Rövid híradó töerénet

A Magyar Televízió Híradójának vázlatos története  (1957-2004)


A Magyar Televízió születésének hivatalos dátuma 1957. május 1.
 

1957 május - 
Matúz Józsefné megbízást kapott a Televízió első hírműsorának készítésére. 
Képes Híradó címmel sugározták a magyar televíziózás első önálló hírműsorát. Tíz percben tíz eseményről tudósított: dolgoznak a Gyapjú- és Fonógyárban, aratnak Füzesgyarmaton, újjáépült a Corvin mozi (az 56-os forradalmi harcok egyik hosszasan tartó helyszíne), beszámoltak arról, hogy eltemették a tragikus körülmények között elhunyt Soós Imre színművészt, tudósítottak a VIT csillagtúráról. Két külföldi tudósítás következett ezután, az egyik a tulai építkezésről, a másik a Bulgáriában rendezett nemzetközi kulturális napról. Sportjelentések: lengyel-magyar kerékpárverseny és egy motoros futball. A tikkasztó nyári melegben megnézték, mi újság az állatkertben: lubickoltak a mackók, hancúroztak a kis oroszlánok - vagyis nyugalmat igyekezett sugározni az első tévés híradó.
A Képes Híradó kezdetben hetente egyszer, keddenként jelentkezett, majd hetente kétszer-háromszor. 

1958 április felveszi a Televízió Híradója nevet. 

1958 május Matúzné a tévénézőkhöz fordult segítségért: "Szerkesszük együtt a Híradót". Levélben és telefonon várja az értesítéseket az érdekes és fontos eseményekről.

1959 Elkészült a műsor első mozgó főcíme.

1960 január 
Rögzített 19.30-es kezdéssel - minden hétköznapi adásnapon jelentkezik a Televízió Híradója. Ezek a híradók még nagyon hasonlítanak a Filmhíradóra. Nincs műsorvezető, mozgóképpel illusztrált alámondott bemondói szöveg van és az egyes anyagokat VIS-sel, illetve címmel választják el egymástól. 

1962 január
Állandó vidéki operatőr-tudósítói is vannak a Híradónak. Anyagaikat külön szerkesztő gondozza. Ez év júniusától vasárnap is jelentkezik a TV Híradó, vagyis már hetente ötször.( Ezzel a témával külön cikk foglalkozik a honlapon.)

1964 március
A fél 8-as fő Híradó mellett megjelenik a késő esti híradó, ebben élő szóval bemondó friss híreket is olvas. 
Illusztrációként fotókat is használnak és a hétvégéken az időjárásjelentést saját grafikussal rajzoltatott ábrákkal illusztrálják. (ezzel a témával külön cikk foglalkozik az oldalon).

1965
Egyre több külföldi anyagot használ a Híradó. Az Intervízió öt országán kívül rendszeresen kap eseménytudósításokat Japánból, Kubából és az Egyesült Arab Köztársaságból. Ezen kívül vásárol a UPI amerikai és a Visnews angol hírügynökségtől. A filmanyagok repülővel érkeznek, állandó futárszolgálat juttatja el a Szabadság téri tévészékházba. Újdonság, hogy az Intervízióval hetente egyszer elektronikus hírcserét bonyolítanak le. Ampex telecording tekercsekre rögzítik és aznap már felhasználják. Állóképet a világ minden tájáról a Híradó szerkesztőségébe továbbít a telefax-gép. A Híradó 20 percéből ekkor 18 perc a film - fotó vagy fax, tehát az eseménykép - és mindössze 2 percig látszik a bemondó. A televízió saját archívumában ekkor körülbelül 50 ezer tekercs film és 15 ezer darab fotó van. Egy-egy Híradóban 20-23 hazai és külföldi eseményről számolnak be.

1967
Időlegesen este 20 órára teszik át a Híradó kezdési időpontját, de a közönség és a szakma kritikájának engedve hamarosan visszaállítják a megszokott fél 8-as kezdési rendet. 1967-ben a május 1.-i Híradónak tucatnyi állandó operatőr, kialakult szerkesztői, riporteri gárda és gyártási csoport dolgozott. A televízió-előfizetők száma 1 millió 168 ezer 800, de esténként a Híradó adását legalább 3 millióan nézik a 10 milliós Magyarországon. 

