-mel való kap­csolatunk semmiképp sem nevezhető kielégítőnek. Hosszú évek óta kiszolgál­tatottjai vagyunk a mono­polvállalatnak. Ami nem csupán a magas rezsi miatt tarthatatlan számunkra, ha­nem két egyéb körülmény miatt is.

1. Nem a mi igényeink­nek megfelelően sorolják produkcióinkat,  hanem  a mozifilmek elsőbbségi besorolása után fennmaradó ka­pacitásnak megfelelően.

2. Nincs lehetőségünk e-gyes szolgáltatások igénybe­vételére, a teljes nomenkla­túrát vagyunk kénytelenek használni. Megvan a veszé­lye annak, hogy olyan hely­zet állhat elő, melyben ol­csóbb gazdálkodási lehető­séget kínál, ha a televízió saját gyártási bázist teremt a maga számára.

Nem kis pénzről van szó, hiszen az MTV 1985-ben több mint félmilliárt Ft-ot utalt át szolgáltatásokért a különböző filmszakmai vál­lalatoknak. S mint az egyik legfontosabb partnere a filmgyártásnak, szeretnénk együttműködésünket javítani, ehhez azonban kölcsönö­sen figyelembe kellene venni egymás észszerű érdekeit."

A közgyűlés leglényege­sebb eredménye a televízió szempontjából: a szövetség választmányán belül a tele­víziós választmányi tagok (számban 25) önálló vezető­csoportként tevékenyked­nek. A szövetségi választ­mány effajta dualizmusa új lehetőségeket nyit meg a televíziós tagozat számára. Befejezésül közöjük a köz­gyűlési választás nyomán új­jáalakult választmány önál­lóan működő televíziós tag­jainak névsorát:Baló György társelnök, Dömölky János főtitkár, Márk Iván titkár, Apró Attila, Bednai Nándor, Bokor Péter, Bíró Miklós, B. Révész László, Fehér György, Hajdufy Miklós, Horváth Ádám, Horváth Z. Gergely, Horvát János, Katkics Ilona, Kígyós Sándor, Kremsier Edit, Lénárt István, Liska Dénes, Mata János, Mihályfi Imre, Nemere László, Szabó Attila, Szőnyi G. Sándor, Trebitsch Júlia, Vitray Tamás. – „- Telehír 1986/1. december.

 

Október 25. A Világ metrói sorozat – London, - ismeretterjesztő filmsorozat. Műsorvezető- riporter: Lovas György, irta: John Backman, rendezte: Fazekas Lajos, operatőr: Ráday Mihály.

 

Október 25. 19.30 Híradó Gál Jolán szerkesztő – riporter készített nekrológot, Szent – Györgyi Albert halálhíréhez. Meghalt Amerikában Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar Nobel-díjas, aki itthoni teljesítményért, a C-vitamin felfedezéséért (és nem csak azért) kapta a legnagyobb tudományos elismerést. Az ő nevéhez fűződik az a történelmi teljesítmény, hogy a szegedi egyetem a biológiai és biokémiai kutatások egyik európai centrumává vált. Noha a negyvenes évek végén disszidált, a Kádár-korszakban roppant lojális lett szülőhazája iránt, idehaza meg vég nélkül ünnepeltük őt.

 

Október 25. 20.05 Szeszélyes évszakok, …. Műsorvezető – riporter: Antal Imre, szerkesztők: Szilágyi András és Selmeczi Tibor. Vezető – operatőr: Dubovitz Péter, rendezte: Gyökössy Zsolt és Jurek Kanniszky.

 

Október 26. TV –Zenés Színház – Jézus, az ember fia, - táncjáték. Szereplők.Markó Iván, Ladányi Andrea, Horváth Gizella, Kiss János. Dramaturg: Hámos Veronika, rendező: Jászi Dezső, vezető – operatőr: Bornyi Gyula, koreográfus: Markó  Iván.

 

 

Október 27. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Az MSZMP Baranya Megyei Bizott­sága politikai tájékoztatójával egybekötött baráti beszélgetést szervezett a pécs-baranyai sajtószer­vek fiatal munkatársai számára. A találkozón stú­diónk képviseletében Altorjai Anita, Gerner Éva, Hoffmann György, Körmöczi Zsuzsanna, Stangl Márta és Szűcs Imre vettek részt.”

 

Október 28. 2. – műsor   Körzeti Adások

Budapest – Budai zöldövezett beépítettsége – új városrandezési szabályzat – szerkesztő: Varga László, műsorvezető: Déri János, rendező: Fazekas Lajos

 

Pács – Pannon Krónika,  Állványok , bódék – közerület foglalás – Zenebánya : bemutatkozik a komlói Városi Művelődési Központ. Műsorvezető: belényesi csaba, rendező: Bucsky Csilla.

 

Szeged –

 

19.30 A Híradó beszámolt arról,  Bednai Nándor bemutatta az MTV új kis színházát. A szerkesztő-riporter, Dömsödi Gábor,   az  operatőr Nagy Béla volt., Valamint a Híradó beszámolt Fényes Szabolcs temetéséről. A szerkesztő-riporter, Forró Evelin,   az  operatőr Zih Béla volt.

 

„új színfolttal gazdagodott október­től a hazai színházi élet: megnyitot­ta kapuit a Televízió Kis Színháza. A- Magyar Televíziónak és a Vidám Színpad igazgatóságának egy eszten­deje megkötött szerződése tette le­hetővé az egykori Kis Színház fel­újítását, és ebben egy önálló szerve­zettel és - műsorpolitikával dolgozó tévészínház jött lére. A színészeket és a rendezők egy-egy produkcióra hívják meg, ezzel  lehetővé teszik a ru­galmas és váItozatos műisorpolitika keretében az igényes és, színvonalas előadások megszületését. Olyan színházi műhelyt szándékoznak kiállí­tani, amely fórumot ad a tehetséges, de még kevésbé ismert magyar drá­maírók számára, valamint a kortárs külföldi drámairodalom hazai megis­mertetésére. (MTI)” – írta  a Népszabadság, 1986. november 4.

