Dunavölgyi Péter

 

 

A Magyar Televízió  TV Híradó archív gyűjteményről

 

A XX. Század második fele, magyarországi történelmének Audió - vizuális dokumentumai a  Magyar Televízió Archívumában, annak a Hír- és aktuális gyűjteményében találhatók.
1952 után felgyorsultak a magyarországi televíziós kísérletek, 1957. május 01-én elindult a Magyar Televízió adása, 1957. július 02.-án láthatták a TV nézők először a Magyar Televízió saját Híradó műsorát. Az évtizedek alatt készült tudósításokat az MTV Archívum Hír és Aktuális gyűjteménye őrzi.

A Híradó adások rövid története

A háború után a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Titkársága, Rákosi Mátyás határozat kimondta, hogy 1954. május 1 - én meg kell kezdeni a Magyar Televízió adását. Az ipar állapotát figyelmen kívül hagyva, elhamarkodott döntést hoztak.
A MT 0471/1953-as határozathalával 1953. február 01-én megalakult a Magyar Televízió Vállalat.
1954. elején megszületett a Minisztertanács 519/16/1954 számú határozata a magyar televízió beruházási programjára. 1954 január 13 - tól megindultak a kísérleti adások.
1954 - ben a polgárok a Corvin Áruház kirakatában ismerkedhetnek az új technikai csodával.
1955. június 23 -  án elkészült a sajtó és rádió pártirányításának részletes terve. A Politikai Bizottság megtárgyalta, kiegészítésekkel és módosításokkal jóváhagyta azt.
A politikai események, a forradalom nem kedvezett a televízió adások megindításának, bár 1956 októberében vasúton megérkezik cambridge-i cég Pye közvetítő kocsija a ferencvárosi, rendező pályaudvarra, a forradalmi események miatt az átvétele elhúzódik.

Az MSZMP vezetése és Kádár János is 1957 elején már úgy érezte, hogy a hatalmat biztosan kézben tarják és elérkezettnek látják az időt, hogy a propaganda célokra igen jól hasznosítható televízió sugárzását engedélyezzék. A Magyar Televízió megszületése arra az időszakra esett, amikor az 1956-os forradalmat követő un. konszolidációs, és stabilizációs törekvések megvalósításához az MSZMP-nek rendkívül nagy szüksége volt erre az intézményre.

A Magyar Televízió első nem hivatalos adása 1957. április 30-án volt, a hivatalos kezdés a május 1. Ekkor élő adásban közvetítette a Magyar Televízió a Hősök Terén rendezett ünnepséget, ahol Kádár János volt a szónok.

Így kezdődött a Magyar Televízió története és rövidesen megindult  a Híradó adása Matúz Józsefné vezetésével, főszerkesztésével.

A Magyar Televíziónak indulásakor nem volt saját híradó műsora. A heti mozi filmhíradókat ismételték meg a keddi adásnapon. Matúz Józsefnét bízták meg 1957 a televíziós híradó műsor megszervezésével májusban.

Ő lett az első főszerkesztő, ezt a beosztását nyugdíjazásáig 1985 december 31- ig töltötte be. Irányításával alakult ki az a szerkesztőségi struktúra, gyártási modell, amely kis változtatásokkal, modernizálásokkal 1997-ig üzemelt.

Az első adás 1957. július 2-án Képes Híradó címmel került képernyőre. A Szabadság-hegyi bemondó fölke melletti filmvetítőről került adásba. Bán György bemondó  élőben mondta alá a riportok szövegé

Az első adás tartalma a következő volt:

Dolgoznak a Gyapjúfonó és Fonógyárban,
Aratnak Füzesgyarmaton
Újjá épült a CORVIN mozi
VIT csillagtúra
Építkezés Tulában
Kulturális nap Bulgáriában
Motoros futball
Lengyel-magyar kerékpár verseny
Lubickoló mackók az Állatkertben
Soós Imre Temetése

1958 áprilisában felveszi a Televízió Híradója nevet. 1959 elkészül a híressé vált beforduló kamerás mozgó főcím. (A főcímen a kamera mögött Dobrovics István gyártásvezető látható, aki később 1994 első feléig - nyugdíjba vonulásáig - a Híradó Főszerkesztőség főgyártásvezetője, a főszerkesztő - helyettese volt.)

A Rádió Televízió Szemle (III. évf. 2.) számában közölték Matúz Józsefné előadásának szerkesztett változatát, amelyet a MUOSZ Rádió és Televízió Iskoláján mondott el a Híradó fontosságáról és szerkesztési és formai követelményeiről. (Az írás teljes változata itt külön oldalon olvasható). Most csak fontos részleteket idézek belőle.

