REGŐS SÁNDOR, újságíró, szerkesztő riporter, főmunkatárs, műsorvezető, főszerkesztő helyettes

Pécs,1934.augusztus.01.- Budapest 2007. május 23.

 

Tanulmányok: 1952-1955: Idegen Nyelvek Főiskolája német sajtó szak

                           1963-1966 ELTE esti tagozat angol nyelv

 

Munkahelyek:  1955-1957: Magyar Rádió német szerkesztőség,

   1957-1959 szabadúszó német tolmács, fordító,

   1959-1962: NDK Rádió budapesti iroda műsorszervező,

   1962-1971 Magyar Rádió

   1971-1975 Magyar Rádió és Televízió varsói tudósító,

   1975-1992 Magyar Televízió

   1992-1995 Külügyminisztérium

 

A Rádió német nyelvű adásánál újságíró gyakornokként kezdte, majd a szerkesztőség sportműsorait készítette. A forradalom után elbocsátották, filmszövegek fordításával és szinkronizálásával kereste kenyerét. Az NDK Rádió tudósítója alkalmazta műsorszervezőnek és tolmácsnak, közben 1960-tól külsősként riporteri tevékenységet végzett  a Telesportnál. Ebben a minőségben állandó munkahelyeinek változásától függetlenül 20 éven keresztül dolgozott a TV Sportosztályának. Egyebek között 5 olimpia közvetítésében vett részt.  1962-ben visszakerült a Rádióhoz, a Krónika rovat műsorainak lett felelős szerkesztője és műsorvezetője. Riportjaiban főleg Magyarország nemzetközi kapcsolataival foglalkozott. Közben külsősként riportokat készített különféle TV műsorok, így pl. a „TV jelenti” számára. 1971-től négy évet töltött Lengyelországban a Rádió és Televízió tudósítójaként, ahol az addigi német és angol nyelvtudásához megszerezte a lengyelt is. A lengyel nagypolitika eseményei mellett sokat foglalkozott a lengyel-magyar kapcsolatok múltjával is. A varsói felkelés 30 évfordulóján riportot készített két lengyel tiszttel, akik a felkelés leverése után a közelben állomásozó magyar alakulatoknál találtak menedéket. Hazatérve a TV Híradó utazó tudósítója, főmunkatársa és egyik felelős szerkesztője lett. Éveken át rendszeresen beszámolt különtudósítóként a portugál forradalmat követő eseményekről, riportot készített az Azori szigeteken és Madeiran szervezkedő ellenforradalmi csoportok tevékenységéről, helyszíni riportban mutatta be a gyarmatosítást követő zűrzavaros helyzetet Angolában. Spanyolországból is számos alkalommal jelentkezett tudósítóként a Híradó és a Hét számára. A Franco-rendszer bukásáról nemcsak tudósításokban, hanem riportfilmben is beszámolt. 1978-ban elvállalta az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójának vezetését. Működésének 10 éve alatt a Magyar Televízió nézői nemcsak a Dél-alföld gazdag hagyományaival, kultúrájával, politikai és művészeti életével ismerkedhettek meg, de a Gyulai Várszínházzal közösen évente megrendezett irodalmi esten képet nyerhettek a határokon belül és kívül virágzó magyar líra legjobb verseiről is. De szegedi évei alatt külpolitikai újságíróként továbbra is szolgálta a Magyar Televíziót. Gyakran utazott Lengyelországba, ahonnan a hatalom és a Szolidaritás szakszervezet küzdelméről tudósított. Gyakran készített interjúkat Mieczysław Rakowski miniszterelnökkel és Lech Wałęsával. 1988-ban visszakerült Budapestre, ahol a Külpolitikai Főszerkesztőség helyettes vezetőjeként és a „Panoráma” műsorvezetőjeként dolgozott. Természetesen továbbra is rendszeresen beszámolt a lengyel átalakulás eseményeiről, és a német újraegyesítést megelőző történésekről. 1990-ben a TV Híradó főszerkesztő helyettese lett, majd az Antall-kormány felkérésére Stuttgartban képviselte főkonzulként az új Magyarországot.

 

 

Riport-dokumentumfilmek:

Nixbrot (1965) Lírai dokumentumfilm a József Attila lakótelepről. Operatőr: Nagy József. Rendező: Karinthy Márton

A sólymok szigetei. Riportfilm az Azori szigetekről  Operatőr: Hunyadi László

Spanyolország az más (1977) Operatőr: Edelényi Gábor

Ráktérítőtől az Egyenlítőig. (1977) Operatőr: Jávorszky László

Lengyelország (1980)

 

Publikációk:

„Wie lustig kann eine Baracke sein?” A betekintés a hétköznapi Kádár-rendszer kulisszái mögé. (Batthyány-Stiftung München, 1999)

Diktatúrtotó. 13+1 kérdés a magyar szocializmusról (2004 Masszi kiadó)

 

Kitűntetések:

A Lengyel Népköztársaság érdemrendje Arany fokozat (1976)

Munka Érdemrend ezüst fokozat

(infó: Dunavölgyi Péter - Regős Sándor)