 

„ 0013 4 160 mtib1013 - a televízió kis színháza

1986« november 3 - ú színfolttal gazdagodott októbertől a nazal színházi élet: megnyitotta kapuit a televiziő kis színháza, a vidám színpad épületének emeleti részében működő uj kamaraszínház terveiről bednai nándor művészeti vezető tájékoztatta az mti munkatársát.Mint elmondta, a Mayar Tlevíziónak és a vidám szíad igazgatóságának egy esztendeje megkötött szerződése tette lehetővé az egykori kis színház felújítását és ebben egy önálló szervezettel és müsorpolitlkával dolgozó tévészinház létrejöttét a televíziós munka számára a legkorszerűbb műszaki berendezésekkel ellátott, 200 nézőt befogadó színház a szerződés szerint évente 150 alkalommal ad otthont a tévé. további 150 estén a vidám szinpad műsorának* a
tévászinházban évi hat, elsősorban a kortárs magyar és a xx. századi vlágirodalom drámaterméséből válogatott bemutatót tartanak majd. E produkciók 18 alkalommal kerülnek színre, a mindenkori utolsó három előadást a tv rögzíti és egy későbbi időpontban sugározza, elsősorban olyan bemutatókat terveznek, amelyek igénylik a közönség jelenlétet, ám a hagyományos színháztól eltérően módot adnak az u3szerű vizuális íratások, igy film- és- videóbejátszások alkalmazására is és ezzel, mind a színházban, mind a képernyőn gazdagabb, összetettebb látványt nyújtanak.

A színháznak önálló társulata nincs: a színészeket és a rendezőket egy-egy produkcióra hívják meg, blztositva ezzel a rugalmas és változatos müsorpolitikát, az igényes és színvonalas előadások megszületését, olyan színházi műhelyt szándékoznak Kialakítani, amely fórumot ad a tehetséges de még kevésbé ismert magyar drámaírók számára, valamint a kortárs külföldi drámairodalom nazai megismertetésére, a színház ezért minél több fiatal iró jelentkezését várja, az írások jeles szakemberekből -irodalmárokból, esztétákból ás kritikusokból - álló. változó összetételű dramaturgiai tanács döntése alapján kerülhetnek színre.

A  tévészínház első produkciója két egyfelvonásos, schwajda györgy: segítség! és mrozek: Ház a határon címü műve, Kerényi Imre, illetve Pethes György rendezésében a legközelebbi tervek között szerepel Kálmán Imre egy kevésbé ismert, groteszkszerü kísoperett-bohózatának, valamint Méhes György romániai magyar iró egy darabjának bemutatója, /mti/

ko/ka/fr/il 00.18          031186 2323 - MTI

 

 

2. műsor – 20.10 Gondolkodó 86/19. Riporter – műsorvezető: Pálfy István, szerkesztő: Kővári Péter, Lóránd Gábor, rendezte: Szakály István.

 

Október 29. 20.00 Mutató. 2/10  Szerkesztő – riporter: Tarnói Gizella,  szerkesztő: Gyökér András, Vicsek Ferenc, operatőr: Kaplony Miklós, rendezte: Szűcs László.

 

 

Október 29. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Október 29. Dr. Enyedi György akadémikus, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazga­tója - Füzes János vezető-szerkesztővel együtt­működve —, megkezdte Napház című tudományos ismeretterjesztő műsorának forgatását. Enyedi György, egy korábbi megállapodásunk értelmé­ben, több epizódból álló műsorsorozatban mutat­ja be a dél-dunántúli tudományos élet jeles kép­viselőit, nemzetközileg is értékelhető eredményeit.

 

Benő Hvala igazgató-h. vezetésével stúdiónkba érkezett a Ljubljanai Televízió delegációja. A lá­togatás keretében vettük át és minősítettük a Má­tyás királyról szóló közös műsorunkat, melyet a tervek szerint ez év decemberének végén sugároz majd a LRT és az MTV.

Október 30. 20.05 A velünk élő történelem sorozat- A fordulat című epizódja. „Október 30-án a fővárosban működő elleforradalmár csoportok összefogtak és ostromot indítottak a budapesti Pártbizottság ellen „ írta a műsorajánló. Főszerkesztő: Berecz János és Radványi Dezső, rendező – operatőr: Mátray Mihály.

 

 

Október 31. 20.05 Budapesti Művészeti Hetek – Szomory Dezső: Hermelin, tv-játék. Dramaturg: Bernát László, vezető – operatőr: Zádori Ferenc, rendezte: Gothár Péter. Szereplők: Máté Gábor, Básti Julin Lázár Kati, Pogány judit, Koltai Róbert, Bezerédy Zoltán, Csákányi Eszter, Cserna Csaba, Dánffy Sándor, Gyuricza István, Hacser Józsa, Hunyadkörty György, Karácsony Tamás, Kari Györgyi, Nagy Mari, Rajnoha Ádám, Ferf Egyed, Vábel Gábor.

 

„A század első évtizedei le­gendásan különleges imágót teremtő, arisztokratikusán magányos, újító szellemiségű írójának: Szomory Dezsőnek ismét az egyik jelentősebb­nek tartott műve kelt életre a képernyőn. (…)  Nemrég a Györgyike, drága gyermek című darabjának tévéváltoza­tát láthattuk, mely nemcsak erkölcskritikai törekvéseivel, hanem az ábrázoló eszközök ötvözetével is megragadta fi­gyelmünket. (Némelyik ezek közül a napjainkban is ked­velteket és divatosakat elő­legezi. Például a groteszket, az abszurdot, az iróniát stb.) Legi|tóWD, A Budapesti Mű­vészeti Hetek keretébe, a Hermelin című színművének adaptációjára  vállalkoztak, mély már a hatvanas évek-végén - a színházi felújításkor! - nagy, kirobbanó sikert aratott. Így aligha cso­dálkozhatunk, hogy az író avatott és jeles monográfu­sa: Réz Pál ezt az előadást „egy Szomory-renaissance nyitányának" tekinthette. Sejtései, s előérzetei többé-kevésbé igaznak bizonyultak, hiszen e kiváló író műveit újra és újra előveszik. A Hermelint a kaposvári szín­ház tűzte megint a műsorára, és ez a produkció vált e té­véváltozat alapjává. Szomo­ry Dezső, akiről kortársai: Karinthy Frigyes, Kosztolá­nyi Dezső és mások annyi elismeréssel nyilatkoztak - megvédelmezve őt a heves támadások közepette! jelelen korunkban szintén elgon­dolkodtató, nyugtalanító és gyönyörködtető élményt ad.