 

„A televízió a tájékoztatás kiváló esz köze. Távolról sem mondjuk azt, hogy valaha is egyedüli esz-; köze lesz, most se, máskor se tör monopóliumra - hisz a tá­jékoztatás klasszikus formái mind rendelkeznek olyan speci­fikus előnyökkel, amelyek egyszer és mindenkorra biztosítják fennmaradásukat. Ám a televízió bizonyos előnyökkel rendelkezik. A TV-n keresztül lesz az egyszerű ember a nagy idők szemtanújává. A közeli példa: ott lehettünk Moszkvában Gagarin megérkezésekor. Köszönet a televíziónak, napjaink. A története szemünk láttára játszódik le. A világ dolgairól való értesülés szerzése a hallott hang és az írott betű után a közvetlen érzékelés ügyévé lett” (…) 

 

„Az SZKP televízióról szóló határozatá­nak egyik részlete figyelemre méltóan fogalmazza meg jelen-tőségét: "Az egyik legfontosabb eszköz a lakosság informá­lására az országban ás a külföldön lezajlott eseményekről, az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, technika, művészet, az irodalom, a sport területén elért eredményeiről. Hatalmas nevelő tevékenységet épp a lakosság azon részénél fejt" ki, amelyet a legkevésbé lehet átfogni- tömegpolitikai munkával.

 

A hírközlésben a TV-nek saját ás más mű­fajoktól átvehető eszközei vannak. A tájékoztatás szolgála­tába állítja a helyszíni közvetítést, a stúdiót ás a mozgé­kony filmfelvevő, kamerát. Elmondja élő szóval a híreket, bemutatja állóképben a telefotókat, mindig a lehetőségeknek és az igényeknek megfelel.

 

A TV-híradó helye

 

A TV-híradó része az Agit. Prop. osztály politikai adásainak  tehát munkáját , a párt és a kormány politikájának propagálását nem kizárólag ez a műsorforma jelenti sem tartalmilag, sem formailag, Nem kell teljességre törekednie, a többi műsortípussal együtt, azokkal egybehangoltan kell hatnia.

 

Az aránylag nem túl nagy műsoridő megköveteli, hogy sok részből álljon az egész politikai adásrendszer, mindegyik jellegzetesen megformált profillal, meghatározott részfeladattal lépjen a színre_.

 

A TV híradó feladataiból és módsze­reiből következik, hogy az Agit. Prop, műsorok között megje­lenésében a leggyakoribb, ritmusban a leggyorsabb, agitációjában a legdirektebb, Ennél a műsornál válik a néző a leg­szélesebben a világ, az ország eseményeinek szemtanújává, minden más mozgóképes tájékoztatási eszköznél gyorsabban. 

 

Gyorsan, frissen, röviden! Felkelt­jük az érdeklődést, utat nyitunk a TV-agitáció nehezebb_; mélyebbre hatoló műfajainak. (…)” 

 

A TV-híradó a televízió egész közön­ségéhez szóló, leginkább napilap jellegű adás /pillanatnyi­lag hetente háromszor / A Híradó a párt és a kormány politikájának jelentkezik egyszerű állóképes, illetve élő beszédű hírekkel vagy kommentárral„ A TV - híradó a témától, mondani­valótól függően alkalmazza az agitáció direkt vagy indirekt módszereit. Mondanivalóját, a hatás érdekében művészi formában törekszik kifejezni, Nem felejtkezhet el a könnyedebb, "feloldó" témákról sem, megfelelően tájékoztat hírt ad, tudó­sít a bel- és külpolitikai eseményekről ugyanakkor mozgósít a szocialista építés soronlévő feladataira.  A Tv Híradó elsősorban filmhírszolgálat, fő formája a perces néma, vagy  han­gos film, hírek, illetve riportok amelyek az eseményektől függően kiegészülnek. (…)” 

 

 

1960 januártól rögzített időpontban kezdődött már a Híradó 19,30. Ebben az időben Sényi Imre megszervezi a Híradó vidéki tudósító hálózatát. 1964-től  pedig esti 22. oo utáni híradó is készül már.

