Horváth
J. Ferenc: Híradósorozatok
Nem
új jelenség, nem hirtelen jött szerkesztői kezdeményezés, hogy a Tv-híradó
első kiadása mindennapos információs
funkcióit időnként szorosabban vagy lazábban összefüggő riportok sorozatával
egészíti ki. A televízió képes napilapja régebben is sugárzott - egymást követő
estéken, néhány napos időközönként, vagy
hetenként azonos napokra besorolva - tematikailag összetartozó „folytatásos
film jelentés"-eket. Az
utóbbi hónapokban azonban (mint sok néző felfigyelt rá) szaporodtak a
sorozatok. E tény a szerkesztőségnek azt a meggyőződését jelzi, hogy egy - egy
téma sorozatjellegű feldolgozásával teljesebbé
teheti több millió néző tájékoztatását.
Érdemes-e
a sorozatműsorokkal (például folytatásokban adagolt játékfilmekkel és
ismeretterjesztő adásokkal) bőven ellátott nézőknek még egy napi
"aktualitású, a legfrissebb információkat tartalmazó műsorban is
riportsorozatokat kínálni? Hiszen igaz, mondhatnánk, hogy a Tv-híradó első
kiadását esténként 3 - 4 millió ember nézi (tehát a legnagyobb pub-licitású
politikai műsor), ám nem feltétlenül mindig ugyanaz
a 3 - 4 millió. Ha tehát valakinek csak
egy este is másirányú elfoglaltsága akad, nyomban elveszítheti" a
riportokat összetartó fonalat, s ezzel részben vagy egészben illuzórikussá
válhat a sorozat remélt hatása. A nyomtatott újságban másnap is el lehet olvasni
a folytatást, a tévékészülék előtt - ha ez-az érdekel bennünket - ott kell ülni
este fél nyolckor.
A
fentebbi kérdésre (érdemes-e? ...) a válasz mégis határozott igen.
Néhány érv - a teljesség igénye nélkül.
Először:
a Tv-híradó riportsorozatai nem időtlen, magazinba való témákról készülnek, s
nem a friss, napi információk helyett, hanem szervesen és aktuálisan ezek
közé illesztve. Másodszor: az első kiadás „ingázó" nézői mellett 20 év
alatt kialakult a társadalom
Néhány
példa a közelmúltból.
Több
stáb közreműködésével készült a hat riportból álló sorozat az energiahordozókról,
az ország energia-gazdálkodásáról. Az
indító általános tájékoztatás után szó esett a szénről, a gázról, a kőolajról,
a mezőgazdasági energia felhasználásról és a KGST-vonatkozásokról. Az
egyenként is önálló riportok, interjúk együttesen (mintegy 15 percben) tömör,
átfogó és reális képet rajzoltak meg energiahelyzetünkről. (Figyelemreméltó kezdeményezés
lenne tán egyszer egy ilyen sorozatot a
megjelenés után összefűzve, kisfilmként is műsorra tűzni.) Egy
másik sorozat rokonszenves, a közügyeket híven, lelkiismeretesen és jól szolgáló
munkás-képviselőket mutatott be. A Tv-híradó moszkvai tudósítói (Elek
János és Csák
István) Szovjet Jakutiából
hoztak négyrészes filmbeszámolót olyan tájról, amelyről vajmi keveset tudunk.
A nézők izgalmas képsorokat láthattak egy fagykutató intézetről,
rénszarvaspásztorokról, az évszázad talán legkülönlegesebb hídépítéséről és
egy óriási vízierőműről. Áprilisban kezdődött és novemberben fejeződik be a 60
éve történt című sorozat,
amelyben az 1917-es év oroszországi forradalmi fejlődésének egy-egy fontos
napjára, eseményére emlékeztetnek a szerzők (Menczel
János és Kovács
Jenő), gazdag történelmi dokumentumanyag
felhasználásával.
A
folytatásos filmriport azt jelenti, hogy két és fél—három percekre kell
feltördelni egy-egy nagy témát. Ez maximális gondolati és képi koncentrálást,
sűrítést, közérthető kifejezésmódot követel. S nemcsak írni nehéz röviden. A
Tv-híradó munkatársai mégis úgy vélik, megéri a nagy munkaráfordítást. Ezért a
megfelelő időben és a megfelelő témákról a jövőben is lesznek filmriport-sorozatok
a Tv-híradóban. – írta Horváth J. Ferenc
( a Híradó főszerkesztő-helyettese)
Megjelent
a Rádió és Televízió Újság 1977
novemberi számában