Dunavölgyi Péter – Tv történeti gyűjteményéből!

 

Rádió és Televízió szemle  III. évf. 2.száma közölte 1961.  junius

 

 

MATÚZ JÓZSEFNÉ:   A TV-HIRADó A TELEVÍZIÓ POLITIKAI MŰSORAIBAN.

 

 

                             Részlet a MUOSZ Rádió és Televízió Iskoláján elhangzott előadásból.

I.

 

" A televízió a tájékoztatás kiváló esz köze. Távolról sem mondjuk azt, hogy valaha is egyedüli esz-; köze lesz, most se, máskor se tör monopóliumra - hisz a tá­jékoztatás klasszikus formái mind rendelkeznek olyan speci­fikus előnyökkel, amelyek egyszer és mindenkorra b biztositják fennmaradásukat. Ám a televízió bizonyos előnyökkel rendelkezik. A TV-n keresztül lesz az egyszerű ember a nagy idők szemtanújává. A közeli példa: ott lehettünk Moszkvában Gagarin megérkezésekor. Köszönet a televíziónak, napjaink . j története szemünk láttára játszódik le-. A világ dolgairól | való értesülés szerzése a hallott hang és az írott betű után a közvetlen érzékelés ügyévé lett.

Az értesülések szerzésében a szem jelen­tőségéről hadd idézzük Leonardo da Vincit: "A szem a lélek ablaka,- ez a legfontosabb út, amelyen keresztül a természet megszámolhatatlan alkotását a maga teljes gazdagságában ás nagyságában szemlélni leheti A fül másodlagos. Megelégszik azon elbeszélések felfogásával, amiket a szem látott"

Az SZKP televízióról szóló határozatá­nak egyik részlete figyelemre méltóan fogalmazza meg jelentőségét: "Az egyik legfontosabb eszköz a lakosság informá­lására az országban ás a külföldön lezajlott eseményekről, az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, technika, művészet, az irodalom, a sport területén elért eredményeiről. Hatalmas nevelő tevékenységet épp a lakosság azon részénél fejt" ki, amelyet a legkevésbé lehet átfogni- tömegpolitikai munkával."

A hírközlésben a TV-nek saját ás más mű­fajoktól átvehető eszközei vannak. A tájékoztatás szolgála­tába állítja a helyszíni közvetítést, a stúdiót ás a mozgé­kony filmfelvevő, kamerát c Elmondja élő szóval a híreket, bemutatja állóképben a telefotókat, mindig a lehetőségeknek és az igényeknek megfelelően*

A sok szólamú televízió   agitációt a TV agit.prop. osztálya tervezi, szervezi és valósítja meg;.

II.

 

A TV-híradó helye.,

 

A TV-híradó része az agit.prop. osztály politikai adásainak tehát munkáját , a párt és a kormány politikájának propagálását nem kizárólag ez a műsorforma jelenti sem tartalmilag, sem formailag, Nem kell teljességre törekednie, a többi műsortípussal együtt, azokkal egybehangoltan kell hatnia.

 

Az aránylag nem túl nagy műsoridő megköveteli, hogy sok részből álljon az egész politikai adásrendszer, mindegyik jellegzetesen megformált profillal, meghatározott részfeladattal lépjen a szinre. 

A TV híradó feladataiból és módsze­reiből következik, hogy az agit. prop, műsorok között megje­lenésében a leggyakoribb, ritmusban a leggyorsabb, agitációjában a legdirektebb, Ennél a műsornál válik a néző a leg­szélesebben a világ, az ország eseményeinek szemtanujává, minden más mozgóképes tájékoztatási eszköznél gyorsabban.Gyorsan, frissen, röviden! Felkelt­jük az érdeklődést, utat nyitunk a TV-agitáció nehezebb_; mélyebbre hatoló műfajainak.

 A TV Híradó meghatározása,

 

A TV-híradó a televízió egész közön­ségéhez szóló, leginkább napilap jellegű adás /pillanatnyi­lag hetente háromszor jelentkezik/ A Híradó a párt és a kormány politikájának megfelelően tájékoztat hírt ad, tudó­sít a bel- és külpolitikai eseményekről ugyanakkor mozgósít a szocialista építés soronlévő feladataira.  A Tv Híradó elsősorban filmhírszolgálat, fő formája a perces néma, vagy  han­gos film, hírek, illetve riportok amelyek az eseményektől függően kiegészülnek egyszerű állóképes, illetve élő beszédű hírekkel vagy kommentárral„ A TV - híradó a témától, mondani­valótól függően alkalmazza az agitáció direkt vagy indirekt módszereit. Mondanivalóját, a hatás érdekében művészi formában törekszik kifejezni, Nem felejtkezhet el a könnyedebb, "feloldó" témákról sem, A TV-híradó gyorsasága Összeforrott kollektíva munkájának eredménye".

 

 

 

 

Miről tudósít -a hiradó?

 

Könnyebb lenne arra a kérdésre válaszol­ni, hogy miről nem. Az elmúlt évben 1920 riportot közvetí­tettünk, 1160 magyar eseményt örökítettünk meg, 754 riport­ban pedig a nagyvilág életéről számoltunk be. Eljutottunk minden megyébe és alig volt olyan része a világnak, ahonnét ne adtunk volna tudósítást "mit" kérdésre a pártpolitika felel, a "hogyant" a műfaj formai lehetőségei adják.