A TV Híradó kezdetben még formailag lemásolta a film híradók formáját. Felvetődött a két időbeliség (felvett és valós) kombinációjának szükségessége. Amit 1964-től tudtak megvalósítani. Az időbeliség szempontjából tehát intenzív és extenzív képsorokra bonthatták a műsort. Ekkor már világos volt, hogy a haladás irányát, sebességét úgy mérhették, hogy a híradó milyen gyorsan és milyen ütemben és kombinációban képes alkalmazni az intenzív és az extenzív képsorokat. Az ekkor már stúdióból sugárzott műsort, mint "különleges helyszínről "sugárzott műsort, többnyire filmbetétekkel, riportokkal, tudósításokkal szakították meg. Így egy másik idő és másik tér keverődött össze a nézőnek sugárzott adásban. A bejátszott film a másik tér és idő, ahol bizonyos élethelyzet jelenik meg a montázs sajátos lehetőségét felhasználva, sűrített formában. Az intenzív képsorok bejátszása lehetővé tette, a szerkesztő számára a helyszíni riportoknál, és élő kapcsolásoknál a szerkesztést, az idő átszerkesztését, felbontását jelenre és múltra. Nagyon fontos volt, hogy a szerkesztő megfelelően válassza ki a képsort, illetve annak kombinációját, ezt a döntést a helyszín, a téma, a cél, a résztvevők, az időpont és az időtartam gondos elemzése után dönthette el, helyesen. Ebben az időben a világ egyre több televíziós társasága használja az intenzív és extenzív képsorok kombinációját. A Magyar Televízió egy 1962-es rövid periódust leszámítva kizárólag intenzív képsorokat alkalmazott 1964.-ig.

A Televízió Híradó 1965-től fokozatosan bővítette külföldi kapcsolatait. Az Intervízió  akkori öt országán kívül már kap anyagokat Amerikából, Japánból, az UPI, Wisnews  Hírügynökségektől, ugyancsak átveszi az Eurovízios hírcserék blokkjait.
1970. Felújítják a Híradó (III st.) stúdióját bel- kül kommentátorok, hírolvasók, sport riporter kap helye az új díszletben.

1971. A Híradó első sokáig egyetlen külföldi tudósító irodáját megnyitják Moszkvában
1974. A II-es csatornán külön Híradó adás indul, kezdődnek a színes adások.
1977. Heti öt órás adásideje van a Híradónak a riportok 5o%-a már színes. Kialakul a vidéki saját tudósító iroda hálózat (Szegeden, Pécsett, Győrben, Miskolcon, Debrecenben később Zalaegerszegen is létesült tudósítói iroda)
1979. Áprilisától teljesen színes adás a Híradó.
1984. Naponta 65 perc Híradó műsor, 4-4,5 millió néző.
1986. Január Aczél Endre váltja a főszerkesztő székben Matúz Józsefnét.
1986. Új színes arany földgömb lesz az új főcím Presser Gábor zenéjével.
1988. Elkészül az új Híradó stúdió (VI. st), elindul a számítógépes adásszerkesztés.

1988. májusában a Magyar Televízióban egyedülálló kísérletre került sor. 11 napon át új televíziós program mutatkozott be, egy versenyképes kereskedelmi televíziós adás az MTV Plussz a főszerkesztője Román Péter, a főrendezője Born Ádám volt. Ebben a műsorban jelentkezett egy kereskedelmi típusú Híradó Elek János főszerkesztésével, 615 pernyi adásidővel, maga a Hírműsor is vállalkozóként lépett fel az 51 darab négy nyelven készített Híradójával, ez az első "belső" konkurens Híradó műsor. Érdekesség, hogy a TV Híradó rendes adásai a 11 nap alatt 29 MTV Plussz Híradó anyagot vettek át a napi műsoraikba.

Az 1990-es évek eleje hoz változást Híradózásban. Házon belül is konkurencia lesz Hankiss Elemér Elnök pályázati Híradókat, készíttet a MTV 2 csatornán 19. 00 órai kezdettel. Később Bánó András főszerkesztésével megindul az MTV Egyenleg című hírműsora is, majd Objektív címmel újra indul 1994 őszén.

Az MTV Körzeti Stúdiói megalakulásuktól készítenek helyi körzeti Híradókat.

A Híradó nemezközi kapcsolatairól

1957 - től légipostán már érkeztek Híradó riportok a szocialista országokból a TV Híradó szerkesztőségébe. Már az első adásban volt külföldi riportanyag. 1958.-ban Amsterdamban ültek össze az Eurovíziós tagországok hírfőszerkesztői. Napi hírcsere blokk létrehozásáról vitatkoztak, és döntöttek ennek előkészítéséről. 1959-ben öt Eurovíziós tagország részvételével megindul az EBU kiséleti hírcsere programja, majd 1961-ben az összes tagország részvételével már teljessé válik.

