Csurgay Judit : Kulturális híradőpercek

Csurgay Judit : Kulturális híradőpercek

 

 

Thomas Mann írja: olyan mű­vészetre van szükség, amely tege­ződik az emberiséggel. Ez szokott eszembe jutni, amikor este fél nyolckor indítjuk a nap krónikáját - mondja Márványi György, a Tv-híradó főszerkesztő-helyettese.

 

Ahány ország, annyiféle hír­adó ... A miénk egyik jellegzetessé­ge az ún. kulturális blokk.        ,

 

Igen. Például az Egyesült Álla­mokban hat hónap alatt egyszer láttam kulturális riportot az ottani híradóban. De a többi nyugati te­levíziós társasághoz viszonyítva is lényegesen többet foglalkozunk ilyen témákkal.

 

A kultúra fogalmát sokan, sok­féleképpen értelmezik. A Híradó szerkesztőségében mi mindent sorol­nak ide?

 

Ide tartozik a művelődés, az oktatás, a népművelés minden kér­dése - amennyiben esemény, vagy eseményhez kapcsolódik. Mert a hír­adó itt sem tagadhatja meg önma­gát ... Mondok pár példát, A kecs­keméti Katona József Színház be­mutatója, vagy az Állami Hangver­senyzenekar bonni vendégszereplé­séről szóló tudósítás éppúgy ide tar­tozik, mint a vidéki iskolák helyze­tével foglalkozó riport. Sőt, évfor­dulókhoz kapcsolódó ismeretterjesz­tést is adunk, amikor egy-egy al­kotó életének főbb állomásait ösz-szegezzük. Célunk természetesen el­sősorban az, hogy felhívjuk a fi­gyelmet a fontosabb eseményekre, beszámoljunk az újdonságokról, a gondokról és az eredményekről. A téma jellegéből következik, hogy egyben a tényközlő, magyarázó ada­tok utáni „oldást" is adják ezek a riportok. És nem titkolt szándékunk az ízlésformálás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mi színházi, film­vagy irodalomkritikát adunk. A bírálat itt a kiválasztásban érvénye­sül. Csak olyan eseményekről tájé­koztatunk, amelyeknek igazi társa­dalmi jelentőségük van.

 

- Mi, történne akkor, ha mond­juk jövő szombaton Budapestre ér­kezne egy világhírű indiai balettegyuites, a Nemzetiben premier lenne,, valahol az országban értékes régészeti leletekre bukkannának, és  ráadásul Vasarely-kiállítás nyílna Debrecenben vagy Miskolcon?

 

Biztos, hogy egyiket sem hagy­nánk ki. Elosztanánk őket a műsor három kiadásába. De ezzel együtt sem csinálnánk külön „szombati" híradót. Ezt azért mondom, mert a nézők néha úgy érzik, hogy létezik kifejezetten szombatra tervezett program. Pedig nincs. Csak azért színesebb néjía az a műsor, mert sok a pénteki premier.... Ami pedig a vidék kulturális életéről szóló ri­portokat, tudósításokat illeti, ezek különösen fontosak, hiszen az or­szágos napilapok híradásai e téren javarészt a fővárosra korlátozódnak. Nálunk viszont tavaly 402 ilyen bu­dapesti riport, tudósítás, portré mellett 278 alkalommal sugároztunk kulturális témát vidékről. Ennek az alapja természetesen az, hogy vidé­ki irodáink és 22 vidéki városban működő tudósítóink éppúgy előre jelzik az eseményeket, mint a kül­földi tudósítók, vagy azok az in­tézmények, amelyekkel itt a fővá­rosban  állandóan  együttműködünk.

 

Terveznek-e valamilyen válto­zást a jövőben?

 

A kulturális eseményekkel fog­lalkozó riportok, tudósítások számát már nem tudjuk tovább növelni. Minőségüket szeretnénk javítani. Tehát egyénibb, fantáziadúsabb, hangulatosabb feldolgozásra kell tö­rekednünk. Számos „lazább aktua­litású" irodalmi témájú anyagra volna szükség. De a könyvpiac új­donságainak tévészerű bemutatása az egyik legnehezebb feladatunk. Ez az eddiginél több figyelmet és ötletet igényel. Nem könnyű „mű­faj" a színházi tudósítás sem két-három percben. Ennyi idő alatt kell felvázolni a mú tartalmát, hangu­latát, és meg is kell ismertetni a nézőt a főszereplőkkel. Ha még fut­ja az időből, ezután megszólalhat­nak az alkotók, ám csak ha a mű­vön túl valami közérdekűt, figye­lemre méltót tudnak mondani. De gondolom, ez más műsorokra is ér­vényes. – írta Csurgay Judit

 

Megjelent a Rádió és Televízió Újság 1978/6. számában