Miért nélkülözhetetlen a híradónál -a film?
                                                                                                                                                              '

1./ A film alapvető kifejezési eszközei jellemzőek a TV-re is-,

R.Clairk,a hírneves francia filmrendező azt írja, "hogy ha a színház és a film között mély szakadék húzódik, úgy ez nincs meg a TV és a film között. A képernyő törvénye a kép törvénye. Ez egy és ugyanaz a TV-ben és a filmen. Éppen azért nem különbözhet a. TV nyelve gyökeresen a film nyelvé­től, mert közös az alap, a mozgókép, amelynek segítségével az életet tükrözik,"

 

2-,a./ Számunkra a Híradóban úgyszólván mindennek politikai fontossága, van. Rövid idő alatt kell sok mindent elmondani* A figyelem hatékonyságának ismérvei is az adásidő rövidségét követelik meg, A Híradó épp sűrítettségének köszönheti hatóerejét és népszerűségét, De rövid idő alatt sokat csak filmen lehet elmondani.Ez teszi lehetővé a híradó koncentrációját.

b./ A film áthidalja az esemény és az adás időpontja közti különbséget,

c,/ az esemény |s adás helyszíne közti földrajzi távolságot ,                                                                                                                                                                             

d./ lehetővé teszi TV-stúdiók nemzet­közi méretű hírsorrendjét.

A TV-nek tehát igen mozgékony film­apparátussal kell rendelkeznie, a TV újságírónak pedig gon­dolatait képekkel és ehhez kapcsolódó mondatokkal kell tudnia kifejezni.

 

 

 

 

A jó TV-híradó tulajdonságairól.

 

A TV-híradó lényege a frisseség.
Csak az az anyag illeszthető bele, amely a nap aktualitásával, karakterével igazolható. Jó az a híradó, amely a nap jel
legét, hangulatát árasztja - a nap fontos eseményeihez kapcsolódik, részleteiben és egészében. Minden egyes riportnak
válaszolnia kell arra a kérdésre, hogy miért az aznapi és
miért nem egy másik híradóban van a helye. A gyorsaságot nálunk nem a sajtóhoz   és   éppen nem a filmhíradóhoz kell mérni, hanem a rádióhoz, illetve, önnön maximális lehetőségeinkhez,                                                                                               

Milyen politikai előnyei vannak a frisseségnek?

 

- Aki először tájékoztat, az félig már el is hitette azt, amit, állit. A páratlanságban és rend nem az élet ritmusának lenne a tükre. Mi úgy gondoljuk, hogy az ideális tv-híradó ez: sok-sok rövid hír, kevesebb, de an­nál átgondoltabb, tematikusán a naphoz kapcsolódó riport, így a Tv-híradóban kétfajta aktualitásnak van helye: az egyik az esemény-aktualitás. Példa: ma délben 12 órakor beiktatták a vietnami nagykövetet. Elkészült a Landler Járműjavítóban az ezredik kijavított vagon, stb.

 

A másik tematikus aktualitás. Példa erre a "még három nap" c, riportunk, amelyben a negyedév vé­ge előtti. napokban az. egyenletes termelésről beszéltünk. Ha a KGST Budapesten ülésezik, aktuálissá válnak a nemzetközi együttműködés témái. Vagy: a tavasz első napja, a bizonyítványosztás, a nyereségrészesedések kifizetése — mind meg­annyi lehetőség, hogy az álló. anyag tematikus aktualitássá . váljon. Az utóbbi időben a telefotók szerves részeivé váltak Híradóinknak. Az ilyen különleges fényképek egy-két jel­legzetes filmsnittel egybekomponálva /pl. hullámzó tenger snitt, erre ráúsztatva a "Santa Maria" fotója/ Igen illúzió-keltő. A módszerünk a következő: mindig azzal a lehetőséggel kell' élni, amelyik az adott pillanatban a legnagyobb hatást, biztosítja. Ami hatékonyabb filmről, azt' filmen kell megmutatni, ahol az élőszó lenyűgözőbb, azt élőben kell adni. Ez, természetesen, gyakorlatilag arra az időre vonatkozik majd, amikor üzembiztos felszerelésünk lesz

Ezután vizsgáljuk meg kissé közelebbről, mi a hír?

A hír klasszikus definiciója kb. így hangzik;, a hír friss esemény, amely a téma részletes, kifejtése nélkül, csupán a tényekre világit rá. Hol, mikor, mi történt, kivel és miért? Erre kell válaszolnia.

 

A híreket megkülönböztethetjük témájuk, ás feldolgozási módjuk-szerint; lehetnek "némák", vagy "hango­sak", keletkezhetnek egyszerű esemény megörökítése alapján, nem az élet ritmusának lenne a tükre. Mi úgy gondoljuk, hogy az ideális tv-híradó ez: sok-sok rövid hír, kevesebb, de an­nál átgondoltabb, tematikusán a naphoz kapcsolódó riport, így a Tv-híradóban kétfajta aktualitásnak van helye: az egyik az esemény-aktualitás. Példa: ma délben 12 órakor beiktatták a vietnami nagykövetet. Elkészült a Landler Járműjavítóban az ezredik kijavított vagon, stb.

 

A másik tematikus' aktualitás. Példa erre a "még három nap" c, riportunk, amelyben a negyedév vé­ge előtti. napokban az. egyenletes termelésről beszéltünk. Ha a KGST Budapesten ülésezik, aktuálissá válnak a nemzetközi együttműködés témái. Vagy: a tavasz első napja, a bizonyítványosztás, a nyereségrészesedések kifizetése — mind meg­annyi lehetőség, hogy az álló. anyag tematikus aktualitássá . váljon. Az utóbbi időben a telefotók szerves részeívé váltak Híradóinknak. Az ilyen különleges fényképek egy-két jel­legzetes filmsnittel egybekomponálva /pl. hullámzó tenger snitt, erre ráusztatva a "Santa Maria" fotója/ Igen illúzió-keltő. A módszerünk a következő: mindig azzal a lehetőséggel kell' élni, amelyik az adott pillanatban a legnagyobb hatást, biztosítja. Ami hatékonyabb filmről, azt' filmen kell megmutatni, ahol az élőszó lenyűgözőbb, azt élőben kell adni. Ez, természetesen, gyakorlatilag arra az időre vonatkozik majd, amikor üzembiztos felszerelésünk lesz

Ezután vizsgáljuk meg kissé közelebbről, mi a hír?