A szocialista országok is keresik a saját hírcsere - blokkok kialakításának lehetőségét.

1964-től a Francia Tv közvetlenül kapott tudósítások a TV Híradó szerkesztőségétől az adatok szerint 1964- ben 10 esetben (03/12 a Francia - Magyar rádióegyezmény aláírásáról, 04/03,07 Hruscsov látogatásáról, 05/21 ,22,28,29 a BNV - ről, 10/10 a Francia fotó kiállításról, 12/04 Magyar-francia kulturális egyezmény aláírásáról). 1965-ben 8 db. 1966-ban 7 db tudósítást küld a TV Híradó a Francia Tv -nek.

 

A korabeli statisztika szerint 1964-évben külföldről 9232 filmriportot kapott a TV híradó ebből 737 került adásba. ( Később, a beérkezett anyagok a televízió más hír és magazin műsoraiban is felhasználásra kerültek pl. A HÉT, Panoráma, Delta stb. Erről nem maradt fent statisztika, hogy hány anyag került ilyen felhasználásra. )  A külföldre küldött anyagok statisztikájának a 1964 évi IV. Negyedéve maradt fent, ezek szerint 20 ország televíziója számára 214 magyar híradó riportot küldött az MTV Híradója.

1964-ben a magyar (MTV), a Kelet - német (DDRF), a lengyel (TVP), a csehszlovák (CST/P és CST/B), a szovjet (TSS), és a bolgár (BT), televíziók, közreműködésével megindul a szocialista országok közötti napi hírcsere, az erre a célra létrehozott közös szervezet az Intervízió irányításával. Hasonlóan az európai gyakorlathoz a többi földrészen is  folyamatoson felismerik a regionális hírcserék szükségségét, elkezdik megszervezni a térség televíziós társaságai a regionális hírcseréket.

1970-ben 2037 hazai eseményről küldött képes híranyagot 8 ország televíziója részére, valamint 60 eseményről a nemzetközi filmes hírügynökségek számára az MTV Híradója.

1970-ben az EBU irodát nyit New Yorkban, ezzel közvetlen kapcsolat jön létre az amerikai országos televíziók és az Eurovízió között.

A Dél - Amerikai országok televíziós hírcsere csomagja 1971-ben teremt kapcsolatot az Eurovízióval.
Az 1973-as müncheni merénylet után Kairóban üléseztek a nemzetközi hírcsere szervezetek (II. Kongresszus). A fő téma az egységes világméretű hírcsere programok létrehozása volt, ehhez lehetőséget teremtett a műholdas vonalak számának robbanásszerű növekedése. Az ázsiai térség hasonló szervezete az ABU a hetvenes évek közepére szerveződik meg és teremt kapcsolat az EBU -val. Ezután kerül sor a III. Kongresszusra (Jakartában), amikor végleges döntés születik a földrészek közötti napi hírcsere programok elindítására, és összekapcsolására az egész világra kiterjedően.

 A Híradó archív gyűjteményről

Matúz Józsefné főszerkesztő a hírműsor szervezésekor már döntött arról, hogy az „adásokat” archiválni fogják. Ekkor a Magyar Televíziónak még nem létezett archívuma ezért a műsornak saját archívumot hoztak létre, ez integrálódott az MTV egységesített  Archívumába 1998-ban.

De ne szaladjunk ennyire előre.

1957. július 02- án a Széchenyi-hegyi Adótoronyban izgalommal készültek az első Híradó műsor sugárzására, a 35 mm-es fim tekercs a vetítőgépen várakozott, a bemondó stúdióban Bán György bemondó lapozgatta az adás szövegét. Elindult az adás, pergett a vetítőgép, Bán György élőben aláolvasta az anyagok szövegét. Ez több évig így ment.
Az adásba került bejátszó tekercseket (döntően néma anyagok voltak) archiválták. A riportokról könyvtári kartonok készültek, ezek tartalmazták a riport címét, helyszínét, az adás időpontját és általában egy – kétmondatos tartalmi leírást. A nyilvántartásokhoz a visszakereshetőséghez bevezetik a könyvtári gyakorlatban alkalmazott ETO táblázat egyszerűsített formáját. Ebben az időszakban a bonyolult technikai megoldások miatt sok anyag "némán" készült, nem volt hangja, később a bemondó adásban olvasta fel a riportok szövegét. Szinkron hangos anyag (ahol a szereplő beszél) nagyon kevés volt. 1957-ben 215 riport készült ebből összesen 11 volt hangos anyag. 1958-ban a 496 riportból 33 darab.
1957-58-as évekről csak a bejátszó filmtekercsek maradtak fent, sajnos a szövegek nem kerültek archiválásra. 1959-től 2010 –ig minden Híradó szöveg a gyűjteményben microfilmen visszakereshető.