Ilyen tévébemutatónak mi­nősíthetjük a Hermelint is. Sőt, nem túlzunk, ha talá­nyosnak, rejtélyesnek és meghökkentőnek találjuk. Valójában mit. láttunk? Majd két órán át egy szecessziós jellegű, az extremitások iránti vonzalmakról tüntető­en árulkodó környezetben jelenik meg a főhős: Pálfi Tibor drámaíró, körülrajongva-dicsőítve, szerelmes asszonyok viszálykodó társa­ságában. Szépeleg, pózol, ja­jong, szorong, sóhajtozik, áradozik, s önmagát hol a mennybe emeli, máskor meg a mélységekbe taszítja. Bel­terjes, fülledt, zaklatott mi­liőben hullámzanak, habzanak-tarajlanak gondolatai, s érzelmei. A sztori hivalko­dóan vérszegény és sovány. (…) Annyi bizonyos, hogy Szomo­ry  Dezső  Hermelin-]e  ösz­tönző    kérdések    sokaságát zúdítja ránk. Nyilvánvaló az is, hogy a művészeknek ki­tűnő szerepeket ad,, melyeknek lehetőségeit az együttes tagjai közül: Básti Juli, Lá­zár Kati, Pogány Judit, Koltai Róbert kiváltképpen ere­deti módon aknázzák ki. A színészvezetésben éppúgy, akárcsak a tévéváltozat min­den alkotóelemében felfedez­hetjük a tehetséges Gothár Péter rendező szuverenitásá­ban is hűséges látásmódját, és mély átélésre valló terem­tő erejét. „ – írta Illés Lajos, Népszava, 1986. november 4.

 

Október 31. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: „Közlekedésbiztonsági és politikai vetélkedő stúdiónk és a Baranya Megyei Közleke­désbiztonsági Tanács szervezésében - a pécsi és szegedi körzeti stúdiók, az MTV Szállítási főosztá­lya, pécsi és baranyai, valamint a fővárosi KBT és a Budapesti Rendőrkapitányság csapatai részvé­telével.”

 

 

 

November

 

 

 

Az egyik legnépszerűbb "főcím" - a Delta c. tudományos hír­adóé - immár 24 éve hívja fel a műsorra a figyelmet. Mivel a mű­sor is megújul, új főcímet is kell készíteni - három bemutatott vál­tozatból a közönség választja ki a neki legjobban tetszőt.

 

Pipafüstben címmel olyan új szórakoztató sorozat kezdődik, amelyben Hegedűs Géza beszélget az ún. "könnyű irodalom" ér­tékeiről - színművészeti főiskolai volt és jelenlegi tanítványainak közreműködésével.

 

November 1. Békés Sándornak, a Pécsi Körzeti Stúdió vezetőjének naplójából: Stúdiónk szervezete és dolgozóink névsora:

I.Információs és ismeretterjesztő műsorok szerkesztősége:

Vezető-szerkesztő: Füzes János

Újságíró munkatársak: Eszterhai Katalin, Hár-ságyi Margit, Kurucz Gyula, Rózsavölgyi Erzsébet. Külső munkatársak: Altorjai Anita, Körmöczi Zsu­zsanna, Müller István (MR Pécsi Stúdió).

 

Realizációs munkatársak: Bárány György fő-operatőr, Bárány Györgyné fotóriporter, Bucsky Csilla adásrendező, Kovács Sándor operatőr, Szűcs Imre rendezőasszisztens, Rózsa Ibolya vágó. Külső munkatársak: dr. Beke Andrásné gépíró, Csóka Béláné jeltolmács, Füzesi Gézáné jeltol­mács, dr. Jung Mária jogtanácsos.

 

Gyártásszervezők: Nagy István gyártásvezető, Dominó Katalin felvételvezető, Sziráczki Beatrix felvételvezető.

 

II.      Nemzetiségi műsorok szerkesztősége:
Vezető-szerkesztő: Popovics István

Újságíró munkatársak a német szekcióban: Stangl Márta szekcióvezető, Gerner Éva, Reil József.

Újságíró munkatársak a szerb-horvát szekció­ban: Balázs Mihály, Pavlov Milica.

Realizációs munkatársak: Hoffmann György adásrendező. Külső munkatársak: Balázs Attila, Hoffmanné Balatinácz Ilona, Matoricz László ren­dezőasszisztensek.

 

Gyártásszervezők: Németh István gyártásveze­tő, Szűcs Enikő gépíró (külső munkatárs).

 

Nyelvi lektorok: Dr. Barics Ernő (szerb-horvát), dr. Szende Béla (német).

 

III.     Társadalompolitikai és közművelődési mű-
sorok szerkesztősége:

Vezető-szerkesztő: Pánics György

Újságíró munkatársak: dr. Jósfay György fő­munkatárs. Külső munkatárs: Sóvári Gizella, Be-lénessy Csaba (MR Pécsi Stúdió)

 

 

Realizációs munkatársak: Bükkösdi László ren­dező, Karádi Lászlóné vágó, dr. Litauszki János adásrendező. Külső munkatársak: Bóta Ildikó, Nagy Anikó rendezőasszisztens, Győri Béláné vá­góasszisztens.

 

Gyártásszervezők: Bikádi Mihály gyártásvezető, Freppán Gábor felvételvezető, Kiszely Attila fel­vételvezető.

 

Szerkesztőségi titkár: Benkőné, Simon Edit.

 

IV.     Műszaki osztály:

Osztályvezető: Székelyhídi Attila főosztályveze­tő-helyettes, a stúdióvezető általános helyettese.

Műszaki üzemviteli csoport: Horváth László üzemmérnök, csoportvezető, Babics István techni­kus, Kordik Ferenc technikus, Ternecz Péter tech­nikus.

Képrögzítő csoport: Tóth Károly technikus, megbízott csoportvezető, Bognár János techni­kus, Geng János üzemmérnök, Oláh Imre üzem­mérnök.

Hangtechnikai csoport: Dani János mérnök, csoportvezető, Kókány Jenő üzemmérnök, Maro-sics Kálmán mérnök, Pólai György mikrofonos.