A hír klasszikus definiciója kb. így hangzik;, a hír friss esemény, amely a téma részletes, kifej­tése nélkül, csupán a tényekre világit rá. Hol, mikor, mi történt, kivel és miért? Erre kell válaszolnia.

 

A híreket megkülönböztethetjük témájuk, ás feldolgozási módjuk-szerint; lehetnek "némák", vagy "hango­sak", keletkezhetnek egyszerű esemény megörökítése alapján, vagy kapcsolódatnak egy – egy fontosabb eseményhez, időszakhoz.

Témájuk szerint kül- és belpolitikai híre­ket, protokoll-eseményeket, ipari, mezőgazdasági, kulturá­lis és sporthíreket különböztetünk meg.

 

 

Módszerek:

 

Hírek, hangos technikával feldolgozva

 

a,/ Az esemény nélkülünk is épp ugy zajla­na, le, a mi feladatunk csupán annyi, hogy a lényeges része­ket kiragadjuk és képben-hangban megörökítsük. Ilyenek par­lamenti tudósításaink,.általában a gyűlésekről készített beszámolók.

 

b./ Módunk van az eseménybe kissé beavatkozni, és azt a magunk igényeihez igazítani, de alapvetően meghagyjuk az eredeti szituációkat, /Klasszikus példája ennek az. Évzáró cimű riport, ahol 2 ’ be sűrített a szerkesztő egy vizsgát./        ;

c./ Riporterrel készített villám-helyszíni interjúk. Pl. a Vosztok-ürhajó fellövése,

 

d./ Létrehozunk, vagy inkább rekonstruál­juk az eredeti szituációt. Ez a legkényesebb, legtöbb buk­tatót magában rejtő eljárás.

 

Jó lehetőség az állóanyagok eseményesítése is. Ezeket a híreinket gondos előkészítő munka alapozza meg, a frisseséghez   a kidolgozottság párosul. Ezzel a mód­szerrel szoktuk a politikailag jelentős eseményeket "kiugrat­ni" a hírek. közül. Archív, anyagok ügyes csoportosítása, tér­képek, trükkök, külföldi lapokból kifotografált karikatúrák, mind olyan dolgok, amivel a hatást növelni lehet.

 

A szerkesztői munka, "kellékei"

 

Az információ.

Nálunk hatványozott jelentősége van. Az elérhető hatás, pénz és idő, és így minden elvesz, ha­téves vagy felületes értesülésre mozgósítjuk a stábot. Előbb megtudni valamit - nagyobb lesz a "nekifutási" lehetőségünk - jobbak lesznek a riport elkészítési esélyei. Kevesebb témát fogunk "eladni", azaz, éppen csak hogy kivitelezni, Mindig épp akkor kell a riportot megcsinálni,, amikor az esemény a legérdekesebb, legeseménydúsabb. Se előbb, se később. Vala­minek elébe lőni. épp oly hiba, mint utána.

 

 

 

 

A változatosság,                                                                                                               

 ^A filmhíradó jelentéktelen változtatá­sokkal hosszú évek óta ugyanazon struktúrában jelenik meg. Egy-két hosszabb riport a híradó elején, 6-8-rövid magyar, ill., külföldi eseményből csokorra fűzött pillanatkép   ás egy nagyobb, főcímmel ellátott riport a híradó végén, A TV sajátosságaiból következik, hogy ez az út, részünkre járha­tatlan. Minálunk is sok érv szól amellett, hogy bizonyos állandó rovatot, belső felosztást, "trükköket" megtartsunk. A lélektan nagyra értékeli az állandó formák megőrzését, bebizonyított tény, hogy ismert dolgokkal való találkozás, régebben-látott dolgok felismerése bizonyos fokú örömérzettel jár. Különösen emeli a hatást-,, ha az állandó formák folya matosan változókkal vannak egybekapcsolva. Ilyenkor a ráis­mererés örömét megsokszorozza az újszerűség felkeltette érdeklődés.  Tehát a jólismertnek ás az újszerűnek együttes alkalmazása az amitől a figyelem felkeltésének és a hatás elérésnek legnagyobb lehetőségei várhatók. Ebből a meggondo­lásból kiindulva, alakítottuk ki ás változtatjuk napról ­napra szerkezeti struktúránkat, 57-bon szerkesztési elvünk a "bácskai vegyes májas" volt- Értsd rajta: a főcím és a "vége" felirat közé egyre-másra kerültek az anyagok, termé­szetesen;; bizonyos belső csoportosításban, a külföldiek kü­lön, és a belföldiek különc Bizonyos "protokoll sorrendet" figyelembe vettünk, óvakodtunk, hogy anyagok egymásmelletisége rossz asszociációs hatást váltson ki_? de lényegében még nem tettünk semmit, hogy a néző helyzetét megkönnyít­sük, figyelmét irányítsuk. Egy lépést jelentett előre_? ami­kor a "külföldi hírek", "itthon történt", és "Tarka kockák" hármas tagolására áttértünk a híradót a leglényegesebb 'politikai anyaggal indítjuk, leggyakrabban külföldi hírek­kel, de újabban mind sűrűbben egy-egy kiemelte, önálló címmel ellátott magyar riporttal. A legtöbb híradónkban van egy tematikus hírcsoport_} közös címmel összefűzve.

  A hírcsoportnak lehet napi aktualitása /pl, nőnapra/ vagy tematikus összetartozása, /iskolák—iskolások/, előnye az, hogy több rövid anyagot - ha azok között bizonyos összefüggés van, - könnyebb felfogni és emlékezeti értéke is nagyobbá válik,, Előnye még, hogy a hatást megnöveli; szerkesztettebb benyomást kelt,  jó átkötési lehetőséget ad.

Eddigi tapasztalataink szerint ilyen hírcsoportba leginkább olyan .anyagok illenek, amelyek igen röviden, jellegzetes vonásokkal valaminek az egyik oldalát mutatják meg, Ilyen keretet kivan az is_; ha valamit nagy politikai jelentősége vagy témája miatt több oldalról kívánunk ábrázólni vagy bizonyítani.

