Jelentés a Televízió Híradójáról. 1962.

I. A Híradó a TV legfontosabb agitációs műsora. Felada­ta hogy a párt és kormány politikáját ismertesse, hírt adjon a kül- és belpolitika legfontosabb eseményeiről, segítsen megértet­ni politikánkat, mozgósítson a szocialista építés feladataira, a hibák kijavítására.

Mind az 5 adásnapon jelentkezik a Híradó. A keddi, csütörtöki és szombati híradóban filmhíreket és filmriportokat közlünk. Az anyagoknak kb. 40-45 százaléka külföldi,55 - 60 százaléka belföldi esemény. 7o- 75 százalék a híranyag. Szerdán világhíradót sugárzunk, amely a legfrissebb nemzetközi eseményeken túl filmglosszával, külpolitikai kislexikonnal, távoli tájak, érdekességek bemutatásával jelentkezik. A vasárnapi híradó 20 perces időtartamú és itt a filmanyag mellett bemondjuk a legfrissebb híreket és időnként a szükségnek megfelelően rövid kommentárral, interjúval egészül kiadás.

A Híradó 15 perc alatt általában 13 - 15  féle eseményről számol be. A nézők kedvelik a Híradó tömörségét, sokszínűségét, méltányolják a tájékoztatás gyorsaságát. Felméréseink azt igazolják, hogy a legtöbb néző megnézi az első adást, vagy az ismétlést. Szívesen fogadják általában a Híradó munkáját a megyei, járási és helyi párt és tanácsszervek is. A megyékben gyorsan felismerték, hogy a TV Híradó országos publicitást biztosit eredményeiknek, a kritikai riportok pedig segítik a munkát gátló körülmények meg­szüntetését. Nézőink legfontosabb kifogásai a következők: nem ked­velik a túlságosan sok protokolleseményt /sajnos egyes hivatalos szervek még többet szeretnének látni/. Kifogásolják, ha felületes képet adunk az életről, különösen a dolgozó ember örömeiről, gond­jairól szeretnének többet látni. Keveslik kritikai anyagaink számát, bátrabb és gyakoribb bírálatokat várnak a Híradótól. Jogos az a megállapítás is, hogy Híradó-szövegeink nem mindig pontosak, előfordul fogalmazási pongyolaság, de van, amikor a belemagyará­zás vagy a túlzott objektivitás hibájába esünk. Nem lényegtelen észrevétel a Híradó szövegeinek előadásmódjával kapcsolatban a , patetikus hang kifogásolása, topábbá helytáll, hogy a zenei alá­festés nem elég változatos és a grafikai anyagban is akad kifogásolnivaló.

II. Az 5 híradó már most is széleskörű agitációs munkát végez.

Külpolitikai rovatunk a jelentős világeseményekről tudó­sította nézőinket és a híranyagon kívül összeállításokkal, film-publicisztikai anyagokkal ismertette a kormány politikáját a nem­zetközi kérdésekben. Mindenek előtt a szocialista tábor erejét, összefogását, a baráti országok, eredményeit, a kölcsönös segítség és együttműködés fontos mozzanatait igyekeztünk bemutatni. Erre a célra állandó rovatot is biztosítottunk "Barátaink életéből” címmel. Meg kell mondanunk, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák életé­nek, eredményeinek bemutatása igen sok nehézséget okoz. így pl. a Román Népköztársaságból és Lengyelországból érkező filmanyag minősége rossz, a Szovjetunióból pedig csaknem 90 százalékban moszkvai vagy Moszkva-környéki híranyagot kapunk. Egyre jobban érezzük a hiányát egy olyan szocialista tudósitói szervezetnek, mint amilyennel a tőkés világ a maga vonatkozásában rendelkezik. A UPI és a Wisnevs hírügynökségek anyagait sokoldalúan fel tudjuk használni. Sok ezer nézőnek jelentett felejthetetlen élményt a Lumumba megkínzásáról, Hruscsov amerikai útjának egyes mozzanatairól, Eisenhower titkárának tokiói megfutámításáról, Kádár elvtárs ENSZ be­szédéről készített felvételek. Nagy előnye ennek a hírszolgáltatásnak a gyorsaság. Nem egyszer a szocialista országok hiranyaga ezeken a szervezeteken keresztül előbb eljut hozzánk, mint közvetlen kapcsolataink segítségével. Mindent egybevetve máris a Híradó

segítséget ad nézőinknek a békéért és a társadalmi haladásért foly­tatott

harc jobb megértéséhez. /Lásd I.sz. melléklet./

 

Belföldi anyagainkkal a VII. kongresszus határozatainak ismertetését és végrehajtását igyekeztünk elősegíteni. Hírt adtunk belpolitikai életünk legkülönbözőbb eseményeiről.

