Meghalt Fodor Dezső

Elhunyt Fodor Dezső operatőr

 

Elhunyt Fodor Dezső a Magyar Televízió volt Szegedi Körzeti Stúdiójának – korábbi operatőre 2017. július 23-án, - tájékoztatott ma testvére Fodor Balázs.

 

Fodor Dezső operatőr, Születési hely, idő: Kecskemét, 1948. 04.04. – Szeged, 2017. július 23.
Iskolai végzettség: Gimnáziumi érettségi, OPAKFI filmgyártási szakképesítés
Munkahelyek: 1966-1968 Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat elektroműszerész
1968-1979 Bács-Kiskun Megyei Filmstúdió laboráns, világosító, hangtechnikus
operatőr
(1974-1979 MTV Híradó kecskeméti külső tudósítója operatőr
1979-1983 MTV Híradó szegedi tudósító operatőr
1983 - MTV Szegedi Regionális Stúdió operatőr

Apja moziüzemi állása révén fiatal korát, ingyen jegye révén a moziban töltötte. A szakmát érettségi után a mozigépszereléssel és vetítéssel kezdte. Később a kecskeméti Filmstúdió mindeneseként szinte az egész szakmai vertikumot bejárta. Az országban egyedüliként működő 16 mm-es színes filmlaboratóriumában is dolgozott. 1974 -től mint operatőr az MTV Híradó Bács-Kiskun Megyei tudósítója. Eközben több önálló kisfilmet is készített, többek között a Kiskunsági Nemzeti Parkról, vagy a Duna menti Folklór Fesztiválról. 1979-től az MTV Híradó szegedi tudósítója. 1983-tól az MTV Szegedi Regionális Stúdió operatőre, majd vezető operatőre.
Számos országos körkapcsolásos műsorban vesz részt. Az ország első reggeli magazin műsorának is munkatársa Szegeden. Munkája révén eljut az USA-tól Finnországig több külföldi helyszínre.
Munkahelye jelenleg is az MTV Szegedi Regionális Stúdiója. Magáról mondja.
” Ha a filmezés művészet akkor én inkább iparművész vagyok.”

Díjak: 1977. Nívódíj
1982. 22. Miskolci TV-fesztivál Híradófilm kategória díj
1982 Nívódíj
2000-től : a H.S.C. tagja

Én még az 1980-as években forgattam fele egy riportfilmet Bulgáriában, - Vendégségben Bulgáriában – (1979), szerk.: Jankovits János, op.: Fodor Dezső – nagyon precíz, megbízható operatőr volt. Testvérével Balázzsal ellentétben – aki igazi anyaggal híradós operatőr volt – Dezső inkább a dokumentalista műsorokat szerette és az élő stúdió műsorokat. Néhány éve beszélgettem velük, a riport írott változata olvasható awww.dunavolgyipeter.hu

oldalamon :


https://dunavolgyipeter.hu/televizio_torteneti_interjuk/interjuk/fodor_balazs_es_fodor_dezso:_a_mi_palyafutasunk_a_veletlenek_sorozata


 

Búcsúztatása 2017.08.09-én 11 órakor a Szegedi Krematórium ravalalozójában volt. Temetése Kecskeméten a Köztemetőben volt, aznap délután.

 

 A szegedi búcsúztatáson én köszöntem el tőle a család és a televíziós, filmes kollégák, barátok nevében:

 Drága Dezső!

Eljöttünk ma ide a szegedi ravatalozóba, hogy emlékezzünk rád, és végső búcsút vegyünk tőled.

Búcsúzom tőled a család és a televíziós kollégák, barátok nevében.

Kecskeméten 1948. április 4 –én születtél.

Téged és Balázs bátyádat születésetek pillanatában apukátok „fertőzött” meg a a színházzal és a filmmel, ahogy ezt a családi történet megőrizte.