A Hiradó általában gyűlöli az ismétlést. De nem menti a hibát,, ha azt blokkon belül követjük el.Amikor ezt a szerkesztési módot elkezdtük, az volt a véleményünk, hogy két hasonló téma inkább egymást mellett jelentkezzék) mintsem hogy három anyag után újra visszatérjen* Ma már elmondhatjuk, ez is rossz meg az is rossz. Tizenöt percen be­lül minden közel van egymáshoz. Se egész anyag,, se feldol­gozási mód, se képi kötés, se szöveg, többször mint egyszer egyazon híradóban nem jelentkezhet. Kivételt jelent termé­szetesen, ha valaminek ritmikus ismétlésével külön mondani­valónk van.

 

 

 

 

A direkt, illetve indirekt agitáció.

 

Az agitációnak   azt a fajtáját nevezzük direktnek, ahol a politikai mondanivaló közvetlenül, minden áttétel nélkül érvényesül, A Híradó híranyaga jórészt ilyen természetű. Szükség van rá, mert ez a legrövidebb, legvilá­gosabb, úgymond, legközérthetőbb módja az agitációnak. A direkt agitáció - nem egyenlő a szájbarágós felvilágosító munkával. - A "direkt" a téma megközelítési módját jelenti, a "szájbarágás" az elfajulását. Az indirekt módszernél a mon­danivaló áttételeken keresztül érvényesül. Általában hatáso­sabb a közvetett ut, ez követeli meg a művészi eszközöket. Az emberek önérzetének is inkább megfelel: önállóan tudnak ' következtetéseket levonni. Vigyázni arra kell,hogy az átté­telek ne legyenek tulbonyolultak. Ám itt kettős veszély áll fenn: minél bonyolultabbak az áttételek, annál nehezebb az egyszerű embereknek a helyes következtetéseket levonniok. Minél jobban egyszerűsítjük a- következtetések levonását -annál inkább áll fenn a szájbarágás veszélye. Ez. nyilván az értelmiségiek ellenállását váltja ki, A racionális és az   . emocionális motívumok együttes hatására kell építenünk. 

(ITT HIÁNYZIK EGY OLDAL ABBAN A FOLYÓRATBAN AHOL MÁSOLTAM …)

alkotó dolgozóra ás a munkája eredményére, kíváncsi.

Ezt kell sokrétűen bemutatni. Ennél a kérdésnél elsősorban ipari és mezőgazdasági riportjainkról van szó. Fontosságukhoz kétség sem férhet, ez mánk és holnapunk kérdése, ezek a szocializ­mus építésének problémái* De csak egy kicsit kell elvéteni a támakiválasztást és a hangvételt, máris a nézők zömének komoly ellenállásába ütközünk. Heg kell említeni ezzel kapcsolatban a szakmai tolvajnyelvet is. Ha a szerkesztő valób­ban ért egy témához, akkor azt meg is tudja közérthetően fogalmazni. Egy anyag belső logikai tisztasága azért is el­engedhetetlen, mert egyetlen homályos, nehezen követhető részlet veszélyezteti 2-3 soronkövetkező riport szemlélési körülményeit.

 

A TV sajátosságai és a híradó.

 

A TV sajátosságai a "nézőtér" jellegé- _: bői s ebből következően a megtekintés feltételeiből adódnak. Ezeket a jegyeket a TV Híradójának sem szabad figyelmen kívül hagynia.

 

1./ Az intimitás minden TV-műsor lénye­ges jegye.

2,/ Á közeli képek érvényesülnek a leg­jobban.

3./ Ritmusa lassúbb /ez függ attól is, hogy ki mióta nézi a TV műsorát/.

4./ A figyelem megragadása és ébren^ tartása nehezebb feladat.

Az intimitásról.

 

A világ sok-sok TV-studiójában, vitatkoznak arról napjainkban, hogy melyek is az uj műfaj legjellegze­tesebb műfaji jegyei* A sok vitatott kérdés közt általában . megegyeznek egy dologban a vitások. Az intimitás a TV egyik lényege.

A TV-néző és a TV-produkció viszonya ben­sőséges, sajátos.

Romm   írja egy cikkében, hogy az egyik fel nem használt sajátossága a TV-nek a filmmel szemben, hogy­ha valaki a TV ernyőjén beszél mindenki azt hiszi, hogy közvetlenül csakis hozzá szól. A meghittségnek képi és^: szó­végi követelményei vannak, tehát eldönti a hangvételt. A híradó nem tartozik a legintimebb televízió   műfajok közé. Semmiképpen sem lehet aszerint szűrni a témákat, hogy azok elég bensőségesek-e. Ezt egyébként nem is kívánják tőlünk. Vonzóerőnk inkább abban van, hogy a meghitt családi kör és a nagyvilág ezérszinű eseményei közti ellentmondást aknázzuk ki. Történjék bár a világ legtávolabbi sarkán az esemény, itt minden közel kerül, mindenki ismerőssé válik. A hangvétel és a témák megközelítése a legfontosabb. Beszélgetés a szo­bában. Ez a szituáció nem tűri a nagy pátoszt, a szónoki hangvételt, a kép kérdéseket tesz fel, ezekre kell válaszol­ni. Párbeszéd a nézővel akkor is, ha-amit mi mondunk,, azt a néző hallja, és amit a néző mond, azt mi, sajnos, nem hall­juk. Llinden műsor annyit ér, amennyiben képes meghallani a nem hallhatót, a néző közbevetett kérdését, véleményét. Ma­radjon csak egyetlen egy kérdése a nézőnek megválaszolatlan, rossznak fogja a műsort tartani.

 

A bensőséges hangvétel azt is -jelenti, hogy mindent meg kell magyarázni, mindent meg kell indokolni.