A külföldi televízióktól, filmes hírügynökségektől kapott riportok kezdetektől archiválásra kerültek.
1964-től az élő híradókból is pénzügyi okok miatt csak a bejátszó riportok archiválása maradt fent. Ebben az időben indul az Intervízió, és a Magyar Televízió átveszi az Eurovízió napi hírcsere - blokkjait. A földi átjátszó láncon érkező riportokat az úgynevezett TR (Videó Tele Recording) berendezéssel filmre rögzítik, és a laborálás után választják ki, melyik milyen terjedelembe kerüljön adásba. Az adásba került, valamint az archívum számára kiválasztott anyagokat archiválták.

Az 1970-es évek közepén jelenik meg a 2 collos (2") videó rekorder a Magyar Televízióban, a külföldi hírcsere átvételek ekkortól már ezen a technikán archiválták, az első kézi elektronika is 2" -os volt. Az ezzel készült riportok egy részét később a TR berendezéssel filmre írják át archiváláshoz. Ebben az időben a tartalmi feldolgozások már sokkal részletesebbek, de továbbra is a könyvtári karton történt a nyilvántartás.  formája a nyolcvanas évek közepétől a külföldi átvételeket már 1" -ra készítik és archiválják.
Az 1980-as évek elején jelenik meg az első tényleg könnyű hordozható elektronikai berendezés az U - matic. A Híradó ezzel a technológiával közel 600 órányi riportot készít a nyolcvanas évek végéig. 1986-ban kezdődik meg a Hír gyűjteményben a számítógépes feldolgozás és adatrögzítés ISIS rendszerben.

Az 1990-es évek hordozója és archív kópiája a Beta és a SP Béta szalag.  A kétezres évek közepéig, a Hír gyűjtemény már heti 400 - 5oo hazai és 150-180 percnyi külföldi Híradó anyaggal bővült.

A Gyűjtemény része lett később A Hét (1970-től-), az Aktuális (2001-2002), a Hétóra (1999-1996), az Egyenleg (1992-1993), az Objektív (1994-1996), az Üzlet (1994-1996) , című műsorok felvétele, valamint a Budapesti Körzeti Stúdió anyagai (1986-tól).

A Híradó gyűjtemény része volt továbbá közel 100.000 fotót és diát tartalmazó állókép archívum is. 

A Gyűjtemény felújítása

1996 – 1997 körül a Magyar Televízió vezetése is elérkezettnek látta az időt, hogy a filmes – és videó hordozókon őrzött archivált műsorokat műszakilag, technikailag, felújításra szükség esetén restaurálásra, majd digitalizálásra kerüljenek. A filmrestaurálást, Kiss Sándor irányította.   1997 júliusában az Archívum elkezdte a Híradó korai filmre rögzített korszakának felújítását is. Minden filmtekercs először adategyeztetésen esett át, majd a filmrestaurátor-asszisztensek kézzel megtisztítottak, minden korabeli ragasztást eltávolítanak, megtisztítottak (az 1 perces riportban átlag 10-12 ragasztás van), majd gépi tisztításra került az anyag.

Ezt követte az Archívum filmtechnikai bázisán analóg videó kazettára történő átírás. Ekkor elvégezték a szükséges fénykorrekciókat is.
Ezután következett a tartalmi, képi feldolgozás, így került a számítógépes adatbázisba. 2007- közepéig az 1957-1965 évek készültek el ez közel 700 óra műsoranyagot jelent.

A HÉT című politikai magazin 1970 őszén indult. Az első évtized anyagai itt is filmre készültek, archiválásra a riportok bejátszó tekercsei kerültek. A HÉT filmes hordozóra készült műsor részek felújítása megkezdődött 2002-ben, eddig az 1970, 1971, 1972-es évjárat műsorai kerültek át videokazettára. A felújítással párhuzamosan ellenőrzésre kerültek a tartalmi adatok, és így korrigálásra kerültek, a számítógépes nyilvántartásban is.

 Bízom benne, hogy a Hír anyagok  felújítása, restaurálása, digitalizálása,  azóta is folyik.