Ipari híreink és riportjaink állandóan foglalkoztak a termelékenység problémájával/ „Így születnek a milliók” , a szocia­lista munkaversennyel /"Versenytábla”/ "A legjobbak között"/, az újításokkal és ipari újdonságokkal /"Ipar-technika-ujitás"/, éves tervünk egyes kiemelkedő vállalkozásaival, "Ózdról jelentjük", "A. DCM"/, a beruházások, a ipartelepítés problémájával/ "A második ötéves terv jegyében"/.

 

Mezőgazdasági rovatunk a falu szocialista átszervezésének, az új tsz-ek megszilárdításának munkájából vállalt részt. Az egész társadalom ügye" cím alatt rendszeresen bemutattuk a társadalmi összefogás legjobb tapasztalatait. "Közös erővel" című. sorozatunk a tsz-ek önerőből történt beruházásait népszerűsítette, "A TV Híradó útinaplójából" és a "Jelentés a földekről" című ri­portok a mindenkori legfontosabb mezőgazdasági munkák végzéséről számoltak be; Hasznosak voltak azok a riportjaink is, amelyekben az egyszer már meglátogatott szövetkezeteket kerestük fel újra 3-4 hónappal első tudósításunk után.

 

Ipari és mezőgazdasági anyagaink legfőbb gondja, hogyan tudnánk jobban bemutatni a dolgozó embert, hogyan kerülhetjük el a munka nagy mennyiségével együtt járó sablonokat és a csak techni­kai ábrázolást.

 

Kulturális híreink és riportjaink bemutatták legnevesebb művészeinket /"Alkotók-alkotások", "Műteremlátogatás"/, Felhívtuk nézőink figyelmét a színházak bemutatóira, filmgyártásunk fontosabb alkotásaira. Bemutattuk a nálunk járt híres vendégművészeket. Igyekeztünk riportjainkban nyomon követni a műveltség-térhódítását városban és falun. Népszerűsítettük a tömegszervezetek ilyen irányú munkáját is. Sorozatot indítottunk "Nagy öregeinkről", ennek kere­tében sikerült pótolhatatlan értékű felvételeket készítenünk Csók Istvánról, Weiner Leóról, Vedres Márkról, stb.

Kezdettől fogva kerestük a módját annak, hogyan építhet­jük ki TV újságunk tömegkapcsolatait. „A nézőink tették szóvá" ro­vat máris fontos szerepet játszik a szerkesztésben, de, ezt a kap­csolatot a nézőkkel sokkal alaposabbá kell még tennünk. Itt kell megemlíteni azt a kezdeti lépést is, hogy ma már az ország leg­különbözőbb részeiből több mint 20 amatőrfilmes küld rendszeresen filmtudósításokat a Híradónak. Tudósítóink ,számára először ebben az évben egy hetes tanfolyamot szerveztünk. Ezt a hálózatot tovább építjük, mert segítségüket máris jótékonyan érezzük. /Belpolitikai anyagokról lásd II. és III. sz. mellékletet./

 

Hazánk eredményeinek külföldi megismertetése terén is számottevő ma már a Híradó tevékenysége. A nemzetközi televíziós híradócsere 1960-ban megszilárdult, s azóta mi is egyre több anyagot küldünk a különböző országok televízióinak. Anyagaink jelen­tős részét szívesen fogadják. Ilyen módon a Híradó sok millió külföldi nézőhöz is eljut. Pillanatnyilag 13 ország televízió­jával állunk kapcsolatbon.. Ezek: Szovjetunió Csehszlovákia, NDK, Kína, Lengyelország,  Románia, Bulgária,  Kuba, Egyesült Arab Köztársaság, Japán és legújabban Franciaország és Jugoszlá­via. Kisebb mennyiségben, de a szerződéses kötelezettségeknek megfelelően anyagokat vásárolnak tőlünk az UPI és a Wisnevs nem­zetközi filmhírügynökségek is. Ezen a téren további kimeríthe­tetlen lehetőségeink vannak, ezek kiaknázásához tovább kell fejleszteni technikai feltételeinket és szervezeti kereteinket. /Lásd IV. számú melléklet./

