Tóth György
TÓTH GYÖRGY újságíró, szerkesztő
Budapest 1931.09.07 – 1991. 12. 27.
Tanulmányok:
Színi Akadémia rendezői szak 1959
Munkahelyek:
1947-1948 Szakszervezeti nyomda gyakornok
1949-1956 Magyar Rádió riporter
1956-1957 Szakszervezeti nyomda
1958-1960 Népművelési Intézet szervező, titkár
1960-1971 Pest megyei Hírlap újságíró, rovatvezető
1971-1991 MTV
Budapesten született, nem tipikus munkáscsaládban, édesapja ugyanis a BSZKRT-nál villamosvezetőként dolgozott, s bár kezdetben a legtöbb fiú álma akkoriban éppen ez az életpálya volt, őt jobban vonzották a betűk. Nyomdásznak tanult, de igen rövid idő múltán már úgy gondolta, nem erre született, sokkal inkább az újságírás lesz a hivatása. Igen fiatalon, alig 18 évesen jelentkezett a Magyar Rádiónál és sikerült is ott elhelyezkednie. Az sem tartott sokáig, hogy rádöbbenjen, a rendszer hazugságait kénytelen igazságokká ferdíteni. Ebben a felismerésben nem kis része lehetett annak a ténynek is, hogy kicsi kora óta mélyen vallásos ember volt, így a hit szemüvegén át vizsgálta a világot. Az 1956-os forradalom kitörésekor a Rádió épületében tartózkodott, részese volt az ostrom eseményeinek, tagja a Szabad Magyar Rádió munkástanácsának, szerkesztője az azonos elnevezésű lapnak.
A forradalom alatt vállalt
szerepe miatt a forradalom leverése után eltávolították a rádióból és
feketelistára került. Csak annak köszönhette, hogy nem került börtönbe, mert
akadt néhány jó szándékú támogatója, s mert akkor már három gyermek apja volt
(összesen hét gyermeke született, egy fiú és hat lány). Erre hivatkozva
sikerült „kivonni” a drasztikusabb felelősségre vonás alól és előbb a
Szakszervezeti Nyomdában, majd a Népművelési Intézetben állást találnia.
1960-ban, ismételt pártfogói
támogatással visszatérhetett mesterségéhez és a Pest megyei Hírlapnál újra
újságíróként dolgozhatott. Lassanként arra is lehetőséget kapott, hogy a Magyar
Televízió Híradója számára – külsősként – riportokat készítsen, ám előélete
miatt a közvetlen politikai témáktól távol kellett tartsa magát, ezért
szakterülete az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás lehetett csupán.
1971 augusztusától már belsős
munkatársként dolgozott a Magyar Televízióban, a TV Híradónál. Előbb szerkesztő-riporterként,
majd főmunkatársként. A híradónál előbb Edelényi Gábor, majd Butskó György
operatőrrel dolgozott, utóbbi szinte állandó munkatársának és barátjának
számított. Munkájának köszönhetően lassanként elérte, hogy 56-os előélete
ellenére a Híradó műsorvezetőjévé is válhatott.
Sok országban forgatott, a
legemlékezetesebb riportútja azonban kétségtelenül az 1986-os kínai látogatás,
ő volt ugyanis az első magyar híradós, aki a kulturális forradalom után Pekingbe
látogathatott. Sokféle ismeretterjesztő film készítése fűződik személyéhez, a
legtöbb ilyen anyagot azonban a METESZ megbízásából készítette.
A rendszerváltás idejét megelőző
hónapokban sikerült elérnie, amit már régen szeretett volna megvalósítani,
elkezdhette felépíteni a vallási műsorok rendszerét.
Látszólag mindig jókedvű,
kiegyensúlyozott ember volt. Soha nem mutatta, de a kellemetlenségeket, napi
bosszúságokat, a bántó események hatását hosszú ideig hordozta magában. Ennek a
sokszor önemésztő természetnek bizonnyal része volt abban, hogy fiatalon, alig
60 évesen távozott az élők sorából. A nagy szeretetben, népes családja körében
töltött karácsonyi ünnep után, munkahelyére igyekezve érte az infarktus és
életét már nem sikerült megmenteni.
Tagságok: MUOSZ
SZOT,
szakszervezeti titkár
Díjak:
Többszörös SZOT-díjas
Kiváló dolgozó 1955
Szocialista Kútúrért 1985
Munka Érdemrend Arany fokozat 1986
Infó: Ifj.