1970 

az újabb szakmai változások éve. Októbertől a felújított III-as stúdióból új díszletben, két újságíró műsorvezetővel, hírolvasó bemondóval, külön sportújságíróval jelentkezik a TV Híradó. Ekkortól hangzanak el hírmagyarázatok, kommentárok élő szóban hazai és külföldi témákban egyaránt. Meghonosodik az átkötés, kevesebb lesz, majd eltűnik a filmtudósításokról a cím.




1971
Megkezdi munkáját a Híradó első külföldi tudósítói stábja Moszkvában.

1974
Híradó indul a Magyar Televízió 2-es csatornáján is. Ez a korszerűbb adó, itt kezdődnek a színes adások.

1975 május 1.Színes lesz a Televízió Híradó főcíme.

1977
Húsz éves az MTV és a TVH is, amelynek hetente öt órányi adásideje van. A riportok fele már színesben látható. Mindennaposak az intervíziós és eurovíziós átvételek. Telefotógép továbbra is fekete-fehérben ontja az állóképeket a világ minden tájáról. Az anyagok még filmre készülnek, a vágás mechanikus. A Híradó kezdési időpontja előtt két-három órával történt eseményekről még csak szóban tud beszámolni. Kialakult az öt állandó vidéki stáb az ország öt legnagyobb városában, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Győrben és Pécsett. Van állandó grafikai részleg, sajtó- és filmarchívum. Már nem a mozi híradóval, hanem a rádió gyorsaságával versenyez a TV Híradó, és célja a nyugati technikák elérése.

1979 április
Teljes egészében áttér a színes technikára a TV Híradó. A heti politikai magazinnal együtt az újjáépített III-as stúdióból sugározza adásait. 

1982 - a TVH 25 éves.
Évente 1600 anyagot vesz át az Eurovíziótól és csak 600-at az Intervíziótól. Minden világeseményről tudósít.

1983
Az év újdonsága - műholdas mozgóképekkel jelenik meg hetente egyszer a Híradóban az időjárásjelentés. A Meteosat-2 geostacionárius meteorológiai műhold képeit fél óránként rögzítik, majd összevágják, így lesz belőle mozgókép. A többi napokon még állóképekkel és rajzos ábrákkal illusztrálják az időjárási tájékoztatót. 

1984
Naponta 65 percben jelentkezik a Híradó három kiadása (TVH 1 - 30 perc, TVH 2 - 20 perc, az állami televízió 2-es csatornáján és TVH 3 - 15 perc). Nézőinek szám általában 4-4,5 millió. A Híradó a 80-as évek elején már az MTI tudósítói által a világ számos tájáról jelentkezik telefontudósítással. Megkezdődik az elektronikus technika használata a forgatásokon, ami a gyorsaságot segíti elő. Ennek ellenére a 80-as évek eleje a Híradónál a stagnálás időszaka. 

1986 január Aczél Endrelesz a TV Híradó főszerkesztője.Aczél Endrelesz a TV Híradó főszerkesztője.Márciusban új főcímmel, új formátumban jelenik meg a Híradó. A zenét Presser Gábor szerezte, a képen aranyos forgó földgömbre külön-külön rárepülnek a Híradó felirat betűi.Hetente váltják egymást a műsorvezetők, nincs bemondó, az adásban olykor vendégek jelennek meg, akikkel a műsorvezető röviden beszélget. A sporthírek felolvasása is megszűnik, helyette sporttudósítások kerülnek adásba és új rajzos illusztrációval készülnek az időjárásjelentések is.
Májustól újságírók vezetik a TV Híradó 2-es és 3-as kiadását is. Megszaporodnak a helyszíni tudósítások, a telefoninterjúk. Megjelenik a szombat délutáni Híradó 15 percben.

 
1988. májusában kísérleti kereskedelmi műsorokban az MTV Pluszban, a híradó is kísérleti új műsorokkal jelentkezik 10 napig (erről külön cikk található a honlapon), ezek felelős szerkesztője: Elek János. Majd augusztus végén felavatják hivatalos a Híradó és  A HÉT új stúdióját, a 6. stúdiót. 
Ismét módosítják a főcímet: a földgömb jelképes lesz és többszínű.Elkészül a Híradó első számítógépes adásszerkesztő rendszere, két új News roomot (hírszobát) alakítanak ki. Elektronikus kamerát kapnak a vidéki tudósítók is. Sorra átépítik a régi filmes vágószobákat elektronikus montírozókká.