 

III. A Televízió Híradója az első időben mintegy képes kiegészítője volt annak a tájékoztató munkának, amelyet a Rádió és a sajtó végzett. Akkor a Televízió Híradója agitációs rendszerünket  illetően különösebb problémát még nem vetett fel. Most azonban, amikor már ötször jelentkezik és állandó nézőközönsége megközelíti az 1 milliót, szükséges bizonyos vizsgálódás. A tele­víziós újság minden bizonnyal a leghatásosabb újságiról kerete­ket biztosítja. Amíg ugyanis a sajtó és a Rádió leírja, illetve elmondja a megtörtént eseményeket, a TV Híradó szemtanúvá teheti a nézőt, dokumentatív jellege mérhetetlenül megnöveli agitációs, erőnket. Az emberek intenzív érdeklődése a kép, a látvány iránt, politikai munkánk új nagy lehetőségeit kínálja. Ebből  nyílvánvalóan következik, hogy a TV Híradót valóságos képes tömeglappá kell formálnunk.

Ez természetesen nem azt, jelenti, hogy a hagyományos újság-formák jelentősége csökkenned. A legfejlettebb televízióval rendelkező országokban is bebizonyosodott, hogy a sajtó versenyt tud tartani ezzel a fejlődéssel. Az olyan adottságok mint a cikkek önálló kiválogatása, a visszalapozás lehetősége, a reggeli frisseség stb. biztosítja az újságok iránti érdeklődést„ Természetesen a sajtó és a Televízió összefogott.; egymást kiegészítő támogató munkája még nagyobb eredményeket ígér.

Más a helyzet bizonyos mértékig a Rádióval. A Rádió gyor­saságát még egyetlen televízió sem tudta utolérni. Ezért a rádiós hírszolgáltatásnak továbbra is elsőbbsége, van. De az esti Időben egyre kevesebben hallgatják az Esti Krónikát és a 22 órás híreket. Feltétlenül adódik az a feladat, hogy a televíziónak pótolnia kell azt a kiesést, amely a televízió esti műsorát néző nézőközönségnél bekövetkezik. Ugyanakkor a Rádióban talán majd nagyobb figyelmet kell fordítani az esti hírszolgáltatás mellett, amely továbbra is milliókat tájékoztat a reggeli és déli, kora délutáni műsoridők­re.

Új helyzetet teremt a Televízió a filmhíradó számára is. A TV Híradó frissességével természetesen  filmhíradó nem versenyez­het. Ugyanakkor szükség van filmhíradóra, hiszen a moziban kár len­ne erről az agitációs lehetőségről lemondani. Ebből az következik, hogy a TV Híradó és filmhíradó munkáját, mint ahogy már kialakulóban van, egyre inkább differenciálni kell. A filmhíradó a hosszabb idő­szakra aktuális témák színes, novellisztikus feldolgozásával, magazinszerű megoldásokkal érheti el leginkább célját. A TV Híradónak pedig egyre inkább a friss, a napi belföldi híranyag, az elő-fc6 nap külföldi eseményeinek bemutatása és általában a nap vala­mennyi fontos politikai eseményére való gyors reagálás kell, hogy feladatát jelentse. /Ez természetesen nem zárja ki, hogy a két filmeszközökkel dolgozó híradó jobban egyeztesse munkáját és a szükségtelen fedéseket elkerülje. Most tárgyalunk arról, hogyan lehet pl. ugyanazon híranyagot egy forgatócsoporttal mindkét híradó számára biztosítani./

 

IV. A televízió nézőközönségének gyarapodásáról, valamint az előttünk álló politikai, gazdasági és kulturális feladatok át­tekintéséből azt a következtetést vonjuk le, hogy a Televíziót egy­re inkább mint agitációs eszközt kell felfognunk. Agitációs tevé­kenységünkben pedig különösen nagy szerep vár a Televízió Híradójára. Ezért szükségesnek tartjuk a Híradó további fejlesztését.

