Dunavölgyi Péter:

 

Ezeken az oldalakon, igyekszem korabeli dokumentumokkal bemutatni a Magyar Televízió,  TV – Híradójának történetének egyes szakaszait. Most a Híradó 1966-os év terveit ismerhetjük meg levéltári dokumentum alapján.

 

A TV Híradó 1966.évi fejlesztési terve.

 

I. Általános megjegyzések

A Központi Bizottság ideológiai irányelvei munkájuk és eredményeik felülvizsgálására ösztönözték a Rádió és a TV műsorszerkesztő osztályait. A pártbizottsági és kollégiumi üléseken, legutóbb pedig a Politikai Főszerkesztőség szerkesztői-rendezői értekezletének vitá­in  részletesen elemezték a TV tájékoztató és propaganda műsorainak helyzetét, az aktuális műsorok hatásfokát és a feladatokat. Az ideológiai irányelvek és az ezt követő megbeszélések nem követelnek fordulatot eddigi munkánkban. Hasznos útmutatást adnak azonban a színvonal emeléséhez, a vizuális élmények adta lehetőségek jobb kihasználásához a hatásosabb, eszmeileg következetesebb tájékoztató munkához.

A kollégiumi anyag, a főszerkesztőségi értekezlet a TV Híradóval kapcsolatban, elsődleges feladatként azt határozza meg, hogy szinte a teljes nézőközönséghez eljuttassuk a nap legfontosabb külpolitikai eseményeit, a testvéri országok és hazánk belpolitikájának és nép­gazdaságának híreit. Napjainkban a gazdasági építőmunka, az anyagi javakat előállító társadalmi tevékenység a legfontosabb belpolitikai események színtere, az erre vonatkozó eseményeket, a népgazdaság eredményeit és akadályait kell napról-napra követnünk és tevékenységünk középpontjába állítani. Az előterjesztés a Híradóval, a Televízió képes napilapjával kapcsolatosan jövő évre fontos gyakorlati feladatokat is előír feladatunkká teszi 1966-tól a kezdő hírek illusztrálását. A Napi jegyzet című műsor beépítésével, tehát a hír, a tudósítás és a kommentár egymás melletti jelentkezésével erősíteni kell a legfontosabb nemzetközi anyagok politikai hatásfokát. El kell érnünk, hogy a belpolitikai, népgazdasági híreket jóformán kizárólag hangos anyagok adják. Meg kell valósítani a második kiadás nemcsak kül-, hanem belföldi anyagainak átszerkesztését is. A TV Híradó, a Televízió agitációs rendszerén belül, az Esti Króni­kához hasonlóan, a nap eseményeinek keresztmetszetét igyekezett adni az elmúlt periódusban is. Ez a néző követelménye, és ezt az igényt kell, hogy állítsuk mi is a TV napról-napra jelentkező fő informáci­ós műsora elé. A Híradó, mint tájékoztató főműsor meghatározás alatt tehát azt értjük, hogy valamennyi nézőnek szóló adásainkban a nap minden lényeges világpolitikai, vagy hazai eseménye valamilyen for­mában /mozgóképpel vagy állóképpel illusztrálva, esetleg csak a be­mondó által közölve/ jelentkezik, függetlenül attól, hogy a TV más tájékoztató vagy propaganda műsorán belül egyik - másik téma részlete­sebben, elemzőbben, az összefüggéseket mélyebben feltárva, más for­mában újból sugárzásra kerül. A TV Híradó általános nézettségét a Politikai Főszerkesztőség más műsorainak szerkesztői számításba vehetik és építhetnek az ott közöltekre, az a tudatos ismétlés eszközeivel fokozhatják, tovább vihetik, a  nézőben azt hatást, amit egy általunk közölt hír indított útjára. A TV 1965. júniusi kollégiumi anyaga értelmében a szinte teljes nézőközönséghez úgy lehet eljuttatni a műsort, ha még nagyobb figyelmet fordítunk a Híradó aktualitására, aznapi,jellegére, nézhetőségére, ritmizálására és műfaji változatosságára.