A TV műsor és a TV néző közötti "benső­séges kapcsolatából következik, hogy a TV-nek gyakran kell eleget tenni a néző szíves felszólításának, "hadd nézze­lek meg közelebbről". Hiszen ami az embert érdekli, ahhoz közel hajol, igyekszik úgy elhelyezkedni, hogy jobban lát­hassa. A család közelről kívánja megnézni vendégeit.

A közelképeket tehát:

1./ az adás vételének atmoszférája

2./ és technikai megoldások követelik meg.

 

A közelképek nem akármilyen premier pla nokat jelentenek. Egyáltalában nem mindegy hogyan választjuk ki a közeli képeket. A film általános törvényei vonatkoznak a TV-re is^-. A film és ebben a vonatkozásban a TV formai eszközei, így a planváltás is, nem önmagukban álló, önmagukban álló művészi eszközök, hanem csak formaelemek, amelyek a vadság leírására alkalmasak, E törvények szerint a közeli a hangsúlyosat jelenti, Nagyon érdemes megjegyezni Eizenstein-nek azt a megállapítását "hogy a közeli nemcsak a részletek felnagyításának és megmagyarázásának az eszköze, hanem min­den egyéb kikapcsolásával az adott epizód szempontjából fon­tos kérdésre összpontosítja a figyelmet". A rosszul kiválo­gatott közelikép úy hat, mintha egy mondatban rossz helyen bár, sokszor hangsúlyoznánk az egyes szavakat. Ettől ezt nem lehet jobban megérteni, sőt...

Következésképpen; a TV riport szerkesz­tőjének,- ás operatőrjének a téma mély ismeretére van szüksé­ge, hogy .tévedésmentesen tudják eldönteni, mit lehet kiemel­ni, hogyan lehet sok közelit készíeni.Mindenesetre el kell érni, hogy az átfogó képeket, felváltsák az érdekes mozzanato­kat kiragadó, az eseményt az arcokon nyomonkövető képek De a közeli épek elsőbbsége az ábrázolás­ban egyáltalában nem jelenti a totálok nélkülözhetőségét.

 

A TV műfaja közül talán a híradóknak kell leginkább élnie a totálokkal.  A mi riportjaink nem a stú­dióban zajlanak le,'nálunk a helyszín épp úgy "játszik", mint egy-egy szereplő, Arról sem szabad, elfeledkezni, hogy a részletek az- "egész" bemutatás érdekében szükségesek. A részletek összefüggése csak az egésszel, a mi esetünkben a totállal való kapcsolatban derül ki. Tehát totálok kellenek, de nem nagymennyiségű képi elemmel. A jól megkomponált totál amellett hogy helyszínt ad, méretet érezteti a totállal tá­gitjuk ki a képernyő kereteit, utaztatjuk fel a fotelben békésen szemlélődő nézőt az ország, a világ különböző pont­jaira. Hadd jegyezzük még azt is meg, hogy a TV-szerűség nem elsősorban a képek jellegétől függ, hanem a feldolgozási módtól, a természetességtől és az intimitástól.

 

A tempóról

 

Itt először arra a kérdésre kell válaszol­ni, hogy kihez szól a Híradó semmiképp sem a kiválasztott intelligencia részére, hanem az egyszerű emberek, s elsősor­ban a munkások százezreinek. Az ő érdeklődési körük és fel­fogó készségük számunkra a döntő; itt két, egymásnak látszólag ellentmondó dolgot kell számításba venni.

A túlrövid televízió   riport ellen szól az, hogy a kisképernyő adta kép felfogása nehezebb, mint a nagy mozivásznon megjelené_s a sűrű váltások megnehezítik a né­zők feladatát, akiknek minden riport elején bele kell magunkat élnünk az új körülményekbe, az új témakörbe, alkalmaz­kodniuk kell a megváltozott helyzethez, A szerkesztésnél fel tétlen arra kell törekedni, hogy minél kevesebb megszakítás­sal dolgozzunk, ás emeljük ki az egyes anyagok köztiössze­függéseket.

A hosszas feldolgozás ellen viszont egyéb körülmények szólnak, A mozi légköre, az ott kialakult törneghangulat önmagában is fokozza a figyelmet.Az otthoni körülmények, az élményre való lelki előkészületek hiánya mind;negatíve hatnak. A figyelem problémája azért sem le­becsülendő; mert összpontosított szemlélet nélkül nincs pon­tos megfigyelés, emlékezés, és nincs meg az anyag produktív felhasználása, ha tehát nem tudjuk elérni a szemlélet kelláí intenzitását, kárbaveszett az egész mondanivaló. Ebből kö­vetkezik, hogy a Hiradó egyes anyagainál ás a hiradó egé­szénél az érdeklődést biztosító elemeknek erőseknek és gya­koriaknak kell lenniük. Jó, érdekes híradókat kell készíte­nünk, mert az unalom a figyelem halála.

Érdekes úgy lesz egy híradó, ha sok forrásból sokféle témát dolgoz fel. Tehát a kisméretű kép ellenére a figyelem lekötése érdekében,indokolt a pergő tempó, ha az számol az egyszerű emberek képreagálási készségével. 

A figyelem felkeltéséről.

 

a,/ Sok rövid Hírt kell közölni és egy hír lehetőleg csak egy kérdéssel foglalkozzék.

b./ A témát a néző oldalaid! kell meg­közelíteni, mert a néző érdeklődési körébe vágó kérdések erősebben vonzzák a figyelmet, mint a periférikus területe­ké.