Karbantartó és fejlesztő csoport: Hajdú István üzemmérnök, csoportvezető, Kopjár Ejnár techni­kus, Strasszer László technikus, Ursprung József technikus.

Erősáramú csoport: Berdó László fővilágosító, csoporvezető, Kenyeres Sándor, Schaffer Zoltán, Szabó Károly, Varga Sándor, Váradi István vilá­gosítók.

Díszletgyártó és berendező csoport: Németh Orsolya díszlettervező, Palotás Béláné grafikus.

Krámos Lajos kárpitos, csoportvezető, Máté La­jos asztalos, Zámbó Imre festő, Zóka Gyula kábel szerelő, Völgyi Gyula kábelszerelő.

Szállítási csoport: Cserepes Károly megbízott csoportvezető, Armbruszt György, Árvái Alajos, Erdei Gábor, Eltér Ferenc gépkocsivezetők.

Gondnok: Kaposi László. Külső munkatárs: Bánhidi Károly kertész.

Osztálytitkár: Balázsovics Sándorné.

 

V. Stúdióvezető-közvetlenek:

Titkársági csoport: Darabos Mária stúdiótitkár, Kucsora Tiborné műsortitkár, Nagy Anna Mária könyvtáros, Szabó Károlyné telefonközpont-keze­lő, Tímár Lajosné archívumkezelő. Egészségügyi tanácsadó: dr. Bihari Lajos (külsős).

Diszpécserközpont: Osztermayer Miklós főgyár­tásvezető, Dévényi György üzemmérnök, műszaki diszpécser, Salamon Lászlóné gépíró (külső mun­katárs).

 

Operatőri csoport: Pálfy István főoperatőr, cso­portvezető, Hada Sándor, Kókány Zoltán, Lajtai György megbízott operatőrök, Mayer Zoltán, Sós Nagy Zsolt, Szondi Imre segédoperatőrök. Külső munkatársak: Bessenyei Sándor, Lajos Tamás, Nemes Csaba segédoperatőrök.

 

Gazdasági csoport: dr. Álló Miklósné csoport­vezető, Baka Lászlóné előadó, Berdó Lászlóné előadó, Vinkó Máténé pénztáros.

Takarítók: Átol Józsefné, Horváth Jánosné, Kun Jenőné, Nagy Jánosné, Temesi Nándorné. Külső munkatársak: Hőgyes Lászlóné étteremvezető, Farkas Jánosné éttermi gondnok, Kovács Dezső-né üdülőgondnok.

Rendészeti csoport: Kakas József csoportveze­tő, Farsang Mihály, Pilisvári Károly, Sztraka János rendeszek. Külső munkatárs: Ditrich József ren­dész.

 

 

 

Az MTV november 3.-án készített jelentést az MSZMP KB Agitációs  és Propaganda Bizottsága számra:

„ A munkáshatalom megvédésére és a párt újjászervezéséről szóló televíziós műsorok tervezetét már 1986. január 28-án elkészítette.” Azután a jelentésben felsorolják az elkészült műsorokat, a legnagyobb hatásúnak nevezve a „Velünk élő történelem” október 16, 23, 30-i adásait. Majd felsorolják a témához kacsolódó megvalósult művészeti műsorokat: „ - Magyar Nemzeti Levéltár XXVI-A- 9-a/97. doboz MTV iratok .

 

A november 3-i Elnökhelyettesi értekezlet megtárgyalta a filmszak­mával kapcsolatos együttműködésünk kérdését. A Politikai Bizottság hatá­rozatának megfelelően a Filmfőigaz­gatóság készít egy tervezetet és ha-solóképpen mi is elkészítjük a kap­csolataink fejlesztésére vonatkozó ja­vaslatainkat. Mindkét anyagot meg­vitatjuk az érdekeltekkel, mindenek­előtt Murai és Bayer elvtársak terü­letén, s a véleményezési folyamat­ba bevonják a Film és TV Művé­szek Szövetsége Televíziós tagozatát.

 

November 4. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy    a Köztársaság téren, a Mező Imre úton és a Rádiónál koszorúzást tartottak az „ellenforradalom”  elesett  áldozatai emlékére . A  szerkesztő-riporter, Tardos Júlia, Dömsödi Gábor  az  operatőr  Nagy Béla, és Zih Béla volt.

Kiemelt hosszú riportban számolt be a Híradó Berecz János nagygyűléséről amit a párt újjászervezésének éa a munkás –paraszt kormány megalakulásának évfordulóján tartott. Szerkesztő- riporter: Moldoványi Ákos volt.

A Híradóban Rangos Katalin riportjából tudhatták meg a nézők, hogy Miért is szeretjük Isaurát?. Országos népszerűséget szerez, számos interjú alanyává válik Detre Annamária - a Rabszolgasors c. brazil sorozat Isaura nevű főszereplőjének "magyar hangja"...

 

 

November 6. 17.55 Új Reflektor Magazin.

„Napjaink talán egyik legizgalmasabb kérdé­séről beszélt tegnap a televízió Űj Reflektor Magazin című műsorában Nagy Sándor, a SZOT titkára. Arról a ma már korántsem el­méletinek számító helyzetről, thogy mi van akkor, ha felszámolnak egy munkahelyet, ha máshová kell irányítani a dolgozót, ha nem sikerül azonnal elhelyezkednie? És arról, hogy mi a szakszervezet magatartása akkor, amikor a gazdasági szükségszerűség követ­keztében egyének, kisebb-nagyobb közössé­gek időszakosan munkanélkülivé válnak, eg­zisztenciálisan fenyegetettek lesznek? SZOT titkára nem csupán a kapitalista csődeljárás és a mi felszámolási eljárásunk közötti különbségről szólt, hanem arról a leg­lényegesebb elvről is, ami eleve kizárja még az összehasonlítás lehetőségét is. Mégpedig azért, mert a mi felszámolási eljárásunk so­rán az első helyen a munkavállalók követe­lésének teljesítése áll. .Következésképpen in­dokolt esetben még lehet ugyan szüntetni egy üzemet, egy vállalatot, de arra a szakszerve­zet éberen ügyel, hogy az ott dolgozók érde­kei vagy egyáltalán ne vagy csak minimális mértékben és rövid ideig sérüljenek. Éppen ezért dolgozták ki az elhelyezkedési segélye­zés rendszerét. És ezért folyik a legapróbb részletekre kiterjedő érdekvédelmi hadrend kidolgozása, hiszen a munkahely megszűné­sével járó gondok nem varrhatok a védtelen egyének nyakába. Ezért keresik a választ egyebek között arra, hogy mi lesz a felszá­molt munkaihely gyesen levő. .dolgozóival, mi az Ösztöndíjasokkal, katonaidejüket töltőkkel vagy épp a szállón lakókkal? A gazdasági szükségszerűség parancsoló elv. Ennek az elvnek a szakszervezet nem fordíthat hátat, a tények előtt nem dughatja homokba a fejét. De egy dolog az elfogadás és a tudomásulvétel. És egy dolog annak az érdekképviseleti, védelmi rendszernek a lét­rehozása, amely as emberre koncentrál. A dolgozóra, aki a szakszervezetet elszámoltat­ja a felszámolásról.”- írta  (szabó) , Népszava 1986. november 7.