 

A TV Híradó eredményes munkájának első tényezője a magasfokú aktualitás, ez a tömegérdeklődés fenntartásának leglényegesebb alkotó eleme. A gyors és pontos tájékoztatás súlyát tovább kell növelni: Aki előbb tájékoztat, az már eleve jobb pozicíóból indul a közvélemény alakítá­sáért folyó versenyben. Hetente ötször, két kiadással, a napi aktua­litást nagyon meg lehet közelíteni. Az elkövetkező időszakban az aktuális jelleget fokozni kívánjuk, mert az politikai tényező; a lényeges tények közlésében és a közlés formájának megválasztásában lehetőségeinkhez képest meggyőzőbbnek és hatásosabbnak kell lennünk, min az imperialista hírközlő szerveknek. 

 

A TV Híradó feladatai ellátásának fontos feltétele a tájékoztatás folyamatossága. Ezt szolgálja a TV Híradó adásának fix időpontja. A 19.30-as időpont már jól beidegződött. Ennek ellenérc érdemes gondolkodni azon, hogy az adásidőt 20 órára tegyük, ha az össztelevíziós szempontból előnyösebb, annál is inkább, mert az első kiadás frisses­séget, ezúton jelentősen növelni lehet. Számunkra ez annyi hátránnyal jár, hogy a két kiadás időpontjai esetleg közelebb kerülnek egymáshoz. A két kiadás közelebb hozása megnöveli a munkaintenzitást is és ennek következtében szerkesztői,vágói és adminisztratív kapacitásunk foltéi len növelését igényli. Miután az első kiadásban a korábbinál több fontos politikai esemény kerülhet be, ez - némiképp csökkentené a má­sodik kiadás súlyát.

 

Itt vetődik fel a második kiadás időpontjának az eddiginél stabilabb elhelyezése a műsorstruktúrában, elméletileg 22.30-ra minden esetleges rétegműsor elé, de legfeljebb 23 h-ra. A tájékoztatás folyamatos­sága a magyar TV viszonylatában egyszersmind azt is jelenti,hogy az adás nélküli hétfői és pénteki napok eseményeiről készített riport­jaink be kell kerüljenek a keddi és a szombati Híradóba.

 

II. A műsor tartalmi-politikai sajátosságai,

 

A TV Híradó tartalmi szempontból a kül- és belpolitikai anyagok dialektikus egységéből tevődik össze. Az eddigi gyakorlat a 40-60 száza­lék arányt alakította ki a külpolitikai, illetve belpolitikai hír­szolgálat között. Ezt a továbbiakban is irányadónak lehet tekinteni anélkül, hogy napról-napra feltétlenül tartani kellene magunkat hozzá, A nap bel-, illetve külpolitikai részhíreinek fontossága indokolhat­ja az egyik rész bővítését a másik terhére. Amikor itt részekről be­szélünk, ez nem azt jelenti, hogy kategorikusan, egymástól elkülönít­ve szabad, vagy lehet szerkeszteni, a kül-, illetve belpolitikai ese­ményekről készült tudósításokat. Ellenkezőleg, minél jobban tudjuk vegyíteni a kül- és belpolitikát, annál inkább kifejezzük a nemzetközi hírek és a hazai események összefüggéseit. A TV Híradó szerkesztőinek témákban és problémákban kell gondolkozniok és nem földrajzi katego­rizálásban.

 

A külpolitikai hírszolgáltatástól mindenekelőtt a maximális politikai precizitást kell megkívánni, a ténybeli pontosságot, a megfelelő vá­logatást és sorrendiséget. A politikailag gondosan elemzett szöveg rövidsége ellenére is értékelést ad; a megfogalmazásoknak, politikai­lag még egyértelműbbnek és hatásosabbnak kell lenniök. Az idővel való versenyfutás sem engedi meg a burzsoá hírügynökségek megfogalmazásainak átvételét. A külföldi események közlésének politikai hatásfokát jelentősen növeli majd a: „Napi jegyzet" 1-2 perces hosszban történő beépítése a Híradóba. E téren az Aktuális Külpolitikai rovatával való szoros együttműködés szükséges, úgy, hogy a normális munkamenethez illeszkedjen a kommentár szerkesztése is. A jobb tájékoztatást szol­gálják azok a filmösszeállítások is, amelyek külpolitikai kislexikon­ként eddig is helyet kaptak adásainkban és amelyeknek számát növelni érdemes.