Azokon a tényeken, eseményeken át kell nézőinknek a legfontosabb országos jelentőségű problémákat bemutatni, amelyek a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot.

c./ A figyelem felkeltését a ritmusváltás is szolgálja. Egymás-mellett hangsúlyos ás hangsúlytalan, pergő és pihentető riportok. Politikailag fontos híranyagok, esetleg közbeékelt érdekes kis blokkokkal Mind alkalmasak arra, hogy megfricskázzák a lankadó figyelmet. Elmondhatjuk, hogy a Híradó erőteljes ritmussal dolgozik, amelyet a pihe­nés perceivel hangsúlyoz. De egy riport nem attól lesz rö­vid, hogy a vágóasztalon rövidre vágják, hanem hogy ugy kom­ponálják, illetve, már úgy is választják meg a témát, hogy azt rövidre lehessen vágni, ha a képi kifejezés nagy hatású, ha frappáns a szöveg, ha észrevehetetlen a vágás, s ehhez meg ötletes indítással és zárással is rendelkezik, akkor 30 másodperc alatt maradandóbb hatást tudunk kelteni, emlé­keztetőbb riportot alkotni, mintha két percen át érdekte­lenül és. laposan tálalnánk ugyanezt.

 

 

 

A "blickfangog," inditásról. 

 A jó indításnak mindenütt nagy jelentősége van, de a fentiek miatt különösen fontos a híradó esetében.  Igaz az, hogy a figyelemfelkeltés egyben az esemény fővona­lának elindítását is jelenti. Ha kiderül, hogy amivel fel­szítottuk az érdeklődést, az a főtéma szempontjából tulaj­donképpen mellékes kérdés, a "blickfang" segítségből bumerválik. Pl. a „Téli építkezés” c. riportunk azzal kezdődött, hogy valaki távprognózist kér, így mindenki valami nagyszabású, az időjárás viszontagságaival összefüggő kibontakozást várt a témától. Akkor pedig kiderült , hogy egy sze rény mondaton kivül más nem kapcsolódik -a riport inditáshoz, az érdeklődés növekedése helyett' annak zuhanása kö­vetkezett be. Ha elismerjük azt, hogy ni a porcos műfajok újságjai vagyunk, akkor nyilvánvaló, hogy a téma hosszas exponálására nincs lehetőség.

 A figyelem teherbíró - képességéről.

Itt legelőször azt kell tisztázni, mekkora az a benyomás, amit a figyelem — a pillantásnak  egyszeri odavetődése - átfoghat. lélektani kísérletek arról számolnak be, hogy különálló számokból vagy betűkből hatot. . értelmes szavakból tizenöt-húsz betűből álló, rövid monda­tokból húsz-harminc betűből állót is képesek vagyunk egy fi­gyelem-aktussal felfogni. Ez azt jelenti, hogy az előttünk lejátszódó dolgokat nem részleteiben, hanem a maga egészében kép- és hanghatásban egyszerre fogjuk fel. Tehát ha tudato­san felépített egységes mondattal rendelkező képsorral van dolgunk, akkor sokkal rövidebb idő szükséges a biztos appercipiáláshoz, mintha egymással csak laza összefüggésben álló képsort kell figyelmünknek megemésztenie, különösen, ha a szöveg nem függ össze kellőképpen a képpel.

 

Mint a fenti kísérlet mutatja, ilyenkor az idő megötszöröződik. Ha nem akarunk feleslegesen terhet róni a figyelemre, akkor se kiterjedésben, sem bonyolultság­ban nem szabad a nehézségeket növelni. A Jó híradó-riport az, amely épp egy hajszállal rövidebb, mint ameddig a néző szívesen elnézné. Üdvös dolog a riport végén hangsúlyozni -¹ azt, amiről leginkább akarjuk, hogy a néző emlékezetében " megőrződjék. A mondanivaló súlyát megnövelhetjük, ha van "levegője", átlagban ahogy a 60. viszonylik a 40-hez, gondo­lom, ez a jó átlag-arány a képhossz és szöveghossz között. 

Emlékezeti érték.

Minden  agitációnak az a célja, hogy emlé­keket keltsen, hogy cselekvésre késztessen. Nem arról van szó, hogy jó híradó az, amelyiket másnap a kedves néző' sor­rendben el tud mondani '- ez lehetetlenség. Az a jó híradó, amelynek legalább egy olyan anyaga volt, amelyik nem hullik ki az idő' rostáján. Ezért .a'^- jó híradósnak arra. kell töreked­nie, hogy megtalálja azokat az asszociációs képkapcsolásokat, amelyek politikailag hatásosak és maradandó emléket keltenek.

 

 A ritmus az emlékezés, szolgálatában, . .

 

Az emlékezetben való "elraktározódásnál" hihetetlenül nagy szerepe van a ritmusnak. Az élet jelenségek során tapasztalható ritmus: a szívverés, az alvás, ébre-
dés, lélegzés, fogékonnyá tesznek bennünket más ritmikusan,
jelentkező történések érzékelésére ás emlékezetbe vésésére.
A ritmusban a pillanatnyi hatás egyesül az emlékezetbe tapadás szívósságával. Már Arisztotelész az"emberi természetinek megfelelő valaminek jelölte meg a ritmust, amely alkalmas arra, hogy az" emberekben örömérzést váltson ki, párr száz éve annak, hogy valaki leírta: a ritmus által képzelőerőnk minden szabályosan ismétlődő benyomást belsőleg "követ", és ahhoz "betársul".Egyébként bárki megállapíthatja, hogy minden munka könnyebbé, kevésbé fáradságossá válik, ha"azt ritmikusan végzik. Ebből következik egy-egy riportunkon belül és a híradó egészében a ritmus jelentősége."

  Tartalom és forma.