 
1990 január A Híradó élén Aczél Endrét Pálfy G. István váltja fel. Új főcím készül, új zenével.
Indul a reggeli Híradó, van déli képes hírek, délutáni, kora esti, a fél 8-as fő Híradó és van este 10-kor a TV2-n és éjfél körül az 1-esen záró Híradó. Ekkor térnek át a mai legmodernebb híradós technikára, az SP Betára. Kiépül az első közvetlen összeköttetés a Magyar Távirati Iroda sajtóbankjával. Ebben az időszakban szűnik meg az Intervízió. Az MTV és a Híradó csatlakozik az Eurovízióhoz.

 
1990 október
Pályázatot írnak ki új híradókra. Ezeket a pályázati híradókat decemberben és januárban a TV2-n este 21 órai kezdettel láthatja a közönség is. Döntés azonban nem születik.

1991 május
Bánó András és a Híradótól távozott néhány munkatársa a TV2-n 19 órakor kezdődő filmműsor előtt 12 percben Esti egyenleg címmel készít képes napi hírösszefoglalót. 

1992 januártól
Az Egyenleg főszerkesztősége két hírműsort szerkeszt: délután 10 percet az 1-es csatornán, este 10-kor 20 percet a TV2-n. 

1992 szeptember Felmentik Pálfy G. Istvánt a Híradó és A HÉT főszerkesztői pozíciójából. A Híradó vezetését Csák Elemér veszi át. Ismét új főcímet kap a Híradó.

 
1993 március Visszahelyezik Pálfyt és rövidesen új főcímmel jelenik meg a TV Híradó.Külön 30 perces híradók készülnek hetente a német ZDF megrendelésére


1993 október
Megszűnik az Egyenleg.

A Magyar Televízió hírműsorait a reggeli Híradótól a délutáni hírműsorokon át a késő esti adászáró híradóig ismét a Híradó Főszerkesztőség készíti.

1994 május-június Végkielégítéssel saját kérésére, fölmentik Pálfy G. Istvánt. Átmenetileg Stefka István főszerkesztő-helyettes vezeti a Híradó Főszerkesztőségének munkáját.

1994 július 20.Horváth Ádám elnök, Betlen Jánost nevezi ki a Híradó főszerkesztőjének,  az MTV elnöksége csökkenti a hírműsorok számát. Nagyobb hangsúlyt kap az esti fő Híradó. Új főcím készül. A riporterek nem látszanak, nem is kérdeznek, informálnak, átkötnek. Szinte minden esemény főszereplője szinkronhanggal jelenik meg egy-két mondat erejéig a Híradó tudósításaiban. Ismét megszaporodnak az adásokban a vendég-politikusok és szakértők. Elkészül a korszerű fénykábel a parlament és a MTV székháza között. Lehetővé válik, hogy akár minden este élőben bejelentkezzen a parlamentből a tudósító. A sport és a kultúra eseményei szinte kiszorulnak ezekből az adásokból, ugyanis külön szakhíradókat indítanak az MTV-ben. A Híradónál dolgozók létszáma jelentősen csökken. A külföldi hírügynökségek közül az Eurovízión és a WTN-n kívül a Reuters és az APTV rendszeresen ad már híranyagot a magyar TV Híradónak. 

1995 május leváltják a Híradó éléről Betlen Jánost, az új főszerkesztő Hidvégi József lesz.Nyugati mintára elkészül a hatalmas newsroom, ahol a tudósítóknak külön-külön számítógépes boxokat alakítanak ki.
Véglegesen megszűnik a telexes összeköttetés az MTI-vel. Minden munkatárs közvetlenül számítógépen választhatja ki és nyomtathatja ki az őt érdeklő híranyagot. Teljessé válik a számítógépes technika.Ismét szaporodik a hírműsorok száma. Van képes hírek délben, délután mindkét csatornán,  
1996 februárjától
A Híradó munkatársai készítik a késő esti lapszemlét Lapzárta címmel. 