 

E célok erdőkében a nap belpolitikai eseményeit jellegüknél, tartalmuknak megfelelően a legcélravezetőbb újságírói műfaji feldolgozásban, s a legkívánatosabb hosszba kell képernyőre vinnünk, így biztosítva maximalis hatásosságukat. Ilyen módon - a TV Híradó sajátos lehetőségeire áthangszerelve - helyet kaphat híradónkban a legtöbb fontos újságírói műfaj, amely az információt szolgálja, elsősorban a hír, amelyet eseményszerűsége, nem pedig hossza, vagy az adott napi híradó sorrendjében elfoglalt helye határoz meg. A helyszíni tudósítások /folytatólagos formában is!/ egyre fontosabb mű­fajai a híradónak és ugyanez áll a helyszíni villámriportra, vagy villáminterjúra, amely szerkesztőinktől alapos felkészülést és a maximális tömörséget követeli meg. A villámkommentár beépítése a híradóba lehetőségeket ad nemcsak fontos külpolitikai, hanem belpolitikai események rövid elemzésére, kommentálására is. Jelentős esemény alkalmával közvetítőkocsi segítségével, rövid élő kapcsolás is helyet kaphat a híradóban. Igen sokat segíthet frisseségünk fokozásában a kézi képrögzítő, a hordozható Ampex használat. Miután az ország nemcsak a fővárosból áll, megfelelő mennyiségű anyagot kell adnunk a fővároson kívüli területről is. Ebben saját stábjainkon kívül, mindenek előtt a jól kiépült tudósítói hálózat segíthet. A tudósítók munkájának is alkalmazkodni kell a Híradó megváltozott követelményeihez. /Hogy erre minden gyakorlati lehetősé megvan, azt az elmúlt hónap adatai is igazolják: 70 hírt sikerült a tudósítóktól beszerkeszteni. Jó kooperációval anyagokat kapható a társosztályok rovataitól is. Új módon kell megközelíteni azokat protokoll- ereményeket, amelyek külkapcsolataink fejlődésével egye gyakoribbak. Nagyobb szelekció, céltudatosabb képi tömörítés és a mozgóképen kívül fotók, diák és egyéb illusztrációs anyagok felhasználása útján kell ezeket a korábbiaknál változatosabban feldolgoz Bizonyos eseményeknél a gyakran ismétlődő aktus /érkezés - elutazás helyett rövid nyilatkozat, vagy interjú lehet a megoldás. Ugyanez frissítési lehetőség rendelkezésünkre áll nagygyűlések, tanácsi ülések és egyéb értekezletek esetében is. A változás iránya tehát eg értelmű: sokkal inkább az esemény tartalmára koncentrálva és képi is változatosabban dolgozzuk fel ezeket a témákat.

A belpolitikai anyagok ipari, vagy - mezőgazdasági hírei, tudósítás esetében is az esemény-jelleg; kidomborítása és a tartalom maximális közelhozása a cél.  Ezeknél az anyagoknál a helyszint, az atmoszférát érzékeltető zörej, az alkotó embereknek, a nehézségekkel küzdő órabéreknek rövid, a lényegre vonatkozó tartalmas megnyilatkozásai jelenthetnek uj szint. A népgazdasági szemlélet elmélyítését szolgálhatják az olyan hely­színi tudósítások, amelyek ugyanarról a témáról, esetleg ugyanarról a helyszínről szólnak, /pl. Házgyár/ és a fejlődés fázisait kísérik figyelemmel.

Rendszerünk demokratizmusát részint tükrözik, részint továbbfejleszteni segítik, a híradóban közölt kritikai riportok. Ezeknek számát és színvonalat fokozatosan növelnünk kell, erre ösztönöznek az irány­elvek, és a tájékoztatásról szóló legújabb határozatok. A nézőinktől származó, lényeges kérdést érintő bírálatok nyilvánosságra hozatala, segíti a TV tömegkapcsolatainak kiszélesítését és ezúton a párt és a tömegek kapcsolatának megszilárdítását is. Különösen fontosnak érez­zük, hogy kritikai riportjaink helyszínére visszatérjünk. Ez lehe­tővé teszi számunkra a vitatott téma maximális konstruktív, informative és agitációs szempontból is a leghatásosabb megközelítését. A kritikai témákat össze kell hangolni a többi műsor hasonló témáival.