 

November 8. Leo és Fred rajzfilmsorozat szerkesztő: Szetistványi Rita, rendezte: Tóth Pál, operatőr: Bacsó Zoltán.

 

November 9. Magyar Internacionalisták (Spanyolországban). Szerkesztő: Radványi   Dezső, operatőr: Butskó György, rendezte: Kígyós Sándor.  

 

November 9. 2. műsor – Sebészfilm. Szerkesztő: Tarjányi Emmi.

„Lehet-e (négymilliós laikus nézőtábornak újat, érdekeset - mondani egy szűk szakma belső életéről? Vasárnap, kora este, a 2. csatornán erre vállalkozott a Televízió egyik kis létszámú stábja. Tarján Ernmi szerkesztésében egy se­bészkongresszus apropójából, mégis - megtudtunk valamit arról, milyen kezeikbe kerülünk, ha egyszer - egészséges­nek éppen nem mondható életmódunk miatt - éppen mű­tőasztalra kerülünk. A kissé életlenre sikerült bevezető filmkockák - a konferencia megnyitó protokolljának kötelező képei – után érdekes emberek mondanak érdekes dolgokat arról a világról, ahová miniket általában csak elaltatva tolnak be. Nem egyéni zsonglőrködés ma a sebészet, nincsenek már nagy sebészprofesszorok. Ma az évi kétszázezer műtétet csapatmunkában végzik, és a team-ékből nem hiányoznak a társszakmák képviselői sem. Azok az orvosok, akik ugyan szikét soha sem vesznek a kezükbe. A laboratóriumi orvost, a radiológust, a belgyógyászt, sőt, a műtét
re beküldő körzeti orvost is társnak tartja a nyilatkozó dr. Kulka Frigyes professzor. De hogyan látja a magyar sebészekét a külföldi -szaktekintély? A filmben megszólal egy japán nyelőcső sebész - dr. Hiroshi AMyama professzor, aki szerint a imi és a japán műtéti halálozási statisztikák között a különbség csak a betegekben lehet. (…)" írta Légrásy Eszter, Magyar Hírlap, 1986. november 12.

 

 

A november  10-i, Elnökhelyettesi értekezlet - miután a vezetés egyet­értésre jutott Murai elvtárs terü­letének átszervezéséről - jóváhagyta, hogy a Drámai Főszerkesztőség meg­szűntével a létrehozott két új főszer­kesztőség az alábbi neveken működ­jék: Tévéfilm és tévéjáték főszerkesz­tőség, (vezetője Lendvay György, gyár­tási helyettes Baji Tibor) Színházi és sorozat főszerkesztőség (vezetője Liszkay Tamás, gyártási helyettes Somosi Péter). – Telehír 1986/december.

 

November 11. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy Burgert Róbert sajtótájékoztatón jelentette be a magyarországi McDonald’s étteremhálózat indítását, a szerkesztő-riporter, Práger György,  az  operatőr Fülöp Tibor volt.

November 11. 19.30 Práger György Szerkesztő – riporter és Fülöp Tipor operatőr ismertette a Híradóban azt a szerződést melyet Burgert Róbert és a McDonald írt alá, a hazai gyors-étteremlánc megindításáról. 1986 novemberében a nyugati fogyasztói társadalom újabb hadállást tudott kiépíteni Magyarországon, McDonalds Betört hazánkba a legismertebb amerikai gyorséttermi hálózat, a magyarnak már nem kellett Bécsbe utaznia, hogy egy Big Mac-et fogyasszon.

 

November 11. A nyugati fogyasztói társadalom újabb hadállást tudott kiépíteni Magyarországon, McDonalds betört hazánkba a legismertebb amerikai gyorséttermi hálózat, a magyaroknak már nem kellett Bécsbe utaznia, hogy egy Big Mac-et fogyasszon.

19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy Burgert Róbert sajtótájékoztatón jelentette be a magyarországi McDonald’s étteremhálózat indítását, a szerkesztő-riporter, Práger György,  az  operatőr Fülöp Tibor volt.

 

 

November 13. 21.20 Hírháttér.  

 

Murányi Mihály és Román Péter, a televízió belpolitikai főszerkesztőségének főszer­kesztő-helyettesei. Egyik nép­szerű műsorukról kérdeztem őket.

- Hogyan alakult ki a Hír­háttér című műsor?

- 1981 vége felé Kígyós Sándort, a főszerkesztőség akkori vezetőjét megbízták: többféle javaslat alapján dol­gozza iki egy elemző, az események hátterét feltáró bel­politikai műsor tervét. Kí­gyós „föltérképezte" a számí­tásba jöhető belső és külső munkatársakat Megszületett a Hírháttér, amely először évi húsz alkalommal jelent­kezett, utóbb minden máso­dik héten. A televízió belső munkatársai közül kezdetben Baló György, Wisinger István vezették a Vértes Csaba, Be­nedek István Gábor szerkesz­tette műsorokat. Az idők fo­lyamán a személyek cserélőd­tek, ma már nem szerepel a Hírháttérben Wisinger. rit­kábban Baló, de többször ta­lálkozunk GyÓrffy Miklóssal, Mester Ákossal, Déry János­sal.

Miként áll össfce egy-egy adás? 