1996 májusától
30 percben Heti Híradó is készül kazettán a világ magyarságának, mindig az elmúlt hét legfontosabb hazai eseményeiből. 

1996 ősze
A Magyar Televízió, így a Híradó is megjelenik az információs világsztrádán, az Interneten.

1997. augusztus - 1998. október
Rudi Zoltán a főszerkesztő

1998. október - 1999.június között Bocskay Zsolt a főszerkesztő

1999. július 1.A Híradó vezetésével Horváth Szilárdot bízzák meg. A következő hónapokban radikálisan csökken a Híradónál dolgozó belsősök létszáma. Az év eleji 105 fő helyett az év végén már csak 78 belsős dolgozik a Híradónál. Elkezdődik a Híradó külföldi tudósítói hálózatának újraszervezése.

1999 szeptember. A Híradó új műsorvezetője Papp Endre és Ignáth Márk. Acél Annával és Barabás Évával együtt így most négy képernyős arccal dolgozik a Híradó. Az addigi két férfi műsorvezető, Lendvai Szabolcs és Kocsonya Zoltán szerkesztőként dolgozik tovább.

1999 ősze 
Újra több hírműsort készít a stáb. Délután óránként rövid, két perces híreket adunk. 18 órakor szintén rövid, 10 perces híradó jelentkezik.

1999.december
Szabolcs János vezetésével elkezdődik a Híradó új díszletének tervezése.

2000. február 15.
Az elmúlt években megszüntetett tudósítói posztok helyett megkezdődik a tudósítói hálózat újjáépítése. A Híradónak a Kárpát-medence és szomszédos országok után elsősorban Brüsszel és az EU hírei fontosak. Megkezdi munkáját a pozsonyi tudósító, Horváth Gabriella. Gyakoribbak a szomszédos országokról és a határon túli magyarokról szóló tudósítások.

2000. március 20.
Megkezdi munkáját a Brüsszeli tudósítói iroda. Tudósító: Nagy Krisztina. Az Európai Bizottság technikai hátteret biztosít a tudósító számára.Elkészül az új főcím, arculat (Vargha Balázs grafikus tervei alapján a Post Edison munkája), az új főcímzene (Berkes Balázs). Az épített díszlet lehetővé teszi a kameramozgásokat, több műsorvezető szerepeltetését, valamint a kikapcsoláshoz szükséges plazmaképernyő elhelyezését. Új műsorvezetők Novodomszky Éva, Rábai Balázs. A Híradó a 3. Stúdióba költözi
A rövid, tíz perces Híradó délben után Világhíradó (15') és bűnügyi híradó (Sziréna, 8') is adásba kerül. A Híradó hatkor három műsorvezetővel jelentkezik (két hírolvasó és a sportos), benne több kapcsolással (körzeti híradó, tőzsde, meteorológia - Kárpát-medencei meteorológia is), eleinte 32 percben, majd július 1-étől 49 percben, augusztus 28-ától 25 percben.

2000. szeptember 1.
Megkezdi működését a marosvásárhelyi tudósítói iroda. Baranyi László tudósító mellett Barabási Győző adja a műszaki hátteret és újdonság, hogy műholdas kapcsolat van a Híradó és az erdélyi város között.

2000. november 15. 

2001. március 
Az Illyés Alapítvány segítségével megkezdődik a külföldi tudósítói irodák további fejlesztése. A Híradó Bukarestben és Szabadkán kíván új állomáshelyet kialakítani.

2001. április
Pozsonyból ISDN vonalon érkeznek a tudósító anyagai, egy Telestream szerkezet segítségével.

2001. augusztus 1
Véglegesítik a Híradó három új műsorvezetőjét, Csete Beátát, Süveges Gergőt és Szebeni Istvánt.

2001. augusztus 11.
Szombaton reggel is van Híradó.

2001. szeptember 3.
Naponta 19 alkalommal jelentkezik a Híradó. Délelőtt és éjszaka flash hírek kerülnek adásba. Éjszaka a Világhíradó zárja az m1 adását

2001. szeptember 12.
Több mint fél éves tárgyalás után aláírásra kerül a szerződés az Amerika Hangja rádióállomással, amelynek magyar szekciója tudósítja a Híradót. A kapcsolat kialakításában oroszlánrészt vállalt az egykori híradós, az Amerika Hangjánál dolgozó Gergely Valér. Az anyagok a Worldnet műholdas hálózat segítségével jutnak el Magyarországra.  