Mindenek előtt meglévő adásaink színvonalat akarjuk emelni. Ki akarjuk küszöbölni azokat a hibákat, amelyek ma még gyengítik a Híradó agitációs erejét. A színvonal emelése érdekében tanulmányoztuk egy sor ország tv-újságjának tapasztalatait és ennek alapján a következőket tervezzük:

Az adásnapok száma a következő évben nem emelkedik. Ezt az évet arra kívánjuk felhasználni, hogy a Híradót szerkezetében és felépítésében olyan napi újsággá alakítsuk, amely a filmtudósításokon kívül a stúdió adta élő lehetőségekkel, hírmondással, fotók,
térképek, stb. vetítésével bővíti ki. Ezt a folyamatot két lépésben tervezzük. 1963 első feléig egységesítenénk; az 5 híradót, tehát a szerdai világhíradót is napi televíziós újság váltaná fel. A híradót két alkalommal vetítenénk a fő adás kezdetén és a műsor végén de mind a két adás friss híranyagot, még hozzá illusztrált híranyagot tartalmazna. Az önálló hírszerkesztés létrejöttével bitosítani tudnánk azt is, hogy  a műsor kezdetekor 18 óra körül  új  rövid televíziós hírperiódust vezessünk be. Ilyen módon az este folyamán 3 al­kalommal tudnánk friss hírközlést biztosítani. Ennek a lépésnek legfontosabb feltétele 11 új munkatárs munkába állítása.

 

1963 második felében további lépéssel szeretnénk: előbb­re jutni. Ekkor valósítanánk meg a híradó két kiadását, adászárás kor tehát csak az első adás legfontosabb filmanyagát ismételnénk s a friss híranyag mellett egy-egy friss filmriportot is szerkesz­tenénk a híradó második kiadásába, Természetesen az adáskezdeti hírperiódust továbbra is biztosítanánk. A két kiadású, variált hír­adó kialakításával egyidőben, készítenénk elő az 1964-ben esedékes hatodik adásnap híradóját is. Ehhez a lépéghez az előbbin , kívűl 10 újabb státusz biztosítására van szükségünk. /Lásd a V.sz. melléklet./

 

V. A TV Híradó mai gárdája lelkesedéssel és egyre több hozzáértéssel, tapasztalattal végzi munkáját. Külön is meg kell említeni az operatőri gárda tehetséges munkáját. A feladatok bőví­téséhez, ahogy fent már jeleztük, újabb jóképességű újságírók és operatőrök bevonására van szükség. A közvetlen irányítás, s a jobb munkafeltételek érdekében önálló osztállyá alakítottuk át a Híradó szerkesztőségét. Szükséges a rovatok kiépítése, rovatvezetők beállí­tása.

 

A Híradó továbbfejlesztésének van néhány anyagi, techni­kai feltétele is. A rendelkezésünkre bocsátott valuta keretből jelenleg heti 33 eseményt vásárolunk az UPI nevű amerikai és 50 eseményt a Wisnevs angol filmhírügynökségtől. Ezt a mennyiséget egyelőre nem szükséges felemelni. Biztosítani kell azonban költségvetésünkben néhány ezer dollárt arra  -a célra,' hogy a fenti cégektől, illetve más forrásokból értékes archív anyagokat vásárolhassunk, amelyek különösen híradásaink fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek. Kell bizonyos tartalék speciális aktuális anyagok rendelésére is, Felül kell vizsgálnunk a Televízió honorárium rendszerét. A híradóra vonatkozó szabályozás ugyanis nem teszi lehetővé, hogy magasabb kvalitású külső munkatársakkal dolgozzunk. Ezt a hátrányos helyzetet meg kell szüntetni. Ugyan­csak itt az ideje az operatőri fizetések rendezésének.

 

A filmhíranyagok biztosítása, mellett gondoskodni kell a telefoto szolgálat biztosításáról is. Ez a televíziós híradás nélkülözhetetlen fejtétele. Eddigi szükségleteinket az MTI tele­foto szolgálatától biztosítottuk. A képek lefuttatása a Szabadság-téri stúdióba nagyon lassú. Képenként 4-800 forintot fizetünk. Meg kellene vizsgálni a UPI hírügynökség ajánlatát, amely hajlan­dó lenne egy telefoto berendezést kölcsönözni és beépíteni a Tele­vízió épületébe. Ezt a berendezést a Képes Sporttal közösen hasz­nálnánk. S UPI korlátlan mennyiségű kép szolgáltatásáért havi 600 dollárt kér a két vállalattól, de ebből 300-at hajlandó magyar pénzben elfogadni. Ez a vállalkozás számításunk szerint bőségesen megtérülne.