 - Hétfőn regglenként összeülnek a szerkesztőség munkatársai. Ki-ki hozza az ötletet, amelyről Hírháttért szeretne csinálni. Ennek a műsornak legfőbb értéke az aktualitása, hiszen mindig egy-egy időszerű esemény­nek, rendelkezésnek a hátte­rét világítja meg. A követke­ző feladat: megtalálni az ille­tékest, aki a műsorvezető-szerkesztő beszélgetőpartne­re lesz. A gyorsaságra, friss reatgáláara jellemző példa: amikor kiderült, hogy a Sza­badság híd rekonstrukciójá­hoz terven l^vül hozzá kell kezdeni, este már a^ kor­mánybiztos válaszolt a Hír­háttérben az ezzel kapcsola­tos kérdések.  (…) 

- Milyen a Hirháttér fo­gadtatása?     

A fölmérések szerint a Hírháttér nézőinek száma rendszeresen két és félmillió fölött van. A nézettséget ter­mészetesen befolyásolja az adás időpontja. A tetszési in­dex általában 80 százalék fö­lött van. Hogy a műsor meny­nyire tetszik, abba beleját­szik, hogy a megkérdezett egyetértett-e az elhangzottak­kal, azonos-e a véleménye.(…) – írta

É.M. Somogy megyei Néplap. 1986. november 13.

 

November 13-15.

Október 6 – 18. között A Híradó szerkesztő- riportere Tóth György, operatőre: Butskó György , és gyártásvezetője Dunavölgyi Péter Kínában forgatott. A riportok novemberben kerültek adásba. Részletek olvashatók a forgatásról az alábbi aloldalakon. A riportsorozatot 13- 5 között láthatták a nézők. Az írást lád. Október 6-nál.

 

November 13-15.

Október 6 – 18. között A Híradó szerkesztő- riportere Tóth György, operatőre: Butskó György , és gyártásvezetője Dunavölgyi Péter Kínában forgatott. A riportok novemberben kerültek adásba. Részletek olvashatók a forgatásról az alábbi aloldalakon. A riportsorozatot 13- 5 között láthatták a nézők.

 

 

Kornidesz Mihály elnök levele az MSZMP KB –ba Knopp Elvtársnak 1986. november 18.-án

„Ez év nyarán a realizálási tervünkben szereplő, Galgóczi Erzsébet: Vadkacsvadászat című művét a TKKO kérésére kivettük az elkészítendő alkotások közül. A napokban meglepetve tapasztaltam, hogy az Új Tükör c. hetilap a televíziós forgatás leállításával egyidőben hozzáfogott a mű folytatásos közléséhez. Úgy vélem, az alkotók, s a közvélemény előtt nehezen védhető állapotba kerültünk ezáltal.” – Magyar Nemzeti Levéltár  XXVI-A-9-a. 103..doboz. Murai elnökhelyettes levelei

 

 

November 14. 2005 Ibsen: Nóra, tv –játék. Szereplők: Venczel Vera, Balázsovits Lajos, Gálffy László, Iglódi István, Káldi Nóra, Csrankó Zoltán, Uszics Andrea. Dramaturg: Mezei Emőke,  rendezte: Esztergályos Károly,  vezető – operatőr: Márk iván.

 

„(…) Esztergályos 'Károly igyekezett megőrizni a polgári jómód miliőjét, sokszor találóan játszatja is a be­rendezési tárgyakat, a környezetet Márk Iván kamerája előtt, a háttér képei gyakran értelmezik, néha át­értelmezik az elhangzó mondatokat. Ez a jól berendezett, kényelmes la­kás azonban nem szükségképpen köti a történetet a múlt századi Norvégiához, inkább a lelki kifino­multságot indukáló testi elkényeztetettséget érezteti, ennyiben vala­melyest el is emeli a cselekményt eredeti társadalmi-történelmi köze­gétől, egyfajta, „általános emberi" hátteret ad hozzá. A címszereplő Venczel Vera azonban nem győzi színskálával a környezetébe bele­simuló, azzal mégis az egész darab folyamán konfliktusban levő és vé­gül szakító Nóra alakját. Az asszony folyamatos szorongását mu­tatja mindvégig, de képességét a babaház babaszerepének eljátszásá­ra, illetve küzdelmét e szerep meg­őrzéséért nemigen mutatja meg. A dráma pedig éppen azért ábrázol sorsfordulatot, hogy abban a meg­előző és az utáfia következő sors is összegződjék. A vívódás bármily ér­zékeny, jól kimunkált megjeleníté­se a sorsbeli végpontok nélkül ke­vés. Az ezúttal halványabban megje­lenő Nóra mellett azonban feltűnik a többi szereplő ugyancsak nem je­lentéktelen drámája. Balázsovits Lajos pontosan ábrázolja az élet realitásairól tudomást venni nem képes, s e képtelenségét szigorút el­vekkel körülbástyázó polgári men­talitást, Iglódi István a feltörés ér­dekében mindenre elszánt kisem­bert belső hitellel alakítja, Gálffi László pedig az előre tudott, tehe­tetlenül várt halál groteszkségét játssza el remekül. -  írta, Zappe László, Népszabadság, 1986. november 18.

 

 

November 15. Indul a Pipafüstben című hát adásból álló sorozata, első része 55. percben.

„Pipafüstben címmel egy hét adásból álló soro­zat első 55 percében gyö­nyörködhettünk  szombaton délután. A Magyar Televízió különböző eredményte­len és eredményes kísérle­tek után, most egy teljes sorozat erejéig   megtalálta azt a tanítómestert, aki sokunk szerint az egyik leg­jobb népművelő ebben az országban. Az utóbbi negy­ven évben irodalmat taní­tott minden színésznek és színésznőnek, aki diplomát szerzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, amelynek ma ö  a  legrégibb és növendékei   szerint   az egyik legkedveltebb   taná­ra. Hogyan ad elő Hegedűs Géza professzor a  főisko­lán? Közben-közben pipázva, ha meleg van,   ingujj­ban, csevegve,    adomázva - szóval ugyanúgy, s most már mindenki tudja,    aki látta, ahogy a televízióban.