A film, pontosabban nálunk a Híradó formai, technikai elemei /vágás, gépmozgás, plán-váltás, vi­lágítás, montázs/ bármily nagy kifejező erejűek,, nem önmaguk­ban álló művészi eszközök, csak sajátos kifejező formaelemek, amelyek a valóság sokféle tükrözésére alkalmasak. A~ film,' mint eszköz, különösen alkalmas arra - alkalmasabb, mint a művészet bármelyik másik ága -, hogy az élet legkülön­bözőbb jelenségét érzékletesen megelevenítse. A film, 33 en­nek megjelenési formája, a filmriport, művészi kifejező esz­közzé akkor lesz, amikor a művészi mondanivalóval elválaszt hatatlan összeforrottságban, alkotó egymásra találásban jelent­kezik. Hiába a legjobb gondolat, ha nem találja meg a művészi kifejező formát. Hiába a legcsodálatosabb képmegoldás, ha nem tükröz gondolati tartalmat. Az öncélú forma is épp a lényeget rejti el. Elvben, ugy gondolom, ezt mindenki elismeri, hogy mindig a téma, illetve, az elérendő hatás határozza meg a megvalósítási eszközöket, a hiba csak a megvalósításban szokott előfordulni. Á mi műfajunk remeke akkor születik meg, amikor szerkesztő és. operatőr egyenrangú társak, közös művet alkot­nak, amikor szinte megállapíthatatlan, hogy képi gondolatokat) vagy gondolatokat képekben látunk.

É

A fő kifejezési; forma a kép, amely mint általában a forma,- alá van rendelve a gondolati tartalomnak, Nem egy híradóban azonban találkozni lehet a képi öncélusággal az önmagában "'szép" képpel, majd kerestek hozzá gondolatot - I "csatakiáltással" megkomponált képsorral. /Például: Kun Béla iskola-avatás, Sztálinvárosi Cipőgyár, Költözik a gyár./

                                                                                                                                                                                                                                                                               |

Hiába a legszebb felvétel, a legtrükkösebb megoldás/ kereset­té, müvészkedővé válik, magára vonja a .figyelmet, de végül is kiábrándultságotokéit,, mert, - nem közöl tartalmat.

 

 A szép kép nem öncél,hanem eszköz

A szép operatőri munka jelentősége agita­tív műfajnál felbeosülhetetlen. A szép kép csak akkor felel meg a célnak, ha a közönség a kép okozta jóérzést a monda­nivalóra viszi át, ezzel kapcsolja össze. Arról van szó, hogy a művésznek alázatosan alá kell magát rendelnie a kapott agitációs, politikai feladatnak,- minden tehetségét azért kell latba vetnie, hogy a mondanivaló legjobb érvényre jutását szol­gáló képi kifejezést találja meg, A plánok,.megválasztásától, a gépmozgáson át, a fények játékáig mindennek-átgondoltnak és célratörőnek kell-lennie. Ez azt jelenti, hogy az asszociációnak  mind a kibontandó kérdést kell szolgálnia. A nem szépen feldolgozott anyagoknak az a hátrányuk, hogy a,, néző a kedvezőtlen érzelmi hatást az ábrázolt témára is átviszi. Est egyébként a zenei aláfestésnél is megfigyelhetjük: ha nem tetszett, azt mondják, rossz volt a riport.

 

 

Mi a szöveg feladata? 

a/ konkrétabbá teszi a képet,

b/ kibővíti a képre felvett gondolatokat
c/ értelmezi képet

d/ kontrasztokat teremt

  A. szövegről

A TV híradó első kifejező formája a kép, de ez nem azt jelenti, hogy a szövegnek nincs nagy fon­tossága*, A képi poén legtöbbször csak akkor csattan, ha ozt a szöveg segíti*

 

Milyen legyen a jó híradó-szöveg?

 

1.  A mi műfajunk az elő beszéd

. 2./ Az ismétlés, a rákérdezés lehetősége ki van zárva, tehát a szövegnek egyértelműnek, az első hallásra mindenki számára érthetőnek kell lennie,

                              3./ Szavainkat csak a képi szituációból vezethetjük- le,. Ez szabja meg a mondatszerkezetet, a szó
rendet, a stílus emelkedettségét vagy,  tárgyilagosságát. Csak olyan konkrétumokat lehet mondani, amelyeknek megfelelő terjedelmű képi alapjuk van, a képtől eltérni, csak általánosításban lehet.

4./ A jó filmszövégiró a képanyag legkifejezőbb, legsokatmondóbb pontjait használja fel, mint a híd pilléreit, hogy általánosító, a dolgok mögé mutató mondatait ezekre kifeszítse.

 

 5./ Alapigazság, hogy ami a képen lát ható, azt nem kell leírni. De hogy minden világosan látható legyen a nézőnek, fel kell a néznivalóra hívni a figyelmet,

 

6./ A Híradó,stílusa legyen tárgyila­gos, semmiképp se "túllihegő^”. A képek annál érzelemgazdagabb bak lehetnek. Az érzelmekben gazdag szituációk és a vissza fojtott szöveg közti különbség csak növeli az érzelmi hatást.

 

7,/ A szövegnek jóval kevesebbnek kell len­nie, mint amennyi a kép alá fér. ^A magyar beszéd megkíván­ja, hogy minden szótagot tagoltan, világosan ejtsenek ki a erre nem teremtjük meg a lehetőséget, a bemondónak hadarnia kell, a közönséget oktalanul fárasztjuk /a fáradt­ság egyenlő a figyelem lazulásával/

 

8,/ Óvakodjunk az egyhangúságtól. A világ

0

híreseményeiben rendkívül sok ismétlődő dolog van. Az is­métlések mágnesként húzzák magukkal az előregyártott kifejezéseket, megfogalmazásokat. "A hála és a megemlékezés vi­rágai", „szorosabbra fűzte a két nép közti barátságot" stb,

9/ Sose írjunk monológot, a mi szövege­ink mindig partnerhez szólnak. Nem a tömeghez általában, ha­nem a papucsban és a házikabátban ülő otthoni közönséghez,

10./ A legjobb anyagaink azok, amelyekben a szöveg csak átköt, a kép kifejt. De elképzelhető az is, hogy egyes anyagoknál a vezérszalagot a szöveg adja. A min­denhonnan kiragadott képek ezt illusztrálják.

11./ Szöveg nélkül""futhat a kép - csak mondanivaló nélkül nem,

12./ Sajátos hatást lehet elérni, ha a kép ellentmond a szövegnek. Különösen a szavak és a tettek köz­ti ellentmondás leleplezésére, alkalmas ez a forma. Valaki mond valamit, a cáfolatot pedig a kép adja₀ Itt meg kell je­gyezni, hogy a kép és a szöveg közti ellentmondásnak, csak egy iránya van. A kép tagadhatja a szöveget. A szöveg nem tagad­hatja a képet.