Ő már kora ifjúságától kezdve érdeklődést mutatott a színészet és a filmszakma iránt. Amatőr színjátszó is volt, méghozzá édesanyátokkal együtt játszottak egy református színjátszó csoportban, közben filmforgatókönyveket, sztorikat írt, amit rendszeresen  el is küldött a Filmgyárba.

Főállásban gazdatiszt volt, a háború után új állást kellett keresnie, sikerült elhelyezkednie Kecskeméten, a Bács-megyei Moziüzemi Vállalatnál, mint könyvelő.

A Kecskemét környéki tanyavilágban dongó-motorral vitte a 16 mm-es filmeket vetítésre te is gyakran vele és Balázzsal tartottál ilyenkor.

A Városi mozi üzemvezetője Tassy Pali volt, már jól ismert téged, így minden  csütörtöki premiernél a délután 4-es első előadáson, ott ültél a 9-es széken. Gyermekkorodban a mozi nagyon fontos dolog volt, az nyitotta ki számodra a  világot.

Ebben az időszakban alakítottak filmes csoportot Kecskeméten. A rendező a Radó Gyula, az operatőr Ábrahám János, műszaki vezető  Rohrbacher Béla és a fotó-optikai szellemi háttérrel: Schremm Rezső.  Elkészült a műhelyük a Városi mozi, hátuljában. Magyarországon ez volt az első vidéki Filmstúdió. Balázs hozzájuk ment ipari tanulónak.

Iskolában te inkább humán beállítottságú voltál. Ahogy mesélted gondolkodtál, hogy tanár vagy ügyvéd legyél-e, de osztályfőnököd, igazgatód, nem biztattak, látták valószínűleg, hogy nincs benned annyi.

Mivel Balázs már  a Bács-megyei  Moziüzemi Vállalatnál volt s volt ott egy mozigép szerviz, jelentkeztél oda elektroműszerész tanulónak.

Közben természetesen Balázshoz hasonlóan sportoltál is judó-ztál , a testvérek, szeretik utánozni az idősebbet. Neked is jól ment a sport, korosztályos országos bajnok voltál.

A művészet egy másik ága is nagyon érdekelt a 60-as években volt egy zenekarod  a Jollys.

Időközben Balázs 1964- ben előrelépett, operatőr lett. Te pedig technikusként dolgoztál a Filmstúdióban először a laborba kerültél, s mivel zenekari ember is voltál, a hang is nagyon érdekelt.

1970-ben behívtak katonának, akkor 23 hónap volt a szolgálati idő.

 

Amikor leszereltél már, Pavlovits Miklós volt stúdióvezető, visszajöttél, de eszedbe sem jutott, hogy operatőr legyél,  téged az audió része sokkal jobban érdekelt.

 

Balázs, közben elment Miskolcra a Híradóhoz, egyszer csak operatőr hiány lépett fel a stúdióban. Ahogy mondani szokták  a világban -, de ott akkor -   nem apáról, fiúra, hanem testvérről tervérre szállt…az operatőri lehetőség. Balázs két hetes intenzív tanfolyamot tartott neked, elmagyarázta, hogy egy Híradó riportban így – és így kell bemutatni a világnak azt az eseményt, ami éppen adódik, ami éppen aktualitás. Közben gyakoroltatok is.

Balázs már Pesten a Híradónál bejelentette, hogy te leszel utódja. Elérkezett az a pillanat, amikor jött neked egy riport megbízás a téma, a Kecskeméti Konzervgyárban uborkaszezon van.

Igy lett az első operatőr testvérpár a Híradó munkatársa. Emlékszem a Híradóban volt még egy operatőr ikerpár Zérczi Imre (Győr) és Zérczi István (Szolnok) , sajnos már ők sem élnek

Nehéz volt számodra a kezdet, mert Balázzsal ellentétben neked nem volt kocsid, így ha menni kellett valahová Híradó riportra, saját pénzből fogadtál fel embert, aki elvitt, abból a pénzből, amit a riportért kaptál  az MTV-től.

