Zoltai Károly 80 éves

Kedves Karcsi és a mai vendégeink!

Köszönöm, Márti meghívását és örömmel köszöntelek Karcsi a 80. születésnapodon, a volt híradós kollégák nevében, és örömmel látom, hogy Antal, Pista, Vég Laci is el tudott jönni, s Tóth Karcsi is úton van ide késík, ahogy jelezte egy MUOSZ rendezvény miatt. Nekem jutott a feladat, hogy néhány szóval bemutassalak azoknak, akik esetleg nem ismerik pályádat.

Zoltai Károly operatőr, tősgyökeres debreceni cívis honpolgár. Gyermekkorának helyszíne a helyi hajlítottbútor gyár volt, a Salétrom utcában, egészen 1944 májusáig, amikor egy angol – amerikai légitámadás a gyárat lebombázta. A technika iránti érdeklődését a gyár főgépészének Sinkovits bácsinak köszönhette. Tizenhat évesen egy helyi építőipari cégnél dolgozott segédmunkásként. Közben a színház vonzásába került, előbb az Obersovszki Gyula és Túróczi György által alakított Sztanyiszlavszkij Színjátszó Stúdiónak lett a tagja, majd a debreceni kabaré színpadon játszott a Dongó Színpadon, ahol Pálffy Józseffel, Pálffy Istvánnal (Fidél), Heller Tamással, Molnár Gáborral, Molnár Évával játszott. Szendrő József direktor is felfigyelt rá, ezután a Csokonai Színházban játszott együtt Latinovits Zoltánnal, Soós Imrével is. Bár harmadik nekifutásra felvették a Színház És Filmművészeti Főiskolára, mégsem irtatkozott be oda, mert közben megszerezte a fényképész szakmunkás bizonyítványt, és inkább a filmezés érdekelte.  Az indulás kicsit nehéz volt, nem volt filmes kamera a környéken. A színházat elhagyva a Talajjavító Vállalatnál dolgozott, sokat fotózott, és a Vállalat vezetője az ő javaslatára vetetett egy filmkamerát. Őt bízták meg a vásárlással, így fel utazott Budapestre, ahol vett egy  amerikai haditudósítói gépet, egy  Bell and Howelt.  Kapcsolatot keresett a helyi Moziüzemi Vállalattal is, majd javaslatot készített, hogy hozzanak létre egy kis stúdiót Debrecenben, a stúdiót megcsinálták, de nélküle. Közben nagy építkezések indultak a városban, s Zoltai kamerájával dokumentálta a bontások és építkezéseket, ez a helyi vezetőknek aztán megtetszett, és megbízták 1967-ben, hogy alapítsa meg a Dokumentációs Filmstúdiót,a városi könyvtár keretein belül. A 16 –es filmkameráját nem tudták másol javítani, karbantartani, csak a Magyar Televízióban. Így rendszeresen járt a televízióba, s eljutott az információ Matúz Józsefnéhez a TV - Híradó akkori főszerkesztőjéhez, hogy van egy tehetséges filmes fiú Debrecenben. Előbb Pallai János rádióssal közösen készített külsősként, tudósításokat a Híradónak. Majd Matúzné elutazott Debrecenbe, és tett egy ajánlatot, szervezzenek a városban a Magyar Televíziónak egy tudósítói irodát. Így a Híradó belsős operatőre, és több mint húsz évig együtt dolgozott együtt Tóth Károllyal, aki korábban a Nyíregyházi Rádiónál dolgozott, a Riporter kerestetik -ben tűnt föl. 1979 – 1983 majd 1992 – 1995 között a TV Híradó moszkvai tudósítói irodájának operatőreként dolgozott. A moszkvai tudósítói munkán kívül beutazták a Szovjetunió sok területét, a Spitzbergáktól, a Csendes óceánig, a Bajkál - tótól a Svalbard szigetekig.  1996. április 15.-én vonult nyugállományba.

Kedves Karcsi, szép kerek, teljes pálya. 

Szeretettel köszöntelek születésnapodon. S két kis ajándékot is hoztam. Az egyik egy DVD- , azon kevés felvételekkel, amikor a Te a kamera másik oldalán voltál, forgattál werk filmekben, és az interjúd teljes vágatlan változata amelyet a TV - Híradóról készített film számára adtál. Valamint emlékeztetve a moszkvai évekre egy eredeti szovjet pezsgő.