2001. szeptember 27.
A Híradó addigi főszerkesztője, Horváth Szilárd A Hét főszerkesztője lesz. A Híradó új főszerkesztője Gulyás István.

2002. október
A Híradó új főszerkesztője Szűcs Gábor.


A Magyar Televízió 2002. november 3-án vizuális alapjegyet, broadcast arculatot és programstruktúrát váltott. Ezzel megtörténtek az első lépések egy olyan úton, amelynek célja, hogy a nemzeti főadó egyszerre legyen képes megfelelni a közszolgálatiság, a nézők és a piac kihívásainak. 

2002. november 3.-tól új díszletben, megváltozott stúdiódizájnnal, zenei effektekkel és új műsorvezetőkkel indult el a Magyar Televízió HÍRADÓja. Az MTV megújuló Híradója híreket és tényeket közlő, a hírműsorok tradicionális szakmai és műfaji szabályait követő "kemény" hírműsor. Feladata az átfogó, széles körű, lényegre törő és hiteles tájékoztatás, a rendelkezésre álló lehető legaktuálisabb hírekre és információkra alapozva - kommentár nélkül.

Hétfőtől vasárnapig, a hét minden napján az MTV1 és M2 indulásakor, 5 óra 54 perckor, 8 perces hírösszefoglalóval köszöntjük Nézőinket. A délelőtt folyamán 6.30-kor, 7 órakor és 8 órakor jelentkezünk a Híradóval.

Déli 12 órakor következik a nap -és Magyarország- leghosszabb, Híradója, aktuális, adott napi hírekkel és információkkal; -benne: belpolitika, világhíradó, gazdaság, kultúra, sport, időjárás-jelentés. Majd 17.30-kor -ugyancsak elsőként, minden más hírműsornál mintegy fél órával korábban- jelentkezik a nap második Híradója, amely első kézből tájékoztat a nap legfontosabb eseményeiről.

A megszokott időpontban, 19.30-kor jelentkezik a harmadik, klasszikus Híradó. Előnye, hogy olyan híreket, tudósításokat is programjába illeszthet, amelyről az időközben befejeződő más hírműsorok már nem adhatnak tájékoztatást. 

Minden hétköznap általában 22.00 órakor csendül fel negyedszer a Híradó szignálja. a Híradó szignálja. A percre pontosan állandó időpontban jelentkező műsort az Este című esti hírműsor, fogja keretbe, amelyben élő stúdióbeszélgetések és aktuális napi politikai, közéleti hírek váltogatják egymást.

A Híradó munkatársai készítik hetente a Parlamenti Napló műsorát, továbbá a Híradó Főszerkesztőséghez tartozik a Teletext hírszolgálata is.

Az új struktúrában a Magyar Televízió műsoridejének közel 25%-át szenteli Magyarországról, a környező országokról, az Európai Unióról és a világról szóló híreknek információknak.

2003. március

2003. március 17.-től, a Híradó főszerkesztője Merényi Miklós.

2004. január

2004. január 5-től, a Híradó főszerkesztője: Nika György.

A 2004. május 1-i Európai Uniós csatlakozást követően, a Magyar Televízió Híradója megerősítette brüsszeli jelenlétét. 

2004. június 1-től a Magyar Televízió kiküldött brüsszeli tudósítója, a Híradó korábbi szerkesztő-műsorvezetője: D. Tóth Kriszta. A Híradó nézőinek pontos tájékoztatását segíti továbbá, -szintén Brüsszelből-, Dr. Szederkényi Olga szerkesztő-riporter. Az Európai Unió teljes jogú tagjaként, Magyarországot, a magyarok életét meghatározó jogszabályok 80 százalékát Brüsszelben, illetve Strassbourgban hozzák. A Híradó rendszeresen tudósít a brüsszeli, illetve strassbourgi eseményekről, az Európai Parlamentben dolgozó 24 magyar képviselő munkásságáról, egyéb uniós eseményekről, Brüsszelen, illetve Strassbourgon kívüli csúcstalálkozókról.