 

A fejlődésnek rendkívül fontos feltétele tudósító hálóza­tunk kiépítése. A külföldi filmhír ügynökségek gyakran nem úgy fotografálják az eseményeket, ahogy számunkra megfelelő lenne. Különösen sok magyar vonatkozású eseményről maradunk le. Pl. a magyar politikusok külföldi látogatásai, külföldi ipari és művé­szeti kiállítások, stb. Nyilvánvaló, hogy a többi televízióhoz hasonlóan nekünk is ki kell építenünk saját tudósítói hálózatúnkat. Kérjük annak eldöntését, hogy 1963-ban két állandó külföldi; tudósítót állíthassunk munkába. Ezek a tudósítók nem egy helyről adnának filmtudósításokat. Az egyik moszkvai székhellyel a népi demokráciákból és Kínából adna híranyagot, a másik, londoni székhellyel Nyugat-Európából és esetleg Észak-Afrikából. Az első év tapasztalatai alapján kérjük majd a hozzájárulást a tudósító hálózat további bővítéséhez.

Ugyancsak szükségesnek látszik hazai, tudósító hálózatunk jobb szervezeti feltételeinek kialakítása. A vidéki filmhíranyag  biztosítása ma budapesti kiutazásokkal történik. Ez lassítja is a munkát de sok utazási és kiküldetési költséggel is jár. Szükséges lenne első lépésként 3 nagy vidéki központban Miskolcon, Győrött és Pécsett egy-egy TV tudósító stábot felállítani. A stáb szerkesztőből, operatőrből és egy technikus-gazdasági szakemberből állna. A stáb biztosítaná a megadott terület híreinek továbbítását, ezen kívül az adott terület amatőr tudósíóinak irányítását is. A stáb számára vagy a helyi rádió stúdiókban, agy az MTI kirendeltségen lehetne helyet biztosítani. Ezzel a szervzeti rendszerrel kölönösen falusi anyagaink számát és minőségét tudnánk javítani.
További technikai előfeltételek biztosítása folyamatban van. Így a jövő évben meglesz a híradó telex-összeköttetése az  MTI-vel . Meg tudjuk oldani a hírközlésnél 'rendkívül' hatásos hát­tér vetítést is. A jövő évi tervben ezeken kívül biztosítani. kelle­ne a szövegmondás legkorszerűbb segédeszközének egy telepromternek beszerzését. A Híradó munkájának egyik fontos bázisa a TV laboratóriuma. A laboratóriumban rendelkezünk korszerű gépekkel, amelyek biztosítani tudják a filmanyagok gyors feldolgozását. A laboratórium azonban ma csak egy műszakban dolgozik és ez olykor igen súlyos késéseket okoz. Biztosítani kellene a laboratóriumban a két műszakra való áttérést. Ez nemcsak a híradó, hanem a művészeti terület számára is nélkülözhetetlenül szükséglet. /Ez 7 státuszt igényel./ Hasonlóan biztosítanunk kellene a korszerű archívumi  munka feltételeit, is. Itt öt újabb munkatárs beállítása szük­séges.

 

Felvevő gépekkel biztosítani tudjuk jövő évi feladatain­kat.. Nagy gondot jelent azonban az amatőr tudósítóink ellátott­sága. A legkülönbözőbb gépeden dolgoznak, s a gépek karbantartását szinte lehetetlen megoldani. Javasoljuk, hogy a jövő évi beruházá­si tervbe állítsuk be 20 db. csehszlovák gyártmányú Adriira típusú felvevőgép beszerzését. Ezeket a gépeket olyan tudósítóknak adjuk át munkára, akiket minden szempontból megbízhatónak találunk és akik legalább 1 évi munkával bizonyítottak rátermettségüket. Végezetül kérjük, hogy a Híradó a gyors közlekedés biztosítására/a jövő évben további 5 db. gépjárművet kapjon /ebből 3 vidékre/.

 

Ui: A határozati javaslatot az Elnökségi ülés útmutatása alapján állítjuk; majd össze.

 

Budapest, 1962. augusztus 11.

 

A dokumentumon nincs aláírás, de nagy valószínűséggel Matúz Józsefné főszerkesztő küldte meg az elnökség számára.

 

/A dokumentum a Magyar Nemzeti Levéltárban található XXVI-A-8-a 1/13 fondban. A szövegben feltüntetett mellékletek nincsenek csatolva a levéltári anyaghoz./