Ha Bajára le kellett menned forgatni a teljes honoráriumod ráment az útra. A Filmstúdióban is akadtak apróbb konfliktusok.

A munkák viszont kárpótoltak, sikerült szép filmeket csinálnod a Nemzeti Parkokról, meg a Flórklór Fesztiválról is. Hályogkovács módjára mégis olyan felvételeket tudtál készínteni, amelyeket általában mások nem mertnek megcsinálni a napi gyakorlatban.

Karáth Imrével csináltad a Nemzeti Parkot, ami ahogy a szakmában dondani szokás “nagy durranás” volt, közel egy évig forgattátok.

Az évek során sorra küldtétek a tudósításokat, Balázs Észak-Magyarországról, te Közép – Magyarországról.

Emlékszem, hogy a 22. Miskolci TV-fesztiválon, 1982-ben már nagy verseny volt köztetek a híradófilm kategóriában, amit Dezső te nyertél meg.

Ahogy később nekem mondtad: “nem akartam Balázst bosszantani, ott és akkor, de érdekes, hogy ott akkor, az operatőr kategóriát én nyertem meg! Egy Szentesen készített, kézsebészeti műtőasztalról forgatott anyaggal. “ –amit Jurányi Annával forgatott.

Kezdet kiallakulni, hogy, Balázs továbbra is halad a maga által oly nagyon szeretett híradózás mentén, te pedig inkább a riport – dokumentumfilm irányba szerettél volna tovább lépni.

Te magad mondtad, hogy sohasem voltál, híradós alkat. Ott Kecskeméten ért a hír, hogy Szegeden szervezik a Televízió Körzeti Stúdióját.

El is jöttél ide körülnézni, Végh László operatőr,  Jurányi Annával itt híradózott  Laci, el akart  menni, kerestek helyette mást te közben egyszer helyettesítetted, őt itt Szegeden, így felajánlották neked a szegedi híradós operatőri állást no és egy itteni lakást. Ekkor 29 éves voltál, csábító ajánlat volt.

A Híradó szerkesztősében, jól ismertük egymást, de 1979-ig sosem dolgoztunk mi együtt egy produkcióban.

Ekkor a Híradó meghívást kapott a Volántól, hogy hogy egy stáb kísérje el  az első hivatalos menetrendszerinti volán járatot Bulgáriába. Matúzné a főszerkesztő behívott, hogy ő elküldené Jankovits Gyulát a győri szerkesztőnket és téged, menjek veletek, hiszen ti soha nem dolgoztatok együtt. Nagyon szép utifilmet forgattunk, nagyon profi operatőri munkát végeztél.

Itt szeretnék idézni egy mondatot Olajos Csongortól, aki múlt héten mondta nekem:

“Dezső nagyszerű alkotótárs volt, namcsak nagyszerű operatőr volt, hanem jó szerkesztő vénával rendelkezett, de talán pontosabban fogalmazva olyan kulturális alkotótárs volt, aki az irodalmtól, a zenéig, minden területen otthon volt.”

1979-ben a Szegedi Körzeti Stúdió ekkor még Új-Szegeden a sportcsarnokban üzemelt, és majdnem szemben vele volt az a villa ahol a földszinten volt a Híradó tudósítói irodája. A stúdióban pedig sok volt híradós volt ekkor, maga a stúdióvezető, Regős Sándor, Weisz Károly rendező és a volt győri tudósító Olajos Csongor

 

Weisz Karcsi, a veled szembe lévő lakást nézte meg éppen, hosszabb beszélgetés után mondta neked, hogy ha hosszabb dokumentum filmeket szeretnél csinálni, gyere át a stúdióba. Majd ők Regőssel megbeszélik Matúznéval. Ebben a tervedben segítségedre volt, hogy Balázs szerett volna visszajönni Szegedre, mert Gábor fiúk éppen ide jelentkezett Gimnáziumba, és Balázs apósáék is itt laktak.