A Híradó stílusáról.

 

"A tetten ért élet" — Obrazcovnak ezt a meghatározását nyugodtan választhatnánk jelmondatul is. Ellesni és szalagra rögzíteni a valóságot, Minden dokumen­táló műfajnak ez a feladata^ nem lehet más a miénk sem. Az árulkodó képernyő észreveszi a legcsekélyebb hamis hangot isj a legkisebb osináltságot. ^om egyszerű  .tükör, hanem na­gyító. Szorosan összefügg ez képi stílusunk kérdéseivel is. Rendezett legyen vagy ellesett?

A legkevesebb ember képes önmagát eljátszani, hisz ez egyfajta színészi feladat.

 Minél jobban "kiműveljük" a nézőt, annál. érzékenyebb lesz a becsapásra,a csinált megoldásra, .üq. valaki elmegy moziba, tudja, hogy a játékfilmet rendezték, színészek játsszák, azt mondja róla, "olyan, mint az élet". A Híradónál nem azt mondják. A Híradó nem olyan, mint az élet, hanem maga az élet. Csak egyszer jöjjön rá a néző arra, hogy nem kiemelt, hanem létrehozott szituáció az, amit lát, azt sem fogja majd elhinni, ami a legszigorúbban vett valóság, A híradósoknak "abszolút hallásra" van szükségük az igazságot illetően. Helyesen, művészi meglátással kell kiválogatnunk a dokumentumokat, a film törvényeinek és lehetőségeinek kihasználásával, és a néző nem fog tudni ellenállni a tények erejének, amelyek köztudomásúan makacs dolgok. A rendezés helyett a főhangsúly a tematikai gerincen van. A feladat: a mindennapi élet titkainak meglelése, az egyszerű emberek jellemző vonásainak ábrázolása. Sem nem lehet, sem helyes nem volna a-rendezettség teljes elvetése, szabad rekonstruálni olyan eseményeket,,
ahol a szituáció igazsága elfelejteti az emberrel, hogy most maga-magát játssza, vagy pedig megmondom, hogy ez nem az esemény, hanem csak annak felidézése. Mindenesetre: minél több ellesett hír - kevés, de nagy műgonddal készített rendezett "spontánság".

Néhány dramaturgiai megjegyzés

                                           A szűk tér szigorúan veti fel a dramaturgiai törvények érvényesülését.

A lengyel- TV egy tapasztalt munkatársa azt fejtegeti, hogy a TV vetítési körülményeiből következik, hogy míg a színházban, moziban bizonyos előkészítő idő-után kell csomóba fogni a feszültséget; a TV-nél a kezdet kezde­te a döntő. Ha egy műsor nem azonnal és közvetlenül ragadja meg a nézőt, ha nem nyomban a műsor kezdetén kötjük le az érdeklődést, akkor a néző türelmetlen lesz, figyelme eltere­lődik, esetleg ki is kapcsolja a készüléket.

Tehát azonnal feszültséget kell teremteni, méghozzá olyat, ami felébreszti a kíváncsiságot a továbbiak iránt.Kizárólag csak annak a képnek,- illetve, annak a^- snittnek van létjogosultsága,aminek funkciója van. 

Egy harminc másodperces hírnek éppúgy" kell legyen bevezetése, felfelé ívelő vonala ós befejezése, mint egy 20 perces

filmnek. Külön ki szeretném emelni az úgynevezett vágóképe
ket. Nálunk a vágóképeknek sokszor csak technikai-képi ugrást gátló szerepük van. Jó vágókép az, amelynek dramaturgiai funkciója van, azaz, részt vesz a cselekmény építésében, és nem foglalja el a mondanivaló szempontjából fontos snittek helyét„ Rövid .helyen intenzíven csak egy kérdést lehet kifejteni,                    ,                                                                                                                                                   5-'

Mi általában röviden is szeretnénk dolgoz­ni meg sokmindenről is szeretnénk beszélni«Ez együtt nem  megy . Az intenzíven ábrázolt^egy probléma nagyobb hatásra, számíthat, mint az extenzíven ábrázolt sok kérdés. Amiben minden benne akar lenni, abban rendszerint semmi sincs benne. Kép - szöveg - zene - az egyik a másik által van, és mindegyik feltételezi valamennyit. Semmi sincs önmagáért, minden az egészért van. A látható és a hallható szétbont hatatlan egysége adja a hatás lényegét, zene, zörej, inzert, trükk értékét mind az szabja meg, hogy van-e dramaturgiai funkciója, van-e szerepe a téma mélyebb kifejtésében, vagy csak formai momentumként játszik. Ha egy riportnál a riportépítés bármelyik tényezőjét külön ki jól tudom venni,hiba van. A jól felépített riport, illetve,a jól felépített híradó az, ahol a kifejezés minden eszköze .alázatosan simul bele a főmétába, annak a kibontását szolgálja a lehetőségeiken belül.

A zene az érzelmi hatás elérését nagyban növelheti, hangulatot teremt, hatást mályit, de ritka kivételtől eltekintve, nem viheti a főszólamot. Akkor a legtökéletesebb, ha alázatosan háttérbe húzódik és inkább érezni,mint hallani lehet. Különösen kell a "vége" zenére ügyelni - az egész hatást tönkreteheti, ha nem cseng ki, nem fejeződik be egy zenei gondolat is.

A zörejekről. A rádión gyakorlott fü­lünknek a zörejek, a természetes világ hang-hatásai, fontos hangulati elemei. Minden erővel azon kell lennünk, hogy le­győzve technikai nehézségeinket és a való élet képei alá a* való élet zörejeit is adjuk. Különösen bevált nálunk a zene és a zörej együttes alkalmazása.."