(…)  A legbonyolultabb ; irodalmi (s olykor, szük­ségszerűen,történelmi) kérdéseket is   úgy    tudja előadni, az ő előadásmódjára leginkább illő szóval: elmesélni,    hogy     milliók megértik, beleértve a leg­csekélyebb előképzettséggel rendelkezőket is  És   élve­zik. Új tv-sorozatában von­zó beszélgető laza kérde­ző partnerre lelt É. Szabó Mártában  s a magyar iro­dalom  általa  tárayalt sza­kaszából    és   témaköriből élvezetes részleteket adtak elő kiváló színesek, mint Udvaros     Dorottya. Székhelyi József.   Cserhal­mi György és mások. Fel­fokozott érdeklődéssel vár­juk az érdekes műsor foly­tatását. S meg ne feledkez­zünk a  rendező-szerkesztő, Fekete Katalin    dicséreté­ről. „ –írta  (barabás) Esti Hírlap, 1986. november 17.

 

„ (…)a szombaton jelentkező Pipafüstben című sorozat nemcsak szórakoztat­ni, gyönyörködtetni akarja a nézőket, hanem tájékoztatni is az ifjakat, éretteket, élemedetteket ezzel az új, „kö­zös játékkal". A közös játék alapja, tét­je a magyar irodalom. Pon­tosabban az 1830-as évektől az 1930-as évekig terjedő irodalmának s költészetének a szórakoztatásra szánt ré­sze, így  aztán Hegedűs Géza,  korról, irodalmi körökről csevegő előadása mellett - megszólal a vidám felszín. A könnyed klasszikus mű­vektől kezdve a maradandó ponyváig, a politikai gúny­daloktól a szatírákig, a cse­lédnótáktól a  bohózatig, jelezve, értelmezve a bohóságok történelmi távlatait is.” – írta (nincs aláírás)  Népszava, 1986. november 17.

 

 

November 15. 2. program 20.05 Közvetítés a Thália Színházból felvételről: Alkony.

 

November 16.  Dr. Münnich Ferenc -  emlékékezés.  Szerkesztő: Varga Zsuzsa, rendezte: Radó Gyula, operatőr: Janovics Sándor.

 

 

November 22. 19.30 A Híradó beszámolt arról, felavatták Budapesten Kun Béla szobrát a Vérmezőn. A szerkesztő-riporter, Berecz Anna,   az  operatőr  Horváth István volt.

 

November 25. 19.30 A Híradó beszámolt arról, hogy  Berecz János részt vett a Forradalmi Rendőri Ezred gyűlésén és kitüntetéseket adott át. A szerkesztő-riporter, Tóth György,   az  operatőr Kiss Péter volt.

 

November 27. 19.30 A Híradó beszámolt a párizsi diáktüntetésekről.

27-én: késő délutántól az éjszakába nyúló, mindkét programra kiterjedő szovjet estet sugárzott az MTV.

 

November 28. 21.45 Mindhalálig bluse – Deák Bill Gyula, portré. Szerkesztő- rendező: Koltay Gábor, operatőr: Nádorfi Lajos.

 

 

 

December

 

 

 

Új átjátszó-adók javítják a vételt Miskolc-Perecesen, Debrecen Rudabányán, Pásztón és Patakon.

 

Rózsa Ferenc-díjban részesül Horvát János, a Televízió népszerű személyisége.

 

 

A Magyar Televízió Operatőri Tanácsa az 1986. éven benevezett alkotások közül kétfordulós szavazással Horváth Z. Gergely rendező „A világítóhajó” című produkciójában végzett kiemelkedő munkájáért Marton Frigyesnek ítélte az év operatőri díját, amit Dr. Kornidesz Mihály elnök adott át. - Telehír 1986/1. december.

 

December 2. Szia Mami sorozat. Szerkesztő: Molnár Margit, és Oravecz Éva, műsorvezető- Szemenyei Betty, rendezte: Kapitány Marianne, operatőr: Forray Tibor. 

 

December 2. 18.15  Diagnózis 86/12. Szerkesztő- riporter: Csurgay Judit, rendezte: Török Róbert, operatőr: Bucsi János és Szalay Z. László. A téma: Az AIDS:

 

December 2. 20.05  Zsurzs Éva rendezésében négyrészes tévéfilm kerül a közönség elé Eötvös József A falu jegyzője című regényéből.Tv- filmsorozat 4/1. Szereplők: Kozák András, Molnár Piroska, Orosz Helha, Hámori Ildikó, Lippai László, Koncz Gábor, Avar István, Sárközi Zoltán, Juhász Jácint, Andai Györgyi, Kézdy György, Vajda László, Pécsi Oldikó, Deák Sándor, Rajnoha Ádám, Bessenyei Ferenc, Bán János, Benkő Gyula, Kovács Titusz, Láng József, Mezei Lajos, Papp Zoltán, Petrus Csaba, Romhányi Rudolf, Sárosi Gábor, Szilágyi István, dramaturg: Lendvai György, rendezte: Zsurzs Éva, operatőr: Lukács Lóránt.

 

 

21.10 Stúdió’86  - szerkesztő– riporter: Vinkó József

 

December 3. 21.10 Bíró – portréfilm (Bíró Mihályról) szerkesztő: Ézsiás Anikó, rendezte: Sólyom László, operatőr: Petróczy András.

 

December 6. Kínai tájak és emberek sorozat indulása. A Kínai Központi Televízió és az MTV Koprodukciója. Szerkesztő: Polonyi Péter, operatőr: Ráday Mihály, rendezte: Szinetár Miklós.

 

   

 

December 9. 18.45 Agrárvilág 86/12. Riporter: Földvári Géza, rendezte: Török Róbert, operatőr: Neumann László. A téma: A halászat története.

 

December 9. 20.40 Arcok és városok – Magyar Építők Amerikában. Szerkesztő- riporter : Osskó Judit, rendezte: Kutvölgyi Katalin, operaőr: Haraszti Zsolt.

 

 

December 10. A magyar amatőrfilmezés fél évszázada. Szerkesztő: Buglya Sándor, operatőr: Szatmári Zoltán, rendezte: Martinidesz László.

 

December 10. Janikovszky Éva: Felelj szépen, ha tudsz!  Szerkesztő: Kopper Judit, rendezte: Vajda Bea, operatőr: Bacsó Zoltán.

