Halassy Gábor, szerkesztő
Budapest, 1955. július 06. – Zalaegerszeg. 2013.
Tanulmányai:
- Eötvös Loránd
Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, magyar nyelv- és irodalom –
népművelés szak (1975-1981)
- MÚOSZ Újságíró Iskola,
művelődéspolitikai szakújságíró (1981-1982)
Munkahelyei:
Szövetkezeti Hírlap –
újságíró gyakornok
Magyar Televízió Híradó
1982-1998
Magyar Rádió 1998 - 2006
Zalaegerszegi Televízió 2002
-
Édesapja hivatását választva
már 1974-től újságírói pályára készül. Egyetemistaként az Ipari Szövetkezetek
akkor országos lapjánál dolgozik, megismerkedve a szakma valamennyi
állomásával, beleértve a nyomdai munkát is. Itt tanulja meg a különböző
műfajokat is. Hat év alatt több száz tudósítása, interjúja, riportja jelenik
meg.
Sikeres újságíró iskolai
szakvizsgája után a vizsgabizottság egyik tagja, a Tv Híradó főszerkesztője,
1982-ben és 83-ban Budapesten
ismerkedik a televíziózással: tapasztalt kollégákkal jár forgatásokra, majd
önállóan készít riportokat. 1983 őszén megbízzák az akkor szerveződő
Nyugat-dunántúli tudósítói iroda vezetésével, amelynek Zalaegerszegen volt a
székhelye. A Híradó önálló tudósítói hálózat megszüntetésekor, 1998-ban fejezi
be munkáját a Magyar Televízióban. Tudósítóként mintegy ötezer riportot készít
mindenekelőtt a Híradónak, majd A hét és a Parlamenti Napló számára is.
1998-tól a Magyar Rádió
nagykanizsai stúdiójához kerül, és egészen annak megszüntetéséig, 2006
decemberéig szerkesztő-riporterként dolgozik.
2007 januárjától a
Zalaegerszegi Televízió munkatársa, emellett 2002-től a megyei napilap
vasárnapi kiadásának jegyzetírója.
Tevékenységét több szakmai
díjjal – két MTV elnöki nívódíjjal, Kiváló
Munkáért kitüntetéssel, a Magyar Rádió elnöki díjával – valamint 1987-ben a
Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával ismerik el.
Munkájában az egyik
legfontosabb szakasznak tartja, amikor Híradósként végigkísérhette a bakonyi
bauxitbányászat felszámolását és a Hévízi tó megmentését, és hogy
megörökíthette a rendszerváltás vidéki eseményeit. Ugyanakko – a nyolcvanas
évek végén – érzése szerint talán hozzájárult az új stílusú, modernebb
híradózás megteremtéséhez, hiszen kollégájával, Zóka Gyula operatőrrel korábban
olyan szokatlan képi és műfaji megoldásokkal próbálkoztak, amelyek ma az
alapvető „szakmai protokoll” elemei.
A híradózás mellett 1995-ben és 1999-ben
társszerzője és szerkesztője a Ki kicsoda Zalaegerszegen?, 1996-ban és 2000-ben
pedig a Ki kicsoda Zala megyében? című életrajzi kislexikonnak.