Ez vonatkozik az adott területre való visszatérés lehetőségeire is. Az előbbiek figyelembevételével, a kezdő hírek, az első kiadás és a második kiadás sajátosságait a következőképpen fogalmazhatjuk meg:

1./ A kezdő hírek feladata, hogy röviden és tömören /kb. 5 percben/ tájékoztassa a nézőket a legfrissebb eseményekről, azokról, ame­lyek a nap első felében történtek. A kezdő híranyag tartalmilag hidat képez, a reggeli, illetve a délutáni lapok és az első ki­adás között. A kezdő hírek anyagait lehetőség szerint fotókkal /riportfotókkal és portrékkal/ illusztrálnánk.

2./ A TV Híradó első kiadása a maximális nézőszámmal kell, hogy kalkuláljon, beleértve azt is, hogy az egy műszakban dolgozó gyárak munkásai /a fizikai munkások 60 %-a!/ ha tv-készülékkel rendel­keznek, inkább ezt a kiadásunkat nézik. Ebbe a kiadásba kell be­szerkesztenünk a nap minden belpolitikai főhírét, ha mód van rá, mozgóképpel, ha nem, riportfotókkal vagy akár csak bemondva. Alapvető törekvésünk, hogy ezek az anyagok filmen kerüljenek be az első kiadásba. A hazai tudósítások lehetőség szerint országos áttekintést kell, hogy adjanak a nap eseményeiről, lehetőleg minél szelesebb tematikai skálán mozogva.

 

Az első kiadás külpolitikai anyagai a slusszig /18h/ - illetve rendkívüli esemény alkalmával az adás végéig - beérkező legfontosabb külföldi eseményeket kell, hogy tartalmazza, természetesen erősen szelektálva, és a maximális módon illusztrálva filmmel, fotókkal, térképpel, grafikákkal, stb. A külföldi híranyagból az első kiadás elsősorban a számunkra legfontosabb politikai híreket kell, hogy tartalmazza. A szerkesztés alapelve: az események politikai súlya szerint kell kialakítani a sorrendet, tehát a célszerűségnek megfelelően keverni lehet a magyar és külföldi anyagokat, a mozgóképek­kel vagy egyéb módon illusztrált híreket, a hangos, vagy néma, a ze­nével vagy zörejjel kevert anyagokat. A szerkesztés fontos feladata, hogy műfaji egységet teremtsen.

 

3./ A TVH második kiadása.

A TVH második kiadását ujjászerkesztve kell képernyőre vinni. Arra kell törekedni, hogy minél több új külföldi filmhírt mutassunk be és belefoglaljuk az adásba a? első kiadás óta érkezett legfrissebb külföldi és belföldi híreket. Másrészt meg kell ismételni az első kiadás külföldi és magyar anyagai közül azokat, amelyek politikailag a legfontosabbak, illetve feldolgozásukkal, tartalmukkal a leginkább vonhatták magukra a nézők figyelmét.    

            A második adás tartalmazza a nap legérdekesebb sporteseményeit is, de röviden, legfeljebb másfél-két perces időtartamban. /Kivételes esetben fontos sporthír helyet kaphat az Első kiadásban is,/ Ami a magyar és külföldi anyagok megoszlását illeti, ez sokkal in­kább a nap profiljától függ, ebben a kiadásban az arány az első ki­adással ellentétben vagy 50 - 50 százalék, vagy 60 - 40 százalék, de ez­úttal a külföldi anyagok javára. Érdemes megfontolni a második kiadás időtartamának esetleges csökkentését is, ami - pl. a hírek szándékos rövidre fogalmazásával - hozzájárulhat a kiadás sajátos profiljának megformálásához. 

III. Szervezeti, káder és technikai kérdések.

A TVH a Politikai Főszerkesztőség része, a többi műsorral összehangol tan kell, hogy ellássa feladatát. A TVH szerkesztési és gyártási egységet képez. Évek hosszú sora alatt a feladatok, a gyakorlat követe­lésére alakult ki külföldön és a mi televíziónkban is ez a szerveze­ti forma, amely bebizonyította,életképességét nemcsak a Híradónál, hanem a TV más részlegeinél is.