 

December 10 . Koncz estet sugárzott a Televízió

„ Megvallom őszintén: először bosszankodtam, amikor szombat este a bemondónő azt közölte, hogy egy órán ke­resztül Koncz Zsuzsa koncertjét kell néznem, amelyet a Kertészeti Egyetem fiataljainak adott. Bosszankodtam, mert elegem van már a popzenébőlr, a rockmuzsikából s fő­leg elegem van abból, hogy a szombati műsoridő java az értékrend zavaraiból következően az állítólagos népszerű­ségi lista vezetőit illeti. Elő is vettem egy könyvet, de a készüléket nem halkítottam le. S akkor egyszer csak vala­mi kezdett megváltozni. A monotonnak tűnő muzsika lel­ket kapott, s akarva-akaratlanul is azon kaptam magam, hogy odafigyelek, hogy jó hallgatni a zenét. S onnantól kezdve már néztem is a műsort... és nem bántam meg. Koncz Zsuzsának s egyáltalán az ő és a Bródy János ál­tal képviselt zenének van karaktere. Nemcsak hangzásban. Formában is, tehát abban, ahogy előadják, ahogy jelen vannak a színhelyen. Persze ez anélkül elképzelhetetlen, hogy ne lenne tartalmi hangzása, mondanivalója. S érde­kes: a hallgatóság, a közönség is ezt érezhette, hiszen egy­re ünnepélyesebbé vált a dolog. Olyannyira, hogy a végén azt hittem, egy nagy ballada közepén vagyok, égő gyer­tyák fénykelyhei között, és a dallam azokból hajladozik ki sötét és világos színeivel. Szép műsor volt. – ’ írta Boda István, Hadú – Bihari Napló, 1986. december 18.

 

December 11. Korniss  - (Dezső) – portré.  Szerkesztő: Kernács Gabriella, rendezte: Eck T.Imre  operatőr: Deimanik Tamás.

 

December 12. Fuvolaverseny Szegeden. Szerkesztő – rendező: Veszprémi Andrea, operatőr: Balázs Iván.

 

 

December 13. 16.45 Liszt : Elfeledett keringő, balett. Szereplők: Balaton Andrea, Szendrei Marianne, Volf Katalin, Jezernitzky Sándor, Szerkesztő: Hámos Veronika, operatőr: Illés János, rendezte: Kenyeres Gábor.

 

December 16. 20.05 Thomas Brandon – Szenes Iván : Chary nénje ,  tv játék. Szereplők: Gálvölgyi János, Kalocsay Miklós, Straub Dezső, Sinkovits Imre, Almási Éva, Tóth enikó, Kovács Judit, Ivancsics Ilona, Kautzky József. Szerkesztő: Lehel Judit, rendezte: Málnay Levente, operatőr: Gulyás Buda.

 

21.10 Stúdió ’86 szerkesztő – műsorvezető: Érdi Sándor. A műsorban riportot láthattak a nézők a Tiszatáj kollektín kiállításáról is Szekszerdról.

 

December 18. Megszállottak ’86. Riporter – műsorvezető: Vicsek Ferenc, szerkesztő: Sebeő Ágnes, rendezte: B. Révész László.

 

 

December 19.

19.30 A Híradó beszámolt az Írószövetség Közgyűléséről,a  szerkesztő- riporter  maga a főszerkesztő  Aczé Endre,  az az operatőr Schóber Róbert volt.

Újabb fejezettel gazdagodott egy lázadó költő, Nagy Gáspár belügyi dossziéja: ezúttal a Tiszatájban jelent meg tőle újabb nagyimrés vers, a Fiú naplója címmel, ahol is bizonyos júdásfa harminc évgyűrűjét emlegette. Mindennek tetejébe az Írószövetség közgyűlésén, az új agitprop titkár, Berecz János jelenlétében a tagság szisztematikusan kiszavazta a kommunista párttagokat a vezetésből -- egyszóval szaporodtak az intő jelek.”

December 29-i elnökhelyettesi értekezlet jegyzőkönyve: „51. hét. A Híradó kiegyensúlyozott adásokkal jelentkezett, Cseres Tibornak, az Írószövetség új elnökének megszólaltatása túl korai volt (elvárható lett volna előzetesen Kornidesz elvtárssal konzultálni kellett volna!

 

 

 

December 19. 21.20 Hatvanhat – vendég:  Petrik Ferenc, a téma az új családjogi törvény. Szerkesztő- riporter: Bán János, rendezte: Téglássy Ferenc, vezető – operatőr: Mezei István.

 

 

A Népszava tudósított december 2-án  arról, hogy November 30- án küldött értekezletet tartott az MTV szakszervezete.   (T.I.)

 

„A Televíziós Dolgozók Szak­szervezetének, küldöttérte­kezletén a többi között meg­állapították, hogy bár nőtt az alapbérek, a prémiumok, a jutalmak összege, de az át­lagbérek még mindig nem érik el a társintézmények és szervek dolgozóinak átlag bérét, s a tévés dolgozók magasabb keresetet többnyire csak jelentős túlmunkával tudnak elérni. Azt is ör­vendetesnek mondták, hogy egyes területeken javultak a személyi feltételek--  de többen szóvá tették, hogy a dolgozók nagymértékű fluktuációja egyes területeken eléri az évi 20 százalékot lassan a műsorkészítés nyugodt és biztonságos menetét és színvonalát is befolyásolja.

A küldöttértekezlet tanulságait  úgy összegezték hogy  ha a televízió meg akar felelni a jövőben egyre fontosabb szerepének,   fegyelmeettebb, átgondoltabban bé­rezett, létszámgondokkal ke­vésbé küszködő, s a munká­ban elsősorban a műsorok minőségére koncentráló tevékenységre van szükség. Eh­hez igen nagy segítséget ad­hat a szakszervezet -  de kell hozzá az intézmény vezetői­nek és a felsőbb irányító szerveknek az együttműködő támogatása is. A  szombati,   30-án   meg­tartott   küldöttértekezlet   - melyen    megjelent    Karvalics    László,    az    MSZMP KB agitációs és propaganda-osztályának helyettes vezetője (tSimó Tibor, a Művészeti , Szakszervezetek    Szövetsége titkára  és dr.   Kornidesz Mihály f a Magyar Televízió 'elnöke is. – végül megválasztotta  az új' elnökséget. A Televíziós   Dolgozók   Szakszervezetének  elnöke Zsurzs  Éva , alelnöke Róna György, titkára Rományi Béla lett.