Halassy Gábor

Halassy Gábor, szerkesztő

Budapest, 1955. július 06.  – Zalaegerszeg. 2013.

 

 

Tanulmányai:

- Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, magyar nyelv- és irodalom – népművelés szak (1975-1981)

- MÚOSZ Újságíró Iskola, művelődéspolitikai szakújságíró (1981-1982)

 

 

Munkahelyei:

 

Szövetkezeti Hírlap – újságíró gyakornok

Magyar Televízió Híradó 1982-1998

Magyar Rádió 1998 - 2006

Zalaegerszegi Televízió 2002 -

 

 

Édesapja hivatását választva már 1974-től újságírói pályára készül. Egyetemistaként az Ipari Szövetkezetek akkor országos lapjánál dolgozik, megismerkedve a szakma valamennyi állomásával, beleértve a nyomdai munkát is. Itt tanulja meg a különböző műfajokat is. Hat év alatt több száz tudósítása, interjúja, riportja jelenik meg.

Sikeres újságíró iskolai szakvizsgája után a vizsgabizottság egyik tagja, a Tv Híradó főszerkesztője, Matúz Józsefné ott helyben állást kínál neki a Híradónál.

1982-ben és 83-ban Budapesten ismerkedik a televíziózással: tapasztalt kollégákkal jár forgatásokra, majd önállóan készít riportokat. 1983 őszén megbízzák az akkor szerveződő Nyugat-dunántúli tudósítói iroda vezetésével, amelynek Zalaegerszegen volt a székhelye. A Híradó önálló tudósítói hálózat megszüntetésekor, 1998-ban fejezi be munkáját a Magyar Televízióban. Tudósítóként mintegy ötezer riportot készít mindenekelőtt a Híradónak, majd A hét és a Parlamenti Napló számára is.

1998-tól a Magyar Rádió nagykanizsai stúdiójához kerül, és egészen annak megszüntetéséig, 2006 decemberéig szerkesztő-riporterként dolgozik.

2007 januárjától a Zalaegerszegi Televízió munkatársa, emellett 2002-től a megyei napilap vasárnapi kiadásának jegyzetírója.

Tevékenységét több szakmai díjjal – két  MTV elnöki nívódíjjal, Kiváló Munkáért kitüntetéssel, a Magyar Rádió elnöki díjával – valamint 1987-ben a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával ismerik el.

Munkájában az egyik legfontosabb szakasznak tartja, amikor Híradósként végigkísérhette a bakonyi bauxitbányászat felszámolását és a Hévízi tó megmentését, és hogy megörökíthette a rendszerváltás vidéki eseményeit. Ugyanakko – a nyolcvanas évek végén – érzése szerint talán hozzájárult az új stílusú, modernebb híradózás megteremtéséhez, hiszen kollégájával, Zóka Gyula operatőrrel korábban olyan szokatlan képi és műfaji megoldásokkal próbálkoztak, amelyek ma az alapvető „szakmai protokoll” elemei.

 A híradózás mellett 1995-ben és 1999-ben társszerzője és szerkesztője a Ki kicsoda Zalaegerszegen?, 1996-ban és 2000-ben pedig a Ki kicsoda Zala megyében? című életrajzi kislexikonnak.