A TVH aktuális napi jellegének fokozása a jelenlegi szervezeti   forma és munkastílus részbeni felülvizsgálását követeli meg. Tovább­ra is szükségesnek látjuk a rovatrendszer fenntartását, mert ez teszi lehetővé a teljes hazai tématerület szakszerű és állandó átfogását, az események szívós nyomonkövetését. A rovat rendszer tovább erősítésével el kell érni, hogy valamennyi újságíró munkatársunk a maga szakterületének specialistája legyen, így biztosíthatjuk a folyamatos információszerzést és az érdemi szelekciót, egyaránt.

Ugyanakkor a tervezést és a gyártást rugalmasabbá kell formálni. Az inspekciós rendszert tovább kell bővíteni, fel kell szervezetileg,is készülni arra, hogy naponta 2 kiadást kell friss hírekkel ellátni. Az árvízi riportok tapasztalatát elemezve úgy látjuk, hogy alkalman­ként l-l stáb a helyszínről naponta felküldött beszámolói, tudósításai jobb és híradószerűbb hatást váltanak ki, mintha az összegyűjtött anyagot egyszerre adnánk le. A továbblépést az országos körképek megkomponálásában látjuk - saját kiküldött stábjaink és külső tudósítóink munkájának tudatos összehangolásával.

Érdemes nagyobb gondot fordítani az egyes munkatársak sokoldalúságának fokozására. Több szerkesztőnk elég ügyesen bánik a felvevőgéppel, operatőrjeink egyike - másika szívesen dolgozik szerkesztő nélkül is.
Az már hagyományosnak mondható, hogy a gyártásvezetők látják el a
hangtechnikai feladatokat. /Amennyiben külső hangmérnököket alkalmaznánk az egy évben 48.000.- Ft- 02-os kiadást jelentene, nem beszélve egyéb költségekről: több napidíj, kocsi, stb./ Ez mozgékonyságukat növeli és végszükség esetén kapacitásunkat is bővíti. Az osztály gyártási önállósága eddig is segített a rugalmas munkastílus kialakításában; az összeszokottság, a híradó munkastílusának és ritmusának beidegzése értékes órákat nyerhet az adásnak. Egy riport műsorba kerülése sokszor nem is órákon, hanem a szó szoros értelmében perceken múlik, ezért az állandó stábok kialakítása fontosabb, mint valaha volt. Annak érdekében, hogy teljesíteni tudjuk a TV kollégiumának határozatait, amely szerint „ el kell érni, hogy a belpolitikai és népgazdasági híreket jóformán kizárólag hangos anyagok adják... A TV Híradótól meg kell követelni a TV technikai- műszaki feltételei engedte maximális aktualitást”, felül kell vizsgálnunk gyártási felszerelésünket és technológiánkat.

A munka jobb megszervezésével, a lehetőségekhez képest, igyekezni fogunk új feladatainkat a meglévő erőkkel és a meglévő techniká­val megoldani. Előreláthatóan azonban szerkesztői, operatőri és gyártási létszámunk kiegészítésre szorul és a rendelkezésünkre álló műszaki technikai eszközöket /magnetofon, vágóasztal, gépkocsi/ a lehetőségekhez mérten növelni kell.

TV Határozati javaslat.

1./ A Vezető Testület egyetért a TV Híradó fejlesztésére vonatkozót az előterjesztésben vázolt tartalmi és formai elképzelésekkel. A tervezett fejlesztés megnöveli tájékoztató munkánk hatékonysá­gát, és lehetőséget teremt egyben arra ist hogy még hatékonyabb együttműködés alakuljon ki a Politikai Főszerkesztőség osztályai között.

2./ Tovább kell munkálkodni abban az irányban, amelyen a Híradó az elmúlt periódusban haladt: a friss, kifejezetten napi jellegű tematikailag változatos, művészileg gondosan kimunkált tudósításokból megszerkesztett adások útján. Biztosítani kell a Híradó maximális húszperces hosszát - amibe a Napi jegyzet is beleérten­dő.

3./ Elő kell készíteni a kezdő híradás állóképes illusztrációját 1966. január 1-vel.

4./ A TV Híradó vezetői gondosan vizsgálják meg, hogy a második ki­adás újjászerkesztésében az osztálynak milyen kapacitása van meg; átcsoportosítással milyen kapacitást tudnak saját erőből megteremteni; végül, hogy a műszaktól, valamint a gazdasági és gyártási igazgatóságtól milyen minimális anyagi, technikai se­gítségre van szükség a tervek valóraváltásához.

Budapest, 1965. július 6.

 

Matúz Józsefné