Matúzné nem lelkesedett a cseréért, de végül is azt mondta: „Ha a fiút felveszik Szegedre, akkor minden mehet, ha viszont nem veszik fel, minden marad a régiben”. Gábor megmentett benneteket, sikeresen felvtelizett Szegedre.

Balázs, te akkor átköltöztél Szegedre Jurányi Anna mellé, Dezső te bementél a stúdióba., 1983-ban..

Először az Erős-e a paprika, majd a Rizstermelés Magyarországon című dokumentumfilmeket forgattad, Erdős Palival. Ezek voltak tehát az első nagy dokumentumfilmjeid.

A stúdió már a Kálvária téren volt, itt aztán nemcsak riportokat, dokumentumfilmet kellett készítened, hanem a stúdióoperatőri feladatok is vártak rád.

Az indulásomkor még közvetítőkocsi segítségével ment az adás pár hónapig. Addig azt hitted, hogy jól tudsz világítani, aztán rájöttél, hogy ez nem így van egészen, pedig az operatőr számára ez az első legfontosabb feladat.

Neked mindig előny volt, hogy a helyszíneken gyorsan improvizálva világítottál. Most meg kellett tanulnod az elődeid által bevilágított stabil stúdióhelyszínek világítását. Nagyon jó képi látásod volt, könnyen tudtad kitalálni, hogy mit fog látni az egyik kamera erről, a másik meg az ellenkező irányból.

Mint vezető operatőr, a stúdióban jól átláttad a produkciót, így a rendezők munkáját sokban tudtad segíteni, kegészíteni.

Forgattál sokszor külföldön is, pld. Király Zolival Franciaroszágban, jártál Svájcban, vagy az Amerikai Egyesült Államokban IOWA-ban Zöldhegyi Katival. 

Bán János stúdióvezetése idején jöttek az új műsorok, a Virradóra, majd a Szieszta.

Éppen jókor volt voltál Franciaországban ott éppen ilyen műsorokat néztél meg a FR3- csatornánál, így könnyen tudtad a műsor készítését kialakítani világítási és operatőr szempontból. Ahogy mondtad komoly kihívás volt számodra.

Hosszú vajúdás után 1996-ban megszülett a Médiatörvény. A Magyar Televízió is átalakult Rt-vé, Peták István lett az elnök, és úgy dönt, az akkori Híradó vezetéssel, hogy felszámolják a Híradó tudósítói irodáit az országban, a munkatársakat beolvasztják a stúdióba.

Innentől kezdve a két Fodor egymás melletti széken ült a stúdióban. Ti is úgy gondoltátok, mikor Peták Istvánt kinevezték elnöknek,, hogy eljön a vidékiek jó élete. Észreveszik, hogy vidéken mit csinálnak, hiszen Pista évtizedek óta a vidék Magyarországát járta. Helyette elkezdtek racionalizálni, persze, mindig ott racionalizáltak ahol a legkisebb volt az ellenállás.

Sajnos a vidék érdekérvényesítő képessége igen kicsi volt.

2010 –ig dolgoztál a stúdióban. Ekkor nyugdíjba mentél, megkaptad nyugdíjba vonulásodkor a Magyar Televíziózásért Emlékplakettet, és kaptál egy filmkamerát is. Amire egy Illyés György idézet vésettek a kollégáid, ami így szól:

 

 „Az operatőr dolga mindig többet látni az életből és a fényből.” 

 

Az utóbbi években többször találkoztunk, és mindig szomorúan meséltél az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójának felszámolásáról.

 

Dezső, te életed, és pályafutásod során kameráddal rögzítetted az élet apróbb és nagyobb problémáit, valamint örömeit. Az archívumokban sok – sok ezer  film és video szalag őrzi munkádat az utókor számára.

 

Köszönet érte.

 

Egyszer így jellemezted szerényen magadat:

 

”Ha a filmezés művészet, akkor én inkább iparművész vagyok.”

 

Búcsúzom tőled most itt Szegeden, a család és a televíziós, filmes kollágák, barátok nevében.

 

Nyugodj békében!